Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-21 / 249. szám

1936. október 21. DELMlGYüRORSZftG A szegedi egyetemisták és főiskolások, nagygyűlése elfogadta a MEFESZ szervezeti szabályzatát és programját ' Tegnap délután 4 órakor a Tudományegyetem auditó­rium maximumában tartották meg a szegedi egyetemek és főiskolák ifjúságának a MF.­FESZ megalakulása utáni el­ső tisztaszándékú és lelkes nagygyűlését. A mintegy 2000 fiatalt dr. Perbiró József egyetemi tanár, a nagygyűlés elnöke üdvözölte, majd Gön­czöl Dezső főiskolai hallga­tó, a MEFESZ vezetőségi tag­ja mondott rövid bevezetőt. Ezután a nagygyűlés részve­vőinek felolvasták a Buda­pesti Műszaki Egyetemről, az Agrártudományi Egyetemről és a Debreceni Tudomány­egyetemről érkezett üdv"zlő tát iratokat. A következőkben a MEFESZ vezetősége előter­jesztette a szervezeti sza­bályzatot és a MEFESZ pro­gramját, hogy a nagygyűlés ezeket megvitassa és végleges formába öntse. A szervezeti szabályzat ér­telmében a MiEFESZ ma­gába foglalja a felsőokta­tásban részesülő fiatalok összességét és a szervezet­hez csatlakozó fiatal okta­tókat is. Működésében független, sza­bad szervezet akar lenni és elhatározásaiban a marxisla —leninista párt irányvonalát követi. Elsőrendű feladati­nak, mint ez a szervezeti sza­bályzatból is kitűnik. az egyetemi és főiskolai hallga­tók sajátos érdekeinek védel­mét tekinti. A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolák­ról kikerülő ifjúság, ne közö­nyös tömeg, vagy megfélem­lített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldo­gabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg. Az elfogadott szervezeti szabályzat értelmében a ME­FESZ tagjává válhat minden olyan egyetemi és főiskolai hallgató, aki magáénak vall­ja a szervezet célkitűzéseit és aláveti magát a közös de­mokratikus alapon megto remtett szervezeti szabályzat­nak. Az ifjúsági nagygyűlés nyomatékosan aláhúzta azt a gondolatot, hogy A MEFESZ az egész ma­gyar ifjúság érdekeiért akar harcolni és az ifjúság más rétegeivel együtt akar haladni, — önállósága el­lenére is. Kifejezésre juttatták, hogy a munkás és paraszt fiatalok­kal szoros kapcsolatot akar­nak. Az ifjúsági nagygyűlésen a szervezeti szabályzat IJI. fe­jezeteként meghatározták az egyetemista és főiskolai fia­talok, a MEFESZ szervezeti felépítését is. Az új szervezet működési alapelvéül a fiatalok a töké­letes demokráciát tették ma­gukévá, amely a XX. kong­resszuson elhangzott vezér­elvek szerint érvényesül. Az egyszemélyi vezetést az ifjú­ság tömegeinek tevékenysé­gével a dogmatizmus, a vé­lemények és elképzelések szabad és termékeny harci­val akarják felváltani. Jelszavuk: demokráciával á boldogabb jövőért, a szo­cializmusért! A MEFESZ vezetői a kö­vetkező, az ifjúsági nagygyű­lés elé terjesztett megvitatott és elfogadott programterve­zetet közölték szerkesztősé­günkkel: 1. Az egyetemi ifjúság ká­derezését a párt augusztus­ban hozott értelmiségi hatá­rozatának szellemében vé­gezzék. 2. A „Szegedi Egyetem" az Egyetemi és főiskolai hallga­tók sajtóorgánuma legyen, ez tükröződjék tartalmában és formájában. 3 A Diákjóléti Bizottság­ba küldendő tagot a Kan Gyűlésen válasszák! 4. Követeljük a szabad el­yi viták rendezésének jogát. 5. A túlterhelések meg­szüntetése érdekében: a nóhallgatók számára tő­Iröljék el a honvédelmi okta­tást, a férfihallgatók számá­ra ezt a kollégiumot heti két órára csökkentsék; a nem­Szaktárgyakból a minősítés „megfelelt" — „nem felelt meg" legyen, a marxizmus oktatását szabadítsák meg a dogmatizmustól, tegyék fa­kultatívvá a filozófia oktató­ját, s a minősítés „megfelelt" — „nem felelt meg" legyen, kevesebb kötelező órát, több speciálkollégiumot! 6 Szálló- és lakásügyekben Lakásügyi Bizottságot ho­zunk létre, mely megállapít­ja a diáklakások legmaga­sabb bérét, a szálló igazga­tójának kinevezésénél az if­júság képviselőjének vétó­joga legyen, a felszabaduló középületekből — építsensk diákszállókat is a szükséglet szerint. 7. Külföldi utazások szer­vezése Keletre és Nyugatra, biztosítsanak 50 százalékos utazási kedvzeményt a bel­földi utazásokhoz. 8. Altalános jegykedvez­ményt kívánunk minden kul­turális rendezvény minden előadására (mozi, színház, hangverseny, stb.) 9. A Zenei Szakiskola fő­iskolai jellegének elismeré­sét követeljük a hallgatók számára, a rendes egyetem's­tákat megillető jogokkal. 10. A védőnőképzőt emel­jék főiskolai rangra. 11. Követeljük, hogy állít­sál: bíróság elé azokat, akik felelősek az elmúlt időszak bűneiért. E tárgyalásoknak a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolyniok. 12. Követeljük a tájékozta­tás szabadságát. 13 Követeljük, hogy Nagy Imrét és Lukács Györgyit válasszák be a Központi Ve­zetőségbe. 14. Bérügyi reformot kö­vetelünk, az alacsony bérek felemelése ütemének gyorsí­tását és az államtól szárma­zó összjövedelem felső hatá­rának megállapítását. 15. Követeljük a halálbün­tetés eltörlését a politikai bűncselekményeknél. 16 Üj alapokra fektetett, szabad, demokratikus vá­lasztási rendszert! 17. Követeljük, hogy az egyetemi ifjúság nagyobb részt kapjon az ország poli­tikai és egyéb ügyeinek inté­zésében. 18. Március 15-e legyen nemzeti ünnep. 19. Követeljük az egyetemi autonómiát és ennek gyors végrehajtását. 20. Követeljük az 1848-as Kossuth-címer visszaállítá­sát. A program elfogadása után még többen felszólaltak As azt is kifejezésre juttatták, hogy a MEFESZ-ben ered­ményes munkát kívánnak végezni. A szegedi egyetemi és fő­iskolai ifjúságnak ez az egész országban nagy visszhangot keltő, bátor és becsületes szándékú kezdeményezése és állásfoglalása megérdemli a közvélemény elismerését. Bí zunk abban, hogy az ifjúsági nagygyűlésen megnyilvánuló lelkesedés és akarat tovább él és fokozódik az ifjúsági szervezet munkájában. Mit kívánnak a szegedi gyógyszerész hallgatók ? Pénteken délután a szegedi Orvostudományi Egyetem if­júsági nagygyűlésén a gyógy­szerész hallgatok is Dontokba foglalták azokat a követelé­seket amelyektől a gyógy­szerészképzés megjavítását, és a gyógyszerészek munká­jának nagyobb megbecsülé­sét várják. Szerkesztősé­günkhöz eljuttatták a 16 pontból álló követelést —>. s mivel a követelés néhány pontjában foglaltakat az ok­tatásügyi miniszter kedvező nyilatkozata után máris megvalósulni látiuk. az aláb­biakban közöljük a gyógy­szerész egyetemi hallgatóik további kívánságait. Az orvoshallgatókkal kö­zösen azt kérik, hogv a le­hető legrövidebb időn belel állítsák vissza az egvetem autonómiáját. Programjuk­ban emellett a következők szerepelnek: az Orvostudo­mányi Egyetem mellett Sze­geden is hozzák létre a füg­getlen gvógvszerészkart. s addig is amíg ez megvalósul félévtől kezdve nevezzenek ki gyógyszerész dékánt. Az önálló gyószerészkar létre­jöttével az illetékesek tegyék lehetővé, hogy a gyógysze­rész hallgatóknak csak gyógyszerész képesítésű elő­adók adiák elő a szükséges kollégiumokat. A gyógyszer gyárakban és gyógyszerészeti intézetekben a laboratóriumi és kiutató munkát gyógysze­rész képesítésű emberek lás­sák el. A gyógyszerészek ré­szére tegyék lehetővé a dok­tori cím megszerzését. Vizs­gálják felül a gyógyszerész képzés kollégiumait és tö­röliék a felesleges kollégiu­mokat. Az önállóan meg­alakulandó gyógyszerész kar részére bocsássanak rendel­kezésre egy olvan épületet, amelyben ez az egyetemi in­tézet elhelyezkedhet. Tegyék lehetővé, hogy az egyetem el­végzése u.ún hathónaoi gya­korlat elteltével államvizsga és approbációs vizsga nélkül megkapják a hallgatók a gyógyszerészi oklevelet, ha a gyakorlati idő alatt, elfogad­hatóan dolgoztak. Amennyi­ben erre ebben a tanévben nem kerülne sor a következő államvizsga anvagálból a marxizmust máris töröljék. Emeljék fel a gyógyszerészek fizetését és a gyakorlati időt töltő hallgató is kapion tel­jes fizetést. A falusi gyógy­szerészeknek fizetésükön le­iül külön pótdíjat állapítsa­nak meg. A gyógyszerészek évi fizetéses szabadságát négy munkahétben határoz­zák meg. Rendezzék a gyógy­szerészek nyugdíját. A gyógyszerész vállalatok igaz­gatói beosztását gyógyszeré­szek töltsék be. Az egész­ségügyi közép- és alsó káde­rek fizetését emeljék fel. A szegedi gyógyszerész­hallgatók nevében: KÁDÁR DEZSŐ IV. éves gyógyszerész­hallgató, a gyűlés elnök­ségének tagja Tudományos és irodalmi pályázat a koll égiumi mozgalom megsegítéséért Az ifjúság közösségi neve­lése érdekében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az írók, a tudósok, a nevelők, a kollégisták és mindazok részére, akik a kollégiumi mozgalmat ilyen módon is segíteni kívánják, pályázatot hirdet. Pályázni lehet tudományos művel (tanulmánnyal, esszé­vel. cikkel) a magvar kollé­giumi nevelés történetének pedagógiai anulságajnak tárgyköréből: irodalmi mű­vel (regéav. elbeszélés, visz­szaemlékezés stb.) a kollégi­umi élet múltiából vagv az ifjúság életének, nevelésének mai kérdéseiről. Pályadíjak: tudományos és szépirodalmi művek első dí­ja: 20 ezer — 20 ezer forint, második díj 10 ezer —• 10 ezer forint, harmadik díi 5 ezer — 5 ezer forint. Ezenkívül az értékesebb pályamunkákat is jutalmaz­za a bíráló bizottság. A leg­jobb pályamunkák kiadásá­ról a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa gondoskodik. Határidő 1957. december 31. A pályázattal kapcsolatban mindennemű felvilágosítást a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa művelődési osz­tálya ad (Budapest V.. Bel­grád rakpart 24. Telefon: 182—850). — Bábszínház bemutató lesz ma délután 3-kcr a Ka­mara Bábszínházban. Bemu­tatásra kerül Szilágyi Dezső: Mackó mukik újabb kaland­jai című kótfelvonásos báb­játéka, JÖHET A TEL Minden üzemnek más és más feladatokat kell megoldania a tél előtt, hogy mire leesik az első hó és keményen koppan a föld, megteremtsék az új évszaknak megfelelő munkafeltételeket, le­gyen elegendő anyag, szén, tö­kéletesen működjenek a fűtőbe­rendezések és se az ember, se a termelés ne szenvedjen kárt a várható hideg időtől. Lesz-e elegendő szén? A Szegedi Kenderfonógyár nagy üzemrészeinek és a ka­zánoknak az energiaellátása nem olyan kis gond, mint egy ház­tartás téli tüzelőszökségletének beszerzése. Különösen akkor látszik ennek a feladatnak az igazi nehézsége, ha figyelembe vesszük, hogy a harmadik ne­gyedévben ez a nagy üzem nem kapott szenet szállítási nehéz­ségek miatt. A tervszerű szénel­látás, az utóbbi időben mégin­kább megnehezült, s most az a kérdés: mi lesz a télen? Az ipar­igazgatóság a negyedik negyed­évre sem tudta biztosítani a szén szükségletet, s azzal for­dult az üzemekhez, hogy pró­ábijanak öntevékenyen megol­dást keresni a téli fűtőanyag beszerzésre. Ilyenkor a vállalatok min* den lehető kapcsolatukat igye­keznek felhasználni és megkez­dődik az „energia hordozó", a szén felfedezése. Az üzem Né­meth és Frischman elvtársat bízta meg ezzel a feladattal, akik Tatabányára utaztak és ott találtak is orvosságot jelenlegi gondjaikra. A bányák mellett szállítási nehézségek miatt általában na­gyobb mennyiségű szenet tárol­nak. Tatabányán is sikerült ilyet találni, s mivel az oltani bányamunkások vasárnapi mű­szakban vállalták a szén vagon­berakását, körülbelül 4 havi széilszükséglelüket tudták biz­tosítani a kendergyáriak. Kü­lön örömükre szolgál, hogy az így szerzett szén jobb minöse­gű, mint amilyet a tervszerű el­látás keretében korábban kap­tak. Szén már van, a kazánokat és a fűtőhálózatot pedig még a nyáron rendbehozták, s már a próbafűtésen is túl vannak — jöhet a tél! Nyugodtak, mert, ha jelenlegi szénkészletükhöz hozzászámítják a takarékossági eljárásokat — a szén pozdorjá­val történő keverését és a visz­szafolyó melegvíz felhasználá­sát, ezt a telet olcsóbban meg­ússzák, mint a tavalyit. Milyen lesz a léli anyagellátás ? A Ládaipari Vállalat újszege­di telepén az üzem vezetősége a párt- és a szakszervezet veze* tőivel közösen tárgyalta meg a közelgő tél által támasztott ten­nivalókat. A megbeszélésen a munkásvédelmi megbízott és az anyagbeszerzők is részt vet­tek. Erre a közös megbeszélés­re azért volt szükség, mert a múlt évben a nagy havazások miatt nem tudta mindig ponto­san szállítani a vasút az anya­got, s ezért esetenként fennaka­dás volt a termelésbén, s a dol­gozók keresete is megérezte ezt. Az idén el akarják kerülni a múlt évi hibákat —11 s közős erővel biztosítják, hogy ne le­gyen anyagellátási gond miatt a munkában fennakadás. Az üzem dolgozóinak jelentős része a szabadban dolgozik] vagy nyitott üzemrészekben. A vállalat az emberek kfraélése ér­dekében már gondoskodott a nyitott üzemrészek befalazásá­ról, jól záró ajtók és ablakok beépítéséről és tervbe vette egy korszerű öltöző építését és egyes gépeknél porelszívó be­rendezés létesítését is; Az emberek mégközvetlenebb kímélésére 150 vattaruhát. ugyanannyi pár kesztyűt és 80 pár gumicsizmát szereztek be. hogy ezzel is biztosítsák a za­vartalan téli munkát. Párté let A dolgozó ember hasznára Beszélgetés a szakszervezeti munkáról a Kenderfonógyár pártbizottsága titkárával Felkerestük a Szegedi Ken­derfonógyár üzemi pártbi­zottsága titkárát: ördögh Já­nos elvtársat, hogy elbeszél­gessünk vele az üzemi párt­szervek és a szakszervezet kapcsolatáról. Arra is választ akartunk kapni, hogy az MDP Központi Vezetőségé­nek júliusi határozata után a szakszervezeti munka tar­talma hogyan növekszik, mi­lyen a szakszervezet pártirá­nyítása az üzemben. — A szakszervezet pártirá­nyítását hogyan valósítják meg? — Korábban bizonyos túl­zott gyámkodás volt a szak­szervezeti munka felett. Most már a szakszervezet önálló­an dolgozik üzemünkben. A pártirányításban szó sincs vezényszavas módszerekről. A szakszervezetnek üzemünk sajátosságait figyelmbe véve elvi-politikai irányítást adunk. Meghallgatjuk a szakszervezeti funkcionáriu­sok véleményét a kölcsönös­ség alapján. Korábban ­szakszervezeti munka főfel­adataként a termelés elősegí­tését határoztuk meg. Most már kimondjuk — és ez így van helyesen —, hogy a szakszervezet elsődleges fel­adata a dolgozók jogainak, érdekeinek védelme. Mert a termelés és az emberekről való gondoskodás nem vá­lasztható el. Ha megfelelően gondoskodunk az emberek­ről, akkor ez kihat a terme­lésre is. — Az emberről való gon­doskodásnak milyen újabb tényei vannak a Kender­fonógyárban? — Az orvosi rendelőt ki­bővítettük, gyógyfürdője van az üzemnek és ebben jelen­tős szerepe van a szakszer­vezetnek is. Elintéződött a műhelyi dolgozók jogos bér­problémája. Az üzem pártbi­zottsága, a pártalapszerveze­tek is figyelemmel kísérik a kollektív szerződések pont­jainak megvalósítását. Ezt a feladatot is azonban jól tart­ja kezében a szakszervezet. Tudjuk, hogy a simítóbati rossz munkakörülmények kö­zött dolgoznak az emberek. A pártbizottság és a szak­szervezet is próbálkozott az­zal, hogy a simítóban dolgo­zók pótdíjat kapjanak. Nem sikerült ezt elintézni eddig. — Hogyan veszik figyelem­be a dolgozó emberek vé­leményét, javaslatait? — Az üzem pártbizottsága, a pártalapszervezetek is vi­gyáznak arra, hogy a dolgo­zók javaslataival, szociális kérdéseivel megfelelőképpen foglalkozzanak. A szakszer­vezet önállósága azonban itt is megvan, s vizsgálják, hogy mi történik az elmondott ja­vaslatokkal. A szakszerve­zeti vezetőkkel beszélgettünk arról is, hogy egyes dolgozók különösképpen keveset ke­resnek, nehéz anyagi körül­mények között vannak, de helyzetük könnyítésére or­szágos intézkedés kellene. Azt is megmondottuk, hogy sajnos, a lehetőségeink eb ben a tekintetben korláto­zottak. — Milyen segítséget adnak az üzem pártszervei a szak­szervezetnek a munkaver­seny előrevitelében? •— Korábban itt is megmu­tatkozott a pártszervek ré­széről a „gyámkodás". Most már megbeszéljük a szak­szervezeti funkcionáriusok­kal, hogy melyek azok a leg­fontosabb kérdések, amelyei: az adott üzemrészben elinté­zésre várnak. Beszélgettünk arról a szakszervezeti veze­tőkkel: a dolgozók döntsék el, hogy milyen versenyfor­mát választanak. Arra tö­rekszünk, hegy elkerüljük a versenyszervezés formális vo­násait és valóban mindig megteremtődjenek a jó mun­ka feltételei; a verseny tar­talommal teljék meg. — Volt-e zavaró körül­mény az üzemi pártszerve­zetek és a szakszervezet közötti együttműködésben? — Igen, volt. Olyan tor­zsalkodások. viták is kiala­kultak korábban, hogy egx­egy kérdést a szakszervezet, vagy a pártszervezet inté­zett-e el. Ezen már sikerült változást elérni. Az a fontos, hogy a dolgozó emberek ér­dekében történjék az intéz* kedés. — A felsőbb gazdasági szervek hogyan veszik fi­gyelembe a szakszervezet véleményét? — Üzemünk pártbizottsá­gának és igazgatójának ls a* a véleménye, hogy a szak­szervezet megkérdezése nél­kül ne túlóráztassák az em­bereket a műszaki vezetők. Így volt ez például a kar­bantartó műhelyben is. A szakszervezet jelezte ezt, üzemünk felsőbb gazdasági szervének, a Len-Kender­ipari Igazgatóságnak is. Saj« nos, az igazgatóság részéről válaszra sem méltatták a szakszervezetet. Ez is mutat­ja, hogy van teendő a szak­szervezet jogainak elismer­tetéséért. — A további teendők? — Sokat kell még tenni a pártszerveknek azért, hogy a szakszervezet maradékta­lanul betöltse hivatását. To­vább kell lépni a pártszer­veknek a szakszervezeti mun­ka segítésében. Több szak­szervezeti funkcionáriusnak bátrabban kell a kérdéseket felvetni. Itt jegyzem meg. hogy üzemünk igazgatója a jogos kérelmeket, ha lehető­ség volt rá, elintézte. A szak­szervezetnek feladata előse­gíteni azt is a maga eszkö­zeivel, hogy a dolgozók él­jenek demokratikus jogaik­kal. Ezzel együtt segítsék elő a fegyelem megszilárdulásai is. Természetesen ebben nagy feladat hárul üzemünk párt­szerveire. Beleg Dénes Leo elvtárs Október 15 óta a II. sz. kór­ház belgyógyászati osztályán kezelik Dénes Leó elvtársat, Szeged város tanácsa végrehaj­ló bizottságának elnökét, epe­hólyag gyulladással. Kezelőor­vosának közlése szerint egész­ségi állapota rohamosan javult, láztalan, aránylag jól érzi ma­gát és pár napos kezelés után ismét elfoglalhatja hivatalát. — Jár a lábunk, jár a szánk ... címmel bemutató előadást tart ma délelőtt 11-kor a Szabadság Filmszín­házban az Orvosegészségügyi Szakszervezet rendezésében az Orvostudomány egyetem (Tiszatáj) művészeti együt­tese. — Minden vasárnap este fél 8-tól fél 12-ig a KPDSZ Kultúrotthotriban össztáncot rendeznek. Este 7-től fél 8-ig pedig új táncok tanítása van. Zene: Zádori. i Akvarell kiállíiás a Klauzál léri képszalonban Tegnap délben Diósy Antal festőművész akvarelljeihől kiál­lítás nyílt a Kiskereskedelmi Vállalat Klauzál téri képszalon, jában. Mison Gusztáv, az I. ke* rüleli Tanács v. b.-clnöke nyi* totta meg a kiállítást. A kiállí­táson részt vett Diósy Antal is. A kiállítás ma 9 órától este ö óráig is nyitva lesz. A képek — 1000 forinton alul hat, felül pedig 10 havi — részletre is vásárolhatók. — A KPDSZ Kultúrotthon (Tol'buchin sugárút 14) a TTIT-vel közösen október 25-én, csütörtökön dél­után 5 órai kezdettel elő­adást rendez Egyiptom és a Szuezi-csatorna címmel. Elő­adó: Aldobólyi Nagy Miklós főiskolai tanár. Előadás után a Titokzatos Afrika című csehszlovák filmet mutatják be. A belépés díjtalan. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom