Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-12 / 241. szám

WTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGFD VAROS CS A SZEGEDI JÁRÁS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 241. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. október 12. r Mai námankból: A Biztonsági Tanácsban csütörtökön tovább folyt a szuezi kérdés vitája (2. oldal) A Központi Vezetőség és a Minisztertanács a következő években nem tartja célszerűnek a területátrendezés végrehajtását <3. oldal) Kettős készülődés Az év vége felé járunk. A gondok, a problémák ilyenkor sűrűsödnek Ö6sze: a téli időszak beköszönté­sével az év utolsó s egyben nehezebbik negyedévi fel­adatainak megoldása, az esetleges évi lemaradás Pót­lása, — ezt megoldani nem egyszerű dolog. Most vi­szont nemcsak arra készülünk, hogy adósság nélkül lépjünk ét az új esztendőbe, hanem arra is, hogy 1957­ben zavartalanul kezdjünk hozzá a tervek teljesítésé­hez, az új, nagyobb, önállóbb, — tehát felelősségtelje­sebb munkához. E kettős készülődés komoly erőpróbát jelent: Azok­ban az üzemekben, ahol az év korábbi negyedéveit si­keresebben teljesítették, könnyebb szívvel látnak a to­vábbi feladatokhoz, azonban, ahol csak' egy negyedévi feladatot nem teljesítettek, ott már sokkal nehezebb dolguk van a vezetőknek és a munkásoknak egyaránt Természetesen a különböző iparágakban. — különböző okai lehetnek az elmaradásoknak: hibás műszaki és munkaverseny szervezés, új cikk gyártására való át­térés, helytelen kooperációból adódó anyagellátási za­varok, stb. Bizony ilyenkor fő a fejük a vezetőknek az üzemekben, ahol mindezek a problémák elszórtan vagy együttesen jelentkeznek: legtöbbször utólag jönnek rá, hogyan tudták volna megelőzőleg megoldani, legyőzni a menetközben felmerülő — és rajtuk múló akadályo­kat Viszont most utólag ls van arra lehetőség, hogy ne érje szó a ház elejét Mert hiába beszélünk ml Ipar­fejlesztésről, életszínvonal emelésről, ha elmaradunk a terv teljesítésével. Minden bizonnyal alaposan fonto­lóra teszik városunk üzemeiben, hogy mát tegyenek a terv maradéktalan teljesítése érdekében. A könnyűipari üzemek például miután tervüket csak megtakarított anyagból teljesíthetik túl. most fokozottabb anvagtaka­rékossággai az esetleges adósságot megszüntethetik. Persze többféle mód van arra. hogy a kisebb-nagyobb elmaradásokat pótolják: városunk üzemeinek vezetői, munkásai sok nehéz feladatot oldottak már meg az elmúlt évtizedben, gazdag tapasztalataik vannak. Egyébként a negyedévenként élüzemünnepséget tartó szegedi vállalatok nagy száma azt bizonyítja, hogy nem áll olyan nagyon rosszul a szénánk, — viszont elégedet­tek soha nem lehetünk: új eredményeket csak úgy tu­dunk elérni, ha egyes termelési mutatók túlteljesítésére, több és jobb áruféleségek gyártására törekszünk: Ez a célunk most is. A negyedik negyedévben ­egy példa a sok lehetőség közül — jelente® mértékben csökkenthetjük a gyártási költséget a porszéntüzelés bevezetésével. Ez — különösen napjainkban — nép­gazdasági érdékbői is igen fontos, hisz' lényegesen ol­csóbb, kisebb kalóriatartalmú szén felhasználásával is megfelelő hatást tudunk elérni. Az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat példája nyomán mi. a Textilművek­ben még ebben a negyedévben bevezetjük a porszén­nel való tüzelést. Számos más megoldás is van arra, hogy az évi és az utolsó negyedévi terv túlteljesítésével növeljük a terven felüli nyereséget: ezzel is lehetőséget teremtünk a jövő évi üzemi és szociális létesítmények fejlesztéséhez. A pártszervezet és a szakszervezet ellen­őrző segítő munkája jelentősen megkönnyítheti az evi „finis" győzelmét, éppen a munkások és műszakiak érdekében, hisz a tervek minden részletében való tel­jesítésével a keresetük is növekszik a dolgozóknak. Természetesen napjaink egyre fokozódó problémája, — az egész évi és a negyedik negyedévi terv teljesítése — feladatainknak csak az egyik oldala. A másik része munkánkban a jövő évre való előkészület. Arról beszé­lünk, hogy „nagykorúsítanak" bennünket, nagyobb ön­állóságot kapnak a szegedi üzemek is, — viszont ez a körülmény nagyobb felelősséggel, előrelátással, gond­dal jár. Sajnos még nemigen ismerjük a jövő évi ter­vünket, s így egyelőre csak az olyan jellegű kérdések­kel tudunk foglalkozni, mint például a termelékenység emelése, technikai fejlesztése, a munka minőségének, a dolgozók szociális körülményeinek javítása és így tovább. Természetesen nem jelszavakat kell mindezek­kel kapcsolatosan kiírni az üzemekben, hanem minél töíbb konkrét Intézkedést foganatosítunk. Bátran kezdeményezzük az új dolgokat, kísérletezzünk az áruk szebb kivitelezésére, olcsóbb előállítására, tárjuk fel a szunnyadó lehetőségeket. Arra biztosan számíthatunk; hogy tervünk nem csökken, — viszont verekednünk kell mindannyiónknak együttesen azért, hogy a régi rossz szokásoktól eltérően mihamarább megkapjuk a jövő évi terveinket. Ettől függetlenül már készülünk az ed­dig is ismeretes műszaki intézkedési tervekkel, a gépek karbantartásával és mindazokat a részfeladatokat el­végezhetjük, amelyeket az elmúlt évi tapasztalatok nyo­mán ismerünk. Sőt számítanunk kell a tél adta nehéz­ségekre, a szállítási akadályokra, arra, hogy esetleg va­lami nem sikerül. Mi például már erre a negyedévre nem kaptuk meg a szükséges ládaelemeket a fonal szál­lításához. Nem írogatunk annyi reklamációs levelet, nem ülünk karba tett kézzel, nem indokolunk minden esetiben az objektív nehézségekkel. Elhatároztuk, hogy a vagont kibéleljük, — s habár így még nem küldtünk árut, — megoldjuk a problémát öntevékenyen. Még nem ismerjük mindannyian új ötéves tervünk második esztendejének nagy feladatait. De előrelátóan készüljünk rá; tervezgetéssel. javaslatokkal, különböző konkrét intézkedésekkel úgy. hogy ebben az évben egy gramm fonallal, egy pár cipővel falemezzel, — semmi­lyen áruval ne maradjunk adósak országunknak: ma­gunknak. Tóth László a Textilművek igazgatója Tizenkéf éve szabadul! fel Szeged Csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel ünnepi ülést tartot­tak a Városi Tanácsnál Sze­ged felszabadulásának 12. év­fordulója alkalmából. Az ün­nepi ülés a magyar és a szov­jet himnusz hangjaival kez­dődött, amelyet a Pedagógiai Főiskola énekkara adott elő Erdős János főiskolai tanár vezénylésével. Majd a főis­kola énekkara magyar nép­dalokkal és szovjet dallal sze­repelt és felléptek a Nemzed Színház művészei is. Kovács János József Attila: Fiatal életek indulója című költe­ményét szavalta el Laborcz István pedig magyar és szov­jet dalokat adott elő Maros György zongora-kíséretével A műsor után Dénes Leó elvtárs, a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke megnyitotta a ta­nács ünnepi ülését. Majd Szabó Lajos elvtárs, a Városi Tanács tagja, a Szegedi Ecset­gyár igazgatója mondott ün­nepi beszédet. — Tizenkettedik esztendeje annak — kezdte beszédét Szabó elvtárs —, hogy a hit­lerista elnyomókra mért csa­pások nyomán, Makó városa után a második nagy magyar város, Szeged is felszabadult. Felejthetetlen napjai ezek Szeged dolgos népének. 1944. október 11. nemcsak a há­ború befejezését hozta meg számunkra, hanem meghozta a 25 éves népelnyomás évei­ben, s különösen a háború utolsó éveiben oly hőn óhaj­tott szabadságot is. — Szeged felszabadulásá­nak első napjaiban hozzáfo­gott a haladó demokratikus erők összefogásához. Már akkor fennen hirdette, hogy abból a nemzeti ka­tasztrófából, ahová a nép­elnyomó uralkodó osztály juttatta a nemzetet, a ki­emelkedés egyedüli záloga a széles nemzeti összefogás, minden hazáját szerető ma­gyar egy táborba való tö­mörítése. E hősi napok erőfeszítései nagymértékben hozzájárultak a debreceni Ideiglenes Nem­zetgyűlés összehívásához, az Ideiglenes Kormány megala­kításához, hazánk államisá­gának helyreállításához. Ezeklben a nehéz napokban mindenkor bizton számíthat­tunk a szovjet hadsereg és jelenlevő vezetői jóindulatú segítségére. Soha el nem múló kegyeletünk őrizze azoknak a szovjet harcosok­nak az emlékét, akik a leg­drágábbak életükkel pecsé­telték meg városunk és szor­galmas lakói felszabadítását Az ünnepi ülés részvevői Ünnepi ülés a Városi Tanácsnál egy percig néma felállással adóztak a hősi halottak em­lékének. — Az első ötéves terv elő­zetes irányelveiben Szeged, mint kiépítendő könnyűipari és élelmiszeripari bázis sze­repel. Meg is kezdődött egyik büszkeségünk, a Szegedi Tex­tilkambinát kiépítése. De saj­nos, ezek az előzetes tervek csak részlegesen valósultak meg. A Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodá­jának ismeretes 1948-as ha­tározata után kialakult ká­ros és helytelen politika — melyet szomszédunk, a Ju­goszláv Népköztársaság irá­nyában folytattak —, Sze­gedet mind politikai, mind gazdasági szempontból hát­rányos helyzetbe hozta. Azok a nagyszerű perspektí­vák, melyek minden szegedit büszkeséggel és bizakodással töltöttek el, egyik napról a másikra szertefoszlottak. Az 1950-es évek — és túlzás nél­kül mondhatjuk: az első öt­éves terv évei — nem hozták meg városunknak azt a fej­lődést, amely történelmi múltja, az ország gazdasági életében elfoglalt helye után megillette volna: — De hála, ez a múlté! A Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői eloszlatták azt a sö­tétséget, amely Jugoszlávia és a többi szocializmust építő országok népeit időlegesen elválasztotta. E tárgyalások nyomán kialakult új politikai légkörben mi magunk is biza­kodóbban nézünk szeretett városunk fejlődése elé. — Reánk, tanácstagokra, mint a lakosság képviselőire a jövőben még nagyobb fele­lősség, feladatok hárulnak. Nekünk kell kibontatkoztatni és a gyakorlati megvalósítás útjára vinni a szocialista de­mokráciát. Nem kisebb dolgot, mint a tényleges önkormányzatot kell megteremteni, hogy megvalósuljon az az elv, hogy saját ügyeinkben va­lóban mi döntünk. Elégszer intézkedtek már he­lyettünk, hol jól, hol rosszul, — Szeged felszabadulásá­nak 12. évfordulóján emlé­kezve fogadjuk meg, hogy ed­dig elért eredményeinket, vív­mányainkat tovább fejleszt­ve, a mi nagy pártunk veze­tésével, tovább küzdünk azoknak az eszméknek a meg­valósításáért, amelyekért a szovjet hadsereg sok névte­len harcosa és nagynevű elő­deink életüket áldozták! — fejezte be beszédét Szabó Lajos elvtárs. A Városi Tanács ünnepi ülése Dénes Leó elvtárs záró­szaváival ért véget, majd a Pedagógiai Főiskola Énekka­ra elénekelte az Internaciomá­lét. Ezt követően az ünnepi ülés részvevői levonultak a Széchenyi térre és megkoszo­rúzták a szovjet hősök em­lékműveit. A koszorúzás! ünnepségen és a tanács ünnepi ülésén a város képviselőivel együtt részt vett Erdei Ferenc elv­társ, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. Az öf-venedik és az ezerszázadik A Szegedi XI. Autójavító Vállalat újítói kettős sikert ünnepeltek a napoktan. Nem rendeztek díszünnepsé­get és szónoklatokat, csak úgy, munka közben tiszteleg­tek egy pillanatig szép ered­ményeiknek Az egyik ünne­pelt Csurgó László művezető volt, aki most nyújtotta be ötvenedik újítási javaslatát. Csurgó elvtárs korábbi újítá­sainak nagyon nagy hasznát vették már a vállalat dolgo­zói és több üzem munkásai is. Az ötvenedik újítás an.vagtakarékosságot ered­ményez. Korábban a tönkre­ment olajszűrőket eldobálták — most Csurgó László ki­dolgozta ezeknek a felújítási módszerét. Egy-egy olajszű­rő körülbelül 200 forintba kerül, de a felújítás ennek az összegnek csupán egyhar­madát igényli. A másik szép siker a vál-, lalat dolgozóinak közös eredménye- megszületett nz ezerszázadik újítás, amit Bajza Antal elvtárs, a TMK te Élelm'sWp^i Mn'sz'értm hozzá'áru1! a Szeged Szih a gi r mellé i éránkéinak o'csébi érfé&esitéséhsz Három húsbolt árulja Szegeden a melléktermékeket — Megegyezés jött létre a szállítási kérdésben is — Üjra gyártjak a kenőmájast, a bácskait és a disznósajtot Október elsejétől kezdődő­en a Szalámigyár mellékter­mékeinek értékesítési árát felemeltek. Ez az intézkedés nem talált helyeslésre Sze­geden, s ezért tárgyalások kezdődtek az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat és a Szalámigyár között. Tegnap megyegyezett a két vállalat abban, hogy a Szalámigyára jövőben vállalja a mellék­termékek kiszállítását a hús­Jól érsik magukat üsegeden a lengyel d áko!s Látogatás a Múzeumban — Vacsora a Halászcsárdában Mint már lapunk hasáb­jain hírt adtunk róla, 22 ta­gú lengyel diákküldöttség érkezett városunkba Jan Reychmann professzor, a neves turkológus vezetésé­vel. A lengyel diákok — akiknek többsége a varsói egyetem magyarszakos hall­gatója — Szegeden készülnek fel szakdolgozatuk megírásá­el. A reál tudománnyal fog­lalkozó hallgatók megtekin­tették a Tudományegyetem intézeteit. A magyarszakos hallgatók a könyvtárakkal ismerkedtek. Délután a lengyel vendé­gek a Móra Ferenc Múzeum­ba látogattak el. Érdeklődés­sel szemléltek az irodalmi emlékeket, szorgalmasan je­boltokba. Ugyanekkor a két vállalat kérte, hogy a mel­léktermékek árának csök kentéséhez járuljon hozzá a minisztérium, mivel azcl eladása komoly gondot okoz Szegeden. A minisztérium engedélyezte az árak csök­kentését. Tegnaptól kezdve három húsbolt, a 69-es Tá­bor utcai, a 126-os Guten­berg utcai és a 127-es Szem­háromság utcai húsboltok megkezdték a melléktermé­kek árusítását. A levesbe való marhacsont kilója egy forintba kerül. A sertésfej ára az eddigi 13.50 helyett 3 forint, a láb kilója pedig 6.50 forint. A dolgozók kérésének ele­get téve ismét megkezdték a Szalámigyárban az olcsó májas, bácskai és a disznó­sajt gyártását is. Értesü'é­sünk szerint a jövőben kci­látlan mennyiségben áll mindez a vásárlók rendelke­zésére. 74 éves lakatosa nyújtott be. Ez az 1100. újítás a kórábban kisipari színvonalú autójaví­tást az általános technikai fejlődés színvonalára emelte. Csurgó László és Bajza Antal elvtársak, a kettős si­ker alkalmával 200—200 fo­rint anyagi megbecsülésben is részesültek. Erdei Ferenc elvtárs Szegeden Erdei Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese több napja tanulmányozza már Szegeden az 1075/1956-os mi­nisztertanácsi rendelet vég­rehajtását. Ez a határozat a paprikatermesztés elősegíté­séről szól. Csütörtökön Erdei Ferenc felkereste a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot is és ott érdeklődött a hatá­rozat visszhangjáról és a már elért eredményekről. Meg­elégedéssel vette tudomásul hogy Szeged környékén ked­vező fogadtatásra talált a határozat, s máris megkötöt­tél* a termesztési szerződése* ket az előirányzott földterü­letre. Szüreti bál a vízisporttelep javára Szüreti bálát rendez szom­baton este 8 órai kezdettel a Hungária összes termeiben a Hazafias Népfront és a DISZ városi és járási bizottsága. A bál teljes bevételét az ifjúsági üdülő és vízi-sporttelep ja­vára fordítják. A ny'tótáncot este 9 órakor az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat tánccsoportja adja elő. Be­lépődíj 5 forint lesz. Záróra reggel 4 órakor. Jegyet szom­baton délig lehet igényelni a DISZ városi bizottságán és a Hazafias Népfront Vörös­marty utca 7. szám alatti iro­dájában. — A Városi Tanács végre­hajtó bizottsága pénteken reggel 8 órai kezdettel ülést tart, melyen az 1957. évi ta­nácsi tervjavaslatot és a P( M. megyei revizori kirendelt­ségének első félévi vizsgála­tairól szóló beszámolót vitat­ják meg. ra. Témakörük szerint beosz- gyeztek, hiszen a legtöbbjük tották őket a szegedi egye­tem tanáraihoz, akiknek irá­nyítása alatt már el is kezd­ték az anyaggyűjtést. A lengyel fiatalok jól ér­zik magukat Szegedén. Szer­dán este megtekintették _ a Szegedi Nemzeti Színházban a Trubadur előadását. A csütörtök délelőtt tanu­lással és ismerkedéssel telt Elmarad a „Délmagyarország" mai ankétja Szerkesztőségünk belső tatarozása miatt elmarad a péntek délutáni szokásos megbeszélés. Máshol nem tudunk fel tudja azokat használni szakdolgozatánál. Különös fi­gyelemmel tekintett meg mindent Boguslawska Lucy­na, ez a csinos, ötödéves hallgató, mert tanulmányai megfelelő helyet biztosítani, ezért a szerkesztőbizottság úgy határozott," hogy egy héttel elhalasztja a megbeszélést. A legközelebbi ankétunkat október 19-én. pénteken délután gedi egyetem a lengyel ver- 5 érakor tartjuk meg a szerkesztőségünk klubhelyiségében dégek tiszteletére vacsorát (Lenin u. 11.). Kérjük lapunk olvasóit, levelezőit, tudósítóit. addig gyűjtsék össze javaslataikat, észrevételeiket; befejezése után Szegeden akar dolgozni... Este a sze­rendezett a Halászcsárdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom