Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-18 / 246. szám

TTV VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 [ | •••• SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI lARAS nni.oo70iNAR LAPJA XII. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1956. október 18. Mai számunkból: Ml történt a külpolitikában? (2. oldal) Teljes bizalmat a rehabilitált középparasztoknak (3, oldal) Árleszállítás, vagy árdrágítás (4. oldal) Szerdán ú'abl meilissziléselre lerí sor az MDP es a JKSZ képvisel izöil | A magzatelhajtás büntetőjogi szabályozásáról és más fontos kérdésekről tárgyalt az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Belgrád: A Magyar Dolg ozólc Partja Belgrádban tar­tózkodó küldöttsége és a Ju goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságán ak képviselői szerdán délután 4 órakor tartották negyedik megbeszélésüket a JKSZ székházában. A két párt közötti tárgyalások legfontosabb, döntő szakasza ezzel eredményesen lezárult, Fogadás a belgrádi magyar nagykövetségen Dr. Münnich Ferenc, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete szerdán este ün­nepi fogadást adott a Magvar Dolgozók Pártja Jugoszláviá­ban tartózkodó küldöttségé­nek tiszteletére. A fogadáson részt vettek a magyar küldöttség tagiai: Gerö Ernő, Hegedűs András, Apró Antal, Kádár János és Kovács István. Jugoszláv részről megje­lent a fogadáson Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottsá­gának főtitkára, továbbá Alekszandar Rankovics, Szvetozar Vukmanovics, Lá­zár Kolisevszki, Vladimir Ba­kancs, Ivan Gosnyak és Gyuro Szalaj. a JKSZ Köz­ponti Bizottsága végrehajtó bizottságának tagiai. vala­mint Moma Marikovics, Ot­rnar Kreacsics, Haszan Brkics, Veljko Zekovics, a JKSZ Központi Bizottsága­-iíUv tagjai. Részt vettek a fogadáson a jugoszláv államtitkárságok, továbbá a politikai és társa­dalmi élet képviselői. A fogadás szívélyes lég­körben zajlott lei A JKSZ és az MDP képviselői közötti megbeszélések a legbarátibb elvtársi szellemben folynak Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének fő­titkára és Gerö Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára I *• nagykövetségen adott a Magyar Rádiónak. Tito elvtárs kijelentette: Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttségével folytatott tárgyalásokon rész­vevő jugoszláv küldöttség ve­zetője kijelentette a Tanjug munkatársának, hogy a meg­beszélések baráti és nyílt lég­körben folynak. A két országban már eddig is megteremtődtek az ilyen megbeszélésekhez szükséges feltételek — mondotta Ran­kovics, majd így folytatta: — Reméljük, hogy e meg­beszélések hozzájárulnak a két párt, valamint a magyar és a jugoszláv nép közötti együttműködés megteremté­séhez és a kapcsolatok fej­lesztéséhez. Alekszandar Rankovics a továbbiakban kijelentette, hogy a két párt képviselői az eddigi megbeszéléséken meg­vizsgálták mind a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja közötti együttműködést mind pedig az államközi viszony kérdéseit. Mindkét fej kívánságára — folytatta Alekszandar Ranko­vics — megvitatták a két or­szág szocialista építésében szerzett tapasztalatokat is. A magyar elvtársakat különö­sen a jugoszláv gazdasáp rendszer, a munkás önigaz­gatás és a kommunális rend­szer érdekelte. A magyar pártküldöttség tagjai — mondotta Alekszan­dar Rankovics — kifejezésre juttatták óhajukat, hogy egy küldöttséget menesszenek Jugoszláviába, amely részle­tesebben tanulmányozná or­szágunk gazdasági rendsze­rét, valamint a társadalmi szervezetek, de különösen a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a jugoszláv dolgozó nép szocialista szö­vetsége munkáját és mecha­nizmusát — mondotta Alek­szandar Rankovics. Az MDP küldöttségének látogatása a vincsai atomkutatóintéseiben és Szendrön Belgrád: Az MDP 3elgrádban tartózkodó küldöttségén"k tagiai Gerö Ernő, Apró Antal, Hege­dűs András, Kádár János, Ko­vács István szerdán délelőtt látogatást tettek a vincsai atom­kutató intézetben. Az MDP ve­zetőit Alekszandar Rankovics, Vladimir Bakancs éo Lazar Ko­lisevszki. a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottságá­nak tagjai kisérték. beszélgetés során Gerö Ernő elvtárs meghívta a Jugoszláv atomszakembereket, bogy láto­gassanak cl Magyarországra. — Részletesen megismerked­hetnének a magyar atomkuta­tás helyzetével és kölcsönösen kicserélhetnék tapasztalataikat — mondotta Gerö elvtárs. Vojko Pavicsics professzor ki­jelentette: örömmel eleget tesz nek a meghívásnak és a meghívásnak cs a legkö­A Belgrádtól mintegy 20 ki- zehhhi, >°v6h™ kikeresik ma­folrvk &Jar kollegáikat. A látogatás végén az intézet lométerre fekvő atomkutató tézelben Pavlc Szavics profesz­szor, a világhírű jugoszláv vezetősége vendégül látta a atomtudós, az intézet alapítója magyar küldöttség tagjait. A és Vojko Pavicsics atomtudós, bensőséges légkörben lefolyt fo­az intézet igazgatója fogadia a adáson Gerö Ernő rövid po­magyar vendégeket. hárköszönlőt mondott. _ dán este a belarádi maavar A küldöttség tagjai megtekin* A látogatáson szerzett benyo­Cs,e 8 "eigram^nmgyar ^^ a laboratóriumokatj mű. másokról Gerö elvtárs a követ­Virli.'innlr helyeket és a tudományos könyv- kezűket mondotta: tárat Hosszabb időt szenteltek A vincsai intézet tevékenysé­- Megelégedéssel államiba- a most épül° atonuruigbja meg- gót széles alapokra fektették. , m hlegelegcaessel allapitha {smcrósének Lehetetlen észre tom meg, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a egioDD. a legnaranob elvtarst "... ?•->.» - i -í zellemben folynak. Véleményem f épült. A máglyába bc­küldöttség eP1lenpk egy kulon kis csator­Magyar Dolgozók Pártja képvi­selői közötti megbeszélések a legjobb, a legbarátibb elvtársi s. szerint a magyar jugoszláviai látogatása es az itt folyó megbeszélések igen nagy jelentőségűek az országa­ink közti kapcsolatok további elmélyítése szempontjából. Sok sikert kívánok a magyar dolgo­i m venni, Vojko Pavicsics professzor hogy munkatársainak többsége elmondotta, hogy ez Jugoszlávia meglepően fiatal ember. Ez a első atommáglyája, amely szov- jövőben minden bizonnyal meg­jet tervek alapján és szovjet se- hozza majd a gyümölcseit A magyar küldöttség tagjai nát műszaki és technológiai kl- a vincsai atomkutató intézetből serietek céljaira. Ezek a kisérle. Szendrőre, a régi törökkorabcli lek lehetővé teszik majd,, hogy vár romjaihoz mentek. Ez a 7—10 év múlva felépüljön az Hunyadi nevéhez és hősi har­első jugoszláv tervezésű és caihoz is szorosan kapcsolódó építésű atomreaktor is. vár 194t-ig feltűnően jó élla­A most épülő atommáglyával pótban áll ta az évszázadok vi­,| , . ,. ...... n. IIUI3: Cl'uiu ntuilllll(»f;i > U » „i „„.„au .... vi zoknak a szocializmus épitesében ébként Jug0SZ,Avia ,esz a barát így n német megszállók tou nníWnri inmnnit* zu-W/ibohön ? " , . , . , . . w 10. ország a világon, amely a második világháború alatt lo­atomreaktorral rendelkezik — szenTaktárnak használhatták fel. hangsúlyozta Pavicsics. A raktárban azonban 1941-ben Az intézet különböző részié- óriási robbanás történt, amely geinek megtekintése után a a várat majdnem teljesen rom­jugoszláv tudósokkal folytatott badöntötte. Több termel őszövet kezet megváltoztatta nevét a jugoszláv határ mentén és boldog jövőjük érdekében kifejtett alkotó munkájukban. Gerö Ernő elvtárs a követke­zőket mondotta: — A magam részéről csak megerősíthetem azt, amit Tito elvtárs mondott, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának küldöttsége közötti tárgyalások a legszorosabb, legbarátibb szellemben folytak le: igen komoly, konkrét, pozi­A gye napokban Baranya me­határmenti járásaiban tív eredményre vezettek. Eg a több termelőszövetkezet tag­lalálkozó mindkét ország és sága közgyűlésen határozta mindkét párt számára nagy je- el, hogv nevét megváltoztat­ja. A korábbi években — a magyar—jugoszláv viszony megromlása következtében — ugyanis olyan neveket tukmáltak a közös gazdasá­gokra. amelvek a iugoszláv­lentőségű és előremutató. Alekszandar Rankovics a magyar—jugoszláv tárgyalásokról Belgrád: Alekszandar Ran- ellenes politika kifejezői voil­kovics, a Jugoszláv Kommu- tak és méltán sértették a ha­nisták Szövetsége Központi társzéli dolgozók többségének Bizottsága végrehajtó bízott- önérzetét. A termelőszövetke­6ágának titkára, a Magyar zetek tagjai most úev hatá­roztak. hogv . az úi nevekikel a magyar és a jugoszláv nép barátságának, a békés együtt­élésnek adnak kifejezést. A gordisai Déli őrszem Tsz, a Béke, a mattyi határszéli Szabad Nép Tsz a Közös út, a kovácshidai Déli Bástya Tsz pedig a Béke útja nevet vette fel. A délszláv lakosú Felsőszentmártonban a ter­melőszövetkezeti tagok úsv határoztak, hogy közös gaz­daságuk az eddigi Dráva őre elnevezés helyett Zrínyi Mik­lós nevét viseli. Szerdán ülést tartott az or­szággyűlés szociális és egészség­ügyi bizottsága Sárii Rózsi el­nökletével. Az ülésen megjelent Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, dr. Molnár Erik igazságügymi­niszter és dr. Román József egészségügyi miniszter. Sárii Rózsi bejelentette, bogy a bizottság elnöksége átiratot in­tézett a Minisztertanácshoz az egészségügyi középkáderek bér­rendezése érdekélten. A továb­biakban elmondotta, hogy be­adványok érkeztek a bizottság­hoz: Halász Tibor, a Könnyű­ipari Minisztérium dolgozója a TRC-ben megbetegedett, de már gyógyuló dolgozók foglal­koztatásáról, dr. Marton Sándor Somogy megyei vezető-főorvos pedig a körzeti orvosi munka megjavítása érdekében küldött beadványt a bizottsághoz, amely mindkét javaslatot, a jövő évi munkatervbe beiktatja és érdem­ben is megvitatja. Ezután áttértek az abortus rendelettel kapcsolatos egyes kérdések megvitatására. Az El­nöki Tanács ugyanis megküld­te a bizottságnak véleménye­zésre a magzatelhajtás büntető­jogi szabályozásának rendelet­tervezetét Az ügy előadója dr. Bene Zoltán kórházi főorvos, országgyűlési képviselő • azt a véleményét fejezte ki, hogy a magzatelhajtás terén — a korábbi rendkívüli szi­gorú helyzettel szembon — jelenleg a másik hibába es­tünk. Javasolta, hogy a bizottság fog­laljon állást az említett rende­lettervezet ellen, amely lényegé­ben az egészségügyi intézmé­nyen kívül végzett magzatelhaj­tás olkövctcőivcl szembeni büntetőjogi gyakorlatot szabár lyozná. Dr. Molnár Erik Igazság­ügyminiszter rámutatott ar­ra, hogy a magzatelhajtást lényegében meggátló korábbi minisztertanácsi határozat ti­pikusan az akkori idők dog­matikus politikájának meg­nyilvánulását mutatta. En­nek a határozatnak a követ­kezménye volt az, hogy — mivel a fogamzás-gátló sze­reket sem lehetett kapni —, a nőket akaratuk ellenére kényszerítették szülésre, a magzatelhajtást esetleg vég­rehajtó orvosokat pedig sú­lyosan büntették. Tucatjával kerültek börtönbe orvosok, ugyanakkor gomba módra szaporodtak a kuruzslók. Márpedig az veszélyezteti igazán a nők egészségét, testi épségét, sőt életét, ha az ilyen műtéteket kuruzslók hajtják végre. A szigorú ren­delkezések visszariasztólag hatottak ugyan. Igaz, roha­mosan megnőtt a szülések száma, de nem szabad elfe­lejteni, hogy nem volt és ma sincs ele­gendő kórházi ágy, bölcső­de, napközi otthon, és a la­kásviszonyok is súlyosak. A továbbiakban elmondot­ta még: megfelelő egészség­ügyi körülményék között en­gedélyezni kell a műtét vég­rehajtását, ellenkező eset­ben rászabadítják a nőkre a kuruzslókat. Széleskörű vita bontako­zott ki ezután. A bizottság tagjai közül dr. Kende Zsig­mond országgyűlési képviselő többek között rámutatott ar­ra, tiszteletben kell tartani azt az elvet, hogy a nő dönt­hessen arról, akar-e gyerme­ket, vagy sem. Véleménye szerint ez az elv minden másnak felette áll, s ebbe semmi­féle szabályozással nem szabad beleszólni. Kiemelte, hogy különösen nagy figyelmet kel] fordítani a terhességet megelőző sze­rek biztosítására. Sárii Rózsi nem értett egyet azzal az elvvel, hogv csupán a nő dönthessen arról, akar-e gvereket vagy sem. Véleménye szerint ez a fele­lőtlenségek forrása lehet. Szerinte a születendő gyer­mek apjának, adott esetben a szülőknek véleményén is kell alapulni az ilven elhatá­rozásnak. Nem helyeselte — kevésnek tartja — a rende­lettervezetnek azt az előírá­sát. amely első esetben pén*. büntetést ró ki arra az or­vosra, aki egészségügyi in­tézményen kívül, engedély nélkül végez magzatelhajtást: A bizottság tagjainak több­sége nem helyeselte a ren­delettervezetet és szüksé­gesnek tartja a jelenlegi előírások későbbi felülvizs­gálását. A bizottság végülis hosz­szas vita után javasolta az Elnöki Tanácsnak. hogy a tervezetet ne emeljék tör­vényerőre. A szociális és egészségügyi bizottság ezután az orvosok és a gyógyszerészek nvugdij­problémáival foglalkozott. Sárii Rózsi elmondotta, so­kan kérik azt. hogv az orvo­sok nyugdíjazásuk után is folytathassanak magánpra­xist. Többen azt sérelmezik, hogy a nyugdíjas orvosok ha­vonta 46 órát dolgozhatnak. Csak az egészségügyi dolgo­zók nyugdíjproblémáival fog­lalkozott az orvos-egészség­ügyi dolgozók szakszervezete is. s több más kérdéssel együtt ezeket is támogatjuk. A bízottság úgy határozott, hogy ezeket a javaslatokat ma­gáévá teszi, s eljuttatja a Szakszervezetek Országos Tanácsához. Váczi Sándor országgyűlési képviselő a vidéki orvosi munka problémáiról számolt be. Az ülés napirendjén szere­pelt még a honvédség által az Egészségügyi Minisztéri­umnak átadott épületek, kór­házak felhasználásának több kérdése. „A Politikai Bizottság döntését bizonyára rövidesen követi majd a kilátásba helyezett elvi tisztázás is" A MUOSZ mezőgazdasági szakosztályának távirata a Politikai Bizottsághoz és Nagy Imre elvtárshoz A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének mező­gazdasági szakosztálya az új­ságíróközgyűlés szakirányú előkészítésére szerdán déliben ülést tartott. Ezen Fehér Gyula, a szakosztály elnöke ismertette az elmúlt két év munkáját és vázolta a mun­ka folytatására vonatkozó el­gondolásokat. Az előadó és a felszólalók az jájságírótársa­dalmat és ezen belül a mező­gazdasági újságírókat érdeklő és érintő számos fontos prob­lémát ismertettek és köve­telték megoldásukat. Néhány, a közgyűléssel kapcsolatos problémáról Vadász Ferenc, a MUOSZ főtitkára tájékoztatta a mezőgazdasági újságírókat. Ezen a szakosztályi ülésen adták át az Országos Mező­gazdasági Kiállítással kap­csolatban kiírt pályázat díj­nyerteseinek a jutalmakat. Az ülés végén a szakosztály­hoz tartozó újságírók egy­hangúlag elhatározták, hogy a következő táviratot intézik a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének Po­litikai Bizottságához és Nagy Imre elvtárshoz: -A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Politikai Bizottságának, Budapest Ötömmel üdvözöljük a Köz­ponti Vezetőség Politikai Bi­zottságának döntését, amely megsemmisítette a Nagy Im­re elvtárs pártból való kizá­rását elrendelő szégyenletes és pártellcnes határozatot. A mezőgazdasági újságírók annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy ezt az első, még július után is soká és indokolatlanul húzódó lépést további huzavona nélkül és a nyilvánosság előtt követi majd a kilátásba helyezett elvi tisztázás is. Ügy véljük, hogy ez lényeges hozzájáru­lást jelent majd más, nagy országos ügyek mellett a me­zőgazdaság egész népünk szá­mára égető kérdéseinek ked­vező és gyors megoldásához, a mezőgazdaság tragikus helyzetének megszüntetésé­hez. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Mezőgazdasági Szakosztálya*. • "Nagy Imre elvtársnak, Budapest A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Mező­gazdasági Szakosztálya nagy örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Köz­ponti Vezetőség Politikai Bi­zottsága megsemmisítette azt a szégyenletes és pártellenes határozatot, amellyel Nagy elvtársat kizárták a pártból. Szívből reméljük, hogy ezt az első, még július után is sokáig indokolatlanul késett lépést további huzavona nél­kül és a nyilvánosság előtt követi majd a kilátásban he­lyezett elvi tisztázás is. Úgy véljük, hogy ez lényeges hoz­zájárulás lesz majd más. nagy, országos ügyek mellett a mezőgazdaság egész népünk számára égető kérdéseinek kedvező és gyors megoldásá­hoz, a mezőgazdaság tragikus helyzetének megszüntetésé­hez. Kívánjuk Nagy elvtársnak, hogy továbbra is jó egészség­ben és — remélhetőleg igen hamar — jobb feltételek kö­zött folytathassa azt a har­cot, ame'lyel eddig is sokat tett népünk neveléséért, né­pünk helyzetének megjavítá­sáért. Mi. mezőgazdasági új­ságírók, teljes erőnkkel támo­gatni k-'v,ónjuk ebben a tö­rekvésében. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Mezőgazdasági Szakosztálya*. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom