Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-22 / 224. szám

Szombat. 1956. szeptember 22. 3, 0EL«mYMíH5?1 HIREK (Bábjáték Görbe tükör . -.-, —... megjelenik a sztár, aki ma a „közönség kedven­ce", „Seres Ada", „Huzal László", „Hinti Hanna" — ugye, milyen ismerősök e ne­vek? — a jazz-paródia paró­diájának paródiája (remek, vérpezsdítő muzsika!) a kész­élel, a karrierista, a „roman­tikus" vadnyugat, a pincér, aki soha sem jön ... és Dar­vas Szilárd, aki viszont min­dig jön. s olyan szellemesen konferál, hogy sírni kell a ne­vetéstől . . 5 Mennyi kontraszt.;« A való élet a görbe tükör­ben, élő személyek helyett élettelen bábuk, színpadi mozgás helyett rongy és faji­jurák rángatása... és mégis élő, mégis megragad, mégis elhisszük, ami a színpadon történik. Elhisszük, mert amit toll­hegyre tűznek a szerzők — Darvas Szilárd és Gádor Bé­la — az igaz. Igaz és mulat­ságos. Nevetnek, tapsolnak a nézők és ha el is komorul egy­egy tekintet... szóval igaz. Elhissziik, mert Szür-Szabó József bábui és díszletei szinte elevenné varázsolják a színpa­dot. A bábuknak nemcsak a mozgása, a hangja, de a kül­ső formája is karakterisztikus, élő, elevenbe vágó. Elhisszük a bábuk által ki­mondott igazságot, mert a rendezés mindig megtalálja azt a mozgási teret, mozgási tempót, amely a legjobban ki­fejezi a szerzők szándékát. Elhisszük, mert a játékmes­ter ötletei (Simándi József), a bábukat mozgatók nagyszerű technikája, kivételes ügyes­sége — sok név felsorolása he­lyett sok név elismerését küld­jük — elhiteti velünk, hogy ami a színpadon történik, az valóság. (apor) Megkezdődött a 14—16 éve§ fiatalok munkába állítása Beszélgetés Hrabovszki Mihállyal, a DISZ Megyei Végrehajtóbizoifság titkárával Autóbuszjáratok korlátozása A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium autóközle­kedési főigazgatósága érte­síti az utazóközönséget, hogy átmeneti üzemanyaghiány következtében szeptember hó 22-től kezdődően a MÁVAUT különböző vona­lain a forgalmat ideiglene­sen korlátozni kényszerül. Kéri az utasokat, hogy a tervbe vett utazás előtt a MA VAUT állomáson minden esetben érdeklődjenek a já­ratok indulása felől. • — A Városi Balettiskolá­ban (Zászló u. 2.) szeptem­ber 30-ig lehet beiratkozni. A tagozat felnőttek, 17 éven fe­lüliek részére indul. Tantár­gyak: ritmikus torna é9 ba­lett. — Tudományos ülést ren­dez ma és holnap a Gyermek­klinika tantermében az Or­vosegészségügyi Szakszerve­zet fül-, orr-, gége-szakcso­portja. Az egésznapos ülések elnökei: dr. Erdélyi Jenő, dr. Crsó László, dr. Bánhidy Ferenc, dr. Tóth Aladár, dr. Falta László és dr. Frigyes László. A nagyszámú referá­tumokat hozzászólások köve­tük* — A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja 25-én, kedden délután 5 óra­kor a Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében filmbemuta­tóval egybekötött előadó­ülést tart. A bevezető elő­adást Balló István főmérnök tartja. — Az évi rendes hivatásos előadóművészi vizsgákra szeptember 30-ig lehet je­lentkezni a Városi Tanács népművelési osztályán (Ta­nácsháza, fszt. 17.). Jelent­kezhetnek nép- és tánczené­szek, népdal-, táncdaléneke­sek, továbbá a balett- é* tánciskolái korrepetitor