Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

t MLMflGYAR ORSZÁG Vasárnap, 1956. szept. 10. Mi történt q külpolitikában ? Szerdán újabb, a szuezi kérdéssé! foglalkozó ériekeziet kezdődik Londonban A LESZERELÉS, annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban nem szerepel a legfontosabb nemzetközi kérdésekről szóló viták napirendjén, változatlanul a legaktuálisabb és a mielőbb megoldandó nemzetközi problémák egyike. Különösen nyilvánvalóvá lett ez a tény Bulganyin és Eisenhower legutóbbi levélváltásának minapi közzététele után. Szerte a világon remélik, hogy a két államférfi levélváltása mielőbb a leszerelési tárgyalások folytatását Ós nz alapvető kérdésekben való megegyezést eredményezi. Bulganyin és Eisenhower levelének rövid ismertetésére egyébként híreinkben térünk ki. PÉNTEKEN befejeződött az angol alsóház háromnapos vitája. Az utolsó napon az alsóház a ciprusi kérdést vitatta meg, melynek során a Munkáspárt képviselői élesen támadták az Eden-kormány ciprusi politikáját és határozati javnslqlpt terjesztettek elő c politika elleni tiltakozásul. Az alsóház 308 szavazattal '243 ellenében elutasította a Munkáspárt javaslatát. Nemzetközi politikai körökben élénk vita tárgya az a terv, amelyet Eden jelentett be az alsóház vitájának első napján. A „Csatornát Használók Szövetsége"-tcrvről van szó, amelynek megvitatása érdekében szerdára az angol kormány Londonba értekezletet hívóti össze. Az értekezletre annak a 18 országnak képviselői kaptak meghívást, amelyek az augusztus 16—23. közötti londoni értekezleten támogatták Dulles tervét, A tervezett „Csatorna Használóinak Szövetsége" — mint már rámutattunk — valójában az egyiptomi kormány által államosított Szuezi-csatorna Társaság szerepét töltené he és alkalmazza azokat a révkalauzokat, akik s/.ombaton hagyták cl — az angol és a francia kormányok felszólítására — munkahelyüket. A „Csatornát Használók Szövetsége" szervezet működési szabályzata tulajdonképpen most van kidolgozás nlntt ós valószínű, hogy a Szövetség székhelye Rómában lesz. A tervezett „Szövetség" működtetését a nyugati hatalmak Egyiptom kormányának hozzájárulása ellenére képzelik el. Egyiptom pedig aligha egyezik bele abba, hogy az új társaság irányítsa át a hajókat 8 csatomán. Joggal állította tcliát Gailskell, az Angol Munkáspárt vezetője, hogy ez az elképzelés kih!vÚ3 Egyiptom ciren és hatására Nasszer nr.rryon könnyen tehet elhamarkodott intézkedéseket. A szerdán Londonban megkezdődő értekezleten —, amely előtt a három nyugati külügyminiszter kedden megbeszéléseket tart — a világ részletesebb ismereteket szerezhet majd az új, n „Csatorna Használóinak Szövelségc"-vel kapcsolatos nyugati elképzelésekről. Egyelőre semmi ésszerűség sem tűnik ki belőle és nem mutat serami sem arra, hogy az angol kormány békés úton kívánná rendezni a szuezi kérdést. RUBIN PÉTER, Népköztársaságunk Külügyminisztériumának szóvivője szombaton ismertette a Külügyminisztérium álláspontját az Eden által bejelentett „Csatorna Használói Szövetsége"-tervezctével kapcsolatban. — „E szervezet létrehozása tovább növeli a szuezi kérdés körül kialakult feszültséget — mondotta Rubin Péter. E terv minden jogi alapot nélkülöz és mélyen sérti Egyiptom szuverenitását. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma úgy vóli, hogy a brit miniszterelnök javaslutn éijabb akadályokat gördit a békés rendezés útjába cs a javaslat gyakorlati megvalósítása súlyosan veszélyeztetné az egyetemes békét". ;,A magyar Külügyminisztérium úgy véli — fejezte bo nyilatkozatát Rubin Péter —, hogy az egyiptomi kormány építő javaslatai szolgálhatnak csupán alapul a szuezi kérdés békés rendezésére. nem pedig a „Csatorna Használói Szö- ] vetségé"-nek létrehozására vonatkozó tervek", i A szovjet kormány az egyiptomi kormányhoz | intézet jegyzékében közölte: a szuezi kérdés békés rendezésének érdekeiből kiindulva kész részt venni nz egyiptomi kormány által javasolt tanácskozó szerv munkájában, hogy elfogadható alapokat találjanak a Szuezi-csatorna kérdésének megoldására és az említett értekezlet összehívására. Üzenetváltás Bulganyin és Eisenhower között leszerelésről és a fegyverzet ellenőrzéséről Lapunk tegnapi számában utaltunk arra, hogy Bulganyin és Eisenhower közölt üzenetváltás történt. Alább közöljük az üzenetváltás li* n yegét: Bulganyin, a Szovjetunió MlnisztertanAcsának elnöke szeptember 11-én ]evetet küldött ELsenhowernek, az Egyesült Államok elnökének. Ez a levél válasz volt Eisenhower augusztus 4-i levelére, amelyben az amerikai elnök — válaszolva Bulganyin július 6-1 levelére — üdvözölte ugyan a Szovjetunió fegyveres erőineik csökkentéséről szóló határozatot, azonban kétségét fejezte ki, hogy az ilyenféle csökkentések hatékonyan előmozdítanák a világon a rettegés megszüntetését. Szerinte szükség van az ellenőrzésre és a nemzetközi felügyelet megszervezésére, amelyek jelentősebb csökkentésre ösztönöznének. Eisenhower ezután ismertette a teljes katonai tájékoztató cseréjére vonatkozó javaslatát, majd a nukleáris veszély fölötti ellenőrzésről ír. Eisenhower ezután megismétli a szabad választásokra tett javaslatát Németország egyesítésére vonatkozólag. Az amerikai elnök levelében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának tovább keU folytatniok erőfeszítéseiket, hogy a genfi nyilatkozat értelmében elősegítsék a vitás kérdések megoldását. Bulganyin szeptember 11-i üzenete Eisenhowerhoz A Szovjetunió Minisztertarácsának elnöke válaszlevelében sajnálattal állapítja meg, hogy az Egyesült Államok kormánya részéről nem támogatják a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére tett szovjet javaslatot, bár ez komoly lépés lenne egy olyan értelmű megegyezés felé, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának és megszüntessék az atomháború veszélyét. A Szovjetunió 1,800.000 fővel csökkentette hadseregének létszámát, s nagy jelentősége lenne az Egyesült Államok kormánya részéről történő ha6onló lépéseknél!. Bulganyin elvtárs levelének további részében a légifeiügyeletre, vagy ahogy mondani szokták, a légi fényképezésre vonatkozó megegyezésről ír. Rámutat arra, hogy a légi felügyelet és a légi fényképezés kérdésének semmi köze sincs a leszereléshez. A szovjet emberek nem fogadhatják aggodalom nélkül a légi felderítésre vonatkozó követeléseket, mert ezeknek egyik célja felderítő adatokat kapni a Szovjetunió katonai és ipari erőforrásairól. A jelenlegi helyzetben, amikor katonai csoportosulások vannak, az ilyen felderítő tevékenység csak fokozná a félelmet egy váratlan támadás veszélyétől. Az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban Bulganyin rámutat arra. hogy a Szovjetunió több javaslatot terjesztett már eló a hagyományos fegyverzet csökkentésére stb., amelyek tartalmazzák az ellenőrző szerv széleskörű jogait is. Bulganyin rámutat arra, hogy amikor a leszerelési albizottságban a szovjet kormány elfogadta az amerikai képviselők által beterjeszteti legutóbbi indítványt, amely szerint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína fegyveres erőinek színvonalát egyenként két és félmillió főben, Anglia és Franciaország fegyveres erőinek színvonalát pedig egyenként 750 ezer főben kell megállapítani — nem sikerült megegyezésre jutni a légifényképezésre vonatkozó követelések miatt. A nyugati hatalmak nyomban megtagadják saját javaslataikat, amint a Szovjetunió abba beleegyezett. Így történt ez az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának kérdésében A levél hangsúlyozza, hogy nem szabad az egyik vagy másik külön kérdésben. — a hagyományos fegyverzet csökkentésében, az atomfegyver betiltásában — kötendő megegyezést az egész leszerelési kérdésben elért megállapodástól függővé tenni, mert egy ilyen feltétel akadályt gördít azon zsákutca felszámolása elé, amelybe a leszerelési tárgyalások jutottak. N. A. Bulganyin ezután felhívja a figyelmet az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésének fontosságára. Most lehetőség nyílik arra, hogy ezt a kérdést kiemeljék a leszerelés általános problémájának köréből és már most önállóan megoldják. A nyugati hatalmak újabb nehézségeket támasztanak azzal, hogy a leszerelési tárgyalásokon előzetes feltétel ként tűzték ki a német kérdés és más rendezetlen nemzetközi problémák megoldását. A szovjet kormány Németország újraegyesítésének híve, azonban nem lehet figyelem nélkül elmenni Nyugat-Németország remilitarizálása mellett. Ez lehetetlenné teszi az egységes Németországnak békeszerető és demokratikus államként történő létrehozását. Jelenleg Németország egyesítésének kérdése elsősorban a nyugatnémet kormány jelenlegi politikai irányvonala megváltoztatásának kérdését jelenti. Ez az irányvonal Nyugat-Németország európai katonai veszély tűzfészkévé válását eredményezi. Végül Bulganyin elvtárs a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti' kapcsolatok megjavításának szükségességét hangoztatja, utalva arra, hogy a szovjet kormány már javasolta az Egyesült Államoknak barátsági és együttműködési szerződés megkötését. Befejezésül a levél rámutat, hogy jelenleg a valódi és komoly baj azok politikája, akik vissza akarnak térni a -hidegháborúhoz* és a más államokhoz fűződő kapcsolataikat az -erőpolitika* alapján kívánják felépíteni. A Kínai Kommunista Párt Vlil. kongresszusának e'ső napja Peking: Szombaton délután megnyílt Pekingben a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusa. Fergeteges taps zú! pott fel a teremben, amikor a Kínai Kommunista Párt xezetői, j valamint a külföldi országok kommunista ós munkáspártjainak küldöttségei helyet foglaltak az emelvényen. Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. A kongresszus ezután jóváhagyta a napirendet, amely a következő: 1. A központi bizottság politikai beszámolója. Előadó: Liu Sao-csi. 2. Beszámoló a Kínai Kommunista Párt szervezeti szabályzatának módosításáról. Előadó: Teng Hsziaoping. 3. Beszámoló a népgazdaság fejlesztésének második ötéves torvére vonatkozó javaslatról. Előadó: Csou En-laj. 4. A párt központi bizottságánál! megválasztása. I.iu Sao-csi politikai beszámolójának elhangzása után, végetért a Kínai Kommunista Párt országos kongresszusának mai ülése. A kongresszus vasár- i nap délután folytatja munkáját, Az egyiptomi révkalauzok átvették a Szuezi-csatorna ha jó forgat mána k irányítását Kairó: Az egyiptomi révkalauzok szombaton szemmelláthatóan minden nehézség nélkül átvették a Szuezicsatorna hajóforgalmának irányítását — jelenti az AP. Szuezből szombaton reggel egy nagy hajókaraván — 29 hajó. közte 3 óriás olajtartályhajó — indult el a Földközi-tenger felé, egyiptomi révkalauzok kormányzásával. A csatorna történetében ez volt az első eset, hogy egyetlen külföldi révkalauz sem vett részt a hajókaraván átvezetésében, A külföldi révkalauzok -— a mérnökökkel, technikusokkal és adminisztrátorokkal együtt összesen kb. 400an — pénteken éjfélkor kiléptek a szolgálatból. Az egyiptomiak lelkes hangulatban indították el az első hajókaravánt. Különösen kellemes feltűnést keltett az a tény, hogy az Isocardio francia óriási olajtartályhajó csak egy fél órával az hajókaraván indulására kitűzött idő előtt érkezett a kikötőbe, mégis azonnal besorolták az induló hajókaravánba. Ez eddig teljesen szokatlan volt, mert általában a hajóknak órákkal az indulás előtt kell jelentkezniök. A tudósítás végül megállapítja, szemmellátható, hogy az egyiptomi tisztviselők minden áron meg akarják mutatni a világnak: ugyan olyan jól, sőt még jobban el tudják látni a szolgálatot a csatornán, mint a régi csatorna társaság külföldi alkalmazottai. X NEMZETKÖZI SZEMLE Veszélyes játékba kezdte* a vezető nyugati hatalmak, tekig cinikus, hanem olyan amikor az egyiptomi kormány teljesen ésszerű, jogiátlátszóan provokatív is, hogy az ellenzéki képviselők gú?ag és erkölcsileg egyaránt nyos felkiáltásokkal, majd indokolt lépése körül ilyen nemzetközi vihart támasztottak. Ma már világosan . látja ezt mindenki, aki figyecgyöntetű felháborodással fogadták. Feltették a miniszterelnöknek a kérdést, hogyan képzeli el a szövetség lemmel kísérte a szuezi ügy gyakorlati működését. Vajon fejleményeit a tárgy aló esz- beengedi-e Egyiptom az tálnál és a kulisszák mögött ilyen szervezetet a saját jogos tulajdonát képező csatornába, engedi-e, hogy meglcfolyt megbeszéléseket, a lázas diplomáciai tevékenységeket. Az államosított estkor- sértsék függetlenségét, szunatársaság egykori gazdái és vérén jogait? Nyilvánvalóan a mögöttük álló kormányok rcm. Nos, erre az cshetőséga volt alkalmazottak munkabeszüntetésére irányuló felhívásoktól, a katonai demonstrációkig, a fenyegetés és zsarolás minden eszközét igénybevették, hogy megtűrjék Egyiptom ellenállását, ro is meg volt a brit miniszterelnök receptje, ha t-Z egyiptomi kormány beavatkozna e szervezet munkájába, jobbanmondva, ha nem engedné meg működését a csatornán, akkor ez Eden vétérdrekényszerítsék az cgyip- leménye szerint az 1888-as lomi kormányt. De minden eddiginél kihívóbb és hozzátehetjük, miggondolatlanabb volt az a •tervezet-", amelyet Eden anegyezmóny megsértését jelentené, következésképpen az angol cs francia kormány szabad kezet nyerne ahhoz, Iiogy ••jogainak gyakorlása gol miniszterelnök terjesz- érdekében lépéseket tegyen tett be Londonban az alsó- az ENSZ útján, vagy más ház drámai lefolyású szuezi vitájában. Eden nem kevesebbet javasolt, mint azt, hogy alakítsák meg a Szuczlcsatomát használók szövetségét, amely szövetség saját révkalauzokat alkalmaz majd, átkelési illetéket szed a csatornán és a hajózás jövedelméből nagylelkűen bizonyos összeget juttat a csatorna tényleges tulajdonosának, Egyiptomnak, "együttműködésének arányában*. E "terv* nemcsak a véglecszközökkel* Nyilvánvaló, hogy a "ittas eszközök alatt* Eden a katonai nyomás fokozását, sőt az esetleges fegyveres provokációt értette. Az angol—francia gyarmatosítók a csatornarészvényesek és szószólóik, a jobboldali lapok és rádiókommentátorok természetesen hozsannáznak a legújabb nyugati tervnek. Nyíltan hirdetik, hogy Egyiptom most már "kénytelen lesz elfogadni* a nyugati diktátumot. Egyiptom azoninn nyugodt noha tudja, hogy a helyzet Tagadhatatlan, hogy as pattanásig feszült. Nasszer angol—francia kormány kéclnük és más egyiptomi vezetők világosan értésére adnyes helyzetbe hozta saját magát és nagy dilemma előtt ták, hogy nem ijednek meg a áll; Ügy véli, ha most visszafenyegetésektől. Ugyanakkor kozt csinál, megáll a háboismételten leszögezték, nem rús készülődések útján, preszgördítenek akadályt a távoz- tizsveszteseget szenved. De ni akaró révkalauzok, tiszt- tény az is, hogy a másik út, viselők útjába, s az ebből amely felé halad, a háborús adódó átmeneti nehézségek "szakadék széléig* vezet s ellenérc is biztosítani kíván- beláthatatlan következméják a csatorna zavartalan hajózását. E valóban kritikus napoknyclike] járhat. Az arabok már korábban kijelentették, hogy minden Egyiptom elleni ban Egyiptom mellett áll az támadást saját maguk elleni egész arab világ, dc nemcsak támadásnak tekintenek. Kiláaz arab országok népek hanem a földkerekség haladó tásba helyezték, hogy ez esetben elvágják a közel-keleti közvéleménye is. Anglia és olajvezetékeket, felszámolják Franciaország józanabbul gondolkodó politikai köreiben is növekszik azoknak a tábora, akik óva intenek a további elhamarkodott lépésektől. fis ennek már mutatkoznak kézzelfogható eredményei is. Nyilvánvaló, hogy a munkáspárti ellenzék erős nyomása késztette Eden miniszterelnököt arra, hogy némiaz imperialisták utolsó gazdasági bázisát. Angliában pedig attól tartanak, hogy India egy ilyen lépés következtében azonnal kilépne a nemzetközösségből. Mindezeken túl azonban a továbbhaladás ezen az IrreáIis úton, kockára teheti a nemzetközi életben az utóbbi időben bekövetkezett egész leg megváltoztassa álláspont- enyhülést. Az is természetesját csütörtökön a parlamenti vitát lezáró beszédében. A miniszterelnök ugyanis ezútnek tűnik, hogy egy esetleges fegyveres konfliktus aligha korlátozódnék a Szuezi-csatal azt mondotta, hogy Ang- torna övezetére és általában lia első lépésként hajlandó a szuezi problémát sági Tanács elé holott előzőleg a Közel-Keletre. Ezért kíséBizton- rik az emberek világszerte terjeszteni, olyan feszült figyelemmel a az ENSZ szuezi eseményeket és bíznak igénybevételét csupán mint abban, hogy végülis felülkeaz erőszak alkalmazása mellett egy másik eszközt vetette fel, arra az esetre, ha Fgyiprckedik a józan ész s a "szuezi ügy* az ENSZ útján vagy más úton — de természetetom akadályozná a tervezett sen nem az erőszak útján — testület működését. igazságosan megoldódik. Tildy Zoltán nyilatkozata H étién lesz az írószövetség közgyűlése A Magyar írók Szövetsége] 17-én, hétfőn délelőtt 9 órakor ! a budapesti újvárosháza tanácstermében tartja közgyűlését. 1 Veres Péter elnöki megnyitója' után Képes Géza titkár számol be a szövetség kétéves munkájáról, A beszámolót vita követi, majd megtárgyalják az alapszabály-módosításról szóló javaslatot, amely a szövetségi ólét széleskörű, további demokratizálására tartalmaz intézkedéseket. Az alapszabály-módosítás után megválasztják a szövetség új tisztikarát, Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatóinak seregében Tildy Zoltán volt köztársasági elnök is feltűnt. Nagy figyelemmel tanulmányozta a kiállítást, tapasztalatairól és a mezőgazdasági helyzetről elbeszélgetett az állattenyésztés, a növénytermelés és a gépesítés szakembereivel. Hozzá intézett kérdéseinkre a következő nyilatkozatot tette: — Nyolc évig alig volt egyéb kapcsolatom a közélettel, mint amit az újságok olvasása és a rádióhírek hallgatása jelentett. Tudtam a nagy építkezésekről, a politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésről, volt valami fcga'mam a nehézségekről is, amelyeikkel az ország vezetőinek és magának a népnek a szocializmus építése közben meg kellett és meg kell küzdenie, azonban a sajtó- és rádió-jelentések nem tudták kielégíteni a bennem élő mély érdeklődést, hogy minden részletében ismerjem a magyar valóságot. A XX. kongresszus után megállapíthattam, hogy tájékozottságom még hiányosabb, mint gondoltam és most arra törekszem, hogy a hiányokat mielőbb és alaposan pótoljam. A továbbiak során elmondotta a k-stéri "Virágzó* és a koppánymonostcri Dósa Tsz-ben szerzett tapasztalatait, majd így folytatta: — Igen örü'ök a fejődésnek, amelyről a mező az asági kiállítás számot ad. Természetesen láttam egyes hiányosságokat is és ezekről szí. vesen elbeszélgetek a szakemberekkel; De aki végiggondolja, hogy honnan indultunk 1945-ben, s hova fejlődött a mezőgazdaságunk, ha jószándékú magyar ember, akkor nem a hibákon rágódik, hanem azoknak az eltüntetésén fog fáradozni. MTI