Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-21 / 249. szám

Vasárnap, 1956. október 21. oainsYümszm Vita a szegedi József Attila Körben az értelmiség helyzetéről Mintha .József Attila is jelen lett volna a szegedi József Attila Kör péntek esti vitáján. Szinte valamennyi felszólalásból kicsendült: i,S rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés". De jelen volt másik nagy forradalmár költőnk a nyughatatlan, a mindig jobbra törő Ady Endre is, hiszen az egybegyűlt értelmiségiek, kommunisták és nem kommunisták szenvedélyes szavaiból határozottan kifejezésre jutott: „Ez a világ nem testálódott tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak". A csaknem kétezer főnyi tömeg szigorú ítéletet mondott a durva személyi önkény, a szektás és erőszakos politika felett, amely az elmúlt években elnyomott hazánkban mindent, ami konstruktív, ami emberi, ami szép. Végre igazán szabadon elmondhatták á szegedi értelmiségiek, hogy eddig nem mertek bátran vitatkozni, nem tudtak alkotni. Aki megpróbált tudása, kutatásai, vagy tapasztalatai alapján önálló véleményt nyilvánítani, ítéletet alkotni, eltérve n hivatalos dogmáktól és kutatásoktól, arra könnyen rásütötték a hazafiallanság, az ellenforradalmiság Káin-bélyegét. A szegedi dolgozók feje fölött is Demokles kardjaként lebegett a törvénytelenség veszedelme, soha nem tudhatták, hogy egy-egy elejtett szó miatt, vagy éppen polgári származásuk miatt mikor zárják ki őket a pártból, mozdítják el állásukból, vagy mikor juttatják börtönbe. De a szegedi József Attila Kör és a három nappal korábban megtartott egyetemi diák nagygyűlés megmutatta: a nép egyszersmindenkorra lezárta a személyi kultusz sötét időszakát és eltökélt szándéka, hogy a Szovjetunió Kommunista Vártja XX. kongresszusának szellemében következetesen végrehajtsa a párt júliusi határozatát, vagyis a szocializmus építése közben teljes mértékben kifejlessze, a szocialista demokráciát. Napról napra új győzelmeket arat a dolgozó nép, egymás után vívja ki az alkotmányban lefektetett jogait és egyre nagyobb felelősséggel törődik az ország gondjával, bajával. A dolgozó tömegek valóban alkotni, építeni akarnak, nem egyes emberek dicsőségére, hanem saját maguk boldogulására. A szegedi József Attila Körben elhangzott felszólalások félreérthetetlenül leszögezték: az értelmiségiek liílnyomó többsége éppen úgy, mint a munkások, cs a dolgozó parasztok, nem akarnak semmiféle ellenforradalmat, sőt a megtisztult Magyar Dolgozók Vártja vezetésével készek felvenni a küzdelmet a reakciós erők ellen. De nem engedik meg azt sem, hogy akár országosan, akár itt. Szegeden valaki is restaurálhassa azokat a szörnyű állapotokat, •amikor a kommunisták és hazafiak legjobbjait hurcolták bitó alá csupán azért, mert a marxizmus—leninizmusnak nem a betűjét, hanem a lényegét értették meg. Ismét bebizonyosodott a halhatatlan Petőfi szava: „S habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr". az oka: a munkás és paraszt ros irányító szerveiben, így a pirendre. Ezután Máriafólcil szülők nem tudták fizetni a ta- tanácsnál is kevés az értelmi- Marcit kérdéseket tett fel} níttatással járó költségeket, s sógi, kevés a hozzáértő ember. Mi lesz azokkal az értelmi* így kénytelenek voltak hazahív- Nem az a baj. hogv munkások ségiekkel. akiket 1950—52* ni őket. Elmondotta, hogy és parasztok vannak többség- ben meghurcoltak és máig Gallé. I.ászlö nemcsak becsű- ben, hanem az, hogy egyrészük sem kaptak megfelelő mun* letes ember, hanem tapasztalt, még mindig nem szerezte meg kakört? Mi lesz azokkal az nagyludású pedagógus is, aki- a minimális műveltséget. Több egyetemi hallgatókkal, akire feltétlenül szüksége van a példa bizonyítja, hogy a tanács kej a szektás időkben elhlnevelésügynek. Elítélte azt a funkcionáriusainak egyrészc em- döztek az egyetemekről demagógiát, amellyel elmozdí- bertelen és műveletlen. Java- tanulmányaikról igazolást tották állásából és követelte, soha, hogy az ilyeneket vált- sem kaptak? A kérdésekre hogy sürgősen helyezzék vissza sák le és állítsanak a helyükre Baróti Dezső azonnal válamunkahely.ére. Úgyszintén ja- érettségizett, főiskolát és egye- szoit Az eddifi törvénytelen vasolla. hogy az oktatási osz- temet végzett fiatalokat. Végül határozatokat tály nézze meg Rully János ]langsúlyoztaj hogy a város veügyét is és intézkedjék, hogy ., , . visszakerülhessen a Radnóli *el° "erveiben nemcsak becsugimnáziumbn. Szóválctte Pet- letes, hanem becsületes és tehetrovácz István azt is, hogy a vá- séges emberekre van szükség. A Pelcfi Kör vezetéségének üd/özlete Osváth Béla bevezető előadása A DISZ József Attila Körének első vitaestjét Csákány Béla, a DISZ városi bizottsága agit.-prop. titkára nyitotta meg. üdvözölte a megjelenteket az előkészítő bizottság nevében, majd felkérte Osváth Béla aspiránst, a TTIT megyei titkárát, hogy tartsa meg vitaindító referátumát — Szeged úgy élt eddig az ország közvéleményében, mint a baloldali elhajlások, szektás túlzások városa, s mi, akik itt élünk ebben a városban, tudjuk, hogy a közvéleménynek igaza van — kezdte beszédét Osváth Béla. Ez a szektás légkör a TTIT múlt év szeptemberében rendez"ft 7-odaírni Űjság matinéja után vált nyilvánvalóvá, amikor Ladányi elvtárs és a város kulturális vezetői megrágalmazták a matiné közönségét és a részt vevő írókat egyaránt, mondván, hogy az írók szegedi szereplése ellenforradalmi szervezkedés volt, s a közönség is fel volt háborodva, pedig a közönség lelkesen tapsolt Benjámin, Aczél és a többiek életünk nagy kérdéseit felvető irodalmunk legjobb hagyományaira emlékeztető szép verseinek. Az akkori szegedi pártvezetés legnagyobb tévedése a konstrukciós Vajtai-vita, s mindanynyiunk tévedése, akik egy kicsit is részt vettünk ebben a vitában. Ennek adtam kifejezést ez év áprilisában A XX. pártkongresszus és irodalomtudományunk helyzete és feladatai cfmű vitában, amely a kongresszus szellemében való vitatkozás első fecskéje volt Szegeden, a Vajda—Vajtai-ügy revidiálását sürgetve. Harmadnap el is kapott lelkes elvtárs; a városi pártbizottság kulturális osztályának akkori szektás vezetője, mondván, hogy a XX. kongresszus egyáltalában nem revidiálja ezt a vitát. Pedig a XX. kongresszus revideált minden konstrukciós tűzijátékot, s kötelességünkké tette a gondolkodást és az igazmondást minden körülmények között. Ezután arról beszélt Osváth Béla, hogy a szegedi értelmiség mindaddig nem nyeri vissza a bizalmát, míg az egész értelmiséget sértő törvénytelenségeket nem fbszi jóvá a Szegedi Pártbizottság. Követeljük Berkv Imre elvtárs erkölcsi rehabilitációját, aki ellen évek óta hajsza folyt a pártból való kizárásáért, s csak a megyei pártbizottság erős kiállása mentette meg Berky elvtársat attól, hogy a szegedi pártbizottság ki ne zárja a pártból. Felháborító, liogv még mindig lassan halad Gallé László, a Radnóti gimnázium volt igazgatójának rehabilitációja, akit teljesen törvénytelen módon távolítottak el igazgatói tisztségéből és tanácstagságából. Gallé László nemcsak Szeged. de egész megyénk egyik legkiválóbb pedagógusa, s a pedagógusok ezrei követelik Gallé László teljes erkölcsi és anyagi rehabilitációját, azonnali visszahelvezését igazgatói állásába. Felvetette még Simon Attila egyetemi tanársegéd, Giday Kálmán és Rully János rehabilitációjának kérdését, majd a demokratikus nemzeti egység és a szocialista demokratizmus kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az értelmiség részt kér és követel az ország és a város ügyeinek intézésében, vezetésében, de elismeri a párt vezetésének szükségességét és a proletár hegemóniát, mint a szocializmus építésének alapját. De a párt vezető szerepének a biztosítéka a tömegek és a párt közötti bizalom. Vitáinkkal ezt akarjuk helyre állítani. A forradalmi néptömegek harcától elmaradt a pártapparátus, s ezért szükséges, hogy azokat a funkcionáriusokat, akik a Rákosi-féle törvénysértéseidben kompromitálva voltak, vagy képességeik nem alkalmasak arra a munkára, amelyet el kell végezniök, mind az országos, mind a helyi vezetésről cseréljék le. S követeljük, hogy Lukács György és Nagy Imre elvtársakat kooptálják a Központi Vezetőségbe, hiszen erre a tisztségre őket emberi magatartásuk és képességük is alkalmassá teszi. Mi vitáinkkal a szocializmus útját akarjuk megtisztítani. Mert mi szocializmust akarunk. Az önkény, a törvénytelenségek, a személyi kultusz azonban nem szocializmus. Mi olyannak képzeljük a szocializmust, amilyennek Lenin tanította, s készek is vagyunk harcolni érte. Ezután arról beszélt Osváth Béla, hogy az ország felszabadítása ténylegesen a XX. kongresszussal történt meg, s ezért mi tisztelettel gondolunk a mai szovjet pártvezetésre, s szeretjük Hruscsov elvtársat, s azokat, akik vele egyet akarnak. Ezt meg kell mondanunk, mert a sanda mészárosok, baloldali restaurátorok, szeretnek vitáinkba szovjetellencsscget belemagyarázni. A történelem tragikus játéka, hogy a sztálini önkény idején csali kinyilatkoztató dicséretek hangzottak el a Szovjetunióról, pedig jogaink megnyirbálásairól kellett volna panaszkodnunk, s csak most, a XX. kongresszus szabad légkörében, tisztultabb. levegőjében mondjuk el sérelmeinket és fájdalmainkat. Mi barátságban akarunk élni a Szovjetunióval, de szövetséget és testvéri barátságot akarunk a hős Jugoszláviával is, de meg akarjuk ismerni minden nép életet és kultúráját is. Nem akarunk tovább provincializmusban cini. Az értelmiség hallatni akarja szavát az ország kérdéseiben, mert tudjuk, hogv a közvélemény nagy dolgokra képes. S ez a közvélemény győztesen fog megakadályozni minden restaurációs kísérletet, s győzelemre viszi a nemzeti hagyományokra épülő demokratikus nemzeti egység politikáját, a szocialista demokratizmust hazánkban és városunkban; Bohó Róbert, a budapesti Petőfi Kör vezetőségének üdvözletét tolmácsolta ezután. Figyelmeztetett arra. hogv a baloldali restaurációs erők még egyáltalán nem tűntek el teljesen. Elismerte, hogy a Vajtai-ügy ben ő Ls helytelenül foglalt állást, amit most. revidiál. Az ő szerepe az volt. hogv Va.jtai István cikkének