Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

Kedd, 1958. szeptember 11. 3 OELMÜ'Y0RORSZ0G Olvassuk minél főkben a pártsajtó! Az olyan ember, aki nem olvas újságot, kénytelen úgy botorkálni a társadalomban, mint a vak: körülötte lüktet az élet, mindenki dönti, vitatja az ország és a nagyvilág gondjait, csak ő nem tud megszólalni, mert nem tudja, mi történik körülötte, nem látja a politikai események összefüggéseit. Az ilyen ember — bár a társadalom tagjának számít — egy külön kis homályos világban él, szinto magamagának, hiszen nem ismeri a társadalom szabályait, törvényeit, az egész népet érintő legfrissebb intézkedéseket, nem tud fogalmat alkotni magának olyan dolgokról és jelenségekről, amelyekkel nincs közvetlen kapcsolatban. Márpedig így nem lehet élni. Az emberre — s különösen a szocializmust építő emberre — éppen az jellemző, hogy munkája közben tájékozódik, gondolkodik, politizál, állást foglal, verekszik, ha mulasztást tapasztal, vagyis képességeivel igyekszik segíteni közös dolgainkban. Hogyan, milyen módon tájékozódik minden állampolgár a párt- és a kormány intézkedéseiről, a közvéleményről, a mindennapok történelméről? A sajtóból. Elsősorban pedig a pártsajtóból. A párt központi lapja, a Szabad Nép, ma már — éppen a XX. kongresszus és az MDP Központi Vezetősége júliusi határozatai eredményeként — nemcsak elvi útmutatásokat ad a pártmunkások, az állami és gazdasági funkcionáriusok számára; nemcsak termelési kérdésekkel foglalkozik, hanem egyre sokoldalúbban és érdekesebben tájékoztat mindarról, ami az ország lakosságát érdekli. A lap ma már bátran síkraszáll a személyi kultusz maradványainak megszüntetéséért, a szocialista törvényességért, az emberek jogos panaszainak orvoslásáért, a bírálat teljes szabadságáért — egyszóval a marxizmus—leninizmus szellemében harcol ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósításáért. Néhány hónap óta megváltozott tehát a Szabad Nép, tartalmasabb, mint volt. Jóllehet, még sok a javítani való, a cikkek és riportok hangja bátrabb, szabadabb. És mivel jobban az életet tükrözik, mivel nem igyekeznek leegyszerűsíteni a mindennapok gyakorlatának bonyolult kérdéseit, érdekesebbek ls az írások. Régebben Szegeden még a párttagok közül is sokan lemondtak a Szabad Nép előfizetéséről, mondván: cikkei túl szárazak, a magától értetődő dolgokat is agyonmagyarázzák, kevés új gondolatot tartalmaznak. Vegyék csak elő most az újságról lemondott elvtársak a Szabad Népet! Most már nemcsak a kapitalista országokban történt természeti csapásokról, bűnözésről stb. számol be, hanem — a sajtó alapvető feladatát felismerve — az ilyen természetű hazai eseményekről is tájékoztat. Most már kevesebb a frázis, a jelszó az írásokban, több a gondolat, amelyek magukkal ragadják az olvasót és szinte kényszerítik arra, hogy a cikk írójával együtt gondolkodjék. Ezen a heten a népnevelők ismét felkeresik a szegedi dolgozókat munkahelyeiken és otthonaikban, hogy beszélgessenek a pártsajtó olvasásának jelentőségéről. Ne küldjék el őket, hallgassák meg, amit mondanak és ha csak egy mód van rá, fizessenek elő a Szabad Népre, vagy a helyi lapra, a Délmagyarországra. A párt azt akarja, hogy a dolgozó emberek látóköre még tágabb legyen, vagyis az események ismeretében úgy tudjanak hozzászólni a szocializmus építésének kérdéseihez, ahogyan az valóban a hatalom birtokosathoz méltó. Az előfizetésre áldozott havi 11—12 forint bőven megtérül mindenkinek azzal, hogy megismeri hazánk örömeit, gondját, baját és figyelmeztetni tud — éppen a Szabad Népben, vagy a Délmagyarországban —ha bármilyen hiba gördül akadályként boldogulásunk útjába. A röszkei Lenin Termelőszövetkezet és az egyéni gazdák — Igen, azt ígértem kedves raiban, mert valójában az is. ban mégis ezt hiszik róluk. S olvasóimnak utóbbi röszkei ri- volt. De ürügy azért mégis ke- ez komoly hiba. Nem követeli portom végén, hogy ebben az rült. Boasó anyósát, aki ebben az itt senki sem — még Borsó Jáírásban tisztázzuk: ki az ellen- időben már nem is gazdálkodott, nos sem — a korábban törvéség és ki a jóbarát és kik azok, felírták a kuláklistára, jóllehet nyesen betagosítqtt földek viszakik még nem jóbarátok, de csak 9 hold szántója és 9 hold szaadúsát, nem is követelhetik, nemsokára azok lehetnek. Nem legelője volt összesen. S ezt is mert a törvény megtartása minszándékom, hogy itt sorba ve- már évek óla egyenlő részekre denkire kötelező, de követelika gyem a szövetkezettel szemben elosztva 3 gyereke használta, visszás kérdések mindkét részről és a szövetkezet által az egyéni így lehetőség nyílt arra, hogy való igazságos rendezését, s engazdák iránt elkövetett összes — törvényellenesen ugyan —, nek van is helye. Röszkén már korábbi hibákat, bűnöket, me- mint kulák rokont Bozsó Jánost eldőlt a kérdés, hogy lesz-e szölyekért egyaránt igazságtalanság tetszés szerint elégítsék ki. Nem vetkezet, vagy sem. Már lenne most akár az egyénieket, sokkal később ezután, új vezetők _ . akár a szövetkezetieket felelős- kerültek a falu élére és Vass van szovethezet, méghozzá i&en eros és gazdag. már a ték a kuláklistáról, de a birtok Bozsó Já- törvényes kiegészítésére csak A Lenin Tsz kisebb semmi esetnos visszás ügyeiről szeretnék most kerül sor. De a szövetke- re sem lehet ezután, csak szólni, tanácsot adni, ha nem veHIREK Tanévnyitó a szegedi Állami Zeneiskolában A szegedi Állami Zeneiskola (Tábor utca 3.) vasárnap délelőtt 10 órakor tarja tanévnyitó ünnepségét a Tábor utcai épületében. Az iskola hangszeres tanulóinak beosztására szeptember 12-én és 13-án kerül sor. A szolfézs-beosztás azori növendékek számára, akik állandóan délelőtt járnak iskolába, ma délután 2 órától 7 óráig történik. — Ma este 8 órakor ajándékhangversenyt ad a Magyar Rádió Énekkara a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében. Vezényel: Vásárhelyi Zoltán. Közreműködnek: Szebenyi János fuvolán és Remor Ervin hegedűn. Zongorán kísér? Freyman Magda. A belépés díjtalan. — Vitaülést rendez a Magyar Történelmi Társulat dél-alföldi csoportja és a Városi Tanács oktatási osztálya pénteken délelőtt fél 10 órai kezdettel az Egyetemi és Főiskolai Diákklubban (Dugonics tér 12.) A vitaülés tárgya: »A magyar történettudomány és oktatás Időszerű kérdései*. Bevezető előadást tart Karácsonyi Bála egyetemi docens és Vass Károly főiskolai tanár (Pécs). Vitavezetők: Bónis György, Eperjessy Kálmán, Mérey Gyula. — Megkezdik a tangóharmonika tanítást a Szegedi Zeneoktatói Munkaközösség Zeneiskolájában szeptember 15-től. Jelentkezés szerdán és pénteken 9-től l-ig a Tábor utcai Zeneiskola I. 3. tantermében. 1— Eszperantó nyelvtanfolyamokat rendez a szegedi „Béke" Eszperantó Kör. Jelentkezés és megbeszélés szeptember 13-án, csütörtökön este 7 órakor Kossuth Lajos sugárút 53. sz. alatt, a Rókusi Kultúrotthonban, vagy telefonon 47—34. Elegendő üzemi dolgozó jelentkezése esetén külön az üzemben vagy intézményben in tartunk tanfolyamot. — Ilázivarrónől szolgálatot vezetett be a Szegedi Minőségi Ruhajavító KSZ. A dolgozó nők munkáját kívánják elősegíteni azzal, hogy a ksz dolgozói házakhoz mennek, s ott fehérneműt, férfi- és női ruhajavításokat, alakítást, méret utáni ruhákat és fehérneműket készítenek. Részletes felvilágosítást ad a ksz központja (Kígyó utca 1.) — Vitát rendez a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szeptember 11-én délután fél 6 órai kezdettel a "-Szövődéi automatizálás eddigi eredményei* címmel. Vitavezető Balogh Dezső. — ötszörösérc növelte termelését a Szegedi Szalámigyár az elmúlt 10 év alatt. Raktárkapacitásuk azonban nem növekedett. Az expedíciós részleg igen nagy helyet foglalt el a raktárak rovására. A napokban új területtel bővült a Szegedi Szalámigyár: a Városi Tanácstól megkapta a gyár területén keresztül haladó, eddig közlekedésre alig használt Zsótér utcát. Az építkezéseket rövidesen megkezdik s így az expedíciós részleg új épületbe költözik. _:„ . ségre vonni Röszkén. Most csu- Istvánnét, Bozsó János anyósát pán a Lenin Tsz és egy ember, igazságosan az elsők között törölkinek nevét ismerjük második riportból zet vezetősége még most sem gyobb és gazdagabb. A szik ezt rossznéven a röszkeiek. akar hallani olyan tárgyalásról, egyéni gazdák szeretnének még Hogy miért éppen Bozsó János hogy leüljön egy asztal mellé nyugodtabban, gondtalanabbul középparasztról lesz itt szó? Bozsó Jánossal és olyan egyessé- élni. Erre a legjobb módot a Azért, mert Bozsó Jánossal volt get kössenek, mely lehetővé ten szövetkezet adhatja, viszont a legtöbb baja a szövetkezetnek szi, hogy Bozsó János se „ful- szövetkezet sem fejlődhet tovább és fordítva. ladjon" bele a kútjába, és a az egyéni gazdák nélkül. A jobb Hallgassuk meg először Bozsó szövetkezetet se érje károsodás: élet kialakításában tehát a szöÜgy gondoljuk azonban, ez a vetkezet és az egyéniek szorosan tárgyalás most már csak nem egymásra vannak utalva. Az az Jánost. Késő éjszakáig vitatkoztam vele és sok kérdésben igazat is adott nekem, s ugyanakkor nekem is el kellett fogadni az ő igazát Semmi ellenvetése nem volt, amikor a Lenin Termelőszövetkezet eredményoiről szóltam. Azt mondta: ez mind igaz, de, ha nekem is lennének olyan termelési lehetőségeim, mint a Leninnek" van, állítom, hogy a szövetkezet jelenlegi paprikatermés átlagait meg tud idő elmúlt, amikor erőszakkal is lehetett szövetkezetet „fejleszteni". E helyett most már a cséplési eredménylapoké, a mérlegek billentyűié és a munkaegységekre járó forintoké a szó. Ezek már eddig is sok jót mondtak a Lenin Tsz-ről, innen van az egyénövénytcrmelési brigádvezetővel niek növekvő szimpátiája is. Ha várathat sokáig magára. De hallgassuk meg a szövetkezet vezetőségét is Tanács Vince elvtárssal, az elnökkel és Császár elvtárssal, a tökéletesen egyetérthetünk abban, hogy az ilyen igazságtalann tagság is úgy akarja, rövid időn belül ezek az „agitátorok" nám emelni még 5 mázsával hol- Ságokért, melyek Bozsó János- még sok ellenségbő^is jóbarátot dankint. — Tessék, lépjen be, s máris egyik gazdája lehet a Lenin Tsz lehetőségeinek: Annak is eljön az ideje mondta; de most; éppen most; még ha egyszer ennék napjában, akkor sem. Meg is magyarázta, pedig az ellenségnek nem ssl és még számos röszkei pa- csinálnak, s a közömbösök is jóraszttal történtek, a szövetkezet barátokká lesznek, jelenlegi vezetősége nem lehet Mikor elbúcsúztam a szövetfelelős. Nem ők csinálták, s akik kezet vezetőitől, úgy éreztem, tették, azok sem egészen a saját nem egészen értettek meg. Peszakállukra cselekedtek. Bozsó óig hosszas vitánknak igen egyJánosről az a véleményük, hogy ő az egyik legnagyobb ellensége jelenleg a szövetkezetnek. Mármitől van e konoksága: <— Köztünk eddig nem egyszerű termelési verseny folyt, ki gunk udvarolni; mondják helyesen. Csakhogy ellenség-e vaszerű, a érthető volt a lényege: a falu egyéni gazdái között ne nz ellenéget kutassák már ezufo- tán, mint ahogy ez a múlt évekők; ben divat volt nálunk, hanem a jóbnrátokat, mert bizony sok jó. , , _ . _ lom, ez a korábbiakból mar kilobbet alapon, hanem harc azért; , „'. ... , . , , . _ derült. Mi lenne itt, Röszkén *•> hn/rv hplptnitsiik a szuszt pirv- „ p , , , , . mondja Császár elvtárs, — ha most a Bozsónak igazat adnánk? Jönnének nyakra-főre a többi fojtjuk" a kútjába. Bozsó János ??rtett£k 5,s' h°S?\ 1akk?J mi » „ „,Ó„ M».,„it targyaljunk, nekünk is jár a mi lóban Bozsó János? Ügy gondo- barátunkból lett ellenségünk a közelmúltban; amiért oktalanul liogy belefojtsuk a szuszt egymásba. Korábban ezt a szövetkezet tagjai nyíltan meg is mondták nekem: Bozsó Jánost „belemeggyanúsítottuk őket, Sok jóbarát között ugyanis a háború után fúratott az udvarán egy kisebb teljesítményű ártézikutat, s a házaköigazunk: Mit is mondjak eire 8.2 érvesokkal könnyebb rátalálni az ellenségre, mint a sok ellenség között az egy-két jóbarátra. Hogy mit szólnak az egyéni gazdák, ha leülnek velük tárgyalni arról, hogy miként lehetne a múlt hibáit közösen rendbehozni? Bizonyára szemükbe mondják az elvtársaknak, amit eddig elhallgattak, de szívükben egy lépéssel közelebb lépnek a azért szövetkezethez. Kezdik belátni dek helyrajza mutatja - barát- minden szavúban benne van: ő igaz, amit a párt mond: a szöságosabban is el lehetett volna békülne móri ba a szövetkezet is vetkezet az nem ellenünk, haíntézru ezt a dolgot. Később a rautalna egy kj, hajlandóságot, nem értünk való, s ezután mindtagosítási papíroknak megfelelő- Becsüli tehát a szövetkezetet - jobban közeledik az az idő, amién visszaadtak Bozsó Janosnak a törtóntcktől függetlenül. Pin- kor úgy néznek a szövetkezetre tér sem csak a saját véleményét az emberek, mint a holnap lükrüli földjein —; mert a falu mel- lésre? lett, tanyán lakik — öntözéses Az jutott hirtelen az eszembe: termelésre rendezkedett be. Az . , , ..,.„, . D.. 1952-es tagosításkor 700 négy- "lennylre ^f"^ ™ Ro6Z" szögöl kivételével Bozsó minden kén 82 W™ gazdnkat. termőföldjét betagosltották a háza körül. Holott — mint a fölJános érthető okokból, lel a szövetkezetre; de Bozsó nehez1 hold földet, de nem a tanyája meljett, hanem tábla belsejében, tudjon öntözni Bozsó János! A a szövetkezeti mondta ej a 3Zövetkezetről, ha- rébe. Kétségtelen ez a tükör t.snk azért se nem |ok gazdatársáét is, akikkel most még kissé torzít Mit kell közös a gondja, baja. A beesüle- tenni azért, hogy mielőbb a szép « ' - kozus a gonuja, jauja. a ucisuic- n-mu azcri, nugy iiueiouu a szép lehető legrosszabb földet adták tes rüszkei egyéni gazdáktól te- valóságot mutassa? Ehhez adncki vissza. hát már régen távol áll az a nánk még néhány jólanácsot Bozsó, hogy hitelesebbé tegye gondolat, hogy „osszák a 6zövet- utolsó, befejező riportunkban. álh'tását, kihívott a földekre, győződjek meg arról: igazat beszél. Tanyája közel van a röszkei bekötőúthoz. Elölről a műút és a kerítés közölt egy 60—70 méteres keskeny sáv nyúlik be a tanya elé. Balról szintén egy ilyen, alig szélesebb sávocska öleli a tanyaudvart, azontúl máé egyéni földek vannak, de ez a két kis kutyanyelv a szövetkezeté. Ilyen körülmények között az úrtézikút kétségtelenül nem sokat ér, legfeljebb tényleg bele lehet fulladni. A látottak után mit mondhattam Bozsó Jánosnak? Azt feleltem, ez már régi ügy, megkapta földje helyett a cserebirtokot, földje helyett földje van. Kiderült azonban, hogy nem így áll a dolog. Bozsó Jánosnak 13 hold 1952-ben betagosított földjéből még mindig hiányzik közel 6 hold, melyért nem kapott csereföldet sehol egy marékkal sem. Amikor kérte a járási tanácstól, küldték a községi tanácshoz, onnan a szövetkezethez, onnan pedig meghallgatás nélkül haza. Mégis, mivel indokolták a csekezetet". A szövetkezetben azon-Csepi József ötszáz nyeremény egyetlen húzással A IV. Békekölcsön ötödik sorsolását szeptember 18-án Sátoraljaújhelyen ejtik meg 11—1 óra között. Eszerint a 78 500 nyereményének kisorsolása mindössze két órát vesz igénybe. Ezt a kötvények számozása és osztályokra való felosztása teszi lehetővé. A IV. Békekölcsönt tíz osztályban bocsátották ki. osztályonként meaismétlődő számozással. Egy osztályhoz 20 000 sorozat tartozik (20 001től 40 000-ig). Egy-egy sorozatban 50 kötvény van, 01-től 50-ig terjedő számozással. A kihúzott kötvényszámok a főnyeremény kivételével mind a tíz osztályhoz tartozó azonos sorozat-sorszámú kötvényre érvényesek. Egy húzással tehát mind a tíz osztályhoz tartozó, osztályonként 50 azonos számú kötvénvt kisorsolnak. Ezek szerint egy számlevélke kihúzása 500 nyerőkötvény kisorsolását jelenti. Ezzel magyarázható, hogy 78 500 nyerőkötvény számának, illetve 24 913 800 forintnak a kisorsolásához mindössze 167 húzás szükséges. Paprikát termelnek a műszaki zártól felszabadított szegedkörnyéki földeken A megye déli részén több mint 50 kilométer hosszúságú határsávból távolították már el a műszaki zárat. E terület zöme — így Röszke, Domaszék, Gyálarét, Asotthalom. — a szegedi járás híres fűszerpaprika termelő vidékéreföld visszatartását, liisz.cn Bo- hez tartozik. Érthető tehát, zsó János nem volt kulák. Még,1 hogy a járás falvainak dolgoamikor, sok középparasztot ku- ZÓ P31^/^83 <?szlatlan ' , . t örömmel látott munkahoz a láklistára írlak, őt akkor is meg- paprikatermeléshez kiválóan hagyták • küzépparasztok ío^ alkalmas földeken. Domaszéken és Mórahalmán több mint száz paprikatermelő kapta vissza a műszaki zárak eltávolítása után régi, jóminőségú földjét. Mórahalmán egyes gazdák már az idén hasznosították a mintegv évtizede parlagon hevert földeket: tarlóburgonyát ültettek. A visszakapott szántóterületeket túlnyomó részén már dolgoznak a gépállomások traktorai, — paprika alá készítenek magágyat. Szegedi szálkák A napokban Hódmezővásárhelyen jártam, s betértem egy tejivóba. Meglepett, milyen olcsó Hódmezővásárhelyen a tej és a kávé. Hazatérve az ottani árakat összevetettem a szegedi tejivók árjegyzékével, s a következő meglepő különbségeket találtam: Vásárhelyen 1 deciliter hideg tej 30 fillér, meleg tej 35 fillér, kávé 35 fillér, reggeli ital 80 fillér. Szegeden: hideg tej 45 fillér, meleg tej 45 fillér, kávé 50 fillér, reggelt Ital 85 fillér. A kiszolgálás ugyanaz, a lej ára ls ugyanaz, — tudtommal a pénz értéke is ugyanaz Hódmezővásárhelyen és Szegeden. Miért adja hát a szegedi tejlvő a meleg tej literjét 1 forinttal, a hideg tej és a kávé literjét 1 forint 50 fillérrel drágábban? Javasolnám, hogy egyenlítsük ki az árakat, klilönben a szegcdi dolgozók hamarosan Vásárhelyre járnak reggelizni. » Múlt szombaton Ismét Irodalmi Újságot kértem az egyik szegedi újságárus pavilonban. — Mást parancsol? — kérdi az elárusítónő a pult alatt kotorászva. — Nem kérek. — Sajnos, Irodalmi Újságunk már nincs, — egyenesedik fel. — Müveit Nép? — Az sincs. 0 volt a harmadik újságárus, akitől aznap Irodalmi Újságot és Művelt Népet kértem. Elkeseredetten baktattam tovább, a volt évFolyamtársamba ütköztem. Elmondtam neki bánatomat. — Mafla vagy, — állapította meg flegmán. — Menynyit ér neked egy Irodalmi Újság? — Akármennyit, csak kapnék. — Két forint ötven fillért ér? — Ér. — Akkor gyere utánam. Visszamentünk az előző pavilonhoz, s volt évfolyamtársam „rendelt": — Egy Szabad Ifjúságot, egy Pajtást, egy Tanácsok Lapját, s egy Irodalmi Újságot . .. Az elárusítónő szolgálatkészen rakta kl a kért újságokat. Már fizetni akartunk, amikor megkérdezte: — Müveit Népet ne adjak? — Ha volna még... — kaptam az alkalmon. Volt. PETROVÁCZ ISTVÁN Első díjak Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon növénytermelési eredményeikkei részvevők közül a hagymatermesztésben első díjat nyert a makói Üttörő Tsz és az apátfalvi szakcsoport. Az országos borversenyben első díjat nyert alföldi fehér borával Bittera Antal pusztamérgesi, és alföldi vörös borával Vajda Péter csongrádi termelő. Eső után köpönyeg Örömmel üdvözlöm a Délmagyarország cikkét az orvosokkal, Illetve a szegedi SZTK orvosaival és munkájával kapcsolatban. Engedjék meg, hogy felhozzak egy esetet, amely velem történt. Kisebbik fiam skarlátos lett, elvittem a kerületi orvoshoz, aki beutalta a kórházba. A kötelező lakásfertőtlenítés nem történt meg. Kijött r. fiam, egy hét múlva vittem a másikat a kórházba, ugyancsak skarláttal. Pontosan 5 nap múlva jöttek ki fertőtleníteni. Feleségem megkérdezte tőlük, hogy a másik gyermek után nem volt fontos? Azt felelték, hogy a kerületi orvos biztos nem jelentette be. Én kérem az orvosokat, hassanak oda, hogy megtörténjenek a szükséges óvintézkedések. Másrészt, ha a fertőtlenítő csak 5 nap múlva érkezik meg, úgy néz ki, mint a rosszmájú kirakacpolitika, mely megteszi a magáét, csak egy kicsit később — s ez eső után köpönyeg. (Major László)