Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-07 / 237. szám

Vasárnap, 1956. október 7. DÉLMÜGYHRORSZAG OKTÓBERI SÉTA a vértanúk városában SOHA ILYEN NEHEZEN nem írtam még riportot Igaz, ez a riport emlékezés is, szíveket, lelkeket marcangoló fájdalmas emlékeket elevenít lel, történelmünk legtragikusabb napját: október hatodikát. A nagy temetési napot, a nemzet sírját, az aradi vértanúk halhatatlan emlékét* Október 6. előtt Aradon jártam. Láttam az 1848-as múzeumot, az aradi várat, voltam Világoson, A Wagyvárad—temesvári gyorssal kora reggel érkeztem Aradra. Az állomástól a villamos egészen Világosig közlekedik. Kimegyünk vele Világosra; az aradi tragédia első felvonásé« asztalon írták alá a feltétel nélküli fegyverletételcu téren kísérőnk, barátom kimutat a nagyváradi villamoson: — Látod ezt a házat? Avram Jancu tér 16. Itt állott a régi városháza, ahol a forradalmi országgyűlés 1849. augusztus 10én utolsó ülését tartotta. A szabadság naplementéje, a drámai előjáték tehát itt zajlott le. Az ódon, boltíves épület helyén ma már nagy, modern épület áll, de a 48-as múzeum őrzi azt az egykorú rajzot, amely az aradi főteret ábrázolja 1848ban, itt jól látható a régi városháza; RÉGI ÉPÜLETEKBEN mindig egy kicsit borzadva jár az ember, a világosi báró-Bohusféle kastélyban, ahol 1849. augusztus 13-án Görgey aláírta a fegyverletétel! egyezményt, különösen rémítő járkálni. Nem az épület stüusa miatt, nincs abba semmi kísérteties, nem is kastély az, inkább amolyan jobb módú kúria lehetett. De félelmetessé, kísértetiessé teszi emléke. A szoba, ahol Görgey és Frolov tábornok találkozott, ma üresen áll, csak egy emléktábla jelzi a falon, hogy itt történt meg a gyászos következményű esemény. A városba jövet, a múzeum felé baktatva, a Maros túlsó oldalán látjuk a várat. A dicsőségnek és a vértanúságnak a várát. Itt arattak nagy stratégiai győzelmet Vécsey és Damjanich seregei. Itt volt Damjanich főhadiszállása. S ez lett október hatodikán a 13 hős tábornok mártírhalálának színhelye; A vár északi sáncárkában lőtlék agyon Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Desseffy Aurélt és Lázár Vilmost, — s a vártól délre feláll!tolt bitófákon végezték ki Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Lachner Györgyöt, Nagy Sándort, Lein ingen Károlyt, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A vértanúság helyétől nem messze emlékmű áll. s a környéket most parkosítják kegyeletes szívű dolgos kezek; Már jócskán dél van, mire visszaérünk a városba. A Maros pariján haladunk a nagy folyó-kanyar felé, a híres kultúrpalotába. Itt rendezték be az 1848-as múzeumotZala Béla, a múzeum lelkes igazgatója fogad bennünket, s a kölcsönös ismerkedés után mindjárt megkér, — közvetítsem a szegedi múzeum és az egyetem történelmi tanszékének munkatársaihoz kérésüket: küldjenek az aradi múzeumnak az 1849-es ről szóló szerződést Görgey és Frolov. szegedi egyezményre vonatkozó adatokat, képeket, dokumentumokat Sietve jegyzem fel a kérést, — mint a Szeged és Arad közötti kapcsolatok megteremtésének lehetőségét — s mint sürgősen megvalósítandó feladatra felhívom a szegedi illetékesek figyelmét Az aradi 1848—49-es múzeum lenyűgöző anyaggal, hozzáértő rendezéssel állít emléket a magyar szabadságharcnak. A hat részből álló kiállítás bevezetőjében a polgári társadalom, a kapitalista termelési rend fejlődését mutatja be általában, azután a bécsi forradalom, majd a március 15-i pesti forradalom dokumentumait állítja ki, a negyídik részben a szabadságharc alakulását ötödik részben az aradi eseményeket, s végül a Havnau-féle megtorlás brutális emlékeit idézi fel. A MAGYAR TÖRTÉNELEM legnagyobb napjaiba pillant bele, aki végig nézi ezt a kiállítást Mennyi gondos, szeretetteljes, apró munka kellett ahhoz, hogy ez az anyag összegyűljön. Valóban az egész magyar nép szerető gondoskodása, mert mindaz, amit ott láttam, több mint száz éves szakadatlan gyűjtőmunka eredményeMert sok mindent, egy életre szóló gazdag emléktárat láttam. Kezemben tartottam Petőfi kardját, Kossuth pisztoly-készletét, forgattam a forradalmi Közcsendi Bizottmány buzogányát, mely a nép hatalmát jelképezte. Olvastam Moritz Glaser bécsi tanulónak a levelét, amelyet a bécsi munkásoknak írt, dicsőítve a forradalomba való helytállásukat, Petőfi németnyelvű felhívását, amelyben leleplezi a Habsburg elnyomást, és harcra hívja fel a németajkú lakosságot is a forradalmi vívmányok megvédéséért. Láttam Rózsa Sándor román és magyar parasztokból álló szabadcsapata zászlajának maradványait, a nemzetőrök karszalagjait, Bem tábornok röpiratait, felhívását, amelyben általános amnesztiát ad Erdély minden lakosának, akik a császári ellenforradalmárok félrevezetése következtében osztrák zászló alatt küzdöttek vélt nemzeti szabadságukért. Könyököltem Bem tábornok asztalán, ahol a halhatatlan kis öreg térképeit teregette ki, tanulmányozva a harcok lehetőségeit, megsimogattam az asztalt, amelyen Bem apó vacsorázott Radnán 1849. augusztus 6-án Arad felé tartva, hogy átvegye a fővezérséget. De fájdalom, láttam másfajta asztalt is. Solise hittem volna; hogy a különböző asztalok ilyen különböző hangulatokat tudjanak kiváltani. Láttam azt az asztalt is, amelyen Görgey tábornok és Frolov cári tábornok aláírták a feltételnélküli fegyverletételt S nemcsak Kossuth pisztolykészletét láttam, de a Görgeyét is, amelyet Sass cári tábornoktól kapott, amikor áruló tárgyalásait folytatta. S láttam még fájdalmasabb emlékeket ültem abban a karosszékben, amelyben a töröttlábú Damjanich üldögélt, érintettem azt a mankót, amelynek segítségével Damjanich az akasztófa alá bicegett, s láttam a Damjanich tábornokot a vesztőhelyre szállító szekér maradványait, — amelyet attól a paraszttól vettek meg aradi honfiali, akit az osztrák csendőrök kirendeltek Damjanich szállítására. Láttam a főbelőtt Kiss Emő tábornok mellényét is, amelyet árverésen vásároltak meg a hóhértól, — s láttam a kilenc akasztófa darabját. Földbegyökerezett lábbal álltam a vitrin előtt, amely Lázár Vilmos ezredes sarkantyúját tartalmazta, — exhumálásakor az aradi várárokban találták. S oh. te nagy és erős asszony! Láttam egy urnát is. egy színezüst serleget, amelyben J-einingen tábornok özvegye őrizte férje szívét.;; És könnyes szemmel nézegettem egy drólkeretes szemüveget, K. L. monogramos zsebkendőt, egy öreg házisapkát, sétabotot, — Kossuth Lajos emléktárgyait a száműzetésből.:: AMIKOR A KIÁLLÍTÁS végére értem, s elébem tették a látogatók emlékkönyvét, Kölcsey szavait írtam bele: „Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt". Azután megtoldottam a magaméval: „A hazafiság és a szabadság nagy iskolája ez a kiállítás. Jobb magyarnak érzem magam, amióta láttam". S lassan, szokásomtól eltérően olvashatóan, írom alá nevem az aradi 1848-as múzeum látogatóinak emlékkönyvébe. Osváth Béla (Polytatás a 4. oldalról). tek, hogy „megnyerjék" maguknak, a íkomimunisták. a nép ellen. De Szalai Andrást sem kínzásokkal, sem széo szavakkal nem tudták árulás. ra bírni. S bár a perben az ellenkezőjét állították Szalai elvtársról— sosem volt áruló, mindig, amíg élt. hűséges, szerény, fáradhatatlan szolgája volt a népnek. A sikertelen kísérletek után Szalai elvtársat rendőri felügyelet alá helyezték, s kitiltották az iskolából. Ettől kezdve még szilárdabban, még erőteljesebben, s az eddiginél céltudatosabban harcolt a marxista eszmék elsajátításáért, s terjesztéséért. Ahogy ő maga írja: nagy örömet érzett, hogy gyárba mehet, mert így közelebb kerül a munkásokhoz. Vasesztergályos tanoncnak szerződött, s közben magánúton tanult. Dolgozott, tanult és röplapokat szerkesztett, terjesztett. A hallatlanul szerény, barátot, embert nagyon szerető és megbecsülő, lángoló hitű fiatalember akikor már nagy tiszteletnek, barátságnak örvendett környezetében. Mikor Budapestre került, alhová az állandó, ismétlődő rendőri zaklatások elől jött, egymás után kapta a párttól a különböző megbízásokat. Dolgozott a Vörös Segélyben, az OIB-ben, szervezte az ifiket, terjesztette a kommunista sajtót. Semmi munkát nem talált soknak, közvetlensége és derűje, amellyel az emberekhez közeledett, megkönnyítette számára a köztük végzett munkát. Ezekben az években alakult ki nagy, igaz barátsága Ságvári Endre elvtárssal, aki tanácsadója, elvtársa, vitatársa volt élete végéig. Tőle búcsúzott, mikor egy időre Jugoszláviába ment. s tőle kért ismét pártmunkát, mikor 1941 júniusában visszajött Budapestre. Szalai elvtársat újból az OIB-be osztották be munkára. A rendőrség figyelme hamarosan ismét ráterelődött. 1942 májusában letartóztatták. Rózsa Ferenc elvtárssal egy időben volt a hírhedt kínzókamrában, az Andrássylafetanyában. Hősiesen viselkedett, a szó legnemesebb értelmében a legválogatottabb kínzásokkal sem tudták szóra bírni, nem tudtak tőle egyetlen áruló szót kicsikarni, hiába verték újból és újból ájulttá. Az erős, egészséges fiatalemberből roncs, egész életére beteg embert csináltak, de a nép ügyéhez, a párt eszméjéhez mindvégig hű maradt. Az ütésektől sérüléses epilepsziát kapott; 42 kiló volt, amikor egy napon eszméletlen állapotban letették édesanyja lakása elé — hoí.v otthon haljon meg Nem volt öntudatnál, de egyre azt kiabálta: „Nem mondok semmit, nem mondok semmit!" S így is tett. Pedig alig erősödött meg, ismét börtönbe hurcolták, s ismét addig tartották itt, amíg úgy látták: „Most már aztán tényleg nincs neki sok hátra.'* Mikor nagyon súlyos állapotba került, pár hétre felfüggesztették börtönbüntetését. Az újbóli letartóztatást már nem várta meg. hajtotta őt a vágy: dolgozni, dolgozni, tengni valamit a fasizmus ellen, a hazáért. Illegalitásba vonult, s betegen is munkát vállalt. Nem akármilyent. Lakásán kis vegyi laboratóriumot rendezett be. ahol az elvtársak, a szabadságharcosok számára készítette a hamis iratokat. Kommunisták százai mentették rae- életüket az általa készített papírok, pecsétek segítségévek Egészen a felszabadulás napjáig dolgr—tt. beteg testtel, de igaz szívvel. A felszabadulás után egv ideig a IV. kerületi (belvárosi) párt bizottságban dolgozott, majd 1945 nyarán pártiskolára került. A legjobbak közé tartozott akkor is. amikor •később a Központi Vezetőség káderosztályára került, annak helyettes vezetője lett: Nem volt ember, aki ne szerette volna a hallatlanul puritán, végtelenül szorgalmas, mindenki gondjával, bajával törődő embert. Aki ismerte, elmondhatja róla: szinte égett a munkától. Soha semmit nem talált elégnek, amit a népért tehet. Amikor minden emberi törvényt kijátszva perbefogták, néphez való ragaszkodását, jóságát, „szokását". hogy úgy akart élni. ahogy az emberek többsége — félrevezető hazugságnak bélyegezték. Pedig csak úgy élt. ahogyan igaz embernek kell élnie. Emlékét úgy őrizzük meg szívünkben, hogy megfogadjuk: élete és halála nagy tanulságát levonjuk egy egész életre. Bemutatták Szegeden a Szent Johannát A Szegedi Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be tegnap este G. B. Shaw: Szent Johanna című történelmi színművét Horváth Jenő főrendező rendezésélben. A címszerepet Papp Teri, a többi szerepeket Kaló Flórián, Bicskey Károly Jászai Mari-díjas, Kormos Lajos, Kátay Endre, Károlyi István és Kovács János alakították. A deszhi gépállomás teljesítette éves tervét A Deszki Gépállomás vezetői jelentették szerkesztő ségünknek, hogy a gépállomásuk 95 százalékos üzemanyag-felhasználás mellett az elmúlt héten befejezte egész évre szóló traktor- és motor-munkatervét. A gép állomás dolgozói szép eredményeket érnek el most a talajelőkészítésben is. Több száz katasztrális holdat mái be is vetettek. Technikafejlesztés a Kéziszerszámgyárban Naponta mintegy 70—80 csiszolókorongra van szükség a Kéziszerszámárugyárban a különböző vasanyagok fényesítéséhez. A rongyból készült csiszolákorongokra enywel ragasztják, a csiszolóport, tehát használat előtt meg kell száradnia az enyvnek. Eddig a természetes száradás 2—2 és félnapig tartott, s bizony nedvesebb időben előfordult, hogy a lassúbb száradás miatt nem volt elegendő használható korong, ami akadályozta a munka folyamatosságát. A napokban úgynevezett „infra vörös szárítási" vezettek be az üzemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mesterségesen, egy kisebb szobában — amelyben 15 különleges égőt helyeztek ei — szárítják a csiszolókorongokat. A szükséges mennyiség ezzel az új technikai eljárással egy nap alatt megszárad, sőt még tartalékkorongot is tudnak biztosítani a cisszolás zavartalanságához. Nemrégiben Csamangó József kezdeményezésére egy új gép elkészítését kezdték meg a szerszámműhely dolgozói. Az a cél vezette őket, hogy a nyelezést meggyorsítsák, könnyebbé tegyék. Régi fúrógép alsórészét használták fel a ..csavarhúzó nvelezögép" összeállításához, fölébe építettek egy vibrátort, amely 24 ezret üt percenként: a géppel több mint felére csökkentették a nyelezési időt. A dolgozóknak tnem kell kilós kalapáccsal verniök a csavarhúzót a nyélbe —, a fémrészt egyszerűen behelyezik a gépbe, a nyélre rászorítják a vibrátort, amely önállóan beleveri a nyelet a csavarhúzóba. A gép kipróbálása kitűnően sikerült és a közeli napokban már a termelés szolgálatába állítják. — Eredeti híradásunktól eltérően Rusznyák István akadémikus, országgyűlési képviselő szerdán délelőtt és délután, nem képviselői beszámolót tart a Szegedi Tudományegyetemen, hanem csak szűkebbkörű megbeszélést folytat majd a szegedi értelmiségiek képviselőivel. ASSZONYOKNAK Csak nőknek] aradi 1848-as múzeum egyik részlete. Középen a Damjanichot vesztőhelyre szállító szekér maradványa. Kérjük a férfiakat, ne olvassák el az alábbi sorokat, mert arról a bemutatóról szólnak, amelyet „csak nőknek" jelszóval szervezett a ruházati bolt. vállalat pénteken este a Gorkij Művelődési Otthonban. Közel kétszáz nő nézte végig a sikeres bemutatót. Többször felcsattant a taps, elsősorban a lenge, fátyolvékony nylonból készült darabok dicséretére. Két szaténből készült hálóingnek volt ezeken kívül sikere. Az egyik világoskék, egészen sima vonalakkal, de csipkéből készült gallérral és csipke fodorral a karkivágás körül. Aj ára 325 forint. A másik fehér szaténből készült, mély kivágással és fekete hímzéssel díszítve. Ennek ára 355 forint. Mindkettő megrendelhető a 6-os számú ..Divalbolt"-ban, a Lenin utcán. Ezeken a szép, de bizony drága holmikon kívül természetesen lé— Igor Ozim jugoszláv hegedűművész vendégszerepel na este 8 órakor a Zeneművészeti Szakiskola nagyterűében. A kiváló jugoszlá" legedűművész az Országos '•"ilharmónia szegedi kirendeltsége szokásos évi kama rabérlet-hangversenye keretében lép fel városunkbalt. nyegesen olcsóbb és ugyancsak szép, csinos darabokat is bemutattak. Tapsot kaptak a 130 forint körüli darabok is, sőt az a delénből készült hálóing is, amely csak 87 forintba kerül és a 85 forintos flanell ágykabát is. Nemcsak a 6-os boltban megrendelhető modelleket, hanem nagyon sok olyan darabot is felvonultattak, amelyek licszen kaphatók minden árudában. A bemutató a ntházali kiállítás keretében került megrendezásre. Ma, vasárnap a legújabb őszi ruha, kabát és halapmodefIckel mutatják be este 6-kor. Q^eAtnekjdték A könyvesboltban és a Klauzál téri könyvsátorban ötletes, új képeskönyveit kaphatók. A kemény tábláit szétnyitása után Kolumbusz Kristóf nagy hajói, dzsungelbeli fák, vadállatok és még más érdekes alakzatok „varázslódnak" elő, emelkednek ki a lapok közül. Az áruk 12 forint, Csehszlovákiából érkeztek. Megjelent már ilyen magyar kiadvány is a napokban, Petőfi Sándor János vitéze, Róna Emmy grafikusművésznő plasztikus képeivel. Ez is kapható már a szegedi könyvesboltokban, Vasárnap' tészták OLCSÖ TORTA: Három tojás sárgáját elkeverjük 18 dekagramm cukorral, 18 dekagramm liszttel, amelybe előzőleg egy csomag sütőport tettünk, 7 dekagramm őrölt dióval, 3 tojás fehérjé nek habjával, 6 evőkanál vízzel. Tortaformában megsütjük és kettőbe vágjuk. Tölteléke: 10 deka vajat 15 deka cukorral és rum, vagy vaníliás cukor hozzáadásával habosra keverünk. Ezzel vonhatjuk be a torta tetejét is. KÁVÉ-SZELET: Egy és félkocka Zamat-kávét tejben eláztatunk. Egy evőkanál zsírt habosra keverve, két kávésbögre cukrot, 3 bögre lisztet, egy csomag sütőport és kevés szódabikarbóna hozzáadásával, tejjel piskóta -szerű folyékony tésztává keverünk. Meleg sütőben lassan sütjük. Igen finom és kiadós sütemény. Tölteni i, lehet tejkrémmel, vagy vajkrémmel. A recepteket beküldte Bálint Istvánné, Kiskundorozsma, Thököly út 3.