Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-13 / 242. szám

Szombat, 1956. október 13. 0ELM9GYSR0*SZ<K Pá r t é I e t Hétfőn kezdődik az oktatás a pártalapszsryezetekően A BÍRÁLAT ELFOJTÁSA Az új pártoktatási év Sze­ged üzemi és hivatali párt­szervezeteiben október 15-én, hétfőn kezdődik. Az új ok­tatási évnek fontos feladata, hogy a hallgatókat önálló gondolkodásra nevelje. Vég­leg szakítanunk kell a betű­rágással, dogmatizmussal, mely a korábbi években a pártoktatásban is rengeteg kárt okozott. A marxizmus szellemét és nem a betűit kell elsajátí­tani; a marxizmus—leninizmus alapján állva kell a munkát végezni. Az idei pártoktatási évben több új kérdéssel ismerked­nek meg mind a propagan­disták, mind a hallgatód. Élénk vitára lehet számítani. Ezek a viták nagyon helye­sek és a megfelelő marxista— leninista álláspontot érvek­kel, vitázva állapítsuk meg. A pártszerű viták nemcsak helyesek, de szükségesek is. Hétfőn az üzemi és hiva­tali párt-alapszervezetek­ben az alapfokú és a sza­kosított tanfolyamok kez­dődnek meg. A kerületekben és a termelő­szövetkezetekben november 1-én kezdődnek meg ezek a tanfolyamok. A marxizmus­leninizmus alapjai I—II. év­folyam hallgatói és az Idő­szerű kérdések tanfolyama hallgatói részére kétheten­ként lesz foglalkozás. Az Időszerű kérdések tanfolya­mánál előadás és vita van, itt nincs Irodalom-feldolgo­zás. A marxizmus—leniniz­mus alapjai című tanfolyam I—II. évfolyamán a kéthe­tenkénti foglalkozáskor a propagandisták a következő anyagból előadást tartanak. Tehát már hétfőn előadást kell tartani, két hét múlva lesz abból az anyagból a sze­minárium; ugyanekkor a kö­vetkező anyagból pedig elő­adás. A szakosított tanfolyamok­nál az útmutatók meghatá­rozzák, hogy milyen időkö­zönként kell tartani a fog­lalkozást. A szakosított tan­folyamokon előadás nincs, csak kötelező irodalom fel­dolgozás és utána pedig kon­ferencia. Helyes, ha a szakosított tanfolyamok propagandis­tái összehívják hallgatói­kat és megbeszélik velük az első téma anyagát, to­vábbá a módszertani kér­déseket. A nemzetközi munkásmoz­galom című anyagból a me­gyei konferencia a propagan­dista-konferencia vezetőknek november 2-án, pénteken lesz. A propagandistáknak pedig november 6-án, ked­den tartják meg a konferen­ciát Szegeden a Pártoktatók Házában. A hallgatóknak az első konferencia november 12-én, hétEőn lesz. A magyar párltörtcnet cí­mű tanfolyam megyei kon­ferenciáját a propagandista­konferencia vezetőknek no­vember 2-án, pénteken, a propagandisták konferenciá­ját november 6-án, kedden tartják Szegeden a Pártokta­tók Házában. November 12­én, hétfőn a hallgatók kon­ferenciájára kerül sor. A politikai gazdaságtan I—II—III. évfolyam hallga­tói részére a megyei konfe­renciát október 26-án, pénte­ken, a propagandisták konfe­renciáját Szegeden, a Párt­oktatók Házában október 30­án, kedden rendezik meg. A hallgatók első foglalkozása november 5-én, hétfőn lesz. A filozófiai tanfolyam el­ső és második évfolyama megyei konferenciája októ­ber 19-én, pénteken lesz meg­tartva. A hallgatók első fog­lalkozására november 5-én, hétfőn kerül sor. Az elméleti tanácsadó fe.l­adata a pártoktalás segítése. Az egyes tisztázatlan kér­désekkel keressék fel a propagandista elvtársak az elméleti tanácsadót. A vitás kérdéseket azután, vagy közvetlenül a helyszí­nen konzultációval tisztáz­zák, vagy a Délmagyarország hasábjain keresztül adnak rá választ. Román művészek a Trubadurban 1 Mit szó! e^e* Előadás a Szegcdi Nemzeti Színházban A lig van opera, amely Verdi: " Trubadur-jának népszerű* ségével vetekedhetne. Nem egy dallama közszájon forog, román* tikua története is közismert. A Szegedi Nemzeti Színház tehát a közönség széleskörű érdeklődését elégíti ki, amikor ezt a művet műsoron tartja. A szerda esti előadást különösen nagy várako­zás előzte meg, hiszen a kolozs­vári opera három művésze jött el városunkba vendégszereplésre. Egy ilyen vendégszereplés nem könnyű feladat. Rövid, futó pró­bával beleilleszkedni a szegedi előadás zenei stíluséba, s elég­gé szokatlan rendezői beállításá­ba; ezenfelül egyéni zamatú ala­kítást nyújtani — mindez sokol­dalú próbatételt jelent. Hogy ilyen körülmények között is él­ménytadó előadás született, az a bárom vendégművész biztos színpadi rutinját, alkalmazkodó­és alakítókészségük magas kultú­ráját mutatja. I conora szerepében' Stella F- Simonettit ismerhettük meg. Vonzó megjelenésével drá­mai légkört teremt, hangja a legjobb olasz iskolák könnyed, hajlékony kulturáltságával szól, csak a magasabb fekvésekben hiányzott a hangzás drámai tö­mörsége. Theodor Carabiberi Manrico szerepét ércesen zengő tenorjával hősies pátosszal éne­kelte. Hangjának színes áradása különösen a II. felvonás strettá­jától kezdve bontakozott ki. Cohstantin Ursulescu férfias ma­gabiztonsággal alakította Luna gróf kemény, liajlithatallan jel­lemét. Kiegyenlített, meleg szí­nű, de ugyanakkor természete­sen szárnyaló hangjával nagy si­kerrel szólaltatta meg híres áriá­ját, húr kissé sok szabadságot en­ged meg magának. A sikerben részesek voltak a szegedi előadás biztos pil­lérei is, elsősorban a kiemelke­dő művészi teljesítményt nyújtó Turján Vilma, továbbá Pesti Ella és Szalma Ferenc. Rubányi Vilmos karnagy a felfogásbeli különbségeket határozott irá­nyítással hidalta át és biztosítot­ta az előadás töretlen zenei stí­lusát Az évad idei felújításai azonban azt a tanulságot adták, hogy több időt és gondot kell for­dítani az előkészítő munkára, hogy megszűnjenek azok a ki­sebb-nagyobb zökkenők, ame­lyek az egységes összképet néhol megzavarják. Gondolni lehetne j a rendezés és a kiállítás új szí­nekkel való gazdagítására is, ami ugynnesak vonzóbbá tenné a repertoár opera előadásokat j Erdős János „Ildikó" ? Bementem az üzletbe sajtot venni. Az üvegpolcon ezüst papírba csomagolt, kék címké­vel ellátott „Ildikó" szeletek sorakoztak: kértem belőlük hármat. Fizettem, s amikor át­adtam a blokkot, Igy szólt az eladó: — Parancsoljon elvenni be­lőlük. (Micsoda udvarias ki­szolgálás!) Amikor megfogtam a sajt­szeleteket, furcsáltam vastag­ságukat: nem voltak egyfor­mák. Nézegettem, olvastam a feliratot: „Roquefort-szerű márványsajtból kövér ömlesz­tett tehénsajt. ,-. 10 dkg". — Legyen szíves mérje le nekem külön-külön — kértem a kiszolgálót. Megtette. Az egyik 7 és fél delta volt, a másik 8, a harma­dik pedig 11. No ezzel jól jár­tam — gondoltam az utóbbira —, de a másik kettő miért ke­vesebb, a feltüntetett tíz deká­nál? — így kapjuk kérem ledobo­zolva — hangzott a válasz a pult mögül. — Mi ebből el nem vehetünk, de hozzá se tehetünk. A választ kénytelen voltam elfogadni: de, mit szól ehhez „Ildikó", —. illetve a pécsvá­radi sajlüzem" M. T. G Á N G Á l"d»ai játékfilm a Szabadság Filmszínházban NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL vártuk a film bemutatóját Ért­hető is ez, hiszen az indiai film­gyártás olyan művészi alkotásai után, mint a „Két hektár föld" és a „Csavargó" jogos a kíván* ság: merre fejlődik a film útja egy tőlünk távoleső országban, abban az országban, ahol az Egyesült Államok után a legtöbb filmet gyártják, ahol új filnisti­lust alakítottak kr. amely kü­lönbözik a pudovkini iskolától, a neorealizmustól és a polgári irányzatok bármelyikétől. Melyek a jellemző vonásai az indiai filmeknek? Tartalmilag a társadalmi elnyomás elleni harc áll a középpontjukban. Hősei az egyszerű emberek közül kerülnek ki. Ez azonban még nem új, hi­szen ezen az úton halad a szov­jet és neorealista iskola is. Az újat leginkább a kifejezési eszközökben, a formában hoz­ták. Lelassították a filmek tem­póját, ha úgy tetszik, filmszerűt­lenné telték. Emögött a „film­szerűtlcnség" mögött azonban izzó drámaiság húzódik meg. A külső cselekmény helyett a belső eselekménvt, az emberek lelké­ben lejátszódó forrongásokat, fe­szültségeket igyekeztek bemutat* ni. A tempó Iassítááa mellett még több eszközt is kerestek, amely­lycl az emberi lélek belső zajlá­sait kifejezhetik. Így bátran nyúltak a zene szerepének foko­zásához, a filmbeli énekléshez. Nem riadtak vissza a milhológiai elemek felhasználásától sem. Ez azonban merőben különbözik a hollywoodi filmek egzotikum haj­hászásától. Általában igyekeztek népi motívumokat felhasználni a modern, témáknál is. Mertek jel­legzetes indiai filmet csinálni és nem utánozni egy valamilyen kész, kidolgozott stílusirányzatot. A GANGA IS ezen az úton indult el. Az indiai filmgyártás jellegzetességei megtalálhatók, felismerhetők a vásznon, még­se mondhatjuk, hogy elérte vol­na akár a „A két hektár föld", vagy a „Csavargó" színvonalát. A forgatókönyv Mulk Radzs Ananda „Két levél és a rügy" című regényéből készül. Főhőse Ramesli, a célját vesztett fiatal­ember, aki beáll az angol ..gaz­dához" és a felügyelői korbácsot saját népén, fajtáján csattogtat­ja. ígv Gangán is, akibe később szerelmes lesz és közben megérti, hogy a nép mellett van a lielyé; A téma, a cselekmény meg­rázó lenne, ha... ha a film al­kotói nem rúgták volna fel több­ször a logikát. Nem tudjuk, hogy a megkorbácsolt Ganga miért lesz szerelmes Rameslibe. Nem értjük Svlvia indokolatlan szim­pátiáját az ültetvény dolgozóival szemben és még sorolhatnánk a szereplőket, akiknek cselekedetei nem mindig megokoltak. Ezek a tévedések, a művészileg nem alá­támasztott jelenetek azután a fe­szültség gátjai lesznek és a las­sú tempót nem drámainak, ha­nem vontatottnak érezzük. A film csak részleteiben mu­tatta meg az indiai filmgyártás erényeit. A rendezői ötletek kö­zül (K. A. Abbas) csodálatos volt, mikor Rnmesh kiejti kezéből oz elnyomást jelképező korbácsot, amoly a földön a megtévesztésig hasonlít az agyonvert kígyóhoz, amely még ölni akar. Szépek és érdekesek voltak a táncok, az ünnepi jelenetek. A SZÍNÉSZI ALAKÍTÁSOK közül elsősorban Ganga alakító­ja, Naiini Jaywant mutatkozott be a magyar közönségnek sokszí­nű, érzelemgazdag játékával. (apor) — Sztrájk!..: sztrájk!..: — jelentette a Terményértékesítési és Raktározási Vállalat szegedi telepének vezetője a budapesti központnak, amit röviden TEUMÉRT-nek neveznek. — Szóljon azonnal az Állam­védelmi Hatóságnak és vitesse el őket! — mondták a drót másik végén közel egy hónappal eze­lőtt. — Álljunk meg egy pillanatra tisztelt elvtárs, vagy ha éppen úgy tetszik úr! — kapta ki Csá­kány Béla kezéből a telefont Pigniczki Mihály, aki végighall­gatta a beszélgetést — Nincs itt semmiféle sztrájk és elmúlt már az az idő, amikor az ÁVO-val ijesztgetni lehetett a munkáso­kat Ha valakinek megmondjuk a szemébe, liogy hazudik, azért még nem dől össze a világ! — és ezzel lecsapta a kagylót Csákány Béla ezután csak he* begett, habogott pulykavörösen, majd engedett, munkát adott a zsákoló-hrigádnak. Néhány nap múltával azonban felmondott Pigniczkinek és a másik hang­adónak, Szalma Imrének. Az in­dok: Átszervezés. Mi történt a beszélgetés elölt Hosszú évek során összeforrt tíztagú zsákoló-brigádből csak hatan vannak már itt, a volt Délmagyarországi Közraktárak telephelyén. A többi elment már n vállalattól, sok esetben nem jószántából. Pedig e brigádnak hét tagja a Kiváló dolgozó'­jelvénv tulajdonosa. Hárman azért nem kapták meg ezt a ki­tüntetést, mert egy alkalommal késtek, vagy mondjuk úgy, egy órát igazolatlanul hiányoztak. Hogy miért történt e hiányzás, senki nem bogozta, pedig sok esetben 16 órát is dolgoztak na­ponta a zsákoló-brigád tagjai. A kifizetés elmaradását különben is nem sérelmezik a brigád tag­jai. Azt azonban tűrhetetlennek tartják; hogy naponta 14—16 érát dolgoznak és a vasárnapot is fel kell áldozniok, ha ezer fo­rinton felül akarnak keresni ha­vonta. Amint mondják, sok a várakozási idő. s ezt nem fizetik meg becsületesen. Ezt is meg­értették a brigád tagjai, amikor még apró-cseprő munkát bizto­sított a vállalat, például a REX­rnagliszlítógépek átszállítását az egyik raktárból a másikba. Ez nólolta a keresetet, s erre min­dig szükség volt. Lemondtak in­kább a várakozási óradíjról is, mert így jobban jöttek ki. Nem­rég azonban megvonták tőlük ezt i lehetőséget is. Kívülállókat fo­gadtak fel — mondván: a ren­delet nem engedi meg a REX­gépelc s/állítását a zsákoló-hri­gádnak. Még ez is hagyján lett volna. A bérelszámolás azonban annyira felkavarta az embereket, hogy közösen az irodába men­tek. Az történt ugyanis, több­ször. hogy rosszul számolták el a bért. Egy alkalommal a beér­kezett szójadara vagonból való kirakásáért kevesebbet kaptak, mint néhány liét múlva a va­gonba történő berakásért. Pedig mindkét alkalommal mázsánként fizették a bért, a szójadara nem lelt se több, se kevesebb. Pig­niczki és Szalma tette ezt is szó­vá és követelték a bérezés is­mertetését. Más alkalommal 100, sőt 150 forintot tévedtek a mun­kások kárára. Ismételten szóvá­tették. Ilyenkor egy ideig ment is valahogy a számfejtés. Később máshol jelentkezett a megkárosí­tás. Panaszkodtak azért, hogy a mázsás zsákokat ugyanannyi bérért kell eipelniök a vállon, mint a 70—80 kilósakat. Gyor­san kielégítették őket: keveseb­bet kell így júrniok! A helyzet egyre tűrhetetlenebb lett. Hiába kértek porpótlékot, vagy védő­ételt. Az orvosok ugyan megál­lapították, hogy nagy a por, de a telephely mégis arra hivatko­zott, hogy nem engedi a köz­pont a pótlék-, vagy a védőétel­juttatást. Alig győzi Imi az ember, úgy dől a munkásokból a panasz. Török György, Pig­niczki Ferenc, Antal Mihály, Haska Antal, Hódi János és a többiek mind-mind egyról be­szélnek: miért vagyunk mi mos­toha gyerekek? Egy takarítónő havonta nem kereshet keveseb­bet 650 forintnál. Mi nem szól­hatunk semmit, lia 500 forintot viszünk haza. Pedig Pesten és az ország más telepein a hoz­zánk hasonló munkások többet keresnek, becsületesen elszámol­ják nekik a bért; " Néha bizony nyersen, kereset­len szavakkal mondják cl véle­ményüket. Kétszínű ember Az elhangzott telefonbeszélge­tés óta sokan felkeresték már a szegedi telepet. Itt volt a TERM­KRT igazgatója is. Meghallgat­ta a panaszokat, felkereste a Szegcdi Pártbizottság titkárát, Balogh elvtársat, s itt elismerte, hogv hiba történt, szó sem volt sztrájkról, csupán bírálatról, és megígérte: hatálytalanítják Pig­niczki Mihály elbocsátását. A telephelyre érve azonban elfe­ledte ígéretét és megdicsérte Csá­kány Bélát Pigniczki elbocsátá­sáért. Maradt minden a régiben, húzzák, halasztják az intézkedést, igazolásokat szereznek, aktákat készítenek. Utánam is nyomoz­nak már; erről csak néhány napja értesültem, ügy mondják — ezt szintén bizonyítani lehet — ismételten megfenyegetlek a zsákoló-brigád tagjait, mert el­mondták sérelmeiket az újság­írónak. Jöttek már a miniszté­riumból is, megvizsgálni az ügyet. Egyszóval jönnek-men­nek az ellenőrök, a revizorok ós együttesen igyekeznek bebizo­nyítani, hogy nem a bírálat meg­torlásáról van itt szó. Leltet, hogy sikerül is?! Csákány Bcla ösz­szeköttetései kifürkészhetetlenek. A rossz nyelvek azt beszélik: „Olyan fejesek egyengetik útját, hogy az újságírónak is hamar beletörhet a bicskája!" Nem ve­szem ezt fenyegetésnek, csupán azt kérdezem: meddig türjük még a bírálat megtorlását, s mikor teszünk pontot az ügy végére? Förgeteg Szilveszter Kettős készülődés címmel vezércikk jelent meg lapunkban, s a cikkre beér­kezett az első válasz. A Sze­gedi XI. Autójavító Vállalat igazgatója már arról számol be. hogv milyen terveik és intézkedéseik vannak az évi terv teljesítésére és a követ­kező gazdasági év előkészíté­sére. „Vállalatunk 1956. évi ter­vét december l-re befejezi, de már most megkezdtük a jövő év feladataira történő felkészülést. Az elmúlt évek­ben üzemünk az Autóközle­kedési Vállalatok kocsijait javította és az orsaág összes Opel—Blitz gyártmányú gép­kocsiját, — s kapacitásunkat ez a munka tel jesen lekötöt­te. így kevés segítséget tud­tunk adni a megye autőköz­lekedésének megjavítására; Most úgy tervezzük, hogy a jövő évben a megye összes gépkocsijának javítási mun­kálatait b? el tudjuk végez­ni, és ezért keretszerződése­ket kötünk a vállalatokkal és intézményekkel. Ezzel az el­járással költségmegtakarítás­hoz akarjuk hozzásegíteni a megye üzemeit és intézmé­nyeit. Világos, hogv olcsóbb a gépkocsijavítás itt helyben, mintha Budapestre, vagy más városokba kell szállíta­ni a javítandó gépkocsikat. A futó javítások számát is növelni fogjuk és az igények teljes kielégítésére rendezke­dünk be. Hogy ezt a célki­tűzést megvalósíthassuk, a jövő évben korszerű, új futó­szerelő műhelyt létesítünk, berendezünk egv modern he­gesztómühelyt. amely öntött­vas. alumínium és spióter al­katrészek hegesztésére egy­aránt lehetőséget nyújt. Az utóműszerek és karosszériák javítására hasonlóképpen ké­szülünk fel. Ezzel párhuza­mosan bővítjük fényező-, kár­pitos- és kovácsműhelvünket. Ezeknek a feladatoknak a megoldásával akarunk hozzá­járulni a javítási határidők csökkentéséhez és Szeged ipara iövő évi tervének tel­jesítéséhez." Sarnyai Vencel igazgató Levelezőink írják NYISSÁK KI AZ ITALBOLTOT pohár italt és elbeszélgetüuk. Te­Nagy örömmel olvastuk - l!ntettpl » fpnti körülményekre, több ismerősömmel — a „Dél- valamint arra, hogv a kérdéses mngyarország" október 4-i szó- italbolt már zárva is van kérjük mában megjelent „Sajtótájékoz- a szcrkeszto-sé t harco]ja k; tato a Városi tanácsnál cimu , ... ... , , , ... . ... liogy egyetlen szórakozó helyün­cikket, mely a külváros fejlesz- , . , ket visszakaphassuk. A fiatalokat leset hozta tudomásunkra. Ku- .. . ... .. , ... ped'g — jo volna, ha nem az Ionosén a szerkesztőse? azon . , .„ .... , Idősebbek jogainak csorbításával, igazsagos — megailapitasanak , ; . .. ..... , , , . , hanem annak íigvelembevételé­orullunk, hogy a közvélemény jogos tiltakozása ellenére kér a DISZ a tanácstól egy italboltot ifjúsági helyiségnek. Igazságos a megállapítás, mert valóban 6—7 ezer lakos tiltakozik jogosan, vei — nevelnék. Gémes Sándor A SZÖREGI AUTÖBUSZRÖL Nagyon örülök a gyakori au­azon helytelen intézkedés ellen, tóbuszjáratnak, de mindig bosz­hogy a l odortelepi 7-es számú Szankodom, valahányszor t j­italbolt október 1 óta zárva is szegedro megyek. Eddig ugyan* van. Bár még a DISZ nem fog- Js> míg kevesebb autóbuszjárat lalta el, mert a vendéglátó válla- volt, a szövetkezeti vendéglőtől lat nem vitte el a berendezéseit. az új szegedi vámig 1.20 forint Nézetünk szerint mi is —, akik voit a viteldíj. Amióta több a nem vag>-unk már DISZ-tagnak járat azóta 2 forintba kerül, pe­valók - megérdemlőnk laká- óig Újszeged csak olyan lávol­sunkhoz közel egy helyet, ahol sagra Van, mint eddig volt! munka után elfogyasztunk egy Üjj Lászlóné Szent dolgokkal tréfát űzni a Biblia tanítása szerint halálos bűn. S töredelme­sen be kell vallanunk, hogy mi, október 11-i számunk­ban elkövettük ezt a vétket. Ugyanis rövid hírben adtuk tudtára olvasóinknak, hogy „Szüreti bál lesz szomba­ton". De micsoda hangon lettük ezt! Ilyesmikel ír­tunk: „Közel harminc véd­nökkel biztosítja a rende­zőség a ,bál derűjét'. Meg­jelenés sötét, vagy esté­lyi ruhában, vagy ahogy tetszik az illem határain belül. Jó szórakozást!" Tegnap aztán két alá­írással és két pecséttel el­látott levelet kaptunk, amely komor hangon mond ítéletet gyermeteg duhajsá­gunl: felett. Emígy: „A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, a városi és járási DlSZ-végrehajtóbizottság cs a szüreti bál rendezősé­ge ezúton közli, hogy nem ért egyet a „Délmagyaror­szág" 19ŐC. október 1 l én közölt cikke tartalmával és elítéli a cikk íróját a fele­lőtlen fogalmazásért. Ezú­ton hívjuk meg a város szórakozni vágyó lakossá­gát a ma este 8 órakor kez­dődő szüreti bálra a Hun­gária összes termében". A súlyos bűn így telte cikké pársoros hírünket, s felelőtlenné annak fogalma­zóját. Hamut szórunk hát fejünkre, s a kellő komoly­ság megőrzése céljából fel­kérjük a „szórakozni vágyó dolgozókat", hogy merev arcizmokkal, kellően prepa­rált könnyzacskókkal, hó­nunk alatt szeminárium-fü­zettel és politikai gazdaság­tan könyvvel minél na­gyobb számban vegyünk részt a bálozó dolgozók ma esti harcos seregszemléjén. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom