Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

Szombat, 1956. szeptember 1. oelm9gy9rqrszis HÍREK ; — Szeptember 3-án kezdő­dik a gimnáziumi levelező oktatás. Az első konzultá­ciós napok szintén 3-án kez­dődnek az IIA, a III. és a IV. osztályoknak. 7-én az I/B és a II. osztályoknak lesz kon­zultáció. A konzultációk dél­után 5 órakor kezdődnek. A honvédtiszti tagozat csak szeptember közepén kezdő­dik meg. — Kezdő és haladó orosz, francia, német és angol nyelv­tanfolyamot indít a Pedagó­gus Szakszervezet városi bi­zottsága. Jelemkezni lehet szeptember 3-tól 15-ig este 6—8 óra között a szakszerve­zet irodájában (Április 4 útja 1. I. emelet.) — Orvosi előadást tart szeptember 4-én délután 6 órai kezdettel a Hazafias Népfront I. kerületi nőtaná­csa a "Terhesség megszakítá­sáról szóló jogszabályról* címmel a Kossuth Lajos su­gárút 21. szóm alatt. — A Szegedi Mentőállomás munkája megkönnyítése ér­dekében bővítette telefonhá­lózatát. A balesetet 04-es, a betegszállítási bejelentést a 42—04-es számon kell beje­lenteni. Ha e számok foglal­tak, a 41—04-ott lehet hívni. — Mozart születésének 200. évfordulója alkalmából a nagy zeneköltő emlékének szenteli a zenetudományi ta­nulmányok V. kötetét. A "W. A. Mozart emlékére* című kötetet még ebben az évben közre adja az Akadémiai Ki­adó. — Az Akadémiai Kiadó eb­ben az évben kezdte meg Mikszáth Kálmán összes mű­veinek kritikai kiadását. A két első kötetet, amelynek példányai elfogytak, a har­madik negyedben újabb öt­ezer példányban adja közre a kiadó, — Magyarnóta-esten mu­tatkozik be a szegedi "Dankó Pista* népi zenekar hétfőn este fél 8 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban. A mű­sorban fellép Szabadi István, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, Kevei Zsóka és Junker Klára előadóművész, vala­mint Szegedi Ábrahám Antal népdalénekes. — Az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárban újabb korszerű röntgen-felszerelés­sel berendezett autóbusz ké­szül. Szegedi tanu'ók is megtekintik az Országos Mezőgazdasági Kiállítást A Városi Tanács oktatási osztálya az idén is lehetővé teszi a szegedi középiskolák és az általános iskolák felső ta­gozatának, hogy tanulmányi kirándulás keretében meg­látogassák a budapesti Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást. A tanulmányi kirándulás 65 forintba kerül. (A vasúti díj mellett, a belépődíj és a szállásdíj is benne van.) Aki­rándulás két napig tart, s így a tanulók Budapest neveze­tességeit is megtekinthetik. A tanulmányi kiránduláson a tanulók szülei is részt vehet­nek. A tanulmányi kirándulásra a különvonat szeptember 11-én, reggel 6 óra 10 perc­kor indul Szegedről. Vissza pedig 12-én délután 16 óra 50 perckor jan Budapest Nyu­gati-pályaudvarról, Anltéfot (aploííak a közlekedés egyszerűsítéséről A MTESZ rendezésében pénteken délelőtt ankétot tar­tottak Szegeden a közúti köz­lekedés egyszerűsítéséről. Kecskemétről, Békéscsabáról, Hódmezővásárhelyről, Bajá­ról is eljöttek erre az ankétra B BELSPED, az útfenntartó és a különböző közlekedési vállalatok megbízott képvise­lői, hogy Szilágyi István elv­társ, a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium titkárságá­nak vezetője előtt — és egy­más között elmondják, mi­lyen hibákat tapasztalnak a közúti közlekedés munkájá­ban. Többen írásban készítet­ték el az ankétra felszólalá­saikat, hogy az elhangzott ja* tanulmányozását elősegítsék. Számosan mondották el az ankéton a szakemberek kö­zül, hogy a megmutatkozó önállótlanság akadályozza a tervszerű munkát, az olcsóbb és gyorsabb közlekedést. Leg­többen a bürokratikus ad­minisztrációt, a szükség­telein papírokat, a kü­lönböző színű csekkeket, megkötéseket kifogásolták. És mindjárt konkrét javasla­tokat tettek a jobb megol­dásra. Részletesen megtár­gyalták az ankéton az autó­és kocsifuvarozás lehetősé­geit, s az eredmények fejlesz­tésére, a hibák, az akadályok megoldására több értékes ja­vaslatot terjesztettek a mi­Francia búvárok készülnek leszállni az elsüllyedt Andrea Doriahoz Párizsi lapok hírt adnak arról, hogy két francia búvár, Louis Malle és Frédéric Du­mas 'eszállni készül az ame­r'kai partok közelében el­süllyedt olasz óceánjáró, az Andrea Doria roncsaihoz. Louis Malle nevét ..A csend v-Iága" című film teste is­mertté. ö volt az operatőrje er.nek a tengeralatti világról képet adó színes filmnek. A két búvár szeptember elején akarja végrehajtani tervét. Vállalkozásuk magán­vállalkozás: sikerűre esetén megtalálják számításukat, mert máris öt francia és ame­rikai képeslappal kötöttek szerződést képes riportjaik közlésére. Az Andrea Doria roncsai 75 méter mélyen feküsznek a víz alal\ Eddig is történtek már kísérletek, hogy lefény­képezzék az elsüllyedt óctón­járót, de ezeik kudarcot val­lottak, mert a tengerfenék itt Igen zavaros. Malle különle­ges fényképezőgépevei több sikerre számíthat. A két francia búvár egyben megkísérli, hogy behatoljon az Andrea Doria belsejébe, és a hajó útját rögzítő okmá­nyokat magához vegye; Az Andrea Doria menetokmá­nyainak előkerítésével, mint­hogy ezek pontosan közlik az óceánjárónak a svéd hajóval történt összeütközése előtti út­irányát és a hajó mozdula­tait, tisztázni lehet azt a még mindig fennálló vitás kér­dést: melyik hajó kapitánya felelős a katasztrófáért; CSAK AZ ISKOLA ENGEDÉLYÉVEL! A RUMJANCEV-ÜGY cí­mű szovjet film bástyája mö­gül a "Délmagyarország* augusztus 29-i számában Bó­day Pál „kirohan" a Szegedi Tükör legutóbbi számának egyik cikke ellen. Azt köve­teli, amit a másik írás tilt: hogy az általános iskolás gyerekek szüleik kíséretében korlátozás nélkül járhassa­nak este moziba. A hosszúra nyúlt cikknek ennyi a lényege. Először er­ről a lényegről akarom el­mondani, amit ezzel kapcso­latban el kell mondani. Utá­na pár szót a cikkben bőven található szőrszálhasogatás­róL Az általános iskolai rend­tartás 121. paragrafusónak 5. bekezdése így szól: „Színhá­zakat, hangversenyeket, tan­folyamokat, felolvasásokat, mozgófényképes előadásokat a tanuló csak osztályfőnöki engedéllyel látogathat. Ilyen engedély csak akkor adható, ha az előadás a tanuló korá­hoz illő és nevelését elősegí­ti". A 123. paragrafus 2. be­kezdése pedig ezt mondja: „Az esti órákban szülők (gondviselő) nélkül (a tanu­ló) az utcán nem tartózkod­hat, hasonlóképpen esti ren­dezvényen sem vehet részt". Azt hiszem, ez világos. A rendtartás betartása kötele­ző tanulókra, tanárokra, — de a szülőkre is. Még né­hány „elrettentő" rendsza­bály, amelyekhez szintén kö­telező alkalmazkodnia min­den gyereknek és szülőnek: Sportszervezetnek, tanfo­lyamnak szintén csak enge­déllyel lehet tagja a gyerek, s ez az engedély megtagad­ható és visszavonható, ha az iskola úgy látja helyesnek. ' Iskolásoknak tilos a dohány­Magyar kombájnkezelők a szovjet szűzföldeken vaslatok további vizsgálatát, nisztérium elé. A 8. brigád tábori központ­ján háromszínű lobogó leng. Ugyanez a zászló látható az urnaki szovhoz több kom­bájnján és gépkocsiján is. Itt do'goznak a Magyar Népköztársaság küldöttei, akik gabonabegyűjtésre ér­keztek a Szovjetunióba. A magyar ifjak már második hete vesznek részt a gabona­begyűjtési munkálatokban. 5 magánjáró kombájnon és 4 gépkocsin teljesítenek szolgá­latot. A magyar gépkezelők brigádjának vezetője Györfi Béla, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa. Kazahsztán. — mondotta nyilatkozatában — mély be­nyomást keltett bennünk. — A kusztanai-területen, ahol most dolgozunk, az idén 5 millió hektár gabonaföld van. Ez kétszeresen felülmúlja Magyarország gabonatermő­földjét. Amikor ideérkez­tünk, úgy gondoltuk, hogy hektáronként 10—12 mázsa búzát aratunk le. Az aratás azonban legmerészebb vára­kozásainkat is felülmúlta. Mátrai György és Nagy Géza kombájnvezetők állandóan 28 mázsa gabonát, sőt ennél is többet aratnak hektáronként. Holnap egy másik gabona­földre megyünk, ahol 32—33 mázsás hektáronkénti ter­mésre van kilátás. Csupán a tegnapi napon kombájn veze­tőink 80 hektár galbonaföldst arattak le. Sokat tanulunk a szovjet kombájnvezetőiktői és átvesz­szük élenjáró tapasztaltai­kat. hogy hazatérve népsze­rűsítsük ezeket a tapasztala­tokat a sok ezer magyar gép­kezelő körében. m-s mm w^Wj&effzeteK^' Egy délután az Attila utcában Korek Józsefnének fi­gyelemre méltó ötlete hangzott el múltkoriban a lakóbizottsági elnökök ankétján. Azt javasolta, hogy a lakóbizottságok törődjenek a házbeli gyerekekkel, gondoskod­janak arról, lxqgy vala­milyen formában össze­fogják, foglalkoztassák, szórakoztassák, s ezen keresztül neveljék őket, főképpen azokat, akiket dolgozó szüleik kényte­lenek olykor magukra hagyni. A lakóbizottsá­goknak ez a szociális fel­adat igen szép és érté­kes munkát jelentene^ ha megvalósítanák. De milyen ritka eset ez! Értékes ötletek szület­nek és hullanak a sem­mibe. Mennyi energia, komoly meggyőződés és akarás, kitartó munka kell ahhoz, hogy egy szép és hasznos gondo­lat valóra váljon. A sok ház között akadt Szegeden egy, mely megvalósította Korekné javaslatát, a ház az Ez BlMa utca 3. Felkerestem Jani Jó­zsefnét, a ház és a kör­nyék lakóbizottsági el­nökét és elbeszélgettem vele. Az ő érdeme, hogy tizennyolc ház gyerme­keit összehozta és né­hány lakótársával együtt jólsikerült délutánt ren­deztek a ház kertes ud­varában előadással, énekkel, tánccal, szava­latokkal. Meleg szív és mély gyermekszeretet hatja át Janinét. Míg beszél­getünk, lassanként oda­gyülnek köré a ház gyermekei, akik úgy szeretik őt, akárcsak egy gondos, és jóságos tanítónénit. Pedig Ja­niné nem pedagógus, csak egy emberséges szívű nő, kendergyári munkás felesége, ő ma­ga a luíziipari szövet­kezet dolgozója. Azon kevesek közé tartozik, akik komolyan vették a tanácsban elhangzott gondolatokat- Mint el­mondja, mesedélutánok rendezésével kezdődött a gyerekek foglalkozta­tása. A rosszalkodó kis­gyerekek lassacskán ko­moly részvevőivé vál­tak a gyerek-kollektívá­nak. ök maguk vetették fel a gondolatot, hogy szeretnék a meghallga­tott mesét eljátszani Ms silnleiflüdág | alakjában. Janinénak hamarosan munkatársai lettek a szomszéd lakók is, a hatgyermekes Jójártné, a Szegedi Kenderfonó­gyár dolgozója és Vígh­né, aki szintén tagja a lakóbizottságnak. Lel­kesen megtervezték a délutánt és szeretettel, de fegyelemmel hozzá­fogtak a megvalósítás­hoz. Mindennapra ki­jelöltek egy órát, mikor a gyerekekkel foglalkoz­tak. Közben azok ma­guk is próbáztak szor­galmasan. A gyerekek célt, elfoglaltságot talál­tak, a zsivajgó udvar lassanként megválto­zott, kis kultúrgárda dol­gozott rejtekén. Készü­lődtek a közeledő mű­Egyik délután végre kialakult az udvaron a kis színpad. Háttérül szolgált a vadszőlővel fölfutott tűzfal[ kulisz­szák voltak a kerti nap­raforgók és egy-két gyü­mölcsfa. Az Attila utcai ..szabad'eri üvereNszInaad.. előadására padok, sora­koztak a gyümölcsfák árnyékában, összegyűl­tek a ház és a környék lakói. A kis szőke Ko­vács Eva előadta az Ecsedi táncot, a Kis tá­péi lányt, a Lenta, len­tát jelmezben, a gyere­kek eljátszották a Iíet­tecsként című kis szín­darabot. balettszámot adtak elő. Kovács Eva, Nagy Gyuszi, Treba Lajcsi vidám jelenettel szórakoztattak. A tánco­kat Jójártné testvére: Bayer Szilveszter kon­zervgyári táncos tanítot­ta be. Az ötéves Vígh Pityú konferált, Urbán Ilonka előadta József Attila Altatóját, Tóth Jani az Anyám tyúkját, Jójárt Jóska meg éne­kelt. Verőfény csillo­gott a szereplők és a vendégek szemében. Ás előadás után Ja­ninc és Csillagné nagy tál krémessel vendégel­ték meg az „ifjú művé­szekel" és minden sze­replő virágcsokrot ka­pott. Ez volt az első házi rendezvény, me­lyet o lakók baráti együttműködése hozott össze. A házbeli panaszok, lakó- és társbérlövillon­gások korában jólesően vesszük tudomásul az Attila utcaiak példamu­tató magatartását. S vajon nem volna-e jó. ha mielőbb követnék példájukat a bérházak gyakran rideg és kö­zömbös, és főképpen gyerekekkel szemben kíméletlen lakótársadal­mai? Gönczi Klára zás, tilos a szeszesital-fo­gyasztás és tilos még sok­minden más. Tessék elolvas­ni a rendtartást. Vitatkozni lehet ró'a, de amíg nem vál­toztatnak rajta, mindenkit kötelez, akire vonatkozik. És minden pedagógus, de na­gyon sok szülő véleménye szerint sem kelt a felsorol­takon változtatni. Az eltelt, problémákban dús esztendők után végre itt az ideje, hogy az iskola szabályozó, tiltó — a gyermekek eredményes ne­velése érdekében tiltó — rendelkezéseket betartassuk a szülőkkel, jegyszedőkkcl, sportköri edzőkkel, vezetők­kel és másokkal egyaránt. AZ ISKOLÁSOK fegyel­mének lazulása a felszabadu­lás utáni években többek kö­Ehhez hasonló a következő „szellemesség" is: „...ismét egy államilag engedélyezett Tóth Tihamér". Voltak és vannak hibák pedagógiánk­ban, de Tóth Tihamérsággai, különösen államilag engedé­lyezettel nem lehet azt meg­vádolni. „Ismét egy" — ír­ja. Ugyan hol találkozott eggyel is? Ha tud ilyet, pub­likálja, újságíró tollára kí­vánkozó téma. NEM EGÉSZEN ÉRTHE­TŐ, mit jelent cikkében az irónikus „pedagógiai elme­futtatás" kifejezés. —i. —c. cikke tévedése ellenére jó­szándékú és hatásában BA» day Pálénál sokkal haszno­sabb. Kár volt gúnyolódni felette. És különösen kár volt az íróját megvádolni az­zött azért következett be, zal, hogy nem ismeri általá­mert túlságosan sok szabad­ságot — a szó köznapi és nem politikai értelmében vett szabadságot — engedtek a gyerekeknek. Nem kötöt­ték például írásos engedély­hez filmek, előadások láto­gatását, pedig ez szükséges. A tanár tudja, milyen mér­tékben hasznos és megen­gedhető tanítványának a szórakozás. Ezenkívül a szó­rakozás engedélyezése ne­velési eszköz is a kezében. Felhasználhatja jutalmazás­ként és esetleges megtagadá­sával büntetésként is. Azt hi­szem, ebben minden józan ember egyetért. Tehát mégegyszer: általá­nos, de középiskolás tanulók is moziba csak a szülő kíván­ságára adott írásos iskolai engedéllyel mehetnek, ezt ban a pedagógia alapjait, s különösen a marxista peda­gógiáét nem. Ez a cikkből meg sem állapítható, de az a bibliából vett „elv" amit en­nek híján számon kér, nem éppen dicséretes Bóday Pál­ra. Ennek a bibliai „pedagó­giának", Éva és a tiltott al­ma történetének alapján, mindent meg kell en­gednünk a gyerekeknek, hogy a tiltott dolgok vará­zsa ne csábítsa őket. Veszé­lyes konklúzió ez, de az ér­velés ide vezet. A bibliában egyébként nin­csenek „sztorik". Ennek a ki­fejezésnek a használata tisz­teletlenség egyes vallásos emberek meggyőződésével szemben és a vallásszabad­ság megsértése. Abban igaza van, hogy az engedélyt, ha tőlük illeté- tragikus dolog volt tisztaság­kesek kérik, kötelesek fel- felelősi megbízatását vissza­mutatni. S az esti filmvetf- vonni egy gyereknek, — mert téseket csak ilyen engedély- értelmiségi származású. Ala­lyel és szülői kísérettel láto­gathatják. Ebből az ls kitűnik, hogy Bóday Pálnak, de —i. —c.­nek sincs igaza a kérdéssel kapcsolatban. —i. —c.-nek tudnia kellett volna, hogy a szegedi oktatási osztály még a nyár elején hatályon kívül helyezte jó szándékú, de gyakorlatilag merev és túlzó intézkedését, amely szerint iskolások szüleikkel sem me­hetnek moziba. Bóday Pál­nak és kislányának viszont nem az idézett cikkből kel­lett volna megtudniok, hogy ilyen intézkedés van. illetve volt, hiszen az elmúlt isko­lai évben szabálytalanságot követtek el, ha a kislány es­te moziba járt. Ennyit a lényegről. A hátralevőkről azért szó­lok, mert mint a gyermekek neveléséért, sorsáért felelős­séget érző pedagógust, de ha az nem lennék, egyszerűen, mint gondolkodó embert is sért az a mód, ahogyan Bó­day Pál a kérdésről beszél. Cikke alapos visszhangot keltett, sok szülőt és pedagó­gust megzavart; mihez is tartsák magukat? Gondolja meg, akadnak olyan nehe­zen nevelhető gyerekek, akiknek fékezhetetlenségét írása még inkább szíthatja. Különösen, ha olyasmivel fűszerezi, mint a növendék és növendékmarha kifejezé­sekkel űzött üres szójáték. pos elvakultság kellett meg a legszektásabb szellemű időkben is ehhez. De tudnia kell, hogy ezek az idők so­ha többé nem térhetnek visz­sza. Csak őrködjünk rajta valamennyien. ÉPPEN EZÉRT néhány szót a "nem kívánatos sza­badsággal űzött, látszatra tetszetős, "átpolitizált*, tár­talmában azonban szegény és meg kell mondanom, dema­góg szófűzéséhez. A szabad­ság, szabad kifejezéseket, nemcsak abban az értelem­ben használja nyelvünk, amely szerint valóban lét­kérdés számunkra. Előfordul ilyen értelmezésben is: sza­badságát tölti a Balatonon, szabad gazda, szabad belépni a szobába stb. Azt hiszem, ez is világos. Végezetül két kérdés. Mi a különbség a "szellemi« és a "lelki* fogalmak között —• Bóday Pál ugyanis két ízben is használja cikkében ezt a kifejezést: "szellemi és lelki túlterhelés*. A másik kérdés] melyek a marxista pedagó­gia életképtelen irányzatai? Mert. ha a marxista pedagó­giának vannak "életképes irányzatai*, feltételezhető, hogy életképtelenek is van­nak. I Vagy talán mégsem? ö. Csontos Magda, az Erdészeti Technikum tanára A buc'apesfi rendőrkapitányság közleménye A fővárosi rendőrség egy hét óta megfeszített erővel dolgozik a XIV. kerületben, az Erzsébet királyné úti 142­es postahivatalban történt fegyveres rablás és gyilkos­ság ügyében. A lakosság be­jelentései alapján is számos fontos adat birtokába jutott a rendőrség. Az eddigi nyo­mozás alapján megállapítást nyert, hogy az ismeretlen tettes 1956. augusztus 23-án háromne­gyed 2 és 2 óra között kö­vethette el a bűncselek­ményt. A gyilkos 11.000 forintot ra­bolt el és cselekményét 8 lövéssel hajtotta végre. Az egyik áldozat: Nagy József­né 67 éves takarítónő a kór­házban történt kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy ő látta a tettest és személy­leírást is tudott róla adni. Eszerint a gyilkos személy­leírása a következő: körülbelül 25—30 évesnek látszó, 175—178 centimé­ter magas, keskenyarcú, sötétbarna, hátrafésült ha­jú férfi, aki a szóban for­gó időben szürkc-fehér-fe­kete aprókockás, pepita­szerű zakót viselt. A rendőrség a továbbiakban is számít a dolgozók jószán­dékú bejelentéseire abban a vonatkozásban, hogy ki lá­tott valakit a jelzett időben a helyszínen, vagy annak környékén, vagy tud-e vala­ki bármit az ismeretlen tet­tesre vonatkozólag. Telefon­szám: 123—456, 15—00 mel­lékállomás. — Új tanfolyamok indul­nak a pedagógusok részére: filozófiai tanfolyam (3 éves), politikai gazdaságtan tanfo­lyam (3 éves), földrajz- és történelem-szakos nevelők ré­szére; nemzetközi munkás­mozgalom története tanfo­lyam (2 éves) és történeim i materializmus tanfolyam (2 éves). Az új tanfolyamok be­vezetését a pedagógusok r y érdeklődéssel fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom