Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-18 / 220. szám

WtUÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ~ SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII, évfolyam, 220. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. szeptember 18. Mai námukbil: A szovjet kormány nyilatkozata elítéli a nyugati hatalmak új, a szuezi kérdéssel kapcsolatos elképzeléseit (2. oldal) Gyorslista a Negyedik Békekölcsön ötödik sorsolásáról 12S oldal) Káros jelenségek (S. J.) Közel két hónap telt el a párt Központi Vezetőségének júliusi ülése óta Ezen az ülésen a párt keményen leszámolt a személyi kultusszal és megjelölte közéletünk demokratizálásának útját. A Központi Vezetőség ülését követően több jelentős párt- és kormányintézkedés történt a határozat végrehajtása érdekében. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtásában igen nagy szerepet játszik a személyi kultusz maradványainak teljes felszámolása, és azzal összefüggően több olyan jelenség leküzdése, amelyeknek létezése hátráltatja a szocialista demokrácia meghonosodását. Rajtunk a sor kommunistákon, funkcionáriusokon, és párttagokon és a néphez, rendszerünkhöz hű pártonkívülieken. Határozottabban lépjünk fel a személyi kultusz maradványai ellen — akár gondolkodásmódunkban, akár a gyakorlati életben jelentkezzenek is. Mert tagadhatatlan, hogy a személyi kultusz káros maradványai kedvezőtlenül befolyásolják a pártegység és a szocialista demokrácia teljes kialakulását és megszilárdulását. A személyi kultusszal függ össze az az eléggé el nem ítélhető talpnyalás, amely közéletünk bármelyik területén megtalálható. E légkör kialakulását természetesen elősegítette, hogy közéletünkbe behatolt a kispolgári gondolkodásmód, életszemlélet, sőt életforma. Az most már nem vitás, hogy a szervilizmus nem szükségszerű velejárója a szocialista társadalomnak, s legkevésbé jellemvonása a nyílt, őszinte kommunista embernek. E káros jelenség elleni konkrét küzdelem tehát egybeesik a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásával. A leküzdés előfeltétele, hogy ne legyenek vezető beosztásban olyan emberek, akiknek hízeleg és fenkölt érzést jelent, ha talpnyalók hajbókolják körül őket. Olyan vezetőkre van szükség, akik elítélik és környezetükben nem tűrik meg a hízelgőket, törleszkedőket, akiknek van bátorságuk megmondani: nem hízelgésből és -gazsulálásból, hanem tehetségből, becsületesen végzett munkából lehet megélni! Először tehát saját gondolkodásunkból, magatartásunkból kell kiűzni ezt a beteges, ártalmas jelenséget. Ezzel a problémával valóságos ikertestvér az úgynevezett „szocialista kapcsolat", amelyet Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke elítélt az országgyűlés legutóbbi ülésén elmondott beszédében. Sajnos nem hiába járja ma, hogy „akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül". Másként szólva, akinek van ismerőse itt is, ott is, az könnyen boldogul az életben. Ez az ismeretség — hajhászás, protekció, kijárás, nyüzsgés — közéletünk másik baja. Annyira baja, hogy megnehezíti a pártegység és a demokrácia egészséges fejlődését, mert távol tartja a párttól, a közélet' tevékenységtől a becsületes, őszintén dolgozni kívánó munkások, parasztok, értelmiségiek ezreit. Meg azután akinek „isten a barátja" — annak munkájáról, egyéb dolgairól nem könnyű véleményt mondani. Ügy gondolkodik az ember: soha se tudni, mikor, milyen kacskaringón keresztül csap le az „Istennyila" a véleménymondóra. (Ez a felfogás egyébként természetesen helytelen. Ügy kell dolgoznunk, hogy a vélemény megmondásáért a haja szála se görbülhessen meg senkinek.) A „személyi kapcsolatok" létezésének és elburjánzásának ezt a kispolgári formáját nem lehet összetéveszteni a munkásmozgalmi múlttal, a Horthy-rendszer elleni harcban szövődött őszinte emberi barátsággal. A tények bizonyítják, hogy ezek az elvtársak nem használják fel bizonyos előnyökre ezeket az évtizedes ismeretségeket, holott éppen ezeket az elvtársakat illetné meg ebben az országban a legtöbb előny. A protekció légköre, a „nexus-rendszer" létezése sok tekintetben elzárja az utat a tehetséges, felkészült, becsületes ember érvényesülése elől és a régi elvtársak elől. Pedig ha nem a tudás, a rátermettség, az élettapasztalat, a rendszer és a párt iránti hűség és a végzett munka döntené el, hogy ki mire alkalmas — hanem a személyi ismeretség érvényesülése —, akkor bármilyen igyekezettel fáradozunk is munkánk színvonalának javításán — üres fáradozá; maradna tevékenységünk. Mindnyájunknak elemi kötelessége, hogy felszámoljuk ezt a „nexus-keresést", kijárást, protekciót, s a bürokrácia elleni erőteljes tevékenységünkkel párhuzamosan biztosítsuk közéletünk minden területén szocialista államunkhoz méltó becsületes munkát. Ide tartozik az eléggé elterjedt intrika, pletyka, jólértesültség, „fúrás", rágalmazás stb. Természetesen ez sem velejárója a szocializmust építő társadalomnak, ellenkezőleg, idegen tőle. Az osztálytársadalmak kialakulása és a bennük folyó harc szinte szükségessé tette az effajta jelenségek elterjedését az emberek között. Azonban amilyen mértékben gyarapszik a mi társadalmunk, olyan mértékben szűnik meg ez az eléggé el nem ítélhető emberi maga tartás. A személyi kultusz időszaka nem volt alkalma^ az őszinte véleménynyilva • nításra és nem is adott lehetőséget arra, hogy megfelelő eszközökkel és módszerekkel küzdjük le az intrikát, pletykát stb. A Központi Vezetőség határozata új helyzetet teremtett. Ebben a helyzetben az őszinte szóra olyan, szükség van, mint a levegőre, s a véleményeket őszintén,' szem • tői szembe kell elmondani. Nekünk nyíltan és világosan kell vitatkoznunk és ezekben a vitákban kell igazságot tenni, hirdetni és megvédeni pártunk helyes és jó politikáját. Nem lehet megtűrni, hogy embereket nem a tehetségük, rátermettségük alapján, — fontosabb esetekben a származásán — ítélik meg, hanem az intrikus fülbesúgás „hallottam"-ján temetik el őket. Egyoldalú tájékozódás útján alkotott vélemény azzal a veszéllyel jár, hogy nem igaz. Egészséges közéletünket tisztítsuk meg a személyi kultusz ezen maradványaitól, mert ezek idegenek a párttól, a marxizmus —leninizmustól és a munkásosztálytól. Ez is a Központi Vezetőség ez év július 18— 21-i ülése határozatának végrehajtását je lenti. Mi újság Szeged testvér-városában ? Képek a bmói gépipari kiállításról NAGY A FORGALOM szlovák műszerek minőségéről vilonjában. A legfiatalabb, és a nagy választékról. A II. csehszlovák gépipari ku állításon Brnóban silcerrel folynak a kereskedelmi tárgyalások a külföldi képviselőkkel. Első három nap alatt több mint 3 millió korona értékű megrendeha beszélni tudna, így kiáltana fel: ime, igy néztünk ki valamikor. A legidősebb pedig ezt monda: ná: mennyire megváltoztál kicsi ükunokám, amióta nem látAz elektrotechnikai csar- (flí(jk; m/ir r£(l sem ismerek! -i.i i.i - 4 Tudniillik, a legelső és a legmodernebb autóról van szó. A leg OK 6 TJF ÖSSZEKÖTTETÉST KERES nokban rekkenő a hőség. A nézők tolonganak, sok érde,' "'.,' " késséget láthatnak itt. A , ~ Csehszlovákiában, a leseket kötöttek főleg megmun- MouheUn. Tesla áUítja itt ki ^rZesUvfaZmobil^yár kalo gepekre. Körülbelül 6 mii- újdonságait. Többek kozott az k£szltette> amehj a Spartakot is lió korona értékben újabb üz- OK 6 TJF jelzésű rövidhul- ;r(:„ a legelegánsabb exporllámú rádióállomást amely kivitelben. Elfogja a nézőt " sek távol eso külföldi allo- „ndAUtnTAs miknr Mt/ű az mással veszi fel az osszekotlelckre van kiáltás. Szeptember 12-én mintegy 200 külföldi vendég nézte meg a kiállítást. Ezen a napon a ceyloni kormányküldöttségen kívül, a drezdai technikusok 30 tagú küldöttsége, a dán kereskedelmi kamara küldöttsége, a kínai küldöttség, a chilei, szíriai cs más országok kereskedői tekintették meg a kiállítást. A Szovjetunió egészségügyi szakértőinek csoportjai is ellátogatott a kiállításra. I. A. Antonov, a moszkvai orvosi műszergyártó üzem főmérnöke, a küldöttség vezetője. az egészségügyi technika kiállítási pavilonjában más országolt szakértőihez hasonlóan, tetést. A napokban a 29-as hullámhosszon jelentkezett a ZS 2 JA jelzésű állomás a Princ Eduárd szigetekről. Ez a szigetcsoport 10.000 kilométer távolságra esik. Ugyanaznap este. időszámításunk szerint 20 órakor életjelt kapcsodálkozás, mikor látja az autóipar technikájának gyors és hatalmas fejlődését. Itt látható a kétüléses Spartak is fémből készült sporlkarosszériával az új Skoda-Rapid, vagy pedig a hatüléses Tatra—603. Sok nézője akad a Vysoké Myto-i Karosa-gyár új autóS1.UI1IU ,,» ....... - ' - - . ... 1 , tak a VK 3 RG jelzésű állo- prototípusának is. Az üzem dolmásról. Mclbourneből. A vl- g0zót ezzel a kísérleti kocsival lág minden tájáról sok sikert bMzonlJítolták, hogy lehet kakívánnak a brnoi gépipari ki- , .. . . , állításnak. rosszénat gyúrtam műanyagból A LEGIDŐSEBB ÉS A LEGFIATALABB Békésen megférnek egymás elismerően nyilatkozott a cseh* mellett, a Motokov kiállítási pa• is. Az autó teteje plexi-üvegből készült. A prototípust ez év áprilisában készítették és már három országúti versenyen próbálták kii Hétfőn délelőtt ünnepélyesen megnyitották az új tanévet a Szegedi Tudományegyetemen A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanácsa hétfőn délelőtt tartotta meg idei tanév ünnepélyes megnyitóját, a Központi Egyetem aulájában. Az ünnepi beszédet Baróti Dezső elvtárs, a Tudományegyetem rektora tartotta. Beszédében vázolta a 35 éves egyetem múltját, tudományos eredményeit, jelen helyzetét és a jövő terveit. Hangsúlyozta, hogy a szegedi egyetem oktatói gárdája a múltban is következetesein harcolt a tudomány haladásáért és a jelenben is mindent megtesz azért, hogy az egyetem betölthesse tudományos politikai és pedagógiai feladatát. Elemezte azokat a lehetőségeket — elavult tervezé i-oktatási formák megszüntetése, a kari tanácsok jelen őségének növelése, tudományos fokozatok adományozásának lehetősége, a tudományos munkát elősegitő egyetemi autonómia létrehozása — amelyek megteremthetik, s meg fogják teremteni a lehetőséget; hogy az egyetem megvalósítsa célkitűzéseit. Ezután Székely Lajos elvtárs az egyetemi pártbizottság nevében szólalt fel. Az értelmiség megváltozott helyzetéről, a tudomány embereinek megbecsüléséről, a tudományos munka nagy jelentőségéről beszélt. Sőtér István, az oktatásügyi miniszter első helyettese szólalt fel ezután. Elismerőleg nyilatkozott a szegedi egyetem nagy szerepéről a múltban és a jelenben. Hangsúlyozta, hogy az egyetem minden segítséget megkap, hogy betölthesse országos kulturális misszióját és az ország tudományos életének egyik tényleges központja legyen. Beszélt a tudományos munka elsődleges fontosságáról, az értelmiség megnövekedett szerepéről, az egyetemi autonómia szükségességéről és arról, hogy az egyetem viszsza fogja nyerni doktor-ava- ! tási jogát. Az oktatási színvonal felemelésével kapcsolatban támogatta az eddig elsorvasztott, vagy teljesen megszüntetett szakok visszaállítását, a fokozatosan és körültekintően megvalósított fa- czeg Ferenc gazdasági rekkultatív jellegű oktatási rend torhelyettes, Geschek Mikbevezetését, lósné és Kovács Vilmos, a déBeszéde után a közönség káni hivatal főelőadója, illetlelkes tapsai között kiosztotta ve előadója. -Kiváló dolgozó* *Az oktatásügy kiváló dol- oklevelet kapott Déri Károly okié' gozója* okleveleket a vele járó 7 ezer forint pénzjutalommal. Oklevelet kaptak: Wágner Richárd, Budó Ágoston és Kolozsvári Gábor egyetemi tanárok, Pauncz Rezső egyetemi .docens, Herműhelyvezető és Kucsera Imre szakmunkás. Befejezésül dr. Schultheisz Emil, a jogtudományi kar új dékánja felolvasta -A bűncselekmények látszólagos találkozása* című előadását. Román orvosküldötfség érkezett Szegedre Küenctagú román orvosküldöttség érkezett vasárnap este Szegedre, a Városi Tanács és az Egészségügyi Minisztérium meghívására. A román orvosküldöttséget a lőkösbázai határállomáson dr. Lantos György, a Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Nagy László, a Városi Tüdőgondozó Intézet igazgatója, dr Mihalovits Lehel, a deszki szanatórium igazgatója, Németh Ferenc, az Egészségügyi Szakszervezet Csongrád megyei titkára, Zsíros Rozália műtős-főnővér és Buta János kórházgondnak fogadta. Dr. Lantos György üdvözlő beszéde után a román vendégek a lőkösházai határállomás kertvendéglő.iében ebédeltek, majd a kora esti órákban gépkocsival Szegedre érkeztek. Szegeden a Il-es Kórházban dr. Molnár Pál kórház igazgató és Balla János, a kórház párttitkára fogadta a kedves vendégeket. A román orvosküldöttség vezetője dr. Ciuca Sándor, a temesvári tartomány főorvosa. A küldöttség tagjai: dr. Balza Romulus főorvos helyettes, dr. Goldis László Temesvár városi főorvos, dr Ardelan Lívia, a Temesvári Gyermekkórház igazgatója, dr Spatariu János, a temesvári Il-es kórház igazgatója, dr. Braga Viktor, a lugosi kórház igazgatója, dr. Radoslav János, a temesvári tartomány szakszervezetének elnöke, dr. Bulbuca József előadó tanár és Moldován Györ-gy, a temesvári kórház igazgatója.A román orvosküldött9ég többnapos szegedi tartózkodása alatt megtekinti városunk egészségügyi intézményeit, a kórházakat és a klinikákat. valamint látogatást tesz több nagy üzemben is. Magyarországi látogatásuk során több városi és falusi egészségügyi intézményt is megtekintenek a román vendégek. ho<*v kicseréljék tapasztalataikat a magvar orvosokkal és egészségügyi szakemberekkel. A román vendégek magyarországi látogatása viszonzása a magyar orvosküldöttség ez évi romániai látogatásának, amikoris egy kilenctagú magyar küldöttség vett részt a temesvári orvosi napokon, majd sorra látogatták a nagy városok és a tengerpart gyógyintézményeit; A kölcsönös szivélyes fogadtatás a magvar és román orvosak találkozása még jobban elmélyíti a két szomszédos nép barátságát. s méginkább elmélyíti a jövőben, amikoris lehetővé válik egy-egy hosszabb magvarországi, vagy romániai tanulmányút, orvoscsere, esetleg szanatóriumi gyógykezeltek cseréje is. Megnyílt a Magyar Irók Szövetségének közgyűlése Hétfőn délelőtt nagy érdeklődés mellett kezdődött meg a Magyar írók Szövetségéne.; Huszka lenő részívesz a «Lili bárónő» bemutatóján A „Lili bárónő" csütörtök esti szegedi bemutatóján, a Nemzeti Színház évadnyitó előadásán részt vesz az operett világhírű szerzője, a szegedi születésű Huszka Jeaki már meg ls érkezett no, Szegedre. A bemutató érdekessége, hogy az operettet a felszabadulás óta most játszsza először hivatásos együttes. Korábban csak üzemi kultúresoportok, illetve öntevékeny művészeti együttesek adták elő. Vasárnap ú] tanácstago! válaszfolt több szegedi választókeriilet Szeged város 134-es városi választókerületében. valamint az I. kerület Tanács 4-es, 20-as ós 37-es, a III. kerületi Tanács 10-es- és 41es kerületi választókerületeiben 1956. szeptember 16-rr új választást tűztek ki. A választáson a Hazafias Népfront jelöltjei indultak. A 134-es városi választókerületben Kormos Lajos színművész volt a jelölt, a kerületi választókerületek jelöltje pedig Havalecz Istvánné vállalatvezető. Szabados Istvánné közalkalmazott. Thurza Mihályné háztartásbeli, Szabados István alkalmazott, Tóth Imre termelőszövetkezeti tag volt. Vasárnap már kora reggel sokan felkeresték a szavazó helyiségeket, hogy minél előbb eleget tegyenek állampolgári jogaiknak. szavaztak a jelöltekre. Különösen a Mérey utcai Általános Iskolában — ahol Thurza Mihálynét választották meg — ment gyorsan, zökkenőmentesen a szavazás. A délelőtti órákban a szavazásra jogosult lakosság több mint 50 százaléka leszavazott. Hasonló jól haladt a szavazas a 37-es körzetben is. Az alsóvárosi dolgozók szavazásuk leadásakor elmondták, hogy örömmel szavaznak Kormos Lajos színművészre. Bizalommal fordulnak hozzá, sokat várnak tőle. Vasárnap estig a szavazatra jogosultak 95 százaléka szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire* közgyűlése. Több mint 200 író gyűlt össze az újvárosháza tanácstermében. Megjelent a közgyűlésen Kállai Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kulturális osztályának vezetője. A hallgatóság soraiban nagv számban voltak jelen a különböző társadalmi szervezetek képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja is megjelent. Veres Péter elnöki megnyitója után háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot küldtek ki, amely a szünetben megvizsgálta a jelenlevők részvételi jogosultságát. A mandátumvizsgáló bizottság jelentésének meghallga tása után a közgyűlés megalakította a szavazatszedő bizottságot, majd Képes Géza. az írószövetség titkára mondott beszámolót a szövetség kétéves munkájáról. Képes Géza titkár beszámolójában ismertette a Magyar Írók Szövetségének a legutóbbi közgyűlés óta eltelt munkáját. A beszámoló a továbbiakban a szövetség megélénkülő külföldi kapcsolatairól szólt, majd befejezésül hang súlyozta: a fájó kérdéseken maga az idő is átlépett. A Központi Vezetőség júliusi határozata meghozta az íróknak a hosszú ideig hiányzó bizalmat. Az irók továbbra is vitáznak majd, hiszen ez joguk és kötelességük, de örömmel vállalják, hogy a fontos kérdések mególdásáért küzdjenek, L