Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-28 / 229. szám

Péntek, 1956. szeptember 28. GYÓGYFÜRDŐT LÉTESÍTETTEK a Szegedi Kenderfonógyárban delmhtirorkw Ez az esztendő csodálato­san szép eredményeket ho­zott a dolgozók egészség­ügyi ellátására és betegsé­gük gyógyítására a Szeged. Kenderforiógyárban. A nagy munkástömeget foglalkozta­tó üzem orvosi rendelőjét kibővítették és modernizál­ták: tökéletesen felszerelt nőgyógyászati és fogászati szakrendelőt építettek, spe­ciális gyógyító berendezések­kel gazdagították a rende­lők felszerelését. Az üzem fiatal orvosa, dr. Balassa Miklós, hosszú és gondos megfigyelések, ta­pasztalatgyűjtés alapján megállapította, hogy az üze­mi krónikus megbetegedések két csoportra oszlanak. Az üzemi munka termé­szete miatt légzőszervi és a mozgásszervi megbe­tegedések a leggyakoriah­bak. A mozgásszervi megbetege­déseket elsősorban azokon figyelhette meg, akik mái évtizedek óta az üzemben dolgoznak és az üzem régi, fogyatékos egészségügyi el­látottsága miatt különböző szülékkel enyhítik. Most, a reumatikus megbetegedése- legújabb, s ket szereztek. A légzőszervi megbetegedések, sajnos, a munka természete miatt még ma sem szűntek meg teljesen. Dr. Balassa Miklós orvos Szűcs István munkavédelmi megbízottal a fehsmeré-. után azonnal sürgette, hogy az üzem orvosi rendelőjét és gyógyászati eszközeit ennek a két betegségnek a gyógyí­tása és megelőzése érdeké­ben gazdagítani kell. Az üzem vezetősége megértéssel fogadta a kezdeményezés, és a kollektív szerződésben is felelősséget vállalt meg­valósításáért. Már folyamatban van a légzőszervi megbetegedé­sek helyi gyógyítására és kezelésére egy úgyneve­zett inhaláló készülék al­kalmazása. A különböző neuralgiás megbetegedéseket, isiásokat és derék-, vagy idegbántal­az országban ls párját rit­kító létesítményként pe­dig elkészült az üzem há­zi iszapkezelő gyógyfürdő­je, amelyben naponta 20—25 dolgozót tudnak gyógykeze­lésben részesíteni. Az egész fürdő építését az üzem dolgozói végezték el. A több helyiségből álló gyógyfürdő sok tekintetben a városi fürdőnél is moder­nebb. (A házilag megépített iszapfőző kazánt az üzem dolgozói nevében máris ajánlanánk lemásolásra a Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalatnak.) Nemcsak iszappakolást, hanem különböző speciális fürdőket is biztosít az üzem saját dolgozóinak — neveze­tesen elektromos gyógyfür­dőt, kénmáj- és savas fürdő­ket — s ezzel párhuzamosan szakszerű gyógymasszázst i . A nagyszerű úi létesít­ményt ma, pénteken ün. Igazságos lakáselosztást 1 Bonyodalmak egy lakás körül Mikszáth Kálmán utca 26. gyon bíztatóan mondta: „B" épület, 7. szekció, 3-as „Szépfalusi elvtárs, a követ­számú lakás: — igen, erről kező üres lakás a magáé..." van szó. 1955. októberében a Ragyogó alkalom adódó .t Marx téri új bérházak át- az ígéret teljesítésére ez év adásakor ezt a lakást a Ve- szeptember 3-án. Franczia gyí- és Energiaügyi Minisz- Ottó mérnök ugyanis a tech­térium szolgálati lakásakért nikummal együtt Kazincbar­a szegedi Irinyi János Vegy- cikára költözött. Így meg ipari Technikum kapta meg. Mint szokásos, a munkahe­lyen bizottság döntött, kié legyen a lakás. A legigény­jogosultabb tanár, Szépfalu­si József kapta meg, aki üresedett a lakás, — az a lakás, amely két napig Szépfalusi József tanáré volt. Szépfalusiék be is köl­töztek a lakásba. Tudták, hogy ez a törvényesség meg­a{jósánál, Lőrincz Pálnál la- szegése, de úgy gondoltáK, kott, az Uzsoki utca 8. szám az ígéretek és igényjogosult­makat az üzem rendelőjé- nepélyesen adják át a dolgo­ben infravörös sugárzó ké- zóknak. Miről írjon a „Délmagyarország ? Ankét a axerkesalőtiégben l< Ma, szeptember 28-án, pénteken délután 5 órakor ismét ankétot tartunk szer­kesztőségünk klubhelyisé­gében (Lenin utca 11. Eme­let) „Miről írjon a Délma­gyarország" cimmcl. Kérjük lapunk olvasóit, levelezőit, tudósítóit, jöjjenek el an­kétunkra, mondják el véle­ményüket a lapról, s tegye­nek javaslatot, mivel foglal­kozzon a jövőben a „Délma­gyarország". HÍREK Lobogózzuk fel házainkat a néphadsereg ünnepére Szeged megyei Jogú város tanácsának végrehajtó bizott­sága felhívja a város lakos­ságának figyelmét, hogy a néphadsereg napjának tiszte­letére, honvédségünk megbe­csülésének kifejezőjeként szeptember 28-án 2<1-én és 30­án lobogózzák fel Szeged há­zait. — 186 elsőéves orvostan­hallgató és 83 gyógyszerész­hallgató kezdte meg a Sze­gedi Orvostudományi Egyete­men az idei tanévben tanul­mányai*. A mostani 83-as lét- H^OIH számmal a szükséglet szerint mérnök, aki a fűrész- és le­elegendő gyógyszerész-hali- mezijaar előtt álló feladatok­gató nyert felvételt az egye- ról — különös tekintettel — A Szegedi Nemzeti Színház szombat délután 3 órai ifjúsági előadásán Mo­zart: Don Jüan című operá­jának Donna Anna szerepét Papp Júlia érdemes művész, a Fővárosi Operaház tagja, mint vendég, alakítja. — Jólsikerült klubestet tar­tott szerdán este a Faipari Tudományos Egyesület Sze­gedi Csoportja a MTESZ Horváth Mihály utcai helyi­ségébein. A klubnapon részt vett az Országos Erdészeti Főigazgatóság Fűrész- és Le­mezipar igazgatója, Stróbl Kálmán és Török Attila fő­\fyte$edi dtálkák ÖNKI SZOLGÁLÓ BOLT ­VAGY NÉPBÜFÉ? A Fáklya-mozi mellett, a Széchenyi tér sarkin lévő volt élelmiszerboltban tSrik­zúzzák a falat, bővítik a he­lyiséget, sok-sok ezer forintot beruháznak az átépítésbe, hogy — önkiszolgálóboltot lé­tesítsenek. Akik a budapesti önkiszolgálóboltok működésé­ről tapasztalatot szereztek — beleértve a szegedi szakem­bereket — egyenesen vétkes dolognak tartják ezt a beru­házást, mondván: „Több lesz az ellenőrző alkalmazott, mint a vásárló." A létesülő bolt vállalatigazgatójának is ez a véleménye. Akkor minek csinálják? „Mert a minisztérium elren­delte, még pénzt ls adott hoz­zá'' — hangzik a hivatalos válasz. Furcsa dolog: senki sem akarja — mégis ránk erőltetik ezt az önkiszolgáló­boltot. Sokan beszélnek arról, hogy évek óta miért nem erőltettek már Szegedre egy népbüfét?! Az sokkal jobban kellene, mint ez az önktszolgálóbolt. MT alatt. Lőrincz Pál lakása egy szoba-konyhából állt. Itt lakott feleségével, egyik lányával és a Szépfalusi­családdal — két gyermek, férj és felpség. A lakás egészségtelen, vizes, a pad­ló rothadt, s ami a legsúlyo­sabb: Lőrincz Pál fertőző tüdőbeteg. Az orvosi igazo­lások sürgették az illetéke­seket, hogy Szépfalusi Jó­zsef mielőbb lakást kapjon gyermekei és saját egészsé­ge megóvása érdekében Ezenfelül: Szépfalusi taná akinek otthon készülni kell a másnapi órára, — felesége ság alapján senkié másé nem lehet a lakás, csak az övé. Tévedtek. A minisztérium úgy döntött, hogy a Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalatnak adja át a la- Józsefet, hogy nyolc kást. Itt szintén — legalább- belül költözzék ki a is gondoljuk — összeült a bi­zottság, s döntött a lakás fe­lett. A legjobb akarattal sem mondhatjuk azonban, hogy igazságosan. Nem is­merem a DAV dolgozóinak lakásproblémáit, csak egy utca 6. szám alatt Lakik, édesapja gyönyörű, jól be­rendezett kétszobás összkom­fortos házában, szüleivel es 13 éves lányával. Az nyílt titok, hogy Zanáné édesapja árulja a házát — annál is inkább, mivel az ablakban hirdetik ezt — s Szegedre költöznek majd. Simán megy a dolog, itt már biztosítva van a lakás — hála a DÁV lakáselosztó bizottsága kö­rültekintő munkájának —, s ők a házért kapott 120 ezer forintból majd gondtalanul megélnek. A DÁV hivatalosan, lát­szatra törvényesen intézi dolgait, a minisztériuma is segíti ebben. Az I. kerületi Tanács lakásügyi előadójá­val felszólíttatta Szépfalusi napon lakás­ból, mert különben karhata­lommal költöztetik vissza az Uzsoki utca 8. szám alá, az „eredeti lakásába", a fertő­zött tüdőbeteghez. Ki vál­lalja ezért a felelősséget S az így megüresedett két­r. emberét, Vígh Ferencét, aki- szobás lakásba a „jogos" tu­temre. A gyógyszerész-hall­gatók létszáma 25 százalék­kal magasabb, mint a fölsza­badulás előtt volt. — Teljesítette harmadik ne­gyedévi tervét szeptember 24-én a Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat. — Nagy sikerrel mutatta be a szegedi Postás Szín ját­szócsoport Moliére Scapin csinjei című vígjátékát Sze­geden, Szőregein, Tiszaszige­ten, Röszkén — és Budapes­ten. Kiváló művészi teljesít­ményt nyújtott Mészáros László, Csorba András, Gom­bos József és Mandler Ernő. Dicséret illeti Fekete István elvtársat, a színjátszó-csoport vezetőjét is. Szeged faiparára — tartott értékes tájékoztatót. — Zenés fejtörővel egybe­kötött családi estet rendez a Juhász Gyula Művelődési Otthon ma este 8 órakor. gyógyszerész-hallgató — aki nek tanulni kell, s az Uzso­ki utca 8. számú ház kony­hájában, ahol mostak, főz­tek és a gyermekek ott tar­tózkodtak, ez szinte lehetet­len volt. Érthető, hogy nagy volt a család öröme, amikor érte­sültek a döntésről. Az öröm azonban nem tar­tott sokáig. „Magasabb i szempontok" figyelembe vé­telével úgy döntött a minisz­! térium — hozta a hírt Sán dor István, a technikum igazgatója —, hogy az új la­kást egy mérnök kapja meg, akit majd Szegedre helyez­| nek. Mint derült égből az I istennyila — úgy hatott a ] hír. Szépfalusiék nem kap­] ták meg a lakást. A boldo? i tulajdonosok már rég be­j költöztek az új bérházba, a ! 7-es szekció 3-as számú la­j kás üresen állt. Egy hónapig a lakbért a Vegyipari Tech­nikum fizette, s várta, majd csak jön a mérnök, Francia Ottó. Novemberben meg ,'s érkezett, de sajnos, beteg volt, s egész évben egyetlen órán át sem tanított. Szép­falusi József viszont lakáso­kat igényelt. A tanácsnál, a minisztériumban járt eb­ben az ügyben. A miniszté • rium oktatási osztályán sok szép ígéretet kapott. Potecz­né elvtársnő legutóbb is na­nek nyolc gyermeke van, s igen mostoha körülmények között él. Helyesebben, most már két ember lakásproblé­májáról tudok, mert a bi­zottság döntése után meg­néztem Zana Lászlóné la­kás-igényjogosultságát is, lajdonos, Zana Lászlóné lá­nyával együtt majd beköl­tözik? Mit szól mindehhez a DÁV „lakáselosztó bizottsá­ga", Poteczné elvtársnő a minisztériumban és Zaná­né? És mit szólnak ehhez a akinek a bizottság odaítélte Vígh Ferencek, a Vegyipari a szolgálati lakást. Technikum tanárai és a sok Zana Lászlóné Hódmező- lakásnélküli dolgozó?! vásárhelyen, á Vöröslobogó Horváth Zsuisa Esy rfimhír margóidra: Nem emelak a cigaretta* és a dohánytéiék árát Néhány nap óta furcsa hír rók terjesztik. tartja kétségbeesésben a do­hányzókat. Egyeseik felelőtle­nül azt terjesztik, hogy októ­ber I-tői duplájára emelik a dohány és a cigaretta árat. A nikotin kedvelői most ijedten járják a trafikokat és kinek, mennyi a pénze, a szo­kottnál nagyobb mennyiséget vásárol kedvelt cigarettájá­ból. Nehéz megállapítani, hogy ez a rémhír honnan ered, egy azonban bizonyos, sem­mi alapja nincs, így tájékoztat Babos Zol­tán, élelmiszeripari minisz­terhelyettes is: — Nem tudom, honnan ve­szik az emberek, hogy fel­emeljük a dohány és a ciga­retta árát. Ez rémhír és csak felelőtlen, zavart kelteni aka­A dohányipar elegendő készlettel rendelkezik, te­hát az igényeket továbbra is ki tudjuk elégíteni. Nem emeliük az árakat és egyik cigarettafajtának sem csökkentjük a gyártásót. Sőt, az idei jó termés fermentá­lását már megkezdtük, s azt tervezzük, hogy a jövő évben újabb cigarettával és pipa­dohányfélékkel bővítjük a választékot. Hasonlóan nyilatkozik Bi­hari Ferenc, a Belkereske­delmi Minisztérium élelm'i­szerfőigazgatóságának veze­tője. — Szó sincs arról, hogy ok­tóber l-től, vagy esetleg ké­sőbb emeljük a dohány és a cigaretták árát. Ez légből ka­pott koholmány. 1 * » » »< M ár a kezdet is volt. szívdobogtató Október 2-án Babits em'ékűimepség Szegeden Szabó Lőrinc emlékezik meg a költőről A Babits Mihály költésze­tét kedvelő szegediek egy mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy október 2-án Babits Mihály emlékünnep­séget rendezzenek Szegeden. Ezt a kívánságot a Társada­lom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ma­góévá tette. A Társulat ren­dezésében október 2-án em­lékestet tartanak abból az al­kalomból, hogy 50 évvel ez­előtt Babits Mihály, a költő, mint a szegedi főreáliskola tanára városunkba érkezett, ahol a Partizán utca 16. szá­mú házban lakott. Az emlékünnepséget októ­ber 2-án este fél 8 órakor a TTIT Horváth Mihály utca 8. II. emelet klubhelyiségében rendezik, ahol Szabó Lőrinc, az ismert költő és műfordító tart előadást Babits Mihály­ról; Piroska nem a/kart eljönni a há­zasságközvetítőhöz. Nem hitte cl, hogy a Farkas bácsi által közvetí­tett házasság is van olyan jó, mint a sablonos, a szokványos. Sőt! Itt nem befolyásolja a házasulandó fe­leket a holdfény, csákolódzás, — esetleg szerelem, hanem a puszta, reá­lis valóság dönt. De győztem. Végre ott álltunk a Kossuth Lajos utcai ház foghíjas kövezető, udvarán és azon tanakod­tunk: melyik ajtó lehet Fartkas bá­csié? Egyszerű lett volna persze meg­kérdezni, de erre egyikünk sem vál­lalkozott. Végül az udvar mélyén levő asztalos műhelyből előjött egy fiú. Zöld kötény volt eléje Ikötve — igazi inaskötény — kezét zsebre dugta, sapkáját a fejebúbjára tólta, szeme egyszerre cinikos és szemtelen lett; olyannyira inas, hogy már meg­rendezettnek hat. — Farkas bácsit keresik? — kér­dezte és szemével az udvari lakások egyike felé intett. Piroska arca lángba borult. — Nem, dehogy. Egy ismerősünk­re várunk, — dadogta és a köveik kö­zött bujkáló füvet fikszirozta. Ez nyilvánvaló hazugság volt, de a fiú csak a vállán rándított és ma• PIROSK4 ÉS A FARKAS Es szíves mozdulattal tessékelt a nyitott ajtajú szoba felé. Tömény folkhagyma és savanyú­káposzta szag fogadott a bútorokkal telezsúfolt kicsiny szobában. Itt, egy Szent Antal-szobor védelme alatt iilt Farkas bácsi. Ez lenne a híres házasságközve­títő?­A simléderes bőrsapka alól egy kicsire összeaszalodott sárga arc né­zett ránk. Az egész gyereknagyságú emberkében csalk a gyikfiirgeségfí szem és a kackiásra pödört bajusz élt. Az utóbbi olyan volt, mint az első világháború továbbszolgáló ka­tonáié. Szemében a ravasz ember sandasága keveredett az öregség visszfényivei. /I vatosan, vigyázva kezdtem a " beszélgetést, hiszen az ör:g­nek nincs biztonságot adó engedélye. (Felszabadulás előtt temetkezési vál­lalkozó volt.) — A kis húgom miatt jöttünk — mondtam, és részvétteljes pillantást vetettem Piroslkára, alki igazán „Pi­roska" volt. Szemét szendén lesütöt­te, és úgy igyekezett ülni, hogy mi­gunlkra hagyott bennünket. Égett uz nél tetszetősebbnek hasson, arcunk a pillantásától, de mindegy, — Három évig udvarolt neki egy fő, hogy a szemvillanása elárulta: -fiú, s most két nap alatt, egy másik melyük ajtó mögött lakik Farkas bá­csi? A kopogásra egy igazi, hamisítat­lan anyóka jött ajtót nyitni. Haja hófehér, tekintete jóságos, ruhája tisztes volt. Rossz ajtót célzott meg a fiú — gondoltam, és Piroskával összenéztünk. De valamit azért mon­dani kellett. — Nem lakiik itt véletlenül Farkas Ferenc? Az anyóka jóságos tekintete meg sem rebbent. — Dehogynem, nőt vett el. Miközben beszéltem, Farkas bácsi tekintetét ott éreztem az arcomon. Rebbenés, izgalom nélkül nézett, akár egy vizsgálóbíró. Tudtam, hogy az dől most el: hisz-e nékünk, vagy sem? — El akar a városból kerülni, vi­dékre szeretne férjhez menni. Gon­doltuk, hogy Farkas bácsi segíthetne, tanácsot adhatna. Az öreg nem hagyta jóvá egy fej­bólintással amit mondtam, hallgat, s nézett, — Van Piroska szüleinek egy kis háza Sándorfalván. Ha férjhez men­ne, a szülei ráíratnák — tettem hoz­zá, mert éreztem, hogy keveset mondtam ahhoz, hogy az öreget szó­ra bírjam. Mint az automata, mikor felhúz­zák, úgy elevenedett meg a Ikis sárga, aszott arc. — Fájnak a lábaim, nehezen moz­dulok és már mostanában — dekáz­ta a szavakat és a bizalmat Farkas bácsi. — Hát akkor úgy látszik, hiába jöttünlk, — játszottam ki az utolsó tromfot, s indultunk az ajtó fe'é. A régi, de annyiszor bevált trükk, most is hatott. Az eddig alacsony, széles ablakdeszkának támaszkodó Farkas néni jóságos tekintete ijed­ten rebbent és szemrehányó, dühös üzenetet közvetített az öregjének. — Üljenek csa'fc vissza lelkecsiké­im, tréfált csak a bácsi. A minap kommendálta el a tanítóné asszonyt, tegnap meg egy harmincnyolc éves elvált asszonynak talált párt. Milyen embert gondolt Piroska? — fordulí a húgom felé. — És most már minden úgy ment, mint a karikacsapás. Piroska 35—iC év körüli iparost választott. A választék pedig bő, mindé.i n igényt kielégítő volt. öt an­két éves asztalostól (ez nem jó, ez öreg, — vetette közbe Piroska) har­minchat éves kocsisig (ez meg dur­va, goromba), minden akad. De Pi­roskának egy sem tetszett, egyre vá­logatott. Már attól tartottam, hogy meg'sokallja a két öreg a dolgot, ami­kor Farkas néni összecsapta a kezét és felvillanyozva mondta: — Az S. Laci! Az biztosan jó lesz. Magas, fess, jóképű ember — fordult Piroslkához, — s ami fontos, úri em­ber! Maszek szabóüzlete van, két­háromezer forintot is megkeres egy hónapban. O, ha meglátja Piroska, biztosan beleszeret. A havi 2—3 ezer, vagy a leírás tetszett-e Piroskának, de megállt a válogatásban. De szerelem ide, sze­relem oda, térjünk az üzletre. A szerencsésnek igéékező napi­rendnek szóló mosoly eltűnt az ar-> cokról. Az üzlet nem tréfa, az ko­moly dolog. — Negyvenöt forint a megbízás, negyvenöt forint a bemutatkozás, 95 forint a házasságkötés —• közölín kurtán Farkas bácsi. Ha meggondoljuk, hogy 180 forint egy fess, jólkereső férj ára, nem sok. Mennyivel többet költ sok lányos mama legényfogó uzsonnára, vacso­rára. Meg is egyeztünk, hogy kedden új­ra eljövünk, s ákkor már a csinos, házasulandó szabó is itt lesz. Farkas bácsi melegen búcsúzott Piroskától. — Aki bennem bízik, nem csalat­kozik. A néni is bíztatóan nézett, s a fü­lébe súgta: ' I — Majd meglátja, hogy micsoda egy fess ember! Amikor újra kint jártunk a délu­táni napfényben úszó Kossuth Lajos sugárúton, vártam, hogy kirobbanjon Piroskából az eddig visszafojtott ne­vetés. Igazán nagyszerűen viselke­dett, nem hittem volna, hogy meg­állja nevetés nélkül. De Piroska nem nevetett. Tekin­tete valahol a messzeségben révede­zett, szája sarkában kis álmodozó mosollyal. Í J gye eljövünk kedden? — kér­dezte, s arca lángba borult. Már csák azért, hogy megtudj aki igazat mondott-e Farkas néni, tény­leg olyan fess ember-e a szabó —. tette hozzá magyarázkodóan. Ügy néztem rá, mint a fejbeütgtt. — Ö, Amor, te míndenlkinéi hatal­masabb vagy! •-,... . Sinkó Éva I

Next

/
Oldalképek
Tartalom