Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Péntek, 1956. szeptember 31. OELMÜGY1RORSM5 a Csütörtök este a Szegedi Nemzeti Színház megtartotta évadnyitó előadását, melyen Huszka Jenő: Lili bárónő című háromfelvonásos operettjét mutatták be. Az előadást Nagy György, a Szegedi Nemzei Színház új rendezője készítette elő. a zenekart Szalatsy István vezényelte, az operettben fellépett Pethes Ferenc érdemes művész, Iván Margit, Benkő Béla, Balogh Rózsa. Lakky József és mások. A bemutatón megjelent — immár másodízben darabjainak szegcdi előadásán a utóbbi két évben — Huszka Jenő is. Bemutató után... BesTélqelés a „üli bárónő" világhírű szerzőjével, a szeqedi szü'etésű HUSZKA JENŐVEL Egyik legkedvesebb operettjének, a „Lili bárónő"-nek bemutatójára sictett Szegedre. Igen sietett, mert itt akart lenni a próbákon is, hogy segítsen széppé, gyönyörűvé varázsolni a darabot, amelyet a felszabadulás óta most mutat be először hivatásos együttes. — Nagyon örülök a „Lili bárónő" szegcdi bemutatójónak, nemcsak azért, mert nagyon szívemhez nőtt ez a darab, hanem azért is- mert tehetséges szegedi színészek játsszák. A rendezésről, a darab egész előadásmódjáról csak a legiobbat mondhatom. A zenekar kitűnő ós a knrmester, Szalatsy István kiváló munkát végzett. Jó felfogásban az operett-stílust teljesen megértve tolfnáesolja zenémet. A szövegkönyv átdolgozása komoly zenei munkát adott nekem is, de örömmel csináltam, mert ez előnyére válik majd az előadásnak. A darab teljes zenéje megmaradt. >— Hogyan fogadott a szülővárosom? A feleségemmel sétáltunk az utcán, amikor egvszercsak felfigyeltünk a hangszóróra: „Doktor úr... Jólesett hallanom Szegeden a muzsikámat, Terveiről kérdezzük a 81 éves, de még mindig fiatalos, őszhajú mestert. — Egyelőre még csak a zenei anyagot próbálgatom, .rendezgetem. Többet nem tudok mondani, annyit azonban elárulhatok: operett lesz belőle ..; — Az operett műfaj most más utakon halad, mint amit mi elkezdtünk. Több benne a táncszám, kevesebb a dallam. A drámaiságot is inkább a vígjátéki elemek pótolják. Nem helyes, hogy annyian támadják a könnyű ós szcp muzsika útkeresését, hiszen a közönség már ezerszer bebizonyította, hogy szereti és kedveli az operettműfajt. Azonkívül nagy segítséget és nélkülözhetetlen lépcsőfokot jelent az úgynevezett komoly zene megértéséhez. Megtudjuk, hogy Huszka Jenő néha maga írja egy-egy dalszövegét is. így például ő írta az ismert énekszámot: „Tündér királynő légy a párom..." ::. Annyi szép dallom világhírű szerzője olyan örömmel és izgatottan várta a „Lili bárónő" tegnap esti bemutatóját, mintha mór nem lenne mögötte annyi bemutató, világsiker. (apor) IsménnV mea a mP7^aayrjq'vVrí rtTÓirofVo-^'i mozgalomról szóló hutóroratotAz állami hitelek határidejének meghosszabbítása Ismeretes, hogv a megye termelőszövetkezetei rövid fennállásuk óta igen ielentős beruházásokat haitottak végre: tömegével építettek új istállóikat, ólakat, lakóházakat. raktárakat, betonsilókat stb. részint állami hitelből, részint saiát erőforrásaikból. Ezeknek a hiteleknek nagv része azonban viszonylag rövid lejáratú volt. s évente aránylag nagy összeget kellett a bevételből a hitelek részletfizetésére fordítani, ami akadályozta a nagyobb osztalékot. Másrészt számos szövetkezet — éppen az eladósodástól tartva — nem vett igénybe hitelt, saiát erejéből pedig nem tudta a szükséges mértékben építkezéseit folytatni. A Minisztertanács határozata szerint a tsz-ek hitelállományát eavséaescn 25 évi lejáratú hitellé alakítják át évi eav százalékos kamat mellett. A november elseje után folyósítandó hitelek ls egy százalékosak. Épületek, építmények. telkesítés, talaiiavítás céljára 20—35 éves, gépek, berendezések, felszerelések. igás és tenyészállatok. úi tsz-ek telepítésére 5—15 éves hitelt folyósítanak. Gondoskodnak arról. hoav eav tsz se adósodjék el. mert eeves tszeknek csak annyi hitelt lehet folyósítani. amennyinek évenkinti törlesztési hányada nem haladia meg a tagok köteti szétosztásra kerülő természetbeni és pénzben! részesedés 15 százalékát. Amennyiben az esedékességnél hamarabb fizet a tsz. kedvezményt kap: a kötött megállapodás szerinti lejáratnál korábban visszafizetett hitel esetén — amennyiben a tsz egyéb természetbeni és pénzbeni kötelességét is teljesíti az állammal szemben — kedvezményképpen a fennmaradt hitelállományt az eredetileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel csökkenteni kell. A tsz-ek pénzgazdálkodását teszi szilárdabbá, hogv a szerződéses kötelezettsegeik teljesítésére átadandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalékát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Banknál vezetett előlegszámlára átutalják. s a bank rövid lejáratú hitelt folyósíthat munkaegység előlegre. Mai Uj lanuték az Országos CsemsgeteresHedelmi Vállalat szsgeili baltiéiban Évadnyitó Dorozsmai kapuk mögött a Kamaraszínházban Szövetkezeti és egyéni parasztok házatája Ma nyitja kapuit a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza Seribe: „Egy pohár víz" című vígjátékónak bemutatásával. A Harsányi Zsolt fordításában előadásra kerülő darabot Gyökössy Zsolt rendezte, a díszletek pedig Szabó Sándor elgondolásai alapján készültek. Lontay Margit, Miklós Klára, Dómján Edit, illetőleg Szentirmai Éva, Kormos Lajos, Kovács János, továbbá Kovács Gyula, Ilerczeg Vilmos. Apor László, Galambos Mária és Mátó Eta alakítják a fűszerepeket. Nvngafn4nte' ú'sSnlrók látogatása Szegeden Csütörtökön délelőtt felkereste a „Délmagyarorszég" szerkesztőségét Horst Paul Ilcller nyugatnémet újságiró, a Passnuer Neue Presse munkatársa, valamint felesége, a müncheni rádió munkatársa. Horst Paul Hcllcr és felesége a népi demokratikus országokban tc't tcnulmányútjuk során látogattak el Szegedre. Tered a KST-mozga'om Városunkban is gyorsan terjed a KST-mozgalom. Múlt év decemberében 52 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működött Szegeden ez év augusztusában pedig a KST-k száma elérte a 68-at. A KST-tagok száma 5872-ről 10110-re emelkedett. A KST-tagok az év első nyolc hónapjában összesen 2,178 ezer forintot takarítottak meg. 510 emeletes ház F. I. Wright 87 éves, híres amerikai építész a Chicagóban felépítendő 510 emeletes ház tervén dolgozik. New York legmagasabb épülete, az Empire State Bnilding csak 103 emeletes és 449 méter magas. Az új felhőkarcoló 1914 méter magas lenne és százezer munkás kell a megépítéséhez. A ZSOMBÓ FELÉ kanyarodó kövesút mellett 9 holdas kertészete van a dorozsmai József Attila Tsz-nek. Itt él Pethő Sándor és családja. Két aprócska gyereke, egy 9 éves és egy 2 éves játszadozik a melegágyak között, kicsit beljebb az édesapjuk tesz-vesz. Az idő már erősen délutánba hajlik, s a kertészet épülete végéből meszszire látni a határba, ahol apró pontok mozognak, hajladoznak. Ebben a kertészetben mindenfelé konyhakerti veteményt termelnek, a kelkáposztától egészen a köménymagig. A háziasszony most oda van munkacsapatával a határban, fgv hát férje látja rl otthon a házkörüli teendőket. Van dolaa elég, nem nagyon lehet megállnia negyed órára sem. Először is ott van a három gyerek, Sanyi, Jancsi. !5 még iskolában van) ós Zolika, akiken az édesapának rajta keü legyen a szeme, de ezenkívül a háztáji jószággal is törődnie kell. Pethő Sándorok 1951 óta vannak a szövetkezetben, s azóta sok mindent tudtak már venni, amire azelőtt semmiféle k éppen sem szoríthattak pénzt. Komoly terveik vannak a jövőt illetően is: házat szeretnének venni, vagy épiteni. Ez nagyon szép terv. De hogyan, s miképpen tudnak erre pénzt keríteni. Pethő Sándor halványan elmosolyodik és csendes, nyugodt hangján, magabiztosan mondja: — Igaz, évekkel ezelőtt gon3 dőlni sem mertem arra, hogy saját házam legyen. De ma már biztosan tudom, hogy; jövő ilyenkorra a magam fedelo alatt leszek! A házra idáig félretettünk jöhb mint 20 ezer forintot, s befogtunk 5 lűzót és ha azokat eladom, meglesz körülbelül 45—50 ezer forint a házra. EZUTÁN EGY KICSIT viszsza kanyarodunk a múltba, a Pethő Sándor lassan, tagolt szavakkal elmondja, hogy négyen voltak testvérek és napszámmal keresték meg kenyerüket Az összehasonlítás nem azért fontos, hogy sokszor hangoztatott szavakat ismételjünk, hanem azért, hogy egy olyan ember mai életéből kiragadjunk néhány adatot és tényt, aki semmi nélkül lépett he a szövetkezetbe és érzékeltessük, néhány esztendő alatt mire vitte, A községnek a másik részén van a tehenészet. Az épülelnek szép, új kapuja van, s a bejáraton belül egy 46 éves, közel 100 kilós, vidám kedélyű, mosolygó ember fogad, Nagy Sándor szövetkezeti tag, tehenész. Négy és fél éve lépett be a József Attilába 9 hold földdel. Érdekes módon mondja'el régi életét. Valahogy úgy határozza meg, hogy a múltban is ugyanannyit dolgozott, mint most, tehát kora reggeltől késő estig, de harmadrésze haszna se volt egész évi fáradságos munkájának, mint ma. Tavaly például 609 munkaegysége volt. Erre egységenként 3 kilogramm búzát mértek és 4200 forint készpénzt kapott. Ezenkívül 12 mázsa árpa, 17 kiló mák, 99 kilogramm cukor, 6 mázsa burgonya, 152 liter bor, kömény, zöldség, gyümölcs, hagyma és még sok mindenfele apróság került kamrájába, ami bizony elcg jelentős összeg kiadásától menti meg a háztartást. Nagy Sándor középparaszt volt, de azért halvány büszkeséget is lehet érezni szaval mögött: — Tudja, elvtárs, én most megkeresem a havi 2 ezer forintomat De talán ez nem ís egészen helyes megállapítás, mert a terményeket nem mindig lehet pénzben átszámolni pontosan. A 2 ezer forint érték megvan havonta, de sok olyan terményféleséget kap az ember, amihez csak hosszú utánjárással lehet pénzért hozzájutni NAGY SÁNDOR Ferenc nevű fia is a szövetkezet tagja, de ő már külön könyvvel dolgozik a szövetkezetben, s már eddig 500 munkaegységet szerzett Kell is neki, hiszen nősülendő fiatalember, már, 25 éves. Ezután engedje meg az olvasó, hogy felsoroljuk, a Nagycsalád három egymást követő esztendőben milyen súlyos disznókat vágott: 53-ban egy darab 200, meg egy 180, 54-ben 350 és 160, 55-hen pedig egy darab 250 és egy darab 140 kilogrammos sertést szúrtak le. Háztáji gazdaságukban van egy tehenük és még üszőt is nevelnek. Az idén már csak egy sertést fognak vágni, mert évről évre a zsirozójuk szaporodott, s ma már nincs szükség arra, liogy kettőt vágjanak. De azért húrom disznót hizlalnak,mert kettőre leszerződlek. A József Attila Tsz-ben idős emberek is vannak, özvegy Balogh Sándorné 74 esztendős létére a fiatalok lelkesítője, vidámságuk ébresztgetője. Balogh néni korát meghazudtoló fürgeséggel dolgozott a mezőn, de ezt talán legjobban bizonyítja a tavalyi 190 munkaegysége, s azt, hogy idén is augusztus 31-ig 130 munkaegységet szerzett. * 7 " t NEM KELL messzire menni, csak egy utcával odább, hogy az ember egy másik világban találja magút. Zádori János egyénileg dolgozó középparaszt portája a Petőfi utcán van. A szövetkezeti tagok azért panaszkodnak, hogy íassan-iassan már kevés a földjük és emiatt nem vehetnek fel jelentkezőket. Az egyéni parasztok pedig azért szoronganak belül,• hogy nem birnak a földdel, mert kevés a jószág, az igavonó állat Gyoris János 7 hold földön gazdálkodik, s ő is ezekkel a gondokkal küzd. Bizony nehéz nz egyes embernek, mert, ha bajban van. nincsen közös3 ség, nincsen kollektíva, amelv a kezét nyújtja érte és segítsen a bajban. Ma már nem jó do3 Jog egyedül élni, szűk, kis világba beleszorulni és tudni azt; hogy gondjainkat nem oszlh.rtjuk meg senkivel, bajainkat hiába panaszoljuk, hiszen azok csak minket nyomnak. Zádori János 46 éves. Gyuris János 57 éves ember. Nem azért említjük őket, hogy erőszakos módon a termelőszövetkezetbe való tereléssel fenyegessük meg akármelyiket is. csupán az élet törvényszerű fejlődésének egy-egv jelenségét kívánjuk megmutatni. hogy ebben a mi vajúdó társadalmunkban hogyan élnek egv nyelven beszélő emberek külön-külön világban. Az egyikben megosztódnak a gondok, az örömök, a másikban egyre ráncolódnak a homlokok. Hiszen a fejlődés azt kívánja, hogy a gép korszakában ne szenvedjen az ember egyedül a kis parcellákon, hanem összefogva, közösen teremtse meg igazi, boldog életét! Kövesdy Lajos Kicsi a tápéi óvoda! A 143-as Csemegeholtban a szeptemberben leszerződött új tanulókkal beszélgettünk. A gyümölcs-osztályon egy szőke, nyílt tekintetű, mosolygós fiúcska segít idősebb kartársainak szorgalmasan a nagy forgalmat lebonyolítani. Szőregi Jánosnak hívják, 15 éves és csemegés szeretne lenni. Minden reggel 7 órakor Deszkröl jön be vonattal és 8-tól 4-ig dolgozik. — Szeretem a szakmát — mondja — már a gyümölcs-osztályon ki is szolgálok, csak még blokkot nem adok a vevőknek* Majd később. Kurucz vezető elvtárs mindent megmagyaráz és tanit engem, megtanulok mindent. A 144-es Csemegeboltban két tanulólány van, Vári Eva és Vastag Júlia. Ok is szorgalmasan, ügyesen mozognak a pult mögött és igyekeznek, hogy jól megtanulják mesterségüket. Minden igyekezetük arra irányul, hogy kitűnően elvégezzék munkájukat, mert kiváló tanulók szeretnének lenni. Drégely Józsefné Tépé község egyetlen, szép, kéttantermes óvodáját három-négy évvel ezelőtt laszszóval fogott gyerekekkel sem lehetett benépesíteni. A buta, suttogó proganda félelemben tartott egyes tápéi fiatalasszonyokat: jobbnak vélték, ha otthon játszanak, a ház körül a 3—4 esztendős emberpalánták, semhogy az állam hivatalos képviselői, az óvónők neveljék, illetve — ahogy akikor mondták — „félre-neveljék" a kicsi emberkéket. Annakidején az óvodás-gyerekes szülőkhöz házról-házra járt agitálni tantestületével és az óvónőkkel Ács Zoltán iskolaigazgató. Azt mondták el. hogy az óvodában jót tanul a gyerek, az iskola első osztályában pedig nem lesz olyan kis ügyefogyott, meg hogy ebédet is kap. — Jobb az, ha miránk hallgat a gyerek, meg a szülére, aki megtanítja imádkozni is — pöröltek az „agitátorok"-ra az asszonyok. Az ebéd hallatára pedig csípőre tett kézzel rántottak egyet a vállukon, mondván, hogy őik nem kódisok. van őnekik mit aprítani a teibe, nem kell nekik a más főztje. Ez a makacs ellenállás csak az idei nyárig tartott. Akkorra megtört a maradiság jege a lelkeken. A nagy nyári munka dandárjában vígan élt 120 tápéi I gyerek az óvodai-napközij ben: apjuk, anyjuk pedig nyugodtan dolgozhatott kinn a földeken, vagy a háziipari szövetkezetben. I A helyzet azonban megváltozott, Most harmincnál több anya sír a szó szoros értelmében, mert 113 beiratkozott tápéi gyerek közül csak 80an járhatnak holnaptól kezdve óvodába. A férőhely azonban így is csak 60 gyereknek elég. Ebédet pedig a férőhelyhez számítva csak a 60 gyerek 80 százaléka kaphat. Tápé község megokosodott fiatalasszonyai most már úgy ragaszkodnak a gyerekükkel együtt az egyetlen kicsi óvodájukhoz, mintha a saját kezükkel építették volna. Az új háztelek-osztás környékéről, az úgynevezett Török-telepről ezután nem mehetnek az apróságok óvodába. mert főleg őket kellett kihúzni a listáról: nincs férőhely és nincs ebéd. A helybeli patikus kisfia nevét is kihúzták a listáról. Ördögh Jánosné dolgozó parasztasszony kislányáét is, Pigniczki József kőműves gyerekéét is, meg még sokakéét, hiszen az óvónő sem isten, sem az iskolaigazgató, sem a tanácselnökhelyettes. aki szótlanul ül most a szülői értekezleten, mert ő sem tudja hirtelenében felhúzni egy új óvoda falait vagy a meglévőt nagyobbítani. — Van vagy hétféle mesterségem, egy-két hetet áldoznék a község új óvodájáért, vagy a mostani nagyobbításáért — mondja Pigniczki József kőműves, s az aszszonyok egyre-másra mondogatják utána, hogy az ő emberük is fuvarozná az anyagot, vagy segédmunkáskodna az új óvodáért., csak építőanyagot adjanak. — Az ellátási keretet Is kibővítjük, az egyhatvan helyett hozzájárulunk többel a gyerek ebédjéhez, mert itt jobb étvággyal eszik a többivel. meg jobban pirosodik és gömbölyödik az arca is — hallatszik innen is. onnan is az asszonyok ajkáról. — Azt nem lehet, egyhatvan a norma, a többit az állam adja — csittítja az asszonyokat az óvónő. — A háziipari szövetkezet is adhatna valamit az óvodának, mert igen sok munkása gyereke jár ide — mondja valaki az asszonyok közül. S ebben van is némi igazság. Az országos hírű, gazdag Tápéi Háziipari Szövetkezetnek jól megy. A munkásai sok tekintetben már az üzemi munkásoknak, járó szociális kedvezményt élvezik: hát kinyiihainá egy kicsit a bukszáját az óvodásokért, akiknek a nevét most kihúzták a listáról, meg a többiekért, akik nem ebédelhetnek. mert az ez évi keretet megette már a nyáron az idény-napközi 120 gyereke, s október 1-től már csak 21en ebédelhetnek. Tápé község népének arculatáról mostmár lehet olvasni az óvodás gyerekek ügyének kapcsán ls. Óriási a község akarata, segítsége, áldozatvállalása az úi óvodáért, vagy a régi bővítéséséért. Ha ezt az erőt. ezt az akarást nem karoljuk most föl, sokat vétünk ellenük, mert az őszinte lelkesedés lángja gyorsan lelohad, ha értetlenséggel, tétovázással találkozik. A tápéi asszonyoknak igazuk van, nagy gondjukban segíteni kell nekik. i nri —C j Megszűnik a szegedi Helypéniszedő Vállalat A Minisztertanács határozatot hozott a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról és a piaci helypénzek megállapításáról. A határozat értelmében szeptember 30-ig többek között Szegeden is megszűnik a Helypénzszedő Vállalat. Október 1-től közvetlenül a tanács hatáskörébe tartozik a piaci helypénzszedés is. A helypénzszedés szervezésének jövőbeni formáját a közeli napokban dolgozza ki a Városi Tanács kereskedelmi osztálya. — Csirkét lopott a piacon, míg az eladó alkudott. A városi bíróság 3 havi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre Ítélte. Török Imréné szegedi lakost, aki fizetés nélkül elvitt egy csirkét, amíg az eladó egy másik vevővel alkudott. Á börtönbüntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. — A Népművelési Minisztérium értékelte a költségvetési beszámoló jelentésekkel kapcsolatos munkaversenyt. Megállapította, hogy az 1956. év első félévében -a kisebb javadalomszámlás intézmények közül a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola munkája emelkedett ki*. Ezért a felsorolt intézmények gazdasági dolgozóit dicséretben részesítette. — Társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért hathónapi börtönre ítélte és kötelezte a •felmerült kár megtérítésére ifj. Kiss László volt algyői tejüzem kezelőt a járásbíróság, mivel a vádlott a zsírtartalom után járó prémiumot nem fizette ki a gazdáknak, meg nem engedett mértékű előleget adott, azt nem jegyezte fel pontosan és a pénztárt hanyagul kezelte Ilyen módon félév alatt 5177 forint hiányt okozott,