Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-09 / 238. szám

Kedd. 1956. október 9. BEUM6Y1R0RSZ4 JOGOS VOLT! Intézkedések a Délmagyarország cikke nyomán Mt történt Bakaity Verával ? A Délmagyarország 1956 július 15-i s/áinában ..Jogos, vagy nem jogos" címmel megírta, hogy a Czegedi Kon­zervgyárban a ri'irtka Tör­vénykönyve clő'rárait meg­sértve, jogt jlav.ul vonnak le pénzt a dD^Ofcék fizet érétől. A Délmagyurorscág cikkére az üzem íőmírthike, Kardos elvtárs válarzolt, melyben visszautasítja a megállapí­tásokat. Azt írja: „Vállalatunk veze­tői úgy érzik, hogy a kívül­álló tárgyilagos bírálók túl­zottan súlyosnak minősíthe­tik a cikkben hangsúlyozott vádakat és az olcsó népsze­rűségre való törekvést nem vállalatunk vezetőinek ter­hére írják". Akkoriban nem válaszol­tunk Kardos elvtárs megál­lapításaira, hisz a dolgozók sérelmükkel o vállalati egyeztető bizottsághoz for­dultak. Nem akartuk befo­lyásolni az egyeztető bizott­ság munkáját, ezért csak most, az egyeztető bizottság döntése után térünk vissza a Délmagyarország cikkére, a? üzem waelö-.rtek válaszára. Az egyeztető bizottság, nv-íynek döntését, a fellebbe­ző-. után az Élelmezésipa t i Dotyw.ók Szakszervezetének területi bizottsága is jóvá­hagyta, a következő határo­zav»t hozta: az egyeztető bi­zottság kötelezi a Szegedi Konzervgyárat arra, hogy a panaszosok rcszére az 1956. június 7. és június 30. közötti időszakra elszámolt összeget fizesse ki; az előfőzőknél tehát hat napra, a sterilizálóknál pe­dig 3 napra. A még fent­maradt levonási összeg 50 százalékát szintén ki kell fi­zetni. Az egyeztető bizottság ha­tározata tehát megsemmisí­tette a Konzervgyár vezető­ségének határozatát, s a szakszervezet azt is megálla­pította, hogy a selejtbérezés­ről szóló határozatot nem tudatták időben a dolgozók­kal. Mivel az egyeztető bi­zottság már nem tudta meg­állapítani, hogy a minőség­csökkentés a munkások hibá­ja, avagy a vállalat vezető követték el a tűrési száza­lék megállapításánál, a bér­csökkentési összeget fele-fele arányban megosztotta. A dolgozók elfogadták az üzemi egyeztető bizottság határozatát, a vállalat azonban fellebbezett. A szakszervezeti területi bi­zottság ismételten megvizs­gálta a dolgozók panaszát és az üzem vezetőinek fellebbe­zését elutasította, tehát az üzemi egyeztető bizottság döntése jogerőre emelkedett. Az üzem szakszervezeti bi­zottsága ez alkalommal pél­dát mutatott a dolgozók sé­relmeinek intézésében, véd­te a dolgozók érdekeit. Úgy hisszük, az üzem vezetői ta­nultak mindebből, s ma már Kardos elvtárs sem igyek­szik megcáfolni azt, hogy az üzem munkásai, de még az újság olvasói is a vállalat vezetőségének terhére írja azt, hogy megsértették a Munka Törvénykönyve elő­írásait. A varsói egyetem magyar tanszékének munkájáról k Délmagyarország számára írta: Magiszter Jan Sobolewszki egyetemi adjunktus A VARSÓI EGYETEM bölcsészkarén az 1952—53. tanév első napjaiban kezdte meg működését a magyar nyelv és irodalom tanszéke. A magyar tanszék megala­pítása érdekesen példázza, mennyire szükségessé vált a kulturális kapcsolatok szoro­sabbra fűzése a Lengyel és a Magyar Népköztársaság kö­zött." A tanszék létrehozásában részt vett a magyar lektoré­tus, amely az 1948-bari megkötött lengyel—magyar kulturális egyezmény alap­ján kezdte meg működését Varsóban, továbbá azok a szakemberek, akik a felsza­badulás után a budapesti egyetem magyar szakán vé­gezték el tanulmányaikat. Az új tanszék segítségére si­ettek a rokonszakok is: a turkológia és az altaisztika. A magyar szakon a tanul­mányi idő öt év: a végzett hallgató magiszteri okleve­let nyer. A tanterv szerint hasonló tantárgyak előadása folyik itt is. mint a többi modern nyelvi szakon, vagyis előadunk gyakorlati magyar nyelvismeretet, magyar nyelvelméletet (leíró és tör­téheti nyelvtant), nyelvtör­ténetet, finn-ugor nyelvészeti alapismereteket, magyar iro­dalomtörténetet, végül ma­gyar történelmet, különös te­kintettel a Magyar Népköz­társaság jelenlegi életének időszerű kérdéseire. A MAGYAR SZAKON folytatott tanulmányok álta­lános megalapozására szol­gálnak az olyan tantárgyak, mint: az egyetemes iroda­lomtörténet, a szovjet iroda­lom története, általános nyelvészet, valamint az ideo­lógiai képzés tárgyal. A varsói magyar tanszék már négyesztendei munkára tekinthet vissza. Nehéz volt a kezdet: nem voltak tan­könyveink, szótáraink, sem tapasztalataink ebben az új, nehéz munkában. Komoly akadályt jelentett számunk­ra az a körülmény is, hogy a hallgatók toborzása nem volt olyan, amilyennek len­nie kellett volna: hallgatóink zöme ugyanis más szakokra jelentkezett, s mert oda nem sikerült bejutniok. a magyar szakra „irányították" őket. Az akadályokat lassanként elhárítottuk. Megjelentek az első jegyzetek. Jan Reych­man professzor, az ismert turkológus a magyar törté­nelmet ismertette röviden, dr. Csapláros István elkészí­tette a magyar nyelv rövid leíró nyelvtanát, végül e varsói Magyar Kulturális Intézet munkaközössége ma­gyar nyelvkönyvet írt len­gyelek számára. Sajtó alatt van egy nagy terjedelmű magyar történelemkönyv. Reychman fordításában. A tanszék távlati tervei köz' szerepel egy lengyel nyelvű magyar irodalomtörténet k-­adása is. Égető szükségünk volna már a lengyel—magyar és magyar—lengyel szótárra, s minden reményünk meg­van, hogy a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadé­mia együttműködése kereté • ben egyszercsak elkészülnek ezek a szótárak. A lektori és a nyelvisme­reti órákon hallgatóink be­számolnak olvasmányaikról, beszélnek a magyar klasszi­kusokról és napjaink irodal­máról, különféle magyar nyelvészeti problémákat vi­tatnak meg, áttekintést ké­szítenek a magyar sajtóról. (A III. és a IV. évfolyamon mindez már magyar nyelven történik.) AZ IRODALOMTÖRTÉ­NETI előadásokon hallgató­ink megismerkednek Csoko­nai költészetével, s ezzel kapcsolatban a XVIII. szá­zad-végi és a XIX. század­ele ji irodalommal; a negyed­éves hallgatók pedig beható­an tanulmányozzák Petőfi sokrétű költői és forradalmi működését. Otthoni munká­juk keretében feldolgozzák Petőfi alkotó munkásságé • nak javát, valamint az ide­vágó szakirodalmat. A III. és IV. évfolyam számára a magyar néprajz köréből is tartunk előadásokat. Az em­lített két évfolyam hallgatói a szemináriumokon ismer­kednek meg a magyar vers­tannal és az irodalomtörté­neti segédtudományokkal. A szemináriumokon teszik meg az első önálló lépéseket a tudományos munkában. A két évfolyam hallgatói for­dítási szemináriumokon is részt vesznek: itt szereznek jártasságot a magyar műfor­dításban. A varsói egyetem „Tudo­mányos Füzetek" címmel ta­nülmánysorozat kiadását ter ­vezi. Ebben a sorozatban a magyar tanszék külön kötet­tel fog szerepelni. A kötet — többek között — felöleli Reychman professzor tanul­mányát, melyben a szerző a XVIII. és a XIX. századfor­duló lengyel—magyar kultu­rális kapcsolatait dolgo22a fel; Csapláros István pro­fesszor arról ir, hogyan tük­röződnek a magyar iroda­lomban a lengyel szabadság­harcok; Jan Sobolewski ad­junktus a magyar proletár­irodalom kezdeteit ismerteti, végül közli a kötet lengyel nyelven megjelent magyar irodalom bibliográfiáját. A magyar tanszék szer­vezte meg hallgatóinak ma­gyarországi tanulmányútjai 1 is. Az 1954. és az 1955. év folyamán a magyar szak hé­rom-három hallgatója ven­dégeskedett Magyarországon, magyar diákok körében. Másfelől Viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai is ellátogatlak hall­gatóinkhoz. A MAGYAR TANSZÉK, amely Lengyelországban az első ilyen jellegű intézmény, mindenekelőtt a lengyel— magyar közeledés szakembe­reit igyekszik kiképezni: for­dítókat, kiadói szakembere­ket, újságírókat, könyvtáro­sokat, publicistákat; lehető­vé teszi egyesek számára, hogy a tanszéken folytassak tudományos munkásságukat, végül pedig lerakja Lengyel­országban a íiim-ugoi nyel­vészeti kutatások alapját. Ma lengyel egyetemi küldöttség érkezik Szegedre Ma a varsói egyetem 22 diákja érkezik Szegedre. Köz­tük tizenöten a varsói egyetem magyar tanszékének negyed- és ötödéves hallgatói. Vezetőjük Jan Reychman professzor, ismert turkológus. A csoporttal jön még Jan Sobolewski, a magyar tan­szék adjunktusa és Jan Delko, a lengyel tanszék tanársegédje valamint a lengyel oklatási minisztérium egyetemi ügyosztálya nak képviselője. iái r o 5 á Q o re Hiányos kimutatás 1 következik itt alant — az ut­cai szemétdombokról. Hiá­nyossága helyszűkén múlik. Eredetileg tizenkilenc folyta­tásban akartuk közzétenni n teljes kimutatást — de az ol­vasók egyéb igényeire való tekintettel erről le kellett mondanunk. Így most csuk részletet közlünk — nem az elejéről, nem is a végéről — a közepéből, s egyben min­denféle építő, tatarozó és aszfaltvágó vállalatnak mele­gen ajánljuk ezt az útvona­lat. ... Takaréktár utca, Sztálin sétány, színház, Victor Hugó utca, Klauzál tér, Kígyó utca, Gyöngy utca, Jókai utca (nu­mero 2), Aradi Vértanúk te­re, Eötvös utca (numerd 10), Partizán utca, Liliom utca, Április 4. útja, Nagyállomás előtti járdasziget (numero 5), az állomás kerítése mellett (nomeró 7)... Egyben azt proponálnánk, hogy a város tiltsa meg (íz utcái szemét- és törmeléktá­rolást — s vagy az építő vál­lalat takarítsa el saját sze­metét, vagy pedig a minden szemetek kakasával — a Köz­tisztasági Vállalattal hordassa el, — de idejében! A cikk befejező részének csak a vázlatát adjuk közte, a fentebb ismertetett ok miatt: egészség..., esztéti­<ka..., külföld ... mieavmAs. Először csak a hír jutott el hozzánk, hogy Bakait;' Vera, a Szegedi Textilmü­vek többszörösen kitüntetett munkaérdemrendes fonónője kilépett a gyárból és a Fo­nalmentőnél talált alkalma­zást. Nem keltett újságíró­fantázia ahhoz, hogy ügyet szimatoljunk a háttérben, természetesen adódott a kér dés: mi történhetett? Látszatra azonban a dolog igen egyszerű, nem újságba kívánkozó. Bakaity Ver", (Szegedi Istvánné), kisfia születése után olyan legyen­gült egészségi állapotba ke­rült, hogy nem vállalhatta tovább az éjszakai munkát Szakadás-felvételező lett, du egészsége tovább romlott, s ezért kimaradt a gyárból. Két-három hónapi pihenés után aztán könnyebb mun­kát, könyebb beosztást vál­lalt a Fonalmentőnél. Mi keresnivalója van Ut az újságírónak? Mi volt a7, ami mégis kutatásra, a dol­gok mélyebb megismerésére ösztökélt? Megintcsak egy hír, egy másik. Tavaly az üzem lét számának csaknem a fele — főként munkás — elhagy­ta a gyárat. Most kért köny nyebb beosztást például Ká­tainé, az egyik legkiválóbb fonó. Véletlen lenne? Mit mond Bakaity Vera? A Faragó utcai bérházak egyik szép, modern, kétszo­bás lakásában lakik férjévei, kisfiával együtt Szeged iné, Bakaity Vera. A berehdejé: szép, kultúrált, olyan, ami­lyet minden munkásnak sze­retnénk. Az egész lakáson meglátszik, hogy lakói nem­csakszeretik a tisztaságot, szépet, de jól is keresnek. Bakaity Vera magas, bar­na asszony, kicsit halovány, csontos, mint a legtöbb mun­kásasszony. Ruhája azonban modern, jól szabott, csak a beszédén, mozdulatain érez ni némi darabosságot. — Negyvenkilencben ke­rültem a gyárba, az ejsö csoporttal. Nagyon megsze­rettem a munkámat. Taláh túlzásnak hat, de higyje eí, ez volt a célom, mindenem. Egy éven át nem Volt egy vasárnapom, akkor is dol­goztam. Hajtottam magam, s a vezetőség bíztatott. Négy éven át a zsebemből ebédel­tem, ha egy percre el kellett mennem, futottam. Gyorsí­tott gépen dolgoztam, s né­ha, amikor hazamentem, olyan fáradt voltam, hogv csak Vánszorogni tudtam ... Meglett az eredménye, öt­venegyben sztahánovista ok­levelet, majd munkaérdem­rendet kaptam. Egymás után jöttek a kitüntetése*. Híres ember lettem. De egy­szer mindezért fizetni kel­tett ... Amikor megszületett a kisfiam, idegileg olyan gyenge lettem, hogy nem bírtam az éjszakázást to­vább. Már úgy Volt. hogv leszámolok, amikor Sarnyai­né, az akkori igazgató vissza tartott. Szakadás-felvételező lettem... S ekkor egycsa­pásra minden megváltozott. Egyszerre rádöbbentem, hogy már nem vagyok „nagy szám", a híres kormányki­tüntetett, hanem fölösleges kolonc az üzem nyakén. Hangja síróssá halkul, ke­ze tétován végigsiklik hom­lokán. Vajon mire gondol7 Az első reggelre, amikor hű­vösebben fogadták köszöné sét, vagy az élső gyűlésre, amikor nem választották be az elnökség tagjai közé? — A lányok ugyan továbbra is szerettek, de ebből is csak baj származott. Gyakran pa­naszkodtak és én a pártju­kat fogtam. Egyszer aztán behívatott Zombori elvtárs, a fonoda vezetője, s a vezető­ség előtt csúnyán létólt. Azt mondta, ideje, hogy elhall­gassak és szűnjek meg végre panaszgyűjtő lenni. Másnap áthelyeztek a keresztorsózó­ba, a köszönésemet ettől kezdve alig. vagy sehogyse ; fogadták. Levegő tettem, j Két hónapig bírtam, aztán j eljöttem. Akkor még úgy ki- \ voltam, hogy egy szó elég I volt, hogy sírvafakadjak. Máius ótn aztán a ttórial- ' mentőnél dolgozom, mint palackorsózó. így tenne? Es mit mond az üzem ? Mondjuk meg mindjárt az elején őszintén, hogy a mun­kások legtöbbje igen, de a vezetőség nemigen szereti a Textilművekben Bakaity Ve­rát. Valahogy nem szívesen beszélnek róla, még a párt­titkár, a főmérnök sem, és ne haragudjanak meg érte, de hangjukon nemtörődöm­ség, közömbösség érződik. — HOSS2Ú érek óta isme­rem Verát — mondja Zom­bori elvtárs, a fonoda veze­tője, akit higgadt, csöndes embernek ismernek, olyan­nak, aki kétszer is meggon­dolja, amit mond. — Tehet­séges, ügyes munkásnő, ; eleinte nem is volt vele sem­mi baj. De később fejébe szállt a dicsőség, azt hiLte, neki mindent szabad. Hoz­zájött az idegessége is, s ez okozta a végén a bajt. Ami­kor szakadás-felvételező lett. valósággal panaszirodát nyi­tott. Igazságot osztogatott, s legtöbbször a művezető el­len. Amíg beszélgetünk, bejön az irodába egy fanyar moso­lyú szőke asszony (később tudtam meg, hogy Nyéki La­josné, a békebizottság titka* ra). Egy darabig hallgatja, amit Zombori elvtárs mono, aztán közbeszól: — Nézzél elvtársnő... a Textilművek a hároméve * terv első létesítményei köz í tartozott. Modern* szovjet gépekkel dolgozó üzem volt, itt mindennek menni keltett, mint a karikacsapás. Nem­csak Verát, hanem az üze­met is futtatták... S Ba­kaity törekvő munkás völr, „jól futott". Amikor aztán nem bírta az iramot tovább, nem tudott „kis emberként'' élhi. Neki lenne igaza? Csalt, ennyit ér, csak ennyi Bakaity Vera négyévi megfeszített, csaknem emberfeletti mun­kája? A fenti példa alapján úgy látszik, csak ennyi. A futta­tás okozta, hogy Bakaity Ve­ra a Fonalmentőhöz került, hogy Kátainé otthagyja a fonást, hogy a Textilmüvek­ben nem tud szilárd mun­kásgárda kialakulni. Miért írtuk ezt a cikket? Hogy szűnjék meg végre mindenfajta futtatás, fele­lőtlenség és lépjen helyébe az emberekért való törődés és ez szüljön, ha nem it olyan hangzatos, de tartós eredményeket. Sinkó Eva =HÍMEK Tarlsák Szegeden a „ Hannibál ianár úr" című íílm díszbemutatóját Móra Ferenc „Hannibál föltámasztása" cimű regényéből — a regény 1955-ben a szegedi Tiszatáji Magvető Könyv­kiadó gondozásában látott napvilágot — film készült „Han­nibál tanár úr" címmel. Az új magyar filmet október 18-án mutatják be hazánkban. Ehhez a hírhez rögtön tolmácsol­juk a szegediék kívánságát: Móra Ferencet nagyon magu­kénak vallják a szegediek és szeretnék, ha a nagy magya.r iró regényéből készült film díszbemutatóját Szegeden ren­deznék meg. Ez a kívánság — úgy hisszük — teljesíthető is. — Rembrandt-emlékestet rendez a TTIT és a Hazafias Népfront vérest bizottsága a Nemzetiközi Múzeuma Napok keretén belül csütörtökön este 7 óraikor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. A németalföldi nagy festőről MeLler Péter, az Országos Szépművészeti Múzeum tu­dományos munkatársa tárt VetítétŰkfepes előadást. — Ma délelőtt 9 órakor nyitják meg a Postás Műve­lődési Otthonban három me­gye (Békés, Bács, Csongrád' postás dolgozóinak ankéttal egybekötött újítási kiállítá­sát. A kiállítást a Postás Szakszervezet Területi Bi­zottsága rendezi. — Ma, október 9-én reggel 8 órai kezdettel ülést tart a Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. A Végrehajtó bi­zottság ülésén a következő kérdéseket tárgyalják meg: a végrehajtó bizottsági határo­zatok végrehajtását; a köz­művesítés és a családi lakó­házépítési akció helyzetét, valamint a város- és község­gazdálkodási osztálynak a szolgáltató vállaiatctokal kap­csolatos irányító munkáját; a piaci kereskedelem fejlesz­tését a lakosság jobb ellá­tása érdekében; az október 26-i tanácsülés tervezett anyagát, valamint az előter­jesztéseket és a javas'atokat. — Az Országos Takarék­pénztár október 9-én, ked­den délután 5 órakor Ceglé­den, a városi művelődési ott­honban bonyolítja le a nye­reménybetétkönyvek esedé­kes, 21. sorsolását — Havazás Krakkóban. Vasárnap reggel a dél-len­gyelországi Krakkót hótaka­ró borította. Havazást jelen­tenek Kielcéből és Tranow­ból is. Zakopane térségében a hőmérséklet mínusz 3, sőt mínusz 7 fokra süllyedt. — Virágzik az orgona. Ki hinné, hogy október elején kinyílt az orgona virágja az Osz utca 21. számú ház udva­rán, egy szélvédte helyen, a kerítés tövében. Igazság sze­rint rhásedvirágzás lenne ez, csakhogy az orgonát tavasz­szal ültették oda, így hát most, a -vénasszonyok nya­rán- — kissé hűvös időben — virágziík először. — Megállapítható-e a gyer­mekek neme á születés előtt? A Britisth Medical Journal című angol orvdsi szaklap arról ír, hogv izraeli orvosok egv Csoportja eljárást fede­zett fel, amelynek alapján meg lehet állapítani a gyer" mekek nemét születésük előtt. A diagnózis az anya­méhből vett nedvek meg­vizsgálásán alapul és vele bizonyossággal meg lehet állapítani a gyermek nemét. A lap megállapítja, hogy ez a módszer a többi között le­hetővé teszi, hogy időben kezelni tudják a nemi rend­ellenességeket. — Rómában, a Szent Pé­ter-bazilikában boldoggá avatták XI. Inec pápát. Felolvasták a boldoggá ava­tásról szóló kongregáció-­lialározátot, majd a Castcl Gnndolfoban tartózkodó pá­pá rádiószózütát közvetítet­ték. XI. Ince pápa volt az, aki egységes keresztény had­erőt hívott egybe az ozmán hódítás ellen. Megie ent a Szegedi Tükör e:*újabb száma A „Szént Johanna" bemutató­jára jelent meg az idei színházi évadban harmadik évfolyamába lépett színházi lap, a „Szegedi Tükör" tartalmas új száma. Is­merteti a nagy 9Íkcrrél bemuta­tott Shaw-dnrnb mondanivalóját, 9 a rendező elgondolásait. Szí­nes riportok foglalkoznak a ba­letlkarrnl, a sZftiház több új művészével Pellies Fereneeel. Fogarnssv Máriával, Jlicskey Károllyal, ezenkívül beszélgetést közöl Rubáhyi Vilttl09 zeneigaz­gatóval az ének-, zene- és tflhc­knr létszámának megnövekedése alkalmából. Képekben, kis cik­kekben tudósít nz „Egy pohár víz" és a „T.ili bárónő" sikeré­ről. ezenkívül számos apró írás tájékoztat a színház terveiről, so­lonkövelke/ő rlnfnhjairó!. vala­mint a város kulturális életéről. Képekkel tarkítptt ismertetések számolnak he a szegedi mozik sorohkövetkező filmjeiről is. A lapban ezáltal is megtaláljuk a színház és a rtiozik műsorát, sze­reposzlásait, n keresztrejtvényt kedvelők pt-dig szegedi színészek neveit fejthetik meg. A legköze­lebbi szám október 20-ára, a „f.nkmé" bemutaléijára jelenik meg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom