Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-20 / 248. szám

Szombat. 1956. október 20. ,3 OELMMYURfHS?** Az időszerű politikai kérdések vitája az Orvostudományi Egyetem szabad pártnapján Csütörtökön este rendezték meg a Szegedi Orvostu dományi Egyetem dolgoz-'.: szabad pártnapjukat az l-es számú Belklinika előadótermében. A szabad pártnapor. megjelent Németh Károly, i Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Ábrahám Antal, a Csongrád megye: Pártbizottság titkára. Vereska András, a városi pártbizottság másodtitkárr. Balogh István, a városi pártbizottság titkára, dr. Korpássy Béla. a Szegedi Orvostudomány i Egyetem dékánja. Dr. Kukán Ferenc, a Szemészeti Klinika professzorának megnyitó szavai után dr. Szilárd János, a Szegedi Or • vostudományi Egyetem Pártbizottsága nevében tartotta meg a szabad pártnapi beszámolót „Időszerű politikai kérdések egyetemünkön" címmel. Dr. Szilárd János beszámolójában a többi között szerepelt a hazánkban elkövetett törvénytelenségei: okozói törvényes felelősségre vonásának kérdése, valamint a bizalom helyreállítása nz egyetem életében, különös tekintettel az elmúlt években a pártból igazságtalanul kizárt dolgozók gyors visszavételére. Szólt az egyetemi megkötöttségekről, a mindenképpen jogtalan bizalmatlanságról, amellyel az egyetemek életébe beleavatkoztok a felsőbb szervek. Többek között szólt a tanszemélyzet legutóbbi bérrendezéséről, amely sajnálatos módon még nem terjedt ki az egyetem egyéb dolgozóira. A külföldi kapcsolatok kiszélesítése mellett a beszámolóban szerepeltek az egyetemfejlesztés soronkövetkező lépései is. A beszámoló elhangzása után elsőként dr. Kelemen Endre- adjunktus szólalt fel. Szót emelt az ellen, hogy miért azok rehabilitálnak most, akik korábban elitéltek, s miért nem szerepel a rehnnlitálandók névsorában dr. Berkessy László professzor is. aki közel 40 esztendős nagyhírű gyógyító- és kutatómunkával rendelkezik. Jóleső érzés — mondotta —. hogy a hibák kijavításában részt veszünk mi is, ám az ne úgy történjék, hogy ágy mossák tisztára magukat egyesek, mintha mindig a mostani idők eljöveteléért harcoltak volna. Tiltakozott a törvénytelen ügyintézés, a kis és nagy ügyek titkos, misztikus kezelése ellen, hasonlóképpen azon korábbi intézkedése': ellen is, amelyek nem a szakismeretet tekintették elsődlegesnek a kinevezések nél, hanem az összeköttetéseket, a dinasztikus szálakai és a funkciókat. Arról is szólt, hogy a külföldi tanulmányutak előtt különböző fórumok a lelkiismeretes ügyintézés helyett azon mesterkednek, hogy kimutassák: miért nem mehet mégis ez, vagy az a jelölt külföldre. Ezután ifj. dr. Hetényi Géza megbízott tanszékvezető a tanszabadság kérdéseiről, n nyelvismeret és nyelvtanulás szabadságáról szólt, majd a marxizmus tanításának kisebb óraszámban, de maga sabb fokú színvonalát kövelelte egyes speciális kollégiumok létrehozása formájában. Dr. Korpássy Béla dékán bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát, azt a légkört, amely kialakult az elmúlt években, amely szerint a tudományos megbecsülés helyett a dogmát és a személyi kultuszt helyezték a tudományos élet előterébe. Pápák keletkeztek — mondotta —. akik tévedhetetleneknek kiáltottak ki magukat. holott a tudományban nincsenek és nem lehetnek pápák és megdönthetetlen igazságok. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai légkör szülte klikkek felosztották egymás között a tudománya? munkálkodásért járó dotációt, ugyanakkor a megszü'etett tudományos munkák nem voltak sokszor arányban az igy juttatott összegekkel. Hangsúlyozta, hogy ez a bírálat távolról sem f>z egyenlősdiséget kéri számon, hanem éppen ellenkezőleg .. Dr. Németh András sebész az orvosi sajtó körül kialakult klikkekről szólt, akik a cikkek minősítése és a megjelentetése felett döntöttek. Ugyanakkor a nívótlan cikkek elburjánzottak a tudományos irodalomban. Dr. Turánszki Károly gyógyszertani intézeti tanársegéd a Élettani Társaság szabadságvágyáról, az utóbbi évekbe:, háttérbe szorított demokratikus jellegéről beszélt, s arról. hogy a fiatalok lelkületét meg kell szabadítani az olyan értelmű tekintély-tiszteidtől, amely ez ideig sz j Jlelkűségre nevelt. Horváth Éva, a gazdasági munka bürokratikus voltáról, a hivatali pepecselésről, a gazdasági megkötöttségről beszélt. Bartucz József a gazdasági ügyek és az anyagkezelésben kialakult helytelen módszerekről tett említést, hangsúlyozta, hogy az ágylétszámok növekedésével semmiképpen, még megközelítően sem növekedett az alsó- és középkáderek létszáma és a betegellátás anyagi körülményei. Tarthatatlan — mondotta — az orvosegészségügyi dolgozók mostani lakásviszonya is, amelyen minél előbb gyorsan kell segíteni. Dr. Bencze György a klinikai kultúra hiányosságairól, valamint a tudománypolitikában kiala • kult visszásságokról beszélt, többek között arról, hogy a--. Akadémia becsülje meg jobban aspiránsait. Dr. Szűcs Zsuzsa az indokolatlan gyógyszertakarékosságról mondott el jellemző példákat, többek között azt, hogy a kerületi orvosok a gyógyszertúllépéstől félve nemegyszer nem a szükséges gyógyszert írják fel pácienseiknek. Felszólalt még dr. Marton György adjunktus, valamint a szakszervezet nevében Totka Bálint, aki az egészségügyi dolgozók fokozottabb megbecsülését követelte. Többek között azt, hogy minél előbb létesüljön bölcsőde és napközi otthon az orvosegyetemi dolgozók 350 gyermeke számára. Ezután Németh Károly, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy megérti az aggályokat és a türelmetlen hangokat, hiszen a júliusi határozat végrehajtásában sok liuza-vontnak lehetünk szemtanúi. A józan türelmetlenség mindenképpen jogos. Hangsúlyozta, hogy egyetért a sajtóban, a különböző üléseken és megbeszéléseken folytatott bátor hangú vitákkal, mindezt személy szerint is nagyra értékeli, ha a viták kapcsán egyes részletkérdésekkel nem is ért teljesen egyet. Az ország dolgában nagyon súlyos hibákat követtünk el — mondotta. — Az 1953 júniusában hozott határozatok lényegükben helyesek voltak, csak megakadályozták végrehajtásukat az 1955 márciusában, októberében és novemberében hozott határozatok. A párt azonban júliusban ismét helyes alapokra helyezte politikáját. A júliusi határozatokat helyesléssel fogadta a munkásság, a parasztsáa és az értelmiség. Az elmúlt hetek azonban azt bizonyítják, hogy a júliusi határozat után sem cselekszünk mindig elég gyorsan, vontatottan megyünk előre a határozat végrehajtásában A közvéleményt nagyon megzavarta Nagy Imre elvtárs ügyének tisztázása körüli huza-vona. A helytelen határozat védése kellemetlen helyzetbe hozfi a funkcionáriusokat is, jóllehet a Politikai Bizottság már akkor is tudott Rákosi Mátyás és Nagy Imre között lévő ellentétekről. Ezzel kapcsolatban legfőbb dolgunk most, hogy Nagy Imre elvtárs szemie lyét megszabadítsuk mind azoktól a rágalmaktól, a .jobboldaliság vádjaitol. amiket soha nem is követett el. Nagy Imrét meg kell védeni az olyan hangoktól, amelvei: azt bizonygatják, hogy NagyImre a termelőszövetkezet mozgalom bomlasztására törekedett. Jól tudjuk ma má-. hogy Nagy Imre helycsen látta a magyar viszonyoknak megfelelően a szocialista mezőgazdaság egészét. Véleményem szerint — hangsúlyozta Németh Károly elvtárs — tájékoztatni kell a közvéleményt a való igazságról, s Nagy Imrét meg kell védeni és biztosítani kell neki az őt megillető politikai és társadalmi szerepet. A funkcionárius-kérdésről kijelenthetem — mondotta —: nagyon sajnálom, hpgy részt vettem olyan határozatok végrehajtásában, amelyek kárt okoztak a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek. Akiben nem lesz erő az elkövetkezendő időkben, hogy levonja a kellő következtetést saját munkájáról, az megérdemli — legyen az miniszter, vagy párttitkár —, hogy a beléhelyezctt bizalmat elveszítse cs a nép félreállítsa. Akikben viszont látni a jóindulatot, azokat segíteni kell ahhoz, hogy igazságosan ós hűen szolgálhassák a nép ügyét. Az egyetem sajátos problémái megoldásával és kívánságaival egyetért a megyei pártbizottság, hasonlóan a tudománypolitika felülvizsgálatával is, az akadémiai klikkek felszámolásával, amelyet a Központi Vezetőség legközelebbi ülésén szóvá is teszek — mondotta Németh Károly elvtárs. — A szegedi egyetemi eseményekkel, a fiatalok követelte kérdésekkel egyetértünk, csak ne forró fejjel csináljuk. Ami pedig az egyetem anyagi vonatkozású problémáit illeti, azt a jövőben jobban támo gátjuk. Hangsúlyozom, hogy érdem szerint kell elbírálni — jelentős állami támogatás • sal is előmozdítani — a külföldi tanulmányutakat és minden ezzel kapcsolatos kérdést. Németh elvtárs különös hangsúllyal szólt arról a jelenségről, amely az utóbbi időben felütötte a fejét: az egészségtelen nacionalizmusról, amely eltorzítja népünk igazi szeretetének megnyilvánulását a Szovjetunió iránt, amelv nem kevesebb, mint közel 13 millió embert áldozott többek között a magyar nép felszabadulásáért is. Németh Károly elvtárs hozzászólása után még többen kértek szót, többek között Papp István gépész is. aki javasolta, hogy a Magyar Népköztársaság törölje el a halálbüntetést, mondván, hogy akinek életet nem adhatunk, attól ne is vegv'ik azt el. A nagvon eredményes szabad pártnap — amely az o •szágos és a helyi kérdések vizsgálatában az egészséges vitaszellem, a helyes véleménycsere megindítására is nagyszerű példa volt — d.\ Kukán Ferenc professzor zárszavával éft véget. Az ötéves terv9 az önállóság és az export kérdései az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál Megalakult a lé^ef Attila Kör Vita az értelmiség helyzetéről Tegnap este tartotta alakuló egyetem nagytermét zsúfolásig ülését és egyben < Iső vitaest- megtöltő részvevők. A vita — jét a szegedi József Attila-kör. mely lapzártakor még tart — A vitaesten nz értelmiség hely- lészletes ismertetésére vasárnazetéről tárgyallak az Ady téri pi számunkban visszatérünk. TEXTILIPARUNKNAK jeí ientős kapcsolatai vannak a I nemzetközi kereskedelem1 ben. A második ötéves terv vitája során köztudomásúvá vált, hogy a textilipar termelését a jövőben viszonylag kisebb mértékben fejlesztjük, s a fogyasztás növekedéséhez szükséges árumennyiséget az eddig exportra szánt termékekből fedezzük. Ennek ellenére nem lebecsülendő textiliparunk külkereskedelmi szerepe, s ezen belül különösen a ponyva-export. Ezt a cikkünkéit nagyobbrészt teljesen hazai anyagból állítjuk elő, s ez a körülmény a deviza-szerzés könynyefcb útját jelenti. Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat már a felszabadulás előtt is jelentős tételeköt exportált, főleg ponyvákból és szabókellékekböl. A fejlődésben azonban 1955ben törés következett be a nyugati cégek világpiacon való nagyarányú megjelenése miatt. Az Újszegedi Kendergyárban jelentős erőfeszlítéseket tettünk a választékbővítésének és a gyártott cikkek minőségének meg.invítá* sa érdekében. A múlt esztendőben az üzem és a Hungarotex kapcsolatai is javultak és ma már odáig jutottunk, hogy egy-egy külföldi igény jelentkezése esetén soron kívül elvégezzük a mintázásokat és elkészítjük az árajánlatot. Ennek következtében külkereskedelmi forgalmunk kimutathatóan megélénkült és számottevő sikereket értünk el a nyugati és keleti piacokon. Üzemünk csomagolójában gyakran találkozhatunk Singapur. Hannoi, Bevruth, 13'ambul és Kairó városok nevével. Azonban feltétlenül javítanunk kell még nyugati kereskedelmi kapcsolatainkat. Gyártástechnológia tekintetén szakítanunk kell az évtizedes szokásokkal és egyre nagyobb gondot kell fordítanunk az impregnálás korszerű módszereire. Nyugat felé különösen jelentős lehetne az eddig eléggé elhanyagolt tűzoltótömlő exportálása. A magyar tömlők világszerte ismeiilek és felülmúlják a nyugati és skandináv államok szabványelőírásait. Valószínű, hegy a Hungarotex máig sem foglalkozott megfelelően a magyar tömlő exportjával. KÜLKERESKEDELMI SZERVEINK lemaradtak a nyugati kereskedők mögött és nem megfelelő mértékben koordinálták exporttevékenységünket a baráti államokkal sem. Textiliparunk további exportlehetőségeit erősen befolyásolja az a körülmény, hogy meg tudjük-e javítani kapcsolatainkat a külföldi piacokon és A főiskolások is csatlakozlak Diák-nng*ütés oi auditórium maximumban Az egye' luk keddi diáknagygyűlése után csütörtök este a Pedagógiai Főiskola hallgatói és nevelői töltötték mee az Adv téri egyetem auditórium maximumát. A nagygyűlésen a főiskolai élet kérdéseit vitatták meg és csatlakoztak a keddi gyűlésen megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez. Az összejövetelen a diákság számos kívánságának és követelésének adtak hangot. Szőke Sándor főiskolás vitaindító előadásában a diákoK lelkes helyeslésétől kísérve fejtette ki véleményét a MEFESZ-ről. Ez egvben igen éles bírálatot jelentett a DISZ munkájáról. „Nem arról van szó — mondotta —. hogy mi nem akarunk politizálni. de nem úgy, aihogv velünk akarták. Nem hivatalos társasjáték és feibóloeatás a politika. A DISZ politikai óvodájában ezért nem is virágozhatott ki politikai élet. Mi nem elégszünk meg a szólamokkal és ígéreteikkel. Mindig pontosan tudni akarjuk, mi a helyzet, hova, miért menjünk." Maid a DISZsz>.l kapcsolatosan bejelentette. hogv az egyetemi ifjúság úgv érzi, ez a szövetség nem tudja megoldani az ö problémáit, még akkor sem. ha akarja. ..Az ifjúság — folytatta — nem érzi magáénak DISZ-vezetőit. a lejáit politika kötéltáncosait. Teljes választási demokratizmust követelünk a DISZ alapszerveitől a Központi Vezetőségéig. Végre azok vezessenek bennünket, akiket mi választunk. nem pedig felsőbb szervek jelölnek, s a program is, alulról induljon ki. A DISZ a szegedi főiskolán nem élvezi az ifjúság bizalmát, ezért alakult meg a MEFESZ. A beszámolóból és a felszólalásokból az ifjúság több határozott kívánsága — ..követelése" — bontakozott ki. Határozottan kiálltak egv főiskolai reform megvalósítása mellett, de a főislkola megszüntetése ellen. Kívánják az ideológiai oktatás sürgős és hathatós javítását, a nevelési gyakorlat növelését, a ••lkultatív nyelvoktatást, az óraszám csökkentélét és a részleges fakultációt, valamint hogy a szaktárgyakon kívüli tantárgyakból ne kelljen vizsgázni, csak ,,megfelelt — nem felelt meg" minősítés legyen. Vajda és Valtai professzoroknál: azonnal katedrát kíván az ifjúság. A külföldi kirándulások lehetővé tétele mellett a pvűlés — a Szabad Népben és a Szabad Ifjúságban megjelent cikkek szellemében — határozottan kiállt. Emellett országos kérdésekben ,is szót emeltek, mondván, hogv ők a munkások és parasztok fiai. nekik kell kimondani a nép kívánságait. A gyűlés részvevői megválasztották MEFESZ képviseletüket a helyszíni javaslatok alapján s határozatot fogadtak el. amelv az elhangzott kívánságokat foglalta össze. A diák-nagygyulés megfigyelők szerint az egyetemi diákok értekezleténél valamivel enyhébb, kevésbé élénk és határozott légkörben folyt le. Egészében mégis olyannak mondható, amely a szocialista demokratizmus kibontakozását segíti elő, s az új szellemért küzdők oldalára sorakoztatta a diáktömegeket. A felszólalások között elhangzottak ugvan néha naivabb. elnéző mosolyt keltő kívánságok és vélemények is. de mindez egv ilyen — s első — diákevűlésen még természetes. A döntő a törekvés helyessége és az egység volt. N. F. Jelentés az őszi vetésről A bakitól Kossuth Termelőszövetkezet tagjai pénteken délben jelentették, hogy 200 katasztrális holdon befejezték az őszi búza vetését. Elvetettek 50 hold őszi árpát és 20 hold őszi zabot is. A szegedi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai szintén befejezték az őszi kalászosok vetését. A szövetkezet 73 holdas búzatáblája várja már az őszi esőket. — A Szegedi Fényképész Szövetkezet fennállása ötödik évfordulójának ünnepségét ma, szombaton este 8 órakor tartja Lenin utca 7 szám alatti központjában. — A Hazafias Népfront rókusi nőbizottsága a Rókusi Művelődési Otthonban október 20-án 6 órakor műsoros estet rendez, melyre mindenkit szeretettel vár a vezetőség. hogy szakembereink a helyszínen meg tudnak-e ismerkedni az igényekkel. Az utóbbi időben fokozott gondot fordítunk az exportáruk minőségére és számos új minőséget is kirmntáztunk nyugati ajánlatra. Komoly konkurrenciát teremthetnénk ezzel a Nyugaton ismert és a piacokon általános előforduló olasz kenderponyvákkal szemben. Az export-minőségek gyártása és a kereskedelemmel való fokozott koordinálás már a nagyobb önállóság és a fokozott gazdasági felelősség jegyében történik. A műszaki és gazdasági szakembereink előtt világossá iáit, hogy gazdasági előrehaladásunk és az életszínvonal további emelkedése érdekében a jövőben lényegesen többet kell tennünk, hiszen a decentralizálás, a nagyobb önállóság egyúttal azt is jelenti, hogy az üzem kollektívája kifejtheti azokat a képességeket, amelyek eddig nem kaptak érvényesülési lehetőséget. MA MAR MINDEN REMÉNY megvan arra, hogy p.z üzemünkben dolgozó műszaki és gazdasági szakemberek a külkereskedelmi szervekkel karöltve túlszárnyalják a felszabadulást megelőző idők exportvolumenét és megteremtsék ezen a téren is a további fejlődés lehetőségét. Marosi János főkönyvelő Tüzelőgondok A téli tüzelőellátásra vonatkozó több hivatala megnyugtató bejelenlés után induljunk el tüzelőt vásárolni. Kezdjük Újszegeden'. Lássuk mit, mikor és hogyan és hol vásárolhatunk. — Csak ezek a régi, rossz, poros szenek vannak. Minőségi tüzelő nemigen van még kilátásban sem. Nyár óta alig-alig jut egy kocsival — s meddig tart az? Egy órahosszáig. Tessék naponta érdeklődni! — mondja meleg együttérzéssel a kedves telepvezetőnő. Az arcán látszik, hogy sajnálja az embereket — de mit tehet? Amit kap, azt eladja. A Tisza-pályaudvaron érdeklődésünkre a következőket közvetíti a telefon: — Jelenleg csak délnógrádi és nyári tárolású, gyenge minőségű rostált szenünk van. Reggel volt egy kevés komlói, de már elfogyott. Higyjék el elvtársak, negyedóráiig tart, ami naponta beérkezik' Rengetegen állnak itt minden reggel. A Marx térről ezt jelentik: — Háztartási kevert, mátranováki és kisterenyei szenünk van. Hogy minőségi?,.. Az kérem, sajnos nincsen. Megnyugtató közlést két helyről kaptunk — a Tavasz utcából és a Vásárhelyi sugárútról. Persze ez a megnyugvás a körülményekhez sovány vigasz. — Itt, a Vasár helyi sugárúton 1200 mázsa szén van jelenleg, igaz gyengébb szenek, gáti és háztartási, de a múlt héten volt koksz is, és 'körülbelül 100 mázsa brikett, meg komlói. A szükséglethez képest eddig nem volt komolyabb fennakadás. — Pécsi iszapunk van és szabad fánk — mondják a Tavasz utcából. Néha-néha egy-egy kocsival más, jobb szenet is kapunk. A rókusi pályaudvar mindig mással beszél. Petőfitelepen nem veszik fel a kagylót. Értesülésünk szerint a TÜZÉP-telep itt zárva van. Jókor! Szóval fázunk, fázogatunk. Kinek van ideje arra, hogy naponta sorba álljon és veszekedjék pár mázsa tüzelőért? Vagy interpelláljunk? Inkább küldjenek szenet!