Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-20 / 248. szám

V/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! f «ZFGED VAROS ÉS A SZEGFŐI lARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 248. szám Ara: 50 fillér Mai számunk bél: Gyorslista a II. Békekölcsön 9. sorsolásáról (2. oldal) Megalakult a József Attila Kör (3. oldal) Szombat, 1956. október 20. Fejtett állattenyésztés - takarmány kérdés Nekünk nincsenek úgynevezett szűzföldjeink, nincs módunk ahhoz, hogy növekvő szükségleteinknek megfelelően a pusztaságok helyén új gabona-, takarmánytermő vidékeket alakítsunk ki. Nekünk azon a termőterületen kell gazdálkodnunk, ami van, s ami meg volt már a múltban is. Hazánkban — így szűkebb hazánkban, Szeged vidékén is — csak egy mód van a termelés emelésére: az intenzívebb, beiterjesebb rendszerű gazdálkodásra való áttérés. Kétségtelen az, hogv a technika felhasználásával, a talajok gépi művelésével egyre nagyobb műtrágvakészlelek felhasználásával — különösen a nagykiterjedésű állami és szövetkezeti táblákon — lehet valamelyest emelni a termésátlagokat belterjességre való törekvés nélkül is. Ezt mutatja több szegedi termelőszövetkezet 12—13 mázsás búzatermésátlaga is a 9—10 mázsás egyéni átlagokkal szemben. Azt azonban ma már minden szövetkezeti tag, egyéni gazda jól látja: a szövetkezetesítés és a gépesítés, a műtrágya nem minden. Ezekkel az eszközökkel még viszonylag rövid időre nem lebet egészen megoldani mezőgazdasági termelésünk problémáit. Ahhoz, hogy termelési eredményeink állandóan felfelé íveljenek, állattenyésztésünk hallatlan méretű fejlesztésére van szükség. Ha sok a jószág, sok a trágya, növekszik a földek talajerő-értéke, következésképpen nagyobbak lesznek a terméseredmények. Több takarmány terem, s még inkább fejlődhetnek állatállományaink is. Városunk és a járás mezőgazdasága azonban még igen távol van az előbb emiitett állapotoktól. A mezőgazdaság jelenlegi termelési problémáit tekintve Szeged és a járás termelőszövetkezetei, dolgozó parasztsága egy áttörbetetlennek látszó bűvös körben él. Fejlesztenék az állatállományt, de kevés a takarmány, és ami van is. igen gyenge minőségű. Mert kevés az állatállomány, rosszak, leromlottak a földek is, s a józnnnl gondolkodó paraszt emberek akárhogy is keresik a megoldást, odajutnak vissza, ahonnan elindultak: az állattenyésztéshez, a trágya kérdéshez. Az, hogy még ma is ilyen alapvető dolgok okoznak nekünk súlyos gondokat, az egyrészt i-rérf m«zt t korábbi, a személyt kohásztól átitatódott állami és pártirányítás a mezőgazdaság termelési problémáinak megoldását egvedül esak a tsz-mozgalom mindenáron való fejlesztésén keresztül látta, s ugyanakkor az ipari beruházásokhoz viszonyítva igen alacsonvak voltak a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek. Nem tagadhaljuk azt sem, hogy ezt az amúgy is alacsony összeget sem úgy használtuk fel teljesen, ahogy azt a leggazdaságosabban tehettük volna. Gondolunk egyes szövetkezetek állami pénzzel, hitellel való mértéktelen tömésére. Van példa erre a szegedi járásban is. Az utóbbi időben számos termelőszövetkezeti taggal, egyéni gazdával beszélgettünk, akik Szeged és a járás mezőgazdasági fejlesztésével kapcsolatban szinte egyöntetűen az alábbi véleményen vannak: fejlődésünk egyik legnagvobb kerékkötője a kenyérgabona probléma. Minden szövetkezetnek, egyéni gazdának össz. szántóterülete 42 százalékát rozzsal, búzával kell — legalábbis kellene — bevetni. Ha tovább vizsgáljuk a helyi mezőgazdasági termelés többi alkotó elemeit, akkor azt látjuk, hogy a táj termelési adottságainak megfelelően nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is, hogy a kenyérgabona-vetéstervek teljesítésén túlmenően a termőterületek kb. 50 százalékán kukoricát, fűszerpaprikát, szőlőt, gyümölcsöt és burgonyát termesszünk. Ez nemcsak egyéni, de ugyanakkor államérdek is. Tehát a szarvasmarhák, sertések számára oly elengedhetetlenül fontos szemes- és pillangóstakarmányok termelésére csak 8 százaléknyi teriilet jut, ha a többi szerződéses növényeket (cukorrépa, paradicsom, uborka és egyebek) is figyelembe Vesszük, akkor még ennyi sem. Ezekután csodálkozhatunk-e azon, hogy a (núlt évek erőlködései ellenére sem haladtunk előre állattenyésztésünk fejlesztésében? Mit tudnánk javasolni a gabona és a takarmány probléma megoldására? Kétségtelen, míg évtiEedekkel ezelőtt országunknak jelentős gabonaexportja volt, addig ma már évi gabonakészleteink alig fedezik kenyérszükségleteinket. Nem azért, mintha ma kevesebbet, sőt valamivel többet termelünk, mint a múltban, azonban népsűrűség növekedése, külföldi fizetési kötelezettségeink teljesítése jelenleg még követeli tőlünk, hogy össz-szántóterületeink 40—45 százalékán termelünk kenyérgabonát. Ez államérdek — mondtuk eddig, s mondjuk most is. De helyes érdek lehet-e az, amely ellenkezik a termelők, a dolgozók együttes érdekeivel? Semmi esetre sem, éppen ezért a lehetőségekhez képest mielőbb változtatnunk kell ezen. Hiszen a termelők együttes érdeke alkotja az állam érdekeit is. Egy hold föld rekordtermés esetén sem képes egy évben mintegy 4200 forintnál nagyobb értékű gabonát adni. Viszont egy hold gyenge beállottságú paprika is megadja a 7700 forint jövedelmet. Ugyanakkor nincs szükség arra sem, hogy az állam termelési árkiegvenlítést fizessen a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Helyes lenne, ha a következő országgyűlés már most határozna afelett, hogy — egyelőre hacsak pár szűk, zártkörzeten belül is — mentesítsék a termelőket a búza és a rozs túlzott nagyságú területeken való termelésétől. Ha például ilyen kedvezményt kapna Szeged és vidéke, a szövetkezeteknek és az egyéni termelőknek már a jövő évben módjuk lenne ahhoz, hogy több takarmányt termeljenek, ugyanakkor jövedelmük jelentős részét az állattenyésztés fejlesztésébe fektessék be. Ezt az automatikusan következő további lehetőségek és a józan ész logikája is megköveteli tőlük. Az állandóan enyhülő nemzetkőzi helyzet ma már lehetővé teszi, hogy ideiglenesen, — míg éppen az állattenyésztés fellendítése révén a sűrűn lakott, fejlett nyugati államok gabonatermelési színvonalát meg nem közelítjük — külföldön vásároljuk meg hiányzó búzaszükségleteinket. Ez az egyik lehetőség, ennél jobbat jelenleg nehezen tudnánk találni. A szegedi termelőszövetkezetek legtöbbje már eddig is bebizonyította termelési fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. De, hogy igazán magas kultúrájú termelést tudjanak folytatni, előbb-utóbb fel kell hagyniok a túlzott nagyságú területeken való gabonatermeléssel, ennek az önmagába visszatérő görbe útnak a taposásával. Először is lehetetlen egységes vetésforgó-rendszert kialakítani, ha a termelendő fő növényféleségek területe nem egyformán oszlik meg. Nem lehet úgy hathatósan emelni a búza termésátlagát, ha minden évben a területek 17—18 százalékán kenyérgabona után ismét kenyérgabonát vetnek. Márpedig a jelenlegi gabonatermelési feladatot nem lehet másként végrehajtani. Ahhoz, hogy állattenyésztésünk hozamai rohamosan növekedjenek, szükséges, hogy rengeteg fehérjedús takarmányt termeljünk, s silózzuk, jól készítsük el állataink számára. Vannak, akik azt gondolják, hogy a silózás növelésével meg lehet oldani a takarmánykérdést. A silózott kukoricaszár, a savanyú réti széna a répaszelet és levél azzal, hogy silozzuk csak ízesebbé válik, szívesebben fogyasztja a jószág, de tápértéke nem növekszik, ennélfogva nem várhatunk sokkal többet a silózástól, sem a jelenlegi és a korábbiakhoz hasonló körülmények között. Éppen ezért van égető szükség nagy horderejű, felülről jövő intézkedésekre, melyek a mi sajátságos viszonyainknak megfelelően nyújtanak segítséget, többek között olyan kulcskérdés megoldásában is, mint az állattenyésztés ügye. Most, amikor leszámolunk a személyi kultusz utolsó maradványaival is, megengedhetjük magunknak már, hogy a saját fejünkkel gondolkozzunk — ez eddig szinte lehetetlenség voh. Csak addig másoljuk más államok mezőgazdaságainak fejlesztési módszereit, amíg azt saját jól felfogott egyéni érdekeink megkívánják. Szeged szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai joggal elvárják a város képviselőitől, hogy az országgyűlésben szóvátegyék az imént elmondottakat, annál is inkább, mert a mezőgazdasági termelés szegedi és járásbeli nehézségei országos nehézségek is. Csépi József Ne késsünk a vetéssel! Az őszi munkákról nyilatkoznak agronómusok KOVÁCS ISTVÁN, a Deszki •— Még azt szeretném elmonGépállomás főmezőgazdásza a dani, hogy a termclőszövetkekövetkezőket mondotta az őszi zelck, de különösen az egyéni mezőgazdasági tennivalókról: gazdák iparkodjanak a vetéssel, — A megkeményedett, szá- mert vetni most kell — később raz talaj megnehezíti a szántást veszélyes lesz. A kelés már így és több gyűrűs, valamint rög- is megkésett és ha várunk a törő-hengert kell használni. Ez- vetéssel, a mag nem tud megzel kapcsolatban a Földműve- fogódzni a földben — oda van lésügyi Minisztérium ígéretet a jövő évi termés, tett arra vonatkozólag, hogy Nem ^^„k Kovács elv. megfelelő számú tarosával latja társ eredménvektől duzzadó nyiel a gépállomást Meg augusz- Okozatára árnyakat festeni, tusban kaptunk lanctalpas trak- de a Deszk; Gépállomás olyan tort, az elmúlt heten pedig egy szépségbibát is szüntessen meg, Sépek igen m;nt amj papp józsef traktorosmásikat Ezek a nagy segítséget nyújtanak a kötött talajok megmunkálásé' nál: sal kapcsolatos. Papp József a deszki tsz-ek földjét szántja, de a száraz talaj miatt állandóan fiz újságfrí legfőbb feladata: az igazság feltárása ' Az Újságíró Szövetség kritikai és kulturális szakosztálya október 19-én taggyűlést tartott. A szakosztály vezetőségének referátuma és a felszólalók elemezték a kulturális újságírás helyzetét és EZ ezzel összefüggő politikai kérdéseket. Az elhangzottal; alapján hozott határozatban többek között ez áll: Újságírói munkánk letrfőbb feladatának az igazság nyílt feltárását tekintjük, ehhez sajtószabadság kell. Ezért javasoljuk, hogy az országgyűlés mielőbb fogadjon el megfelelő --ő'Atörvényt cs az Újságíró Szövetség addig is határozottan védelmezze a hírlapírók igazmondását, az egyéni értékítélet jogát és a bíráló újságíró személyét. Megfelelően tisztázni kell az elvi pártirányítás módjait. — Aggodalommal és felháborodással látjuk, hogy a megyei és az üzemi lapok irányításában egyes városi és megyei párt- és állami szervek még ma is lépten-nyomon megsértik a sajtószabadságot és a szocialista demokratizmust. A magunk részéről a leghatározottabban elítéljük a megyei és az üzemi sajtó demokratizmusának a végrehajtó bizottságok egyes vezetői részéről az utóbbi napokban történt súlyos és barbár megsértését. Javasoljuk, hogy az előkészítő bizottság a vidéki újságírók ilyen értelmű hozzászólásait sürgősen juttassa el az MDP Központi Vezetőségéhez. A taggyűlés táviratot küldött az MDP KV. Politikai Bizottságának, amelyben örömét fejezte ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja küldöttségei közötti sikeres tárgválások fölött, valamin! Nagy Imre elvtárs párttagságának helyreállításával kapcsolatban. — A termelőszövetkezetekben cserélni kell az ekevasakat. Vi55 százalékos az őszi méiyszán- szont segódvezetője sincs, aki tás, a vetőszántásban viszont 80 abban is segitené, hogy bevigye százalékos az eredmény. A ve- i gépállomásra az ekevasakat tési tervhez viszonyítva őszi éleztetrú. így sajátmaga tölti ezzel búzából, őszi árpából és takar- az időt, közben áll a munka, mánykeverékből már 60 szá- Benczik Ferenc személyében zalékot elvetettünk. Lényeges már szerzett segéd vezetőt, de a körülmény, hogy majd felerész- gépállomáson „majd meglátjuk" ben minőségi vetőmagvakat szavakkal hárítják cl kérését A használunk. Elhatározásunk az, dolognak természetesen más olhogy november 7-re minden tsz- dala is van és nem árt, ha idézben befejezzük a vetést zük Papp József szavait: — A — Igen megnövekedett az múlt héten például csak 40 egyénileg dolgozó parasztok forintot kerestem az ekevas élcszántási igénye. A tavalyi esz- zése és gépállás miatt tendőhöz viszonyítva kétszer FARKAS DEZSŐ, a gyálaakkora terűletet akarnak géppel réti Komszomol Tsz mezőgazdáművehetni. A gépállomás min- sza így vélekedett az őszi mundent elkövet, hogy az egyéni kák helyzetéről: gazdák földjei se maradjanak — A mélyszántást teljes egéfelszántatlanok, s ez annál is szében befejeztük és a 250 hold inkább lehetséges, mert az vetőszántásból már 180 hold iizemanyagcllátásban nincsenek elkészült. A vetéssel 55 százanehézségeink. lékra állunk, eddig 85 holdon az — A gépállomás egyébként őszi árpa, tíz holdon a takar106 százalékra áll az éves terv, mánykeverék, 40 holdon pedig 63 szazai kra pedig az o'szi terv áz oszi búza magjait üitétlük a teljesftcsében. Ezzel az ered- földbe. Most kezdjük a műtráménnyel a megyében első he- gyázást és húsz hold búzaterülyen vagyunk a gépállomások leten, holdanként egy mázsa között; szuperfoszfátot szórunk. 40 holdról most szedjük a cukorérépát, amit hajó szállít a Szolnoki Cukorgyárhoz. SZÁRÚ GIZELLA, a röszkei l,enin Tsz agronómusa mondotta: — Termelőszövetkezetünkben az őszi mélyszántást már 80, a vetőszántást pedig 60 száaalékban elvégeztük. A vetésnek most a felénél tartunk, ez ideig liúsz hold árpát, 45 hold búzát, tíz hold rozsot és öt hold takarmánykeveréket vetettünk. Az a tervünk, hogy e hónap 30-ra mindenfajta vetést befejezünk. Bánkúti Í201-es fémzárolt búzát vetülik 80 holdon, tiz holdon pedig az 1205-ös fajtát Az előcsíráztatásoknál az árpa 88. a búza 94, rozs 92 százalékos kelési eredményt mutatott Még hátra van 30 hold kukorica négy hold burgonya betakarítása. A szarvasmarba állotnány átteleltetésével kapcsolatosan a 400 köbméter silózási tervünkből eddig 200 köbmétert mái teljesítettünk. LAKI IMRE, a Kisteleki Gépállomás igazgatója a távollevő főmezőgazdúsz helyett nyilatkozott: — Mi október 25-re mindenütt be akarjuk fejezni a vetést. Elhatározásunkat arra építjük. hogy a gépállomás 70 százalékra áll a vetőszántással a termelőszövetkezetekben. Ugyanakkor a vetés is szépen halad. Négy brigád és tíz traktoros már teljesítette éves tervét, öszszesítve pedig a gépállomás 97 százalékot ért el az éves terv teljesítésében. Az őszi mezőgazdasági munkák állása viszont 67 százalék. A megye gépállomásainak versenyében ezzel az eredménnyel a második helyen vagyunk. Fakultatív nyelvoktatás az egyetemeken — megszüntetik az általános iskolai vizsgákat Kónya Albert oktatásügyi miniszter nagy fontosságú bejelentései Pénteken az Oktatásügyi Minisztériumban értekezletre A hallgatók helyesen teszik, Pénteken az Oktatásügyi Minisztériumban értekezletre főttek egybe az egyetemek, a főiskolák vezetői. Részt vall az értekezleten Kónya Albert oktatásügyi miniszter, S őt é r István miniszterhelyettes, Orbán László, az MDP Központi Vezetősége tudományos és köznevelési osztályának helyettes vezetője. Kónya Albert bejelentette, hány oktatandó tárgy felülvizsliogy az általános iskolában a gálata és megváltoztatása. A hallgatók helyesen teszik, ha a Haladás Sportegyesület munkájában vesznek részt. Az ideológiai oktatás területén november elsejétől a Magyar Párttörténet tanítása heti két óraszámban történik majd. Indokolt a felsőoktatás te- Elm0nd°,,a mé*' a honvérületén a fakultatív nyelvokta- ™ . ok,.n!f? módszereit újból tás bevezetése. E téren úgy intézkedünk, hogy kötelező egy szabadon választható nyelv felvétele. Megszűnik az egyetemeken a kötelező testnevelési tantárgy. felülvizsgálják. A Honvédelmi Minisztériummal közösen megtárgyalják a kérdést ifjúságunk kérésére. » Az értekezlet több hozzászólással ért véget. jövőben megszüntetik a vizsgákat, elmarad az úgynevezett kisérettségi. A gimnáziumokban a III. osztály kémiai és földrajzi tárgyak kivételével ugyancsak megszűnik a vizsga. Az érettségi marad, azonban itt is vizsgálat alá kell venni, hogy minden tárgyból, avagy fakultative választhassanak érettségi tárgyat a diákok. A technikumokban a közismereti tárgyak vizsgái elmaradnak; Az Igazságügyminiszterl- letem szempontjából nem íelA továbbiakban bejelentette a um Rajk László özvegyének tétlenül szükséges, az arra miniszter, hogy a közeli napok- az iaazságtalanul elszenve- jobban rászorulóknak felban a társminisztériumokkal dett bertönévekért és az őket ajánlani, történt tárgyalások alapján ért anyagi károk egy részémegalakul a felsőoktatási ta- nek megtérítésére 200 ezer nács- forintot utalt ki. Az egyetemeken módot adunk Rajk Lászlóné az összeget a fakultatív óralátogatásra is, a népj kollégiumi mozgaazonban, hogy melyek azok a lom rendelkezésére bocsátantárgyak, amelyeknél a hall- totta. gató választhatja meg a látoga- _ K'önyvtérog Rajk Lászlóné a népi kollég'umoknak adta át a részére kiutalt kártérítést ajánlani. Ezért a rehabilitáció összegét átadom a népi kollégiu • moknak arra a célra, hogy ezen összeg is segítse a kollégiumi mozgalom fejlődését és az arra rászoru lók tanulását. vagyok — iást, arra vonatkozólag karon- . ~ ivony v ic-.i oz ««b; »» - _ A rettenet évelt ügyként, szakonként állapítsák meg hangzik Rajk LászlónéezKl sem ,ehet megfizetni váljék íáfífüüs'Süi art^TKsK s gokat. Az óralátogatás ellenőr véleményünk szerint - meg kell nyu|díjat''* folyósítanak lé szüntetni. szemre, így hiányt nem szenAz egyetemen a tanulmányi yedek. Természetesen a reha- — A Könnyűipari Miniszidőt öt évre felemeljük. A ta- bilitációs összeg a volt meg- tórium megrendelésére elkénulmányi idő felemelése vonat- hurcoltak legnagyobb részé- szítették a Pósa-féle fedőkozik a műszaki egyetemre, a nek a legszükségesebb ruha- léc köszörű első prototíputudományegyetemen a tanár- neműek, bútorok vásárlására sát. Pósa János szegedi felképzésre és számos szakképzés- és az évekig támogatás nél- találó fedőléc köszörűjének re. Marad az eddigi tanulmányi kül maradt család adósságai- sorozatgyártását a próbaüzeidő például a Közgazdaságludo- nak kifizetésére szükséges, meltetés után megkezdik mányi Egyetemen és a tudo- Az én kedvezőbb helyzetemre mányegyetem jogi karán. való tekintettel úgy érzem. — Virágházba szállították Szükségesnek mutatkozott — kötelességem ezt az összeget, Szeged köztereiről a nyári folytatta Kónya Albert né* amely közvetlen életszükség- időre ki ültejt gáljryákat. I