Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

slEUNGTIROItaK Mi történt q külpolitikában ? A második londoni értekezlet nem igazolta a három nyugati hatalomnak a szuezi kérdésben elfoglalt álláspontját Vasárnap, 1056. szepl. TS. Háromnapi tevékenység után pénteken este végétért a szuezi kérdéssel foglalkozó második londoni értekezlet. Az értekezletet megelőző ha­tározotlliangú angol—francia—amerikai nyilat­kozatokhói arra lehetett következtetni, hogy a részvevő delegációk viszonylag simán fogják megszavazni n Dulles amerikai külügyminisz­ter által megfogalmazott és a „Csatornát Hasz­nálók Szővetségó"-nek felállítására vonatkozó javaslatot. Nem ez történt. Mindössze három ország: Anglia, az Egyesült Államok is Olasz­ország képviselője nyilatkozott úgy, hogy min­den további nélkül magáévá teszi a „Csatornát Használók Szövetségé"-nek felállításáról szóló javaslatot. A francia kormány tegnap délelőtt tartott háromórás minisztertanács után mon­dotta ki a szövetséghez való csatlakozását több kikötéssel. Japán nem nknr semmi olyat tenni, nmi Egyiptom ellen vnló lenne, s végleges vá­laszt még csak ezután ad. A többi 13 ország küldötte pedig arról nyilatkozott, hogy kormá­nyának ajánlani fogja a szövetséghez való csat­lakozást. Az értekezlet végén kiadott, 7 pontból álló nyilatkozat, — amely nz.onban nem jelenti azt, hogy a szövetség ténylegcsen fel is állt — saj­nálattal állapítja meg, hogy az egyiptomi kor­mány nem fogadta el nz ötös bizottság által to­vábbított, az első londoni értekezleten hozott Dulles-(é\e jnvaslatot, jóllehet e javaslatok „még mindig becsületes alapot nyújtanak a Szuezi-csatorna problémája békés megoldásá­hoz". A nyilntkozat a továbbiakban bejelenti, hogy az értekezlet megszövegezte a „Csatornát Hasz­nálók Szövetségé"-nek felállításáról gondoskodó közleményt. A szövetség — mint a nyilatkozat állítja — előmozdítja n szövetséghez csatlako­zott államok és az egyiptomi kormány együtt­működését a csatorna hnsz.nálatát illetően és a szövetség nem sokkal azután létrejön, ha a küldötteknek alkalmuk lesz kormányukkal er­ről tárgyalni. A nyilntkozat ezután közli, hogy az értekez­let tudomásulvette az angol és a francia kor­mány bejelentését arról, hogy a két kormány tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot a szuezi kérdés alakulásáról, majd az értekezlet abbeli elhatározását szögezi le, hogy n 18 államnak mindenkor az ENSZ-hez kell fordulnia, ha ez megkönnyíti a rendezést. A közlemény befejező része szerint a 18 kormány képviselői, miután hasznos és építőjellegű együttműködést fejtet­tek ki, kormányaik folytatják tanácskozásaikat a problémák megoldása érdekében. A nyilatko­zatban körvonalazott irányvonal — a 18 állom szrrint — alkalmas a békés eszközökkel meg­teremtendő megoldásra, ami „összhangban áll az igazságnak és a nemzetközi jognak az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmánya első cikkelyében kinyilatkoztatott elveivel". Az értekezletről kiadott nyilatkozat mellék-1 létéként szerepel a „Szuezi-csatorna Használók , Szövetségéinek létrehozásáról szóló „pót"-nyi-! NEMZETKÖZI SZEMLE A Washingtonból teríenqő „kereskedelmi állatok" Az egymást keresztező ese­mények és a sűrűn váltakozó, módisuló tervek kusza gom­bolyagából ma még nehéz ki­halászni a fűszálat: milyen irányban halasinak majd a dolgok Szuez körül. Jósolni pedig éppenséggel lehetetlen, mert régen volt olyan, a béke latkozat. amely leírja, liogy a szövetségnek tag- i s0rs:ira számottevő jelentő­ja lehet minden, a második londoni értekezle­ten részt vett ország, majd felsorolja a szövet­ség célkitűzéseit, („előmozdítani minden tag­ország hajúinak biztonságos, zavartalan, kielé­gítő és gazdaságos áthaladását a csatornán ke­resztül), amelynek megvalósítása érdekében a szövetség megalakítja tanácsát, amelyben min­den tag képviselve lesz. A tnnács végrehajtó­szervet létesít a legmegfelelőbb országok kép­viselőiből. A nyilatkozat szerint a szövetség tagságát bármikor fel lehet mondani, de ezt 60 nappal előbb be kell jelenteni. Október l-én az angol fővárosban nagykö­veti síkon értekezletet tart a második londoni értekezleten részt vett 18 ország, hogy létrehoz­za a „Szuezi Csatornát Használók Szövetségé"-t. A Pravda szombati számában közölt cikkében í foglalkozik a pénteken végetért londoni értekez-! let nyilatkozatával. Megállapítja: a felállítan-' dó szövetségben — ameíy provokációs célkitű- ! zéseit illetően továbbra is a régi — a franciák i és az angolok vezetőszerepe eltűnt. Helyettük | az amerikaiak a hangadók. A francia lapokban megjelent kommentárok lényegében pesszimisztikusak. „A francia kor­mány tagjainak az a véleménye, — állapítja meg többek kőzött a Francé Soir című lap —, hogy a londoni konjerencia Nasszer győzelmét hozta"; Nemzetközi politikai körökben feltűnőnek tartják, hogy a francia kormány csak feltéte­lek mellett hajlandó csatlakozni a „Csatornát Használók Szövetségéihez, jóllehet egészen a londoni értekezlet megkezdéséig a szövetség megalakításának egyik bajnokaként lépett fel. A francia kormány állítólag azért kötött ki feltételeket, mert a szövetség megalakításáról szóló nyilatkozat lehetővé teszi, hogy a csator­nán áthaladó hajók maguk döntsék el: az egyiptomi kormánynak, vagy pedig a szövet­ségnek fizetik-e a csatornahasználati díjakat. Dulles ugyan elérheti, liogy az. amerikai hajók a szövetség pénztárába fizessék a hajózási dija­kat, e feladat megvalósítása azonban sok ne­hézségbe ütközne. Az imént idézett Francé Soir megállapítja, hogy a londoni konferencia a nyugati koalíció­ban is válságot idéz elő, de a parlamentben, a francia kormányon belül is rendkívül súlyos válság lehet a következménye. A lengyel főügyész nyilatkozata a poznani zavargásokkal kapcsolatos nyomozásról ' Varsó: Marian Hyblczki, a Lengyel Népköztársaság fő­ügyésze nyilatkozatot adott a PAP lengyel hírszolgálati iroda tudósítójának arról a nyomozásról, amely a poz­nani eseményele alatt elköve­tett bűncselekményekkel kapcsolatban folyik. -Mindjárt kezdetben le akarom szögezni — mondta többek között a főügyész —-, hogy az a nyomozás, amely a poznani incidensek titán mindjárt az első napok­ban megkezdődött, egyes nyugati rádióállomások ma­kacs hírverésével ellentét­ben nem azokkal foglalkozott, akik részt vettek Poznanban 1956. június 28-án tartolt sztrájkban és munlkástünte­tésben, A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizott­ságának megállapításai értel­mében csak azok ellen Indítottunk eljárást, akik az incidensek során közönséges bűncse­lekményeket követtek el, például gyilkoltak, erőszakos támadásokat követtek el in­tézmények, vagy állami hiva­talok ellen, a lengyel fegyve­res erók harcosai ellen, vagy állami alkalmazottak ellen, akik megtámadták a milicia őrszobáit és onnan fegyvere­ket vittek el, akik lakások­ba vagy hivatalokba törtek be és magántulajdont vagy állami tulajdont raboltak el. A nyomozás során eddig összegyúlt anyag azt mutatja, hogy a poznani incidensek so­rán rendkívül élénk szerepet játszottak bizonyos társada­lomellenes bűnöző elemek, amelyek csoportokba verőd­ve hevesen uszítottak a ható­ság képviselőt ellen. Az előzetes letartóztatásba helyezett személyek száma július közepén 323 volt, ez a szám a vizsgálat során a mai nap'g 124-re olvadt. Ezek egy rcszénch ügyé­ben már befejeződött a i vizsgálat és a poznani vaj­dasági ügyészi hivatal 58 ügyet a vádirattal együtt átutalt a poznani vajda­sági biróság elé. Az első vádiratban három személy szerepel: Julius Fui­tynowicz, Kazimierz Zurok és Jerzy Sroka, akik június 28-án a poznani központi pá­lyaudvaron bestiális módon meggyilkolták Zygmunt tize­dest, az államvédelmi szol­gálat tagját. A vádlottak jellemére fényt vet az a körülmény, hogy al­jas gyilkosságuk elkövetése után másokkal együtt betör­tök a vasúti KIOSZK-ba és ellopták az ott talált árut. A második vádiratban tí­zen szerepelnek, akik ellen az a vád, hogy támadásokat kö­vették el a mezőgazdasági kollégium katonai kiképzési osztálya, a börtön és a mili­cia egyik őrszobája ellen, ezekről a helyekről fegyve­reket szereztek és a fegyve­rekkel megtámadták az ál­lamvédelmi hatóság egyik kerületi hivatalát, valamint üzletéket és lakásokat fosz­tottak ki. A vádlottak kőzött több notórius gonosztevő van, akik többszörösen büntetett elő­életűek. A harmadik vádiratot Zé­nón Urbanek és társai ellen adták ki. Ez a 9 bűnözőből álló csoport a börtönben fegy­vereket szerzett és ezekkel ségű diplomáciai helyzet, amely annyi gyorsan felbuk­kanó meglepetést hozott vol­na, mint a mostani. A "Csatorna Használók Szövetscgé*-nck nyugati megalakítása áll az előtérben. E terv mozgató eröl, hátsó gondolatai és valóságos ha­szonélvezői ma már pőrére vetkőztetve állnak előttünk, így helyes lesz erre irányí­tani a fő figyelmet. A máso­dik londoni konfcrcneia, amelyen csak a 18 nyugati állam vett részt, e terv körül vitatkozott s a disputa feltár­ta a nyugati tábor kebelén belül dúló ellentéteket. Akik feltétel nélkül akar­ják az egyiptomi szuvereni­tást mélységesen megsértő szövetséget, azok egyedül az amerikaiak, az angolok és a franciák. A többi 15 között is akadt a szövetségnek támoga­tója, de nem teljes egyértel­műséggel, kinek-kinek meg­voltak a fenntartásai. Pakisz­tánnak ma még csak halvá­nyan új irányban sodródó külpolitikája elhatárolta ma­gát Dulles tervétől olyannyi­ra, hogy a pakisztáni küldött kivonult az értékéltről. Franciaország — ma még felderíthetetlen okokból — fenntartással csatlakozott a szövetség megalapítóihoz. Az olaszok Egyiptommal fenn­álló más jellegű szerződéses kötelezettségeikre hivatkoz­tak, noha támogatták a szö­vetség megalakítását, a své­dek mielőbbi ENSZ-megol­dást sürgettek és a spanyol külügyminiszter szavaitól is kiérződött, hogy kormánya előtérbe helyezi sajátos érde­keit. A 18-ak augusztusi egy­sége tehát legalábbis szétzi­lálódik, így pontosan nem le­het előre látni, milyen irány­ban kísérel majd meg együt­tesen kitörni a Nyugat offen­zívája. Ezek az árnyalatnyi ellen­tétek is nagyon fontosak, de a második londoni értekezlet tanácskozásaiból nem ezeket kell elsősorban kiragadnunk. A két angolszász főváros: Washington és London Ua­kasviadala ad jellemző képet a pillanatnyi erőviszonyok­ról és a két külügyminiszté­rium hátsó gondolatairól. Anglia szuezi érdekeltsége eléggé ismert ahhoz, mint­sághoz és kezdik felismerni azt, amit a mi sajtónk, a de­mokratikus tábor saj.aja már korábban is feltárt: az ame­rikaiak békevágya csupán külszín s a békemáz alatt meghúzódik a kettős érdek: letaglózni Egyiptomot is, de egyszersmind nagyot sózni a főversenyvúrs, az angol impe­rializmus hátára is kiforgat­ni a zsebeit, kiszedni bc őle azt a keveset, ami még talál­ható. A "Csaterna Használók Sz.övetségé«-nek dnllcsi terve már eleve arra épült fel, hogy az Nasszer szántára el­fogadhatatlan. Ha pedig Kai­ró nem fogadja el, gazdasági bojkottot indítanak ellette, elterelik a nyugati hajók for­galmát a Szuezi-csatornáról, s a Jóreménység-fok megke­rülésével szállítanak. Igen ám, csakhogy a meghosszab­bodott viziút sokkal nagyobb költségeket emészt fel. Honnan teremtik elő a gazdasági gon­dokkal küszködő nyugat­európai országok a nagyobb költségeket? S itt bukkan fel a Dulles-tcrv lényege: az Egyesült Államok 500 millió dollár erejéig segítségére siet partnereinek, de csak az olaj­szállítás folyamatosságának biztosítására. Szuez bojkottá­lása ugyanis elvágja elsősor­ban Angliát a közép-keleti olajbeszerző-hclycitől és más irányban kell olaj után néz­nie. A Dullcs-féle "Csatorna Használók Szövetségéinek terve a közép-keleti helyébe amerikai olajat ajánl fel drá­gább árakon és uzsorakamat­tal. Amerika nem segélyt ad az "átmeneti nehézség* ter­helnek enyhítésére, hanem az export-import bank útján kölcsönt, éspedig nem keve­sebb, mint 5 százalékos ka­mattal. Hogy ez a "megoldás* mit jelent Angliának, arra a szi­getországi lapok kommentár­jai vetnek fényt. "Eladóso­dunk, mégpedig úgy, hogy unokáink is nyögik majd a terheket*. »Ncm elégségesek mostani gazdasági bajaink, húzzuk még szorosabbra a nadrágszíjat?* Így panasz­korinak még azok a lanok is, amelyek pedig a közelmúlt­ban fenntartás nélkül lelke­sedtek a "Csatorna Haszná­lók Szövctségé*-ért, támadták a más véleményt valló Mun­káspártot. A francia Le Mon­de-fcan pedig az ismert cs népszerű párizsi közíró, Mau­rice Duvcrger ekként som­mázta a nézeteket: A DuTes­féle "békítgető* tervnek e'ég­gé nyersen érezhető "keres­kedelmi illata* van. A pénteken este közzétett tüzelt az államvédelmi haló- í sem szükségessé válnék rész- zárónyilatkozat arról tanús­ság tisztjeire. A vádlottak j let;.k kifejtése. De mit akar- kodik. hogy Londonban le­tüze több polgári személyt is megölt, illetve megsebesített. Ezenkívül a társaságból töb- j ben lopásokat is követtek el a zavargás közbein. Az említett eseteken kívül j a poznani városi ügyészség ls kiadott két vádiratot, | amelyben kizárólag olyan személyekről van szó, akik üzleteket fosztottak ki. A büntetőtörvényben elő­írt határidők tekintetbe véte­lével arra lehet számítani, hogy szeptember végén kez­dődnek meg az első büntár­gyalások. K cserélték a mígyar-Iuscszíív határjel? Karban art^s^rói és felúiitís^ól szűIíí esvezméní raWikSclós Oiminyaii Magyar Népköztársaság • ahpb^P ••• kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya 1956. január 18­án Belgrádban egyezményt kötött a magyar —jugoszláv határon a határvonal és a határjelek felújítására és karbantartására. Az egyez­mény ratifikációs okmányait szombaton délben Budapes­ten cserélték ki. A ratifikációs okmányok kicseréléséről szóló jegyző­könyvet magyar rész­ről Sebes István kül­ügyminiszterhelyettes, jugo­szláv részről Dalibor Soldatic. a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság budapesti rend­kívüli követe és meghatal­mazott minisztere írta alá. Elu'aztak Budapestről az UNESCO vezetői Szombaton délelőtt kétna­pos budapesti tartózkodás után elutazott a magyar fő­városból Luther Evans, az UNESCO főigazgatója és Tor Gjesdal. az UNESCO tájé­koztatási főosztályának veze­tője. Búcsúz-tatásukra a Feri-, nak az amerikaiak? Dulles békítgető tervel al­kalmat adtak a nyugati la­poknak arra. hogy az ameri­kai külügyminisztert a köz­vetítő és a pacifikáló szere­pében ábrázolják. Ma már azonban hasztalan keresnénk akár az angol, akár a francia sajtóban ezeket az emelke­dett jelzőket, helyükben egé­szen mást találunk. London­ban is. Párizsban is kezde­nek közelebb kerülni a való­nyelték a békát. Valószínű­nek látszik, hegy a "Csatorna Használók Szövetségc*-nek mega'akítását a nyugati egy­ség újabb megszilárdulása­ként és az egységes fellépés diadalaként fogják szcrtehir­sonázni. De ekkor felbukkan a nagy kérdés, amit a nyugati lapok máris feszegetnek a jövő előrevetítődő sötét árnya­ként: Mit nyer és mit veszít majd ezzel az íijfa'ta szövet­séggel az atlanti paktum? Mi lesz a vízi sportteleppel? A munkálatok már jó ideje folynak és még régebb idő óta beszélünk az ifjúsági vízi­sporttelep építéséről, de látni még nagyon keveset látunk. Az eredeti terv szerint leg­később 1956 júliusára el kel­lett volna készülnie, s most szeptember második felében csupán a talaj elegycngetésé­nél tartunk. Mi az oka ennek a nagy késedelemnek? Amikor a városi DlSZ-bi­zottság a vízi-sporttelep épí­tését elhatározta, az üzemi dolgozók, főként a fiatal** nagyarányú társadalmi meg­mozdulására számított. Ma már világosan látszik, hogy ez a számítás túlméretezett volt. Annak ellenére, hogy a DISZ városi bizottsága igye­kezett megszervezni az ifjú­ság önkéntes munkáját, a fia­talok elcg nagy passzivitást tanúsítottak és tanúsítanak napjainkban is az ügy iránt. Városunk egyik legnagyobb üzeméből, a Szegedi Kender­fonógyártól például eddig mindössze tízen vettek részt a vízi-sporttelep építésétón. Leglelkesebben a Ládagyár és a Hangszerkészítő Vállalat dolgozói járultak hozzá a munkához. A társadalmi gyűjtés mind­össze 120 ezer forintot ered­ményezett, a talajegyengetés munkája pedig egymagában véve 100 ezer forintba került. Több mint 3 ezer köbméter földet kellett megmozgatni. A talajegyengetést követően mindjárt megindult a cölöpö­zés, aminek elvégzését erede­tileg a honvédség vállalta. Egy ideig dolgoztak is itt ka­tonák, de a felállított cölö­pöző egy alkalommal felbo­rult és cgy Iábtöréses balese­tet okozott. Erre a honvéd­ség elvonult. A munka végzé­sét most a Vízműépítő Válla­lat fogadta fel, a cölöpök gyártását pedig az Építőipari Vállalat előgyártó telepe végzi. A közbejött akadályok miatt a vízi-sporttelep az eredeti batáridőnél egy évvel később, csak 1957 nyarán ké­szül el. A vízi-sportágak ked­velői bizonyosan meg lesznek elégedve ezzel az új létesít­ménnyel, mert csónakházak és kabinok épülnek, s ugyan­akkor a felállítandó úszóház a biztonságos fürdőzést is le­hetővé fogja tenni. Ilyenfor­mán a Tiszának ez a szaka­sza is alkalmas lesz fürdésre. F. L. Rövid külpolitikai hirek J6 a psprikafermét) Szegeden Javában folyik a paprika- sági Kísérleti Intézet szegedi szüret a Délalföldi Mező- gazdaságában termesztett gazdaság Kísérleti Intézet' elit-paprika vetőmagot még hegyi-repülőtéren megjelent Szarka Károly külügyminisz­terhelyettes, Jóboru Magda, az UNESCO Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöke, az oktatásügyi miniszter első he­lyettese és a Külügyminisz- i nak. térium több munkatársa^ J A szegedi gazdaságában. A termés több mint felét már leszedték, s a paprikával teli zsákok jó termésről ta­núskodnak. Eddig 90 hold­ról 1500 mázsa paprikát szü­reteltek. A holdanként! át­lagtermés előreláthatólag meghaladja a 25 mázsát. Különösen a legújabb kí­sérletek alapján termesztett paprika hozott rekordter­mést .Egy 34 holdas táblán, ahol — Pozsgai Elemén ku • taté kísérletei alapján — nem palántázták, hanem magról vetették a paprikát, a termésátlag elérte a 35 mázsát. Ugyanis a magról ! vetett paprika gyökerei mé­, lyebben hatolnak a földbe, mint a palántált növényeké, , s így több nedvességhez jut­az ősszel szétosztják a ter­melőszövetkezetek és az egyéniek között továbbtev­mesztés céljára, Délalföldi Mezőgazda­Autóbuszjóra? ok korlátozása A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium autóközle­kedési főigazgatósága érte­síti az utazóközönséget, hogy átmeneti üzemanyaghiány következtében szeptember hó 22-íől kezdődően a MAVATJT különböző vona­lain a forgalmat ideiglene­sen korlátozni kényszerül. Kéri az utasokat, hogy a tervbe vett utazás előtt a MA VAUT állomáson minden esetben érdeklődjenek a já­ratok indulása felől. Belgrádban: Az úlvidéki járási népbizottság legutáb­bi ülésén úgv határozott, hogy összevonja a városban működő Djura D anicsic.s szerbnyelvú és a Papp Pál magyarnyelvű gimnáziumo­kat. Az új iskolának ..szerb és magyarnyelvű főgimnázi­um" elnevezést adtaik. • Washington. Meany, aa AFL—CIO nevű nagy ame­rikai szakszervezeti központ elnöke Stevensonnal faly tá­tott tárgyalásai után közöte a sajtó képviselőivel: Minden lehetőt megtesz, hogv győze­lemre segítse a választáso­kon Stevensont, a demokra­tapárti elnökjelöltet. Meany időről-időre beszédeket szán­dékozik tartani a demokra­tapárti elnök- és alelnök-je­lölt mellett. * Peking. A Kínai Kommu­nista Párt VIII. kongrasz­szusának elnöksége pénteken este bankettet adott a kü­lönböző országok kommu­nista és munkáspártjai kül­dötteinek tiszteletére. A ban­í ketten, amelyen Mao Ce­tung. a Kínai Nériköztársa-' ság elnöke rövid beszédet mondott. 55 országból vettek részt {küldöttek és megfigye­lők. • Bata István vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere a bol­gár néphadsereg napja alkal­mából üdvözlő táviratot in­tézett Petr Pancsevszki had­seregtábornokhoz, a Bolgár Népköztársaság nemzetvé­delmi miniszteréhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom