Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-30 / 253. szám

Kedd. 1956. október 36. 3 dclmugyarorszag Bizakodó nyugalom Budapesten Tudósítónk telefonjelentése. Holnap lesz éppen egy he­te, hogy utoljára beszéltem Szegeddel telefonon. Nem egészen egy hét, s mi minden történt azóta! Akkor még ar­ról számoltam be, hogy rend és nyugalom uralkodik a fő­városban. Akkor még hall­gattak a fegyverek, akkor még nem folyt az ifjúság drága vére a pesti utcákon. De ez a nyugalom akkor már egy bűnös korszak utolsó óráit is jelentette. Ebben a tudósításban most röviden beszámolok a leg­fontosabb fővárosi esemé nyékről, lehetőleg elkerülve mindazt, amit a rádióból már Szegeden tudhatnak. így nem is annyira a legfontosabb politikai eseményekről, mint inkább azok hatásáról, a pes­ti utcák forradalmi éleiéről szólok. Miért tört ki a fegyveres felkelés? Kedden este a stúdió elótt kezdődött a fegyveres harc. Közvetlen okait három pont­ban tudnám összefoglalni: X. A Politikai Bizottság és a kormány huza-vona politi­kája az utolsó órákban, ami­kor szinte semmibe vették a több mint 200 ezer egyete­mista és ifjúmunkás békés utcai tüntetését. 2. Az államvédelmi ható­ság provokatív magatartása, amely végül a fegyvertelen tömegre való tüzelésben érte el a csúcspontot. 3. Gerő Ernő kedd esti, semmitmondó, de ugyanak ­kor az ifjúságot, a népet rá­galmazó rádióbeszéde. A közvetlen okok termé­szetesen csak a fegyveres harc kirobbanásához vezet­tek. Ezek mögött húzódott meg népünk közel évtizedes jogos elkeseredése. Az az el­keseredés, amelyet a Rákosi­klikk bűnös, nemzeti függet­lenségünket eláruló politik i­ja váltott ki. A Sztálin szobor ledöntése A legszörnyűbb, a keddről szerdára virradó éjszakát az utcán és a később megválasz­tott Egyetemi Forradalmi Diákbizottság székhelyén töl­töttem. Mivel ezekben a for­ró órákban szinte mindenütt történt valami, most csal. azokról az eseményekről szó­lok, ahol magam is ott le­hettem. Este fél 9 után már több mint százezren álltak az ön­kényuralmat megszemélyesí­tő hatalmas Sztálin-szobor körül. A fegyvertelen tömeg a szobor ledöntését követel­te. Létrákat támasztottak a mellvédről a szobor lábához és megkezdték hegesztő pisz­tollyal a szobor ballábának fúrészelését. Közben négy drótkötelet erősítettek a szo­borra, amelyeknek a másik végét vontató autókhoz kö­tötték. Fél 10 után néhány perccel megfeszültek a drót­kötelek, a tömeg félrehúzó­dott, hatalmas éljenzés köze­pette óriási robajjal ledőlt a szobor. A következő pillanat­ban százezer ember hangján csendült fel a Himnusz. Százezren énekelték legszen­tebb nemzeti fohászunkat, sokak szemében könnycsep­pek ragyogtak a reflektorok fényében, a tömeg lábánál ott hevert a gyilkos önkényt megszemélyesítő szobor. Megkezdődik a harc Ekkor érkezett a térre a hír, hogy a stúdió előtt az államvédelmisek a fegyver­telen tömegre tüzeltek, arra a tömegre, amelyik hangos szóval azt követelte a csaló­dást okozó Gerő-beszéd után, hogy Nagy Imre is szóljon a néphez. A Dózsa György úton fel­kéretzkedtem egy motorke • rékpárra, szex-cttem volna mielőbb a rádiónál lenni. Ahogyan végig robogtunk a városon, mindenütt ezt hal­lottam: „Gyerünk a stúdió­hoz, az ávósok a népre tü­zelnek. Ne hagyjuk!" A stúdiót környező utcák­ban ekkor már megállás nél­kül ropogta* a fegyverek. Felhangzottak az első mentő­autók szirénái, sok volt a sebesült, véresek lettek • járdakövek — mégis egyre többen jöttek. A kivezényeli honvédségi alakulatok a nép mellé álltak, megosztották az egyetemista és munkás ifjú­sággal fegyverüket. Megkezdődött a fegyveres harc. Győzött a forradalom Szerdától egészen vasárna­pi tűzszünetig szinte megsza­kítás nélkül folyt a testvér­harc a budapesti utcákon. A Rákosi-klikk utolsó szószólói szerdán még egyformán fa­sisztáknak, fosztogatóknak és banditáknak bélyegezték meg a nemzeti függetlenségünkért küzdő hős forradalmárokat Ekkor még mindenki fasisz­ta volt a szemükben, aki nem akarta az ő szekerüket xo­vább tolni. Nem szégyelték ezt a bátor, harcos népi moz­galmat összeesküvésnek ne­vezni. Szem elől tévesztették, hogy ennek az „összeeskü­vésnek" legkevesebb még !» millió magyar a büszke rész­vevője. Ismét olyasmit akartak el­hitetni a néppel, ami nem felelt meg a valóságnak. Hi­szen a felfegyverzett fiatalo1:. diákok és munkások az első perctől nyíltan hirdették, hogy nem a demokrácia meg­döntéséért, ellenkezőleg az igazán népi, nemzeti és szo­cialista demokráciáért küz­denek. Hogy azután kerültek kö­zébük reakciós, rendbontó, fosztogató elemek? Ez iga?.. De kérdem én, melyik az a kávé, amelyiklen nincs ín zacc. Volt-e már olyan forra­dalom, amelynek tüzében ne akart volna megmelegedni néhány — a zűrzavart ki­használó — oda nem való elem is? Ez történelmi tény. Elég, ha példaként az 1640­es angol, az 1789-es franci \ és az 1848-as magyar forra­dalmakat idézem. Október 23-án a pesti ifjú­ság az 1848-as márciusi fia­talok nyomdokába léptek. Hitet tett érettségéről, haza­fiságáról és bátorságáról. Szerdától vasárnapig szól­tak a fegyverek. Hiába vonultak fel Buda­pest utcáin a szovjet páncé­losok és ágyúk, — amelyek­nek jelenléte egyébként a fő­város lakosságának jogos nemtetszését vonta maga után — a harc mégis tovább folyt. Egészen a győzelemig, Az ifjúság és a munkásság forradalma Budapesten győ­zött. Nagy Imre vasárnap esti rádiószózata a magyar nép­hez szinte valamennyi köve­telésünk teljesítéséről adott számot. Ezek közül is a leg­fontosabbak: a szovjet csa­patok azonnali kivonása Budapestről, a meggyűlölt ál­lamvédelmi hatóság felszá­molása, a tárgyalások meg­kezdése a szovjet haderők hazánkból való teljes kivoná­sáról, emelik az alacsony fi­zetéseket, nyugdíjakat, ren­dezik a bér- és normakér­dést, új a címer és március 15. nemzeti ünnep. Győzött az igazi demokrá­ciáért vívott népi forrada­lom. Éppen ezért a vasárnapi tűzszünettöl már bizakodó nyugalom uralkodik Buda­pesten. Megindul az étet Hétfőn délelőtt végig jár­tam a sok harcot látott pe-jti és budai utcákat. Az első kép az ostrom utáni napokra em­lékeztet. A Nagykörúton és a Rákóczi úton a barikádok nyomai, felfordított villamo­mosok, kiégett autók, felsze­dett utcakövek láthatók. Bu­dán, a Széna téren felbon­tott vasúti kocsik, sok a ki­égett üzlethelyiség, mozi, az ágyú lövedékektől beomlo-1 lakás. Az utcákon hömpölyög a pesti nép. Rendkívül feleme­lő érzés az a nyugalom és segítőkészség, ami ezekben a nehéz órákban a pestiekre jellemző. Fegyelmezetten, minden zúgolódás nélkül áll­nak sorban az élelmiszerüz­letek előtt, sokak kezében ott a mai Szabad Nép. Beszélget­nek, vitatkoznak; a legtöbb szó nem is annyira a teg­napról, mint inkább a hol­napról esik. Megindult az élet. Élelmiszert szállító teher­autók robognak az utcán, a Nemzeti Színház előtt már felemelték a ledöntött 6-os villamost, kinyitottak az üz­letek és a postahivatalok, le­het már feketét kapni az eszpresszókban, többen mái­ismét az olimpiai esélyekről vitatkoznak. A holnap Ma még romosaik a pesti utcák, sok a begyógyulatlan seb, sok a gyászoló család. De végre béke van. Ez a megúj­hodott béke a magyar ifjú­ság és munkásság, a magyar nép forradalmának győzel­mét hozta. Legfőbb feladatunk moxt, hogy a fővárosiban ismét be­köszöntsön a hétköznapok rendje. Meginduljon a közle­kedés, füstöljenek a gyárak kéményei, megteljenek az is­kolák padjai. Amiért öt napig fegyver­rel a kézben folyt a harc, ma már javarészt megvalósult. De a harcnak még nincs vége. Most munkás hétköz­napok következnek, amelyek továbbra is megkövetelik a harci lelkesedést, a kitartást, az akaratot. Budapest népe sok meg­próbáltatás után, de egy nagyszerű győzelem birtoká­ban bizakodva néz a holnap felé. Hogy milyein lesz ez a holnap, az most "már végkép­pen rajtunk múlik; fiatalo­kon, munkásokon, a dolgozó népen — rajtunk múlik: ma­gyarokon. Sömjén Péter A íaftosság ellátásának megszervezéséről, a károk helyreállításáról, a tagosításé <ró!, a kisiparosság helyeiéről, a begyűjtési rendszer felülvizsgálására', a kürtőid! gyógyszersegélyeüröi tárgyalt a minisztertanács ülése A minisztertanács október ! 28-án délután, Nagy Imre, a • minisztertanács elnöke veze­i tésével ülést tartott. Az ülé­' sen a minisztertanács tagjain | kívül részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke. A minisztertanács meghall­gatta és megvitatta Nagy Im­re beszámolóját a politikai helyzetről és jóváhagyta az általa előterjesztett kor­mánynyilatkozatot. A kor­mánynyilatkozatot Nagy Im­j re, a minisztertanács elnöke I rádió útján azonnal ismer­' tette áz ország lakosságával. A minisztertanács meghall­| gatta a közellátási kormány­' bizottság elnökének, valamint a közlekedésügyi miniszter­nek beszámolóját a lakosság ellátásának megszervezéséről. Megállapította, hogy a fövi ­ros lakosságának zavartalan ellátása az élelmiszeripari munkások, különösen a pék­ipari dolgozók, valamint a belkereskedelmi és a közle­kedési dolgozók önfeláldozó munkája révén biztosítható. Átmeneti nehézségek van­nak a tejellátás körül, mi­vel a szállítás megszerve­zése több időt igényel. A minisztertanács utasította a közellátási kormánybizott­ságot, hogy különösen a gyer­mekek, iskolák, kórházak, klinikák tejellátásáról feltét­lenül gondoskodjék. A minisztertanács tárgyalt a fegyveres harcok következ­tében keletkezett károk hely­reállításáról. Határozatot ho­zott a harcok következtében betört ablakok pótlásának biztosítása érdekében a hazai üveggyártás fokozásáról és az ablaküveg importról. Tildy Zoltán államminisz­ter javaslatára utasította a földművelésügyi minisztert, hogy a tagosítások végrehajtását függessze fel és tegyen elő­terjesztést a tagosításról szóló törvényerejű rendelet felülvizsgálatáról. A minisztertanács, figye­lembevéve a kisiparosság sok jogos sérelmét, határoza­tot hozott a kisiparosság anyagellátása és adózásának felülvizsgálására. A begyűjtési miniszter ja­vaslata alapján a miniszter­tanács az érdekelt miniszte­rekből bizottságot küldött ki a begyűjtési rendszer felül­vizsgálatára, figyelembe véve a parasztság kívánságát. A minisztertanács utasítot­ta az oktatásügyi minisztert arra, hogy az iskolai történelem tan­könyveket haladéktalanul vonják ki a használatból, az egyéb tankönyvekben pe­dig a személyi kultusz szelle­mével átitatott részeket a pedagógusok az előadások során helyesbítsék. A külügyminiszter és a közellátási kormánybizottság elnöke bejelentette, hogy a Szovjetunió, Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Svájc, az Amerikát Egyesült Államok, Ausztria és több más állam, valamint a Vöröskereszt szervezetek segélynyújtást ajánlottak fel hazánknak. A miniszterta­nács a harcok sebeinek gyors begvógyítása érdekében a felajánlott segítséget köszö­nettel elfogadja. A pénzügyminiszter rendelete az október 24-29-5 munkanapokra esedékes bérekről Az 1956. ofctóber 24—29-i időszakra eső munkanapokra a munkabérek kifizetését Budapesten a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa elnök­ségének javaslata alapján a következőkben szabályozom: 1. Az állami vállalatok | azon dolgozóinak, akik a Bu­j dapesten folyó harcok miatt i munkát végezni, vagy szol­| gálatot teljesíteni munkahe­lyükön nem tudtak, az utolsó havi kereset alapján számí­tott napi átlagkeresetet fi­zessék ki. 2. Az állami vállalatok és egészségügyi intézmények azon dolgozóinak, akik a fenti időszak alatt a vállalat­nál, intézménynél munkát végeztek, vagy szolgálatot teljesítettek, a munkában, il­letőleg szolgálatban töltött időre járó bér kétszeresét fi­zessék ki. 3. A hivatalok és intézmé­nyek dolgozói részére a ren­des havi fizetésüket kell fo­lyósítani; 4. A vállalatok a munkás­tanács, vagy ahoi még ez nem alakult meg, ott az üze­mi bizottság határozata alap­ján a munkát ismét felvevő dolgozóknak az 1., illetőleg 2. pont szerint fizetendő össze­geket a szokásos bérfizetési időponttól függetlenül soron­kivtil folyósíthatják. A mun­kástanács, illetőleg az ü. b. határozza meg, hogy a 2. pontban foglaltak mely dol­gozókat illetnek meg. Budapest, 1956. október 29. Kossá István pénzügy miniszter Az egész országban munkához láttak a munkástanácsok Még nem elöntött a Biztonsági Tanács New York: A Biztonsági Ta­nács — a Szovjetunió tiltako­zása ellenerő — elhatározta, liogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok együttes kívánságára megtárgyalja a ma­gyarországi helyzetet. A tanács 11 tagja közül 9 a kérdés tár­gyalása mellett szavazott, a Szovjetunió a kérdés megtár­gyalása ellen szavazott. Jugo­szlávia pedig tartózkodott a szavazástól. A Biztonsági Tanács ülésén, amely magyar időszámítás sze­rint vasárnap este 22 órakor kezdődött és 6 órán át tartott, az angol, az amerikai és a fran­cia küldött a Szovjetuniót Ma­gyarország belügyeibe való be­avatkozással vádolta. A tanács 11 tagja közül 9 osztotta a há­rom nyugati állam álláspontját. Ezzel szemben a Szovjetunió képviselője tagadta, liogy a Szovjetunió lépése a magyar belügyekbe való beavatkozást jelentené. Jugoszlávia képvi­selője tiltakozott a szavazástól, ugyanakkor kijelentette: elvi­leg ellenzi idegen csapatok be­avatkozását más országok bel­ügyeibe. Á Biztonsági Tanács végűi elhatározta, liogy — sine die — elhalasztja a kérdés további •megtárgyalását, vagyis nem tű­zi. ki a magyarországi helyzetű 1 foglalkozó küvelkcző ülés idő­pontját. A tanács azonban meg­bízta az elnököt, aki Francia­ország képviselője, hogyha szükségesnek tartja, hívja ismét össze a Biztonsági Tanácsot a kérdés további megvitatása vé­gett. tt magyar ifjúsági labflarúgá válogatott szolidaritási vállalt a nemzeti demokratikus mozgalommal szik az osztrák ifjúsági vá­logatottal, s a találkozó jöve­delmét a Vöröskeresztnek ajánlotta fel. A magyar ifjú sági labdarúgó válogatott Nyugat-német hírügynök­ség jelentése szerint a ma­gyar ifjúsági labdarúgó vá­logatott nyugat-európai por­tyájáról hazatérőben Lon­donból Bécsbe érkezett. A magyar fiatalok aggódva fi­gyelik a hazai eseményeket. A csapat szerdán Bécsben nemzetközi mérkőzést ját­tagjai egyhangúan kijelen­tették, hogy szolidaritást vál­lalnak a nemzeti demokrati­kus mozgalommal. Az ország lakossága hosz­szú várakozás után szomba­ton délben értesült arról, hogy megalakult a széles ala­pokra épülő új nemzeti kor­mány. Ritkán vette át nehe­zebb helyzetben posztját ma­gyar kormány és aligha né­zett nagyobb várakozással működése elé a magyar nép. Egységes hangulatról koránt­sem tudunk még beszámolni, hiszen az elmúlt tragikus na­pok számos helyen kavartak föl olyan szenvedélyeket és érzéseket, amelyeknek elcsi­tulásához még idő szükséges. A legellentétesebb vélemé­nyeken is átsüt azonban a vágy; elég volt a vérontásból, várjuk a kormány gyors, hat­hatós intézkedését. » DUNAPENTELE A Vasmű dolgozóinak nagy része elégedett az új kor­mánnyal. Az építő munkások között azonban inkább a vá­rakozás, mint a föltétlen bi­zalom tapasztalható. Sokan hangoztatják, hogy az el­múlt években sokat vezették őket félre, másrészt pedig nem ismerik eléggé azokat az embereket, akik az új kor­mányban helyet foglalnak. Megoszlanak a vélemények Bognár József, de méginkább Apró Antal miniszterré tör­tént kinevezésével kapcso­latban. PECS Baranya megye székhelyén ismét csend és nyugalom van. Szombaton a délutáni órákban összeült a munkás­tanácsok küldötteinek érte­kezlete. Az értekezlet a me­gye dolgozóinak nevében bi­zalmat előlegezett az új kor­mánynak. A felszólalók ki­fejtették, hogy támogatják a kormányt, többen azonban nem értettek egyet Apró An­tal és Bebrits Lajos kinevezé­sével. A tanácsok küldöttei­nek értekezlete végül úgy határozott, támogatja a kor­mányt, de ha valamelyik mi­niszter nem látja jól el föl­adatát, a munkástanácsok kérni fogják visszahívását. ZALAEGERSZEG A városban éppen alakuló ülést tartott a forradalmi ta­nács, amikor megérkezett az új kormány megalakulásának híre. A jelenlévő több ezres tömeg hurrá kiáltásokkal fo­gadta a névsort, bár egyesek Apró Antal és Bebrits Lajos minisztersége ellen tiltakozá­sukat fejezik ki. A tömeg azonban egyetért azzal, hogv az új kormánynak lesz elég ereje hozzá, hogy rövidesen" véget vessen az országban uralkodó állapotoknak és megindíthassa az új élet épí­tését. DEBRECEN Tiszántúl fővárosában szt-. lárdan a szocialista forradal­mi bizottmány kezében vau az irányítás, amely az új kormány elismerését több pontból álló követelményé­nek teljesítéséhez köti. A pártbizottmánynak az a vé­leménye, hogy Magyarorszá­gon nem ellenforradalmi megmozdulás, hanem szocia­lista demokratikus és nem­zeti forradalom van. Az MDP megyei végrehajtó bi­zottsága szombaton délután lemondott. A bizottmány máris több rendeletet adott ki az ellátásra, a rendfenn­tartásra és az igazságszolgál­tatásra vonatkozóan. SZOLNOK Á forradalmi tanács szom­baton munkástanácsra vál­toztatta nevét, és kijelen­tette, hogy támogatja az új magyar kormányt. A megye több helységében megalakí­tották a munkás tanácsokat és lemondatták azokat a ve­zetőket, akik nem élvezik a nép bizalmát. A megyei munkástanács felhívást in­tézett a dolgozókhoz, amely­bein a munka folytatására szólította fel őket. A Szolno­ki Papírgyár, cukorgyár és a Tiszamenti Vegyiművek már szombaton is dolgozott. A traktorosok az egész megyé­ben kinn voltak a földeken és Jászberény, valamint Turkeve határában már be is fejezték az őszi vetést. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Minisztéri­um megköszöni a vidéki váro­soknak, megyéknek a sebesül­lek ellátásához nyújtott eddigi segítséget és közli, hogy Buda­pesten a sebesüllek ellátásáról teljes egészében gondoskodni tudtak. .4 továbbiakban a sebesülteit részére sem vérre, sem köt­szerre, műszerre, egyéb fel­szerelésre, vagy élelemre nincs szükség. A külföldi Vöröskereszt-szerve­zetek küldeményei — krzdve, amelyek folyama;'osan érkez­nek - igen nagymértékben se­gítik a sebesültek ellátásával kapcsolatos munkát. A minisz­térium kéri, ne küldjenek vi­dékről orvosokat, vagy más egészségügyi dolgozókat a fő­vá.-osba, mert Budapesten biz­tosítva van a megfelelő létszá­mú egészségügyi személyzet. A sebesültek elhelyezésére meg­felelő égi-tartalék áll rendelke­zésünkre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom