Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-05 / 209. szám

Szerda, 1956. szeptember 5. OELMBGYIRORSZIG A TTír programja: Érdekes előadássorozatok, országos és külföldi túrautak, irodalmi estek ' A TTIT megyei titkársága ismertette a társulat téli programját. A program érdekes előadássorozatokat, külföldi és magyarországi tanulmányutakat, színvonalas irodalmi esteket ígér. A társulat azt tapasztalta, hogy célravezetőbb a szétszórt kis létszámú előadások helyett színvonalasabb közpomti előadásokat rendezni. A tél folyamán a program szerint tehát főként ilyen előadássorozatokat rendeznek. A Szabadság Filmszínházban filmvetítéssel egybekötött tudományos matinésorozatot terveznek, amelyben például a film legújabb fejlődéséről, az atomkorszak kialakulásáról és más közérdekű problémákról beszélnek olyan kiváló előadók, mint öveges József, az ismert fizikus, vagy Pozsonyi Gábor, r Népművelési Minisztérium tfiimföosztályának főmérnöke. Napjaink nagy kérdései címmel a Juhász Gyula Művelődési Otthonban más köziérdekű problémákról indul előadássorozat. Ebben ilyen előadások szerepelnék: Japán szerepe a távol-keleti külpolitikában, Gyarmati országok tegnap és ma. Hazai gazdasági adottságaink. Külkereskedelmünk, Bűn/perek és törvényesség, Hogyan szabályozza államunk az öröklést, A dolgozók jogai a munkaviszonyban. A tavaly már megkezdett irodalmi előadássorozat idén ls folytatódik a Központi Egyetem Aulájában. Az újabb előadások a XX. század európai költészetét ölelik fel. Szabó Lőrinc A műfordítás mesterei címmel tart majd előadásit, más előadásokon pedig az olasz, francia, orosz, német, angol, jugoszláv, cseh és szlovák lírát ismertetik. A Juhász Gyula Művelődési Otthonban A -titokzatos* Kelet címmel földrajz-politikai el;adássorozatot tartanak, amelyben Törökországról. a keleti olaj kérdéséről, Ceylon szigetéről, Ausztráliáról, az olympia színhelyéről lesz szó. Színvonalas előadássorozatnak ígérkezik a .ruhása Gyula Művelődési Otthonban A magyar munkásmozgalom történetének vitás kérdései címmel. Ebben Erényi Tibor A magyar szociáldemokrácia történetének néhány kérdése. Kató István Üj mozzanatok a Magyar Tanácsköztársaság kérdésének megvitatásában. Győrffy Sándor A kommunisták magyarországi pártja politikájának néhány problémája a két világháború között, Laczkó Miklós A felszabadulás utáni magyar történelem problémája, végül: Hiteles adatok a szegedi munkásmozgalom történetéhez címmel tartanak előadást. Ugyancsak a Juhász Gyula Művelődési Otthonban egészségügyi előadássorozat is lesz, amelyben Batizfalvy János egyetemi tanár Női megbetegedések, Jáky Gyula egyetemi tanár A fájdalom orvosi szemmel, Czoniczer Gábor egyetemi tanár Táplálkozás, hízás, fogyás. Kolb Endre A dolgozó nők kozmetikája, Nyíró Gyula Ideggyógyászati kérdések címmel tart előadást. Ugyanitt a műszaki előadássorozaton Műanyagok a könnyűiparban, Kémlzálás a vegyipar jövője, Magyarország alumíniumnagyhatalom címmel hangzanak el előadások Fodor Gábor egyetemi tanártól, Zsigmond Györgytől, az almásfüzitői timföldgyár vegyészfőmérnökétől és másoktól. Folytatódik a szülők szabadegyeteme is, a házasság és a család legproblematikusabb erkölcsi, jogi és neveléstan kérdéseiről. A tavalyi magyar és orosz dráma estje, valamint a Shakespeare matiné után idén a német és francia dráma estjét rendezik meg. A magyar festészet a XIX. században címmel képzőművészeti előadássorozat is lesz a Juhász Gyula Művelődési Otthonban, Barabás, Szinnyei Merse, Munkácsy, Lotz, Benczúr és Zichy Mihály művészetéről. Később tavasszal ezt a modern magyar festészetről szóló előadássorozat követi, amely áttekintést nyújt a nagybányai iskolától a vásárhelyi iskoláig festészetünkről. Irodalmi téren más érdekességnek számító előadások is várhatók. Decemlberben Dienes András tart előadást kutatásai és romániai helyszíni tájékozódása alapján a Petőfi-problémáról. Bóka László Adyról, Devecsery Gálbor pedig Babitsról — okftóber 2-án, az évforduló napján — tart előadást. Októberben a tervek szerint matinét ad a színházban a noviszárii rádió irodalmi-művészeti osztálya. A tavaly Szegeden nagy sikerrel tartott Juhász Gyula-estet a társulat Nagyváradon fogja megismételni. Szegeden kiállítást rendeznek Hunyadi Jánosról. később pedig a város történetéről. Üzemekben és a környező falvakban szűkebb körű előadásokon ismertetnek egy-egy színpadi szerzőt és annak műveit a Nemzeti Színház bemutatói alkalmával, A társulat főként tavaszszal folytatni kívánja nagysikerű országjáró túráit is. A tél folyamán a társulat tagjainak néhány külföldi tanulmányutat rendeznek: november 2-án Csehszlovákiába, januárban pedig Bukarestbe. Terveznek továbbá a jövö nyárra egy hosszabb jugoszláviai körutazást is az Adriai-tenger partjára. Megszüntetik a rum közvetlen árusilását a cukrászdákban A röszkei Lenin Termelőszövetkezet az egyéni gazdák A belkereskedelmi miniszter utasítást adott ki, amely szerint október elsejétől megszüntetik a rum közvetlen árusítását a cukrászdák- | hagyja el a közgyűlést. ban. Rumot kizárólag teával I _ es A kis szobába zsúfolódott emberek szavaiból is kiderül: valóban igen gazdag ez a szövetkezet. De elsősorban nem azért erősödött meg ennyire, mert a tagság többsége már a sajátjának érzi ezt a nagy vagyont, hanem sokan inkább csak azért iparkodnak a munkába, hogy mincl szebb legyen egyéni jövedelmük. Es ez így helyes is, meg nem is. Hogyan is alakult kt ez a nem éppen egészséges belső szellem? Kétségtelen a közelmúlt évek eseményei hozták ezt magukkal. Nemcsak az egyéni gazdák, de a szövetkezeti tagok is ezelőtt százféle eseten keresztül tapasztalhatták: jobb hallgatni. Márpedig ha valamilyen ügybe nem lehet beleszólni valakinek, ahhoz nem lehet túl sok köze az illetőnek. így fogták ezt fel (nem is tehették másként) az egyszerű, Yifátban nem lárlas röszkei emberek. Ezért van az most. hogy a szövetkezetben egy közgyűlést kétszer-háromszor isöszsze kell hívni, mire megközelítőleg határozatképes lesz. Börcsöfc István tagja az igazgatóságnak, ennek ellenére mégis ezen a véleményen van még: minek menjünk el a közgyűlésre, hiszen azután rendszerint nem az történik, amit határozitunk. Különben is ezelőtt, aki kritizálódni I mert, könnyen rámondták: lázító, fogia be a száját, vagy együtlt szolgáltathatnak ki. Az égetett szeszesitalok közül csak borpárlatot, valamint Üikőrféléket árusíthatnak. Az utasítás egy másik pontja • az első és a második osztályú vendéglátóipari üzemeknek, eszpresszóknak és a táncos szórakozóhelyeknek előírja, hogy szeptember 15. tői kötelesek szivarból és szivarkából teljes választékot tartani, a többi vendéglátóipari üzem pedig ár szerint a Kossuth szivarkától a Lánchíd szivarkáig, valamint 3 szivarfajtáí köteles árusítani. DÓZSA HÍDJA Frt a tavaslatot elfl«flr 1948fnn trrjMitattem az ilUtékesrk Akkor — ma már Ismert okoknál lógva — nem talált meghallgatásra. gyár Dózsa-szájhagyományt — sajnos, már csak töredékes prózában. A dal Dózsát, mint a nép szabaditóját magasztalta — írja Kálmány — kit azért, mert „a szögény embörnek jót akart" az urak elfogtak, „eleventen" megsütöttek és hogy jobban égjen: olajba mártottak. A Szajánban gyűjtött Dózsa-emlék a szegedi nép oda kirajzott törzseinek eleven élő Dózsa-emlékezetét hirdeti. forradalmi hagyományának folytatója: Petőfi Sándor. Nemcsak költeményeiben idézte Dózsa alakját és a parasztforradalom nagy tanulságát, de erről vitázott Arany Jánossal váltott leveleiben is. Egyikben, melyet 1847. március 31-én írt kültőtúrsának, így vallott, így jövendölt: „Én Dózsát a magyar történet egyik legdicsöbb emberének tartom, és szentül hiszem, hogy lesz idő (ha fennmarad a magyar Ennyi szép Dózsa-tradició jo- nemzet), midőn Dózsának nagySzegpd múltjánnk egyik legszebb haladó öröksége: Dózsahagyománya. A történetírás nem tudja egész bizonyossággal, Cegléd felöl hol kelt át seregével a Tiszán Csanád felé haladtábnn. Egyesek szerint Dózsa hada, vagy legalábbis a derékbadal követő egyik csapata Szeged alól indult a győzelmes csanádi csatába 1514 május végén. S amikor az elvesztett temesvári csata után a földesúri bosszú szörnvü halállal pusztította el a nagy pm* rasztforradnlmárt, levágott fejét Szapolyai János Szegedre küldötte „ajándékba n szegedi főbírónak, kinek Pálffy Balázs neve vala" — amint n szájhagyomány nyomán nz egykori krónikás. Verancsics Antal feljegyezte. Miért éppen Szegedre? Merj a hagyomány szerint Dózsa ifjúkorának egy részét Szegeden töltötte, s ilt ügyességénél fogva Fálffv bíró igen megkedvelte, sőt fiául is fogadta. F, szép tradíciót a nagy szegcdi költő. Juhász Gyula formálta költészeité, klasszikus Dózsa-verseiben, melyek n forradalmi örökség ébrentartói voltak az 'ellenforradalom sötét napjaiban is (Dózsa feje, 1919). Nemrég találtunk rá a napilapokban erre a páratlan tömörségi! őrül annak, hogy egykor világhíres cigányprímás alkotásait hozzá méltó zenekar fogja tolmácsolni Szegeden, Magyarországon, sőt külföldön is? A néphngyomány még az el-' Al hisszük: mindenmúlt század végén is őrizte Dó- fc. flfc.fc hétf3n meg. zsa emlékét. Kálmány Lajos jegyezle fel az 1882-ben megjelent tekintettek bemutatkozó 1:aL Az összhang a mmSzeged népe cimű népköltési gyűj- előadásukat, azok biz- denkor megfelelő tem- Közelében ervenyesulL töményében az egyetlen élő ma, tosan. Ezt bizonyították pó Lakatos Géza első D. Junker Klára előadó' pán méltán óhajtjuk tán, hogy történelmünk e nagy progresszív alakjának emlékét a város megörökítse. A tiszai átkelés emlékére az újjáépült hidunk Dózsahirfnak történő elnevezése lehetne az első lépés. S mivel szobra sem áll Szegeden, az jelentené a méltó emléket, ha a híd újszegedi végénél, a liget bejáratánál felegészalokos lovasszobrát. S amikor Dózsának szobrot emelünk, eszünkbe kell jusson a legnagyobb magyar költő, Dózsa emlékének leghívebb örököse és szerű emlékszobrot fognak emelni, és tahin mellette lesz az — enyém is". Itt az az idő, amikor a magyar nemzet kötelessége Petőfi végrendeletének megvalósítása. A szegedi Dózsa-hid újszegedi végénél, a főfasor bejáratánál álljon ez a nagyszabású emlékmű: Dózsa és Petőfi szobra, s az imént idézett sorok köbe vésve, hirdessék a magyar múlt forradalmi örökségének két legszebb életművét! Péter László Az eddigiekből megérthettük: tehát amennyi szál húzza az egyéni gazdáikat Röszkén a szövetkezethez, ugyanannyi taszítja is őket. Jobb híján eddig az imént elmondottakat kapták válaszul Pintérék és a többiek sokféle problémáikra. ÜTlssonfi új lauot a szKvelhezet fejlődésében Császár János, növénytermelési brigádvezető igen okos, a gazdálkodásihoz jól értő ember hírében áll. A nagyüzemi termelés fortélyait nagyjából már megtanulta, de a politikához, a szervezésihez bizony még nem sokat ért. Hangjából, amikor az egyéni parasztok és a "panaszkodó* tsztagok ügyei kerülnek szóba, csak úgy csorog, nem is csorog, hanem valósággal ömlik a bizalmatlanság. Az volt az érzésem, amikor hallgattam őt, hogy itt minden egyéni paraszt "veszedelmes ellensége* a szövetkezetnek, akiktől óvni kell a közös vagyont, harcolni kell ellenük. Pedig neim igaz ez. Mert még Bózsó János középparaszbnak — aki ez idő szerint az egyik "legnagyobb ellensége* a szövetkezetnek — is az a véleménye: ha azt látom, hogy minden igazságosan megy, már akkor én miért ne lépnék be? Fia, az ifjabb Bózsó gazda viccesen így tódította apja mondását: ha már szép is, jó is az a lány. miért ne lenne kedve oda nősülni az embernek? Ezután komolyra fordítja a dolgot, így folytatja: dehát hogy is mehetnénk oda, sok szövetkezeti taggal jó pajtások vagyunk ugyan, de a Vince bácsi, az elnök egy idő óta már a köszönésemet se fogadja. Tanács Vincének, az elnöknek és Császár elvtársnak Bemutatkozás — nagy siker művésznő éneke viszont kissé erőtlen volt. A zenei összeállítás id. Lakatos Gézát dicséri. ban erre a páratlan tömörségű valamel lkéí? négysoros remekre. (Az alsóvárosi nnna,. temetőben. 1925.) Dóisa fejit Itt adták át a földnek, mikor megjárta már a zord bitót. De hallgat róla most a caöndes 8skert. Magyar titok. De míg beszólni fog. Ki ne ismerné Sze- a vörösre vert tenyerek, prímás, a -„Szocialista geden Dankó Pista ne- az ütemes vastapsok. kultúráért" kitüntetett vét? Ki nem dúdolta Megható jelenet előzte művész érdeme, még örökszép nótáinak meg az együttes műso- Az énekesek közül Ki nem rát. A zenekar legfiata- kiemelkedett Szabadi Figyelemreméltó volt labb. alig 14 éves tagja, István, a Szegedi Nem- még Nóvé Jóska nagyifjú Lakatos Géza Dankó zeti Színház tagja. Erő- szerű cimbalomjátéka. Pista egykor világhírű, teljes, kultúrált hangját Dankó József konferáma már csak kéthúrá szűnni nem akaró taps- lása sokhelyütt triviálishegedűjén játszott igen sal jutalmazta a közön- sá vált, amin sürgősen tehetségesen. A népi ze- ség. Szépen énekelt Ke- változtatnia kell. nekar nagy művészeti vei Zsóka elöadómű- Mindnyájan örülünk átéléssel játszotta a vésznő. Szegedi Ábra- a sikeres bemutatkozásszebbnél-szebb magyar hám Antai népdalcnckes nak é\ reméljük, hogy a dallamokat, motívumo- kan • csak n m;j.roton s~e£edi szereplés után 1 -nt A — öee-^/^n(í o min. ' t'unnJt ci/íűrei/rrn/ LnllII ls szilárd meggyőződése, hogy szövetkezetükben a legjobb, a legtökéletesebb a szövetkezeti demokrácia. Nos igaz-e ez? Azon a bizonyos "kisgyűlésen* mondták el az alábbi eseteket: az egyik ember valamiért megdühödött és egy törött villanyéllel agyonszúrt egy csikót. A vezetőség eddig úgy állította be a dolgot, hogy az állat beleugrott a kocsirúdba, az ölte meg. Akik érdeklődtek az ügy iránt, ilyesféléket mondtak nekik: hát ki tehet arról, hogy az a bolond csikó beleugrott a rúdba. Viszont Nagy Szilveszter, aki mint elmondja, szemtanúja volt az esetnek, látta az igazságot. I »eze Ssén mitt mos! Is szú nélkül hagyja a dolgot. Most már ők is igy mondják: lehet, hogy az eset másként van, mint korábban mondtuk, de most minek foglalkozzunk vele. Ördög, aki a kárt okozta, már nem térítheti meg. (Ugyanis ördög István maga gondatlansága okozta szerencsétlenség következtében nemrégen meghalt.) A tagság a történtek után nem ls követeli a csikó árát, de követeli az igazságot. Egy másik eset: a múltkorjában az egyik szövetkezeti tanya udvarán kigyulladt és elégett egy trágyarakás. A tüzet szintén gondatlanság okozta. Az egyik asszony hamut öntött a szemétre, melyben még parázs is volt. Tanács elvtárs, az elnök erre is legyintett. Elütötte a dolgot azzal: az az asszony, amit tett, biztosan nem szándékosan tette. Történt nemrégen, hogy Nagy Szilveszter, aki a tavaszon lépett be özvegy édesanyjával és ugyancsak legénysorba lévő öccsével, két hold földjükkel a szövetkezetbe, megkérdezte az elnöktől: halászhatnak-e a szövetkezet kubikgödreiben? Az megengedte neki, mert ezt másoknak is szabad. Mégis, amikor lciment Nagy Szilveszter halászni, Gregusné, az "ellenőrző* bizottság egyik tagjának a felesége karóval rontott rá. Lecsirkefogózta, szomszédok hírével kiabálta rá, hogy éhenkórász, azért lépett a szövetkezetbe, mert nem volt mit ennie. Pedig Nagy Szilveszteréknek két hold földjük haszna mellett még 1200 forint havi készpénz-jövedelmük is volt, mert Szilveszter Szegeden a Gyufagyárban dolgozott tsz-iagsága előtt. Ez az eset nemcsak Nagy Szilveszterék családjára nézve, hanem a környező, a bslúpésf latolgató egyéni gazdáira Is sáriét. Ki szeretné azt, hogy amiután vagyonát hozzá tette a szí" vetkezeléhez, valaki éhenkórásznak nevezze? Ezekbői az esetekből nem nehéz megállapítani, hogy van igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a Lenin Tszben jelenleg egyeseknek szinte mindent szabad, másoknak viszont semmit. Hol van a fegyelmi bizottság? Az bizony sehol. Még csak papiron sincs. Ha valakit meg kell büntetni (mert ilyen is előfordul)'az elnök, vagy a brigádvezető közli vele, hogy két, vagy három munkaegységet, volt már, hogy ötöt is levontak tőle. Ezért csak szidják a vezetőséget, s a tagság sem állhat melléjük, mert nem is isimerik az ügyet, de még ha ismernék is ... sehogyan sem demokratikus ez így. A Lenin Tsz berkedből ki kellene szellőztetni már ezt az áporodott levegőt. Minden tunyaság, restség mázsás kőként nehezedik a falu szép jövőjének teljes kibontakozására. Ügy gondoljuk, hogy a Lenin Termelőszövetkezet becsülete egy szikrát sem csorbul amiatt, hogy mindezeket elmondtuk róla, mert a bajok őszinte feltárása után — a fejlődés hozza ezt magával — új lap nyílik a Lenin Tsz történetében is. Az egyénileg dolgozó parasztok is összebékülnek majd a szövetkezettel, s azután a falu előrehaladásában valóban nem lehet felső határ. Hogy ez mielőbb így legyen Röszkén is, el kell dönteni igazságosan; ki az ellenség és ki a jóbarát és kik azok, akik még nem jóbarátok, de nemsokára gzok lehetnek. Erről szól niajd következő riportunk. Csépi József HÍREK Elmentek <t géljük — álta, kelnek a {ecikék A tzeptember eleji nagy meleg a nyár derekára emlékeztet, de számos jel már a közelgő őszre mutat. Megélénkült a madárvilág, szárnyra kaptak a vándorok. A gólyák már jórészt elköltöztek, s szórványosan csapatokba verődnek a lehérmellényü fecskék is, hogy megtegyék több ezer kilométeres útjukat DélAfrikába. Az első vonuló fecskerajokat Balatonlelle környékéről és a Kishalatonról jelentették. A vonulással egyidőben érkeznek az északi tájait madarai: itt-ott jelentkeznek már a különböző cankofajolt és a partfutók. újabb hatunk sikereikről hallmajd. « por — A szőrrel Tömörkény István Művelődési Otthon balcttiskolájában ma, holnap és holnapután délután 2-től 6 óráig lesznek a beíratások. A balettiskolát Szikszay Viki, a szegedi Űttörőház balettoktatója vezeti. A oktatás időpontja délelőtt és a koradélutáni órákban lesz, hogy a nem szőregi lakosú gyermekek is látogathassák a balettiskolát. — Hunyadi emlékünnepségeket tartanak az iskolákban, mivel az országos ünnepségek a nyári szünidőre estek. Szeged város valamennyi iskolájában a tanév első negyede végóig rendezik meg az emlékünnepségeket, — A Szegedi Konzervgyár készáru raktárából útnak indították az első külföldi szállítmányokat. Jelenleg nagyobb mennyiségű meggyízt küldenek a Német Demokratikus Köztársaságba és hordós savanyúságot Prágába, Ugyanakkor a világ minden táján nagy az érdeklődés a szegedi sűrített paradicsomszállítmányok iránt. — A MTESZ szegedi Intézőbizottsága 7-én, pénteken délután 5 órakor az MSZT nagytermében (Horváth Mihály u. 3.) a műszaki és agrárértelmiség, valamint a tudományos munkások helyzete, problémái és a MTESZ feladatai címen vitát rendez. A vitaindító referátumot Nagy Sándor főmérnök tartja; A vita keretében megbeszélik azokat a problémákat, amelyek a MTESZ-be tömörült. értelmiség előtt állanak az MDP Központi Vezetőségének határozata után, A MÁV vezér gazgaiósága közli, hogy szeptember 5-től Magyarország és Jugoszlávia között Kelebián át új személyvonati összeköttetést létesít A vonat Budapest Nyugatipályaudvarról 6 óra 30-kor indul és vissza 22 óra 02-kor érkezik. A vonatnak Kiskunhalas állomáson csatlakozása van Szeged és Baja irányában. Ezzel a déli országrészből a Jugoszláviába utazók számára nyílott jobb utazási lehetőség.