tartalmával nem értett egyet, s ezt elmondotta, leváltását azonban nem javasolta. Szerinte két különböző dolog egy cikkel nem egyetérteni, vagv az illető adminisztratív leváltását követelni. Elmondotta ezután, hogy a Petőfi Kört megalakulása után azzal rágalmazták. hogv az ellenforradalom fészke. Ezt a gyakorlat azóta mór megcáfolta. Bebizonyosodott, hogv a budapesti Petőfi Kör nem az ellenforradalmat, hanem a szocialista demokratizmus kibontakozását szolgálta. Felhívta a József Attila Kör résztvevőinek figyelmet: a szabad fórum azért, szükséges, hogv mindenki véleményt mondjon, de vigyázni kell. nehogy az ellenforradalom szószékévé váliék. Az új értelmiség képes a vezetésre A Szegedi Kenderfonógvár dolgozója, Szép Lajos, a Párt értelmiségi határozatából idézett, felszólalása eleién, és hangsúlyozta, hogv az értelmiség nélkül nem mehetünk tovább előre Helyeselte ő is. hogy a pártbizottságban és a tanács aPPartátusfcan megfelelő számban legyenek egyetemi végzettségű emberek. Nem becsüli le a munkásokat és a parasztokat.. de véleménye szerint az úi értelmiség már bebizonyította, hogy képes a vezetésre, képes arra, hogv az ország problémáival foglalkozzék. Kifogásolta. hogv a júliusi Ianul ápoljuk haladó hagyományunkat. Javasolta, hogv március 15-e legyen pirosbetűs ünnep Helytelenítette Szép Lajos azt is. hogv október 6-án a kettős gvás;ünnepen Szegeden alig lehetek látni gváiszlobcgót. Ezt szóvá is tette az üzemi pártbizottságon — mert a Szegedi Kenderfonógyár sem tette ki a lobogót — de azt a választ kanta: „Nem kaptunk rá felsőbb utasítást." Vajon már gyászolni is felsőbb utasításra szabad? — Kérdezte. A továbbiakban bírálta a rossz tájékoztatást. Szerinte azok a hírek, amelvek az úiIntézkedések az egyetemen Ezután Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora az oktatásügy miniszter megbízásából bejelentette, liogy az egyetemeken ezután fakultatív lesz a nyelvoktatás és megszüntetik az általános iskolai vizsgákat. A középiskolákban az érettségi kötelező, de megvizsgálják azt, hogy az érettségi jelenlegi formája megfelelő-e. Csökkentik n marxizmus—leninizmus tanításának kötelező óraszámát, de ugyanakkor növelik n színvonalat és a gondolat szabadságára nevelik az egyetemistákat. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekkel a szegedi egyetem is megszűnik „gigantikus általános iskola lenni". Bejelentette, hogy a szektás politika következtében eltávolított Vajda László visszakapja tanszékét, továbbá Bálint Sándor professzor is elfoglalhatja méltó helyét a bölcsész karon. Végül kifogásolta, hogy József Attilának, a nagy proletárköltőnek még nincs szobra Szegeden, sőt emlékéhez méltó utca sincs róla elnevezve. Javasolta, hogy a Sztálin körutat nrvezzék el .Tózsef Attiláról, indítványozta még azt is, hogy a Sztálin sétány nevét változtassák meg és távolítsák el a Tisza partról a Sztálin—Lenin-szobrot, mert Sztálin méltatlanná bizonyult arra, hogy egyenrangú marxistaként álljon a nagy Lenin alakja mellett. A következő felszólaló Fejér Dénes, arról beszélt, liogv az értelmiség problémáját csak akkor lehet tisztességcsen megoldani, ha a József Attila Kör vezetőségében megfelelő emberek foglalnak helyet. Élesen elítélte Földi Lajos gépkocsivezetőt, akinek nevét úgy közölte a „Délmagyarország", mint a József Attila Kör vezetőségi tagját. Elmondotta, hogy Földi Lajos karrierista, korrupt, szélhámos egyén és javasolta, hogy lávolítsák el a vezetőséghői. párthatározat végrehajtása" sásokban ielentek meg Hrusigen nehezen megy. A közelmúltban a textiles szakszervezetben bírálta Rákosi Mátyás önkénvét és helvtelenítette a burkolt árdrágítást. Utána megjelent az üzemben az Államvédelmi Hatóság és vizsgálni kezdte az ügyet. Véleménve szerint a belügyi szervekben a XX. kongreszszus csak arra való. hoíy fedezzék magukat, de alaoiábanvéve még úgv gondolkodnak, mint régen, hogy szuronnyal építjük a szocializmust. Kifogásolta, hogv március 15-e ma alie számít ünnepnek, ami arról tanúskodik. hogy nagyon gondatcsov, Tito és Gerő elvtársak találkozásáról a Krímben, csak felbosszantották az embereket, mert mindenki tudta, hogv nem véletlenül találkoztak. Befeiezésül arról szólott, hogv ne vegvünk át mindent más országoktól, ami ott jól bevált és hasznosnak bizonyult, i íert nem biztos, hogv magyarországi viszonyok között is jól beválik. A népek közötti barátság fejlesztésével kapcsolatban annak a véleménynek adott kifejezést, hogv nem lehet ió magvar az. aki ugyanakkor nem jó internacionalista. Az értelmiségnek nagyobb helyet kell biztosítani a város vezetésében A pedagógusok he'yzeté ől Ezután Petrovácz István, a szegedi írócsoport ti lkára részletesen ismertette a pedagógusok súlyos anyagi körülményeit. Elmondotta, hogy a kezdő pedagógusok a 900—1000 forintos fizetésből csak nyomorogni kénytelenek a szó valódi értelmében. Mire rendezik legszükségesebb kiadásaikat, alig marad pár forintjuk ruházkodásra, és kulturális igényeik kielégítésére. Sokan közülük nem jár* italnak szórakozni, alig fordulnak meg társaságban, mert nincs megfelelő ruhájuk. Ezen a helyzeten változtatni kell, hogy a pedagógusok anyagilag is érezzék: nem mostoha gyermekei a szocializmust építő társadalomnak. A továbbiakban Gallé László igazgató rehabilitálásával kapcsolatban elmondotta, hogy a munkás-paraszt fiatalok távozása középiskolából nem az ő hibája volt A hibás politika Mison Gusztáv az I. kerületi Tanács elnöike egyetértett azzal, hogv a József Attila Kör vezetőségét körültekintőbben kell megválasztani. Nagyon fontos, hogy a munkásosztály is képviselve legyen bénne. A munkásosztály megérti az értelmiség problémáit és kész is harcolni azért, hogy ezek megoldódjanak. Ezután arról beszélt, hogv a tanácsban a felszabadulás után valóban többen voltak olyanok, akik elemi iskolai végzettséggel dolgoztak. Azóta viszont, sokan elvégezték a szükséges iskolát, vagv éppen a tanács akadémiát. Természetesen olyanok is voltak, akik nem tanultaik, és ezírt nem voltak képesek ellátni munkakörüket. de az ilyenek nagv része elkerült, a tanácstól. Jelenleg is vannak még. akiket le kell váltani képzetlenségük miatt. Igaz az. hogv az értelmiségnek nagyobb helyet kell biztosítani a város vezetésében, de félő. hogv az alacsony fizetések miatt nem jönnek megfelelő számba. Köztudomású, hogy az adminisztrációs dolgozók fizetése 650—700 forint általában, A következő felszólaló Eötvös László, rámutatott, hogy a gazdasági életben elkövetett és még mindig meglévő hibáik megszüntetésére egv út van, s ez a hibás gazdasági felépítmény gyökeres átalakítása. Meg kell valósítani a vállalatok önálló elszámolását és el kell érni. hogy olvan szakemberek vezessék az üzemeket, akik inkább elolvasnak 5 szakkönyvet. mint egv brosúrát. Ezután Hegedűs Viktor szólalt fel. Bírálta saját miunkáiát: ő is részt vett korábban a felfüggesztették. Sok ilven ügv összegyűlt 5—6 esztendő alatt, egvikmásik esetről nem is tudnak. Megkérte Máriaföldi Margitot, keresse fel hivatalában. hogv ügvét elintézhessék. Élesen tette szóvá a hibákat Kovács József. Az elhangzott önkritikákat úgy értékelte, hogy azokkal nem lehet mindent, elintézni. Feltelte a kérdést, miért hallgatják el a régi tisztviselők nyugdíikérdését. Élni kell mindenkinek, s ehhez anyagilag is módot kell nyújtani; Sürgette, hogv a rehabilitáció legven következetes én teriesszék ki ne csak a párttagokra. hanem mindazokra a pártonkívüliekre is. akiket a sztálini korszak ideién elítéllek. Végül kifejezte azt a nézetét, hogv a magvar mezőgazdaság csak akkor léphet előre ha békén hagviuk a parasztokat. Ma azért nincs elég kenyerünk mert erőszakosan szervezték a szövetkezeteket K ezeknek egvrésze nem kénes annvit termelni, mint korábban az egyéni gazdaságok. A szektás h'bál< e'len Ábrahám Antal, a Csongrád megyei pártbizottság titkára egyetértett az Osváth Béla által elmondottakkal, azzal, hogv a szegedi pártbizottság munkájában még jelenleg is vannak szektás vonások. Kifogásolta, hogv a szegedi funkcionáriusok még nem mertek becsülettel kiállni a tömegek elé. hogv őszintén feltáriák hibáikat. A jelenlegi politikai légkör hozzásegíti őket. hogv helvrehozzák. amit elrontottak; A Gallé-Ügyet már régen tisztázni kellett volna. Sürgősen intézkedni keli a városi pártbizottságnak Berki Imre ügyében is. aki szintén becsületes ember. Sokan céloztak arra. — mondotta —. hogv Ladányi Benedeket teszik felelőssé a szegedi túlkapásokért. Ezek az észrevételek iogosak. de bízunk abban. hogv a hároméves oártíőtskola elvégzése után hibáit gyökeresen kijavítja, őszintén és nyíltan kell minden vezetőnek felülvizsgálnia saját munkáját, s ezután a tömegek döntsenek, hogv a bizalmat megadiák-e nekik; Magam is követtem el szektás hibákat, de munkámat felülvizsgálva nem találtam olvan esetet, hogy túühaitásaim révén személvek sérelmet szenvedtek volna. De ha mégis volnának ilven emberek jelentkezzenek, kész vagyok a hibákat ióvátenni. A dolgozók döntsék el, hogv alkalmas vagvok-e továbbra is jelenlegi beosztásomra A munkás és paraszt pártfunkcionáriusok között nagyon sok becsületes ember volt és van ma is. akik a júliusi úton őszintén akarnak tow aö Icait V*:IL Miauuar a . . , .. baloldali túlzásokban. Ezu-ZfJ*/Í2J/T tán ismertette a budapesti Petőfi Kör megalakulásának nehéz körülményeit. A szegedi József Attila Körnek már nem kell végig járnia ezt a göröngyös utat. Az a legfontosabb, hogy minél többen konstruktív javaslatokat tegyenek, hiszen sok dolgunk van a szocializmus felépítéséig. A József Attila Körnek az a legfontosabb feladata. hogv országos ügyekben közvéleményt formál ion vagyis ne csak a heLvi kérdéseik megvitatását tűzze namélyi kultuszból eredően elkövetett hibákat. Ezeknek bizalmat kell adni. Az olvanok azonban akik súlyosan kompromi tál ták a pártot és önmagukat. szerintem is jobb. ha félreállnak. Arra kérem a József Attila Kör tagjait, az értelmiség minden létegét. hogv továbbra is őszintén és józanul féltsék ki véleményüket, hogv a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetből glőre tudjunk lépni. (Folytatás a 4. oldalon)