zon­gorakísérők. Jelentkezhetnek ismét a múlt évi vizsgán ideiglenes, vagy alkalmi be­sorolást kapott zenészek és énekesek is. A komoly mű­fajban tevékenykedő hivata­sos előadóművészek csak a Népművelési Minisztérium Zene- és Táncművészeti Fő­osztályához benyújtott írás­beli kérelem után kaphatnak írásbeli engedélyt. A jelent­kezést megelőzően 35 forint vizsgadíjat kell befizetni — „vizsgadíj" feltüntetésével — a Városi Tanács népművelési osztálya 675.410—623 számú letéti számlájára. — Múzeumi Hét keretében nyílik meg október 7-én a Móra Ferenc Múzeum képtá­rában Hódi Géza és Parobek Alajos haladó szegedi festők emlékkiállítása. Az emlék­kiállítás anyagának össze­gyűjtését és a kiállítás ren­dezői munkáit Szelesi Zoltán műtörténész végzi. Hogy a két neves szegedi művész emlékére rendezett kiállítás minél gazdagabb legyen, a Móra Ferenc Múzeum kéri, hogy akinek Hódi és Parobek kép van a birtokában, az köl­csönözze a Móra Ferenc Mú­zeumnak a kiállítás tarta­mára. Mezőőrt ütöttek le a szegedi határban A napokban hajnali három órakor a szegedi határban szolgálatot teljesítő 52 éves Kócsó Mihály mezőőr talál­kozott az úton egy emberrel, aki biciklijén három zsálk ku­koricát vitt. Kócsó gyanítot­ta, hogy a biciklis a határban lophatta a kukoricát. Mivel azonban az úton egy árva lé­lek sem tartózkodott, nem merte felelősségre vonni, ha­nem felajánlotta az illetőnek, hogy megveszi tőle a (kukori­cát. A kerékpáros beleegye­zett és így csakhamar együtt mentek egymás meliett Sze­ged felé. A mezőőr azon gon­dolkozott, hogyan ls leplezze le a kukoricatolvajt. Amikor a külvároshoz értek, az em­ber leszállt kerékpárjáról s a zsákokat kezdte igazítani. Egyszercsak belenyúlt a kor­mányon lévő szatyorba s pumpával ütlegelni kezdte a mezőőrt, majd otthagyta. A járóke®ők találtak rá és a sé­rültet kórházba szállították. A rendőrség még aznap el­fogta a tettest, Tóth István sándorfalvi lakos személyé­ben. Tóth hétpróbás, minden­re elszánt ember, akit a rend­őrség jól ismer. Kétszer volt halálra Ítélve a múlt rend­szerben. A büntetés elől Gö­rögországba szökött, ahonnan 40-ben jött vissza. 1941-ben az önkéntes -halálbrigád­tagja volt, amely az aknás területen szedte fel a robba­nóanyagokat. Tóth István, mint Sándorfalva réme, ál­landóan lopásból tartotta fenn magát. Most is kiderült, hogy mintegy 15 ízben követett el mezei lopást. A rendőrség Tóth Istvánt rövidesen átadja az ügyész­ségnek. A 14—16 évesek ügyével az utóbbi években sokat foglalkoztak a párt- és a DISZ-szervezetek. Erre aa égető kérdésre az ország gyűlés is nyomatékosan fel­figyelt. Augusztusban az­után megjelent a Miniszter­tanács nagy jelentőségű és rég várt határozata, amelv intézkedett, liogy a nép­gazdaságban lehetőleg ter­melőmunkára napi 4—6 órás munkaidővel 14—16 éve.-, fiatalokat kell kisegítő mun­kaerőként alkalmazni olyan munkakörben, amely megfe­lel fizikai adottságaiknak. A munkaidőnek megfelelően havi 250—350 forint munka­bért kapnak. A határozat kötelezte az illetékes mi­nisztériumokat, hogy szep­tember l-ig készítsék el a végrehajtási utasítást. A Minisztertanács húsz­millió forintot bocsátott a minisztériumok, illetve a vállalatok rendelkezésére. Az év hátralévő négy hó­napjában e húszmillió fo­rintból fizetik majd azt a mintegy 16 ezer 14—16 éves fiatalt, akik a miniszterta­nácsi határozat alapján jut­nak álláshoz. A béren kívül természetesen üzemi étke­zésben, SZTK-biztosításban és a kollektív szerződés sze­rint munkaruha-juttatásban is részesülnek a fiatalok. A Munka Törvénykönyvének előírásai rájuk is vonatkoz­nak. A minisztertanácsi határo­zat után egy hónappal felke­restük Hrabovszki Mihály elvtársat, a DISZ megyei végrehajtóbizottsága titká­rát és megkérdeztük: mi a helyzet a 14—16 évesek munkábaállításával Csong­rád megyében. KERDES: Mi történt Csongrád megyében a 14— 16 évesek ügyében a Mi­nisztertanáes határozata óta? VÁLASZ: Megyénkben a fiatalok munkábaáilitása ne­hezen indult meg a Minisz­tertanács határozata után. \ DISZ megyei végrehajtóbi­zottsága többször fordut az üzemekhez ebben az ügyben. A válasz azonban mindany­nyiszor az volt: nincs még meg a végrehajtási utasítás Jóllehet, a Minisztertanács határozata értelmében szep­tember l-ig el kellett volna készíteni, de szeptembei közepéig sem kapták meg az illetékes vállalatok, sőt, a megyei tanács ipari osztá­lyához még ma sem érkezett meg a végrehajtási utasítás. A Szegedi Ládagyár igaz­gatója azonban nem zavar­tatta magát, a végrehajtási utasítás nélkül is elhelyezett négy fiatalt. Számára ele­gendő volt a Minisztertanács határozata is. A végrehajtá­si utasítás körüli huza-voná­ban bizonyos meg nem értés látszik a fiatalok ügye iránt. KERDES: A végrehajtási utasítás elkészítése és le­küldése után változott-e a helyzet? Az üzemek jelen­leg hogyan kezelik a 14— 16 éves fiatalok munkába­állítását? VÁLASZ: Ma már lénye­gesen jobb a helyzet. Jelen­leg csak Szegeden 15 fiatali helyeztek már el. Még to­vábbi 15 jelentkező fiatal­nak biztosítanak munkát Hódmezővásárhelyen a Ha­risnyagyárban két fiatal le­ányt vettek fel, akik napon­ta négy órát dolgoznak és még öt-hat fiatal számára biztosítanak munkát. Azt lehet mondani, tulajdonkép­pen csak most kezdődött meg még ennek a nagy je­lentőségű minisztertanácsi határozatnak a végrehajtása Csongrád megyében. Jelen­leg a kezdet kezdetén ál­lunk. Több üzem még min­dig várja a végrehajtási uta­sítást KERDES: Milyen lehető­ségek állnak jelenleg ^ fiatalok rendelkezésére? Hol nyílik közvetlen el­helyezkedési alkalom? VÁLASZ: Csütörtökön ér­deklődtünk a megyei ta­nács város- és községgazdál­kodási osztályán efelől. Re­ménytkeltő ígérettel kecseg­tettek bennünket. Éppen akkor kapták meg a végre­hajtási utasítást, miszerint 40 fiatalt állíthatnak mun­kába. A határozat végrehaj­tására 50 ezer forintot is ki­utaltak. A megyei Kémény­seprő Vállalathoz 2, a Csong­rád megyei Tatarozó Válla­lathoz 4, a Temetkezési Vál­lalathoz 2, a Vásárhely' Kertészethez 5, a Vásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat­hoz 4, a csongrádihoz 2, a makóihoz 5 fiatalt vesznek fel. A Szentesi Községgaz­dálkodási Vállalat két fia­talt állíthat munkába. A Csongrád megyei Vízmúépi­tő Vállalat 'tíz 14—16 éves fiatalt foglalkoztathat. A Csongrád megyei Villany­szerelő Vállalatnál 2 fiatal helyezkedhet el, ugyancsak 2 fiatal talál munkát a me­gyei Gépkocsi Közlekedési Vállalatnál. KERDES: Felmerült-e már valamilyen probléma a munkábaállítással kap­csolatban? VÁLASZ: Bár a kezdet kezdetén vagyunk, máris je­lentkezik probléma. A kü­lönböző vállalatok nem tá­maszkodnak eléggé a DISZ­szervezetekre, a fiatalok munkábaállítása ügyében. Annyit megtesznek, hogy a DISZ-szervezetet megkérde­zik: kit javasol az ifjúsági szövetség? Amikor azonban a fiatal munkábaáll, nem küldik el a DISZ-titkárhoz, aki bemutathatná a munka­vállaló ifjúnak, vagy leány­nak az üzemet, megmagya­rázhatná a munkafolyama­tokat, amivel esetleg meg kedveltethetné a végzendő munkát. Elmulasztják azt. a lehetőséget ls, hogy a DISZ­szervezet élenjáró dolgozók bevonásával elbeszélgessen a munkábaállt 14—16 éves fiúkkal, leányokkal. Pedig nagy jelentősége van ennek az alaposabb foglalkozas­nak. Eddig ugyanis az volt a probléma, hogy ezek a fia­talok munka nékül voltak, legtöbbször az utca „nevel­te" őket. A minisztertanácsi határozat végrehajtása után négy órát már dolgoznak. A többi idejük azonban to­vábbra is kihasználatlan az­zal a különbséggel, hogy most már pár száz forint pénzt is kapnak hozzá. Ha a DISZ-szervezet nem fogja össze ezeket a fiataloka! * nem foglalkoztatja őket megfelelően, bizonyos mér­tékben nehezebb dolgunk lesz a 14—16 éves fiúkkal, leányokkal, mint eddig volt. DISZ-szervezeteinknek vi­lágosan kell látniok, hogy a Minisztertanács határozata nagy lehetőségeket terem­tett a 14—16 éves fiatalok foglalkoztatására. Az anyagi lehetőséget biztosította is ahhoz, hogy jó úton halad­janak. Ezzel a lehetőséggel azonban elsősorban a Dísz­nek kell jől sáfárkodnia. A DISZ-3zervezeteken sok mú­lik, hogy a szocialista társa dalom számára milyen em­berek válnak a most mun­kábaálló 14—16 évesekből. Az őszi forgalom sikere érdekében Erősítsük tovább a MÁV és a szállító/elek közötti kapcsolatot Tanítás éq és föld közöff-... Könnyű volt az ó-görögök­nek. Pedagógusaik tarthatták óráihat, előadásaikat a sza­badban, hiszen az időjárás megengedte. Abban az időben nem nagyon voltak tantermek, legfeljebb a magasabb isko­láknak. az Üjkor pedagógusa­it egy kicsit „elrontotta", ,el­kényeztette" ez a század. Hoz­zászoktatta őket ahhoz, hogy világos tanteremben, széltől, hidegtől, melegtől, naptól, eső­től védetten oktassák az ifjú generációt. A Petőfitelepi 11. számú Általános Iskolában azonban nincs ilyen baj. A bölcs görögök példáját követ­ve — rövidesen kiköltözünk az utcára, helyesebben az is­kola előtti térre. Arról van szó ugyanis, hogy a Petőfitelepi Il-es számú is­kolában ez év márciusától építkezés folyik, — egyelőre beláthatatlan ideig. Azért be­láthatatlan ideig, mert eze­lőtt egy héttel tíz ember dol­gozott a régi és az új épület­rész építésén, bővítésén. De mintha valami járvány tize­delné az embereket, kettő ma­radt mára belőlük. Félő, hogy ez a két kőműves is cserbe hagyja az építkezést. Az iskola igazgatója a pedagógusokkal együtt keserű szájízzel állapít­ja meg: most az egyszer iga­zán nem a pénzen múlott, hogy az iskola bővítése nem készült el határidőre. Ezek persze csak néhány pedagógus szubjektív keservei és négyszáz gyerek abbeli vá­gyáuak ébresztgetöi — háiha decemberben már nem is lehet az iskola kapuján belépni, — s nem lesz tanítás! A tények azonban sokkal makacsabb dolgok, minthogy napirendre lehetne térni fölöttük. A tény pedig az. hogy az őszies idő­ben a folyosóra szorult ki két osztály ötven gyerekkel. Nagyon szeretnénk, ha az építkezési vállalat és — illeté­kes felsőbb szervek ezt külö­nösen figyelembe vennék. (KL) A Csongrád megyei Párt­végrehajtóbizottság ipari osztálya a szállítófelek és a vasutasok bevonásával érte­kezletet tartott Szegeden az őszi forgalom sikeres lebo­nyolítása érdekében. Az ér­tekezlet beszámolóját Kiss István elvtárs, a Csongrád megyei Párt-végrehajtóbi­zottság Ipari osztályának munkatársa tartotta. Beszá­_ mólója során elmondotta, [hogy a második ötéves terv | az eddiginél is nagyobb szál­lítási feladatokat ró a köz­lekedés valamennyi ágára. — Ebben az esztendőben — mondotta — az előző évektől eltérően nem volt tavasz végi, nyár eleji for­galom-csökkenés. Sőt, az elmúlt hónapok tel jesítményei egyes esetekben még a műit évi őszi forga­lom rekord-eredményeit 's túlszárnyalták. Ma már nertl lehet pár hónapig tartó csúcsforgalomról beszélni. Ahhoz, hogy a vasút a meg­növekedett feladatot teljesí­teni tudja, a gépkocsi- és szekér-fuvarozó vállalatok­nak maximális segítséget kell nyújtaniok. Emellett azonban ugyanannyira fon­tos a szállíttató vállalatokkal való együttműködés. A továbbiakban hangsú ­lyozta a beszámoló, hogy az ipar és a mezőgazdaság ha­talmas iramú fejlesztése mellett a közlekedés fejlődé­se kisebb méretű volt. Ép­pen ezért szükséges, hogy a közle­kedési vállalatokat igény­bevevő fuvaroztatók leg­pontosabban megtartsák a közlekedési ágak előírá­sait, melyek a tervszerűségre, a j járművek jó kihasználására, j azok megrakására és kiraká­| tóra vonatkoznak. Megem­| lítette Kiss elvtárs, hogy a megyei tanács többszöri fel­szólítása ellenére ls nem egy vállalat pontatlanul készíii havi és 5 napos berakás! tervét. Sok vállalat túlter­vez. A Délmagyarországl Rostkikészítő Vállalat pél­dául augusztusban csaknem hatszorosát tervezte a bera­kott kocsiknak. Ugyanígy túltervez a Csongrád me­gyei Téglagyári Egyesülés első és második számú tele­pe. valamint a Barattyosi Állami Gazdaság. A fuvaro­zás-tervezés pontatlansága miatt a vasút nem tud a ko­csikkal célszerűen gazdál­kodni. A terv szerint beállí­tott kocsik kihasználatlanul állnak, s ugyanakkor más állomásokon nem kapnak kocsit a vállalatok, amelyek ezt betervezték és meg is tudnák rakni. — Az egyenletes rakodás érdekében biztosítani kell a munkaszüneti napokon történő berakásokat — hangsúlyozta beszámoló­jában Kiss elvtárs. — Ha a munkaszünetes napokon meg tudják rakni a beállí­tott kocsikat, ez nagyszámú kocsit szabadít fel a továb­bi forgalom részére. Az el­fuvarozatlan áruk ugyanis akadályozzák az újabban ér­kező áruk ki- és berakását. Igen helyes volna — mon­dotta Kiss elvtárs —, ha a TEFU éjszakai és munka­szüneti napokon fennálló szabad kapacitását fokozot­tabban kihasználnánk, vagy a tehergépkocsikkal rendel­kező vállalatok egymást kölcsönösen segítenék A beszámoló után a szál­lító felek és a vasút részérái több felszólalás történt. Far­kas Péter elvtárs, a Szege­di Malom megbízásából el­mondotta, hogy hátráltatta munkájukat az a körülmény, hogy délután megérkezik ugyan a vagon, azonban azt csak este állítják be. A má­sik zavaró körülmény, hogv mivel a Terményforgalmi Vállalat kap begyűjtési pré­miumot, igyekszik minél több árut összegyűjteni, és sok árut zúdít a malom nya­kába. A malom ilyen eset­ben nem tudja azt mind be­szállítani a raktározás mi­att. A Makói Malom részéről Kocsis elvtárs szintén arról beszélt, hogy sok árut szál­lítanak le egyszerre a ma­lomnak. Kérte, hogv a na­gyobb állomások rendezői ne várják össze a vagonokat, mert ez a kirakásnál zavart okoz, s emeli a béralapot is. Javasolta, hogy vegyük át a szovjet tapaszfalatokat, s a kocsiforduló idejének a csökentése érdekében állít­sanak be vagon-kidúró gé­peket az ömlesztett áruknál. Ugyanakkor kérte, hogy a malmoknak adjanak gépko­csit. A hozzászólók általában sérelmezték, hogy a mi­nisztériumok részéről nem kapnak nagyobb béralapot a vasárnapi kirakodások zökkenőmentes lebonyo­lításához. Emiatt nehezen tudnak a ki­rakodáshoz munkást kapni és sok esetben társadalmi munkával, vagy nagy rábe­széléssel lehet összetoboroz­ni gépészekből, raktárosok­ból, f más, nem szállítással foglalkozó emberekből a ki­rakodó-brigádot. Szinte egy­hangúan javasolták, hogy emeljék fel a vasúti kirako­dó-brigádok létszámát. Ka­locsai Vilmos elvtárs, a Csongrád megyei Borforgal­mi Vállalattól a TEFU-t bí­rálta. — Többször előfordul a vállalatoknál — mondotta —, hogy a rakodómunkáso­kat beállítják, azonban a TEFU nem érkezik oda a kocsival. Kifogásolta, hogy a KSZT, vagyis a Központi Szállítási Tanács nem veszi figyelembe a vállalatok ka­pacitását, s a betervezett szállítmánytól levon. A vál­lalatok szállítási felelőseit pedig felelősségre vonják, ha nem jól terveznek. Az értekezleten számos ja­vaslat elhangzott még a vas­úti és országúti szállítá.­meggyorsítására és az érte­kezlet részvevői határozatot hoztak, hogy az országos jel­legű javaslatokat és kíván­ságokat felterjesztik pár­tunk Központi Vezetősége elé, s a helyben megvalósít­ható javaslatokat pedig kü­lön megyei bizottság fogja megvitatni. Az „Egy pohár víz" sikere a Kamara-színházban Nagy sikerrel mutatta be tegnap este a Szegedi Nem­zeti Színház Kamaraszínha­za Seribe „Egy pohár víz' című vígjátékát. A Kamara­színház évadnyitó első da­rabját a kiváló fiatal rende­ző, Gyökössy Zsolt rendezte, aki Miskolcon a Déryné Színházban három esztendőn keresztül úgyszólván csax nagy lélegzetű magyar é? nyugati klasszikus műveket rendezett. A meglepő, újszerű dísz­letek Szabó Sándor elgondo­lásai alapján készültek. A darabban szereplő művész­együttes kiváló teljesít­ményt nyújtott. A bemuta­tott darab és az alakítások elemzésére még visszaté­rünk. * A Lili bárónő című ope­rettben Benkő Béla szerepét (Illésházy László író) a teg­napi előadáson Mucsi Sán­dor vette át Benkő Béla megbetegedése miatt. Mu­csi Sándor is lábadozó be­teg volt még néhány nappal ezelőtt. A Lili bárónő elő­adása azonban így is sikeres volt, pedig a „beugrás" előtt mindössze egyetlen éjszakán tanulta meg Mucsi Sándor új szerepét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom