Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-29 / 230. szám

1EIMBGYRR0RSZBG 2 Szombat, 1956. szeptember 89. MI törtónt a külpolitikában ? IS enni nyilatkozott az olasz szocialista erők egyesülésének néhány aktuális kérdéséről ' A SZUEZI KÉRDÉS, amely már több mint kát hónapja az érdeklődés középpontjában áll, pillanatnyilag „izgnlommentcs". Hétfőn, októ­ber l-én azonban ismét íij szakasz kezdődik e kérdésben: Londonban összeül a Dulles-lervet támogató 18 ország londoni nagykövete, hogy megalakítsák a „Csatornát Használók Szövet­ság"-ét. Október 4-én, vagy 5-én pedig a Biz­tonsági Tanács kezdi ineg érdemben tárgyalni nz angol—francia, illetve az egyiptomi kor­mánynak a szuezi kérdéstől kapcsolatos pana­szjty, illetve beadványát. A szerdán és csütörtökön Párizsban tartott angol-francia megbeszélések alkalmával a két ország miniszterelnöke és külügyminisztere megállapodott, a Biztonsági Tanács ülésein és a londoni tanácskozásokon követendő közös ál­láspont részleteiben. Eden Párizsból történt liazaindulásakor kijelentette: nz angol és a francia kormányférfiak elhatározták, hogy to­vábbi rendelkezésig fenntartják a Földközi-ten­ger keleti medencéiében tett katonai jellegű óv­intézkedéseket, mindaddig, „amíg a jelenlegi feszültség nem csökken", Az angol sajtó pénteki lapjai nagy megeló' gedéssel (rnnk a brit és francia miniszterelnök, illetve külügyminiszter megbeszéléseinek ered­ményeiről. Megállapítják, hogy búr a nyugati államok együttműködése általában kielégítő, mégis, az. angol—francia barátság és szoros együttműködés az, amely alapja az eredmé­nyes nyugati politikának. Az, angol lapok fog­lalkoznak a francia kormány jelenlegi helyze­tével ls és abbeli véleményüknek adnak kifeje­zést, hogy nz angol—francia további lépések a szuezi kérdésben döntően hatnak ki Franciaor­szág politikai helyzetére. Egy esetleges kudarc a szuezi kérdésben — állapítják meg ezek a lapok — beláthatatlan következményekkel jár­hatna nemcsak fíuy Mollet kormányára, de az egész negyedik köztársaságra is. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön tartott sajtóértekezletén szintén a Szuezi-csutorna problémájával foglalkozott. Re­méli — mondotta —, hogy „Egyiptom végülis elfogadja a Szuezi-csatorna feletti _ vitának a csatornát használó országok érdekeit biztosító rendezését". Mint mondotta, „a megoldással kapcsolatos reményeit arra alapozza, hogy a Csatornát Használók Szövetsége olyan egész­séges intézkedések sorozatát fogadja majd eh hogy Egyiptom úgy látja majd. legjobb érde­keit szolgálja, ha együtthalad velük", * I poznznl bíróság tárgvalla a lúniusi Incidensek során elkövetelt bűncselekményeket Varsó: A poznani vajdasá­gi bíróság csütörtökön, szep­tember 27-ón megkezdte a tárgyalást két csoport ügyé­ben, amelyeknek tagjait az­zal vádolják, hogy a poznani incidensek alatt közönséges bűncselekményeket követ­tek el. A tárgyaláson megjelent Zofija Wasilkowska lengyel igazságügyminiszter, vala­mint számos neves lengyel rá (külföldi jogász is. Figyelem­mel kísérik a tárgyalást a lengyel és a külföldi sajtó képviselői: megjelent a tárgyalóterem­ben a TASZSZ,' az Üj Kína, a* ADN, a Reuter, ax AFP 1 és az IIP hírügynökségek, az Ifunuinité, a Neues Deutschland, a Daily Wor­'I ker, a New York Times és a londoni Times tudósí­tója. *A vádlottak egyik csoport­ját —JJ. Foltynowiczot, K. Zureket és J.'Srokát — azznl vádolják, hogy, a poznani pá­lyaudvaron ,meggyilkolták Z. Izderny tizedest, az államvé­delmi szervezet tagját, azon­kívül fosztogatásokat és lo­pásokat követtek el, A ta­nács elnöke Weislaw Celinski bíró. A vádlottak személyi ada­tainak felvétele után —ame­lyek során kiderült, hogy va­lamennyien büntetett előéle­tűek — megkezdődött a vád­irat felolvasása. Ugyanakkor egy másik te­remben Waclaw Zebrowski tanácselnök vezetésévei kez­dődött meg Z. Urbanek, J. Pocztowy, S. Jaworek, L. Wierzblckt, L. Piotrowaki, S, Kaufmann, L. Olejnlcza, J. Suwart és J. Bieganskl ügyé­nek tárgyalása. Ellenük az a vád, hogy a í„Á csatorna irányításának részleteit viszony­lag könnyen lehetne rendezni — folytatta Eisenhower —, amennyiben a vitatkozó felek kivétel nélkül követnék azt az alapelvet, hogy a csatornát használó országoknak nagy érdeke fűződik a csatornához" — mondotta, majd ki­jelentette: hajlandó elfogadni a csatorna üzem­hentartásának azt a módját, amelyet a Csatorna Használók Szövetsége kidolgozna a nemzetközi víziót számára. KÖZÖLTÜK MAR, hogy a nyugatnémet hadseregbe besorozandó „önkéntesek" szolgálati idejét ® bonni minisztertanács egy évben álla­pította meg. Ez az aránylag rövid szolgálati idő • német közvélemény nyomása alapján jött létre. Fi­gyelemreméltó, hogy az angol lapok jelentős többsége helyteleníti a bonni minisztertanács e rendelkezését. A Times című lap álláspontja szerint egy cv kevés a jelentős technikai isme­reteket igénylő fegyverek kezelésének elsajátí­tására. E rövid szolgálati idő — mint a lap írja — végülis szükségessé teszi egy zsoldoshndse­reg felállítását, a zsoldosliadseregről pedig a német népnek kellemetlen tapasztalatai vannak. A Times cikkének megértéséhez tudni kell, hogy a nyugatnémet hadsereg alakulataira az Eszakatlanti Szövetség és a Nyupateurópai Unió is igényt tart. A rövid szolgálati idő pe­dig sehogyan sem illilt hele a NATO és a Nyu­gateurópai Unió terveibe. VIETRO NF.NNI, az Olasz Szocialista Párt főtiütára pártjának központi bizottsága előtt tartott csütörtöki beszámolójában foglalkozott nz olasz szocialista erők egyesítésének kérdé­sével. Hangoztatta, hogy a legközelebbi válasz­tásokra Iwtfís választási platt/ormot kell előké­szíteni. Szakszervezeti vonatkozásban — elkép­zelése szerint — végső fokon a pártoktól és a kormánytól független, autonóm szövetséget kell felállítani. A pártnak a katolikusokkal fennálló kap­csolatairól Nenni azt mondotta, hogy e kapcso­latok egyáltalán nem terméketlenek. E kapcso­latokat tovább kell fejleszteni — jelentette ki, „Nem a vallás választja el egymástól a szocia­listákat és a kereszténydemokratákat, hanem a politika" — tetle hozzá. Ha a szocialista erők egyesítésének kommu­nistaellenes jelleget akarnánk adni — fejezte be beszámolóját Nenni —, ezzel kudarcra ítélnénk magát az egységet,. Rövid hutpotíiikai hirek N. Sx. Hruscsov Belgrád­ból jövet csütörtökön délben a Szovjetunióba érkezett. Ugyancsak a Szovjetunióba érkezett JOSZÍD Broz-Tito. ju­goszláv elnök és felesége, va­Az Élelmiszeripari üzemek dolgozóinak szakszervezeti taggyűlése elé AZ ÉLELMEZÉSI üzemék­ben dolgozók szakszervezeté­nek üzemi bizottságai szep­tember 28 és október 30 kö­zött tartják szakszervezeti taggyűléseiket. Megtárgyal­ják az Élelmezési Ipari Dol­gozók Szakszervezete harma­megbecsülésére tettek javas­latot. Minden bizonnyal foglal­koznak majd a szakszerve­zeti taggyűléseken az üzem önállóságával, a tervgazdál­kodással, és megtárgyalják az üzemi demokrácia kiszéie­gaintk bátrabbon lépnek fel a munkások jogos érdekeiért; megelőzik azokat a konflik­tusokat, melyek az Igazgatók és a munkások között kelet­kezhetnek, s rossz viszonyhoz vezethetnek. A mostani szakszervezeti dik országos kongresszusán sjtésének lehetőségeit is. He- gyűlésre az üzemi bizottsá­hozott határozatot, mely hosszú időre megmutatja a szakszervezet előtt álló fel­adatokat. Ahhoz azonban, hogy a szakszervezet minden tagja részt vegyen e határo­zat végrehajtásában, szüksé­ges, hogy azt jól megismerje lyea lesz, ha a taggyűléseken felvetik az Élelmiszer pari Minisztérium és szakszerve­zetünk vezetőségének azon el­határozását, hogy még ez év­ben intézkednek a természet­beni vásárlások rendszerének visszaállításáról, valamint es az üzem sajátosságainak, azt, hogy egy éven be'ül szün­a helyi adottságoknak meg­felelően alkalmazza. A terü­leti bizottság elhatározta, hogy a Szegedi Paprikafeldol­gozó Válla'atnái magnetofon­felvétel alapján ismerteti a harmadik kongresszus anya­gát, a beszámolót és a fanto­sabb hozzászólásokat. A taggyűléseket megelőző üzemi bizottsági üléseken máris figyelembe veszik a bizalmiak által javasolt prob­lémákat. Helyesnek tartjuk, hogy például a Szegedi Pap­tessük meg a folyamatos éj­szakai munkát a sütőiparban és térjünk ét a kétműszakos rendszerre. Az ötéves tervben előirányzott bérügyi intézke­dések módot nyújtanak arra is, hogy a kongresszuson el­hangzott jogos sérelmeket szakszervezetünk orvosol­hassa: A MOSTANI TAGGYŰ­LÉSEN bátran fel kell vetni, hogy üzemi bizottságaink ed­gok elnökei sokkal nagyobb gonddal készülnek fel, mint az elmúlt szakszervezeti tag­gyűlésre. Minden bizonnyal most nemcsak felolvassák a már meghozott határozatot, hanem az üzem problémáit, sajátosságát figyelembe véve készítik el beszámolóikat. Máris több helyen az üzemi bizottság tagjai a vállalat gazdasági és műszaki vezetői­vel közösen a dolgozók kí­vánságainak megfelelően dol­gozzák ki a határozati javas­lattervezetet, melyet, ha el­fogadnak a taggyűlésen, aa üzem egyik törvénye lesz. TUDJUK, NEHÉZ MUNKA a szakszervezeti taggyűlések megfelelő és jó előkészítése. Bízunk azonban abban, hogy keinek védelmével, nem in­rikafeldolgozó Vállalatnál az tézték önállóéi és gyorsan a ^IZv, S^ifr^n/ -e taagyüléseken szakszerveze­dolgozok mindennapos erde- ... , egészségre ártalmas munka­héyeken a munkaidő csök­kentésére, a Szegedi Kon­zervgyáriján pedig a selejt csökkentésére, valamint a dolgozó nők fokozottabb vitás problémákat. Emiatt előfordul még ma is, hogy a gazdasági vezetők megszegik a törvényeket. Ezen csak ak­kor tudunk véglegesen vál­toztatni, ha üzemi bizottsá­tünk minden tagja részt vesz, bátran elmondja sérelmeit és segítséget nyújt üzemi bizott­ságaink további munkájához. Török László, ÉDOSZ Csongrád megyei Területi Bizottságának elnöke összefoglaló hol veti Az M. gyerekek ügyéről EGY HATÁSOS eszközök- írás. Ezek a levelek ugyanis kei megírt cikk jelent meg a a cikk szerzőjének, Söntjén június 28-1 zavargások alatt lamint a kíséretünkben lévő fegyvereket loptak a bör­tönből és azokkal tüzeltek az államvédelmi funkcio­náriusokra. Ennél a tárgyalásnál a szemé­lyi adatok felvétele után a védelem két indítványt ter­jesztett elő. Az első indít­ványban a tárgyalás elha­lasztását kérik, hogy a véde­lem alaposabban tanulmá­nyozhassa a vádiratot. Az ügyvéd elismerte, hogy ren­delkezésre állt a törvényben előírt idő, de tekintettel en­nek az ügynek kivételes jel­legére, a szokottnál hosszabb időre van szükség a felké­szüléshez. A második indít­ványban néhány neves szo­ciológus szakértőként való kihallgatását kérik. A tanács az első indítványt elutasította, rámutatva arra, hogy a védelemnek megadták az alkalmat az ügy alapos ta­nulmányozására, n bíróság tisztviselői túlóráztak azért, hogy idejében rendelkezésre bocsáthassák a dossziét. A második indítványt a tanács elfogadta és engedélyezte, hogy a megnevezett szocioló­gusokat szakértőként kihall­gassák. Ezután megkezdő­dött a vádirat felolvasása. Alekszandar Rankovlcs, a szövetségi vógrdhaltó tanács elnökihelyettese, Gyuro Pu­car, Bosznia és Hercegovina nemzetgyűlésének elnöke és Firjubin belgrádi szovjet nagykövet. Délután Tito elnök és fele­sége, N. Sz. Hruscsov és Tito elvtárs kísérete a Krím déli partvidékére utaztak, ahol a jugoszláv vendégek üdülni fognak: Délmagyarország május 13-i számában: Megtagadhatja-e a 8 M.-gyerek édesapját cím­mel. A Szociális Otthonban élő M. bácsi halk zokogását ecsetelő szentimentális írás megríkatott jó néhány szülőt ós gyermeket Szegeden, csak éppen az M.-gyerekek -önző és kegyetlen szívét- nem tudta megindítani. Jöttek a hozzászólások, kezdetben pró és később kontra. A szerzők egyik ré­sze követelte, hogy az M.-gye­rekefc tartsák el apjukat, aki "éjt-nappallá téve * izzadt, szenvedett, míg felnevelte őket*. A szerzők másik része — a valóságos helyzetet is­merve — az M.-gyerekek pártjára állt. Az újság az elöbhiek véleményéből közzé tett néhányat, az utóbbiak véleményéről nem jelent meg NéphadseregSnk továbbra ís ébren őrködik népünk békéje és szabadsága felett A honvédelmi miniszter napiparancsa As NDK-t önkényesen elhagyók visszatérhetnek hazájukba Berlin: A Német Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnöksége mellett műkö­dő sajtóhivatal közlése sze­rint az NDK kormánya nyi­latkozatot hozott nyilvános­ságra a köztársaságot önké nvesen elhagyott személyek­ről. A nyilatkozat hangsúlyoz­za: mindazok, akik elhagy­ták a Német Demokratikus Köztársaság területét és most Nyugnt-Németország­ból > vissza kívánnak térni, semmiféle büntetésben nem részesülnek és egyenjogú polgárokként fogják őket kezelni. Azok pedig, akik valamilyen törvénybe ütkö­ző tettük következményei elől menekülve hagyták el a Német Demokratikus Köz­társaságot és most vissza kívánnak térni, számíthat­nak arra, hogy ugyanazzal a nagyvonalúsággal fogják ügyüket kezelni, mint annaa a húszezer elítéltnek ügyét, akiket kiengedtek a börtö­nökből. A nyilatkozat végül fel­szólítja a Nyugat-Németor­szágban élő fiatalokat, ne engedjék magukat eszköz­ként felhasználni a bonni zsoldoshadsereg háború i terveinek valóraváltására, ­Ma, szeptember 29-én ünnepli honvédlégünk a magyar nép­hadsereg napját. Ebből az alka­lomból Bata István elvtárs, ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter paranrsot adott ki, amely­következetes békeakaratát, elha­tározta néphadseregünk létszá­mának ismételt csökkentését. Ugyanakkor békénk és szabad­ságunk szocialista vívmányai­nak védelme megköveteli had­ben többek között megállapítja: serrgünk fegyverzetének, harci Az idei néphadsereg napját technikájának és kiképzésének népi demokráciánk gazdasági és további korszerűsítését. Pártunk, politikai sikerei közepette iinne- kormányunk és egi^z népünk peljük. A Központi Vezetőség azt várja tőlünk, hogv erőnket jiiliusi határozatainak követke­zetes végrehajtása biztosítja ha­zánkban a párt egységének meg­szilárdítását, a szocialista demo­kratizmus tovább fejlődését, a népjólét emelését, a szocializ­mus sikeres építéséi. Megszilár­dul népünk egysége és a jobb jövőbe vetett bizalma, egyre jobban kibontakozik alkotó ereje. Néphadseregünk katonái, akárcsak dolgozó népünk, még egységesebben tömörülnek pár­tunk és kormányunk köré és mint eddig is mindig, készek a párt és a kormány utasításainak fegyelmezett végrehajtására. Népköztársaságunk kormá­nya, hogy kifejezésre juttassa a nem kímélve teljesítsük megtisz­telő feladatainkat, továbbra ii éberen és odaadóan őrködjünk szocialista hazánk biztonsága, népünk békéje és szabadsága felett. A néphadsereg napján — hangzik a parancs további ré­szo — köszönetet mondunk pár­tunknak és kormányunknak, egész dolgozó népünknek azért a szereletért és állandó gondos­kodásért, amellyel körülveszi néphadseregünket. Minden tet­tünkkel erősítsük dolgozó né­pünk és hadseregünk kapcsola­tit: A honvédelmi miniszter pa­rancsa dolgozó népünk, par­tunk és a néphadsereg éltetésé­vel fejeződik be; ** (/-•. Péternek a nevére szóltak, aki gondosan félre rakta azo­kat. Pedig érdemes lett vdlna egyet-kettőt ezekből is a nyil­vánosság elé tárni. Varga Já­nosnak már unokái vannak, mégis az M.-gyerekek mel­lett szólt: "A pénzt — írta — az apjuk mind elvitte a kocs­mába és a kártyakompániába, a gyerekek pedig hulladék­élelem után keresgéltek. "Fá­radságos* élete nem volt ve­szély nélküli. Egy kártya­csata után egyik szemét ki­ütötték és a kapott "szerze­ményt* sokszorosan kiosztot­ta otthon a csalódban. Egye­dül az anyjuknak köszönhető, hogy a gyermekek emberré lettek, akik a lét alapjának a munkát tartják. Egyszer az apjuk kifosztotta a keserves munkával berendezett lakást, elvitt minden ruhát és elkár­tyázta. Én teljesen igazságos­nak tartam a fiatalok dönté­sét .. .* AMlG A KÖRÜLMÉNYE­KET csak az újságcikkből is­merő szegedi olvasók sajnál­koztak M.-bácsi számkive­tettségén, és elítélték a "té­kozló fiúkat*, a Cserepes-so­ron összeszaladták az M.-gye­rekek szomszédai és tiltakoz­tak a cikk ellen. Aztán meg­fogalmazták válaszukat, ti­zennyolcan aláírták és el­küldték a cikkíró nevére. Legtöbbjük 13—20 év óta is­meri az M.-családot. A levél magva-veleje így hangzik: "M.-bácsi nem dol­gozott, évekre elhagyta csa­ládjót, s mint kereskedelmi utazó élte világát. Egy fillért sem adott soha haza. Ugyan­akkor a gyerekek a legna­gyobb télben is csuparongy tornacipőben jártak, de ebből is csak egy pár volt két gye­reknek. Szerencsétlen felesé­gének köszönhető, hogy a nyolc gyerekből becsületes dolgozó ember lett. Jellemző eset, hogy gyerekei keserve­sen, közös erővel h'zlaltak egy kis disznót, M.-bócsi pe­dig egy éjjel kirámolta a fél spájzot és az élelmet eladta. Amikor a gyerekek ruhát vettek neki, azt is eladta ma­gáról. Egy alkalommal, mi­kor a nyomor mtatt szintén elhagyta családját, a Totón nyert 6—7 ezer forintot. Ebből azonban csak a két legkisebb lányának vett mintegy 209 forint értékű ruhafélét, a többit elverte, majd topron­gyosa/n hazaállítölt. Nem kí­vánhatja senki az M.-gyere­kektől, hogy apjukat haza vi­gyék és kitegyék magukat annak, hogy fáradságos mun­kával szerzett kis otthonuk Újra üres legyen. Az M.-gye­rekeket nem kipellengérezni kellett volna az újságban, ha­nem példaképül állítani oda sok fiatal elé, hogy a legször­nyűbb elesettségben is meg lehet maradni becsületes dol­gozó embernek«. HASONLÓKAT írt Ruzies­ka Lászlóné, a Szegedi Szőr­me- és Bőrruhakészítő dolgo­zója, Csábrágt László és má­sok, de ezek a levelek sem láttak napvilágot. Tudta-e Sömjén Péter; hogy nem igaz, amit ír? Tudta. M. Mária figyelmez­tette, hogy az éremnek két oldala van, s nem igaz, hogy az apjuk felnevelte, vagy egyáltalán nevelte őket. Söm­jén elvtárs mégis azt vála­szolta neki: "Olyan cikket írok ebből, hogy sírni fognak az emberek, ha olvassák*: Ezek szerint tehát Sömjén, Péter már eleve függetlení­tette magát a tényektől, mert látta ha figyelembe veszi a reális helyzetet, akikor nem írhat semmit, hiszen annyira az M.-gyerekek családi ügye­rői van szó, hogy abba senki­nek sLncs beleszólása. A Cse­repes-sori asszonyok és má­sok, akik jól ismerik az M.­gyerekek apjuk okozta kál­váriáját, csak háborogni tud­nak az újságíró ilyen ájtatos fizemforgatásán: "... állan­dóan édesapámra gondolok, no meg arra: milyen jó is, hogy van neki gyermeke, aki féltve szereti és mindig gon­doskodik majd róla*. Valószí­nűleg az ő édesapja mindent megadott neki. sőt kényez­tette is. Világos azonban, hogy az M.-gyerekek nem ilyen apai bánsámódban ré­szesültek, az ő sorsuk egészen szomorú kivétel, ők is szeret­nék szeretni az apjukat, aho­gyan legtöbb gyermek, de nem ők a hibásak abban, hogy M.-bácsiban szinte soha nem az apát, hanem szenvedéseik kútfejét látták. Az igazságnak tartoztunk azzal, hogy mindezt elmond­juk az M.-gyerekekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom