Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-20 / 248. szám

Szombat. 1956. október 20. ,3 OELMMYURfHS?** Az időszerű politikai kérdések vitája az Orvostudományi Egyetem szabad pártnapján Csütörtökön este rendez­ték meg a Szegedi Orvostu dományi Egyetem dolgoz-'.: szabad pártnapjukat az l-es számú Belklinika előadóter­mében. A szabad pártnapor. megjelent Németh Károly, i Csongrád megyei Pártbizott­ság első titkára. Ábrahám Antal, a Csongrád megye: Pártbizottság titkára. Veres­ka András, a városi pártbi­zottság másodtitkárr. Balogh István, a városi pártbizottság titkára, dr. Korpássy Béla. a Szegedi Orvostudomány i Egyetem dékánja. Dr. Kukán Ferenc, a Sze­mészeti Klinika professzorá­nak megnyitó szavai után dr. Szilárd János, a Szegedi Or • vostudományi Egyetem Párt­bizottsága nevében tartotta meg a szabad pártnapi beszá­molót „Időszerű politikai kérdések egyetemünkön" címmel. Dr. Szilárd János beszámolójában a többi kö­zött szerepelt a hazánkban elkövetett törvénytelenségei: okozói törvényes felelősségre vonásának kérdése, valamint a bizalom helyreállítása nz egyetem életében, különös tekintettel az elmúlt években a pártból igazságtalanul ki­zárt dolgozók gyors visszavé­telére. Szólt az egyetemi meg­kötöttségekről, a minden­képpen jogtalan bizalmatlan­ságról, amellyel az egyete­mek életébe beleavatkoztok a felsőbb szervek. Többek között szólt a tanszemélyzet legutóbbi bérrendezéséről, amely sajnálatos módon még nem terjedt ki az egyetem egyéb dolgozóira. A külföldi kapcsolatok kiszélesítése mellett a beszámolóban sze­repeltek az egyetemfejlesztés soronkövetkező lépései is. A beszámoló elhangzása után elsőként dr. Kelemen Endre- adjunktus szólalt fel. Szót emelt az ellen, hogy miért azok rehabilitálnak most, akik korábban el­itéltek, s miért nem szerepel a rehn­nlitálandók névsorában dr. Berkessy László professzor is. aki közel 40 esztendős nagyhírű gyógyító- és kuta­tómunkával rendelkezik. Jól­eső érzés — mondotta —. hogy a hibák kijavításában részt veszünk mi is, ám az ne úgy történjék, hogy ágy mossák tisztára magu­kat egyesek, mintha min­dig a mostani idők eljöve­teléért harcoltak volna. Tiltakozott a törvénytelen ügyintézés, a kis és nagy ügyek titkos, misztikus ke­zelése ellen, hasonlóképpen azon korábbi intézkedése': ellen is, amelyek nem a szakismeretet tekintették el­sődlegesnek a kinevezések nél, hanem az összekötteté­seket, a dinasztikus szálakai és a funkciókat. Arról is szólt, hogy a külföldi tanul­mányutak előtt különböző fórumok a lelkiismeretes ügyintézés helyett azon mes­terkednek, hogy kimutassák: miért nem mehet mégis ez, vagy az a jelölt külföldre. Ezután ifj. dr. Hetényi Gé­za megbízott tanszékvezető a tanszabadság kérdéseiről, n nyelvismeret és nyelvtanulás szabadságáról szólt, majd a marxizmus tanításának ki­sebb óraszámban, de maga sabb fokú színvonalát köve­lelte egyes speciális kollégiu­mok létrehozása formájában. Dr. Korpássy Béla dékán bírálta a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát, azt a lég­kört, amely kialakult az el­múlt években, amely szerint a tudományos megbecsülés helyett a dogmát és a sze­mélyi kultuszt helyezték a tudományos élet előterébe. Pápák keletkeztek — mon­dotta —. akik tévedhetetle­neknek kiáltottak ki magu­kat. holott a tudományban nincsenek és nem lehetnek pápák és megdönthetetlen igazságok. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai légkör szülte klikkek felosztották egymás között a tudománya? munkálkodásért járó dotáci­ót, ugyanakkor a megszü'e­tett tudományos munkák nem voltak sokszor arány­ban az igy juttatott össze­gekkel. Hangsúlyozta, hogy ez a bírálat távolról sem f>z egyenlősdiséget kéri számon, hanem éppen ellenkezőleg .. Dr. Németh András sebész az orvosi sajtó körül kiala­kult klikkekről szólt, akik a cikkek minősítése és a megjelentetése felett döntöt­tek. Ugyanakkor a nívótlan cikkek elburjánzottak a tu­dományos irodalomban. Dr. Turánszki Károly gyógyszer­tani intézeti tanársegéd a ­Élettani Társaság szabadság­vágyáról, az utóbbi évekbe:, háttérbe szorított demokrati­kus jellegéről beszélt, s ar­ról. hogy a fiatalok lelkületét meg kell szabadítani az olyan értelmű tekintély-tiszteid­től, amely ez ideig sz j J­lelkűségre nevelt. Horváth Éva, a gazdasági munka bürokratikus voltáról, a hivatali pepecselésről, a gazdasági megkötöttségről beszélt. Bartucz József a gazdasági ügyek és az anyag­kezelésben kialakult helyte­len módszerekről tett említést, hangsúlyozta, hogy az ágylétszámok nö­vekedésével semmiképpen, még megközelítően sem nö­vekedett az alsó- és közép­káderek létszáma és a beteg­ellátás anyagi körülményei. Tarthatatlan — mondotta — az orvosegészségügyi dolgo­zók mostani lakásviszonya is, amelyen minél előbb gyorsan kell segíteni. Dr. Bencze György a klinikai kultúra hiányosságairól, valamint a tudománypolitikában kiala • kult visszásságokról beszélt, többek között arról, hogy a--. Akadémia becsülje meg job­ban aspiránsait. Dr. Szűcs Zsuzsa az indokolatlan gyógyszer­takarékosságról mondott el jellemző példákat, többek között azt, hogy a kerületi orvosok a gyógyszer­túllépéstől félve nemegyszer nem a szükséges gyógyszert írják fel pácienseiknek. Fel­szólalt még dr. Marton György adjunktus, valamint a szakszervezet nevében Tot­ka Bálint, aki az egészség­ügyi dolgozók fokozottabb megbecsülését követelte. Töb­bek között azt, hogy minél előbb létesüljön bölcsőde és napközi otthon az orvos­egyetemi dolgozók 350 gyer­meke számára. Ezután Németh Károly, a Csongrád megyei Pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy megérti az aggályokat és a türelmet­len hangokat, hiszen a júliusi határozat végre­hajtásában sok liuza-vont­nak lehetünk szemtanúi. A józan türelmetlenség min­denképpen jogos. Hangsú­lyozta, hogy egyetért a saj­tóban, a különböző üléseken és megbeszéléseken folyta­tott bátor hangú vitákkal, mindezt személy szerint is nagyra értékeli, ha a viták kapcsán egyes részletkérdé­sekkel nem is ért teljesen egyet. Az ország dolgában nagyon súlyos hibákat kö­vettünk el — mondotta. — Az 1953 júniusában hozott határozatok lényegükben helyesek voltak, csak meg­akadályozták végrehajtá­sukat az 1955 márciusában, októberében és novemberé­ben hozott határozatok. A párt azonban júliusban is­mét helyes alapokra helyez­te politikáját. A júliusi hatá­rozatokat helyesléssel fogad­ta a munkásság, a parasztsáa és az értelmiség. Az elmúlt hetek azonban azt bizonyít­ják, hogy a júliusi határozat után sem cselekszünk min­dig elég gyorsan, vontatottan megyünk előre a határozat végrehajtásában A közvéle­ményt nagyon megzavarta Nagy Imre elvtárs ügyének tisztázása körüli huza-vona. A helytelen határozat védése kellemetlen helyzetbe hozfi a funkcionáriusokat is, jól­lehet a Politikai Bizottság már akkor is tudott Rákosi Mátyás és Nagy Imre között lévő ellentétekről. Ezzel kapcsolatban legfőbb dolgunk most, hogy Nagy Imre elvtárs szemie lyét megszabadítsuk mind azoktól a rágalmaktól, a .jobboldaliság vádjaitol. amiket soha nem is köve­tett el. Nagy Imrét meg kell védeni az olyan hangoktól, amelvei: azt bizonygatják, hogy Nagy­Imre a termelőszövetkezet mozgalom bomlasztására tö­rekedett. Jól tudjuk ma má-. hogy Nagy Imre helycsen látta a magyar viszonyoknak megfelelően a szocialista mezőgazdaság egészét. Véleményem szerint — hang­súlyozta Németh Károly elv­társ — tájékoztatni kell a közvéleményt a való igazság­ról, s Nagy Imrét meg kell védeni és biztosítani kell ne­ki az őt megillető politikai és társadalmi szerepet. A funkcionárius-kérdésről kijelenthetem — mondotta —: nagyon sajnálom, hpgy részt vettem olyan határoza­tok végrehajtásában, ame­lyek kárt okoztak a munkás­osztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek. Akiben nem lesz erő az el­következendő időkben, hogy levonja a kellő kö­vetkeztetést saját munká­járól, az megérdemli — legyen az miniszter, vagy párttitkár —, hogy a belé­helyezctt bizalmat elve­szítse cs a nép félreállítsa. Akikben viszont látni a jó­indulatot, azokat segíteni kell ahhoz, hogy igazságo­san ós hűen szolgálhassák a nép ügyét. Az egyetem sajátos prob­lémái megoldásával és kíván­ságaival egyetért a megyei pártbizottság, hasonlóan a tudománypolitika felülvizs­gálatával is, az akadémiai klikkek felszámolásával, amelyet a Központi Vezető­ség legközelebbi ülésén szó­vá is teszek — mondotta Né­meth Károly elvtárs. — A szegedi egyetemi események­kel, a fiatalok követelte kér­désekkel egyetértünk, csak ne forró fejjel csináljuk. Ami pedig az egyetem anyagi vo­natkozású problémáit illeti, azt a jövőben jobban támo gátjuk. Hangsúlyozom, hogy érdem szerint kell elbírálni — jelentős állami támogatás • sal is előmozdítani — a kül­földi tanulmányutakat és minden ezzel kapcsolatos kérdést. Németh elvtárs különös hangsúllyal szólt arról a jelenségről, amely az utób­bi időben felütötte a fejét: az egészségtelen naciona­lizmusról, amely eltorzítja népünk iga­zi szeretetének megnyilvánu­lását a Szovjetunió iránt, amelv nem kevesebb, mint közel 13 millió embert áldo­zott többek között a magyar nép felszabadulásáért is. Né­meth Károly elvtárs hozzá­szólása után még többen kértek szót, többek között Papp István gépész is. aki javasolta, hogy a Magyar Népköztársaság törölje el a halálbüntetést, mondván, hogy akinek életet nem ad­hatunk, attól ne is vegv'ik azt el. A nagvon eredményes sza­bad pártnap — amely az o •­szágos és a helyi kérdések vizsgálatában az egészséges vitaszellem, a helyes véle­ménycsere megindítására is nagyszerű példa volt — d.\ Kukán Ferenc professzor zárszavával éft véget. Az ötéves terv9 az önállóság és az export kérdései az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Megalakult a lé^ef Attila Kör Vita az értelmiség helyzetéről Tegnap este tartotta alakuló egyetem nagytermét zsúfolásig ülését és egyben < Iső vitaest- megtöltő részvevők. A vita — jét a szegedi József Attila-kör. mely lapzártakor még tart — A vitaesten nz értelmiség hely- lészletes ismertetésére vasárna­zetéről tárgyallak az Ady téri pi számunkban visszatérünk. TEXTILIPARUNKNAK je­í ientős kapcsolatai vannak a I nemzetközi kereskedelem­1 ben. A második ötéves terv vitája során köztudomásúvá vált, hogy a textilipar terme­lését a jövőben viszonylag kisebb mértékben fejleszt­jük, s a fogyasztás növekedé­séhez szükséges árumennyi­séget az eddig exportra szánt termékekből fedezzük. En­nek ellenére nem lebecsülen­dő textiliparunk külkereske­delmi szerepe, s ezen belül különösen a ponyva-export. Ezt a cikkünkéit nagyobb­részt teljesen hazai anyag­ból állítjuk elő, s ez a körül­mény a deviza-szerzés köny­nyefcb útját jelenti. Az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalat már a felsza­badulás előtt is jelentős té­teleköt exportált, főleg pony­vákból és szabókellékekböl. A fejlődésben azonban 1955­ben törés következett be a nyugati cégek világpiacon való nagyarányú megjelenése miatt. Az Újszegedi Kender­gyárban jelentős erőfeszlíté­seket tettünk a választékbő­vítésének és a gyártott cik­kek minőségének meg.invítá* sa érdekében. A múlt eszten­dőben az üzem és a Hungaro­tex kapcsolatai is javultak és ma már odáig jutottunk, hogy egy-egy külföldi igény jelentkezése esetén soron kí­vül elvégezzük a mintázáso­kat és elkészítjük az áraján­latot. Ennek következtében külkereskedelmi forgalmunk kimutathatóan megélénkült és számottevő sikereket ér­tünk el a nyugati és keleti piacokon. Üzemünk csoma­golójában gyakran találkoz­hatunk Singapur. Hannoi, Bevruth, 13'ambul és Kairó városok nevével. Azonban feltétlenül javítanunk kell még nyugati kereskedelmi kapcsolatainkat. Gyártás­technológia tekintetén szakí­tanunk kell az évtizedes szo­kásokkal és egyre nagyobb gondot kell fordítanunk az impregnálás korszerű mód­szereire. Nyugat felé különö­sen jelentős lehetne az eddig eléggé elhanyagolt tűzoltó­tömlő exportálása. A magyar tömlők világszerte ismeiilek és felülmúlják a nyugati és skandináv államok szabvány­előírásait. Valószínű, hegy a Hungarotex máig sem fog­lalkozott megfelelően a ma­gyar tömlő exportjával. KÜLKERESKEDELMI SZERVEINK lemaradtak a nyugati kereskedők mögött és nem megfelelő mérték­ben koordinálták export­tevékenységünket a baráti államokkal sem. Textilipa­runk további exportlehetősé­geit erősen befolyásolja az a körülmény, hogy meg tud­jük-e javítani kapcsolatain­kat a külföldi piacokon és A főiskolások is csatlakozlak Diák-nng*ütés oi auditórium maximumban Az egye' luk keddi diáknagygyűlése után csü­törtök este a Pedagógiai Fő­iskola hallgatói és nevelői töltötték mee az Adv téri egyetem auditórium maxi­mumát. A nagygyűlésen a főiskolai élet kérdéseit vitat­ták meg és csatlakoztak a keddi gyűlésen megalakult Magyar Egyetemisták és Fő­iskolások Szövetségéhez. Az összejövetelen a diákság számos kívánságának és kö­vetelésének adtak hangot. Szőke Sándor főiskolás vita­indító előadásában a diákoK lelkes helyeslésétől kísérve fejtette ki véleményét a MEFESZ-ről. Ez egvben igen éles bírálatot jelentett a DISZ munkájáról. „Nem ar­ról van szó — mondotta —. hogy mi nem akarunk poli­tizálni. de nem úgy, aihogv velünk akarták. Nem hivata­los társasjáték és feibóloea­tás a politika. A DISZ poli­tikai óvodájában ezért nem is virágozhatott ki politikai élet. Mi nem elégszünk meg a szólamokkal és ígéreteikkel. Mindig pontosan tudni akar­juk, mi a helyzet, hova, mi­ért menjünk." Maid a DISZ­sz>.l kapcsolatosan bejelen­tette. hogv az egyetemi ifjú­ság úgv érzi, ez a szövetség nem tudja megoldani az ö problémáit, még akkor sem. ha akarja. ..Az ifjúság — folytatta — nem érzi magáé­nak DISZ-vezetőit. a lejáit politika kötéltáncosait. Tel­jes választási demokratiz­must követelünk a DISZ alapszerveitől a Központi Ve­zetőségéig. Végre azok ve­zessenek bennünket, akiket mi választunk. nem pedig felsőbb szervek jelölnek, s a program is, alulról induljon ki. A DISZ a szegedi főisko­lán nem élvezi az ifjúság bi­zalmát, ezért alakult meg a MEFESZ. A beszámolóból és a fel­szólalásokból az ifjúság több határozott kívánsága — ..kö­vetelése" — bontakozott ki. Határozottan kiálltak egv fő­iskolai reform megvalósítása mellett, de a főislkola meg­szüntetése ellen. Kívánják az ideológiai oktatás sürgős és hathatós javítását, a neve­lési gyakorlat növelését, a ••l­kultatív nyelvoktatást, az óraszám csökkentélét és a részleges fakultációt, vala­mint hogy a szaktárgyakon kívüli tantárgyakból ne kell­jen vizsgázni, csak ,,megfe­lelt — nem felelt meg" mi­nősítés legyen. Vajda és Val­tai professzoroknál: azonnal katedrát kíván az ifjúság. A külföldi kirándulások lehe­tővé tétele mellett a pvűlés — a Szabad Népben és a Szabad Ifjúságban megjelent cikkek szellemében — hatá­rozottan kiállt. Emellett or­szágos kérdésekben ,is szót emeltek, mondván, hogv ők a munkások és parasztok fiai. nekik kell kimondani a nép kívánságait. A gyűlés részvevői megvá­lasztották MEFESZ képvise­letüket a helyszíni javasla­tok alapján s határozatot fo­gadtak el. amelv az elhang­zott kívánságokat foglalta össze. A diák-nagygyulés megfigyelők szerint az egye­temi diákok értekezleténél valamivel enyhébb, kevésbé élénk és határozott légkör­ben folyt le. Egészében még­is olyannak mondható, amely a szocialista demokratizmus kibontakozását segíti elő, s az új szellemért küzdők ol­dalára sorakoztatta a diák­tömegeket. A felszólalások között elhangzottak ugvan néha naivabb. elnéző mo­solyt keltő kívánságok és vélemények is. de mindez egv ilyen — s első — diák­evűlésen még természetes. A döntő a törekvés helyessége és az egység volt. N. F. Jelentés az őszi vetésről A bakitól Kossuth Terme­lőszövetkezet tagjai pénte­ken délben jelentették, hogy 200 katasztrális holdon befe­jezték az őszi búza vetését. Elvetettek 50 hold őszi árpát és 20 hold őszi zabot is. A szegedi Dózsa Termelő­szövetkezet tagjai szintén befejezték az őszi kalászosok vetését. A szövetkezet 73 hol­das búzatáblája várja már az őszi esőket. — A Szegedi Fényképész Szövetkezet fennállása ötö­dik évfordulójának ünnepsé­gét ma, szombaton este 8 órakor tartja Lenin utca 7 szám alatti központjában. — A Hazafias Népfront ró­kusi nőbizottsága a Rókusi Művelődési Otthonban októ­ber 20-án 6 órakor műsoros estet rendez, melyre minden­kit szeretettel vár a vezető­ség. hogy szakembereink a hely­színen meg tudnak-e ismer­kedni az igényekkel. Az utóbbi időben fokozott gondot fordítunk az export­áruk minőségére és számos új minőséget is kirmntáztunk nyugati ajánlatra. Komoly konkurrenciát teremthet­nénk ezzel a Nyugaton ismert és a piacokon általános elő­forduló olasz kenderpony­vákkal szemben. Az export-minőségek gyár­tása és a kereskedelemmel való fokozott koordinálás már a nagyobb önállóság és a fokozott gazdasági felelős­ség jegyében történik. A műszaki és gazdasági szak­embereink előtt világossá iáit, hogy gazdasági előre­haladásunk és az életszín­vonal további emelkedése érdekében a jövőben lénye­gesen többet kell tennünk, hiszen a decentralizálás, a nagyobb önállóság egyúttal azt is jelenti, hogy az üzem kollektívája kifejtheti azo­kat a képességeket, amelyek eddig nem kaptak érvénye­sülési lehetőséget. MA MAR MINDEN RE­MÉNY megvan arra, hogy p.z üzemünkben dolgozó mű­szaki és gazdasági szakem­berek a külkereskedelmi szervekkel karöltve túlszár­nyalják a felszabadulást meg­előző idők exportvolumenét és megteremtsék ezen a té­ren is a további fejlődés le­hetőségét. Marosi János főkönyvelő Tüzelőgondok A téli tüzelőellátásra vo­natkozó több hivatala megnyugtató bejelenlés után induljunk el tüzelőt vásárolni. Kezdjük Újsze­geden'. Lássuk mit, mikor és hogyan és hol vásárolha­tunk. — Csak ezek a régi, rossz, poros szenek van­nak. Minőségi tüzelő nem­igen van még kilátásban sem. Nyár óta alig-alig jut egy kocsival — s meddig tart az? Egy órahosszáig. Tessék naponta érdeklődni! — mondja meleg együttér­zéssel a kedves telepvezető­nő. Az arcán látszik, hogy sajnálja az embereket — de mit tehet? Amit kap, azt eladja. A Tisza-pályaudvaron ér­deklődésünkre a következő­ket közvetíti a telefon: — Jelenleg csak délnóg­rádi és nyári tárolású, gyenge minőségű rostált szenünk van. Reggel volt egy kevés komlói, de már elfogyott. Higyjék el elv­társak, negyedóráiig tart, ami naponta beérkezik' Rengetegen állnak itt min­den reggel. A Marx térről ezt jelen­tik: — Háztartási kevert, mátranováki és kisterenyei szenünk van. Hogy minő­ségi?,.. Az kérem, sajnos nincsen. Megnyugtató közlést két helyről kaptunk — a Ta­vasz utcából és a Vásárhe­lyi sugárútról. Persze ez a megnyugvás a körülmé­nyekhez sovány vigasz. — Itt, a Vasár helyi su­gárúton 1200 mázsa szén van jelenleg, igaz gyengébb szenek, gáti és háztartási, de a múlt héten volt koksz is, és 'körülbelül 100 mázsa brikett, meg komlói. A szükséglethez képest eddig nem volt komolyabb fenn­akadás. — Pécsi iszapunk van és szabad fánk — mondják a Tavasz utcából. Néha-néha egy-egy kocsival más, jobb szenet is kapunk. A rókusi pályaudvar min­dig mással beszél. Petőfitelepen nem veszik fel a kagylót. Értesülésünk szerint a TÜZÉP-telep itt zárva van. Jókor! Szóval fázunk, fázoga­tunk. Kinek van ideje arra, hogy naponta sorba álljon és veszekedjék pár mázsa tüzelőért? Vagy interpellál­junk? Inkább küldjenek szenet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom