Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-27 / 228. szám

A Csütörtök 1M6 ment. 27. Mi történt o külpolitikában ? A Biztonsági Tanács megkezdte a szuezi probléma tárgyalását A SZUEZI KÉRDÉSSEL kapcsolatos esemé­nyek jelenlegi, látszólag csendes szakaszában a Biztonsági Tanács tegnap megkezdett ülése felé fordul a legnagyobb figyelem. A Bizton­sági Tanács — mint ismeretes — az angol és a francia, valamint az egyiptomi kormány kéré­sére ült össze. Napirendjén két kérdés szerepel. Az egyik, amelyet az angol és a francia kor­mány terjesztett elő, n következőképpen hang­zik: „Az egyiptomi kormány egyikoldalú ak­ciójával teremtett hetyzet. amely megszünteti a Szuezi-csatorna nemzetközi igazgatásának rendszerét, amit az 1888-as szuezi egyezmény megerősít cs teljessé tesz". A másik, az egyip­tomi kormány által előterjesztett kérdés a kö­vetkező: „Azok az intézkedések, amelyeket egyes hatalmak, nevezetesen Franciaország és az Egyesült Királyság hozott Egyiptom ellen, s ameiy intézkedések veszélyeztetik a békét, a nemzetközi biztonságot, és súlyosan sértik az ENSZ-alapohmányát"* A Eiztonsági Tanács — első feladatként s­tanulmányozza az ideiglenes napirendet és meghatározza munkájának végleges sorrendjét. A két nyugati kormányt az ülésen az állandó angol, illetve francin biztonsági tanácsi megbí­zott, az egyiptomi kormányt pedig Favzi kül­ügyminiszter képviseli. A szuezi kérdésben a Biztonsági Tanács ér­demlegesen valószínűleg csak október 3-tól kezdve tárgyal. Ekkor a nyugati hatalmakat o tanács ülésein külügyminisztereik képviselik. Ugyancsak a szuezi kérdéssel függ össze az a tanácskozás, nmelyre tegnap került sor Pá­rizsban az angol és a francia kormány minisz­terelnöke és külügyminisztere között. A tanács­kozások során megvitatták, milyen álláspontot fognak képviselni n Biztonsági Tanács október 3-i ülésén. Szó volt ezenkívül az október else­jén Jjondonban, nagyköveti síkon megtartandó értekezlet előkészítéséről is, amelyen a 18, Dal­las tervét elfogadó ország képviselői kimond­ják a „Csatornát Használók Szövetségéinek megalakulását. Az amerikai külügyminisztériumban kedden délután félórás tanácskozás folyt le a szuezi problémáról Dulles külügyminiszter és Hervé Alphaud washingtoni francia nagykövet között; Dulles ezt követően a Washingtonban időző Macmillan angol pénzügyminiszterrel folytatott másfélórás megbeszélést. Az angol pénzügyminiszter a külügyminisz­tériumból távozva újságírók kérdésére adott vá­laszában kijelentette, hogy a helyzet igen sú­lyossá válhat, ha Nasszer ezredes megtagadja a „Csatornát Használók Szövetségé"-tői azt a jogot, hogy a csatornán a szövetség által vá­lasztott révkalauzok vezetésével keljenek át a hajók. A japán kormány tegnap hivatalosan értesí­tette az angol kormányt, hogy ncm kíván részt venni a „Csatornát Használók Szövctségé"­ben. Japán tehát az első állam a Dulles-tervet elfogadó 18 ország Között, amely a nemrég vé­getért második londoni értekezlet után nem hajlandó csatlakozni a nyugati hatalmak új, Egyiptom-ellenes lépéseihez. ÁMlOTA a szuezi kérdés áll a nemzetközi politika előterében állandóan feszült a helyzet Izrael és arab szomszédai között. Különösen súlyos összeütközések játszódtak le az izraeli— jordániai határon. Szerdára, szeptember 26-ra virradóra is ez történt. A francia hivatalos hír­ügynökség jelentése szerint izraeli fegyveres erők ez alkalommal támadást indítottak a Romát Rache 1 közelében lévő Htmannál lévő jordániai állások ellen. A Húszan ellen szerdára virradó éjszaka in­dított támadás első mérlege: mintegy 50 halott jordániai részről és nagymennyiségű hadizsák­mány — közölte szerdán reggel egy izraeli szó­vivő. A harc állítólag közel négy óra hosszat tar­tott, jelentős izraeli egységek és alaposan elő­készített állásokban elhelyezkedő jordániai csapatok közölt. A harc oly heves volt, hogy többízben került sor kézitusára. Az izraeiiek ál­tal dinamittal felrobbantott jordániai állások állítólag teljesen megsemmisültek. Az izraeli szóvivő nem beszélt az Izrael által a támadás során szenvedett veszteségről. Aa ENSZ-bizottság vizsgálata folyamatban van. Az izraeli kormány rendkívüli miniszterta­nácsot hívott össze, miután a jordániai határon vasárnap lezajlott lövöldözés következtében már a negyedik izraeli halt meg. Rövid külpolitikai hírek ' Az Egyesült Államot* beli Dallasba kedden negyven kőolajkút-fúrógép érkezett a Szovjetunióból a Dresser In­dustries vállalat számára. A fúrógépeket a "kőolaj-, gáz- és vegyiipari vállalat* vásárolta készpénzért, mű­szaki adatok cseréje, vagy kí­sérő szakmunkások átvétele nélkül — jelentette be a Dresser vállalat szóvivője, • Berlin: A Szovjetunió és az NDK között a még Szovjet­unióban tevékenykedő német műszaki szakemberek és tu­dósok hazaszállításáról szóió megállapodás végrehajtása során szeptember 23-án a né­met szakemberek egy cso­portja érkezett az NDK-ba. A hazatérőket Odera-Frank­furtban ünnepélyesen fogad­ták. A szakemberek az NDK üzemeiben és tudományos in­tézményeiben fognak dol­gozni. v A közelmúltban véget ért zágrábi nemzetközi vásár a magyar kiállítók szepontjá­ból komoly sikerrel zárult. A jugoszláv és a külföldi gazdasági küldöttségek és szakemberek egész sora is­merkedett meg a magyar- ipar termékeivel. A magyar kül­kereskedelmi vállalatok elad­ták kiállított gépeik többsé­gét és összesen mintegy har­mincezer dollár értékű üzle­tet kötöttek. • London: Az angliai és észak-európai kikötők, vala­mint a Távol-Kelet, közötti áruforgalmat lebonyolító ha­jóstársaságok csoportja ked­den visszavonta azt a tizenöt százalékos díjszabás eme'ést, amelyet a múlt héten a Szu­ezi helyzet miatt életbe lép­tetett. A határozat indokolásában a hajóstársaságok kijelentik, hogy hajóik az elmúlt hét alatt »számbavehető késede­lem nélkül haladhattak át a Sz uez i-csatornán*. • Bonn: Az Egyesült Álla­mok a közeljövőben 14 akna­szedő hajót, 3 őrhajót, egy kis tartályhajót, 4 vontatót, egy hálórakóhajót és egy kaszár­nyahajót visszaad a nyugat­német haditengerészetnek. Ezek az egykori német ha­dihajók eddig az amerikai haditengerészet szolgálatában német személyzettel ameri­kai parancsnokság alatt mű­ködtek. — 18 aknaszedő ha­jót az Egyesült Államok már régebben visszaadott a szö­vetségi köztársaságnak. * Moszkva: G; M. Malemkov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a villamoserőművek minisztere kedden fogadta a Moszkvá­ban tartózkodó Waldbrunner osztrák közlekedési és villa­mosenergiagazdálkodási mi­nisztert. Waldbrunner két hét óta tartózkodik a Szovjetunió­ban. A megbeszélés során Wald­brunner kijelentette, hogy nagyon elégedett látogatásá­val, mert lehetősége nyílt, hogy megismerkedjék a Szovjetunió energiagazdálko­dásával, gépgyártásával, a szovjet nép életével. • Peking: A Kínai Kommu­nista Párt kongresszusa szer­da dé'után folytatta üléssza­kát. A kongresszus egyhan­gúlag elfogadta a párt új szervezeti szabályzatát. Bonn elSrelálhalélag elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását Berlin: A nyugat-berlini Telegraph jelentése szerint „biztosra vehető ma már az, hogy a szövetségi köztársaság elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meg­hívását és parlamenti kül­döttséget indít Moszkvá­ba". A lap beszámol arról, hogy a Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió parlamenti frakciójában — amely eddig Adenauer kí­vánsága szerint ellenszegült a meghívás elfogadásának — a jelenlegi Bad-Honnes-i zárt ülésén többség alakult ki a meghívás elfogadása mellett. Maga Gerstenmaier, a szövetségi gyűlés elnöke is a meghívás elfogadása mel­lett foglalt állást. A Magyar Bar'ók Bilo Emlékbizottság díszülése A Magyar Bartók Béla Emlékbizottság a nagy ma­gyar zeneszerző halálának 11. évfordulója és a nemzet­közi Bartók-ünnepség meg­nyitása alkalmából kedden díszülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A díszülésen megjelent a magyar politikai és kulturá­lis élet több vezető szemé­lyisége, s ott volt a Magyar Bartók Béla Emlékbizottság és a Nemzetközi Bartók Bé­la Emlékbizottság számos tagja. Részt vett az ölesen a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. A díszülést Kodály Zoltán Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Bartók Béla Emlék­bizottság elnöke nyitotta meg. A * angol küldött bejelentése a newyorki atomérlekezleten New York: Sir Pierson Dixon, a nemzetközi atom­erő ügynökség alapszabályá­val foglalkozó értekezleten bejelentette, hogy az angol királynő október 17-én nyitja meg "-Caldor hall* atomtele­pet, amely 92.000 kilowatt energiával látja majd el Nagy-Britannia országos vil­lanyhálózatát. A brit delegátus rámuta­tott, hogy 10 év múlva 15— 20 százalékkal emelkedik majd az atomeredetű villany­áramfejlesztés az Egyesült Királyságban, de kétségkívül meg kell várni a század végét ahhoz, hogy a hagyományos üzemanyagok véglegesen át­adják helyüket a nukleáris energiának, Pa r'éIet Együtt, közös erővel A demobraiumus erősödése a szőregi Vörös Rózsa TSZ-ben GONDOS GAZDA módjára végzik a nagy őszi munkákat a szőregi Vörös Rózsa Termelő­szövetkezetben. Az őszi mély­szántás már készen áll, s javá­ban törik a kukoricát. S ami eb­ben a szövetkezetben korábban szokatlan volt, ma már egyre jobban természetessé válik: az igazgatóság, majd a közgyűlés, tehát a tsz tagsága dönt min­den kérdésben. Így volt ez az őszi teendők elvégzésénél is. A tagság helyes javaslatainak érvényesülése, véleményének igénylése demokratizmust je­lent általában, szövetkezeti de­mokráciát közvetlenül. Ennek megteremtését segítették és segí­tik a szövetkezet kommunistái, bár kevesen vannak. A tsz 110 tagja közül hét a párttag. A munkákból nagyban kivette és kiveszi a részét a nagy tapasz­talattal rendelkező Makra And­rás elvtárs, aki néhány hónapja lett a szövetkezet elnöke. Arra buzdít, arra kér, azért hada­kozik, hogy a párttagok példá­ját követve minden tsz-tag egy­re teljesebben a szívén viselje a közös érdeket, amely egyet jelent az egyén boldogulásával és érdekével. A tsz volt elnö­kének rossz és káros munka­módszere volt, — ahogy mond­ják — mindent csak a „saját fejével" intézett. Bizony hova­tovább ez oda vezetett több tsz­tagnál, hogy az volt a vélemé­nyük: „Nem hallgatnak rám; így hát nem is a miénk ez a tsz". FOKOZATOSAN ÉS LASSAN meghonosították az igazgatósági ülések hetenkénti rendszeres tartását, hogy így a választott vezetőszerv a kollektív tapaszta­lat ég bölcsesség alapján dönt­sön egyes kérdésekben. A köz­gyűlés is — mint a szövetkezet legfelsőbb fóruma — megbeszéli mindazt, ami a munkával a tsz életével kapcsolatos: Elmondható, hogy a bét párt­tag — Ügyes János. Csányi Sán­dorné, Muszták Árpádné, a párttitkár és a többiek — szor­galmasan és odaadóan vesznek részt a munkában. A demokra­tizmus erősítéséhez úgy is hoz­zájárulnál!, hogy a közgyűlésen bátran mondanak véleményt. Ez serkentően hat a szövetke­zet tagságára. Mégis azt kell mondani, hogy a tsz pártszer­vezetének politikai munkája elégtelen, nem kielégítő. Nem érezni úgy a pártszervezet létét, tevékenységét, mint ahogyan az szükséges volna. Néhány példát erre: a pártszervezet nagyon kevéssé végzi a termelés párt­ellenőrzését. Kevés a felvilágo­sító munka. S egy-egy kérdés­ben — például a munkafegye­lem további szilárdításában — határozottabban kellene állást foglalnia. Szükséges a vélemény nyilvánítás éppúgy a jóról, mint a rosszról. Ez nem mehet önmagától, s hogy a pártszerve­zet teljesebben tölthesse be sze­repét a tsz életében, segítséget kell adni a községi pártbizott­ságnak is. Mert a jószándék, be­csületesség például a tsz párt­titkára részéről még ncm egyen­lő azzal, hogy jól eligazodik a pártmunka sokrétű tennivalója közölt. Az ezekben való előre jutás fellétlenül tovább növel­né a pártdemokráciát, a szövet­kezeti demokratizmust is. A BRIGÁDVEZETŐK bizony nem voltak ahhoz hozzászokva, hogy a választott szervnek: az igazgatóságnak, vagy a közgyű­lésnek beszámoljanak a végzett munkájukról. Pedig jó dolog ez, hiszen együtt, közösen megbe­szélve jobban lehet cselekedni, elvégezni mindazt, ami a szö­vetkezeti tagságnak javára vá­lik. A közös feladatmeghatáro­zás helyességét mulatja az is, hogy például Persi László, az egyik brigádvezető megállapí­totta: „A brigádvezetői meg­beszéléseken hasznos dolgokról van szó, azok tanulságosak". Van javítani való a munká­ban a szőregi Vörös Rózsa Tsz­ben. A nagy eredmények mel­lett lévő fogyatékosságok ellen úgy tudnak a legeredményeseb­ben harcolni, ha összpontosítják minden tsz-tag tudását, tapasz­talatát. Ez azt jelenti, hogy al­kotóbb módon érvényesül a de­mokratizmus, és a vélemények elmondását minden tsz-tag ré­széről lettek követik; szilárdab­bá válik a munkafegyelem, a közös vagyon védelme, gyara­pítása, a termelékenyebb, ole csóbb gazdálkodás. A KOMMUNISTÁKNAK azért is kell dolgozni, hogy méginkább egységesebb, össze­forrottabb, nagy családdá vál­jék a szövetkezet. Helycsen mu­tattak rá annak károsságára, amely korábban egyik-másik tsz-tag részéről abban mutatko­zott meg, hogy a tsz-ben dolgo­zó volt középparasztnak köny* nvelműen odavágták: kulák flo­ka, hallgasson. Többen jelezték, hogy be akarnak lépni a Vörös Rózsába: Ennek ncm lesz akadálya, mert a szorgalmas, becsületes embe­rekre szükség van. Természete­sen arról, hogy a jelentkezők közül kik kerülnek a tsz-be a közgyűlés, a tagság dönt. S a tagság jó munkájával, a demokratizmus erősödő légköré­ben a fejlődés új állomásához viszi el a szövetkezetét. Nagy lehetőségek állnak előttük is; nmelyeket kihasználva igaz és helyes útjuk szüntelenül felfelé vezet Magyar tudósok, kutatók utaztak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája szeizmoló­giai ülésszakára Leningrád­ba utazott Egyed László egyetemi tanár. Csada Imre, a Magyar Tudományos Aka­démia Csillagvizsgáló Inté­zetének kutatója nap-fizikai kongresszuson vesz részt Tbilisziben. Tanulmányútra a Szovjet­unióba utazott egy művé­szettörténész küldöttség 's Pigler Andor, a Szépművé­szeti Múzeum főigazgatója, Vayer Lajos egyetemi tanár és Garas Klára, az Akadé­mia művészettörténeti bi­zottságának titkára. Bóka László, a Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja több előadást tart a Csehszlovák Köztársa­ságban. Róth Gyula, nyugal­mazott egyetemi tanár a csehszlovákiai Smolenicá­ben erdészeti konferencián vesz részt. Ágoston György, a neve­léstudományok kandidátusa, a Lengyel Népköztársaságba utazott, a lesznöi gimnázium alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekre. ÜNNEPI VACSORA tn magyar film ^ lképzelhelő-e,' hogy egy családos ember, egy főmérnök arra az elhatározásra jusson, liogy frissen kapott Kossuth-díja nagyobb részét nevelőanyjának és testvéreinek juttassa. Elkép­zelhető. A nagy kitüntetés okoz­ta öröm önmagában is kibillent­heti egy ember érzés és tudat­világát normális állapotából, hátha még ez az ember, az új Kossuth-díjas arra döbben rá, hogy nagy örömében tulajdon­képpen teljesen egyedül van, nincs akivel megosztozzék rajta, nincs aki igazán vele együtt örüljön. De az már nehezebben képzelhető el, sőt az igazat ki­mondva egyenesen lehetetlen, hogy ez a főmérnök, okos, mű­velt, tapasztalt férfi, rövid idő múltán ne jöjjön rá elhatározá­sa fonákságára, ragaszkodjék hozzá és végül meg is valósít­sa. Ráadásul egy olyan ünnepi vacsora keretében, ahol a terve szerint ugyan nem „érdekeltek", de „jogilag" esetleg számbajövő hozzátartozók, felesége rokonai is otj vannak. Ncm hihető, mégis ez a kép­telenségnek tűnő gondolat az alapja az ünnepi vacsora című új magyar filmnek, amely nz c gondolat mögött lappangó kon­fliktusról és problémáról szól. Arról tudniillik, hogy Varsa fő­mérnök, aki házassága, munká­ja, dc elsősorban saját hibái miatt, elszakadt munkás-rokonai­tól, egyszerre rájön, hogy ezu­tán másképpen kell élnie, vissza kell állítania rokonaival kapcsolatait, mert különben végleg egyedül marad. A jelzeit hibás elgondolás " önmagában elég ahhoz, hogy egy filmet agyoncsapjon, De az ünnepi vacsora alkotói — sajnos — ezt a képtelenséget továbbiakkal tetézték. A ki­agyalt és csinált konfliktusból adódó cselekmény színhelyéül egyetlen szobát, a főmérnök ha­talmas ebédlőjét jelölték ki. Tu­lajdonképpen nem is történik más — nem számitva az expo­zíciót ég néhány kisebb jelene­tet —, minthogy a szereplők az. ebédlőben vacsoráznak és vitat­koznak, dc inkább vitatkoznak. Ebből így nem lehet filmet csi­nálni. 'Talán nem is az a baj, hogy a filmen végig csak egy szobát látunk. Ismerünk filme­ket, amelyekben szűkebb és szürkébb volt a színhely, mint itt, de ami ott történt, izgalmas volt, érdekes, feszültséget te­remtett a nézőtéren. Az ünnepi vacsora „cselekménye" azonban sziirkc, sovány, érdektelen. Ez a cselekmény és ez a színhely együtt: hallatlanul filmszerűden. De ez még ncm minden, lía a film legalább érdekesen és hitelcsen jellemezné a figurá­kat, akkor sem néznénk cl ugyan a többi hibát, de legalább valami érdeklődést kelthetne a film, és a nézők egy kicsit szó­rakozhatnának. Sajnos azonban az. emberek ábrázolása is erőlte­tett, csinált. Bevonulnak az ün­nepi vacsorára a burzsoá (eleség rokonai, mindannyian azzal a ki nem mondott céllal, hogy ki-, esit megkopasztják, kifosztják az új Kossuth-díjast. „Velük szemben" jönnek a férj hozzá­tartozói, a „pozitív" munkásfi­gurák, mindenféle mellék- és hátsó gondolat nélkül, őszintén és ártatlanul. Miért ez az an­gyal-ördög, töményen pozitív és negatív emberábrázolás. Ki tud­ia? Hiszen ezen már rég túl? jutottunk, nemcsak elméleti su­tákban, hanem gyakorlatunk­ban. például legújabb filmje­inkben is. , C zután ne is beszéljünk a heppiendről. Miér kellett a regényt ilyen módon megvál­toztatni? Ha egyáltalán van értelme a film súlyos hibái után ilyesmiről beszélni, azt hiszem az lett volna a jobb, ha a film n cselekményt a „tragédia" felé vezeti, azuz. ncm a lieppiendet keresi, hanem a bekövetkező és végleges szakítás motiválását mélyíti el. Természetesen: ncm fehér-fekete alapon. A film „apróbb" hibái —­mert ilyenek is vannak nagy számmal — még jobban kieme­lik a „nagy" melléfogásokat. Ilyenféle hiba, hogy több ho­mályos részlet van a filmben. A néző nem egészen érti, miért is veszett össze a főmérnök és a bátyja. Több alak jellemzése Palotai Boris regényéhez ké­pest szürke, elnagyolt. A szí­nész például egészen más a re­gényben, mint a vásznon. Ott sokkal rokonszenvesebb, eleve­nebb, igazabb, hitelesebb. A z ünnepi vacsora nem sí­került film. Ila egy szó­val akarnánk jellemezni, azt mondhatnánk: kiagyalt, csinált. Kisért még benne a sematizmus is, bár kétségtelen, hogy létezik ilyen probléma nálunk. Csak hát nem ilyen filmet kellett volna belőle csinálni. Pedig mi­lyen nagy készülődések között született meg, s mennyi kiváló színész játszik benne, Kossuth­díjasok, kiváló- és érdemes mű­vészek. Sninos, kár volt a fáradsá­gukért, \ , (rój

Next

/
Oldalképek
Tartalom