Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-04 / 208. szám

Kedd, 1958. szeptember 4. 3 oelmhgybrorszoq Egy ruhagyári' dolgozó a tésztagyár készítményeire panaszkodik. Soraihoz mellé­kelte a Brüsszeli körút 35. szám alatti népboltban vásá­zlban volt, a Vörös Csillag esti előadásán. A moziban ta­pasztalt hiányosságokat kö­zölte levelében. „A elkésett közönség nemcsak a híradó rolt áru mintáját is. Levele alatt, hanem szünet után, a így hangzik: „Amikor az íz- nagy film vetítése közben is léses csomagoló köntöst fel- állandóan jött. Nemcsak en­bontottam, legnagyobb meg- gem, hanem valamennyi lepetésemre azt éreztem, be pontos embert zavart ez a vagyok csapva. Mert a két­tojásos tarhonyához felényi tojás nélküli fehéráru volt keverve. Becsületesebb mun­kát várunk a tésztagyár dol­gozóitól". Gyakran jár moziba Szabó László Szilágyi utca 1. szám alatti lakos, a minap is mo­népvándorlás. Miért nem sze reznek érvényt a mozi alkal­mazottai annak a rendelke­zésnek, melyet az ember nap mint nap, az újságból ol­vas — későn jövők csak a híradó utáni szünetben me­hetnek be a nézőtérre". Miért nincs víz a Szegedi MÜV Felépítményi Vasanyagjai)ló Vállalatnál ? Napközben ls többször elő­fordul, hogy nincs víz üze­münkben. Ilyenkor sajnos, nincs mit tennünk, tovább dolgozunk szomjasan, abban reménykedve, majd csak lesz. Délután fél négy körül telje­sen elfogy a víz. Olajos, pisz­kos munkát végzünk, s leg­nagyobb bosszúságunkra nem tudunk mosakodni, fürödni. Már több ízben reklamál­tunk az illetékeseknél, hogy miért nincs víz, s körülbelül a következő választ kaptuk: Vízhálózatunk alig bővült valamit a felszabadulás óta. mosdó létesült, s mindez a régi hálózatból „táplálkozik". Most következik tulajdon­képpen a lényeg, amiért a le­velem írom. Üzemünkhöz, a Paprikafeldolgozó Vállalat előtt megyünk el. Ott évek­kel ezelőtt fúrtak egy kutat, melynek a vizét egyáltalán nem használják. Egy ideig az utcára vezették ki a vizet. Most az udvarban folyik minden különösebb hasznon nélkül. Jó lenne, ha a Pap­rikafeldolgozó Vállalat nem a városi vizet használná fel, hanem a saját fúrású kút vizét — így talán nekünk ls Annál több szociális létesít­mény, bölcsőde, óvoda, üze- több víz jutna, mi konyha, üzemi fürdő, Szendrei József Évnyitó ünnepség a Mátyás téri iskolában Szombaton délután 5 óra­kor dobpergés törte meg a Mátyás téri iskola udvarán a feszült csendet. Hatvanöt kis elsőosztályos vonult el az iskola csapatzászlaja alatt, akik ebben az évben fogják először megismerni a betű­ket, a tudományos ismeretek alapjait Az évnyitó ünnepség a raj­tanácselnökök jelentésével kezdődött, ezután Galácsi elvtárs, vezető igazgató mon­dott ünnepi beszédet. Elmon­dotta, hogy a pedagógusok nagy szeretettel és gonddal készültek fel az elsőévesek fogadására. Krekuska Istvánná elv­társnő, a Hazafias Népfront nevében köszöntötte a tanu­lókat, pedagógusokat. Beszé­dében rámutatott a szülői munkaközösség nagy jelen­tőségére. A tanulók nevében B. Tóth Piroska mesélt az elsőéve­seknek az iskoláról. Szécsi Editke elsőosztályos köszön­tője után a tanulók megte­kintették tantermeiket, jö­vendő munkahelyeiket. Sziládl Sándor levelező — „Tarka-barka" címmel vidám estet rendez a Juhász Gyula Művelődési Otthon pénteken este 8 órai kezdet­tel. A műsorban a Szegedi Nemzeti Színház új művészei közül is többen fellépnek: Pethes Ferenc érdemes mű­vész, Bicskey Károly, Jászai Mari-díjas, Kádár Margit, Lády Zsuzsa, Benkő Béla, Markovits Vera, Mezey Ká­roly és Ujj József. A műsor­ban vidám jelenetek, opera­és operettrészletek, valamint balettszámok szerepelnek. Je­gyek a Juhász Gyula Műve­lődési Otthon irodájában válthatók. Először nem mentem iskolába tizenhat év után. Reggel már nem szóltak be hozzám a régi iskolatár­sak és nekik se fütyült senki a kapu előtt. Szét­széledtünk az ország­ban, elszoktunk végleg a csengőtől, a katedrá­tól — és a kedves diák­csínyektől. Dolgozunk — már nem az iskolában, de nem az iskola nélkül Sose szakadhat ei az ember az iskolai eszmé­lésektől. Ott tanultuk meg az élet bonyolult összefüggéseit az egy­szeregytől az integrálig, az egyestől az általáno­sig, a jelenségtől a lé­nyegig. Igaz, nem úgy, ahogy kellett volna. Szemrehányás ez önma­gunknak és intés nek­tek, most beiratkozó ta­nulóknak: az iskola készséget és vágyat ad a megismeréshez — de ennek alapján tovább kell tanulni az életet, a társadalom nagy iskolá­jában, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek és önmagunk tanítványa­ként — az eszme tanít­ványaként. Nos, fiúk, lányok, akik most már nélkü­lünk iratkoztok be az iskolákba, úgy készülje­tek, hogy ez az iskola még nehezebb és fele­lősségteljesebb lesz. Űgy készüljetek, hogy az élet sokkal bonyolultabb, mint az iskolában gon­dolja az ember, de kér­déseinek kibogozásához mégis az iskolai tanulás vezet el benneteket is. Szokatlan, hogy nem megyünk veletek, hogy kinőttünk az iskolapa­dokból — nekünk már az alkotó életbe kell be­lenőnünk. S milyen jó ehhez az a tudás, amit megszereztünk az isko­lában, az egyszeregytől az integrálig, a jelenség­től a lényegig... <-n) FIZETÉS UTÁN A fizetés, napokon és heteken család érdekében legjobbnak misként szerveznék meg a mim­keresztül szövögetett tervek beé- látta; lrájukat, többet kereshetnék, rése. Azok a dolgozók, akik bér- Nos, erről vall a két asszony. De így is jó, nagyon boldog bői, fizetésből élnek, a hónaikét - ,,, , ,, vagyok. Amikor a fizetés utáru nevezetes dátuma között légin- A CSaladalapitÓ vásárlással végzünk, olyan jó kdbb csak a kirakatból „vásárol- _ Vcrebélv Eva „ ncvem be. °«bon rakosgatni \ nak" Előre Icfogldózzák" ma- , . t - ^. , t t edényeket - vajon, bogy lenne gukr.akapapiant, szőnyeget, rá- mtat^íZ^ét iT' ,vT diót, egy öltönyt, egy selyem- ^^ e^oíí »* tobb rakosgatta valónk le­blúzt — kinek mi tetszik ldnek mire van gyerekesnek tűnik mi tetszik mcir. ,-,- , , , gyen, többet akarunk keresni. -iT-ükstae Es - °SS,f' Mm<,keüen lU dolfro71un,k igyekszünk még jobban dolgozm fiúik de íirv van a l uha;fyiíb,an' lU 18 1,smrrke<11- - versenyezünk az igényeink­,. . ., ',-.?/. . tünk meg. Eleg szepen keresünk, . . p s7.-,r.,i[07nj :s R7erctünk. fizetés napján első utjuk la- Wonla 2700_2900 forin(ot tu. kel^zfesjoz,»»^rctank, Az önálló asszony — Az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat vezetősége egy új háromszögű szíj-védő­burkolat megszerkesztésére hirdet pályázatot. Az új szíj­védőburkolatnak teljesen zártnak, balesetmentesnek, könyen elmozdíthatónak kell lennie. A beérkező legjobb Ián ahhoz az üzlethez vezet, dunk mnnk4nkkal összc,eremtc­amelvnck kirakata elolt elhata- n; Mostj szombnlon 900 íorin­rozták: ezt pedig megvesszük. ^ kapUmk el31cgként _ azírt Es így gondolkoznak: ha most ;,vcn kcvesc, mert esküv3nk _ Egyedül élek a kisfiammal, nem vesszük meg, elmegy a előit a K5lcfönüs Scg!t3 Tuka_ ak; most megy negyedik osztály­pénz, ha pedig megvesszük, majd fclvcUem 600 ío- ba. Szűrs Cyuláné a ncvem. lesz valahogy::: rintot ós most fizettem vissza az 1080 forint volt a múlt havi kc­És mindig lesz valahogy, mert utolsó részletet. Mar csak cgy- resetem, ebből majdnem 200 közben azért ügyelnek arra, harmada van meg — a többit forint az állandó kiadásom — a hogy a havonta a megélhetéshez elvásároltuk. Nagyon sokba ke- lakbérre, villanyra, vasúti bérlet* ,. rül egy új háztartás felszerelése ro — mert Hódmezővásárhelyről szükséges pénz megmaradjon. Ez _ csak csészékre -s i]ye„ apró. jArok be _ Í3 kisfiam zcnei 0k­az egyik típus. Van olyan is, ság0kra ráköltöttünk 100 forin- tatására. Ez a hónap anyagi aki összegyűjti megtakarítható tot. A konyhai bevásárlásra — szempontból igen szoros lesz pénzét, hogy egy komolyabb ru- lisztre, cukorra, zsírra, meg efíé- számunkra, mert kisfiamnak i.j i . _ i7, . ,.,_„, le apróságokra pedig ennek két- most kell hegedűt vennem, és hadarabot, vagy bútort vásárol- , , ,, ., , , ,, , . , ' BJ . , szeresét fordítottam. Nagyon ilyenkor kell összespórolnom n jon. Ahány ház — annyi szokás bosszanti bogy piros tejeskannát bízott-disznóra valót is. Az az — annyi terv a fizetés okos fel- sehol sem kaptam, hiszen min- elvem, bogy disznóvágás nél­használására. Egy azonban bi- den edényem piros. kiil nehezen boldogul egy család zonyos: a munkások gyarapod* Minden fizetéskor veszünk va- ezprt va8akarat,al bprakT nak nő az igényük szépen akar- lamit, - így lassan majdcsak havonta a 200 forintot a Kö esö­nak, nő az igényük, szépen akar szerfny kis oUho. nos Segito Takarekpenzlarba; 1 ' nunkat. Most egy rádió követ- a, 'Ppf> csak ,ozuta" k°* saját házuk táján is napról napra kczik c]vnn j/,80 forintos, azu- vetkezik n"'am 9 nlba- Nagyon jobban óhajtják — úgy akarnak lán egy téli kabát nekem — sok n beosztástól. Egy há* berendezkedni egész életmódjuk- „tána pcdig RZObabillorra kell "asszonynak gazdálkodni kell! ban, ahogy az társadalmunk gyűjteni. Karácsonyig még azt Tizenegy éve egyetlen tél sem eszméihez iUik. is SZCretnénk megvásárolni. ™Ú,U el nálu»k disznóvágás nól* Két asszonnyal beszélgettem a Rosszul esik, bogy nem keres- kül- 8 an,fg alIok a talpamon* napokban a Ruhagyárban - betek annyit, amennyire mun- pzutan sf"m lp8z ures 9 kamrám; mindkettő egyformán várta a kám után képes lennék. Az én fícm **S6t" dolgozom az üzem* fizetést, de mindegyik másként szalagomat a bélcskészítők nem bpn' de az6ta rájöttem, ho&y használta fel, - úgy, ahogy a győzik meg és tudom, hogy ba most cgy egyedülálló asszony is meg tud élni szépen —, ha sze* ret dolgozni és nem könnyelmű; Sokat megspórolhat cgy anya az­zal is, ha tud szabni, varrni. Én sok mindent megvarrok magam* nak is, kisfiamnak is, és ezt kü* lön keresetnek is számíthatom. Színházba, moziba keveset járok — a munka és az utazás* meg az otthoni tennivalók után ahhoz már fáradt vagyok. Min­den örömöm a fiam, szeretném; ba zenei érzéke kifejlődne. Ezért semmi áldozatot nem sajnálok; Mire a fizetést megkapom; már minden forintnak megvan a helye, Apróságok A földművesszövetkezetek és 216 egyénileg dolgozó pa­egyre több olyan árut gyűj- raszt állítja ki kiváló te­tenek be a dolgozó parasztok- nyészóllatait> tói, amelynek egy részét ex- 1 portálni is lehet. A jó mun- * ka eredményeként a SZÖ- Az állam az idén is lehe­VOSZ első félévi exportter- hogy a ffásítók , , ,„ , talapul kapják a facsemete­vet 102.8 százalékra teljesi- ket. Mindenki, aki kertjében, tette s ezzel több mint 38 gazdaságában fásítani akar, millió devizaforint értékű forgalmat bonyolított le. kérelmével forduljon a legkö­zelebbi erdészethez^ ahol in­gyen kapja a fenyő- és lomb­csemetéket. A kérelemhez mellékelni kell a helyi ta­A vasárnap megnyílt Or szágos Mezőgazdasági Kiállí- nács igazolását, tás területe 62 hold, amelyen 42 állandó épületben és 210 ideiglenes pavilonban 119 ál­lami gazdaság, 207 termelő­szövetkezet és 125 egyénileg dolgozó paraszt mutatja be a növénytermesztésben — Orosz, francia, német, angol nyelvtanfolyamot in­dít a Pedagógus Szakszerve­zet városi bizottsága. Be­iratkozás a szakszervezet iro­elért dájában szeptember 15-ig, es­javaslatot 300 forinttal dí- i eredményeit. Az istállókban te 6__8 óra között (Április 4. jazzák. ' 131 állami gazdaság, 176 tsz u. I., I. emelet). panaszkodik egy nöismerősöm. Férje a leglehetetlenebb órákban megy el hazulról. Kíváncsian teszem fel a kér­dést: mit hoz fel indokul a férj? — Mindig egyformát: horgászni vol­tam, vagy horgászni megyek . , • A forró nappalok után jól esik a kora hajnali séta a Tisza partján. Ezért is, és hogy megnézzem mit fog a férj, elindul­tam. Hát n Tisza partján tényleg hor­gásznak, de nem annyira a fiatalok, mint inkább a ,,hatodik X" felé járók. Még csak egy-két embert látni. A hasonlatok általában sántítanak. Ez a hasonlat is sántít: hallgat, mint a hal. Egy variáció, amely kevésbé sántít az újságíró szerint, így hangozhatna: hallgat, mint a horgász. Ha az ember gondolkozik is a dolgon* nehéz eldönteni: a hallgatást a haltól ta­nulta a horgász, vagy a horgásztól a hal. Szívesen csak arról beszél, hogy mekkora halat fogott. Hogy mekkorát, azt mind­nyájunk által ismert mozdulattal mu­tatja — egyik kezével a másik karjára csap, rendszerint csukló és könyék kö­zölt, ritkábban felkarjára. Ez az átlag horgász. Persze van ez alól is kivétel. Koránk-elők Bálint Gyula a kecsegéket "oktatja* türelemre •— "civilben* ugyanis pedagógus amikor vissza hozták, ajándékba adtak vagy 25 kiló pontyot. A rengeteg hal csínyre buzdította. Az egyik társát el­hívatta, s az alatt ő mind a négy bot­jára egy-egy rruísfél kilós pontyot akasz­tott. Amikor visszajött a társa, azonnal kirántotta az egyik botot. Rajta egy más­fél kilós ponty. Ki a másikat — azon is. S a harmadikon ... a negyediken ... Ez­zel fogták a „sátorfát", s hazafelé indul­tak ... Legalábbis a tőlük 50 méterre ülő, hajnal óla dohálódzó horgász mindezt így látta. Pedig csak a bokrokba bújtak el. Figyelték, mit tesz a másik. Az azon­nal fogta a cókmókját, s hatalmas ug­rásokkal megindult arra a helyre, ahol percek alatt ilyen ragyogó „fogás" volt. De neki már „nem volt. szerencséje". Az öreg horgászok közül még sokan emlékeznek arra az alsóvárosi fiatalem­berre, aki most öreg korában méhészke­dik, de valamikor pöndölhálóval akart ebédrevalót szerezni. Megpörgette 6 az összes ólmokat, hogy öreg horgásznak is becsületére vált volna. A baj ott kezdő­dött, hogy miközben csodálkozva nézte a nagy ívben messzire repülő ólmokat, elfelejtette kinyitnyi a száját, s a háló Ilyen Hegyi Pista bácsi, a Lenin utcai házmester. Elmondja, hogy 6 bizony harálsá os hálveregetés közben: mi- jolt közelebb a vízhez. Sőt, amint telik- sz"Í'ib"'\ >art°? része hot fogát minden lyen halat szeretsz? Ha mi is óvatosak múlik az idő, vérbeli horgászokhoz illő 35—36 íve horgászik, annyi halat, mint, aki fogott is már kélszerannyit akarunk lenni, akkor a választott halfajta nyugalommal veszi tudomásul, hogy „el­,,,„,.. • , ?• I...U. L*M i> (C/„„, unnv, u vuihs.IUI; u , „ ,,,ri u^itivi, LII M; I vciil (U UUlíUlSUl mond. Itt kell kitérném a mar teljesen , .. ..,..., , , •, . . , . ..„ . ,,,, , ,, .. .. , , ,..,-- i,.ii nevét nem kozohuh. Ezzel egy kibuvo kesett a talalkozórol. Csakis m/i/rnfn'-rtff no n / • , i / / , . . o — n I i n / I o/, i, / i /-. * (m* megszokott és o költői szabadsághoz ha­sonló „horgászi szabadságra". (Hazudj, csak rajt' ne fogjanak!) Természetesen ezt nemcsak úgy szabad értelmezni, hogyha nem fogott semmit, akkor leg­alább egy másfél kilós pontyot és két 60 dekás harcsát mond. Ez a „horgászi sza­badság" művelőinek egyik változata. A tnásik? A másik az mindent letagad, vi­tzont nem mindenkinek. Csak a kivéte­o, mert a lehetőségét zárjuk ki. harcsa pontos szokott lenni! orvosi beavatkozás nélkül eltávolította. Ennél kevésbé fájdalmas, ha az ember­nek műfogsora van. A pöndölhdlózás mesterével, az öreg Almást Mihály bá­M íg így tanakodom a parton valaki Próbálom vigasztalni, hogy holnap csiv,al ufyanis az történt, hogy egy fi­l^osTeteTkősTs' ^ eljön a harcsája. I fiába, nZ Sjg^SL^ önbizalomra utaló kijelentés hangzik el: sikerül jókedvre derítenem. Hangulata jy em sikerült Szabó bácsinak semmit se fogni. Megesik ez, s nem tra­„Vár engem egy harcsa!" Megérkezett a csak öltkor változik, amikor mindkettőnk ., „• . „,„,-• „ , , , fiatalos LdvZlpszítta arcúkabó Ala- szórakoztatására régi horgász históriákat ^ 'Jl'Z'k jos bácsi, aki ugyancsak már jó 30 éve rángatja ki vékony zsinórját hol hallal, hol anélkül az iszaptól szőke Tiszából. lcsrimF akiknél: halat ígér. Persze jobb- K» id3 miifvo elmegyek felé, megnó­ra-balra, megfontolás nélkül, jellemző zf,m: tényleg „várja-e" a harcsa? ügy- _ könnyelműséggel ígérget. Van olyan hor- látszik, nem volt pontos az órája, mert ragaszkodnak egy-egy helyhez. A felsza- egyre a „tutajt" figyeli: gász is — az óvatosabbak, és nagyvona- a harcsa késik a találkáról. Szabó bácsi baduláskor történt, hogy a szovjet kato- harcsa a találkozóra? lábbalc között — amelyik megkérdezi azonban türelmes, még egyszer sem ha- nák kölcsönkértek tőle cgy szákot, s Kozma Miklós kezd mesélni. Ekkor veszem észre, hogy ™ko? a ^hagyarban dolgozott A hor­a horgászok alapjában véve víg kedé- """ '"'mjérkeresetbol uzi Nem lyűek, jó humorú emberek. is lehet, mert ehhez szenvedely es türe­lem, vagy megszokás szükséges. Har­Méha úgy tűnik, mintha a horgászok minc év után már megszokássá válik, babonásak volnának. Görcsösen Kijön, leül a Tisza csendes partjára, s mikor jön a ITa míg tfz asszonyt megkér* deztem volna — annyi féle csalá* di „költségvetéssel" ismerked­tem volna meg. Azonban ez a két eset is elegendő ahhoz, hogy bepillantsunk a fizetésből élő munkások családi életébe, bogy lássuk boldogulásukat, vágyai* kat, szebbre, jobbra törekvésű* ket* (Simon) Biréságl hírek Sólyomi Antal 25 éves, ZÖLDSZÖV bevásárlási fel­ügyelő, Hódmezővásárhely, Szalay utca 7. szám alatti la­kost a városi bíróság társa­dalmi tulajdon sérelmére csalással és sikkasztással, is­mételten elkövetett lopás, három rendbeli 300 forinton felüli értékben elkövetett csalás, egy rendbeli tolvaj­szövetségben elkövetett lo­pás és egy rendbeli tiltott határétlépési kísérlet bűntet­tében találta bűnösnek és kétévi börtönre ítélte. Bűn­társát és barátját, Kakó Gyula 28 éves volt tsz-revi­zort, Hódmezővásárhely, Tégla utca 34. szám alatti lakost, aki részben Sólyomi Antallal együtt, részben kü­lön-külön követett el ugyan­ilyen bűncselekményeket, szintén kétévi börtönbünte­tésre ítélte a városi bíróság. Villamoson elkövetett zseb­tolvajlásért Miklós Horváth Ferenc, 28 éves büntetett elő­életű, Kecskemét, Vasi-hegy 199. szám alatti lakost egy év és 6 hónapi börtönre ítél­te. Miklós Horváth Ferenc bűncselekményét tetézte, hogy miután a rendőrség el­fogta, szökést kísérelt meg. Az ítélet nem jogerős. Egy egyiptomi nő Alexand­riában hármasikreknek adott életet s a gyermekek Gamal (Nasszer egyiptomi elnök egyik neve), Nehru és Tito nevet kapták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom