Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-08 / 212. szám

OElMflGYüR ORSZÁG 2 Szombat, 1956. szeptember 8. (Folytatás az 1. oldalról) tekezleten egyik napirendi pontként szeptember 20-ig beszéljék meg a verseny helyzetét és feladatait. A szakszervezeti bizottságok beszéljék meg a gazdasági és műszaki vezetőkkel, hogy milyen módon lehet fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét. Végül azt javasolta ' a pártbizottságnak: kötelezzen végrehajtóbizottság agit prop. osztályát, hogy a versenvagitáció megjavítása végett rendszeresen segítse a pártszervezetet. Hozzászólások Elsőnek Pesti Lajos elvtárs, a Textiles Szakszervezet területi bizottságának elnöke szólalt fel. Hangsúlyozta hozzászólásában, hogy ma már pártszervezeteink többet törődnek a munkaversennyel, a dolgozók felajánlásaival és több textilüzemben már nem a régi módszerrel, rohanással szegezték a munkaversenyt, hanem a szakszervezeti bizalmiak beszélgettek a munkások problémáiról. munkájáról és a munka közben felmerült eredményekről és nehézségekről. Ezzel a módszerrel a munkások egyetértenek, nagyobb kedvvel, lelkesedéssel teszik meg felajánlásaikat és dolgoznak. Krizsán Ferenc elvtárs, a 'Jutaárugyár igazgatója az évi vállalásokról szólva elmondotta, hogy nem sok eredménnyel járnak, mert év közben sokszor módosítják a tervet. Hangsúlyozta, hogy fel kell hívni n Tervhivatal és egyes minisztériumok figyelmét arra, hogy szüntessék meg a sűrű tervmódosításokat. Hibás módszernek tarja azt, hogy a tervet negyedévenként úgy változtatják, hogy az előző negyedév tényszámait veszik alapul. Lakó Ferenc elvtárs, a Gőzfürészüzem telepvezetője az önköltségcsökkentés! tervek teljesítésével kapcsolatban elmondotta, hogy mennyire hibás a ma meglévő értékelési forma, mert tervteljesítés sok esetben a főkönyvelő ügyességétői függ Ezért ezen a túlhaladott értékelési formán változtatni kell. Ördögh János elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár üzemi pártbizottságának titkára a dolgozók anyagi érdekelt' sógc növelésének szükségességéről beszélt. Példával illusztrálta, hogy egyes üzemrészben mennyire nem látják érdekeltnek magukat a dolgozók a munkaverseny, a felajánlás teljesítésében. Fischer Miklósné elvtársnő, a Szegedi Ruhagyár személy* zeti osztátyának vezetője a Ruhagyárban meglévő munkabér-különbségekről beszélt. Hangsúlyozta, helytelen az, hogy sokszor a szakmunkások keresete alattamarad a betanított munkások keresetének. Ez nem lelkesíti őket a versenyben a jobb munkára. Arató István elvtárs, a Szegedi Falemezgyár igazgatója az anyagi érdekeltség növelésének fontosságáról beszélt. Zombori János elvtárs, a Kéziszerszámárugyár igazgatója a versenyszervezésben megmutatkozó hiányosságokról beszélt, majd arról szólt, hogy milyen tényezők gátolják a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását. Tombácz Ferenc elvtárs, a Textilművek művezetője is bírálta a sűrű tervmódosításokat. Elmondotta, hogy a harmadik negyedévben már háromszor módosították a Textilművek tervét. Ugyanakkor a sűrű tervmódosítással egy időben nem változtatják meg a korábbi önköltségcsökkentést és egyéb terveket. A hozzászólásokra Hévízi János elvtárs válaszolt, majd Vereska András elvtárs, a pártbizottság másodtitkárn tartott összefoglalót és a pártbizottság elé terjesztette a határozati javaslatokat. A pártbizottság a végrehajtóbizottság beszámolóját elfogadta és több fontos határozatot hozott. Mi történt o külpolitikában ? Ma ismét tárgyal Nasszer elnök és az ötös bizottság Megnyílt a ságrábi nemzetközi vásár Zágráb: Péntek délben ünnepélyes keretek között megnyitották az 51. zágrábi nemzetközi vásárt. A vásár meg nyitásán megjelent többek között Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, az egyes köztársaságok nemzetgyűlésének és végrehajtó tanácsának több tagja, valamint a jugoszláv politikai és társadalmi szervezetek és hadsereg képviselői. A kiállítás megnyitásán részt vett Magyarország, Bulgária, Egyiptom és a ! Német Demokratikus Köz' társaság kormányküldött! sége. ' A vásár igazgatójának üdvözlése után a vendégek Tito elnökkel az élükön megtekintették a kiállítást. Elsőnek a jugoszláv pavilonba tértek be. Joszip Broz-Tito jugoszlá*' köztársasági elnök megtekintette a zágrábi nemzetközi vásár magyar pavilonját is. A jugoszláv köztársasági elnököt a magyar pavilon bejáraténál Bognár József külkereskedelmi miniszter fogadta, majd végigkísérte a pavilonon. Tito elnök először a szerszámgépeket, s a műszereket, majd a híradástechnikai berendezéseket tekintette meg A kiállítás megtekintése után Tito elnök orosz nyelven rövid nyilatkozatot adott a magyar rádiónak. — Csak igen rövid időt tölthettem a magyar pavilonban — mondotta —, ez alatt is láttam azonban azt, hogy Magyarország műszakilag magas színvonalon áll. Sok sikert kívánok Önöknek. A Tito elnök kíséretében lévő Sz. Pavlics, külügyi államtitkárhelyettes, a magynr kiállítási anyagokról ezeket mondotta: — Az Önök kiállítása ugyan nem a legnagyobb, de az egyik legérdekesebb pavilon Zágrábban. Különösen az elektromosipari és az optikai gyártmányok tetszettek valamennyiünknek, annál is inkább, mert ezek nagyon érdekelnek bennünket. Kormányaink között néhány nap múlva fontos tárgyalások indulnak, amelyeken az Önök küldöttségét Bognár József miniszter vezeti. Űgy gondolom, igen helyes és fontos lépés volt ennek az állandó magyar pavilonnak a berendezése a zágrábi vásáron Ez is hozzájárul a népeink közötti együttműködés kiszélesítéséhez, amely előtt most már nem állanak akadályok, * ül I ii" i Rövid külpolitikai hirek Párizs: A francia kormány tagjai csütörtökön minisztertanácsot tartottak és meghallgatták Pineau külügyminiszter hosszú beszámolóját a szuezi kérdésről. Sajtójclcntések szerint a külügyminiszter a különböző eshetőségeket elemezte arra az esetre, ha a kairói tárgyalások kudarccal végződnének, Guy Mollet miniszterelnök a minisztertanács ülése előtt fogadta n köztársasági szocialisták küldöttségét, amely támogatásáról biztosította a miniszterelnököt a szuezi ügyben követett „szilárd" politikájában.; Kairó: Az AFP jelentése szerint pénteken reggel Ausztrália kairói követségén összeült a szuezi-bizottság. Kairó: Farid Dzsafri, a pakisztáni Tájékoztatási Hivatal Egyiptomban tartózkodó főigazgatója sajtónyilatkozatában élesen elítélte a nyugati hatalmak Egyiptom elleni katonai előkészületeit. Farid Dzsafri kijelentette: Ha Anglia és Franciaország erőszakhoz folyamodnék Egyiptom ellen, Pakisztán, Irak és Irán nem békülne meg ezzel. d Unalmas is, izgalmas is az, ami a Szuezicsatorna jövőjével kapcsolatban napjainkban történik. Unalmas azért, mert már másfél hónapja folyik a vita, mit is kellene és hogyan is kellene tenni ezzel összefüggésben, összeült a londoni értekezlet és egyheti munkája után újabb megbeszélés kezdődött, ezúttal Kairóban, amely lassanként szintén végetér, de még mn sem lehet tiszta képet látni, miként is határoznak a kairói megbeszélések részvevői a Szuezicsatorna sorsáról. Ha ehhoz hozzáveszszük a sokszor egymásnak ellentmondó híreket, értesüléseket, valóban indokolt a kérdés felvetése: mikor látunk a szuezi kérdésben tiszta képet? Meddig tart ez a másfólhónapja folyó huza-vona? Az érem másik oldala viszont felkelti és állandóan felszínen tartja az olvasó kíváncsiságát. Az, bogy az angol és a francia kormány fegyveres akcióval szeretné kényszeríteni Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítását megelőző korábbi helyzet visszaállítására és bogy ez az angol—francia szándék a legteljesebb mértékben veszélyezteti a békét, állandóvá teszi a kérdést: mik nz újabb fejlemények? S hogy ezt megtudja, ismét elolvassa á szuezi kérdésről szóló tudósítást, dc — egyelőre — semmivel sem lesz okosabb.: s Csak azt látja, hogy az angol és a francia kormány — újból ós újból rádöbbenve az ezzel járó következményekre — nem meri elszánni magát a súlyos lépésre, a fegyveres támadásra, a megoldás, vagy annak lehetősége pedig sehogyan sem akar megszületni, Dehát csoda-e ez? Lehet-e várni megértőbb magatartást attól a féltől — az egyiptomi kormányról van szó —, amelyre fegyveres (ciprusi csapatösszevonások, földközi-tengeri flotta felvonulás) és fegyvertelen (szuezi révkalauzok munkájánuk beszüntetése) fenyegetésekkel igyekeznek állandó nyomást gyakorolni angol és francia részről. Ha ehhez hozzávesszük azt a fölényes hangot, amelyet az ötös bizottság még a szerdai ülésen is használt az egyiptomi kormány képviselőivel szemben, akkor érthetővé válik, miért nem született még megegyezés. Ilyen körülmények között eredmény az is, hogy Naszszer elnök továbbra is tárgyal az ötös bizottság4 gal. Ma Nasszer elnök és az ötös bizottság tovább folytatja megbeszéléseit. Az előző két napon nz ötös bizottságnak — nz ő kérésükre volt tt csütörtöki és a pénloki szünet — alkalma s olt egyrészt a szerdáig történtek alapos tanulmányozására, másrészt nz állítólagos egyiptomi javaslatnak az érdekelt kormányokkal való megtárgyalásra. Menzies ausztráliai miniszterelnök, az ötös bizottság vezetője vasárnap Londonba repül ós beszámol tapasztalatairól Selwyn Lloyd angol külügyminiszternek. Menzies egyébként szeretné, ha a tárgyalások ezen a bélen végetérnónok, az érdemleges megbeszélések és viták azonban csak ezután következnének. Feltehető tehát, hogy a kairói tanácskozások még a fövő hét első napjaiban is folynak. Hogy mi következik azután? Ezt még nem lehet tudni. A londoni értekezleten részvevő azon 18 ország küldöttsége, amely a Dulles-terv mellett szavazott, újabb konferenciát szeretne tartani, ezúttal Egyiptom részvételével. Egyiptom azonban egyelőre nem hajlandó erre. Kairói politikai körök tudni vélik, hogy az ötös bizottság amerikai tagjának, Hendcrson kiiiiigyminiszterhelyettesnck kész kompromisszw mos terv lapul a zsebében. Ha ez igy van és ha a terv tényleg olyan, hogy figyelembe veszi Egyiptom minimális követeléseit, akkor valószínű, hogy a jövő héten is tárgyalnak Kairó* ban* Az a tény, hogy a jövő bét szerdáján összeül az angol alsóház, nagy megelégedést váltott ki nz angol közvéleményben. — Mindegy, t-s mondják az angol fővárosban —, hogy Menzies üres kézzel jön-e Londonba, vagy „időn túl" — vngvis a jövő héten is — fog tárgyalni Kairóban, Edennek mindenképpen be kell számolnia az angol népnek és így a minimumra csökken annak a lehetősége, hogy az angol kormány a parlament megkérdezése nélkül határozza el magát egy esetleges Egyiptom elleni katonai akcióra. „Jő, hogy összeül az alsóház — írja a News Chronicle című lap, — mert az angol nép egyáltalában nincs tisztában az angol kormány szándékaival"* A Biztonsági Tanács Rssh osrtráfc kancellár: elfogadta az ENSZközgyűlés elé (erjesztendő beszámolót New York: A Biztonsági Tanács csütörtökön délután egyhangúlag elfogadta a közgyűlés elé terjesztendő évi beszámolóját — jelenti az AFP. A Tanács rövid ülésén azt is elhatározta, hogy az ENSZ közgyűlés legközelebbi ülésszakán megválasztja a hágai nemzetközi bíróság elhunyt tagjának, Hszu Mo kínai ügyésznek az utódját. A választások egy időben zajlanak le a közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban. A koumintangista Hszu Mo utódjának; kérdése nehézségekkel járhat, mert általában ugyanahhoz az országhoz tartozó személyiséget szokás megválasztani, ez pedig az adott esetben komoly ellenállásba ütközne, , Kapcsolataink az utóbbi időkben örvendetesen kiszélesedtek Dr. Jülius Raab osztrák kancellár csütörtökön fogadta a Szabad Nép és a Magyar Rádió kiküldött tudósítóját és válaszolt kérdéseikre. Arra a kérdésre, hogy milyen Ausztria szerepe a nemzetközi feszültség enyhülésében, Raab kancellár kijelentette: Ausztria a maga lehetőségei között mindent elkövet a kedvező nemzetközi helyzet kialakítása érdekében. "Egy kis állam — mondotta — nehezen juthat különleges nemzetközi befolyáshoz, mi azonban mindenütt ott leszün'k, ahol reánk, mint a béke és a megértés közvetítőjére szükség lesz*. A magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatokról szólva örömének adott kifejezést, hogy ezek a kapcsolatok az utóbbi időben észrevehetően javultak, amihez —* mint mondotta — nagyban hozzájárult az osztrák—magyar határon lévő határzár eltávolítása és a folyamatban lévő vagyonjogi tárgyalások, amelynek sikeres befejezése valószínű. Raab kancellár nyilatkozata során kedvezően ítélte meg a Magyarország és Ausztria közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesedését és bár a két ország e kapcsolatainak csúcspontját még nem érte el, meggyőződése, hogy a két ország közötti gazdasági forgalom még intenzívebben alakulhat, amihez idő és türelem kell. Befejezésül Raab kancellár hangsúlyozta: örvendetes a két ország közötti művészeti és kulturális kapcsolatok kiszélesedése is, ami elősegíti a két nép egymás iránti kölcsönös érdeklődését. Turistakirándulás Aradra és Temesvárra ' 'Az ebéd után ugyancsak a utóbusszal mindenkit kiszállítottak a temesvári Tcxlilmüvekbe, ahol megtekintettük az egész gyárat. Megtudtuk, hogy as üzemet 1928-ban építették, „Marcoli" nevü olasz gépekkel szerelték jel, — olasz tőkés uralkodott benne. A rettentő módon kizsákmányolt dolgozók közölt rendkívül sok volt a beteg, a tüdőbajos, hisz' a gyárban még ivóvíz sem volt! Mielőtt államosították az üzemet, a 45 fok meleg munkatermekből naponta több izlien hordágyon ájultan hordták ki a dolgozókat az udvarra. Négy évvel ezelőtt az egész fonó üzemrészt behálózó hatalmas poreltzlvó-légnedvesítö készüléket szereltek fel, — ezzel teljesen megváltoztatták a fonó munkatermek klimatúráját. A gyárnak 12 kis autóbusza hordja a munkásokat a várostól három és félkilométerre lévő üzembe. Egy lej, 75 bániért |A üzemi kosztot kapna*. A gyárnak 4200 kilogramm a napi átlagteljesítménye. Az üzemben nemcsak fonnak, hanem szőnek is, gyönyörű damaszt-abroszokat, színes törülközőket, zsebkendőket. A 16 éven aluli fiataloknak csak 6 órát kell dolgozniuk naponta — viszont 8 órai munkadijat fizeti nek ki nekik. Vasárnap lévén, a dolgozókkal nem tudtunk találkozni, — az egyik fonógépnél azonban többen megálltak az újszegedi munkások közül és például Kovács Mátyás festő, Szekeret Irén tzövönő, és még számosan egy kis tiszta papírra felírták nevüket, ezzel a megjegyzéssel: „Itt jártunk Szegedről, szeretettel köszöntünk benneteket .. A látogatás után Balekic Mária, a temesvári Textilművek igazgatója meleg szavakkal köszöntötte a szegedi dolgozókat és hosszasan elbeszélgetett velük Zsellér Cecília is, az igazgatóhelyettese, meg Kalz Arulor, az üzemi pártszervezet titkárának helyettese. Együtt néztük még meg a város néhány nevezetességét is — amennyire az idő engedte — a gyönyörű temesvári parkot, az aranydiszltéses román katedrálist, a fehér operaházal, a hisjormájú trolibuszokat, a szép, díszes házakat, a Temesvárt kétszer keresztülszelő kedves Dega-partjál és késő este utaztunk vissza Aradra. „Minden jó, ha a vége jó" — mondja a közmondás és ebben az esetben is így volt: jólsikerült a temesvári kirándulás. Láttuk, hogy a román és a magyar nem* zetiségü dolgozók mennyire megértik egymást és milyen lahotfisAgalk vannak a magyaroknak Romániában: például az emiitett tanácselnökhelyettes, a textilgyár igazgatója és helyettese és még nagyon sok vezető magyar nemzetiségű. Hasonló tapasztalatokra tettünk szert Aradon is, akol 5—6 textilgyár, hatalmas vagongyár, esztergapadgyár van. Persze, ilyen rendkívül rövid idő — néhány óra! — alatt mindent megtekinteni, mindent megtudni nem lehetett, — csak turista szemmel tudok még néhány futó képet tárni az olvasó elé. A hivatalos pénzcsere: 2 forint 1 lej, 30 lej húsz deka kakaó, 1 kiló citrom húsz lej, cgy kiló szép rizs kilenc lej. Az ételféleségek rendkívül olcsóak, — kisebb vendéglőben 6 lejért nagyon jó lehet lakni. Egy méter szép karton 14—17 lej, olcsó a finom selyem, egy 350 köbcentis motorkerékpár 16 ezer lej. Egy munkás havonta átlagban 3—400 lejt keres, — persze ezenkívül kapnak prémiumot, jutalmat is. Rendkívül nagy a kulturális érdeklődés: a plakátok román és magynr hangversenyeket, előadásokat hirdetnek. Temesvárnak van külön román—magyar színháza, azonkívül operaháza, a A szovjet atomerőfelhasználási főigazgatóság; vezető/ének nyilatkozata kultúrpalotában önálló filharmónikus zenekar, énekkar szólóénekesekkel működik! Aradon is kii Ifin kultúrpalotában — a román színházon kívül! — minden kényelem biztosítva van a város filharmónikus zenekarának részére, amelynek 70 függetlenített tagja van. Ügy magyarázták, hogy évekkel ezelőtt a i különböző üzemek, intézmények kulturális keretéből mintegy 20. százalékot levontak és ezt az ősz-' szeget az Aradon is nagyon köz-: kedvelt, heti két hangversenyt tartó művészegyüttesnek juttatják. Persze, a turista út befejezése előtt mindenki vásárolt valami kedvességet hozzátartozóinak és hétfőn este érkeztünk haza, Szegedre. Valamennyiünknek az volt a véleménye: érdemes volt. Sok mindent láttunk, tapasztaltunk, s ez a háromnapos kirándulás o fáradság ellenére is szórakozás volt, kikapcsolódás a mindennapi munkából. Talán annyit jegyeznék meg, hogy éljenek nunél többen Szegeden a népi demokráciák közötti kapcsolat elmélyítésének nagyszerű gyakorlati lehetőségével, a turista kirándulásokkal, — de, ha lehet, ne csak három napig... Markovits Tibor Moszkva: A TASZSZ köjli azt a nyilatkozatot, amelyet Szlavszkij, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő atomerőfelhasznólási főigazgatóság vezetője a Pravda munkatársának hozzá intézett kérdésére adott. Kérdés: Az utóbbi időben komoly bírálatok láttak napvilágot svájci lapokban a június 21-én megkötött svájciamerikai atomegyezményről. A lapok kiemelik, hogy az egyezmény súlyos feltételeket tartalmaz Svájc szempontjából és komolyan árt az ország szuverénitósának. Ugyanakkor azt állítják a lapok, hogy Svájcnak nem volt más választása. Ezzel kapcsolatban közölheti-e ön, hogy a svájci kormány fordult-e olyan javaslattal a Szovjetunióhoz, amely indítványozza kétoldalú egyezmény megkötését az atomerő felhasználásában kifejtendő együttműködésre vonatkozóan? Válasz: Nem, Svájc nem fordult ilyen javaslattal a Szovjetunióhoz. Mint Ismeretes. a Szovjetunió segítséget nyújt más országoknak és több állammal kétoldalú egyezményt kötött az atomerő fejlesztésében és felhasználásában kifejtendő együttműködésről és segélynyújtásról. A szóban forgó kétoldalú egyezmények feltételei nem tartalmaznak egyetlen olyan rendelkezést sem, amely az ország szuverénitását érintené és véleményem szerint ilyen együttműködési egyezményt a Szovjetunió Svájccal is köthetne, ha Svájc ezzel a kéréssel fordulna hozzánk. Nicosia: Kisszonerga ciprus faluban, amely öt mérföldre vaa Pajosz kikötőjétől északra, az angol hatóságok — mint az Assoi ciated Press jelenü — csütörtökön letartóztattak minden 15 és 50 év közötti férfit. Az angolok „kihallgatás" címén 80 foglyukat elszállították. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a faluban szerdán éjjel rálőttek egy angol katonai járműre, majd később bombát dobtak ugyanarra a járműre. A támadás azonban sem kárt, sem sés rülést nem okozott.