Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-05 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! wMM* SZEGED VAROS ES A SZEGEDI lARAS DOLCOZÖINAK LAPJA Mai számunkból: Az erőszak erkölcse Vltafőrum Dózsa-hídja (5. oldal) (5. oldal) (3. oldal) XII. évfolyam, 209. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. szeptember 5. r Kevesebb értekezletet - több tettet Az üzemek dolgozói igen sokat bosszankodnak azért, mert a hét minden napjára esik jóformán értekezlet. Néhányan úgy is mondják: a „társadalmi munka" szezonját éljük, s ez megtoldja egy-két órával mindig a munkaidőt. Számtalan javaslat hangzott már el és számos határozat született, melyek szerint minimálisra csökkentik a munka utáni kötelezett tanácskozást — -plusz munkát*. E javaslatok és határozatok idővel azonban feledésbe mennek, alig élik túl születésük harmadik hónapját, s marad minden a régiben. Persze, így nem csoda, hogy a javaslatok száma az utóbbi időben megcsappant, jó néhányan csak bólogattak, s szinte harapófogóval kell kihúzni az emberekből a hozzászólást, a véleményt. .Ez persze nem azt jelenti, hogy az embereknek nincs javaslata, önálló állásfoglalása. Van, de azokat egymás közt, a munkagépek mellett mondják el inkább, gondolva, hogy így rövidebbek lesznek a „szokásos" értekezletek. Vannak, akik azt állítják, hogy az így elmondott javaslat többet ér, mert ha kerülő úton is, de mégis a vállalatvezető fülébe jut, s akkor az úgyis intézkedik. Ilyen javaslat volt például a Szegedi Textilművekben a munkaterem hőségének csökkentése, amit különböző formában több termelési értekezleten javasoltak már. Ez a javaslat — sok számossal egye tömben — papírra került ugyan, de feledésbe is ment. Néhány bátor emberre volt szükség, akik odaálltak az igazgató elé és azonnali választ kértek. Az intézkedés most gyors volt, nem húzták-halasztották a jegyzőkönyv átvételével, a javaslatok áttanulmányozásával. Ez a példa is mutatja, hogy nem sok becsülete volt eddig az üzemi termelési értekezleteknek, különösképpen pedig jegyzőkönyveiknek. .Az itt elhangzott javaslatok — például a vasútnál — legtöbbször elkallódtak, avagy „keret hiányában" feledésbe merültek. Ez gyakorlat még ma is, noha a vállalatok vezetői önállóbbak lettek, s hatáskörük növekedett. Ha megbolygatjuk az elhangzott javaslatokat, s a feledés be mentek közül egynéhányat előkaparunk, akkor rá jövünk arra, mennyire nem becsüljük meg mi az építő bírálatot, az előrehaladásunkat jelentő hasznos javaslatot. Elhangzott már olyan javaslat is, mely nagyban segítené az újítómozgalom fejlődését, a kisgépesítési és a mechanizálást, de ez még a felsőbb szerveknél, a szegedi párt-végrehajtóbizottság ipari osztályán sem talált megértésre. A Jutaárugyár egyik dolgozójának javaslatáról van szó, aki egy versenyt kezdeményez „Szeged legjobb újítója" cím elnyeréséért. Szerinte helyes volna, ha a szegedi vállalatok erejükhöz mérten pénzt biztosítanának a verseny legjobbjainak, s azt, aki egymás után háromszor, avagy megszakító sokkal négyszer elnyeri e címet, felterjesztik kormánykitüntetésre. A részletesen kidolgozott javaslatot — bár még véglegesen nem döntöttek — máris ellenzik jó néhányan az üzemek vezetői közül, mondva, hogy az újításokért úgyis kapnak pénzt a dolgozók, tehát anyagilag is érdekeltek, s a javasolt anyagi juttatás fölösleges. A dolgozók nagy része nem osztja ezt a véleményt, szerintük a zászlóval való kitüntetés mellett helyénvalónak tartanák a jutaárugyári javaslatot, s az a véleményük, hogy ha a röplapokra és a túlzott dekorációkra fordított pénzből elcsípnének egy keveset, s azt a város legjobb újítójának adnák, többet érne, mint egyes papírra tett, vagy falra festett felhívás. Egy másik figyelemre méltó javaslat is elhangzott, s ez is a technika fejlesztését szolgálná: „a műszakiak elsődleges pártmunkája legyen a hasznos, de nem kedvvel fogadott újítások, gyártási folyamatok elterjesztése, a fizikai dolgozók elgondolásainak formába öntése, kidolgozása". E javaslatot akkor helyesnek is tartották, sőt, határozatot is hoztak, mégis a műszakiak a főmérnöktől kezdve, rendszeresen más pártmegbízátást kapnak, hogy csak egy példát említsünk: tsz-agitáció. Nem tagadjuk, hogy erre nagy szükség van, de szerintünk egy műszaki jobban ért a technika fejlesztéséhez, mint a mezőgazdasághoz, történetesen a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek megmagyarázásához. Mindenki azt tegye, amihez jobban ért — mert ebből származik az igazi haszon! Nehéz összehasonlítani a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését a technika fejlesztésével, mégis azt kell mondanunk, mindkettő egyformán fontos, az egész ország érdeke! Vannak tehát javaslatok, újak és régiek egyaránt, de ezeket még néhány helyen ma is úgy könyvelik el: „halva születettek". Ügy magyarázzák egyes vállalatvezetők, hogy ezek túlnőnek hatáskörükön, és így illetéktelenek intézkedni. Ugyanezt mondják az üzemi pártszervek vezetői is. Arra persze kevesen gondolnak, hogy azért tehetnének valamit az ügy érdekében, például számszerű adatokkal bizonyítanák a javaslatok jóságát, szükségességét. Igaz, ez nem könnyű feladat, talán elismerés sem jár legtöbbször érte, de mégis megéri. Megéri, mert ekkor látják a dolgozók, hogy érdemes javaslatot tenni, és az eddig „kényszernek" tartott értekezleten megnyílik majd az egyszerű emberek szája is. Ügy hisszük: az üzemi dolgozók csak az olyan értekezleteket tartják feleslegesnek, ami nem hoz újat, hasznosat számukra. Vegyük ezt figyelembe egy-egy értekezlet összehívásánál, szívleljük meg a dolgozók egymás közt elmondott véleményét, s ami talán a legfontosabb: kaparjuk elő az íróasztalok mélyéről minél hamarabb azokat a javaslatokat, melyek rohamléptekkel vinnék előre fejlődésünket. Mórahalmán vetik az őszi árpát A mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai nagy gondossággal készülődnek a téli takarmányozási idényre. Jelenleg a lekaszált és megszáradt szálastakarmányokat takarítják be rendben. Ezzel párhuzamosan persze más munkákkal is foglalatoskodnak a tsz-tagok: tegnap délután 3 és félholdat bevetettek őszi árpával, öezszesen 20 katasztrális hold őszi árpát vetnek majd. Búzából — bár csak 17 katasztrális holdat terveztek vetni — ugyancsak 20 holdat vetnek. És mindezt szeptember közepéig be akarják fejezni. Az őszi kalászosok mielőbbi elvetésének előfeltétele a gondos talajelőkészítés. A termelőszövetkezet földjein a Mórahalmi Gépállomásnak állandóan dolgozik egy traktora. A gép jelenleg is szánt őszi vetésű lucerna alá és bükköny alá. Q Csongrád megyei Pankotai állami G zdas*u luMoiit1! Domaszékef szőlő-exportkörzetté nyilvánították jól dolgozik a lermelési bizottság Domaszélc községben Bujdosó se nagyobb jövedelmet biztosít a Mátyás elnök irányításával igen termelőknek, jó munkát fejt ki a termelési bizottság. A bizottság rendszeresen megtartott ülésein megvitatják a soron levő feladatokat és azok végrehajtásához a bizottság tagjai nagyban hozzájárulnak. Az eredményes munkát végző permetező-brigádot Balogh Ferenc irányította, a peroncspőre.jelző állomásnál Tombácz Géza teveBörcsök István, Imre István, Csányi István és társai jó szakmai tanácsokkal látják el a lielyi legeltetési bizottságot és minden vonatkozásban megadják számukra a kellő segítséget A termelési bizottság az ősz folyamán ezüstkalászos tanfolyamot indít, melynek szervezési kenykedelt. Varga Ferenc és tár- "unkái már folynak. Már 60 fő jelentkezett tanfolyamra, do 200 fő részvételére számítanak, mert igen nagy az érdeklődés. Tokody Béla sai a másodvetések szorgalmazásánál, Kószó Imre, Ördög Ferenc és társai a vadvizek levezetésénél végeztek jó munkát. A domnszőki termelési bizottságnak a termelés érdekében kifejtett jó munkája eredményeképpen — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — a község területén holdankint 10 mázsás termésátlagot értek el cs a kukoricatermés is jónak ígérkezik. A termelési bizottság — mintegy 60 fő — a közelmúltban Kecskeméten járt és megtekintette a Duna-Tisza-közi Kísérleti Intézet kertészetét és a Helvéciái Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcstermelését, az új permetezőszerek hatását, valamint a szőlő nagyüzemi feldolgozását tanulmányozták. Ennek a tanulmányi útnak a hatására a termelési bizottság tagjai elbeszélgettek az egyénileg gazdálkodók- , , , kai és körülbelül 40-50 ka- de hasznos o'gondolasaival. tasztrális hold szőlő, illetve gyü- . Egy ideig hódított ez a felfo mölcsüs telepítése várható. De gás a Bútorgyárban is, míg a maguk a bizottság tagjai is jó vezetők rá nem jöttek arra, hogy példával járnak elől ezen a té- az új technika nem máról-holren. A bizottság munkájának kö- r napra és nem egy-két kiváló szűnhető az is, hogy Domaszéket. I szakember révén jön léire, haszőlő-exporlkörzetté nyilvánítót- | nem a szakemberek hasznos jaták és ezáltal a szőlő értékesíté- vaslatainak tömegéből. A felfoSzéchi fotó. Hmvhely Fény. Szöv. az Országos Mezőgazdasági Kiállítás egyik érdekessége. Mondhatni állandó törzsnéző közönsége van: a gyerekek. Emellett a gazdaság komoly sikert is arató ll: a kiállításon bemutatott juhok közül 38. sz. magyar fésűs merin ó kosát a bíráló bizottság nagydíjjal tű ntelte ki. A hasznos javaslatok tömege eredményez új technikát Nagyon sok múlik munkánk gás változása szinte rohamosan felhasználására. Döme Ferenc credmenyessege szempontjából a új eredményekhez vezetett. pedig a készülő liátószobubúlorok leltogáson. Ezt igazolja a bútor- Rét nap alatt öt életrevaló, szekrényei minőségének további gyári példa is. miszerint koráb- hasznos újítási javaslattal járul- javítására. ban az ujítómozgalomtól csodá- tak hozzá az üzem dolgozói Ezek az e(rV9Zerű alok, kat vártak: találmányokat, száz- munkájuk megkönnyítéséhez, a , egyszerű j.,sasiatok, ezres megtakarítást eredményező termelés növeléséhez és az ön- hn nem vallo"alJak 15 a újításokat - és jóformán alig- költség csökkentéséhez. Az cny- bútorgyártás alapvető technikát alig kaptak valamit. Az egyszerű vezőben új rendszerű szorílópr'és ját, az új technika kialakulásának ember ra se mert gondolni arra, és egy specililis anyagmozgató a láncszemei és pártolni, l.aszhogy mérföldeket, lepjen előre kocsi szolgálja nz eredményesebb nosítani kell ezeket - mint szerény szakmai tudasaval a termelést, illetve az emberi erő--ahogy saját példájukból okulva, teclmika utján - s ha ilyet var- kitejl(:,s csökkentését. Hasznos most már a Bútorgyárban is nak tőle, visszahúzódik egyszerű, elgondolást nvúitolt he Véeh Tst- n.wvohh gonddal foglalkoznak elgondolást nyújtott be Végh Ist- nagyobb ván, az anyag gazdaságosabb velük. 1957-et írnak a Hangszerkészítő és Javító Vállalatnál Meglepő bír érkezett a Ilang- megváltoztatása és a gyártási elszerkészítő és Javító Vállalattól: járások tökéletesítése liozzájáaugusztus 29-én teljesítették az rult a helyi adottságok kihaszná1936-os év termelési feladatait, lásához és a műszaki és fizikai Egyedülálló eset ez Szegeden, dolgozók tevékenységének kibonliiszen valamennyi üzem még takozásához. Űj cikkük — a hajcsak harmadik negyedévi tervén lított gyümölcskosár — előállítádolgozik. A Hangszerkészítő és sának folyamaiában ma már Javító Vállalat dolgozóinak most speciális villnnymegliajtású, nagy úgy kedveztek a körülmények; teljesítményű kisgépeket I1as7.noliogy elsőnek jelenlhették: „A sílanak. Az egyszerű kézi hajlómásodik ötéves terv első évének géptől hamarosan eljutottak erránlc eső feladatait elvégeztük", re a fokra. Az évi tervet a kezA szép eredmény az üzem dctlegcs technikai színvonalnak gyors fejlődésével, cikkei ská- megfelelően határozták meg az Iájának tágulásával, a technika üzem számára — mégis mindenrohamos fejlesztésével és a kiváló képpen az üzem dolgozóinak dicgyéni munkateljesítményekkel csősége ez az eredmény, mert az függ össze. A kereskedelem igé- új munkafolyamatoknak megfenveinek növelése, egyes mun- lelő új technikát ők maguk fejkafolyamatok technológiájának lesztették ki. fradiák a T;sza Lajos u'ca új járdáit A Tisza Lajos utca frissen ké- nemegyszer segítséget nyújtottak szült betonjárdáit kedden dél- szükség esetén a járda épitéséeiőtt 8 órakor adták át a müsza- hez, akár fogatlak akár a fák elkiak, majd 10 órakor megtörtént távolításával. A Budapesti Asza társadalmi átadás is. Félmillió faltútépítő Vállalat munkásai, — forintos költséggel készült ez a akik a járdát készítették — 61betonjárda, mely az alsóvárosi vezték leggyakrabban a gazdák emberek osztatlan örömét váltót- örömét, akik gyakran vendégelta ki. Igen sokan összegyűltek a lék meg őket egy-egy üveg borlakosok közül az átadásra. Leg- ral, mikor a házuk előtt dolgoztöbben közülük már korábban is tak; Ma esie mutatkozik: be Szegeden a bolgár ifjúsági dal- ós táncegyüttes A nagysikerű pécsi vendégsze- rával. A műsorban népdalok, tán* replés után ma este 8 órakor a cok éj népi játékok szerepelnek; Szegedi Nemzeti Színházban lép Az együttes művészeti vezetője: fel a plovdivi városi ifjúsági dal- As/ev Diamandzsicv. A zenekart és táncegyüttes. A bolgár ifjúsá- Vaszilij Annnievszki, nz énokgi együttes szegcdi hemutalkozá- kart Jnzova Zsivka vezényli; sát nagy várakozás előzle meg. A Konferál: Ember György. Jeszegedi közönségnek ma alkalma gyek még kardiatok az Országos lesz megismerkedni a bolgár if- Filharmónia Klauzál téri kisen* jak kitűnően összeállított tm'íso- deltségénél. A lakosság kívánsága szerint árusítanak 2 forint 40 filléres kenyeret A 2.40 forintos félbarna kenyér árusítása a péküzletekben nagyobbára megszűnt, mert a lakosság csak elvétve vásárolta és így a pékségek nem is nagyon sütötték. A Belkereskedelmi Minisztéri~ ura most rendeletet hozott, hogy azokon a helyeken, ahol a lakosság kéri, a péküzletek kötelesek a fogyasztásnak megfelelő mennyiségben 2.40 forintos árú félbarna kenyeret árusítani. Orvostudományi egyetemi dékáni kinevezések A Minisztertanács dr. Lisák Kálmán akadémikust, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élettani intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát pécsi, dr. Korpássy Bélát, az orvostudományok doktorát a Szegedi Orvostudományi Egyetem kórbonctani intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát a szegedi, dr. Kulin Lászlót, az orvostudományok kandidátusát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekgyógyászati klinikájának tanszékvezető egyetemi tanárát a Debrece] ni Orvostudományi Egyetem I dékánjává kinevezte. Szovjet küldöttség az Országos Mezőgazdasági K állításon Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megtekintésére 4 tagú szovjet küldöttség érkezett Magyarországra. A küldöttség vezetője M. J. Parsikov mezőgazdasági miniszterhelyettes. Tagjai: J. K. Komárov, a Krasznodár-területi megyei mezőgazdasági főigazgatóság vezetője, B. M. Satov, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztériumának gépesítési főosztályvezetője ! és P. I. Rubelj gépállomási J igazgató.