Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-12 / 241. szám

RELMRGYRRORSZRG 2 Péntek, 1956. október 12. Mi történt o külpolitikában ? A Biztonsági Tanácsban csütörtökön tovább folyt a szuezi kérdés vitája CSÜTÖRTÖKÖN este a Biztonsági Tanács •— zárt ajtók mögött — tovább folytatta a szuezi kérdéssel kapcsolatos angol—francia előterjesztés megvitatását. Ugyancsak folytatta megbeszéléseit nz angol, a francia és az egyip­tomi külügyminiszter is. A Biztonsági Tanács ülésein részvevő kül­döttségek vezetői, mindenekelőtt a bárom nyiiguli külügyminiszter szintén tanácskozott szerdán is, csütörtökön is. Sepilov szovjet kül­ügyminiszter szerdán fogadta Kocsa Popovici jugoszláv külügyi államtitkárt és hosszasan tanácskozott vele. Nemzetközi politikai körökben változatla­nul az az uralkodó vélemény, hogy u szuezi kérdésben a Biztonsági Tanács közbonjölto és Hammarsltjöld ENS/.-főtitkár közvetítése kö­vetkeztében megegyezésre lehet számítani. Egyes nyugati hírügynökségek már arról is tudnak, hogy az angol—francia és az egyiptomi kormány közölt milyen feltételek között jönne létro megegyezés. E hírügynökségek állal kö­zölt „értesülések" azonban csupán találgatások és céljuk, hogy a nyugati érdekeknek megfe­lelően befolyásolják a várható megegyezés kialakulását. A JUGOSZLÁV SAJTÓ az utóbbi napokban •okat foglalkozik azokkal a kapcsolatokkal, amelyeket a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége és a Jugoszláv Szocialista Szövetség ez évben épített ki több európai ország munkás­pártjával. Mint ismeretes, ez év április köze­pén a Relga Szocialista Párt vezetőivel, majd május végén Palmiro Togliattival, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával folytak megbe­szélések Belgrádban. Ezt követően Tito elnök szovjetunióbeli és romániai látogatása idején lárgyulásokrn keriilt sor a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Munkáspárt együttműködésének kérdéseiről is. Augusztus -végén a Lengyel Egyesült Munkáspárt, szep­temberben pedig a Norvég Munkáspárt dele­gációja járt a jugoszláv fővárosban. Szeptem­ber végén és október elején Hruscsov jugo­szláviai és Tito elnök krimi magánlátogatása során szintén érintették a két párt életének és tevékenységének egyes kérdéseit. A bolgár parlamenti küldöttség jugoszláviai tartózko­dása sorári véleményeserét folytatlak a két or" szág kommunista pártjai közötti kapcsolatok­ról is. Néhány nap óta pedig Jugoszláviában vannak nz Olasz Kommunista Párt képviselői. Október 15-én n Magyar Dolgozók Pártja, ok­tóber második felében pedig a Román Mun­káspárt küldtUlségét várják a jugoszláv fővá­rosba Lehet, liogy n francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége is Bel­grádba utazik a közeljövőben. Ezek a látoga­tások — írja a jugoszláv Borba című lap — Tanser — Marokkó elidegenitheíeilen része Október 8-án a marokkói fedala városban Szidj Mo­hammed Ben Jusszef marok­kói szultán megnyitotta azt az értekezletet. amelyen nyolc ország: Franciaország. Anglia. Spanyolország. Olasz­ország. az Egyesült Államok. Belgium, Hollandia és Portu­gália. képviselői arról tanács­koznak. hogv a 349 négyzet­kilométer kiterjedésű Tanger város és körnvéke megma­radjon-e továbbra is nemzet­közi terüle+nek. vasv perjig ismét Marokkóhoz, ahová ko­rábban is tartozott — csatol­ják? Tanger — mint térképün­kön is látható —. a Gibral­tár-szoros Atlanti-óceáni be­járatánál. az afrikai parton fekszik. A jelenleg 225 ezer lakosú város 1923. decembe­rében került a marokkói szul­tán és a felsorolt nvolc állam képviselőiből álló nemzetközi bizottság igazgatása alá. mi­után rendkívül fontos fekvé­se következtében angol, fran­cia. spanvol és német részről éles versengés folyt birtok­lásáért. A megállapodás 3. cikkelve szerint „Tanger övezete állandó semlegesség állapotába kerül, ezért sem­miféle szárazföldi, tengeri, vagy légi ellenségeskedés nem folyhat úgy, hogy erről a területről induljon ki, vagy ez ellen az övezet ellen irá­nyuljon, vagy ennek határán belül játszódjék le". Tanger vezetését a felsorolt államok képviselőiből alakult tör­vényhozó gyűlés látfa el. mintegy 250, belga irányítás alatt álló. bennszülött csend­őrség közreműködésével. Tangert 1940-ben spanyo­lok szállták meg. Az 194"­ben visszaállított nemzetközi közigazgatásban való részvé­telre a Szovjetuniót is felkér­ték, de a szovjet kormány — tiszteletben tartva Marokkó szuverénitását — nem kül­dött delegátust a tangeri tör­vényhozó gyűlésbe. Az értekezlet. — amelyen a Szovjetunió képviselője nem vesz részt — egyhangú­lag arra az álláspontrq he­lyezkedett, hogy Tangert vissza kell csatolni Marokkó­hoz, mind tartalmukat, mind formájukat tekintve újak a nemzetközi munkásmozgalom gyakor­latában. Az eddigi megbeszélések és tárgyalások so­rán —> folytatja a Borba cikke — érintették a nemzetközi helyzet alakulását, a szocialista fejlődés problémáit, a nemzetközi munkásmoz­galom legújabb jelenségeit, a munkáspárt sze­repét, életének és tevékenységének kérdéseit. Érthető, hogy a tárgyaló felek álláspontja nem egyezett mindig, minden kérdésben. Ami azon­ban a legfontosabb: nyíltan és egyenjogéian kifejtették véleményüket és a közvetlen véle­ménycserén keresztül a mának megjelelő meg­oldást kerestek a problémákra. Az eddigi megbeszélések és tárgyalások is­mételten megerősítették, hogy az egyes orszá­gok szocialista mozgalmának tnpasztalalai hasznosak lehetnek n másik ország számára. Nem volna azonban helyes — állapítja meg a lap —, ha mereven lemásolnánk, dogmatiku­san alkalmaznánk őket. A jelenségek és a: irányzatok reális elemzése — szögezi le a lap megmutatta, hogy nincs és nem is lehet álta­lános érvényű formula új társadalmi viszo­nyok kialakítására és fejlődésére. Jugoszlávia — fejezi be a lap cikkét — a függetlenség, az egyenjogúság és a szocializ­nuis fejlődésének különböző útjairól vallott el­vek alapján az elkövetkező időkben is határo­zott lépésehet tesz majd arra, hogy bővítse és mélyítse kapcsolatait a világ különböző orszá­gainak munkásmozgalmával. BEFEJEZÉSÜL még két kérdésről: ma ke riil sor a bonni kormány minisztertanácsára amely alkalommal döntés történik arról, kik­kel töltsék be a pár nappal ezelőtt lemondott négy Szabad Néppárt-i miniszter — Bliicher nlkancellár, Preusker lakásépítési, Neumaycr igazságügy és Schájjer tárcanélküli állammi­niszter — helyét. Ailenauer pártjának testvér­pártja, a Keresztény Szociális Unió azt köve­teli, hogy két miniszterrel csökkentsék a bonni kormány tagjainak számát. Lehet, hogy je­lentős kormányátalakításra is sor kerül, A SZOVJETUNIÓ kormánya — mint isme­retes — elfogadta az Egyesült Államoknak ar­ra vonatkozó meghívását, hogy megfigyelővel képviseltesse magát a november elején sorra­korülő elnökválasztáson. Az Egyesült Államok több más kormánya mellett meghívta Len­gyelország kormányának képviselőjét is. A lengyel kormány október 8-i válasz.jegyzéké­hen megköszönte az Egyesült Államok meghí­vását és közölte: nem küldi el képviselőjét az amerikai elnökválasztásokra, tekintettel, hogy a lengyel közvéleménynek sajtó- és rádiótu­dósítóh révén alkalma van értesülni a válasz­tások lefolyásáról. Dr. MUnních Fsrenc nagykővel átadta megüirtilevelét Tito eindtnek Belgrád. Október 11-én Belgrádban, a Fehér Palotá­ban dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízó­levelét Joszip Broz-Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság elnökének. A megbízólevél átadása alkal­mával Münnich nagykövet és Tito elnök beszédet mondott. A megbízólevél átadásánál ielen voltak: Szrgvan Príca, a külügyi államtitkár helyet­tese. dr. Jozse Vilfan. az el­nök főtitkára és Szlaven Szmodlaka, az elnök proto­kollfőnöke. valamint, a bel­grádi magvar nagykövetség diplomáciai beosztottai. * Dr. Münnich Ferenc be­mutatkozó látogatást tett Szrgvan Prica helyettes kül­ügyi államtitkárnál ts. aki a jelenleg Newyorkban tartóz­kodó Kocsa Popovics külügyi államtitkárt helyettesíti. llövid külpolitikai hirelt A Szuezi-csatorna Tár­saság ügyvezető igazgatója szerdán k"elentelte. hoev Egyiptomnak már nincs szük­sége vjabb révkalauzokra ah­hoz, hogy eredményesen biz­tosítsa a forgalmat a Szuezi­csatornán. Elmondotta, hosv a révkalauzok száma jelenleg 233, a volt csatorna-társaság működése idején ez a szám 205 volt. Az igazgató kijelen­tette továbbá, hogv most 147 révkalauz működik — közü­lük 97 egyiptomi — a többiek kiképzése még tart. * Varsó: A Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság parla­mentjének küldöttsége a len­gyel szeim meghívására szer­dán repülőgépen megérkezett Varsóba: SZENT JOHANNA — Shaw bemutató a Szegedi Nemzeti Szír házban — | A SZENT JOHANNA bemu­i tatójával rálépett a színház • nagy vállalkozások útjára, s a i kezdet fölöttébb bíztató: a Szent i Johannát még az idén a Peer IJynt követi, s jövőre talán Shakespeare tragédiát is látha­I lünk . . . Bemard Shaw ragyogó írói pú­j lyájának csúcsa, legegyénibb, s ugyanakkor legköllőibb alkotása I a Szent Johanna. Művét Shaw történelmi színműnek nevezi, témaválasztását mégsem annyi­ra a történelmi múlt, hanem sa­ját korának problémái határoz­ták meg. A dráma megírásához n mág­lyán elégetett Jeanne d'Arc, a középkor egyik legérdekesebb alakjának 1920-ban történt szent­léavalása szolgáitolta. Johanna messze előtte járt ko­rának, s azért kellett meghalnia. A két nemzetközi hatalmasság­gal, az egyházzal és a hűbériség­gel szemben a nemzeti királyság mellett foglalt állást. Franciaor­szágot valamennyi francia hazá­jának tartotta — szóval a fran­cia nemzeti öntudat első szószó­lója volt. Shaw szerint „úttörője volt az ésszerű női öltözködés­nek is, s:. nem törődött bele, hogv a nőknek szánt sors legyen az osztályrésze, hanem férfiruhát öltött és férfiként élt és harcolt haláláig", A drámai konfliktus alapgon­dolata az, hogy a társadalom a maga hőseit megsemmisíti. Ilyen mártírom sors a Johannáé, aki tragikus hőssé magasztosuló küz­delmében az elavult és megcson­tosodott viszonyokat akarja meg­változtatni. Shaw gigászi iróniá­jának minden hevével megdob- (sm,3 , feIvé|el<> Fé Szflv, bentő szellemességgel mutatm meg. hogy a hőst halálra ítélő Johanna az inkvizítorok előtt: Cauchon, bcauvaisi püspök ..politikai szükségességek" ho- — Bicskey Károly, Johanna — Papp Teri, Martin testvér gynn válnak „politikai baklö- — Csapó János. vésőkké". S ezért nagyon fontos a drá­ma utójátéka. A klasszikus tra­gédia szabályai szerint Johanna lialálraítélésével befejezhetné a drámát, — de az ő célja több, mint Johanna életútjának a drá­mai bemutatása. Az utójátékban a sziporkázó sbnwi logika fényé­ben világosodnak meg az össze­függések, művészi metszésű ttik­röf tartva a századnak és a tör­ténelemnek. AZ. ELŐADÁS monumentális hatásra törekszik, zárt egységben minden a helyén van benne, rendbe kötötten, tisztán és egy­szerűen. A szellemes Shaw-i fin­torok éltető elemei, szerves ré­szei az előadásnak, s nem ráag­gatott díszek. A stílusos, harmonikus előadás Horváth Jenő álgondolt, színvo­nalas rendezői munkájának nz eredménye. Minden patétikus túlzás, romantikus nagyítás nél­kül válik a dráma tragédiává, egyetlen lendülettel hnlad Jo­hanna győzelmeinek esóesához, Knrolv megkoronáztat ásóhoz, s kitűnően érzékelve a forduló­pontot egy új, nagy lélegzetvé­tellel a tragédia végkifejlete felé. Horváth Jenő különösen nz ntójáték értelmezésével, rende­zői megoldásával remekel. Az ntójáték paradoxonja, hogy egy­szerre modern és középkori, misz­tikus és józanítóan reális, költői és ironikus, maradéktalan mű­vészi megvalósítást nyer az elő­adásban. Külön kell szólanunk a rende­ző elgondolásait híven szolgáló kitűnő díszletekről. Sándor Sán­dor művészi munkájáról. A dísz­letek nem vonják el a figyelmet túlzott pompájukkal, hivnlkodú dekorációjukkal a színészi játék­ról. arlisztikusan kifejező szín­padképével Sándor Sándor nz együttes munkáját, a mondani­való megértését segíti, a darab légkörét érzékelteti, cs igen he­Ivesen szembefordult a színpad­jainkon egyre hajmeresztőbben eluralkodó túlzó naturalista deko­rációval, a „kárpitos dramatur­gia" torz kinövéseivel. * való­ban realista színpadképeket al­kotott. PAPP TERI, a sokoldalú, te­hetséges fiatal színésznő játssza a címszerepet. Játékával azokat ignzolta, akik mindig bíztak ben­ne. s már jó ideié komolyabb feladatok megoldását kívánó sze­repekben kívánták látni. Papp Teri Johannája egyszerű és nyers parasztlány, s ugyanekkor igazi középkori crűnképzclclű hí­vő, a szerep szinte határtalan le­hetőségeiből gazdagon merítve. Alakításának nngv érdeme, hogy nem esik bele a csábító melodrá­mai érzelmességbe, s mégis könnyetfakasztóan megható tud lenni. Tisztán és szépen, megin­gathatatlan és másokat is meg­győző erős elhatározással lép a színpadra Voucouleurs várában. Figyelemreméltó művészi időér­zékkel osztja be erejét, egyre nö­vekvő szenvedéllyel és lelkese­déssel állítja maga mellé az. em­bereket, hogy mozgósítsa őket Orloans felmentésérc. A dauphin­nal való jelenetében kedvesen egyszerű és nagyvonalú, tudatos és nagyralátó. Egy nagy léleg­zettel fejleszti szerepét a dráma fordulópontjáig, a rheimsi szé­kesegyház zárójclenetéig, bizto­sítva a rendező elgondolásainak megvalósítását, s a dráma rit­musának az érvényesülését. A székesegyházi nagyjclenetc el­lenállhatatlanul drámai, mon­danivalóját kitűnően építi fel, úgy osztja be erejét, liogy mű­vészi szuggcszliója ennél a gon­dolatnál kulmináljon, „ha mág­lyára kell mennem, a tűzből a nép egyenesen befogad a szívé­be, és ott élek majd tovább mindörökre" — így érvényesítve szerepének népi jellegét. Talán az inkvizíciós jelenetben lehetne még egységesebb a játé­ka, itt öntudatosabb, mint kel­lene, képzett, modern vitatkozó. Igaz, a modernség ós a középko­riság együttélése a darab min­den szereplőjének Shaw-i para­doxonja, de itt nem ennyire er­ről van szó. A vitatkozó felek mind a maguk igazát mondják, két világ beszél egymás mellett, s egyik sem érti a másikat. Jo­hanna nem érti az inkvizitoro­kat, s csodálkozik, hogy azok sem értik őt Ez a helyzet sajá­tos drámaisága, s a következő előadásokon ezt jobban ki lehet­ne domborítani. Amikor az örökös fogság he­lyett a máglyát választja, újra elemében van, itt mutatja meg igazán, milyen trggikai erő és mélység rejtőzik tehetségében. Az utójátékban mértéktartóan egyszerű és kcizvcllcn, játéko­son irónikus, s finoman árnyalt az. átváltása, amikor a végjele­netben a tragikai fenség magas­latára kell emelkednie. A CÍMSZEREP KDRÉ a jó alakítások sora screglik. Talán első helyen Kaló Flórián Da­tiphin alakítását említeném, aki Károly gyerekes intellektuelségél, amelyet Shaw purndoxonrn bej­ló jókedve teremtett meg. kitű­nően érzékelteti, hamisítatlan Shnw-i figurát alkotva. Sikeresen mutatkozik be a szegedi közönségnek Bicskey Ká­roly Cnuehon püspök nehéz sze­repében. Indulatainak váltakozó kitörései és elfojtásai, ravasz­kodó okoskodásai, az álarc alól elő-elő törő őszinte emberi ér­zései — nz nlalc jellemének meg­értéséről tanúskodó komoly, alapos színészi munka eredmé­nyei. A tőle megszokott könnyed modorral, az angol lordok gent­lemnnos Iczscrségévcl hozza elénk a darab egyik legfontosabb szerepét. Warwick grófot Kor­mos Lajos. Különösen az utó; játékban találta el a kellő tó­nust, nem kis része van abban, hogy a Shnw-i fintor ráaggatott dísz helyett lényeget megmutató eszközzé válik. Kellemes művészi meglepetés Karikás Sándor gutaütésig fel­gerjedi. ostobán elfogult sovi­niszta káplánjn. Komoly figyel­met érdemel Kovács János fi­nom árnyalatokban gazdag Du­nois-ja. nz ízes, kristálytiszta be­szédű Károlyi István, mint rhe­imsi érsek és Mentes József nagyhangú kanonokja. Kátay Endre ezúttal mint az inkvizí­tor, elmarad a várakozástól, sem dikeióhan, sem intellektuális át­éltségben nont emelkedik a sze­rep megkívánta magaslatra. DRÁMAI HITELŰ alakítást nyújt n szép beszédű Apor Lász­ló, a lehetséges Zádori István, Gémesi Imre, Kovács Gyula, Katona András, Csapó János. Árkos Gyula, Tiszai József. Ma­rosi Károly, Thurzó Margit mél­tó részesévé válva az előadás sikerének. Ho részesei n művészi győze­lemnek Bene Jánosné és Horváth Ferenc jelmezei, valamint Mánik László kitűnő parókái is. Osválh Béla Erőmű épül a Duna menfén Budapesttől délre, n.integy 25—30 kilométerre hatalmas erőművet építenek a második ötéves terv idején. Az erő­mű generáltervezői, az erő­mű tervező szakemberei és mintegy 50 más vállalat é.> intézmény munkatársai az elmúlt héten már kijelöltek az erőmű helyét is. A duna menti erőmű tervezésén mar dolgoznak az intézetekben és előreláthatólag a jövő év­ben megkezdik a felvonu­lást is. A dunamenti erőmű mére­teiben hasonló lesz a tisza­palkonyaihoz, elsősorban a fővárost, de az országos há­lózatot is táolálja majd árammal. Az 50 holdnyi te­rületen épülő erőmű a leg­korszerűbb követelmények figyelembe vételével készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom