Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-06 / 210. szám

Csütörtök. 1956. szeptemberé, OELMRGY&RORSZ815 HÍREK Robbanás a Napban Az arosai csillagvizsgálóból ér­kezett jelentés szerint egymillió atombomba erősségéhez hasonló hatalmas robbanást észleltek a Napban. Max Waldmaier egye­temi tanár, aki a megfigyelést végezte, közölte, hogy a robba­nás területe ötszörte akkora, mint a Föld felszíne és az elektronok­kal és ionokkal töltött napré­szecskék mágneses zavarokat okoztak a föld légiterében; az iránytűk „megbokrosodtak"; a rádió rövidhullámain pedig za­varok következtek be. A légköri zavar rendes körül­mények között 24 órával szokta követni a napernpció kezdetét; Do minthogy a földnek is meg­van a maga mágneses tere — mondják tudományos körökben t— a naptcstecskék eltávolodtak eredeti irányuktól és a pólusok felé közeledtek. Lehetséges, hogy északifény is keletkezik, amely még az Egyenlítő táján is látha­tó lesz. Hasonló erejű napernp­ció legutóbb 1946-ban volt; ' >— A Szegedi Kenderfonó­gyár útnak indította első na­gyobb mennyiségű kender­áru szállítmányát a nyugati államokban. Szeptember hó­napban új exportszállítmányt készítenek a nyygati keres­kedelem száméra. — A Város és Községgaz­dálkodási Minisztérium Szol­gáltató Vállalati Főigazgató­sága szeptember 11-én, dél­előtt 8 órakor egésznapoe ankétot rendez a Köztiszta­sági Vállalatnál (Szeged, Pa­csirta u. 1.) Az ankéton a köztisztasági vállalatok mű­szaki problémáit és az önel­számolási egységek kialakí­tásának módszereit tárgyal­ják meg. — Ismerkedési estet rendez az ifjúság részére ma este 5 órai kezdettel a Kisipari Szö­vetkezetek városi bizottsága és a DISZ városi végrehajtó­bizottsága a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. Az ismerkedési esten öntevé­keny művészeti csoportok bemutatója, a szövetkezeti DISZ-alapszervezet ünnepé­lyes megalakítása, valamint tánc és ismerkedés szerepel. — Az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás oktató jel­legére való tekintettel a Vá­rosi Tanács oktatási osztálya most is lehetővé teszi a sze­gedi közép-, valamint az ál­talános iskolák felső tagozata tanulói számára, hogy tanul­mányi kirándulás keretében meglátogassák a budapesti kiállítást. A diákokkal szüleik is utazhatnak. A kétnapos tanulmányi kirándulásra, amelyre már több száz "ta­nuló, s igen sok szülő jelent­kezett, szeptember II-én reg­gel indulnak el a tanulók és kísérőik. — "Tarka-barka* címmel vidám estet rendez a Juhász Gyula Művelődési Otthmi pénteken este 8 órai kezdeT­tel. A műsorban a Szegedi Nemzeti Színház új művészei közül is többen fellépnek: Pethes Ferenc érdemes mű­vész, Bicskei Károly .Jászai Mari-díjas, Kádár Margit, Lády Zsuzsa, valamint Ben­kő Béla, Markovlts Vera, Me­zei Károly és Ujj József. A műsorban vidám jelenetek, opera- és operett-részletek, valamint balettszámak szere­pelnek. Jegyek a Juhász Gyula Művelődési Otthon iro­dájában válthatók. — A MAV -Hazánk" Ének­karának a napokban nyújtot­ták át a -Landler Jenő- or­szágos kulturális seregszemle első és második díjazását. A férfi- és vegyeskar kiváló mi­nősítésről szóló oklevelet és plakettet kapott. Bakos Béla, a MÁV -Hazánk" Énekkará­nak legidősebb tagja a díjak átnyújtásának napján ünne­pelte születésének 70. és da­losi működésének 50. évfor­dulóját. Az énekkar tagjai kedves ünnepség keretében emlékeztek meg kedves Ba­kos Béla bácsijukról. — A Magyar—Szovjet Tár­saság szegedi elnöksége az új oktatási évben újra indít tfi­kolánkívüli orosz nyelvtan­folyamokat, A tanfolyamok iránt máris nagy az érdeklő­dés, hiszen havi 8 órai elő­adás mellett mindössze 10 forintot fizetnek a hallgatók. — A Zeneművészeti Szak­iskola ünnepélyei} tanévnyi­tója szeptember 16-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor lesz a Zenekonzervatórium nagy­termében. Az ünnepélyes tan­évnyitón rövid hangversenyt adnak a szakiskola növendé­kei, — Szombaton este 8 órakor tartja évadnyitó ünnepségét a szőreg! Tömörkény István Művelődési Otthon. Az ün­nepi műsorban a Szegedi Nemzeti Színház több művé­sze is fellép. Megnyitó beszé­det mond dr. Madácsy László főiskolai tanár. Ezen az ün­nepségen leplezik le a szegedi Móra Ferenc Múzeum által adományozott, Tömörkény István képmását ábrázoló domborművet, — A Kolozsvári Cipőgyár vendégszereplésre hívta a Szegedi Kenderfonógyár mű­vészeti csoportját október el­sejére. Az üzem 130 kultúr­munkása nagy izgalommal tekint a kolozsvári út elé. A színjátszók Bárány Tamás: Mihályka című darabját a tánckar. az ének- és zenekar pedig Kodály Zoltán: Kállai kettősét mutatja majd be. A tánckar önálló száma a Tá­pai lakodalmas lesz. Ismét a tagosításról Szemtől szemben az igazsággal ! NAPJAINKBAN Szeged 'dolgozó parasztjait, a szövet­kezetieket és az egyénieket is nagyon foglalkoztatja a ta­gosítás. Az egyéni gazdák között az a káros köztudat eresztett gyökeret, hogy vá­rosunk területén a termelő­szövetkezetek, termelőszö­vetkezeti csoportok apró, szétszórt parcelláinak tagosí­tása nem jogos, nincsenek meg a tagosítási törvényren­delet végrehajtásához a szük­séges feltételek... S mégis tagosítanak. Nos, hát álljunk szemtől szembe az igazság­gal, minden szegedi érdekelt egyéni gazda megnyugtatásá­ra öntsünk tiszta vizet a po­hárba! Először is fontos dolog tisz­tázni, mi tette 'ehetővé en­nek a káros közhangulatnak a kialakulását? Hazánkban most már a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa szellemének ér­vényre jutásával az embe­rek gondolati és szólássza­badsága a szó igazi értelmé­ben is a teljes megvalósulás útján van. Ezt a lehetőséget — mely különben hazánk minden állampolgárát meg­illeti — az ellenség úgy igye­kezett, s hozzátehetjük, nem kis eredménnyel, felhasznál­ni, hogy ezzel pártunknak, népünknek, s a dolgozó pa­rasztságnak is ártani tudjon. Féktelen uszításba kezdtek Szegeden is. Híresztelték: amennyiben nem sikerül j megakadályozni a tagosítást, elveszik a dolgozó parasztok földjeit, s aki kap is földet, messze, távoli községek ha­táraiban lesznek az új csere­birtokok. A szegedi egyér.i gazdák közül sokan igaznak vélték ezt a képtelenséget és tiltakoznak a tagosítás miatt. AZ ELNÖKI TANÁCS ta­gosításról szóló törvényerejű rendeletének félremagyará­zására azt is kitalálták, hogy ez csak akkor lenne igazán törvényes, ha ezt végrehajtá­sa előtt szavazásra bocsátot­ták volna az egyéni gazdák körében. Tudott dolog, hogy Népköztársaságunk Elnöki Tanácsát maga a nép ruház­ta fel olyan jogokkal, hogy szocialista építésünk érdeké­ben törvényerejű rendelete­ket alkosson. Ezért nem he­lyes a fenti követelés teljesí­tése. Mi az igazság azzal kap­csolatban, hogy Szeged egész határát tagosítják? Ez rága­lom, amely a következő szá­mokból is világosan kiderül. A szegedi határban jelenleg mintegy négyezer katasztrá­lis hold szétszórt földterület van, kisebb-nagyobb parcel­lákban. Ebben a négyezer katasztrális holdban már benne vannak a termelőszö­vetkezetek apró. területei is. E négyezer holdon belül ta­gosításra kerül összesen 904 katasztrális hold, s ez keve­sebb, mint a város egyéni gazdáinak tulajdonában lévő össz-földterületek egynegyed­része. A tagosítással csupán 600 katasztrális hold egyéni föld kerül kicserélésre ha­sonló minőségűvel. A többi 304 katasztrális hold koráb­ban i3 a termelőszövetkeze­tek, termelőszövetkezeti cso­portok birtokában volt ki­sebb-nagyobb parcellákban, s ezek a parcellák benne lesz­nek most az új táblákba i. Vannak olyan új szövetkezeti táblák, mint az újszegedi Ró­zsa Ferenc Tszcs-é, ahol a tszcs-n kívül álló emberek­nek alig van néhány hold földjük az új táblán belül. AZ ELŐBBIEKBŐL kide­rül, Szeged dolgozó pa­rasztságának csak egy ma­roknyi kisebbségét érinti a tagosítás. A nagy többségnek földbirtoka teljesen háborí­tatlanul, sértetlenül marad. Az előbb elmondottakkal fe­leletet kaptunk arra kérdés­re is, hogy ott tagosítanak-e most a tsz-eknek, termelő­szövetkezeti csoportoknak, ahol korábban is a legtöbb szétszórt területük volt. Vannak emberek, akik na­pok óta már azon vitatkoz­nak, hogy nem volt a szegedi szövetkezeteknek 400 hold földjük széjjel 20 holdnál ki­sebb parcellákban, már csak azért sem lehetett volna ta­gosítani, mert a tagosítás végrehajtásának ez a leg­fontosabb feltétele. Az igaz­ság kedvéért ide írjuk: a sze­gedi tsz-eknek, tszcs-knek két-háromholdas parcellák­ban — a legnagyobb parcel la sem haladja meg a 6 ka­tasztrális holdat — 1307 hold földjük van, illetve volt széj­jel. A tagosító bizottság messzemenően az egyéni pa­rasztság érdekeit védte, ami­kor ebből az 1307 holdból csupán 904 katasztrális hold­nak rendelte el a tagosítását A többi parcellák egyrészt gyenge minőségük, másrészt pedig távolságuk miatt to vábbra is megmaradnak szét­szórtan a szövetkezetek bir­tokában. Azért határoztak így, mert egyetlen egyént gazdát sem akartak szándé­kosan megkárosítani, s meg­nehezíteni termelőmunkáját. KÉTSÉGTELEN, hogy a város dolgozó parasztjait az őszi szántás megkezdésében, s a vetési előkészületek vég­zésében is bizonyos mértékig hátráltatja a tagosítás. Azon­ban döntően az egyéni gaz­dákon múlik, hogy ez a mun­ka mielőbb véget érjen, s mindenki, akinek csak kiese < rélték földterületét, új birto­kán mielőbb megkezdhesse a munkát. A pénteki nappal megkezdődik az új cserein­gatlanok birtokba adása, s ez a munka igen gyorsan halad­hat akkor, ha az idézett gaz­dák késedelem nélkül ponto­san megjelennek a cseretár­gyaláson. Éppen ezért tőlünk telhe­tően adjunk meg minden se­gítséget a bizottságnak fel­adata végrehajtásához. Gyorsítják a közlekedést a 7-es villamosvonalon Kedden délelőtt a Városi Tanács egyik tanácskozási termében élénk vita folyt a 7-es villamosvonal közleke­désének meggyorsításáról. Aa érdekelt üzemek, intézmé­nyek képviselői meghallgat­ták a Szegedi Közlekedés} Vállalat javaslat-tervezetét. A háromféle megoldás közül szinte egyhangúlag amellett | foglaltak állást a részvevők, i hogy a dorozsmai vonalat ketté kell szakítani a követ­kezőképpen : a Somogyi ut­cától a Textilművekig két kocsi közlekedjen 10 pereen­kint, a Textilművektől Do­rozsmáig három, és ez 15 I percenkint. Csupán az átszál­lás okozna a Dorozsma felől j jövőknek és az arrafelé me­i nőknek nehézséget és 4—6 perces várakozást. A Közle­kedési Vállalat igyekszik úgy megszervezni a munkát; hogy a lehető legrövidebbre csökkenjen átszálláskor * várakozási idő. Minden különösebb beru­házás nélkül ez az intézke2 dés tudja megoldani egyelő-' re ezen a vonalon a gyorsabb' közlekedést. Még nem hatá2 roztak, de rövidesen próba2 ként bevezetik ezt a járatot s ha beválik, akkor így bo­nyolítják le a jövőben az utasforgalmat, addig, míg a második ötéves terv során több millió forintos beruhá­zással megépül az aluljáró és Tolbuchin sugárúton végig a kétvágányú pálya. Egy óra az üzemi orvosi A kis négyzetalakú orvosi ízületi gyulladását; Jön rendelőben a nap minden is pontosan, szorgalmasan, órájában megjelenik egy-két mert szeretne túlesni ezeken ember. Egyik a fogát fájlalja, a nyavalyákon; És közben és valami csillapítót kér. má- elmond egyet s mást az or­siknak újra kell kötni a se- vosról meg a rendelőről. bét;.; mindegyiknek segítség Nagyon jó dolog, hogy kell. Tabletta, injekció;:: De itt helyben ellátják a betege­ezt jobban tudja a „nővér- ket, nem kell a körzeti ren­ke", Szendrei Lajosné, alti a delőbe menni és ez nagv idő­rendelési időn kívül is itt tar- nyereség, különösen az olyan tózkodik, hogy könnyebb, betegnek. aki folyamatos egyszerűbb esetekben enyhít- gyógykezelésben részesül, sen a jutaárugyári dolgozók mint ént is. És jó itt az egész­egészségi panaszán; ségügyi ellátás, a doktor úr Közben 11-kor megjöri az Ped'á igazán lelkiismeretes, orvos, dr. Kovács Károly, cs és kedves. Az ilyen orvosi az üzemrészekből előkerülnek magatartás úgy megnyugtat­a bete-ek. Minden beteg köz- ia a beteget is. Mindig kéznél van a segít­ség ha valakivel bal történik. A nőknek különösen kedvez az üzemi rendelés. A terhes anyákat például rendszere­sen vizsgálja az orvos és ha nem jönnek le a rendelőlje, megkeresi őket az üzemben, hogy beszéljen velük; Balog N. Péter injekció­'fT lékeny, szereti elmondani pa­naszait, mert az is könnyebb­séget okoz, így hát itt. a rendelőszoba ajtaja előtt könnyen indul a beszélge­tés —. a betegségekre!, az orvosról, a rendelCrSI. Mohácsi Mihályné munka­módszerátadó érkezik első­nek, mert ő már állandó lá- zásra jár. Ezen a n^pon már togatója az üzemi rendelő- a másodikat kapja, s ez így nek. Hetente kétszer kell itt megy naponta, mert nem megjelennie, hogy az orvos akar tágítani a gyomorgörcse, ellenőrizze ingadozó vérnyc- Néha rosszul is lesz munka­mását, gyógyszert írjon az köztjen. s ilyenkor a beteg­epegörcse ellen és kezelje szobában várja meg azt a ne­. K o 1 o sva &<ze#edi úfoágíiá &zetntncl A minap Szegedről népes ifjúmunkás küldöttség látogatott el Nagyváradra és Kolozsvárra, hogy megismerkedjenek a két ösi város szépségeivel, festői környe­zetével, gazdag élményehet, tapasztalato­kat gyűjthessenek a román és a Romániá­ban élő magyar ifjúmunkások, dolgozók életéből. E többnapos baráti látogatás minden túlzás nélkül mondhatjuk, felejt­hetetlen élményeket hagyott a szegediek­ben is, de a vendéglátókban is. Talán egész életre szóló ismeretségek születtek itt, mint hallottam, már az első levelek útnak is indultak Szegedről az új romá­niai ismerősök címére. E szép napok, emlékek egy másik írást is megérdemelnek, s most csupán nchány apróságról szerelnék beszélni. Ezeket kolozsvári ajándékként szántam. Ügy gondolom, hogy szívesen fogadják tőlem a szegcdiek. Kolozsvár utcáit járva hosszabban időztem az egyik nagy sarokház előtt. Nem a falakon elhelyezett régmúlt idők nagy eseményeit idéző táblák sorait bön­gésztem, mert éppen ezen a háromeme­letes sarokházon nem voltak ilyenek, ehelyett ügyeskezű kőművesek, „fehér munkások", piktorok munkája kötötte le figyelmemet, akik éppen renoválták, szép új ruhába öltöztették ezt a házat. A mi városunkban Szegeden, egy tata­rt^ás alatt lévő ház inkább hasonlít egy nagy összedobált farakásra, semmint házra. Ez a kolozsvári fiáz, melyet én lát­tam, nem ilyen volt. Az egyik oldala már teljes pompában tündöklött, a másik ol­dala még kissé romos volt. Középen gu­ruló állványon dolgoztak a kőművesek. Guruló állvány. Ez az, amiről szólni akarok. A: egész alkotás nem volt hosz­szabb 7—8 méternél. Az állvány alatt erős tengelyen szélcstalpú. alacsony vaskerekek voltak. Hogy az állványon biztonságos legyen a munka, néhány, az állvány ol­dalára szerelt támasztóval rögzítették. A legfelső lépcsőn már a festők dolgoztak, lentebb még a faldíszeket javítottáli. Ami­kor elkészül egy állványköz, ezt a guruló állványt egyszerűen odább vontatják, s az előbbi műveletehet ismét kezdik elöl­ről. Az egész mozgóállvány faszerkezete nem lehetett több 6—7 mázsánál. A tatarozás ilyen módszerekkel való végzése a mi városunkban is nagymeny­nyiségű állványdeszha-anyag megtakarí­tását eredményezné. Ugyanakkor sok drágcl munkaidőt is megtakarítanánk az­zal, ha ilyetén feleslegessé tennénk a gyakran napokig, hetekig tartó állvány ácsolást és bontást. Önkls?9!gálás a vendéglőkben Este ellátogattam a város néhány elő­kelő éttermébe is. Gondoltam, bizonyosan találok a vendéglőkben is olyasmit, amit mi is megvalósíthatunk odahaza a mi vá­rosunkban. Nos, láttam is ilyet. A Sza­mpf-étteremben Kolozsvár egyik legelő­kelőbb éttermében tűnt fel először, hogy minden asztal mellett szépművű állvá­nyokon díszes edényekben mindenféle üvegek vannak elhelyezve. S az üvegek­ben különböző italok vannak. Az érkező vendég még helyet sem foglal, máris kiválaszthatja magának mit akar fo­gyasztani, s a kiszolgálás rendkívül gyor­san halad. A pincérek nem loholnak tál­cákkal a kezükben a vendégek között, hanem csak figyelik az érkezőket, hívás nélkül megjelennek, s pillanatok alatt po­harakat vesznek elő a „bőségszaru" (mert ehhez hasonlíthatjuk ezeket az állványo­kat), alsó részéből, s már is töltik a kért italt. Romániában különösen az előke­lőbb éttermekben többnyire palackozott sört isznak az emberek. Aki sört kér, az első szava a pincérnek, hogy megkérdezi, hányat parancsol. Egy üveggel pohárral együtt a vendég elé lesz, a többit pedig felbontva az állványon hagyja. Ha elfo­gyott a sör a vendég előtt, szükségtelen neki a pincér után kutatnia, ültő helyé­ből kiszolgálhatja magát, csupán oda nyúl, s kiemel egy felbontott üveget a kosárból. Ügy gondolom, egy-két szegedi étte­remben is meg lehetne valósítani ezt a kiszolgálási rendszert, de hogy valóban lehetséges-e ez, ez nemcsak a vendéglátó­ipari vállalat dolgozóin, de a vendégeken, — bocsánat, nem szándékom, hogy bárkit is megsértsek —, az ö becsületességükön is múlik: Ehhez Is könnyen hozzászoknának a szegediek is Kolozsvárott több igen nagy gonddal és sok-sok szépérzékkel berendezett nép­büffét is láttam. Ezekben a büfféhben a legkülönbözőbb főtt ételek igen olcsó áron kaphatók. Van ezekben töltöttkáposzta, rizseshús, sertéssült, borjúpörkölt, leve­sek. Láttam azt is, hogy délután, mun­kából hazasiető háziasszonyok egész sora jött ételhordókkal, s vitte haza a friss, meleg ételeket. A szegedi dolgozó nők is örülnének egy ilyen szegedi népbüffénck. Láttam Nagyváradon egy igen egy­szerű, de amellett nagyon jó kis szabad­téri hullámfürdőt is. A nagyváradiak kedvenc szórakozó-fürdöhelye ez. Ez az ö kis tengerük, úgy, ahogy mondom, ki­csi, mert a szélessége nem több 10 mé­ternél, a hossza sem haladja meg a 25-öt, de mint a fürdő vezetője elmondta, a jövedelme egy nyári szezonban több százezer Lejre is felmegy, pedig igen ol-. csók a belépőjegyek. Talán egyszer Szegeden is lesz egy ilyen kis hullámfürdő. Csépi József , rendelőben gyed, vagy félórát, amíg á görcsök engednek. — Amire betegségem eny­hítéséhez szükség van, azt mind megkapom itt helyben — magyarázza. TörBdlk az orvosunk az emberek egészségével. Ha a rendelőben nincs már dolga, feljön az üzembe és az egészségünkön van a sze2 me. Igaz, hogy a vezetőség támogatja is eredményesen; Üj beteget szólítanak be a a rendelőbe. Csinos kis szóka lány áll meg most az ajtó­ban. Az egyik lábára sántít és mérgesen sziszegve, de fáj­dalmasan panaszkodik: „Fel­törte a cipő, úgy fáj". Nos; erre a „katonadolog"-ra is van gyors orvosság. Kis szünet következik —• sikerül szót váltani az orvos­sal és a nővérrel. Kiderül, hogy augusztusban 669 bete­get kezeltek, naponta átlago2 san 20—25-en jelentek meg a rendelőben. Ez körülbelül ennyi munkanapot jelent, hiszen ha az orvosi rendelő nem volna, a körzeti orvoso­kat kellene a dolgozóknak: betegségükkel felkeresniük; Kovács doktor örömmel újsá­golja azt is hogy a telesetek számaránya elviselhető és az általános megbetegedések száma a Jutagyárban kisebb, mint a többi hasonló profilú üzemben. Több apró oka van ennek: bizalommal for­dulnak az üzemi orvoshoz tanácsokért, segítségért, az üzem vezetői nem zárkóz­nak el az emberek egészségét szolgáló intézkedésektől és aránylag kiegyensúlyozott az üzemi munka. A szakszerve­zet az üdülési beutalók elosz­tásánál is íigye'embe veszi az orvos javaslatát. Azután panasz következik: Heti és korszerű len a rendeld. Egy-egy új műszert nem is tud­nának hová tenni. Az üzem vezetősége már többször be­iktatta költségvetésébe az új orvosi rendelő építését, de fentebb nem járultak hozzá Az orvos szavainak igazsá­gát Krizsán igazgató elvtárs is hitelesíti — sőt meg is told­ja azzal, hogy a Len- Ken­deripari Igazgatóság egy toll­vonással, minden magyará­zat nélkül újra és újra meg­buktatta ezt a szándékunkat. Pedig itt a Jutagyárban 600 embert kezelnek havonta, s legalább ennyi ember egész­ségére vigyáznak. Nemcsak új rendelő, hanem szakorvosi rendelés is megilletne ennyi dolgozót — itt helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom