Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

Vasárnap, 1956. szeptember 9. DÉLATGY9R0HSZÍG Pártélet A „Gazdasági ismeretek" fanfolyama és célja AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK határozatai szükségessé tették pártoktatásunk rendszerének bizonyos megváltoztatását. Ennek következtében egyelőre nem oktatjuk a Bolsevik Párt Történetét, viszont mint új oktatási formát, "Az időszerű kérdések* tanfolyamát és a "Gazdasági ismeretek tanfolyamát* kezdjük el az októberben induló új pártoktatási évben. E cikk keretében ez utóbbiról szeretnék egy kis ismertetést adni. Mi ennek a tanfolyamnak a célja? Elősegíteni azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocialista gazdaság építésében, a termelés növeléséiben és tökéletesítésében előttünk állnak. A "gazdasági ismeretek* tanfolyamának háromféle tematikája van: ipari-mezőgazdasági, amely kétféle: termelőszövetkezeti és állami gazdasági, valamint gépállomási. A gazdasági ismeretek tanfolyamát az első évben Szegeden is csak szűkebb keretek között rendezzük meg. Ez ideig a Szegedi Kenderfonógyárban, az Űjszegedi Kender-Lensaövőben, a Ruhagyárban, az Építőipari Vállalatnál, a MAV-nál és a Szegedi Közlekedési Vállalatnál szerveztek ilyen tanfolyamot. Érthetetlen, hogy olyan nagy létszámú üzemben, mint a Textilművek, nem szerveztek ilyen tanfolyamot, pedig ott sok műszaki és gazdasági funkcionárius dolgozik és megfelelő előadót is könnyű volna biztosítani. Szükség lenne mezőgazdasági dolgozók részére is ilyen tanfolyam szervezésére. A HALLGATÓK a tanfolyamokon központilag készített előadásokból és brosúrákból, párt- és kormányhatározatokból, szemelvényekből etb, tanulnak majd. A hallgatók részére kéthetenkint előadásokat, kéthetenkinit pedig szemináriumokat tartunk. Ezek szerint a tanfolyam hallgatói havonként kétszer vesznek rész; foglalkozásokon. Kikből kerüljenek ki a tanfolyam hailgatói? A tanfolyamokra főként pártfunkcionáriusokat, pártvezetőségi tagokat, élenjáró kommunistákat, műszaki-gazdasági vezetőket, szakembereket vonjunk be. Olyan elvtársakat, akik már rendelkeznek marxista alapismeretekkel, de helyesebb, ha egyelőre még nem politikai gazdaságtant tanulnak. A tanfolyam propagandistájának marxista képzettséggel rendelkező szakembernek kell lenni, aki a terület, például az üzem viszonyait jól ismeri. Minden tanfolyamnak lese egy vezető propagandistája, aki gondoskodik arról — ha szükséges —, hogy az egyes témáikból az előadások elkészítésével és a szemináriumok vezetésével más-más elvtársat, szükség szerint az üzem igazgatóját, főkönyvelőjét, tervosztály vezetőjét, vagy más-más elvtársat bízzon meg. Olyan elvtársakat, akik az adott témát jól ismerik. A Szegedi Pártbizottságnak és az adott terület üzemi pártszervezetének fontos feladata, hogy figyelemmel kísérje a "Gazdasági ismeretek* tanfolyamát. idejében felhívja a tanfolyam vezetőinek figyelmét a váro6, vagy terület problémájára, hogy azzal a szemináriumokon tudjanak foglalkozni. Toválbbá, hogy a pártoktatásnaki ez a' formája is olyan legyen, hogy az elvtársaik bátran, vitázva, sokoldalúan érvelve tárják fel a kérdéseket. Ennek az oktatási formának is hozzá kell járulni ahhoz, hogy egyre több önállóan gondolkodni tudó kommunista legyen, akik akarnak és tudnak segíteni problémáink megoldásában. A TANFOLYAM egyéves tematikája nagy vonalakban a következő lesz: 1. A magyar ipar átalakulása és fejlődése a felszabadulás után. A magyar ipar helyzete, helye a népgazdaságban, szerkezete, irányítása. Az adott iparág, üzem helye, szerepe, jelentősége, perspektívája. Az ipar, sz iparág, az üzem fejlesztésének feladatai a második ötéves terv időszakában. 2. A szocialista iparvállalat és annak szervezetei. A szocialista iparvállalat szervezésének és tervezésének alapelvei. (Üzemi tervezés, tervek, tervkészítés.) önálló elszámolás. 3. Az ipari termékek önköltsége. Az önköltség csökkentésének jelentősége. Az önköltségcsökkentés fő útjai. A munka termelékenysége, a munkatermelékenység emelésének jelentősége. A munkatermelékenység emelésének fő útjai. 4. Műszaki fejlesztés az iparban. A műszaki fejlesztés gazdasági hatékonysága. Feladatoki a műszaki színvonal emelésében a második ötéves terv időszakában. 5. Anyaggazdálkodás, anyagfelhasználás. (Anyagnormák, forgóalap). A forgóalapok forgásának meggyorsítása. 6. Kooperáció és specializáció az iparban. Egyenletes termelés. 7. Munkaerőgazdálkodás, munkaerőbiztosítás. Szakmai képzés. Munkaszervezés, munkaelosztás. Munkanormák. Munkavédelem. 8. Munkaibár, premizálás. 9. Munkaverseny, újítómozgalom. Lakó Ferenc Lakásgondokról Hozzászólás a .Délmagyctrország' cikkéhez X "Délmagyarország* szeptember 6-án vezércikket közölt a szegedi lakásgondokról, s ehhez a cikkhez szeretnék néhány vonatkozásban hozzászólni, mivel lényeges következtetéseivel nem értek egyet. Véleményem szerint a laktanyákból a mai kornak megfelelő családi otthonokat létesíteni nem lehet. A lakásokat ugyanis legalább olyan mértékben el kellene választani egymástól, mint ahogyan a szegedi bérilázakban Van* Ez pedig a laktanyákban i szinte megoldhatatlannak J látszik. Vegyük akár a víz' ellátást, akár a mellékhei lyiségek kérdését, semmií képpen sem lehet kivitc! lezni. Különösen úgy nem, ahogy a cikkíró javasolja. Túlzott optimizmusnak látom azt, hogy a laktanyák jövendő bérlői könnyen össze tudnak szedni néhány ezer forintot az átalakításhoz. Nem titok az sem, hogy jelenleg a magyar építőipar óriási anyaggoindckkal küzd és sok esetben átmenetileg építőipari munkákat kell emiatt leállítani. Még egy állami vállalat is nehezen boldogul az anyagbeszerzéssel, hogyan tudna akkor egy-egy dolgozó megfelelő mennyiségű téglát, meszet, fát és egyéb építőanyagokat szerezni? Azzal egyetértek, hogy a nyugati államok technikai vívmányait nem szabad figyelmen kívül hagynunk és sajátosságaink szerint alkalmazni kell őket. De azzal a megszorítással, hogy csak azokat, amelyele jók. A manzard lakás a modern nyugat újítása, de szerintem a mi szociális törekvéseinkhez nem illik. Aki télen lakott ilyen lakásban, annak azt hiszem elment a kedve ettől a nyugati újítástól. A laktanyákkal való észszerű gazdálkodás szempontjából a következőket javaslom; a felszabadult lakta. nyákból a legrövidebb időn belül irodaházakat kellene létesíteni. Az erre a célra történő átalakítás egészen más természetű és jóval egyszerűbb lenne. Meglehet, hogy az így nyert irodák nem fognak minden igényt kielégíteni. de a munka elvégzésére a túlzott kényelmeskedés félredobásával alkalmasak lesznek. Azt, hogy egyes vezetők, vagy vállalati igazgatók nem teszik lelkiismereti kérdéssé a lakásprobléma megoldását, még feltételezni sem merem. Ma minden embernek be kell látnia, hogy a lakáskérdés az egész közösséget érinti és minden dolgozó támogatását igényik Azok az irodák, melyek jelenleg volt lakásokban vannak elhelyezve, közös összefogással, hamar átköltöztethetek lennének az új irodaházakba, a felszabadult lakásokat pedig gyorsan helyre lehetne állítani, vissza lehetne adni őket eredeti rendeltetésüknek. De ezt semmi esetre sem a bérlő dolgozó terhére végezzük el! Szilágyi István* tsáíyetudwvi éjdiaká^a Éjjel elcsendesedik a város, — de a vasút területén tovább zajlik az élet: kigyulladnak a vörös, fehér, sárga és zöld fények, mozdonyok tolatnak, szerelvényeket kapcsolnak össze. A szénrámolók csilléi dübörögnek a „támfalon". A mozdonyokat hosszú utakra készíti elő Molnár József brigádja. A szénszerelő-brigád komoly munkát végez — szakszerűen kell kevernie a szenet. Most itt a színes lámpák fényénél a váltó-brigádra panaszkodik Molnár elvtárs, mert a brigád elhanyagolta a szén locsolását. 100—125 csille szenet kell egy-egy szolgálati idő alatt megmozgatniok és előkészíteniük a mozdonyok szereléséhez, s ilyen nagy munkában ez bizony bosszantó. Nehéz munkát végeznek Molnár elvtársék itt az éjszakában és mégis — más bosszúság is nehezíti előrehaladásukat. A 23. szénhalmaznál lcVő csillefordító korongja beteg, s így előfordul, hogy egy-egy 5 mázsás teherrel megrakott csille lesiklik a vágányról. Ilyenkor csak nagy erőlködéssel lehet visszahelyezni a terhet. A pályafenntartás felelőssége ebben az esetben nem hárítható vissza. A forgalmi szolgálattevők lámpák segítségével „beszélgetnek". Karlóczai Sándor tolatásvezető és brigádja éppen a 411.311 számú tolatómozdony vezetőjével, Kocsis Ferenccel „beszéli meg" a tennivalókat. Azután a 799-es tehervonat szerelvényét állítják össze, amely hamarosan indul 53 kocsijával Cegléd felé. A Karlóczai-brigád különben arról nevezetes, hogy a menetrendszerinti indítás tervét rendszerint pontosan teljesíti. Üj, meg új szerelvények, vonatok fogadása és összeállítása folyik a sötét, de a vasutasok szemének világos éjszakában, mert a sok-sok apró lámpa „beszél", figyelmeztet, utasítást ad — a vasutas dolgozók pedig fegyelmezetten végzik kötelességüket a sötét éjszakában is. Sziládi Sándor INTERPELLÁLOK az emberi ügyintézés érdekében „A rendszer mi vagyunk, nekünk kell biztosítanunk a jobb életet". Ez a mondás olyan embertől származik, aki eszerint az elv szerint él. Nem kívánom, most hőssé marasztani. Nem olyan különleges ember, mint akikről a történelem-könyvek írnak. Mondjuk, inkább olyan, amilyennek mindannyiónknak lennünk kellene. S bármilyen hihetetlenül hangzik, voltak, akik éppen ezért ki is neveilék. Talán úgy gondolták: nem egészen józan, mivel az elvek szerint akar élni. És sajnos egyelőre az intézkedések sem őt igazolják. Hadd álljon hát igazolásul ez a cikk. A következő mondat vezetett el hozzá: „... Ezúton bejelentem, hogy a mai napon tanácstagi funkciómról leniondok .. És azután az indoklás: főgépész vagyok, úgy gondolom, eredményesebben töltöm el az időmet, ha itt jól dolgozom, mintha a választók ügyeiben futkosom, legtöbbször eredménytelenül... Valahogy ilyen képpen. Talán ezek után nem is csodálkozik az olvasó, hogy rögtön felkerestem munkahelyén, az Űjszegedi Ládagyárban, megismerni részletesebben azokat az okokat, amelyek a lemondást megíratták vele* Amikor megkérdeztem; hogy a papfrra irt indokokon túl mi adta kezébe a tollat, ezt válaszolta: komolyan vettem a tanácstagságot. Azzal Íróasztala legelső fiókjából előhúzott egy félarasznyi vastag dossziét, melyen a következő felírat állt: tanácsi ügyek* És kezdi sorolni a problémákat: „Rengetegen jöttek és jönnek még ma is hozzám az Apáca utcától a Szűcs utcáig, Újszegedről — ahol tanácstag lettem — és Szegedről. Több-kevesebb eredménnyel futkosom az ügyükben. Minden esetre az eredmény — ha lehet erről egy ál talán statisztikát készileni — az 50 százalék alatt marad és korántsem áll arányban a futkosással. Mert sajnos az a tapasztalatom, hogy amit néhány perc alatt el lehetne intézni, azért is hetekig szalodgálni kell. Láttam tehát, hogy nyitott kapukat dönget az ember és meddő a munkája: az igazság nem egészen fedi a valóságot* • üí IV Ifi iv+tt • Hogy értsük ezt? A dosszié megadja a magyarázatot. Előkerül az első „tengeri kígyó": özv. Csóti Andorné lakásügye. Az is lehet, hogy ez volt a sérelmek hetetőzése. írások sora kerül elő a dossziéból és az eredmény: semmi. Aztán a következő: egy lakásigénylés, kiutalás másnak, ügyészi megóvás, karhatalom, jogos kiutalás, visszavonás. Az ember úgy érzi, hogy ha végre lakáshoz jutott, akkor sem lehet biztos a valóságban, mert ki tudja, mikor semmisítik meg a határozatot? Majd elhagyatott család ügye: az asszony vak, a férfi csökkent látóképességű, kisgyerekükkel együtt egy spájzban laknak. Boldogabban élnének azóta, ha emberséggel találkoznak a hivataloknál. Aztán egy idős asszony következik, akit férje halála után saját házából akartak kilenni. Nem józan belátásból álltak el ettől nz illetékesek és hivatalosan még ma sem vonták vissza az ügyet Főként lakásgondok kerülnek elő a dossziéból, de más is akad. Itt van például a Tiszavirág utca salakozása. Az első levelet októberben küldte el a tanácshoz, — válasz még mindig nem érkezett. Pedig az utca lakói vállalták a társadalmi munkát, a Köztisztasági Vállalat a fuvarozást. Egy újabb levél a csökkent keresőképességűek foglalkoztatása ügyében Dénes Leó elvtárshoz, kelt július 2-án. Válasz i még nincs. Az ember elkeseredik a dosszi; ét végiglapozva. Hát még, ha mindezt végig is verekedte volna — sajnos ez a helyes kifejezés rá — mint Vajda László, aki most! joggal nem képes elfogadni a késedelmeskedést, a titkolódzást, az ügyek eltusolását. Hogyan fo-j gadhntná cl, amikor ő még a sa-; ját lakását is önként megosztotta egy rászorulóval. És a panaszokhoz újabb pana-' szok járulnak a bánásmód miatt. Varga Erzsébet nemcsak a lakása ügyében emelt panaszt* hanem Mison Gusztáv elvtárs miatt is, aki — niint mesélte — ilyen kifejezéseket hasznúit vele szemben: „Kihajítom a lakásból". Godó Sándorok nemcsak amiatt panaszkodnak, liogy spájzban kell lokniok, hanem azért is, mert — a férfi ugyanis egyesek téves megfigyelése ellenére nem teljesen vak — Mison elvtársat látták eltávozni a szobájából, amikor azt a választ kapták, hogy nincs bent. És természetes, hogy sérti őket az olyan felületesség, mint amely a VKG osztály egyik kiutalásában volt olvasható, hogy: .. a szobát nem Manzárdnak utalom ki " — lévén szó egy manzárd szobáról. És maga a tanácstag is joggal sérelmezi Brinkus elvtársnő olyan kijelentéseit, mint a következő: „Most már minden kis pulikutya beavatkozik a lakásügyekbe?" Sorolhatnám még, de eléggé elkeserítő volt ennyi is. Vajda elvtárs hiába kívánta, hogy intézkedjenek emberségesen, hogy hallgassák meg őt is, s ha nincs igaza, legalább győzzék meg az igazságról: hogy nyiltabban, a köz számára ellenőrizhetőbben intézzék az ügyeket. Nem azt unta meg, hogy látástól vakulásig nyitogatták az ajtaját a választók és liogy látástól vakulásig kellett a hivatalok ajtaját nyitogatnia —, hanem az eredménytelenséget. Azt, hogy semmibe vették a nép alkotmányunkban szentesített akaratát, mely szerint választott képviselői kezében a hatalom kulcsa. Érthető, hogy beadta a lemondását, amelyet szeptemberben tárgyal meg a tanácsülés. Nem tudom, hogy dönt majd a tanács. Én Vajda László oldalán állok és azt kívánom, hogy a többi tanácstag is ennyi munkát adjon a hivataloknak. És azt követelem mindannyiunk nevében, hogy a hivatalok kevesebb munkát adjanak nekik, azáltal, hogy gyorsan intézkednek. Sokat beszéltünk a humanitásról, gyakran mondtuk, hogy ismét emberibb lelt az ügyintézés. Most már itt az ideje — akár azáltal, hogy a hivatalok dolgozói belátják: ők vannak az emberekért, akár azáltal, hogy a nép képviselői útján felveti az alkalmasság kérdését, hogy valóban emberi ügyintézés legyen, ne mindig csupán emberibb. Németh Ferenc Aradi és temesvári kuliúrcsoporiok érkeztek Szegedre Tegnap a déli órákban Szegedre érkezett aa aradi és a temesvári Elektromos Művek dolgozóinak 62 tagú öntevékeny művészeti csoportja a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat meghívására. A román vendégek fogadtatására Turza Mihály vállalati igazgató vezetésével szombaton reggel a DÁV munkásainak és vezetőinek 14 tagú küldöttsége a magyar-román határra utazott két autóbusszal, hogy a vendégeket Szegedig kalauzol ia. A határon Albert. Ernő elv. társ, a Vas- és Fémipari Dolgozók Területi Bizottságának elnöke üdvözölte a kedves vendégeket és a román határőröket. akik elkísérték honfitársaikat a határszélig. Ezt követően Kozsokaru elvtárs, az Aradi Elektromos Művek igazgatója mondott köszönetet a meghívásért, a szegedi találkozóért, amely sokban hozájárul a román-magvar barátság további megszilárdításához. Szegedre jövet a vendégek megtekintették a mezőhegyest elektromos alállomás transzformátor berendezését és az útközbe esó Makó várost* Szombaton este vendégszereplésként nagyszabású kulturális műsort adtak az aradiak és a temesváriak a DÁV dolgozóinak. A vendégek ma Budapestre utaznak, ahol megtekintik az idei Országos Mezeögazdasági Kiállítást és a főváros nevezetességeit. Hétfőn délelőtt és délután Szegedet tekintik meg, este pedig viszszautaznak Romániába. ^CJtiuAáiid (iajvedötafök AúaMáí éd TetnedódVbtd Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat kultúrcsoportjával együtt utazott Romániába Rubányi Vilmos is, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója. A turista-kirándulás alkalmával az ismert művész meglátogatta a szép aradi kultúrpalotát, ahol kitörő örmmel fogadták a neves karmestert. Rögtön mutattak neki egy levelet, amellyel azt igazolták, hogy két nappal azelőtt hívtákimeg éppen Aradra vendégszereplésre. Rubányi megismerkedett Nicolae Boboccal, az aradi Állami Filharmónia igazgató karnagyával, aki egyébként zeneszerző is. Az éppen próbázó zenekar Rubányi tiszteletére előadta Csajkovszkij V. szimfóniájának második tételét. A kölcsönös üdvözlések után, kölcsönös meghívások történtek.: Rubányi Vilmos októberben két hangversenyt dirigál Aradon, Boboc karnagy pedig Szegeden vezényli a Filharmónlkus Zenekart, amelynek műsorában saját műve is szerepel. Egyébként Rubányi zeneigazgató a temesvári operaházzal és filharmónikus zenekarral is tárgyalást folytatott. A karmestercserén kívül a temesvári opera előreláthatólag a közeljövőben Szegeden bemutatja — ha sikerül a dolog anyagi oldalát tisztázni — Bizet: Carmen című operáját és egy balettel, a Bahcsiszeráji szökőkúttal vendégszerepelnek városunkban. A szegedi operaegyüttes pedig a Don Juan-nal és a Traviatával látogatna el Temesvárra. Az olvasó kérdez — Várjuk a választ — Horváth József: Ma, amikor népgazdaságunknak minden darab vasra szüksége van, miért fekszik a mórahalmi malom udvarán több mint egy éve egy körülbelül 150 mázsás használihatat'anná vált motor és egyéb ócskavasak? Boros János: A Vörös Csillag Mozival szemben lévő csemegeüzletben dinnyét akart vásárolni egy ember, de mivel nem tudta, hogy hűtött dinnye is kapható, az ajtóban, a ládából kivett egy dinnyét és bevitte a boltba. Sokat kellett várni, a dinynyóí otthagyta a pulton, mert közben mást is akart vásárolni. Látni lehetett, hegy az illető nem lopni, hanem vásárolni kíván. Miért telefonált mégis mindjárt rendőrért, súlyosan meggyanúsítva ezt az embert, az üzletvezető? — Az Országos Filharmónia közli a *Nincs szebb, mint a szerelem- műsorral kapcsolatban, hogy kedvezőtlen idő esetén a színházban csak egy előadás lesz szeptember 10-én, hétfőn fél 9-kor. Akik a délutáni előadásra váltottak jegyet, a kirendeltség Irodájában (Klauzál tér 2.) cseréljék ki. Kedvező idő esetén az előadás kezdete változatlanul este 8 óra a szabadtéri színpadon. — Megkezdték az összekötő utak betonozását a Szegedi Jutaáru gyárban. Eddig ugyanis ősszel és télvíz idején az üzem épületei és az iroda között sokszor bakáig érő sárban kellett járkálni a dolgozóknak. Most új betonjárdát építenek, s az aszfaltos bejá+ i róűt is elkészült, . *