Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-09 / 238. szám

Kedd. 1956. október 9. BEUM6Y1R0RSZ4 JOGOS VOLT! Intézkedések a Délmagyarország cikke nyomán Mt történt Bakaity Verával ? A Délmagyarország 1956 július 15-i s/áinában ..Jogos, vagy nem jogos" címmel megírta, hogy a Czegedi Konzervgyárban a ri'irtka Törvénykönyve clő'rárait megsértve, jogt jlav.ul vonnak le pénzt a dD^Ofcék fizet érétől. A Délmagyurorscág cikkére az üzem íőmírthike, Kardos elvtárs válarzolt, melyben visszautasítja a megállapításokat. Azt írja: „Vállalatunk vezetői úgy érzik, hogy a kívülálló tárgyilagos bírálók túlzottan súlyosnak minősíthetik a cikkben hangsúlyozott vádakat és az olcsó népszerűségre való törekvést nem vállalatunk vezetőinek terhére írják". Akkoriban nem válaszoltunk Kardos elvtárs megállapításaira, hisz a dolgozók sérelmükkel o vállalati egyeztető bizottsághoz fordultak. Nem akartuk befolyásolni az egyeztető bizottság munkáját, ezért csak most, az egyeztető bizottság döntése után térünk vissza a Délmagyarország cikkére, a? üzem waelö-.rtek válaszára. Az egyeztető bizottság, nv-íynek döntését, a fellebbező-. után az Élelmezésipa t i Dotyw.ók Szakszervezetének területi bizottsága is jóváhagyta, a következő határozav»t hozta: az egyeztető bizottság kötelezi a Szegedi Konzervgyárat arra, hogy a panaszosok rcszére az 1956. június 7. és június 30. közötti időszakra elszámolt összeget fizesse ki; az előfőzőknél tehát hat napra, a sterilizálóknál pedig 3 napra. A még fentmaradt levonási összeg 50 százalékát szintén ki kell fizetni. Az egyeztető bizottság határozata tehát megsemmisítette a Konzervgyár vezetőségének határozatát, s a szakszervezet azt is megállapította, hogy a selejtbérezésről szóló határozatot nem tudatták időben a dolgozókkal. Mivel az egyeztető bizottság már nem tudta megállapítani, hogy a minőségcsökkentés a munkások hibája, avagy a vállalat vezető követték el a tűrési százalék megállapításánál, a bércsökkentési összeget fele-fele arányban megosztotta. A dolgozók elfogadták az üzemi egyeztető bizottság határozatát, a vállalat azonban fellebbezett. A szakszervezeti területi bizottság ismételten megvizsgálta a dolgozók panaszát és az üzem vezetőinek fellebbezését elutasította, tehát az üzemi egyeztető bizottság döntése jogerőre emelkedett. Az üzem szakszervezeti bizottsága ez alkalommal példát mutatott a dolgozók sérelmeinek intézésében, védte a dolgozók érdekeit. Úgy hisszük, az üzem vezetői tanultak mindebből, s ma már Kardos elvtárs sem igyekszik megcáfolni azt, hogy az üzem munkásai, de még az újság olvasói is a vállalat vezetőségének terhére írja azt, hogy megsértették a Munka Törvénykönyve előírásait. A varsói egyetem magyar tanszékének munkájáról k Délmagyarország számára írta: Magiszter Jan Sobolewszki egyetemi adjunktus A VARSÓI EGYETEM bölcsészkarén az 1952—53. tanév első napjaiban kezdte meg működését a magyar nyelv és irodalom tanszéke. A magyar tanszék megalapítása érdekesen példázza, mennyire szükségessé vált a kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése a Lengyel és a Magyar Népköztársaság között." A tanszék létrehozásában részt vett a magyar lektorétus, amely az 1948-bari megkötött lengyel—magyar kulturális egyezmény alapján kezdte meg működését Varsóban, továbbá azok a szakemberek, akik a felszabadulás után a budapesti egyetem magyar szakán végezték el tanulmányaikat. Az új tanszék segítségére siettek a rokonszakok is: a turkológia és az altaisztika. A magyar szakon a tanulmányi idő öt év: a végzett hallgató magiszteri oklevelet nyer. A tanterv szerint hasonló tantárgyak előadása folyik itt is. mint a többi modern nyelvi szakon, vagyis előadunk gyakorlati magyar nyelvismeretet, magyar nyelvelméletet (leíró és törtéheti nyelvtant), nyelvtörténetet, finn-ugor nyelvészeti alapismereteket, magyar irodalomtörténetet, végül magyar történelmet, különös tekintettel a Magyar Népköztársaság jelenlegi életének időszerű kérdéseire. A MAGYAR SZAKON folytatott tanulmányok általános megalapozására szolgálnak az olyan tantárgyak, mint: az egyetemes irodalomtörténet, a szovjet irodalom története, általános nyelvészet, valamint az ideológiai képzés tárgyal. A varsói magyar tanszék már négyesztendei munkára tekinthet vissza. Nehéz volt a kezdet: nem voltak tankönyveink, szótáraink, sem tapasztalataink ebben az új, nehéz munkában. Komoly akadályt jelentett számunkra az a körülmény is, hogy a hallgatók toborzása nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna: hallgatóink zöme ugyanis más szakokra jelentkezett, s mert oda nem sikerült bejutniok. a magyar szakra „irányították" őket. Az akadályokat lassanként elhárítottuk. Megjelentek az első jegyzetek. Jan Reychman professzor, az ismert turkológus a magyar történelmet ismertette röviden, dr. Csapláros István elkészítette a magyar nyelv rövid leíró nyelvtanát, végül e varsói Magyar Kulturális Intézet munkaközössége magyar nyelvkönyvet írt lengyelek számára. Sajtó alatt van egy nagy terjedelmű magyar történelemkönyv. Reychman fordításában. A tanszék távlati tervei köz' szerepel egy lengyel nyelvű magyar irodalomtörténet k-adása is. Égető szükségünk volna már a lengyel—magyar és magyar—lengyel szótárra, s minden reményünk megvan, hogy a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése kereté • ben egyszercsak elkészülnek ezek a szótárak. A lektori és a nyelvismereti órákon hallgatóink beszámolnak olvasmányaikról, beszélnek a magyar klasszikusokról és napjaink irodalmáról, különféle magyar nyelvészeti problémákat vitatnak meg, áttekintést készítenek a magyar sajtóról. (A III. és a IV. évfolyamon mindez már magyar nyelven történik.) AZ IRODALOMTÖRTÉNETI előadásokon hallgatóink megismerkednek Csokonai költészetével, s ezzel kapcsolatban a XVIII. század-végi és a XIX. századele ji irodalommal; a negyedéves hallgatók pedig behatóan tanulmányozzák Petőfi sokrétű költői és forradalmi működését. Otthoni munkájuk keretében feldolgozzák Petőfi alkotó munkásságé • nak javát, valamint az idevágó szakirodalmat. A III. és IV. évfolyam számára a magyar néprajz köréből is tartunk előadásokat. Az említett két évfolyam hallgatói a szemináriumokon ismerkednek meg a magyar verstannal és az irodalomtörténeti segédtudományokkal. A szemináriumokon teszik meg az első önálló lépéseket a tudományos munkában. A két évfolyam hallgatói fordítási szemináriumokon is részt vesznek: itt szereznek jártasságot a magyar műfordításban. A varsói egyetem „Tudományos Füzetek" címmel tanülmánysorozat kiadását ter vezi. Ebben a sorozatban a magyar tanszék külön kötettel fog szerepelni. A kötet — többek között — felöleli Reychman professzor tanulmányát, melyben a szerző a XVIII. és a XIX. századforduló lengyel—magyar kulturális kapcsolatait dolgo22a fel; Csapláros István professzor arról ir, hogyan tükröződnek a magyar irodalomban a lengyel szabadságharcok; Jan Sobolewski adjunktus a magyar proletárirodalom kezdeteit ismerteti, végül közli a kötet lengyel nyelven megjelent magyar irodalom bibliográfiáját. A magyar tanszék szervezte meg hallgatóinak magyarországi tanulmányútjai 1 is. Az 1954. és az 1955. év folyamán a magyar szak hérom-három hallgatója vendégeskedett Magyarországon, magyar diákok körében. Másfelől Viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai is ellátogatlak hallgatóinkhoz. A MAGYAR TANSZÉK, amely Lengyelországban az első ilyen jellegű intézmény, mindenekelőtt a lengyel— magyar közeledés szakembereit igyekszik kiképezni: fordítókat, kiadói szakembereket, újságírókat, könyvtárosokat, publicistákat; lehetővé teszi egyesek számára, hogy a tanszéken folytassak tudományos munkásságukat, végül pedig lerakja Lengyelországban a íiim-ugoi nyelvészeti kutatások alapját. Ma lengyel egyetemi küldöttség érkezik Szegedre Ma a varsói egyetem 22 diákja érkezik Szegedre. Köztük tizenöten a varsói egyetem magyar tanszékének negyed- és ötödéves hallgatói. Vezetőjük Jan Reychman professzor, ismert turkológus. A csoporttal jön még Jan Sobolewski, a magyar tanszék adjunktusa és Jan Delko, a lengyel tanszék tanársegédje valamint a lengyel oklatási minisztérium egyetemi ügyosztálya nak képviselője. iái r o 5 á Q o re Hiányos kimutatás 1 következik itt alant — az utcai szemétdombokról. Hiányossága helyszűkén múlik. Eredetileg tizenkilenc folytatásban akartuk közzétenni n teljes kimutatást — de az olvasók egyéb igényeire való tekintettel erről le kellett mondanunk. Így most csuk részletet közlünk — nem az elejéről, nem is a végéről — a közepéből, s egyben mindenféle építő, tatarozó és aszfaltvágó vállalatnak melegen ajánljuk ezt az útvonalat. ... Takaréktár utca, Sztálin sétány, színház, Victor Hugó utca, Klauzál tér, Kígyó utca, Gyöngy utca, Jókai utca (numero 2), Aradi Vértanúk tere, Eötvös utca (numerd 10), Partizán utca, Liliom utca, Április 4. útja, Nagyállomás előtti járdasziget (numero 5), az állomás kerítése mellett (nomeró 7)... Egyben azt proponálnánk, hogy a város tiltsa meg (íz utcái szemét- és törmeléktárolást — s vagy az építő vállalat takarítsa el saját szemetét, vagy pedig a minden szemetek kakasával — a Köztisztasági Vállalattal hordassa el, — de idejében! A cikk befejező részének csak a vázlatát adjuk közte, a fentebb ismertetett ok miatt: egészség..., esztéti<ka..., külföld ... mieavmAs. Először csak a hír jutott el hozzánk, hogy Bakait;' Vera, a Szegedi Textilmüvek többszörösen kitüntetett munkaérdemrendes fonónője kilépett a gyárból és a Fonalmentőnél talált alkalmazást. Nem keltett újságírófantázia ahhoz, hogy ügyet szimatoljunk a háttérben, természetesen adódott a kér dés: mi történhetett? Látszatra azonban a dolog igen egyszerű, nem újságba kívánkozó. Bakaity Ver", (Szegedi Istvánné), kisfia születése után olyan legyengült egészségi állapotba került, hogy nem vállalhatta tovább az éjszakai munkát Szakadás-felvételező lett, du egészsége tovább romlott, s ezért kimaradt a gyárból. Két-három hónapi pihenés után aztán könnyebb munkát, könyebb beosztást vállalt a Fonalmentőnél. Mi keresnivalója van Ut az újságírónak? Mi volt a7, ami mégis kutatásra, a dolgok mélyebb megismerésére ösztökélt? Megintcsak egy hír, egy másik. Tavaly az üzem lét számának csaknem a fele — főként munkás — elhagyta a gyárat. Most kért köny nyebb beosztást például Kátainé, az egyik legkiválóbb fonó. Véletlen lenne? Mit mond Bakaity Vera? A Faragó utcai bérházak egyik szép, modern, kétszobás lakásában lakik férjévei, kisfiával együtt Szeged iné, Bakaity Vera. A berehdejé: szép, kultúrált, olyan, amilyet minden munkásnak szeretnénk. Az egész lakáson meglátszik, hogy lakói nemcsakszeretik a tisztaságot, szépet, de jól is keresnek. Bakaity Vera magas, barna asszony, kicsit halovány, csontos, mint a legtöbb munkásasszony. Ruhája azonban modern, jól szabott, csak a beszédén, mozdulatain érez ni némi darabosságot. — Negyvenkilencben kerültem a gyárba, az ejsö csoporttal. Nagyon megszerettem a munkámat. Taláh túlzásnak hat, de higyje eí, ez volt a célom, mindenem. Egy éven át nem Volt egy vasárnapom, akkor is dolgoztam. Hajtottam magam, s a vezetőség bíztatott. Négy éven át a zsebemből ebédeltem, ha egy percre el kellett mennem, futottam. Gyorsított gépen dolgoztam, s néha, amikor hazamentem, olyan fáradt voltam, hogv csak Vánszorogni tudtam ... Meglett az eredménye, ötvenegyben sztahánovista oklevelet, majd munkaérdemrendet kaptam. Egymás után jöttek a kitüntetése*. Híres ember lettem. De egyszer mindezért fizetni keltett ... Amikor megszületett a kisfiam, idegileg olyan gyenge lettem, hogy nem bírtam az éjszakázást tovább. Már úgy Volt. hogv leszámolok, amikor Sarnyainé, az akkori igazgató vissza tartott. Szakadás-felvételező lettem... S ekkor egycsapásra minden megváltozott. Egyszerre rádöbbentem, hogy már nem vagyok „nagy szám", a híres kormánykitüntetett, hanem fölösleges kolonc az üzem nyakén. Hangja síróssá halkul, keze tétován végigsiklik homlokán. Vajon mire gondol7 Az első reggelre, amikor hűvösebben fogadták köszöné sét, vagy az élső gyűlésre, amikor nem választották be az elnökség tagjai közé? — A lányok ugyan továbbra is szerettek, de ebből is csak baj származott. Gyakran panaszkodtak és én a pártjukat fogtam. Egyszer aztán behívatott Zombori elvtárs, a fonoda vezetője, s a vezetőség előtt csúnyán létólt. Azt mondta, ideje, hogy elhallgassak és szűnjek meg végre panaszgyűjtő lenni. Másnap áthelyeztek a keresztorsózóba, a köszönésemet ettől kezdve alig. vagy sehogyse ; fogadták. Levegő tettem, j Két hónapig bírtam, aztán j eljöttem. Akkor még úgy ki- \ voltam, hogy egy szó elég I volt, hogy sírvafakadjak. Máius ótn aztán a ttórial- ' mentőnél dolgozom, mint palackorsózó. így tenne? Es mit mond az üzem ? Mondjuk meg mindjárt az elején őszintén, hogy a munkások legtöbbje igen, de a vezetőség nemigen szereti a Textilművekben Bakaity Verát. Valahogy nem szívesen beszélnek róla, még a párttitkár, a főmérnök sem, és ne haragudjanak meg érte, de hangjukon nemtörődömség, közömbösség érződik. — HOSS2Ú érek óta ismerem Verát — mondja Zombori elvtárs, a fonoda vezetője, akit higgadt, csöndes embernek ismernek, olyannak, aki kétszer is meggondolja, amit mond. — Tehetséges, ügyes munkásnő, ; eleinte nem is volt vele semmi baj. De később fejébe szállt a dicsőség, azt hiLte, neki mindent szabad. Hozzájött az idegessége is, s ez okozta a végén a bajt. Amikor szakadás-felvételező lett. valósággal panaszirodát nyitott. Igazságot osztogatott, s legtöbbször a művezető ellen. Amíg beszélgetünk, bejön az irodába egy fanyar mosolyú szőke asszony (később tudtam meg, hogy Nyéki Lajosné, a békebizottság titka* ra). Egy darabig hallgatja, amit Zombori elvtárs mono, aztán közbeszól: — Nézzél elvtársnő... a Textilművek a hároméve * terv első létesítményei köz í tartozott. Modern* szovjet gépekkel dolgozó üzem volt, itt mindennek menni keltett, mint a karikacsapás. Nemcsak Verát, hanem az üzemet is futtatták... S Bakaity törekvő munkás völr, „jól futott". Amikor aztán nem bírta az iramot tovább, nem tudott „kis emberként'' élhi. Neki lenne igaza? Csalt, ennyit ér, csak ennyi Bakaity Vera négyévi megfeszített, csaknem emberfeletti munkája? A fenti példa alapján úgy látszik, csak ennyi. A futtatás okozta, hogy Bakaity Vera a Fonalmentőhöz került, hogy Kátainé otthagyja a fonást, hogy a Textilmüvekben nem tud szilárd munkásgárda kialakulni. Miért írtuk ezt a cikket? Hogy szűnjék meg végre mindenfajta futtatás, felelőtlenség és lépjen helyébe az emberekért való törődés és ez szüljön, ha nem it olyan hangzatos, de tartós eredményeket. Sinkó Eva =HÍMEK Tarlsák Szegeden a „ Hannibál ianár úr" című íílm díszbemutatóját Móra Ferenc „Hannibál föltámasztása" cimű regényéből — a regény 1955-ben a szegedi Tiszatáji Magvető Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot — film készült „Hannibál tanár úr" címmel. Az új magyar filmet október 18-án mutatják be hazánkban. Ehhez a hírhez rögtön tolmácsoljuk a szegediék kívánságát: Móra Ferencet nagyon magukénak vallják a szegediek és szeretnék, ha a nagy magya.r iró regényéből készült film díszbemutatóját Szegeden rendeznék meg. Ez a kívánság — úgy hisszük — teljesíthető is. — Rembrandt-emlékestet rendez a TTIT és a Hazafias Népfront vérest bizottsága a Nemzetiközi Múzeuma Napok keretén belül csütörtökön este 7 óraikor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban. A németalföldi nagy festőről MeLler Péter, az Országos Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársa tárt VetítétŰkfepes előadást. — Ma délelőtt 9 órakor nyitják meg a Postás Művelődési Otthonban három megye (Békés, Bács, Csongrád' postás dolgozóinak ankéttal egybekötött újítási kiállítását. A kiállítást a Postás Szakszervezet Területi Bizottsága rendezi. — Ma, október 9-én reggel 8 órai kezdettel ülést tart a Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A Végrehajtó bizottság ülésén a következő kérdéseket tárgyalják meg: a végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtását; a közművesítés és a családi lakóházépítési akció helyzetét, valamint a város- és községgazdálkodási osztálynak a szolgáltató vállaiatctokal kapcsolatos irányító munkáját; a piaci kereskedelem fejlesztését a lakosság jobb ellátása érdekében; az október 26-i tanácsülés tervezett anyagát, valamint az előterjesztéseket és a javas'atokat. — Az Országos Takarékpénztár október 9-én, kedden délután 5 órakor Cegléden, a városi művelődési otthonban bonyolítja le a nyereménybetétkönyvek esedékes, 21. sorsolását — Havazás Krakkóban. Vasárnap reggel a dél-lengyelországi Krakkót hótakaró borította. Havazást jelentenek Kielcéből és Tranowból is. Zakopane térségében a hőmérséklet mínusz 3, sőt mínusz 7 fokra süllyedt. — Virágzik az orgona. Ki hinné, hogy október elején kinyílt az orgona virágja az Osz utca 21. számú ház udvarán, egy szélvédte helyen, a kerítés tövében. Igazság szerint rhásedvirágzás lenne ez, csakhogy az orgonát tavaszszal ültették oda, így hát most, a -vénasszonyok nyarán- — kissé hűvös időben — virágziík először. — Megállapítható-e a gyermekek neme á születés előtt? A Britisth Medical Journal című angol orvdsi szaklap arról ír, hogv izraeli orvosok egv Csoportja eljárást fedezett fel, amelynek alapján meg lehet állapítani a gyer" mekek nemét születésük előtt. A diagnózis az anyaméhből vett nedvek megvizsgálásán alapul és vele bizonyossággal meg lehet állapítani a gyermek nemét. A lap megállapítja, hogy ez a módszer a többi között lehetővé teszi, hogy időben kezelni tudják a nemi rendellenességeket. — Rómában, a Szent Péter-bazilikában boldoggá avatták XI. Inec pápát. Felolvasták a boldoggá avatásról szóló kongregáció-lialározátot, majd a Castcl Gnndolfoban tartózkodó pápá rádiószózütát közvetítették. XI. Ince pápa volt az, aki egységes keresztény haderőt hívott egybe az ozmán hódítás ellen. Megie ent a Szegedi Tükör e:*újabb száma A „Szént Johanna" bemutatójára jelent meg az idei színházi évadban harmadik évfolyamába lépett színházi lap, a „Szegedi Tükör" tartalmas új száma. Ismerteti a nagy 9Íkcrrél bemutatott Shaw-dnrnb mondanivalóját, 9 a rendező elgondolásait. Színes riportok foglalkoznak a baletlkarrnl, a sZftiház több új művészével Pellies Fereneeel. Fogarnssv Máriával, Jlicskey Károllyal, ezenkívül beszélgetést közöl Rubáhyi Vilttl09 zeneigazgatóval az ének-, zene- és tflhcknr létszámának megnövekedése alkalmából. Képekben, kis cikkekben tudósít nz „Egy pohár víz" és a „T.ili bárónő" sikeréről. ezenkívül számos apró írás tájékoztat a színház terveiről, solonkövelke/ő rlnfnhjairó!. valamint a város kulturális életéről. Képekkel tarkítptt ismertetések számolnak he a szegedi mozik sorohkövetkező filmjeiről is. A lapban ezáltal is megtaláljuk a színház és a rtiozik műsorát, szereposzlásait, n keresztrejtvényt kedvelők pt-dig szegedi színészek neveit fejthetik meg. A legközelebbi szám október 20-ára, a „f.nkmé" bemutaléijára jelenik meg,