Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-23 / 250. szám

Kedd. 1956. október 23. OELMmilROilSÜH Wladyslaw Gomulka elvtárs - a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára Nemcsak a lengyel, tle a nemzetközi közvélemény is nagy érdeklődéssel kísúrle a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága pénteken délelölt 10 órakor megkezdett és vasárnap este befejezte VIII. teljes ülését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak küldöttsége — mint vasárnapi számunkban már közöltük — pénteken este^ Varsóba érkezett és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságával megvitatta a két pártot érdeklő időszerű eseményeket. Miközben a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülése folyt, Varsói-szerte tömeggyűlések zajlottak le, amelyeken a részvevők teljes bizalmukat fejezték ki a pán vezetősége iránt és örömmel fogadták azt a hírt, hogy a régi, tapasztalt munkásvezetöket, Gomulkát, liliszkót, Laga-Sowin­szkyt és Spyehalskit kooptálták a központi bizottságba. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Vezetőségé­nek VIII. teljes ülése szombaton folytatta munkáját. Alek­sander Zawadski elvtárs beszámolt a LEMP Politikai. Bizott­ságának az SZKP Központi Bizottsága küldöttségével folyta­tott tanácskozásáról, majd az ülés megkezdte a politikai bi­zottság által előterjesztett határozati javaslat vitáját. Az első felszólaló Wladyslaw Gomulka elvtárs volt. Szovjetunió párt- és állami kap- szóvivő csolatainak fejlődéséről szólplt. A pártnak és Lengyelország minden dolgozójának törekednie kell a Szovjetunióval való ba­rátság erősítésére. A szónok a továbbiakban a lengyel nemzetgyűlés szerepé­iül szólva rámutatott, liogy a nemzetgyűlés fő feladata a tör­vényhozó és ellenőrző hatalom megvalósítása. A népi balalom­nak harcolnia kell minden el­len, ami a közrenddel száll. Most közösen kí­vánjuk jóvátenni a hibákat." Gomulka elvtárs válaszá­ban méltatta a munkásosz­tály bizalmának és támogatá­sának jelentőségét. maid hangsúlyozta: Csak konkrét tettekkel és nem oedia sza­vaikkal lehet kielégíteni mind­azokat a követeléseiket, ame­lyeket a munkásosztály tá­maszt. A oártvezetőség az élet további demokratizálá­szembe- si programja megva­lósításának egyetlen biztosí­A közelgő választásokról szól- tékát a munkásosztállyal va­VU a szónok hangsúlyozta, hogy ló kapcsolatban látja, így azoknak a képviselők demokra- megy a tömegek 'közé és 1 el­li kus megválasztását biztosító tárja előttük a legsúlyosabb, óij választási törvényen kell ala- legkeserűbb igazságot — pulniok. A pártnak legjobbjait mondatai. Feltett kérdésekre vála­kell jelölnie a nemzetgyűlésbe és a jelölteknek fel kell tárniok , _ „ a nép előtt a teljes igazságot szoJva Gomulka elvtárs el-Lengyelországnak nagy gazdasági nehézségei vannak Gomulka elvtárs beszéde elején a munka termelékenységének t.omulKa elvtárs végezetül a képviselői az SZKP KB kül­fllást foglalt a központi bízott- növelésével, a gazdálkodás rend- bírálat jelentősegéről és az if- , 7­ság VIII. teljes ülésének ható- szerének megváltoztatásával le- jóságnak az ország életében vál- dottsegevel az időszerű -poli­wnTola Inlrinlolnnod A CTfiPPk" tiaf tol.'Kví j . '"11 '1 f i L.— o i nv>hViIÍVIVIól- íÁe*T-XU.M — lalt szereperol beszelt. Lengyelország életéről Gomulka elvtárs végezetül mondotta, bogy a LEMP KB képviselői az SZKP KB kül­rozata tekintetében. A szónok het találni, ezt a határozatot alapjában vé- Olcsóbban, jobbat és löbbet ve helyesnek mondotta, .azon- kell termelni. — hangsúlyozta ban több fenntartással élt. Meg- Gomulka. — Segíteni kell a jegyezte, hogy mindenekelőtt a munkások kezdeményezéseit hatéves terv teljesítési eredmé­nyeinek értékelését kell felül­vizsgálni. Jellemezte a lengyel bányá­szat helyzetét és hangsúlyozta, hogy 1949-től 1955-ig a lengyel bányákban jelentékenyen csök' kent a ledolgozott munkanapod­ként számított termelés. Rámu­tatott továbbá arra, hogy a gazdálkodási rendszer megvál­toztatására és az üzemeknek több önállóságot kell adni. H szocializmus építése a taiun — hosszas folyamat Nagy figyelmet fordított Go­mulka elvtárs a mezőgazdasági Gomulka eiviárs — a LEMP efsé titkára Vasárnap este a LEMP KB tikai problémák fényében foglalkoztak a két párí vi­szonyával. „A LEMP Köz­ponti Bizottságának képvise­lői — jelentette ki Gomulka Szavak hclvett — kon rút tellek Szombaton délután J. Cy­nagy befektetéssel nemregen le- termelőszövetkezetek fejleszté- ző elvtársak leltek: Albrecht, tesitett Zeram személy gépkocsi- sének kérdésére, és hangsúlyoz- Gierek, Gomulka. Jarosinski, gyár elavult típusú, drága gép- ta> hogy e téren a kezdeménye- " ~ ~ ~ kocsikat gyárt. zésnek a meglevő termelőszavet­Gomulka elvtárs rámutatott kezetek megszilárdítására kell továbbá, hogy Lengyelországnak irányulnia, nagy gazdasági nehézségei van­nak, amelyek nem csökkennek, A szocializmus építése a fa­hanem növekszenek. Emiatt az '<m hosszas folyamat, mert az utóbbi időben nem tudták tör- emberi tudatot nem lehet meg­leszteni a külföldi kölcsönöket, tervezni. A parasztoknak maguk- _ A külföldön vásárolt gépek "ak kel1 meggyőződniük a kol- rankiewwicz, W. Gomulka, nagy részét nem alkalmazzák a lektiv gazdálkodás fölényéről. E Ochab és A. Zawadski elv­termelésben. Lengyelországnak A gazdaságpolitika fő céljának társak a LEMP KB épületé­több mint másfélmilliárd rnbe- » falun a terméshozam növelcso ^ fogadtak a lengyel mur.­les passzív fizetési mérlege vár,. < Ivének kell lennie, minthogy a káaor. & 3 -;f jútálg Az árumennyiség nem fedezi a szocializmus a falun egyesegye- mintegv 15 küldöttségét. A fizetési eszközök mennyiségét. <»ul a paraszt joletének alapjan küldöttségeik szószólóia. a .4 rossz gazdasági helyzetért lepődheti varsói autógyár üzemi párt­most az egész nép, az egész Az állami gazdaságokban m<5- bizottságának titkára kiie­munkásoszlály fizet. dosítani kell a bérezési rendszert, len tette: elő kívánják terjesz­A szónok ezután a lengyel egyszerűsíteni kell az adminiszt- teni a munkásosztálynak a mezőgazdaság helyzetével fog- rációt. Minden mezőgazdasági politikai élet folyamatos de­lalkozott és rámutatott, hogy czakembert termelőmunkára kell molkratizálásával kapcsolatos VIII. plénuma megválasztotta elvtárs — arról biztosították a párt vezető szerveit. Az új a szovjet elvtársakat hOOU politikai bizottság tagjainak név- Lengyelországban most. ki­lóra a következő: Cyranlciewicz, bontakozó demokratizálási fo­Gomulka. Jedrychowski, Loga- Utamat méa jobban measzi­Sowynski, Morawski, Ochab, lárdítja majd a lengyel— Rapacki, Zawadzki és Zom- szovjet szövetséget", browski elvtársak. A titkárság tagjai a követke- Í932S iSSfálSág nevében' Matwin, Ochab, Zambrowski. A Tribuna Ludu vasárnapi A központi bizottság első tit- számában válaszolt a Pravda kárává egyhangúlag Wladyslaw ~~ " Gomulka elvtársat választotta. egyik szombati cikkére. A Tribuna Ludu cikke, amelvet Zofia Artimowska írt. félre­érthetetlenül leszögezi állás­pontját, amely — mint hang­súlyozza — nem antiszocia­Usta. majd vitába száll a Pravda cikkírójának egyes megállapításával és a cikk hangjával. Leszögezi: a lengyel—szovjet barátság talpköve a lengyel politiká­nak és nem konjunktúrára, hanem az internacionalizmus elveire épül. Ha ma a lengyel elvtársak — állapítja meg a cikk — bírálják na utóbbi évek lengyel—szovjet együtt­működésének néhány voná­sát, akkor ez nem azért van, ban teljes egészében be kell ve- zalmunkról biztosítják a zetni a munkás-önkormányzatot. LEMP KB VIII. ülésének Gomulka elvtárs ezután a plénumát. „Az elmúlt évek lengyel élet demokratizálásáról, hibáiért mindannyian felelő­valamint Lengyelország és a sek vagyunk — mondotta a rátság és szövetség ellen lép­nek fel. hanem azért, mert a hibák, amelyeknek kijaví­tására törekszenek — ártot­tak ennek a barátságnak. a mezőgazdasági termelőszövet- küldeni. Az állami gazdaságok- követeléseit, ugyanakkor bi- mert a két nép közötti ba­kezetek termelékenysége a nagy befektetések mellett is ki­sebb az egyéni gazdaságok ter­melékenységénél. Gomulka elvtárs azután rá­mutatott a falusi lakóház-épít­kezés katasztrofális állapotára. Hangsúlyozta, bogy a falusi épületek az elmúlt hat év alatt jelentékeny mértékben pusz­tultak. A szónok hangsúlyozta, hogy nem akarja csökkenteni a hatéves terv időszakában elért PAPÍRT, PAPÍRT! Miéri nem lehei elég DélmagYctrországoí kapni ? VASÁRNAP DÉLELŐTT vívmányok jelentőségét, de meg-; fél io tájon már hiába álltak jegyzi. I'ögy szükség van Lep- sori3a a szegedi olvasók az gyelország gazdasági helyzeté­nek reális értékelésére. Lengyel­ország életének minden területén sok mindent meg kell változtat­ni. A helyzet megoldásának kul­csa a munkásosztály, valameny­nyi dolgozó kezében van. Miért tiltakoztak a poznani munkások? A poznani eseményekről szól­va a szónok hangsúlyozta, újságárus bódék előtt. Nincs. Elfogyott. Ugyan kérem • Ilyen gyors válaszokat kaptak, akár Délmagyaror­szágot. akár országos lapokat kértek. Bosszúsan mentek tovább Hallottunk megjegy­zéseket: ..Nincs ezekben egv szikra üzleti szellem. És nem is poljtikusok." A szerkesztőségre vonat­koztak ezek az ítéletek, s tel­IVu-tjának XX. kongresszusa — folytatta Gomulka elvtárs — ösztönözte a lengyelországi élet bogy a poznani munkások nem i jes joggal. Mert micsoda üz­a népi Lengyelország és a szo- j leti érzék az hogy 17—113 cialízmus ellen, hanem a rossz \ ezer lappéldányt nvomta­cs a szocializmus alapvető el- J tunk. amikor tudva tudjuk, veinek elferdítése ellen liltakoz- j hogy legalább 25 ezer oél­tak, továbbá, bogy helytelen j dány elkelt volna? És milyen volt a poznani eseményeket , politika az olyan, hogv fittvet idegen ügynökök tevékenysége , hányunk olvasóink igényei­hüvethezményenek felliinielni. | nek ^ Okot adunk az elé­A Szovjetunió Kommunista J gedetlenségre, szidatiuk ma­gunkat már hónapok óta. Igen ám. de az olvasók nem t tudják, s nem is kötelesek megújulását. Sajnos a XX. kon-' tudni, hogv az oldalterjede­gresszus után a párt vezetősége | Jqh, és a példányszám meg­nem tudóit gyors akciótervet ki- határozása egyáltalán nem dolgozni. Poznanban nem ömlött a szerkesztőbizottság kénvé­volna vér, ha a párt vezetésé- től-kedvétől függ. A ..rossz gt feltárta volna a munkásosz- j üzletemberek" és a ..nem DO­'ály előtt a teljes igazságot. j litikusok" vádját ennélfogva K szónok rámutatott, hogy, nem ks vesszük magunkra muiak megszüntetésére, ami ; ólieilvet ezúttal még erélye­sig rossz Lengyelország életé- bben követeljük: papírt" ben, nem elegendő vezetők le- papírt; váltása. Sok mindent meg kell | ,,„„„ T-frT poRFN­válloztatni a gazdálkodás rend-1 EGY EMBER KÉT rORIJN­szerében. az állam- és pártap- TOT igert a napokban egy Délmagvarorszagert. De adót parátusban. Meg kell mondanunk a dol­gozóknak a teljes igazságot — hangsúlyozta Gomulka elvtárs. Nem tudjuk most emelni volna többet is érte. ha kan Miközben nyomdafestéket nem tűrő zamatos jelzökke"­adott, nyomatékot irántunn munkabért. Cj eszközöket csak'érzett nagyrabecsülésének, bizonyára nem gqndolt. arra: ha ígv haladunk, már kara reggel sem kap maid újságot a standokon. Mert veszély­ben van a jelenlegi példány­szám is. Ha nem nyomatunk kevesebb lapot, mint eddig, illetve nem emelik fel a ne­gyedik negyedévre megsza­bott papírkontin°enst. akkor december második felében egyszerűen megszűnünk, nem tudunk megjelenni. Értül etet len helyzet, de ez a valóság. Annál érthetetle­nebb. mert nem annyira a papírhiánvról van itt szó hanem inkább arról, hogv az ország papírkészlete már ré­ges-régen csákiszalmáia. Ci­bálja. viszi bőidéi boldogta­lan. Jelmondatokat, közhe­lyeket pingálnak rá. dekorál­nak vele. nyomtatványokat, brosúrákat és más népszerű kiadványokat készítenek tie­lőle. vagv a ló ég tudná, hogv mit. A napokban olvas­tunk például néhány röp­lapfélét. az Egészségügyi Mi­nisztérium Egészségügyi Fel­világosító Osztálya árasztot­ta el vele az országot. Fele­lős kiadó: Dr. Zubek Lászjó. Csak egy-két alcímet raga­dunk ki belőle: „Mit csinál az iskolaorvos a gyermek szájában?"; „Szokí-assuk ra gyermekeinket a rágásra.. És végül egv rendkívül fon­tos orvosi tanács: „Egészség­ügyi papírnál is lássuk el a tanulókat". Ezt a javaslator a kiadványok postázása után máris megvalósítva látjuk: PAPÍRT! PAPÍRT A DÉL­MAGYARORSZÁGNAK és más, lapoknak, amelyek egv­'•-> olvasottabbak lesznek. Úgy véljük, a lakosság tá­jékoztatása. az ország köz­véleményének alakítása fon­tosabb. mint tonnaszámra gyártani az olyan nyomtat­ványokat. amelyek felvágat­lanul és elolvasatianul ke­rülnek a hulladékgyűjtőbe. Ebben a hónapban is megje­lent a Csongrád megyei Nép­nevelő. a népnevelők és pártbizalmiak részére. Szür­ke. sablonos, nívótlan írá­sokkal van tele. z mivel ha­vonta egyszer ie'snik mg", szükségszerűen elmarad a politikai eseményektol és nem használható fel az mu­tációban. De nem is ojvassa el senki. Erre rájött már a pártszervezetek többsége is. azért hagyják azonmód fel­bontatlanul porosodni a lom­tárban. A párt-végrehaitóbi­zattsáfí annakidején megbíz­ta az agjt.-prop. osztályt, en­nek a füzetnek a szerkeszté­sével és kiadásával, de mivel ezt a megbízatást, elfelejtette visszavonni. az elvtársak még ebben a hónapban is buzgalommal fáradoztak azon, aminek a világon sem­mi haszna és értelme nin­csen. MIÉRT NEM ÁLLÍTJA LE A KORMÁNY a több: haszontalan kiadvány futó­szalagát is. hogy legyen elég papír az újságolvasók igé­nyeinek kielégítésére? Nem mi mennydörögjük ezt elő­ször. hallják meg véére va­lahára és intézkedjenek! Teremtsünk emberi körülményeket gyerekeinknek Levél a Városi Tanács elnökének Tisztelt Elnök Elvtárs! M yolcszáznégy diákgyerek érdekében fordulok önhöz a nyilvánosság előtt és elég széles közvélemény egyetértésével kísérve, mert úgy gondolom, hogy Ön ép­pen annyira szívén viseli ezeknek a diákoknak a sorsát, mint mi. Nyolcszázegynéhány diák és tanár él együtt ás dolgozik a Szegedi Vasútforgalmi Technikumban. Ennek a 804 embernek a munkájához nincsenek meg azok az elemi feltételek, amelyeket mindenféle oktatási elmélet, minden társadalom és különösképpen egy szocialista társadalom megkövetel a középiskolás diákoknak. A napokban felke­resett ezeknek a diákoknak a küldöttsége bennünket és előadta — amiről magunk is meggyőződtünk —, hogy másod-, harmad- és negyedéves diáktársaikkal a Londoni körúti háromemeletes iskolaépület kicsiny tantermeiben 40—50-en szoronganak, a szünetekben pedig a szűk folyo­sókon préselődnek. Ha jó idő van ugyan, lemehetnek a sa­lakos udvarra is, ahol egyébként — ugyancsak jó időben — a tornaórákat tartják. Ilyenkor többnyire három osz­tálynak is tartanak foglalkozást, így hát még az udvaron sem jut elég hely a testnevelési órákon részvevő tanulók­nak. Még ennél is gyatrább az étkeztetés helye. Amint be­számoltak róla, az orvos megállapította, hogy ha rövid időn belül nem változtatnak az étkeztetés helyzetén, meg kell szüntetni az iskola ebédlőjét. Képzelje el tisztelt Elnök Elvtárs: az ebédidő közel három óra hosszat, délután 2-től majdnem 5-ig tart. A négyszemélyes ebédlőasztaloknál egyszerre 7—8 diák zsúfolódik össze. A délután, a tanulási idő jelentős részét elrabolja az étkezés, a hely szűkössége miatt, a többi időt pedig a vándorlás az iskolából a kollé­giumba, a tisztálkodás — amennyiben ez egyáltalán lehet­séges —, majd a kollégium még ennél is szűkösebb körül­ményei. k/jert — tisztelt Elnök Elvtárs — a kollégiumnak át­1 1 adott laktanyaépületben volt kénytelen elhelyezni az iskola öt első osztályát, egyenként 49—50 főnyi lét­számmal. Ugyanebben a kollégiumban kellett elhelyezniük, az iskola 350 fiú- és leány-tanuióját. Egy-egy kollégiumi szobában 40 emeletes ágy szorong, negyven gyerek alszik éjszakánként, hogy reggelre élvezhetetlenül fülledt lesz a levegő. És itt a tél nyakunkon: ezekbe a szobákba be sem tudnak fűteni, mert 40 emeletes ágy mellé már a kályha nem fér be. Egyre több a beteg a diákok között — a leg­utóbbi héten például 28-an betegeskedtek —, de betegszoba nincs, mert erre már nem juthatott hely. De még ez sem minden. Ezekben a zsúfolt hálótermekben kellene nappal felkészülni a másnapi órákra a diákoknak. Hát — kérdez­zük velük együtt — lehet ilyen körülmények között ta­nulni? Nagyfokú rosszindulat és értetlenség kellene ahhoz, hogy bárki is a tanulmányi fegyelem lazítójának rágalmaz­zon bennünket, ha megállapítjuk, hogy: nem. Ilyen körül­mények között nem lehet elvégezni azt a tanulmányi mun­kát, nem lehet elérni azt a magasabb színvonalat, amelyet ma már joggal követelünk meg diákjainktól és tanáraink­tól. S ha valaki kételkednék e megállapítás helyességében, az nyugodtan forduljon kérdéssel az iskola nevelő testüle­téheza de fordulhat diákjaihoz is, különösen a négy érett­ségire készülő osztálv diákjaihoz,- ők — talán elkeseredet­ten siralmas helyzetük miatt — megadják majd az ennél is lesújtóbb választ. C s most felsorolhatnánk még életkörülményeink C olyan apróságait is, mint a tisztálkodás. Ennek a 350 diákotthonban lakó tanulónak, vagy a nyolcszázegyné­hány főnyi diákságnak és tanáraiknak is mindössze öt zu­hany áll rendelkezésükre a Londoni körúti iskolában. Itt tisztálkodhatnak, ha nyolcszázegynéhány ember öt zuhany alatt képes tisztálkodni. Mielőtt bárki is ellenvetést tenne, hadd írjuk ide: valóban, a laktanyaépületben berendezett kollégiumban vannak mosdóhelyiségek, a laktanyákban szokásos beton mosdó vályúkkal Itt csak hidegvíz van. A reggeli mosdásra ezek megfelelők, de a tisztálkodás — hi­szen lennének a húszadik századhan némi általános higié­niai követelmények is — nem állhat csupán ebből. A másik apróság a diákok holmijainak elhelyezése. A folyosó sze­dett-vedett szekrényeiben 8—8 diák próbál berendezkedni. Ami ide nem fér, azt a bőröndökben és utazókosarakban hagyják a szekrények tetején — a napról napra szaporodó egerek martalékául. A napokban például az egyik diáknak megették az egerek az új cipőjét. Talán mulatságosnak tű­nő apróság ez, de valószínű, hogy a diák szüleinek nem Volt mulatságos keresetükből összespórolni az új cipőt. És végeredményben: a diákotthonban lakók ellátásáért bizo­nyos — nem is éppen alacsony, néhány évvel ezelőtt föl­emelt — összeget kell fizetni a szülőknek. A helyzet két­ségtelenül az, hogy a diákok számára az iskola képtelen biztosítani azt az ellátást, amely ezért az összegért járna Hát lehetséges ez? Tanácselnök Elvtárs! Mi tudjuk jól, hogy mennyi ' gondja van a városnak, és különösen mennyi gon­dot okoz a helyiség-probléma. Kérjük, vegye ezen pár sort — melyet a diákok nagyon is jogos kérelmének hatható:, támogatása reményében bocsátottunk a közvélemény elé — annak, aminek szántuk: jóindulatú kérésnek. S amikor ismételten és nyomatékosan hivatkozunk a diákok gond­I jainak sürgősen orvoslandó jellegére — mellesleg meg­' említve azt, hogy a megüresedett laktanyában akadna szá­mukra még épület, ahol van 33 zuhannyal ellátott csempé­! zett fürdő, voína egészséges konyha és étkező, lehetne a követelményeknek megfelelő orvosi x-endelő, találnának alván udvai*t, amilyen a 14—18 éves diákgyerekeknek szükséges, sőt, az iskola 330 ezer forintot tudna szánni az esetleg felmerülő tatarozási költségekre, ugyanakkor at i tudná adni más célokra a Londoni körúti épületét és az Indóház téri Sárkány-szállót —, mindezt azért tesszük, hogy jelhívjuk az ön figyelmét és jóindulatú segítő kész­ségét és hogy jelét adjuk: Önt e kérdés megoldásában széles közvéleméns' támogatná. Nincs* is más szavunk e kérdésben, a város közös gondjáról van szó. A helyzet sú­lyos, sürgős orvoslásra szorul. Bizunk abban, hpgy mini: annyiszor, most is a hajban lévők sesítaégéx-e siet és szor­galmazza a? azonnali megoldást. A diákok, szüleik, taná­raik és az ő gondjukat magukénak éi'ző olvasóink nevében előre is köszönettel fáradozásáért: Németh Féicnc Subolica — Novi Sad—Beograd útiránnyal háromnapos jugo­szláviai látogatásra indul a Sze­gedi Nemzeti Színház, a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Válla­lat, az Orvosi Műszer és több más ksz dolgozóinak egy csoportja, t hót aulríbusz­szal utazó kirándulók egy-egy napol töltenek a három jugo­szláviai városban, ahol megte­kintik a nevezetességeket. Az indulásra október 27-én, szombaton reggel 4 órakor ke­rül sor az IRl'SZ Klauzál téri irodája elül. Visszaérkezés ok­tóber 29-én, hétfőn, éjfél körül. Izzúlon is felhívjuk a jelentke­zetlek figyelmét: pontosan jelen­jenek meg az indulás helyén, ahol minden további felvilágosí­tást megkapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom