Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-24 / 251. szám

5 Szerda, 1956. október 24. 3 DÉLMIGYfSRORSZAG Rákosi ne legyen Szeged díszpolgára ! TÜNTETŐ FELVONULÁS SZEGEDEN Éjsza .ai nagygyűlés a ^ossulíi s/obo.nal — Rend és nyugalom a városban Városunk dolgozó népe | örömmel szemlélte, hogy a szegedi közúti hídról lekerültek a Rákosi Mátyás nevét és korszakát idéző í'etűk és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Városi Tanács helyt adott azoknak a követeléseknek, amelyek a vitafórumokon elhangzottak — nevezetesen: hogy keressünk a mai kornak és hagyományainknak megfelelőbb elnevezéseket a Rákosi és Sztálin nevét máig is hirdető utcáknak. Ezekkel az intézkedésekkel és javaslatokkal azonba» még nem számoltuk fel teljesen a személyi kultusz emlékének ilyen külsőségeit és nem ártana felülvizsgálnunk azokat az okmányokat, amelyek a levéltárakban továbbra is „dokumentálják.'' azt a közszeretetet", amellyel népünk a hamis jelentések és kritikátlan dicsőítések korszaliában a gyűlölt korszak két leginkább kompromittált képviselőjét „körülvettük A Városi Levéltár egyik okmányában a következőket olvastuk: „1945. március 15-én a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése a város nagy barátját, Rákosi Mátyást a hála és a forró szeretet jegyében, abban a tudatban, hogy az egész magyar nép nevében munkálkodik, a város díszpolgárává választotta." (Ezen a közgyűlésen Rákosi Mátyás személyesen tette tiszteletét.) Az egész közvélemény egyetért velünk abban, hogy Rákosi Mátyás nem szolgált rá a sztálini önkény korszaliában erre a bizalomra cs úgy gondoljuk, hogy a Városi Tanács a személyi kultusz külsőségeivel történő leszámolás következő lépéseként napirendre tűzhetne ennek a határozatnak a semmissé tételét. i l | NEM SZERVEZTE SENKI, nem kellett hosszas előkészítés, csak annyi, amíg leért Budapestről a hír: a pesti ifjúság az utcára tódult, hogy tüntetésével kifejezze együttérzését a lengyelek pár napja megindult harcával, a szabadságért, a szocialista demokráciáért. A budapesti ifjúság szava, eszméi visszhangra találtak Szegeden is. Több mint kétezer egyetemista indult el a kora esti órákban a Dóm tér-" ről, forradalmi dalokat énekeLve, forradalmi jelszavakkal. A Marseilles dallamát a lengyelek éltetése váltotta fel, a "Ha magyar vagy, állj közénk!* jelszót a "Kossuth címert vissza!« követelés. Az egyre növekvő tömeg fegyelmezetten, tömör sorokban vonult végig a tiszaparton, a Széchenyi téren, majd a Kossuth-szobornál állapodott meg. A Klauzál téren a Himnuszt énekelték. A HIMNUSZ ELÉNEKLÉSE UTÁN a szegedi MEFESZ egyik fiatal tagja ismertette a pesti eseményeket és a tüntetés célját. Többször szakította félbe lelkes éljenzés, a lengyeleket, a pestiéket éltették. És felhangzott a követelés: A Talpra magyart halljuk! Amikor azután percek alatt kiállt a szobor talapzatának párkányára egy egyetemi hallgató, megszólaltatni Petőfi szavait, itt is, mint Pesten, ezrek harsogták vele együtt minden versszak után: "Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!* A Klauzál téren elhangzott a kérdés: Megvárják-e az egyetemistáik a munkásokat, akik 10 órakor jönnek ki az •üzemekiből? Harsogón zúgott fel válaszként: "Munkás-diák szövetséget! Munkás-diák szövetséget!* A KOSSUTH SZOBORTÓL a színház elé vonult a tömeg. A színészek tapssal fogadták őket és kifejezték szolidaritásukat. A színház erkélyéről Bitskey Károly Jászai Mari-díjas színművész elszavalta a Talpra magyar-t. Itt is kórusban visszhangzottak a refrén sorai. Ezután a gyárak felé vonultak rendezett sorokban. Ekkor már 7 zászlót vittek a menet élén. A közkórház előtt némán vonultak el a sorok. Elsőnek a Szegedi Kenderfonógyár előtt álltak meg. Nagyrészt diákokból álló küldöttség ment be a gyárba. A munka nem állt le, de minden üzemi-észből 10 ember kijött fogadni a felvonulókat. A gyár kapuját megnyitották és az első sorck 5 méterre bementek a gyárba, ahol ismét elhangzott a "Munkásdiák szövetség* jelszavak. A Kossuth Lajos sugárúton két katonai autóval találkoztak a felvonulók. Amikor azok befordultak egy mellékutcába, hogy helyet adjanak a menetnek, lelkesen megtapsolták őket és éltették a honvédséget. 10 ÓRAKOR a gyárakból is sokan indullak rendezett sorokban be a városba. Nemzetiszín zászlókkal az élen a színházhoz vonullak. Ott az erkélyen ugyancsak nemzeliszín zászlók A DISZ Központi Vezetősége, átérezve az ifjúság felelősségét a jelenlegi helyzet kibontakozásában, az alábbiakban foglalt állást a tegnap történtekkel és az ifjúság további feladataival kapcsolatban, örömmel üdvözöljük az ifjúság, különösen az egyetemek és főiskolák ifjúságának az elmúlt hetekben kibontakozott nagy politikai aktivitását, felelősségteljes állásfoglalását az ország nagy kérdéseiben. Bár nem tartottuk teljesen megnyugtatónak azt, hogy követeléseiknek utcai tüntetésben kívánnak hangot adni, de tegnap délben, amikor a rádió hírül adta a belügyminiszteri rendeletet a felvonulás betiltásáról, a DISZ KV-e az első között indított küldöttséget a Budapesti Pártbizottság, a Szabad Nép, a Szabad Ifjúság szerkesztősége és a DISZ Petőfi-körének küldöttségével együtt tiltakozásként e rendelkezés ellen. E fellépések hatása volt a belügyminiszteri rendelet viszszavonása. Délután 2 órakor összeült a DISZ Központi Vezetősége, s miután elfogadta a lengyel ifjúsági szövetségnek szóló üdvözlő táviratot, űgy határozott, hogy ülését megszakítja és testületileg részt vesz az ifjúság tüntetésében. így is történt. vetkezik, hogy olyan döntések törvénybe iktatásában vesz részt, amelyek közvetlenül gazdasági vonatkozásúak, s bizonyos más, olyan feladatokban, amelyeknek közvetett hatásuk van a gazdaságra. — Az államhatalom rendszerében a legalsó láncszemet — folytatta a professzor — a községi, a járási, és a városi népbizottságok alkotják. Ezek jogosultak a gazdasági, a szociális és kulturális kérdések önálló eldöntésére. A népbizottságokat formájukban azonosnak tartják a párizsi forradalom kommunáival. Ennek alapján az az álláspont, hogy: a kommuna az átmeneti korszak államának politikai formája — nemcsak a városban, hanem a legkisebb faluban is. A régi központosított hatalomnak vidéken is át kell adnia helyét a termelők önkormányzatának. A kommuna közös ügyeit a székhelyen tartott gyűléseken kellene intézni. Azt a néhány kisszámú, de igen fontos feladatot, amelyek megoldása kezdetben még a központi hatalomra várna, ugyancsak kommunális, szigorú felelősséggel tartozó tisztviselőknek kellene végezniök. Mindezt összevetve, Jugoszláviában — a marxizmus klasszikusaira támaszkodva — a kommuna fogalmát nemcsak az emberi önkormányzati közösség megjelölésére használják, hanem az átmeneti korszak államának új típusát értik alatta, amely már nem az „igazi értelemben vett" állam. és egy nagy Kossuth-címer ragyogott mór a fáklyák fényében. A címert tapssal, éljenzéssel köszöntötték. A színiláz előtt várták be a munkások az egyetemisták később érkező nagy csapatát. A színház előtt néhány, — részeg is volt közöttük, — helyleien jelszavakat kiabáltak, de ezeket az erkélyről beszélő egyetemista szónok, és maga a tömeg elítélte. Világosan és egyértelműen állást foglaltak a munkások, parasztok, diákok szövetsége, szoros kapcsolata mellett. Helyeslés fogadta a szónok szavait, amikor arról beszélt, hogy mi továbbra is szilárdan szocialista alapon álló rendet akarunk. A SZÍNHÁZTÓL ÚJRA a Kossuth-szoborhoz indultak a tüntetők. Az éjszakai órákban több A DISZ KV tagjai ott vonultak az ifjúság soraiban, egyetérve az ifjúság számos, jogos követelésével. A tüntetés, amelynek indítéka az ifjúság és a nép jogos követelései voltaik, a szocialista demokratizmus egészséges megnyilvánulásával kezdődött. A későbbiek 6orán azonban a fiatalok zárt sorai közé a tüntetésbe fasiszta elemek is bekapcsolódtak, akiknek sikerült nacionalista jelszavakkal e tömegek egy részét félrevezetni, s a munkásosztály legszebb jelképeit, a vörös zászlót, és a vörös csillagot gyalázni. Mindezekhez semmi köze az ifjúságnak, amely szocialista demokráciát, a nemzet megújhodását és nem polgári restaurációt kíván. Mégis meg kell állapítani, hogy a tegnapi helyzet kialakulásának alapvető oka az a tarthatatlan huza-vona, amelyet a Politikai Bizottság tanúsított a sürgős kibontakozást kívánó helyzetben. Pártunk és kormányunk jelenlegi összetételű vezetése az utolsó napokig nem foglalt határozottan állást a kibontakozás további útjával kapcsolatosan. Nem volt képes egy határozott, konstruk•— A népbizottságok egyébként rendeleteket adnak ki, amelyek területükön érvényesek. Területükön ők a hatalom képviselői, mert helyileg nincsenek sem szövetségi, sem köztársasági szervek — kivéve az állam védelmére szolgáló szerveket. Így tehát illetékesek mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a köztársaság, illetve a szövetség illetékessége alá. A népbízottságok törvénytelen intézkedéseinek megsemmisítése a Köztársasági Végrehajtó Tanács hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben a népbizottságnak joga van a Köztársasági Nemzetgyűléshez fellebbezni, amely meghozza a végső döntést. A népbizottságok munkájukban a tagjaikból alakított különböző tanácsokra támaszkodnak. Van közigazgatási apparátusuk is, amelynek tisztviselőit — az 1955 júniusában kiadott törvény alapján — pályázati eljárás útján nevezik ki. — Az eddigi fejlődés azt is mutatja, hogy a létrejött nagyfokú decentralizáció és a demokratizálódás folyamata során az állami ügyek jelentős része a köztársaságok illetékességébe ment át. Ezzel együtt azonban maga az államközösség nem gyengült, hanem erősödött. — A szövetségi elv mellett — annak mintegy kiegészítéseképpen — megtaláljuk az úgynevezett autonómia elvét is. így például a magyarok teljes szabadságot kaptak, mint nemzeti kisebbség, a Szerb Köztársaságban. A Vajdaság magyar nemzeti kisebbségének megvan a ezer főnyi tömeg gyülekezett itt össze. Miután elénekelték a himnuszt, a diákifjúság képviselői ismertették a MEFESZ követeléseit a tömeg lelkes helyeslésétől kísérve. Majd Bicskey Károly ismét elszavalta a Szózatot és a Nemzeti dalt, szinte együtt a tömeggel. Ezután a munkátság önkéntes képviselői álltak az emelvényre, akik elmondták a munkások néhány követelését, s együttérzésüket fejezték ki. A rögtönzött, szívből jövő felszólalásokat hatalmas tapssal fogadták. Majd, miután bejelentették, liogy vasárnap nagygyűlést kíván rendezni a Klauzál téren az ifjúság, a tömeg kívánságára a Kossuth-címert kitűzték a Kossuth-szobor talapzatára és felszabadult hangulatban, fegyelmezetten elvonullak. tfv programot a nép elé terjeszteni, amely biztosítaná hazánk további demokratizálódását, a sürgős gazdasági intézkedések megoldását, a szocializmus magyar útjának kidolgozását és ennek alapján a párt és a dolgozó nép egységét. Ez váltott kf dolgozó népünk, ifjúságunk körcben nagyfokú elégedetlenséget. A DISZ Központi Vezetősége éppen ezért a legsürgősebb teendőnek azt tartja, hogy a párt Központi Vezetősége megtegye a szükséges intézkedéseket, lépjen elő a szocializmus építésének átfogó programjával és biztosítson ehhez az elmúlt években kipróbált elvtársak bevonásával olyan párt és állami vezetést, amely élvezi a nép bizalmát, s képes következetesen végrehajtani a kitűzött programot. E súlyos időszakban azzal fordulunk az egész magyar ifjúsághoz, hogy őrizze meg nyugalmát, semmiféle utcai tüntetésben ne vegyen részt, de ugyanakkor éberen őrködjön afelett, hogy igazi harcunkat ne gátolhassák meg sem fasiszta, rendszerellenes provokációkkal, demagógiával, sem a régi Rákosiféle politika visszaállításának kísérletével. DISZ Központi Vezetősége joga, hogy saját nyelvét használja az állami hivatalokban. a bíróságok előtt és másutt, hogy iskolai oktatásban a saját nyelvén részesüljön, magyar nyelvű sajtóval rendelkezzék, egyszóval biztosították a nemzeti kultúra megőrzését cs ápolását. Az autonómiának ez a rendszere nemcsak a nemzeti többség és kisebbség békés együttélését tette lehetővé, hanem — mint a tények mutatják — az új rendszer építésében való hatékony együttműködést is biztosította. — Az alkotmánytörvény tehát biztosítja valamennyi polgár alapvető jogait, úgy, ahogy azt az általánosan ismert és helyeselt klasszikus politikai, emberi és polgári jogokról szóló régebbi és újabb deklarációk felsorolják. Ezek mellett új polgár-jogokkal, úgynevezett gazdasági jellegű jogokkal is rendelkeznek Jugoszlávia népei, polgárai. Ezek közé tartozik elsősorban a népnek a gazdasági élet területén való önrendelkezési joga, amely az egész jugoszláv állami és társadalmi rendszer alapja. Ehhez szorosan kapcsolódik a polgárok munkához való joga, amit a jugoszláv szerzők szerint a fejlődés mai szintjén még nem lehet teljesen megvalósítani. Ezért gondoskodtak átmeneti jellegű munkanélküliség esetére anyagi biztosítékokról. — A felsorolt néhány kérdés is bizonyítja, hogy Jugoszlávia népei sikerrel haladnak előre eredeti, sajátságos eszközökkel, az általuk szabadon választott úton — fejezte be nyilatkozatát Antalffy György professzor. A Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan tanszéke munkatársainak nyilatkozata 'A Szegedi Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszéke megtárgyalta a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetünket és az ifjúság követeléseit. A politikai gazdaságtan tanszék munkatársai egyetértenek az ifjúság követelésével és azokon belül a következőket követelik: „Áz oktatásban előadóink mondja a tanszék dolgozóinak nyilatkozata — a hivatalos véleményen felül azokat az egyéni szempontokat és értékeléseket is ismertessék, amelyekről gazdasági elemzési munkájuk során győződtek meg. E feltétel megteremtése alapján előadóink a legreálisabban, a valóság legteljesebb megmutatásának megfelelően fogják a politikai gazdaságtan-kollégiumokat vezetni. Vonják vissza a júliusi határozat politikai, gazdasápi és kulturális életünknek meg nem felelő részeit. Hozzák nyilvánosságra az úgynevezett „kényes*' gazdasági és politikai adatokat és momentumokat. Gazdasági téren külkereskedelmünk reális helyzetét, nemzetközi adósságaink nagyságát és irányát, a nemzetközi elszámolások módozatait, gazdasági életünk reális, strukturális helyzetét stb. Dolgozzanak ki a legrövidebb időn belül sajátosságainknak, gazdasági erőforrásainknak és nemzetközi helyzetünknek megfelelő gazdasági programot. Csökkentsék az inproduktív igazgatási apparátus, ezen belül különösen a függetlenített mozgalmi funkcionáriusok számát. Váltsák le azokat a funkcionáriusokat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak az új szellemben dolgozni, de minden támogatásunk azoknak a funkcionáriusoknak, akik képesek a megkezdett, egészséges, a népnek megfelelő úton haladni. Válasszák újra a legdemokratikusabb alapokon az összes pártszervezeti vesetőséget és a küldötteket. Gyorsuljon meg a további demokratizálódási folyamat! Ezúton üdvözöljük a marxizmus—leninizmus alapján léterejött M&FESZT és biztosítjuk az új ifjúsági szervezetet legmesszebbmenő támogatásunkról" — fejeződik be politikai gazdaságtan tanszék munkatársainak nyilatkozata. A jugoszláv államszervezet és demokráeia sajátos vonásai Dr. Antalffy György jogászprofesszor nyilatkozata Beszélgetést folytattunk dr Antalffy Györggyel, a szegedi Tudományegyetem jogi professzorával, a mai Jugoszlávia egyik kiváló ismerőjével. Antalffy professzor a többi között az alábbiakat mondotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság állami és társadalmi szerveiről: — Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy Jugoszláviában a demokrácia ma olyan irányban fejlődik, amely a néptömegeket a politikai életben való szakadatlan aktivitásra ösztönzi. Azt jelenti ez a törekvés, hogy a hivatásos politikusok a nép akaratának kifejezői és eszközei legyenek mindaddig, amíg hivatásos politikusoknak egyáltalán lenniök kell. — Az államhatalom gyakorlásában a képviseleti elv mellett a nép és politikusai között számos lehetőség van a közvetlen Kapcsolatra. Itt jelentkezik a legfontosabb tömegszervezet: Jugoszlávia Dolgozó Népeinek Szocialista Szövetsége (a/előtt Népfront). Jugoszláviában a szocializmus építésének különleges feltételei egy, a tömegeket magábanfoglaló össznépi politikai szervezet, a Szocialista Szövetség alakítására vezettek. A formálisan pártok nélkül funkcionáló rendszert mégsem azonosítják az úgynevezett egypárt rendszerrel, mert célja, .— amint mondják — olyan demokráciát teremteni, amelyben mindenkinek módja lesz közvetlen részt venni a hatalomban. — A Szocialista Szövetség több mint nyolcmillió tagot számlál. A háború utáni időben a Népfront politikai és kulturális nevelő tevékenysége mellett szervezte tagjait az újjáépítés nagy feladataira. Fontos szerepe van a szövetségnek nemcsak mint a társadalmi szervezetek egyesítőjének, hanem mint politikai képviseleti szervnek a külfölddel szemben is, amellyel erős kapcsolatot épített ki (például több szocialista párttal). A szövetség élén kongresszus áll, amely a vezetőséget választja. Alapszervezetei vannak falun, településeken és a városi kerületekben. — Érdekes megjegyezni, hogy az irányítás fő formája — a szocialista szövetségben csakúgy, mint a pártnál — társadalmi. Ez azt jelenti, hogy a vezetésből kiirtották a bürokratikus tüneteket, csökkentették a hivatásos funkcionáriusok számát. Ez a társadalmi irányítás ma már úgy kifejlődött, hogy lehetetlenné teszi a visszatérést a politikai munka régi módszereihez, azokhoz r.z időkhöz, amelyeket jugoszláv elvtársaink — szatirikusait — az adminisztratív szocializmus korának neveznek. Antalffy professzor ezután Jugoszlávia államszervezetének néhány kérdését világította meg. Mint mondotta, a Szövetségi Nemzetgyűlés kétkamarás: a Szövetségi Tanácsból és a Termelők Tanácsából áll. Az utóbbi azok képviseletét látja el, akik — akár mint fizikai, akár mint szellemi dolgozók — közvetlenül érdekeitek a termelésben. Ezért a tanácsot nem valamennyi állampolgár választja, hanem csak a termelők és csak ezeket képviseli. A termelők a termeléshez vaió hozzájárulásuk arányában vannak képviselve. Ez azt jelenti, hogy azok, akik magasabbrendű értékek termeléséért felelősek, több képviselővel rendelkeznek. így az első csoportba tartoznak a gyáriparban, a kereskedelemben és a kézműiparban, a másodikba a mezőgazdaságban dolgozók. 1953-ban például a Termelők Tanácsába választott 202 képviselő közül az ipari csoport százharmincöt, a mezőgazdasági hatvanhetet küldött, noha az előbbinek 1,320.000, az utóbbinak 4,824.000 szavazata volt. Érdekes megjegyezni, hogy csak azok választhatók be a tanácsba, akik egy bizonyos termelői csoporthoz tartoznak. Az olyan képviselőnek, aki már nem vesz részt a termelésben, le kell mondania mandátumáról. — A Termelők Tanácsa egyébként kisebb illetékessé • gű, mint a Szövetségi Tanács. Már természetéből köA DISZ Központi Vezetőségének közleménye