Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-07 / 237. szám

Vasárnap, 1956. október 7. DÉLMÜGYHRORSZAG OKTÓBERI SÉTA a vértanúk városában SOHA ILYEN NEHEZEN nem írtam még riportot Igaz, ez a riport emlékezés is, szíve­ket, lelkeket marcangoló fájdal­mas emlékeket elevenít lel, tör­ténelmünk legtragikusabb nap­ját: október hatodikát. A nagy temetési napot, a nemzet sírját, az aradi vértanúk halhatatlan emlékét* Október 6. előtt Aradon jár­tam. Láttam az 1848-as múzeu­mot, az aradi várat, voltam Vi­lágoson, A Wagyvárad—temesvári gyorssal kora reggel érkeztem Aradra. Az állomástól a villa­mos egészen Világosig közleke­dik. Kimegyünk vele Világosra; az aradi tragédia első felvonásé­« asztalon írták alá a feltétel nélküli fegyverletétel­cu téren kísérőnk, barátom kimutat a nagyváradi villamoson: — Látod ezt a házat? Avram Jancu tér 16. Itt állott a régi városháza, ahol a forradalmi or­szággyűlés 1849. augusztus 10­én utolsó ülését tartotta. A szabadság naplementéje, a drámai előjáték tehát itt zajlott le. Az ódon, boltíves épület he­lyén ma már nagy, modern épü­let áll, de a 48-as múzeum őrzi azt az egykorú rajzot, amely az aradi főteret ábrázolja 1848­ban, itt jól látható a régi város­háza; RÉGI ÉPÜLETEKBEN min­dig egy kicsit borzadva jár az ember, a világosi báró-Bohus­féle kastélyban, ahol 1849. au­gusztus 13-án Görgey aláírta a fegyverletétel! egyezményt, kü­lönösen rémítő járkálni. Nem az épület stüusa miatt, nincs abba semmi kísérteties, nem is kastély az, inkább amolyan jobb módú kúria lehetett. De félelmetessé, kísértetiessé teszi emléke. A szoba, ahol Görgey és Frolov tábornok ta­lálkozott, ma üresen áll, csak egy emléktábla jelzi a falon, hogy itt történt meg a gyászos következményű esemény. A városba jövet, a múzeum felé baktatva, a Maros túlsó ol­dalán látjuk a várat. A dicső­ségnek és a vértanúságnak a várát. Itt arattak nagy stratégiai győzelmet Vécsey és Damjanich seregei. Itt volt Damjanich fő­hadiszállása. S ez lett október hatodikán a 13 hős tábornok mártírhalálának színhelye; A vár északi sáncárkában lőtlék agyon Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Desseffy Aurélt és Lá­zár Vilmost, — s a vártól délre feláll!tolt bitófákon végezték ki Aulich Lajost, Damjanich Já­nost, Knézich Károlyt, Lachner Györgyöt, Nagy Sándort, Lei­n ingen Károlyt, Pöltenberg Er­nőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A vértanúság helyétől nem messze emlékmű áll. s a kör­nyéket most parkosítják kegye­letes szívű dolgos kezek; Már jócskán dél van, mire visszaérünk a városba. A Ma­ros pariján haladunk a nagy fo­lyó-kanyar felé, a híres kultúr­palotába. Itt rendezték be az 1848-as múzeumot­Zala Béla, a múzeum lelkes igazgatója fogad bennünket, s a kölcsönös ismerkedés után mindjárt megkér, — közvetítsem a szegedi múzeum és az egyetem történelmi tanszékének mun­katársaihoz kérésüket: küldjenek az aradi múzeumnak az 1849-es ről szóló szerződést Görgey és Frolov. szegedi egyezményre vonatkozó adatokat, képeket, dokumentu­mokat Sietve jegyzem fel a kérést, — mint a Szeged és Arad közötti kapcsolatok megteremté­sének lehetőségét — s mint sür­gősen megvalósítandó feladatra felhívom a szegedi illetékesek fi­gyelmét Az aradi 1848—49-es múzeum lenyűgöző anyaggal, hozzáértő rendezéssel állít emléket a ma­gyar szabadságharcnak. A hat részből álló kiállítás bevezető­jében a polgári társadalom, a kapitalista termelési rend fej­lődését mutatja be általában, azután a bécsi forradalom, majd a március 15-i pesti forra­dalom dokumentumait állítja ki, a negyídik részben a sza­badságharc alakulását ötödik részben az aradi eseményeket, s végül a Havnau-féle megtorlás brutális emlékeit idézi fel. A MAGYAR TÖRTÉNELEM legnagyobb napjaiba pillant bele, aki végig nézi ezt a kiállítást Mennyi gondos, szeretetteljes, apró munka kellett ahhoz, hogy ez az anyag összegyűljön. Való­ban az egész magyar nép szerető gondoskodása, mert mindaz, amit ott láttam, több mint száz éves szakadatlan gyűjtőmunka eredménye­Mert sok mindent, egy életre szóló gazdag emléktárat láttam. Kezemben tartottam Petőfi kardját, Kossuth pisztoly-kész­letét, forgattam a forradalmi Közcsendi Bizottmány buzogá­nyát, mely a nép hatalmát jel­képezte. Olvastam Moritz Glaser bécsi tanulónak a levelét, ame­lyet a bécsi munkásoknak írt, dicsőítve a forradalomba való helytállásukat, Petőfi német­nyelvű felhívását, amelyben le­leplezi a Habsburg elnyomást, és harcra hívja fel a németajkú lakosságot is a forradalmi vív­mányok megvédéséért. Láttam Rózsa Sándor román és ma­gyar parasztokból álló szabad­csapata zászlajának maradvá­nyait, a nemzetőrök karszalag­jait, Bem tábornok röpiratait, felhívását, amelyben általános amnesztiát ad Erdély minden lakosának, akik a császári ellen­forradalmárok félrevezetése kö­vetkeztében osztrák zászló alatt küzdöttek vélt nemzeti szabad­ságukért. Könyököltem Bem tábornok asztalán, ahol a halhatatlan kis öreg térképeit teregette ki, ta­nulmányozva a harcok lehetősé­geit, megsimogattam az asztalt, amelyen Bem apó vacsorázott Radnán 1849. augusztus 6-án Arad felé tartva, hogy átvegye a fővezérséget. De fájdalom, láttam másfajta asztalt is. Solise hittem volna; hogy a különböző asztalok ilyen különböző hangulatokat tudja­nak kiváltani. Láttam azt az asztalt is, amelyen Görgey tá­bornok és Frolov cári tábornok aláírták a feltételnélküli fegy­verletételt S nemcsak Kossuth pisztolykészletét láttam, de a Görgeyét is, amelyet Sass cári tábornoktól kapott, amikor áruló tárgyalásait folytatta. S láttam még fájdalmasabb emlékeket ültem abban a ka­rosszékben, amelyben a törött­lábú Damjanich üldögélt, érin­tettem azt a mankót, amelynek segítségével Damjanich az akasz­tófa alá bicegett, s láttam a Damjanich tábornokot a vesztő­helyre szállító szekér maradvá­nyait, — amelyet attól a paraszt­tól vettek meg aradi honfiali, akit az osztrák csendőrök kiren­deltek Damjanich szállítására. Láttam a főbelőtt Kiss Emő tá­bornok mellényét is, amelyet ár­verésen vásároltak meg a hó­hértól, — s láttam a kilenc akasztófa darabját. Földbegyö­kerezett lábbal álltam a vitrin előtt, amely Lázár Vilmos ezre­des sarkantyúját tartalmazta, — exhumálásakor az aradi vár­árokban találták. S oh. te nagy és erős asszony! Láttam egy urnát is. egy szín­ezüst serleget, amelyben J-ei­ningen tábornok özvegye őrizte férje szívét.;; És könnyes szemmel nézeget­tem egy drólkeretes szemüveget, K. L. monogramos zsebkendőt, egy öreg házisapkát, sétabotot, — Kossuth Lajos emléktárgyait a száműzetésből.:: AMIKOR A KIÁLLÍTÁS vé­gére értem, s elébem tették a látogatók emlékkönyvét, Köl­csey szavait írtam bele: „Meg­bűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt". Azután megtoldot­tam a magaméval: „A hazafi­ság és a szabadság nagy iskolája ez a kiállítás. Jobb magyarnak érzem magam, amióta láttam". S lassan, szokásomtól eltérően olvashatóan, írom alá nevem az aradi 1848-as múzeum láto­gatóinak emlékkönyvébe. Osváth Béla (Polytatás a 4. oldalról). tek, hogy „megnyerjék" ma­guknak, a íkomimunisták. a nép ellen. De Szalai Andrást sem kínzásokkal, sem széo szavakkal nem tudták árulás. ra bírni. S bár a perben az ellenkezőjét állították Szalai elvtársról— sosem volt áruló, mindig, amíg élt. hűséges, szerény, fáradhatatlan szol­gája volt a népnek. A sikertelen kísérletek után Szalai elvtársat rendőri fel­ügyelet alá helyezték, s ki­tiltották az iskolából. Ettől kezdve még szilárdabban, még erőteljesebben, s az ed­diginél céltudatosabban har­colt a marxista eszmék elsa­játításáért, s terjesztéséért. Ahogy ő maga írja: nagy örömet érzett, hogy gyárba mehet, mert így közelebb ke­rül a munkásokhoz. Vasesz­tergályos tanoncnak szerző­dött, s közben magánúton tanult. Dolgozott, tanult és röplapokat szerkesztett, ter­jesztett. A hallatlanul sze­rény, barátot, embert nagyon szerető és megbecsülő, lángo­ló hitű fiatalember akikor már nagy tiszteletnek, barát­ságnak örvendett környezeté­ben. Mikor Budapestre ke­rült, alhová az állandó, ismét­lődő rendőri zaklatások elől jött, egymás után kapta a párttól a különböző megbízá­sokat. Dolgozott a Vörös Se­gélyben, az OIB-ben, szervez­te az ifiket, terjesztette a kommunista sajtót. Semmi munkát nem talált soknak, közvetlensége és derűje, amellyel az emberekhez kö­zeledett, megkönnyítette szá­mára a köztük végzett mun­kát. Ezekben az években ala­kult ki nagy, igaz barátsága Ságvári Endre elvtárssal, aki tanácsadója, elvtársa, vita­társa volt élete végéig. Tőle búcsúzott, mikor egy időre Jugoszláviába ment. s tőle kért ismét pártmunkát, mi­kor 1941 júniusában vissza­jött Budapestre. Szalai elvtársat újból az OIB-be osztották be munká­ra. A rendőrség figyelme ha­marosan ismét ráterelődött. 1942 májusában letartóztat­ták. Rózsa Ferenc elvtárssal egy időben volt a hírhedt kínzókamrában, az Andrássy­lafetanyában. Hősiesen visel­kedett, a szó legnemesebb ér­telmében a legválogatottabb kínzásokkal sem tudták szóra bírni, nem tudtak tőle egyet­len áruló szót kicsikarni, hiá­ba verték újból és újból ájult­tá. Az erős, egészséges fia­talemberből roncs, egész éle­tére beteg embert csináltak, de a nép ügyéhez, a párt esz­méjéhez mindvégig hű ma­radt. Az ütésektől sérüléses epilepsziát kapott; 42 kiló volt, amikor egy napon esz­méletlen állapotban letették édesanyja lakása elé — hoí.v otthon haljon meg Nem volt öntudatnál, de egyre azt kia­bálta: „Nem mondok sem­mit, nem mondok semmit!" S így is tett. Pedig alig erősödött meg, ismét börtön­be hurcolták, s ismét addig tartották itt, amíg úgy lát­ták: „Most már aztán tény­leg nincs neki sok hátra.'* Mikor nagyon súlyos állapot­ba került, pár hétre felfüg­gesztették börtönbüntetését. Az újbóli letartóztatást már nem várta meg. hajtotta őt a vágy: dolgozni, dolgozni, teng­ni valamit a fasizmus ellen, a hazáért. Illegalitásba vo­nult, s betegen is munkát vállalt. Nem akármilyent. Lakásán kis vegyi laborató­riumot rendezett be. ahol az elvtársak, a szabadságharco­sok számára készítette a ha­mis iratokat. Kommunisták százai mentették rae- életü­ket az általa készített papí­rok, pecsétek segítségévek Egészen a felszabadulás nap­jáig dolgr—tt. beteg testtel, de igaz szívvel. A felszabadulás után egv ideig a IV. kerületi (belváro­si) párt bizottságban dolgozott, majd 1945 nyarán pártiskolá­ra került. A legjobbak közé tartozott akkor is. amikor •később a Központi Vezetőség káderosztályára került, an­nak helyettes vezetője lett: Nem volt ember, aki ne sze­rette volna a hallatlanul pu­ritán, végtelenül szorgalmas, mindenki gondjával, bajával törődő embert. Aki ismerte, elmondhatja róla: szinte égett a munkától. Soha semmit nem talált elégnek, amit a népért tehet. Amikor minden emberi törvényt kijátszva perbefogták, néphez való ra­gaszkodását, jóságát, „szoká­sát". hogy úgy akart élni. ahogy az emberek többsége — félrevezető hazugságnak bélyegezték. Pedig csak úgy élt. ahogyan igaz embernek kell élnie. Emlékét úgy őriz­zük meg szívünkben, hogy megfogadjuk: élete és halála nagy tanulságát levonjuk egy egész életre. Bemutatták Szegeden a Szent Johannát A Szegedi Nemzeti Szín­ház nagy sikerrel mutatta be tegnap este G. B. Shaw: Szent Johanna című törté­nelmi színművét Horváth Jenő főrendező rendezésélben. A címszerepet Papp Teri, a többi szerepeket Kaló Flóri­án, Bicskey Károly Jászai Mari-díjas, Kormos Lajos, Kátay Endre, Károlyi Ist­ván és Kovács János alakí­tották. A deszhi gépállomás teljesítette éves tervét A Deszki Gépállomás ve­zetői jelentették szerkesztő ségünknek, hogy a gépállo­másuk 95 százalékos üzem­anyag-felhasználás mellett az elmúlt héten befejezte egész évre szóló traktor- és motor-munkatervét. A gép állomás dolgozói szép ered­ményeket érnek el most a talajelőkészítésben is. Több száz katasztrális holdat mái be is vetettek. Technikafejlesztés a Kéziszerszámgyárban Naponta mintegy 70—80 csiszolókorongra van szükség a Kéziszerszámárugyárban a különböző vasanyagok fénye­sítéséhez. A rongyból készült csiszolákorongokra enywel ragasztják, a csiszolóport, te­hát használat előtt meg kell száradnia az enyvnek. Eddig a természetes száradás 2—2 és félnapig tartott, s bizony nedvesebb időben előfordult, hogy a lassúbb száradás miatt nem volt elegendő használ­ható korong, ami akadályoz­ta a munka folyamatosságát. A napokban úgynevezett „infra vörös szárítási" vezettek be az üzemben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mesterségesen, egy ki­sebb szobában — amelyben 15 különleges égőt helyeztek ei — szárítják a csiszoló­korongokat. A szükséges mennyiség ezzel az új tech­nikai eljárással egy nap alatt megszárad, sőt még tartalék­korongot is tudnak biztosí­tani a cisszolás zavartalansá­gához. Nemrégiben Csamangó Jó­zsef kezdeményezésére egy új gép elkészítését kezdték meg a szerszámműhely dol­gozói. Az a cél vezette őket, hogy a nyelezést meggyorsít­sák, könnyebbé tegyék. Régi fúrógép alsórészét használ­ták fel a ..csavarhúzó nvelezögép" összeállításához, fölébe épí­tettek egy vibrátort, amely 24 ezret üt percenként: a géppel több mint felére csök­kentették a nyelezési időt. A dolgozóknak tnem kell kilós kalapáccsal verniök a csavar­húzót a nyélbe —, a fémrészt egyszerűen behelyezik a gép­be, a nyélre rászorítják a vibrátort, amely önállóan be­leveri a nyelet a csavarhúzó­ba. A gép kipróbálása kitű­nően sikerült és a közeli na­pokban már a termelés szol­gálatába állítják. — Eredeti híradásunktól eltérően Rusznyák István akadémikus, országgyűlési képviselő szerdán délelőtt és délután, nem képviselői be­számolót tart a Szegedi Tu­dományegyetemen, hanem csak szűkebbkörű megbeszé­lést folytat majd a szegedi értelmiségiek képviselőivel. ASSZONYOKNAK Csak nőknek] aradi 1848-as múzeum egyik részlete. Középen a Dam­janichot vesztőhelyre szállító szekér maradványa. Kérjük a férfiakat, ne olvas­sák el az alábbi sorokat, mert arról a bemutatóról szólnak, amelyet „csak nőknek" jelszóval szervezett a ruházati bolt. vál­lalat pénteken este a Gorkij Mű­velődési Otthonban. Közel kétszáz nő nézte végig a sikeres bemutatót. Többször felcsattant a taps, elsősorban a lenge, fátyolvékony nylonból készült darabok dicséretére. Két szaténből készült hálóingnek volt ezeken kívül sikere. Az egyik világoskék, egészen sima vonalakkal, de csipkéből ké­szült gallérral és csipke fodor­ral a karkivágás körül. Aj ára 325 forint. A másik fehér sza­ténből készült, mély kivágással és fekete hímzéssel díszítve. En­nek ára 355 forint. Mindkettő megrendelhető a 6-os számú ..Divalbolt"-ban, a Lenin utcán. Ezeken a szép, de bizony drága holmikon kívül természetesen lé­— Igor Ozim jugoszláv he­gedűművész vendégszerepel na este 8 órakor a Zenemű­vészeti Szakiskola nagyter­űében. A kiváló jugoszlá" legedűművész az Országos '•"ilharmónia szegedi kiren­deltsége szokásos évi kama rabérlet-hangversenye kere­tében lép fel városunkbalt. nyegesen olcsóbb és ugyancsak szép, csinos darabokat is bemu­tattak. Tapsot kaptak a 130 fo­rint körüli darabok is, sőt az a delénből készült hálóing is, amely csak 87 forintba kerül és a 85 forintos flanell ágykabát is. Nemcsak a 6-os boltban meg­rendelhető modelleket, hanem nagyon sok olyan darabot is felvonultattak, amelyek licszen kaphatók minden árudában. A bemutató a ntházali kiállí­tás keretében került megrende­zásre. Ma, vasárnap a legújabb őszi ruha, kabát és halapmodef­Ickel mutatják be este 6-kor. Q^eAtnekjdték A könyvesboltban és a Klauzál téri könyvsátorban ötletes, új képeskönyveit kaphatók. A kemény tábláit szétnyitása után Kolumbusz Kristóf nagy hajói, dzsun­gelbeli fák, vadállatok és még más érdekes alakzatok „varázslódnak" elő, emelked­nek ki a lapok közül. Az áruk 12 forint, Csehszlová­kiából érkeztek. Megjelent már ilyen magyar kiadvány is a napokban, Petőfi Sándor János vitéze, Róna Emmy grafikusművésznő plasztikus képeivel. Ez is kapható már a szegedi könyvesboltokban, Vasárnap' tészták OLCSÖ TORTA: Három tojás sárgáját elkeverjük 18 dekagramm cukorral, 18 de­kagramm liszttel, amelybe előzőleg egy csomag sütő­port tettünk, 7 dekagramm őrölt dióval, 3 tojás fehérjé nek habjával, 6 evőkanál vízzel. Tortaformában meg­sütjük és kettőbe vágjuk. Tölteléke: 10 deka vajat 15 deka cukorral és rum, vagy vaníliás cukor hozzáadásával habosra keverünk. Ezzel von­hatjuk be a torta tetejét is. KÁVÉ-SZELET: Egy és félkocka Zamat-kávét tejben eláztatunk. Egy evőkanál zsírt habosra keverve, két kávésbögre cukrot, 3 bögre lisztet, egy csomag sütőport és kevés szódabikarbóna hozzáadásával, tejjel piskó­ta -szerű folyékony tésztává keverünk. Meleg sütőben lassan sütjük. Igen finom és kiadós sütemény. Tölteni i, lehet tejkrémmel, vagy vaj­krémmel. A recepteket beküldte Bá­lint Istvánné, Kiskundorozs­ma, Thököly út 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom