Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-14 / 243. szám

Vasárnap, 1958. október 14. D£LM'GY9R0RSZAG SETA A MUZEUM ALATT Hiába, a naptár hasznos figyelmeztető. Bele van írva, hogv október 7—14-ig tartják a Nemzetközi Múzeumi Napokat. Keressük hát fel a jó, öreg múzeumot, rejtett kínoséit, zsúfolt raktárait. Hiszen a kiállító termekben látható sok anyagot, ami ugyan a helyhiány miatt raktárakba zsúfolt túlzás nélkül óriási értékekhez képest mégis nagyon kevés, a szegediek már úgyis jól ismerhetik, t ¥ L Feri bácsi hagyatéka Bálint Alajos igazgató szíve* sen kalauzol bennünket „felfedező" utunkon, le az alagsorba, ahol millióé értékek rejtőznek a félhomúnybanj Bemegyünk a leghátsó terembe, hogy aztán sorra járjuk a raktáraRégi magyar parasztbútor. Mennyezetes ágy, előtte Mataisz Mihály padja 1800-ból Szegedi pedagógusok élményei JUGOSZLÁVIÁBAN A JUGOSZLÁV—MAGYAR lágháború eredményekér.*, baráti kapcsolatok újrafelvé- Az ekkor hozott véráldozatelét és megszilárdítását szol- tokra és kötött szövetségekgáló látogatások soróban re emlékeztet Belgrádtól most a szegedi pedagógusok délre, az Avala csúcsán 45 tagú küldöttsége tett hat- emelt monumentális hősi napos utazást déli szomszé- emlékmű, a világhírű jugo daink szép országába. A küldöttségben egyetemi, középiskolai és általános iskolai oktatók egyaránt részt veitek. Utunkat a Pedagógu Szakszervezet szegedi csoportja szervezte meg. Az utazós egyes állomásain — Suboticán, Novi Sadon, Belgrádban és Kragujevácon — mindenütt a jugoszláviai pedagógusok szakszervezetének vendégei voltunk és a jugoszláv kartársak a legnagyobb előzékenységgel, szeretettel fogadtak. Küldöttségünk terszláv szobrász, Mestrovics ke zétől származó hatalmas márványalakokkal, valamint a Franciaország emelt impozáns belgrádi Kalemegdán egyiK sétányán, amely ugyancsaK Mestrovics műve. ÜGY ÉREZTÜK azonban, hogy mindezeknek az emiérész — ennek keretében egyetemi intézetek új tömbje — épül. A város déli végén viszont már láttuk a jövőben rendezendő belgrádi nemzetközi vásárok nagyszabású pavilonjainak acélés betonvázait. Novi Sadon is állandóan folyik a város modernizálása; látogatást tiszteletére tettünk például egy, még be szobor a sem fejezett új általános iskolában és gyönyörködtünk ennek modern vonalaiban, napsütötte tantermeiben, és folyosóiban. . A HALADÓ, HŐSI hagyokeknek a fényét valósággal mányok megbecsülése és az elhomályosítja az a ragyogás, amelybe a második világháború heroikus harcai borítják Jugoszlávia népeinek közelmúlt történetét. kaL Ez a régészeti raktár. Itt legősibb, s így a legnagyobb ha- nem az egyetemes néprajzi gyűj-! mészetszerűleg elsősorban a Ugyancsak Belgrád topcsidelépten-nyomon Feri bácsi — Móra Ferenc — hagyatékait Játhatjok. Bronzkori edények, gazdag leletek az ő deszki és szőregi ásatásaiból. Itt semmiféle felsorolás nem segít, ilyen szokványos összesítő kifejezésekkel kell élnünk, mint hogy fjtömératclen kincs", vagy „felbecsülhetetlen értékű anyag". Most a nagy teremben a leletek — edények, csontok, fém- és kő eszközök — óriási zsúfoltsága vesz körül bennünket Csak ennek az egyetlen teremnek hatalmas anyagából — mint az igazgató mondja — az mai gyománnyal rendelkező foglal- tömény kellékei, a különböző em- ! jugoszláv iskolák munkáját kozás Szegeden teljes, csónakoktól mokig minden megtalálható benne. Rendkívül gazdag gyűjteménye van a szegedi kismesterségeknek — a kenderfonásnak, kötélverésnek, gomb- és fésű készítésnek, a kékfestő, mézes-bá úgyszólván borfajtákat illusztráló modellek, a szerszáEs evvel meg nincs vége De móg most sem láttunk mindent, a kifogyhatatlan alagsori raktáraknak nem értünk ezzel bos, kalapos, korsigyártó mester- még a végére. Következik a palcségnek. Megtalálható itt egv tel- ontologiai gyűjtemény, a főként jes késesműhelv, a különféle me- » Tiszából kikerült ösbölény, mazőgazdasági munkák régi szer- m« és rinocerosz. csontokkal, számai, a ridegállattartás esz- Mai'1 a természetrajzi raktár küközei. Aztán az úgynevezett „tu- vetkezik végeláthatatlan növény-, lipános" kelengyeládák tömege. ,ovar- állatgyűj töményeivel. _ A népi tálasok remekeinek nagy A felsorolhatatlan felsorolás valaösszes mai kiállílólielyiséget gyűjteménye. Majd a régi céhek ll°l itt 6rne ví'Get- S talán mindmeg tudnák töltem tudomá- hagyatékai, az összes szegedi cz mí'g érdekesebb is — hogyne, nyos rendezettséggel. De nem- céhzászlók, a céhek pecsctei — hiszen sokkal több! — mint. ami tanulmányozta, de bőven nyílott alkalmunk arra hogy általában megismerkedjünk Jugoszlávia népei • ! nek hősi történetével és mai dolgos, lendületes életével. Az alábbi vázlatszerű beszámolómban nem kívánok olyan, inkább külsőséges tapasztalatokról szólni, amelyekről már számos színes riport jelent meg az újságot hasábjain. Nem fogok példamint. ami font, a kiállító helyiségekben látható! Az alagsori séta a múzeum alatt ezzel végelér. S most egy jámbor óhaj tölti el a szemléiőAz egyetemes néprajzi gyűjtemény különféle természeti népek típusait ábrázoló, régi, ijesztő modelljei csak a falak mentén elhelye- például az ács és kőműves céhé zett, s a termet keresztülszelő 1753-ból. És végül itt a város állványsorokon porozódó eredeti ezüst pecsétje is, csont anyag óriási. Hiszen itt, lábunk nyélen, erősítő acél gyűrűvel, a előtt, végig a terem hosszán, s régi módon írt 1460-i keltezéssel, a rögtönzött, terebélyes aszta- a „SIGILLIUM CIVlTAS SEGElokon kiterítve is rengetek lelet DIENSIS" körfelirattai, s közehever. Pontosabban, nem is pén a kiterjesztett szárnyú ma- , . ... , hever: rendezés alatt áll. A tö- dárral. Ez a pecsét látható Reiz- 2.° varosunk apraja-nagyja clott. redékekből most ragasztják ősz- ner János Szeged történetét nyúj- Es lsmet. az unlIS ,sm,;lelt' de sze a kőkor edényeit, kiváló- tó művében is. galják a szerszámokat, megtisztítják, lemossák a földtől az anyagot. Ez a nyári lebői ásatás eredménye. (S még mennyi muzeális, tudományos Nem valódi! A Mohácsnál elpusztult Lajos király Ifjúkori páncéljának hű mása. dőt, bárcsak mindez, vagy legalább a kiállítoltaknál jóval több, hozzáférhető, Játható lenmeg eredményre nem vezetett megállapításhoz jutunk: nagyon szűkösen van a Móra Ferenc Múzeum. Dc reméljük, a közelfgy jutunk el az „ömlesztett" jövőben könnyítenek helyzetén e fegyvertárba. Először a folyosón, töméntelen érdekesség küzzétéA királyíí páncélja ték fekszik olt a földben!) CG>' ormótlan nagyságú szekrényIlogy milyen gazdag lelet ez, ha" a rág' puskák, karabélyok; arra" csak egy dolgot hozok fel: pisztolyok és nehéz buzogányok Frogmaver Ottó, az új, fiatal tömkelegét vesszük szemügyre. A. muzeológus ennek alapján ké- r<'G; fegyverek úgy zsúfolódnak szíti el diplomamunkáját. mi"t a gyufák a skatulyában. Majd belépünk a szobába, ahol Egy aj lóval odább egy állvány válogatott formájú és korú kard hever, ha éppen a Egy ajtóval odább átlépve rozsda nem is marja — nem raa szomszédos terembe, egészen gvog. Köztük régi számszeríjjak más világban találjuk magún- láthatók. (Egy ilyennel lőhették telével! Németh Ferenc ri városrészében jártunk Rib nikar-nak, a Politika című újság későbbi szerkesztőié nek villájában, ahol már 1941. júliusában megalakult a nemzeti ellenállási mozgalom első bizottsága, Tito elvtársnak, a kommunista párt főtitkárának vezetése alatt. A kalemegdáni múzeum megszámlálhatatlan bizonyítékát tartalmazza a második világháború éveiben Jugoszlávia népeire nehezeazokra való támaszkodás, valamint a korszerűnek, az előre mutatónak tudatos keresése és megvalósítása — ez az a két vonás, "amelyet a mai Jugoszláviára a legjellemzőbbnek találtam. Ezt példázta előttem a subotical városi múzeum is, amelynek falai között egyforma gondossággal őrzik Mária Teréziának Szabadkát városi rangra emelő oklevelét és a Vojvodina modern „izmus®* kat" követő festőinek tájképeit. Ezt fejezték ki a Kragujeváctól északra felevő Selo Banja-i régi szövetkezeti borgazdaságban látott ul beszélni Novi Sad és dő szörnyű elnyomásnak és szerek, továbbá a várostól délre meglátogatott fürdőhelynek Vrnjacka Banja-nait szépen karbantartott szállodái és a jugoszláv SZTK által ezekbe beutalt dolgozók sürgése-forgása is. Jugoszláv barátaink többször mondották nekünk beszélgetés közben, hogy még vannak náluk hiányosságok, több dolgon kell még javítaniok. Valóban, mi is észrevettük, hogy pl. az iparcikkek egy része eléggé drága. Az életszínvonalat nagyjából a mienkével azonosnak ítéltük meg; bérrendszerükből egyébként igen rokonszenves nekem a nálunk gyűjtőhelyeit jogos büszke- Nemzeti Bizottsága, élén Tito sabb^aláKüéte ^^ seggel mutatták meg nekünk marsallal. sabb családi potlek. jugoszláv barátaink. T,T, Befejezésül csak röviden UTAZÁSUNK legmegrer.- szeretnék utalni még Belgrád neonfényes esti világításáról, a hölgyek öltözködéséről. s alig fogok írni az árakról és bérekről, és a legjutányosabban vásárolható cikkek kérdéséről. Ehelyett inkább azokba a múzeumokba szeretném először elvezetni — legalább lelkileg — az olvasót, amelyeket a Jugoszláviában töltött napok alatt meglátogattunk. Belgrádban három, Kragujevácon két, Suboticán egy múzeumot jártunk végig és ezekhez sorolom az oplenáci templomot is, a Karagyorannak a vakmerő, elszánt küzdelemnek, amelyet a jugoszláv nép legjobbjai hazájuk felszabadításáért folytattak. Ennek a harcnak voltak állomásai az első proletár-brigádok és az ezekből összetevődött népi felszabadító hadsereg megalakítása, a partizánok egyre jobban kiterjedő hadműveletei, maid 1943. novemberében a boszniai Jajcen, az Antifasiszta Gyűlés ülésezése és az új, föderatív jugoszláv népköztársaság alapjainak megvetése. Ekkor vált a felszabadígyevics-dinasztia fényes te- tott területek legfelsőbb vágmetkezési helyét. A történél- rehajtóhatalma szervévé Jumi emlékeknek mindezeket a goszlávia Felszabadításának Az Obrenovics-uralkodő- dítőbb élménye Kragujeváháznak Belgrád szép dotn- con, Szerbia szívének, az űn. bos-kertes külső negyedében, Sumadija-vidéknek 45.000 iaTopcsideren lévő egykori vit- kosú központjában várt ránk. Iájában megtekintettük a A büszke sumadijai nép kez török iga lerázása céljából a XIX. században kitört felkelések emlékeit; ezek, a túlerőben lévő elnyomó hatalom ellen vívott bátor harcok végülis Szerbia függetlenségének megteremtéséhez vezettek. Az egyik kragujeváci múzeum gyűjteményei érdekes bepillantást engedtek a szerb nép életébe az elmúlt századok során. Több dokumentum tükrözte a meglátogatott múzeumokban, de másutt is. az első jugoszláv állam létrejöttének történetét, az 1914—1918-as vinéhány megfigyelt jelenségre. Az egyik — amire a mondottakból már következtetni lehet — az ifjúsággal való intenzív foglalkozás és annaK sokféle formában történő előmozdítása, hogy tanulmányait a legeredményesebben végezhesse. A másik — ami részben szintén kapcsolatos a fentebb leírtakkal — a külföldi országok életében mutatkozó értékes vonásnak tárgyilagos megfigyelése és a saját nemzeti fejlődésük javára való fordítása. Ezért tanulnak már az általános iskola felső tagozatától kezdve igen intenzíven egy, a tanulók által választható videttől fogva megalkuvás nélküli küzdelmet folytatott a fasiszta megszállók ellen. A partizán-cselekmények borzalmas és embertelen megtorlásaként a német katonai parancsokság .1941. október 20-án és 21-én összesen 7000 szerb hazafit végeztetett ki gépfegyvertűzzel. Az áldozatok között voltak a kragujeváci gimnázium két felső évfolyamának összes növendékei és a gimnázium egész tanári kara. A gimnázium m B igazgatóját szabadon akarták lágnyelvet: angolt, franciát, kat. Ez a néprajzi raktár. A fal mellett, középen régi, népi bútordarab, faragott, festett, mennyezetes ágy, szépen bevetve. Előtte liasonló pad a következő felirattal: Mataisz Mihály Anna! 1800 decem. 7. Jó öreg bútordarab. S amott le Teli Vilmos fia fejebúbjáról azt a híres almát!) Oldalt az ajtó mellett pedig Szeged régesrégi, közel két méteres, hatalmas súlyú fejvevő pallosa mered elénk. Mögötte a sarokban sorakoznak az óriási alabárdok, az egykori strázsák és a hajdani, liasonló bölcső, asztalok, szó- éjszakát kiáltó bakterok ormótkek, sarokpadok, sublótok, 1á- lan fegyverei. De mindezeknél Ialók, pipatartók. Régi magyar inkább vonzza a kíváncsiságot nz parasztbúlorok. És ehhez jön a a páncél, amely mint egy gyeszintén terjedelmes viselettör- reknagvságú emberalak áll téneti anyag, melyből egy sze- elénk. Pedig ez nem is eredeti, rény kiállítást rendezett is a közönséges bádog, csak megkell múzeum. Mindez elválasztha- kopogtatni. Bezzeg nem merte tatlan a várostörténeti anyagtól, senki megkopogtatni eredetijét, s közben már át is érkezünk egy amidőn gazdája hordta. Mert ez harmadik, még nagyobb raktár- az életét Mohácsnál tragikusan helyiségbe. Itt a néprajzi gyűj- elvesztő Lajos király gyermektés legkülönfélébb területeivel, s kori páncéljának utánzata. A egyben a város múltjára bőséges szoba sarkából pedig egy sereg fényt vető anyaggal találkozunk, ijesztő fej néz felénk, ezek A halászati gyűjtemény — ez a azonban nem a fegyvertár, lia— Mesedélelőttöt rendez ma délelőtt 10 órakor a Juhász Gyula Művelődési Otthon. Előadásra kerül „A bűvös furulya* című mese, majd utána levetítik a „Münchhausem báró kalandjai* című diafilmet. — Diák társas-tánctanfolyamot indít a Móra Ferenc Művelődési Otthon október 14 és 15-i kezdettel, 6 és 12 hetes időtartammal, A tanfolyamon tanítani fogják a Népművelési Minisztérium engedélyével a legújabb táncokat: mambó, samba^ rumba stb. Tanítási idő közkívánatra: hétfőn és pénteken fél 6— fél 8-ig a 6 hetes, vasárnap 3—5-ig a 12 hetes tanfolyamon. Beiratkozás a Művelődési Otthonban (Munkácsy u. 6.) október 14-től a tanfolyamok előtt. Beiratkozási költség: 10. tand'j; 50 forint, i Bő termést adnak az almafák a szegedi járásban. A pusztaszeri célgazdaságban Dencs Rozália szüreteli a szép gyümölcsöt A leszedett almát a cé'garöaságohban ládákba rakják. A szegedi járás gyümölcse nemcsak Szeredre és belföldre, hanem külföldre is elkerül engedni a németek, o azonban a kegyelmet nem fogarita el; azt mondotta, hogy neki tanárai és növendékei között a helye, s velük együtt állott a ki végzőosztagok gépfegyvercsövei elé. A kivégnémetet, vagy oroszt, mégpedig — amint néhány egyetemi hallgatóval diskurálva megállapíthattam — komoly eredménnyel. Ezért igyekeznek minél többen hosszabb külföldi tanulmányutakat zett hősök tömegsírjai Kra- folytatni, a világot saját szegujevác közelében vannaK műkkel látni. A harmadik: egy mezőn, amelyet most politikai életük eleven volta nemzeti parkká alakít át a és az igazgatás szoros kap kegyelet. csolata a néppel, — de erDe nézzük most meg, hogy r°l majd más alkalommal, ilyen heroikus múltra mi- A SZEGEDI PEDAGOGUlyen jelent és jövőt építenek SOK jugoszláviai utazása az utódok, s az elesettek életben maradt harcostársai? A feleletet mindjárt Kragujevácon megkaptuk, amikor a tömegkivégzés színhelyétől néhány száz lépésnyire megcsodáltuk azt a ragyogó, tökéletesen modern iskolaépületet, amelyben jugoszláv barátaink ma az egészségügyi középkáderek százait képezik ki, az új nemzedék hossz t életének és jólétének biztosítása céljából. Tisztán mutatták a mai Jugoszlávia arculatát Kragujevácnak, ennek az eredetileg tipikusan parasztvárosnak a belső utcái is, amelyeken a régi földszintes házacskákat gyors ütemben váltják fel a többemeletes, éppen újszerűségük miatt szép köz- és lakóépületek. Hatalmas építkezési tevékenység figyelhető meg természetesen az ország fővárosában, Belgrádban is; a központi sugárutakon felemelkedő palotákon kívül a Száva északi partján, Üjminden részvevő számára nagy élményt jelentett. Amikor odautaztunkban Horgosnál a határsorompók között álltunk és dideregtünk a hűvös hajnalban: a láthatár peremén éppen akkor emelkedett fel méltóságteljesen, piros korongjával a nap, s eloszlatta az éj sötétségét. Erősen akarjuk, hogy a nap világához hasonlóan növekedjék a jugoszláv—magyar barátság fénye is és soha többé ne borítsa homályba sötét esztendők éjszakája. Martonyl János — Ma délelőtt 11 órakor lesz a szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar 2. bérleti hangversenye. Vezényel Vaszy Viktor. Közreműködik: Mihályka Ferenc gordonkaművész. Műso-on Szervánszky: Divertimento, Dvorák: Gordonkaverseny, C, Belgrádban egészen új város- Frank; D-moll Szúmfónia,