Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

WIUAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 227. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. szeptember 26. Mai irániunkból: A kormányok minden befolyásukat használják fel a szuezi kérdés békés megoldása érdekében (2. oldal) Reklamáció, hamisítás és más effélék (5. oldal) DEMOKRÁCIA ÉS FEGYELEM ' M égegyszer le kell írni a címet: Demokrácia és fegyelem —, bogy világossá váljék : az és az egyetlen kötöszó, amely a két fogalom kö­zött megállhat. Nem nyelvtani okoskodásról van itt szó, hanem arról, bogy a két dolog egy­mástól elválaszthatatlan, arról, hogy a szocia­lista demokrácia általános kiterjesztése nem jár­hat sem az állampolgári, sem a párt-, sem a munkafegyelem csökkentésével — ellenkezőleg: a szocialista demokratizmus kiterjesztése foko­zottabb fegyelmet kövelel az egész közéletben, termelésben, párt- és hivatali munkában, poli­tikai tevékenységben egyaránt. Azért is fontos hangsúlyozni, hogy csak az és kötőszó állhat a demokrácia és a fegyelem fogalma között, mert néhányan így alakítják ezt a címet: Demokrácia, vagy fegyelem. Nos ezek elfeledkeznek arról, hogy a két fogalom nem áll egymással ellentétben, hogy a demo­krácia egy pillanatig sem nélkülözheti a fegyel­met, mert p teljes, igaz! demokrácia az eddi­gieknél is fokozottabban igényli. Ha nem páro­siűna ugyanis az önként vállult szilárd fegye­lemmel, anarchizmussá vedlene. A fegyelem biztosítását szolgáló korábbi mód­szerek az új szellem keretei között idejét Anúl­ták. Ma már érvényesillöben van az az elv, hogy az állampolgári és munkafegyelem meg­tartását ne adminisztratív rendszabályokra bíz­zuk főként, mert azok esetenként túlzók voltak és nem is vezettek mindig célhoz. A dolgozók igazságérzetének jobban megfelel a társadalmi nevelés módszere, ami lehetőséget ad arra, hogy az első, kisebb botlásokat se sújtsuk a törvény szigorával — inkább adjunk időt és módot az emberelmek arra, hogy botlásaikat jóvátegyék és elsajátítsák a szocialista fegye­lem normáit. Ez a módszer természetesen egyút­tal arra is alkalmat adliat, hogy egyes munka­helyeken egyes személyek a törvényes felelős­ségrevonás elmaradása reményében túltcgyék magukat a fegyelmi követolményeken. A közélet demokratizmusába beletartozik a fegyelem biztosításának demokratizálása is — ezért szigorúan demokratikus alapon kell elérni az általános fegyelmet is. Ez pedig azt jelenti, hogy a fegyelem megsértői ellen társadalmi nc­velőeszközöket kell alkalmazni — amíg azok elégségesek. A fegyelmi tárgyalások korábban zárt ajtók mögött folytak le — így sem az ügy elbírálásában, sem a büntetés megszabásában nem érvényesülhetett megfelelően a nyilvános­ság véleménye. A büntetések nem is kerültek mindig nyilvánosságra. Az ilyenfajta eljárás .kényelmes volt a fegyelemsértőnek, ba arra gon­ahlunk, hogy fegyelemsértése nem vált általá­ban és részleteiben ismeretessé, de kényelmetlen volt abból a szempontból, bogy szinte lctörül­hetetlen, örök felkiáltójelnek ígérkezett káder­lapjára. Amikor tehát a fegyelem további megszilár­dításáról beszélünk, azzal is számot kell vet­nünk, hogy milyen demokratikus eszközökkel tudjuk ezt elérni. A kisebb fegyelemsértések ellen a nevelőmunka, súlyosabb esetekben az országszerte megalakulóban lévő társadalmi bí­róságok kapnak nagy szerepet. Természetes azonban, hogy a bűncselekmény fogalmait ki­merítő fegyelemsértések továbbra is az állami bíróságokra fognak tartozni. Fontos az is, hogy a fegyelem megsértőit minden esetben egyé­nenként ítéljük meg — különböző embereket és cselekedeteket ne azonos mértékkel mérjünk! A fegyelmi büntetéseknek nem szabad meg­torlás-jelleget adni, mert azok minden esetben a társadalmi nevelés eszközei. A kitöltött bün­tetés után pedig nem szabad éreztetni az egyé­nekkel, hogy egyszer vétettek a szocialista együttélés szabályai, vagy a társadalmi, eset­leg a személyi tulajdon ellen. A fegyelem biztosításának demokratizmusát segíti elő az az új gyakorlat is, miszerint a fe­gyelmi jogkör kiszélesedett, az üzemekben nemcsak az igazgató és a felsőbb vezetés bír fegyelmi jogkörrel, hanem a művezetőkből, részlegvezetőkből, az alapszervezeti párttithár­hól és a szakszervezeti bizalmiból alakult helyi fegyelmi bizottság is. Ez a bizottság kétségte­lenül reálisabban tudja majd mérlegelni a fe­gyelemsértés fokát és körülményeit és igazsá­gosabb, körültekintőbb döntésekre lesz képes. Az az általános tapasztalat, bogy a jelenlegi politikai légkör kedvez az állampolgári és mun­kafegyelem megszilárdításának. Az emberek nyugodtabbak, lelkiismeretesebbek: kevesebb a késés és az igazolatlan hiányzás. A dolgozók jobban ragaszkodnak jelenlegi munkahelyük­höz, mert erdekeik képviseletét az üzemi szer­vektől várják —, s ez abban is megnyilatkozik, bogy nem vándorolnak olyan gyakran üzem­ről-üzemre, bele tudnak illeszkedni munkahe­lyük általános fegyelmébe és szokásaiba. Fegyelem azonban nemcsak a munkában és a kötelezettségek teljesítésében szükséges, ha­nem a demokratikus jogok gy akorlásában is. A szertelenség és felelőtlenség csak károkat okozhat. Józanul, meggondoltan kell csele­kedni az élet minden pontján! A vezetők és az egyszerű dolgozók bátran és határozottan követeljék meg a fegyelmet egy­mástól is, munkulársniktól — s a dolgozók is, a vezetők is önludutosan vállalják a fegyelmi kötelezettségeket! Ez a további demokratizálódási folyamat egyik legnagyobb követelése. Szeged az átszervezés után is megyei jogú város marad Sajtótájékoztató a Csongrád megyei Tanácsnál Csongrád megye tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, Papp Sándor elvtárs kedden sajtótájékoztatót tar­tott " Hódmezővásárhelyen, s válaszolt a Déímagyaror­szág és a Viharsarok munka­társainak kérdéseire. Elöljárójában a terület­rendezésről a következőket mondotta Papp elvtárs: Mint ismeretes, Békés-Csongrád megye szókhelyéül Szegedet javasolta a Minisztertanács. Ennek megfelelően Szegeden már megkezdték a helyszíni tanulmányozásokat, hogy mi­lyen épületekben lehet a me­gyei hivatalikat elhelyezni. Ezt a kérdést meg lehet úgy oldani, hogy a városban nem vesznek igénybe lakóházakat hiva­talok céljára. Ennek ellenére a lakáselosz­tási gondok á'imenetileg nem csökkennek, mivel a megyei , tisztviselők egy részének is i laikúst kell biztosítani. Az , egyesített, s megnagyobbo­j dott megyében nyolc járási j jogú város lesz, Szeged pedig • megmarad megyei jogú vá­I rosnak. | Arra a kérdésre, hogy az I idei tagosítás során fordul­tak-e elő törvénysértések és mikor fejeződik be a tagosí­tás, Papp elvtárs a követke­zőket válaszolta: A tagosítás kisebb-nagyobb nehézségek közepette, dc mindenütt rendben, törvé­nyesen folyik. A ncik érdeme is! A Kéziszerszámárugyár harmadik negyedévi A Szegedi Kéziszerszám­árugyár több hónapja keres munkásokat felvételre. Kü­lönösen nagy a hiány gép­es szerszámlakatosokban, akik közül eddig csak egyet tudott fölvenni az üzem. A terveket azonban a gyárnak teljesítenie kellett. Ezért úgy határoztak, hogy segéd­munkásokból tanítanak be csiszolókat. Férfi segédmun­kás sem akad bőven a vá­rosban. Női dolgozók vi­szont mentek volna, de az olyan kiváló munkások is, mint Nagy Zoltán, vagv Mótzwickler Sándor műve­zetők, hallani se akartak arról, hogy fehérnépet tanít­sanak be. Nagy Zoltán vala­hogy úgy fogalmazta meg: „Tiltakozom a szakma 1? becsülése ellen, a csiszoló­munkát nem lehet akárkire bízni". Az üzemben már koráb­ban is dolgoztak nők, mint például Buresné, aki már volt anyagelszámoló, anyag­hordó, csomagoló és takarí­tó. de seholsem találta fel magát. Egyik nap aztán az­zal állott elő, hogy engedjék őt csiszolókőhöz. Mivel Bu­resnét már ismerték, meg­engedték neki a csiszolás td nulását és csodált csodája: rövid idő alatt száz százalék fölé emelte teljesítményét, s ami talán a legfőbb, a nők­höz méltóan ügyelt a kivite­lezésre, az elkészített dara­bok csinosságara. Ezután mindjobban megtört a művezetők ellenállása, egyre több női dolgozó ke­rült a gyárba. Buresné pe­dig egyre haladt fölfelé, s szeptember 24-én már 200 százalék körül teljesített, vagyis nyolc óra alatt 67 fo­rintot keresett! A számada­tok azt bizonyítják, hogy ai elmúlt negyedév során üö új munkás érkezett az üzem­be. Persze, volt olyan is, aki a körülvezetéskor búcsút in­tett. többet nem is láttak Bizoriy, nehéz itt a munka, és arai legjobban elkeseríti a női dolgozókat, tetőtől tal­pig porosak, olajosak lesz­nek. Mégis a 96 munkás kö­zül 63 az üzemben maradt, s közülük alig.al g van már olyan aki nem teljesíti a tervet. Ma már megtört a jég a ko­vácsmühelyben is, ahová ed­dig be sem engedtek fehér­népet, mondva: az úgy fél a tüzes vastól, mint az ördög a szenteltvíztől. Ma mór két nő dolgozik a kovácsműhely­ben, s mondjuk meg őszin­tén: jól. Maguk a műveze tők dicsérik munkájukat, s ha hetenkint új, meg új nő­dolgozók érkeznek, már elő­re igényt tartanak, vállal­ják a betanítást. Vajon mi­ért e nagy buzgalom? Egy dátummal lehetne megma­gyarázni. A Kéziszerszám­áru gyár szeptember 24-én befejezte harmadik negyed­teljesítette tervét éves tervét. Ez anyagi előnyt jelent a művezetőknek is, és még egy, nem kell most már ismerős és ismeretlen előtt szégyenkezni a lemaradás miatt. Az Indiába menő szecska­vágó-kések határidőre elké-' szülnek, s már jó néhány U­da tengerre is kelt. A kése­ken ott van mindenütt: Sz ••• ged, Made in Hungary. Ezek a kések elismerést szereznek a Kéziszerszámárugyárnak, a a szegedi nőknek, akik hoz­zásegítették az üzemet a terv teljesítéséhez. A bánásmód az új munká­sokkal jó. Az elmúlt het csütörtökén jött munkásnő már-már önállóan dolgozik, s csak arról panaszkodik: nehéz megszokni a vasmun­kát. „Én eleinte féltem, de most már úgy érzem, nem olvan ördöngös mesterség a csiszolás". A két hónapja itt dolgozó már így beszél: „Nem rossz a kereset, a munka sem nehéz, jó, hogy ide jöttem!" Aki pedig már negyedéve az izzó vassal bí­belődik, el se tudja képzel­ni, miért idegenkednek c nők ettől a munkától. Vala­hogy így fogalmazza meg: „Aki akar magán segíteni, az megteheti, hisz itt a mű vezetők azon vannak, hogy a nehéz fizikai munkát kú gépesítsék" (Förgeteg) Ezzel kapcsolatban eddig egyetlen feljelentés sem ér­kezett és ügyészi óvás sem volt, pedig az ügyészség mindegyik ügyet átnézi. A tagosításnak ebben a hónap­ban be kell fejeződnie az egész megyében, legfeljebb egy-kél nap késésről lehet szó. A tanácsok szak-alkalma­zottai között még ma is elég kevés a középiskolát és az egyetemet végzetlek száma. Az értelmiséggel kapcsolatos KV-határozat után hogyan akar a tanács ezen a helyze­ten javítani? Azokat a titkárokat, osz­tályvezetőket stb. — vála­szolta a megyei tanács el­nöke —, akik eddig jól ellát­ták feladatukat, a jövőben fokozottabban küldjük fő;s­kolára, egyetemre, hogy megszerezzék a kellő szak­tudást. Egy részük jelenleg is közgazdaságtudományi egyetemen, vagy tanácsaka­démián képezi magát. Azt akarjuk azonban, hogy az új munkaerők az eddi­ginél sokkal nagyobb szá­zalékban közép- és felső­iskolát végzett fiatalokból, értelmiségiekből kerülje­nek ki. A tanácsok alkalmazottainak már csak azért is szükségük van a tanulásra, a tovább­képzésre, mert egyes funk­ciók a jövőben valószínűleg képesítéshez lesznek kötve. A megye gépállomásai ho­gyan tudnak több üzeme anyaghoz jutni az őszi szán­tás-vetés gyorsabb elvégzése érdekében? Sajnos — volt a válasz — ebben a dologban keveset tudunk segíteni. A központi­lag kiutalt gázolaj mennyi­séget nem lehet túllépni, noha szeptember harmadik dekádjára is csak 112 tonna gázolajat kaptak a megya gépállomásai. Ez azt jelenti, hogy a meglévő üzemanyaggal úgy kell gazdálkodnunk, hegy minél nagyobb terü­leteket felszánthassunk, elsősorban persze a termelő­szövetkezetekben. Arra van szükség, hogy a traktoristák, ahol csak lehet, takarékos­kodjanak az üzemanyaggal, bár nagyon jól tudjuk, hogy ez is nehéz, mert száraz a föld és nehéz a munka. Végül arra a kérdésre vá­laszol Papp elvtárs, hogy az aszálykárt szenvedett terme­lőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok milyen be­gyűjtési kedvezményt kap­nak. — Aszály címén nem lehet a kukoricabeadást csökken­teni. Ellenben tudomásunk van arról, hogy a vízkár-ki­eséseket figyelembe veszik a beadásnál. Ilyen értelemben elsősorban a deszki. a kübek­házi és környékbeli tsz-ek, egyéni dolgozó parasztek. szá­míthatnak arra, hogy rövide­sen megtudják, mennyivel csökken a kukoricabeadásuk. A második ker öleli Tanács munkájáról, n törvénysértésekről és szabálysértésekről, a tnnácstauok tevékenysésének lámoeatásárót 1 ár nyalt a Városi Tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt ülést tar­tott Szeged megyei jogú vá­ros tanácsának végrehaj tó bizottsága. Az ülés napirend­jén elsőként a II. kerületi Tanács végrehajtó bizottsá­gának munkája szerepelt. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a II. kerületi Tanács munkája ez évben sokat javult, de még számos kívánni valót hagy maga után, főleg a tömegkapcsola­tok további javítása és a la­kosság ügyeinek intézése te­rén. A községpolitikai terv végrehajtásában jelentős eredményeket ért el a kerü­let, mégsem használták föl azonban a szakigazgatási szervek és maga a kerületi tanács végrehajtó bizottsága sem mindazt a lehetőséget, a mi a kezükben volt, a terv teljesítéséért. A napirend következő pontja a szabálysértési eljá­rások, valamint a szocialista törvényesség betartása volt a tanács szakigazgatási szerved és a dolgozók részéről. Meg­állapítást nyert, hogy e té­ren is javult a tanács szak­igazgatási szerveinek mun­kája, mindazonáltal még for­dulnak elő törvénysértések az alsófokú tanácsi szervek­nél és a Városi Tanácsnál egyaránt, fő'.eg a lakásügyi vonalon. A kihágásokkal és szabálysértésekkel kapcso­latban a végrehajtó bizott­ság kérelemmel fordult a sajtón -keresztül a lakosság felé. hegy minden ilyen eset­re hívják fel a figye'met és így öntevékenyen vegyék ele­jét a szabálysértéseknek. A szoc'alista törvényesség be­tartásában és a kihágások számának csökkentésében nagy szerepet játszik a lakos­ság közhangulata és le'eple­ző magatartása. A törvényes­Ünnepségek a Néphadsereg Napján A Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Városi Bizottsága, Szeged megyei jogú városi tanácsa, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága a Néphadsereg Napja tiszteletére nagyszabású ünnepségeket rendez. Valamennyi rendez­vényre díjtalan a belépés. Szeptember 29-én. szombaton reggel 9 órakor helyőrségi sporttalálkozó lesz a Törekvés-pályán, labdarúgással, röp­lapda- és atlétikai versenyekkel, valamint lövészettel. Dél­után 2 órakor az üzemekben, vállalatoknál és Intézmények­nél ünnepi megemlékezést tartanak. Délután 4 órakor mezei futóverseny lesz a vásártéren. Este 8 órakor pedig ünnepi díszelőadást tartanak a Szegedi Nemzeti Színházban. Szeptember 30-án vasárnap reggel 9 órakor megkoszo­rúzzák a Széchenyi téri szovjet hősi emlékmüvet. Majd 10 órakor ugyanitt térzene lesz. Ugyancsak 10 órakor kezdőd­nek a. Haladás-stadionban a sportversenyek döntői. A Hala­dás-pályán labdarúgó, röplabda, atlétikai, kerékpár és re­pülő modellező versenyek lesznek. ség kérdésében éles vita ala­kuLt ki a tanácsülésen — pél­dázva az új, szabadabb szel­lemet és azt, hogy ez csak küzdelmek árán szerez ma­gának teret — az ügyészség képviselője és egyes végre+ hajtó bizottsági tagok között, A végrehajtó bizottság fog­lalkozott az 1087-es minisz­tertanácsi határozat alapján a tanács és a végrehajtó bi­zottság tömegkapcsolatainak, javításával és főként a ta­nácstagok tevékenységének elősegítésével. A végrehajtó bizottság á'lásfog'alása meg­erősíti a tanácstagokat azon jogukban, hogy panaszaikkal, bejelentésekkel, javastáta'k­kal a megfelelő szervekhez fordu'hassanak és ott foglal­kozzanak velük. valamint hogy tájékoztassák a tanács­tagokat, fűként a társadalmi, szociá'is és kulturális kérdé­sekben, továbbá a panasza­ikban és beadványaikban ki. fogásolt intézkedések körül­ményeit illetően és végül az általuk beadot't indítványok sorsa felől A tanácstagok be­1 adványaira, javaslataira és panaszaira sürgősen, de 'eg­, később 15 napon belül vá­laszt kell adni az illetékes szerveknek. A végrehajtó bi­zottság amellett is áltás fog­lalt, hogy a 'tanácsü'táen a ' szakigazgatási szervek veze­tői a tanácstagi int-rpe'lá­ciókra azonnal ad'ana' vá­laszt t'lptő'eg ha rögtön ki­! elégítő vá'aszt nem tvdnsk adni a le-röv'deHb ld"n be­lül tájőkoztassák a tán'cs­tagokat. Hason! öképnen fog­lalkoztak az ál'andó bizott­ságok munkájával és megál­lapították, hogy az állandó bizottságoknak a szakiga ga­tási szervektől nagyobb se­gítséget kell kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom