Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-02 / 232. szám

D ElMBGTBR ORSZÁG Kedd, 1956. október 8. Megalakult a Szuezi-csatornát Használók Szövetsége London (MTI), Az AFP jelenti, hogy hétfőn a 18 ország képviselői értekezletének első ülésén megalakították a Szuezicsatornát Használók Szövetségét. Selwyn Lloyd, akit az Ülés elnökévé választottak meg, bejelentette, hogy a szövetséghez 14 ország csntlnkozott. Ezek: Anglia, Ausztrália, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Irán, Nyugat-Németország, Olaszország. Portugália, Spanyolország, Svédország, Törökország, Űj-Zeeland. Az ülés megnyitása után Norvégia küldötte bejelentette, hogy országa is csatlakozik, aminek következtében a Csatornát Használók Szövetsége (SCUA) tagjainak száma 15-re emelkedett. Nem csatlakozott Etiópia, Japán és Pakisztán. Küldötteik a hétfői ülésen nem szólaltak fel. Norvégia, Dánia és Hollandia küldötte rámutatott, hogy a szövetséghez való csatlakozás országuk parlamentjének ratifikálásától függ, azonban hozzátette, hogy ez a ratifikálás biztosan bekövetkezik. Selwyn Lloyd kihirdette a 15 országból álló szövetség tanácsának megteremtését Megállapították a három szakértői bizottságnak a hatáskörét. Híflfin megnyílt az öngól Munkáspárt évi országos értekezlele Hétfőn nyílt meg Blackpoolban az Angol Munkáspárt évi országos értekezlete, 1304 küldött részvételével, aki 707 munkáspárti kerületi szervezetet, szakszervezetet és más alakulatot képvisel, együttvéve haimilliónyolcszázhetvenezer taggal. Az értekezleten • Edwin Gooch, a munkáspárt elnöke megnyitó beszédében éles támadást intézett a konzervatív kormány külpolitikája ellen. Kijelentette, hogy a tory-kormány politikája következtében Anglia elvesz tette erkölcsi vezető szerepét, eltékozolta az igazságos voltába vetett hitet és az iránta táplált jóakaratot. Azzal kapcsolatban, hogy Gooch Eden terhére rótta) külpolitikája következtében hanyatlott Anglia tekintélye, az elnök rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány •,.még a háború küszöbéig lt elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy agresszornak bélyegeztek minket". „Mindenekelőtt az töltött el félelemmel és döbbentett meg bennünket — folytatta Gooch —, hogy Anglia kor mánya a XX. század kellős közepén azzal a gondolattal foglalkozhatik, hogy vitás kérdések rendezésére és saját céljai érdekében katonai eszközöket használ fel. Szuez ügye a legújabb azoknak a kudarcoknak a sorozatában, amelyek miatt egész középkeleti politikánk hitelét vesztette". A konzervat-'v kormány közép-keleti politikájával kapcsolatban Gooch azt is kifogásolta, hogy a kormány megtagadta a fegyverszállítást Izraeltől, noha — mint állította — Angliának ebben a térségben nincs jobb barátja, mint Izrael. A továbbiakban a munkáspárt elnöke annak a véleményének adott kifejezést, hogy Anglia seholsem haladt valójában az élen, amikor új erőfeszítésekre és kezdeményezésekre volt szükség. Csou En-laj fogadást adott Peking (Űj-Kina). Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke szeptember 30-án fogadást rendezett az ország nemzeti napjának ünnepségeire érkezett külföldi vendégek tiszteletére. A kormány és a népi küldöttség mellett jelen voltak a fogadáson a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán vendégként részt vett külföldi küldöttségek tagjai is, valamint Sukarno, Indonézia elnöke és Acsarija. Nepál miniszterelnöke is. Fogadáson Csou En-laj rövid beszédet mondott Hangoztatta: a külföldi vendégek nagy száma azt bizonyítja: ;,Sok barátunk van szerte a világban"} Szovjet államférfiak üdvözlő távirata Moszkva (MTI). A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulója alkalmából Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, Bulganyin, a minisztertanács elnöke, valamint Sepilov külügyminiszter táviratot intézett Mao Cetunghoz, a Kínai Népköztársaság elnökéhez, Liu Sao-esihez, az országos népi gyfilés elnöksége elnökéhez, valamint Csou Enlnjhoz. az államtanács elnökéhez és külügyminiszterhez. A svéd, alsóházi választások végleges eredménye Stockholm (TASZSZ). Közzétették a szeptember 16-án tartott svéd parlamenti alsóházi választások végleges eredményeit. A választások eredményeképpen az alsóházban a következőképpen oszlanak meg a mandátumok: Szociáldemokrata Párt 1,729.501 szavazat (44.6 százalék), 106 mandátum (az előbbi választáson 110 volt). Liberális Néppárt 923.504 szavazat (23.8 százalék), 58 mandátum) a korábbi választáson ugyanannyi volt); Konzervatív Párt 663.742 szavazat (17.2 százalék), 42 mandátum (volt 31). Parasztpárt 366.376 szavazat (9.4 százalék); 19 mandátum (volt 26). Kommunista Párt 194.017 szavazat (5 százalék), 6 mandátum (volt 5). A szavazáson 3,879.265 választó vett részt, azaz a választásra jogosultak 79.4 százaléka. Távlati terv a rljekal kikötő fejlesztésére — Magyar vállalatok jelenlfis részvétele a terv végrehajtásában Rijeka (MTI). Rijeka (Fiume) Jugoszlávia legnagyobb kikötővárosa. A kikötő forgalmának gyorsütemű növekedése — ami elsősorban a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolatok elmélyülésének eredménye — megköveteli a kikötő fejlesztését, gépesítését, általában korszerűsítését. A terv szerint &z elkövetkezendő négy évben 28 új 3—7 tonnás portáldarut szerelnek fel és beállítanak egy száz tonnás úszódarut is. A hatalmas méretű munkákban a magyar gyárait és szakemberek igen komoly segítséget nyújtanak. A 28 portáldaruból Magyarország 17-et szállít, s mi szereljük fel a száz tonnás úszódarut is. Előreláthatólag magyar vállalatok végzik el egy háromszázezer tonna befogadóképességű gabonatároló felszerelését is. Még a zárszámadások előtt hosszúlejáratúvá alaMtják át a termelőszövetkezeti hiteleket A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a termelőszövetkezetek újabb nagyarányú pénzügyi megsegítéséről Á Minisztertanácsnak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló határozata többek között kimondja, hogy a termelőszövetkezeti hiteleket hoszszúlejáratúvá kell átalakítani, s a november 1. utáni beruházási hiteleket egységesen egyszázalékos kamat mellett kell folyósítani. A határozat alapján a földművelésügyi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke közös utasítást adott ki, amely részletesen" meghatározza a helyi szervek feladatait. Az utasítást a tanácsok és a bank vidéki fiókjai szeptember végén megkapták. A munka mindenhol megindult, úgyhogy a termelőszövetkezetek hiteleit még a zárszámadások előtt átalakítják, s a közös gazdaságok a zárszámadásoknál már élvezhetik az új intézkedések előnyeit. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint az új rendelkezések jelentősen könnyítik a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetét, tekintélyes összeg marad birtokukban, amit gazdaságuk további szilárdítására fordíthatnak. Sok millió forint marad a szövetkezeteknél azáltal, hogy a 25 évesre, átalakított hitelekből az eredetileg esedékessé való összegnek csak mintegy 20— 25 százalékát kell kifizetniök. A középlejáratú hiteleknél a kamat az eddigi halom százalékról egy százalékra csökkent s ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek csak ezzel a rendelkezéssel évente mintegy 30 millió forint többlethez jutnak. Az újonnan felvett beruházási hitelek visszafizetési feltételei is jelentősen kedvezőbbek, mint a korábbiak. Így régebben építkezésre hitelt csak 20 évre adott a bank, most a termelőszövetkezetek teherbíró képességének és a beruházás amortizációjának messzemenő figyelembe vételével 35 évre is folyósíthat. Nagy kedvezmény, hogy az épület elkészülte után a hitelt négy évig nem kell törleszteni. Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek, amennyiben határidő e'.őtt fizetik vissza esedékes hiteleiket, további kedvezményt kapnak: a korábhan visszafizetett összeg 25 százalékával csökkentik tartozásukat. A határozat pénzügyi vonatkozásban is könnyíti az új termelőszövetkezetek dolgát, segít az alakulás nehézségeinek legyűrésében, a bank-fiókok számukra úgynevezett alapítást hitelt folyósítanak. Ez azt jelenti, hogy a saját pénzzel még nem rendelkező fiatal szövetkezetek a közös gazdálkodás megindításához szükséges kiadásokat — villanyszámlák, telefonbeszélgetés. könyvelési könyvek, Irodafel szerelési tárgyak — hitelből fedezhetik. Az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket teremt a határozat az új belépők számára is. A termelőszövetkezetek ugyanis hitelt kaphatnak arra, hogy az új belépőnek azonnal egy összegben kifizessék a bevitt jószág, valamint a takarmány árát. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a korábban bevitt állatok, eszközök ellenértékének kifizetésére is. Beruházási hitel révén lehetőségük nyílik a szövetkezeteknek arra, hogy méltányos áron megvegyék a tag által a közös gazdaságba vitt gazdasági épületeket és visszafizessék a belépő új gyümölcsösének, szőlőjének telepítési költségeit, amenynyiben a telepítés a belépést megelőző négy évben történt. A szövetkezetek folyamatos előlegosztását teszi lehetővé az a rendelkezés, amely előírja, hogy az állami vállalatok szerződéses termeltetés eseten árelőleget fizessenek, illetve utaljanak át a szövetkezet különszámiájára. Az említetteken kívül természetesen végrehajtják a határozat többi pontját is. így a napokban megjelenik a termelőszövetkezeti építő-brigádokra vonatkozó részletes rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetek építkezéseinek gyors kivitelezésére közös építő-brigádot alakíthatnak s az építő-brigáddal rendelkező szövetkezet brigádját más közös gazdaság számára is átengedheti. Ha a szövetkezetek ilyen esetben munkabérben számolnak el, arra a bank hitelt nyújthat. Mi az igazság a kukoricaérfékesítés szerződéses rendszere körül? Mint ismeretes, a Minisztertanács a népgazdaság követelményei miatt rendeletben szabályozta a kukoricának — értékesítési szerződésen alapuló — állami felvásárlását. Bár az idén a kukorica szerződéses értékesítési rendszere jóval méltányosabb, mint tavaly, egyes helyeken — például a szegedi járásban is — sérelemről beszélnek és vonakodnak a szerződések megkötésétől. Mindennek oka az, hogy a termelőket az egyes begyűjtési hivatalok nem tájékoztatják megfelelően a szerződéses kukoricabeadás körülményeiről Hogy mennyire igaz ez, éppen a szegedi járásban lévő Sándorfalva esete bizonyítja, ahol a begyűjtési megbízott minden gazdával türelmesen beszélget és eddig több száz mázsa kukoricára kötött szerződést. Mert a Minisztertanács rendelete a legteljesebb mértékben igazodik a termelők lehetőségeihez. Az elégedetlenek éppen na össz-szántó alapján történd kivetést kifogásolják a tavalyi kukoricaterület utáni számítás helyett. A szántóterület szerinti kivetés egyáltalán nem jelent nagyobb kötelezettséget, mert birtokcsoportonként 1—3-ig, 3—5 holdig és 5 holdon felül a holdak számával arányosan növekszik a kivetett kukoricamennyiség. A Minisztertanács Idei rendelete tehát az igazságosságot szolgálja cs a gazdasági képességhez illeszkedik. Sokan erre azt mondják: »— Rendben van, de idén gyengébb lett a kukoricatermés és így megnehezült a szerződéses kukorica beadása. Kormányunk erre is gondolt, mikor jelentős kedvezményeket biztosít a kukorica értékesítési szerződések megkötésénél. Ugyanis a termelő az előirányzott kukorica súlymennyiségre köthet kukoricára értékesítési szerződést, vagy hízottsertésre, libára, kacséra, pulykára, csirkére hízlalási szerződést. Ezenkívül kukorica helyett árpát, zabot is adhat be — a kukoricáéval megegyező — mázsánként 240 forintos áron. Egy hízottsertés 400, baconsertés 250, hízottliba 20, kacsa és pulyka 10, egy kilón felüli csirke pedig négy kiló kukoricának felel meg májusi morzsoltban számítva. További előny az is, hogy előzőleg az 1956/57. évi szerződéses hízlalási akcióban lekötött sertés, illetve baromfi az értékesítésre előirányzott kukoricamennyiségbe beszámit; Másrészt szerződéskötéskor a termelő saját kívánságára 50 százalékos előleget folyósítanak. Nagyon kifizetődő a szerződéskötés, mert az állam a leszerződött hízottsertés kilójáért 18—22 forintot, libáért kacsáért 24, pulykáért 17, csirkéért pedig 20 forintot fizet kilónként. A szerződött állatokat pedig a megállapodás szerint az akció ideje alatt 1957. október 30-lg lehet beadni — minden olyan híreszteléssel szemben, hogy mindjárt a szerződéskötés után kell sertést, vagy baromfit átadni az Allatforgalmi Vállalatnak. Az említett előnyökhöz járul még az, hogy a leszerződött terület, továbbá a szociális kedvezmény, a rizsterület és a gyermekkedvezmény után mérsékelt területek mentesülnek a szerződéses kukorica beadása alóL Tehát egy nyolcholdas gazdának — aki két hold cukorrépára szerződött — hat hold után állapítják meg azt a kukoricamennyiséget, amit a szerződéskötéssel az állam elvár tőle. Világos ezek után, hogy olyan termelő is teljesítheti a szerződéses kukorica beadását, akinek gyengébb a kukoricatermése. Például a hízottliba 20 kiló májusi morzsolt kukoricának felel meg, de egy öt hétig hizlalt libának elég 16—17 kiló morzsolt kukorica. Tehát a termelőnek még marad kukoricája, amit másra használhat fel. Nem véletlen ezek után, hogy a termelők szívesen kötnek sertésre és baromfihízlalásra szerződést. Érdemes tehát megkötni a kukorica értékesítési szerződéseket, annál ls Inkább, mert azokat a termelőket —, akik egyáltalán nem, vagy nem a gazdasági erejükhöz mérten kötnek szerződést — 1956. november 1. után a tanács haladéktalanul kötelezi az előirányzott kukoricamennyiség átadására. A sütőipari dolgozók sztrájkja miatt Ausztria kenyér nélkül maradt Bécs (MTI). Hétfőn hajnalban a szakszervezet döntése alapján egész Ausztriá- , ban meg nem határozott időre sztrájkba léptek a sütőipari dolgozók. Bécs és valamennyi vidéki város kenyér nélkül maradt. A sütőipari munkások csupán a gyermekotthonokat és a kórházakat látják el kenyérrel és péksüteménnyel. A sztrájkolok a szükségleti cikkek dragulása miatt a munkabérek felemelését követelik. A sztrájkbizottság elnöke hétfőn kijelentette: — Nem a munkásság az oka annak, hogy igazságos harcunkat a legélesebb fegyverekkel kell folytatnunk. A munkáltatók a hónapok óta húzódó egyeztető tárgyalásokon hajthatatlanok voltak. Az osztrák élelmiszeripari dolgozók szakszervezete és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség teljes szolidaritásáról biztosította a dolgozókat. Tíz vagon szárított hagymát exportál a Szovjetunióba a Szegedi Konzervgyár makói telepe. Már elszállítottak hat vagonnal, rövidasen a többit is küldik. A kukorica, napraforgómag és a burgonya, valamint a bor forgalmának szabályozásáról Már korábban hírt adtunk arról, hogy a gabonanernűekhez hasonlóan a begyűjtési miniszter szabályozta az őszi betakarításé terményeik, valamint a bor forgalmát és felhasználását. Az egyes forgalmi rendeletek értelmében a termelők a beadási, valamint az értékesítési szerződéseikre vonatkozó jogszabályokon alapuló kötelezettségeik teljesítése után fennmaradó feleslegeiket az ország egész területén szabadon értékesíthetik és mennyiségre való tekintet nélkül szabadon szállíthatják. A termelőkön kívül bárki szabadon szállíthatja a saját felhasználására vásárolt mennyiségeket is. A korábbi években alkalmazott forgalmi korlátozások jelentős enyhítését a parasztság beadási készségének javulása tette lehetővé. Nagy előnyt jelent a parasztság számára, hogy az egyes termelők az állam iránti kötelezettségük teljesítését követően, a község tervének teljesítése előtt is szabadon értékesíthetik termékfeleslegüket. Az állam joggal várja el parasztságunktól, hogy az adott engedményeket az állam iránti kötelezettségének pontos teljesítésével viszonozza. A szabadpiaci forgalom azonban nem szolgálhat spekulációs célokat, a forgalmi enyhítések nem mehetnek az állam iránti kötelezettség rovására. Ezért a begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet értelmében a begyűjtési miniszter a tanácsok és a begyűjtési szervek javaslatára a szabadpiaci forgalomból kizárhatja azokat a községeket és városokat, ahol a begyűjtési tervek teljesítése nem kielégítő. A gabonabegyűjtési fő időszakban egyetlen községgel, vagy várossal szemben sem került sor a korlátozó intézkedések alkalmazására. A most folyó őszi begyűjtési időszakban azonban egyes községekben a kukoricabegyűjtés üteme nem kielégítő, ezért a begyűjtési miniszter a helyi szervek Javaslatára — főként Borsod megyében — több községet kizárt a kukorica szabadpiaci forgalmából. Az egyes községek és városok dolgozó parasztságán múlik, hogy az elrendelt forgalmi korlátozások mielőbb megszűnjenek és a továbbiakban ne kerüljön sor hasonló intézkedések alkalmazására. A spekuláció kizárása érdekében fontos rendelkezés, hogy terményt és bort továbbeladás céljából kizáró-' lag az állami és a szövetkezeti felvásárló szervek, valamint egyes cikkeket a forgalmi rendeletekben meghatározott állami vállalatok és Iparjogosítvánnyal rendelkező személyek vásárolhatnak. A jogszabályok tehát tiltják a magánszemélyek Ilyen Irányú kereskedését. A Minisztertanács rendoletben szabályozta a mezőgazdasági termékek forgalmára vonatkozó rendelkezések megszegésének és kijátszásának büntetését. Az Igazságügymínísztérium közleménye A 200 forinton aluli károkozással járó cselekmények ez idő szerint szabálysértési eljárás alá tartoznak. Az ilyen eljárás sorén a fiatalkorú bűnözők nevelésére kevesebb lehetőség van, mint egyébként a bírósági el járásnál. Éppen ezért sokhelyütt. így legutóbb a DISZ központi székházában, szeptember 26-án a DISZ. az Igazségügyminisztérium és a legfőbb ügyészség közös rendezésében megtartott ankéton is sürgetően merült fel ennek a kérdésnek rendezése. Az Igazságügyminisztérium most dolgozza ki a szabálysértési eljárásról szóló jogszabályt. amely szerint ilyen eseteiében is mód lesz a szabálysértést elkövető fiatalkorúnál megfelelő nevelő intézkedés alkalmazására. A tervezet szerint, ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követi el. aki tankötelezett, vagy iskolába iár, akkor a szabálysértési bizottság felhívhatja az iskola vezetőiét, hogy a fiata1 korúval szemben az iskola fegyelmező szabályai szerint járjon el. Ilyen felhívásra az iskola igazgatója köteles megfelelő fegvel, mi intézkedést alkalmazni és 'erről a szabálysértési bizottságot értesíteni. Ha a szabálysértési bizottság a fiatalkorú fejlődése, nevelése, vagv gondozása érdekében hatáslaörén kívül álló védőintézkedést lát szükségesnek. akkor a határozatot az illetékes tanács végrehajtó bizottsága oktatási osztályának vagy csoportiának küldi meg. A tanács ilyenkor patronáló személyt rendelhet ki, a fiatalkorút állami gondoj zásba veheti, vagy intézetbe ! utalhatja. A iavító-nevelő intézetbe utalást továbbra is csak a bíróság mondhatja ki.