Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-22 / 197. szám

DcLMOGYARORSZUG A szegedi orvosok gondjairól Szerda, 1956. augusztus 22. R Pcr» Központi Vezetőségének határozata értelmében veget kell vetni az értelmiséggel szembeni bizalmatlanságnak, lebecsülésnek, amely hellyel-közzel jelontkezett a közélet irányítóinak munkájában. Mindenesetre a legelső tennivaló, hogy az értelmiségi kategóriákban külön-külön alapos vizsgálat tárgyává kell tenni értelmiségi politikánkat. Más jellegű kérdésül; foglalkoztatják a műszaki értelmiséget, mint az orvost és megint más a kutató tudóst és az egyetemi hallgatót. Az értelmiségi munkakörökben különleges helyet foglal el az orvosi munka. Azért különleges a szerepe az orvosnak, m?rf nz egyéb tudomány- ':. érí.dnúségi szakmák az emberi: .'g anyagi és kulturál is élet körülményei javulását szokc-üják, az orvos azonban az emberiség életéért küzd, a lc£?külünbözöbb betegségekkel szemben. Innen crod az a mérhetetlen bizalom, amellyel cgy bajban lévő beteg ember az orvoshoz fóréul segítségért — súlyosabb esetekben életéért. Az elmúlt tíz esztendőkön a párt és az állam vezetői és maguk az orvosok is igen sokat tettek azért, hogy eloszlassak azt a misztifikációt, amit Chronin: "Réztábla a kapu alatt" című híres könyvében megírt. A munkásosztály kulturáltsága obbőj a szempontból is sóikat javult. Nem hisznek orvosi csodákban, véletlenekben, reménytelennek látszó esetekben józanul ítélkeznek. Nekünk éppen erre, az egész társadalmat átfogó kulturáltságra kpU apellálni, amikor az orvos és a társadalom viszonyát vizsgáljuk. Ezen az alapon érdemel Igen nagy figyelmet a körzeti és rendelőintézeti orvosok gyakori panasza, hogy nem kapnak kellő védelmet az üzemok vezetőségétől, pártós tanácsszervektől az előforduló renitenskedő, gorombáskodó betegekikel szemben. Teljesen téves ez a felfogás, hogy eleve a panaszosnak van iaazg. Ebből a szempontból sokkal nagyobb tárgyilagosságra van szükség, s mindenkinek határozottan az orvos mellé kell állni, ha az orvosnak igaza van. Sajnos, ez sok esetben fordítva történik még ma is. Igaz, ionos panaszok merülnek fel az üzemi munkások részéről ugyancsak a körzeti és a szakrendeléseikben dolgozó orvosokra vonatkozóan, sokszor a megfelelő alaposságot nélkülöző munka miatt. Olyan helyzet alakult ki, hogy a biztosított dolgozók megnövekedett száma, és a sokkal lassabban fejlődő orvosi hálózat ellentmondásának az ü'Jköző pontja maga az orvos. Az egészségügyi ellátás lassúbb ütemű fejlesztéséért egyáltalán nem az orvosok okolhatók. Az orvosi rendelési idő így is maximális, viszont a megjelent nagy számú beteget el kell látni. Természetesen nem jut elég idő egy-egy betegreEzt sokszor érzi a beteg. Ilyen esetekben, ha teheti, "magánorvost" keres és fizet. Vagyis a túlzsúfoltság egyik alapja az eléggé felvirágzott, úgynevezett "magánpraxisnak". Azonban rendelkezések előírják: biztosítotttói pénzt elfogadni nem szabad! Ifjú Vitos doktor mégis 1500 forintot kért egy biztosítottól mandulaműtét címén. Az ilyen eset nemcsak az or.'osi etikát sérti, hanem cgy munkáscsalád anyagi helyzetét is mogrendíti. A megterhelt körzeti éq járóbetog rendeléssel függ öszsze a kórházak és a klinikák telítettsége is: a bent felevő botegek nagy százaléka kivizsgálás címén kerül Ikórházi, vagy klinikai állományba. Véleményem szerint a jobb betegellátás alapja: a járóbeteg rendelés erőteljes fejlesztése. Természetesen nem lehet kizárólag az egészségügyi politika számlájára írni ezt a problémát: sok vonatkozásban kívánni valót hagy maga után a betegellátás, R betegellátás elsősorban orvosi kérdés. Sajnos, ma is van számos község orvos nélkül! Ez érthető, mert amíg egy elsőéves orvostanhallgatóból megfelelő szakképzettségű, vagy univerzális orvos lesz, eltelik nyolc esztendő. A másik tárgyi nehézség: a helyiség kérdés. Nem könnyű helyesen eldönteni, hogy a nehéz lakásgondokban mit építsünk: rendelőket, vagy lakásokat? Azt hiszem, a mérleg a lakásépítés javára billen. Városunk egészségügyi szerveinek azonban a most folyó ötéves tervben módja lesz lényegesen megjavítani a járóbeteg rendelést! Tehát az orvosokkal szemben emelt "Vád", a kellő alaposság és a "klinikai" körültekintés hiányáért bizonyos mértékig megállja a helyét: a panaszok megoldásának objektív körülményei ellen a legkövetkezetesebben kell harcolni. Az orvosok jogosan méltatlankodnak — dr. Gergely Győző elvtárs, vezető főorvos szavaival élve: "Megöl bennünket az adminisztráció!" Ez igen nagy gond az az orvosi munkában. A túlzott adminisztráció összefügg a túlméretezett áliami adminisztrációval. És ezen az alapon nem ls vitatható a szükségtelensége. Ezen elsősorban az Egészségügyi Minisztérium vezetőinek kellene gyökeresen változtatni, ha nem is máról holnapra, de az alsóbb szerveknek sem szabad várniok. Amit lehet, helyileg ki kell küszöbölni az adminisatrálgatásból, s egyben erőteljesen kérni a minisztériumtól az egészségesebb, egyszerűbb megolásokat. Rz orvos munkáját különösen nehézkessé teszí a sokféle irogatás, mert az orvos gyógyítani tanult. Éppen ezért nehezen tud bánni az aktákkal. Mennyivel hasznosabb lenne, ha ezt az időt is a betegek vizsgálatával tölthetnék el- Ebben az esetben az nem lehet érv, hogy a szakrendelésen az asszisztencia adminisztrál és nem az orvos. Mert az asszisztenciának a gyógyító munkában kellene segítenie — ő is azt tanulta. Egyébként nehezen érthető, hogy a betegek meggyógyításához miért van ilyen papírtengerre szükség! Ez nem előre lendíti, hanem hátráltatja a tényleges gyógyító munkát! Csak néhány kérdés ez abból a sok egyéb természetű kérdésből, amelyeik megoldásra várnak az orvosok körében. A meglévő bajok megoldása sokkal könnyebben megy, ha ebben az orvosok maguk is tevőlegesen részt vesznek. A mi társadalmunk megbecsüli az orvosokat, mint ahogy minden értelmiségi dolgozót. Kevés olyan köztiszteletben álló ember van városunkban, mint dr. Szabó Dénes elvtárs, sebész főorvos, aki tízezernél több embernek adta vissza az életét, dr. Benkő Sándor elvtárs, klinikai docens, aki nagyon sok ezer embert állított talpra, •tett egészségessé, vagy dr. Erdélyi Jenő főorvos, aki öt évtizedes szegedi munkássága alatt európai hírnevet szerzett. Ez a megbecsülés és elismerés sokkal őszintébb és mélyebb lesz egész orvostársadalmunk irányában, mint eddig volt. Siklós János Készülnek a második ötéves terv javaslat részletei a kohó- és gépiparban A második ötéves terv irányelveinek kidolgozása után népgazdaságunk egész területén megkezdődött a terv részleteinek összeállítása, amely az év végén kerül az országgyűlés elé. A kohóI ós EsS>Jpar tervalkotó munkájáról a következő felvilágosítást kapta a Magyar távirati Ircija: A mostani tervet az első ötéves tervnél sokkal alaposabban kidolgozzák. Több árucikk gyártásának terveit részletezik. mint az előző években, hogy az üzemek előre megismerhessék feladataikat és munkájukra alaposabban felkészülhessenek. A terv-részletezésnél figyelembe veszik a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának megállapításait. Az irányelveknek megfelelően ésszerűsítik a gépgyártás fejlesztését. Mivel a budapesti gépgyártó üzemek munkaerőproblémával küzdenek, erőteljesebben fejlesztik a vidéki gépgyárakat, mint például a DIMÁVAG gépgyárat, az Esztergomi Szerszámgépgyárat, a Mosonmagyaróvári és a Törökszent- j miklósi Mezőgazdasági Gép- j gyárat. Mivel az irányelvek- j nek megfelelően fokozni kell az autóbuszgyártást, a különleges járműveiket, a tűzoltókocsit, a mentőautót, az -öntözőkocsit, az éielmiszerszállító kocsikat az Ikarusz helyett a terv szerint nemsokára a budapesti járműgyár készíti. A mosógépek gyártását, amellyel jelenleg több üzem foglalkozik, az egyik Vidéki KGM üzemre bízzák. Gető Ernő elvtárs fogadta a bolgár nemzetgyűlés elnökét Gerő Ernő, a Magyar Dol- lés elnöki irodájának elnőgozók Pártja Központi Veze- két, a Hazafias Arcvonal tittőségének első titkára fogad kárf é át beszélgetést ta Ferdinánd Kozovszki elvtársat, a bolgár nemzetgyű- folytatott vele. Újabb 23 család lépeit be a isz-ekbe A megyei tanács v. b. mezőgazdasági igazgatóságának jelentése szerint az elmúlt két hét alatt a megyében újabb 23 család választotta magának a szövetkezeti utat. Az új belépők között 15 család 20 taggal termelőszövetkezetekbe kérte felvételét, S család 9 taggal és 29 hold földdel termelőszövetkezeti csoportokba. Eddig a megye ötvenkét községében fejeződölt be a gabona csáplése A megyei Begyűjtési Hivatal értékelése szerint Csongrád megyében eddig a learatott gabonának 95 százalékát csépelték el. A szegedi járásban a cséplés már befejeződött, csépelni való még főleg a makói ós a szentesi járásban van. Egyébként a megyének ötvenkét községe jelentette eddig a cséplés befejezését. "Jtáíidi kifie. ikóMfó címmel rendezi meg augusztus 23-án, csütörtök este fél 9 órai kezdettel a TTIT és a Hazafias Népfront "Utazás Délen" című előadássorozatának harmadik előadását. Szabó László főiskolai tanár Olaszországról tart előadást. Az előadás után a legújabb eredeti olasz turista-filmeket vetítik le a közönségnek, bemutatva Olaszország festői szépségű tájait. Az "Utazás Délen" című eddigi előadásokról a közönség élményekkel távozott a Juhász Gyula Művelődési Otthon kerthelyiségéből, ahol az Olaszországról szóló előadást is megrendezik. A Művelődési Otthon kellemes környezetet biztosít az előadásoknak. Jó ötlet volt itt megrendezni az "Utazás Délen« című előadássorozatot. SCfTfeT CSULJLA© — Nyugatnémet filmalkotás — A világ haladó filmművészete zást kell tehát neki keresni, ahol mindinkább elfordul a giccses, nem gzámít, hogy fehér, vagy csupán a látványosságot, a szen- fekete... így kerül emberséges zációl hajszoló, elsősorban, ame- lapító,lője révén a cirkuszba, rihai filmirqnyzallól. Helyette A cirkusz színes, csodavilága* művészetéhez, hivatásához in- Moni kis vak barátja, és Linda kább méltó, igaz utat keres. A szereiele, nem utolsósorban pehaladó realista olasz, francia, s dig saját hajlama vonzza ez új még néhány ország filmgyártása, életformához. Azonban csak akutéin a „Nagy kisérlés"-scl és kor határozza cl, hogy ott makülönösen a „Sötét, csillag"-gal a rad, amikor megtudja: miért nem nyugatnémet filmművészet je- lehel paraszt... lentős része is ezt az utat Választ- A film legfőbb erdeme, hogy ja. nem keh hamis illúziókat, nem Hegyek mélyén, kis bajor fa- idealizálja a kapitalista társadaluban kezdődik a történet, l'c- lom életét. Az annyit hangozlahér hótakaró borítja az ereszke- tott ..szabad világ"-ban egy nédőket, fehér hóbundába bújtak a ger kislány csah felszolgáló fák, fehér hódunna alatt alszanak vagy cirkuszos lehet. E rideg* a házak és a sok fehérség kö- könyörtelen világ törvényeivel a zlitt egy fekete arc mosolyog a film alkotói csupán egyes emnézőre: Moni, a kis négerlány 'berek jóságát, szerelmét állíthatarca. A fehér táj megelevenedik, ják szembe. Neki köszönhető és gyerekek sietnek az iskolába, de sajéit bátor, okos kis szívének* egyszerre megtorpannak. Egy hogy Moni mégis ember lesz. ágas-bogas ja messzire kinyúló A forgatókönyv írói sok szereágán barátjuk macskéija nyávog tettel 'és ötlettel formáiiák meg keservesen. Síkos a fa a rátapadó a néger kislány alakját. Legtöbb hótól, jégtől, életveszélyes fel- pedig nz, hogy embernek ábrámászni rá. Pedig, ha a macska zolják. Sokkalta iidsáhb emberot( marad, biztosan elpusztul. A nek. mint környezetét, lús Moni nem hubozih... A film bővelkedik szépen renJclhép is lehelne ez a jelenet, dezqtt jelenetekben. Hogy csak Móninak a későbbiekben kibon- egyet említsünk, anyja halála óta lakozó kél legfőbb jellemvonását, a mélységtől iszonyodó Lindát az emberségét és bátorságát pcl- végsőkig elkeseredett apja arra dázza. Ez a nap különben is kényszerili, hogy felmásszon a sorsforduló a nevelőanyjánál élő kölélhagcs,ón. A film hibájául takislány életében. Az iskolában Ián csal: azt lehetne felróni, hogy dolgozatot írnak arról, hogy ki kezdése lassú, vontatolt. mi szeretne lenni. Moni irhalapjára az kejijl, hogy parasztasszony és sok kis parasztot szeretne ne 'élni. Ki gondolná, hogy ez szerénytelen, teljesíthetetlen kívánság? Pedig az, mert Moni bőre fekete ... Olyan foglalka(sinkó) kija lenne nyolcvan éves, ha ' élne. Nevet alig ismerik hazánkban, még szülővárosában* Kecskeméten és hazai munkásságának lcgföbh állomáshelyén, Szegeden sem, hiszen 1919 ősze, az ellenforradalom óta emigrációban élt, s Amerikában hekövolkezeit halálának híre is hónapokkal megkésve érkezeit el — cgy orvosi hetilap és az egyik szegedi újság hasábjain — hozzánk. Pedig Hollós Józsof éloto és tevékenysége nem cstipátt a szegedi művelődéstörténet értékes hagyománya, de a magyar értelmiség forradalmi fejlődésének is tanulságns példája. A sregénysorsti fiatal orvostanhallgató a századforduló éveihen telítődik meg n polgári radikalizmus eszméivel, s lesz a szabadgondolkodás elszánt híve, az alkoholizmus, prostitúció és tuberkulózis — a kapitalizmus növesztette tömegbetegségek — ádáz ellensége. Amikor most félévszázada Szegedre került, egyszerre vette fel a horeot a közegészségügy vonalán a népbetegségekkel, a korszerű, modern egészségügyi gondozás érdekében, és világnézeti síkon, a fundolizmus által korlátoz1'U szabad, haladó eszmék kibontakozásáért. A polgári radikalizmus szegcdi fészke, a Szegcdi Társadalomtudományi Társaság vezető alakja, nz anlialkoholisla Good Templar páholy nagymestere, minden progresszív közegészségügyi, kulturális és várospolitikai törekvés tevékeny kezdeményezője. Érti 7ŐŰÍIÓS Qézief Zsír is kapható napraforgó uián A termelők ezentúl a nap* raforgómag beadás után — ..... „ kívánságuk szerint — olaj belő, ha köréfe tömörül a város számod hnlndo elméje, közöttük a tragikusan elpusztult Szőri József, ukjvol együtt Ady leghívebb propagálói vojtak Szegeden, és főként: Móra Ferenc és Jybász Gyula- Hármuknak jelentős szerepük vplt nz 1918 október közepén Szegeden is erjedő forradalmi mpzgalmakban, s a munkásság képviselőivel együtt keresték a kibontakozás útját a Fekete Ház, a munkáscttlion könyvtárszobájában, „a szegedi Pilvaxban", ahogy Juhász Gyvla nevezte. Később is az ej8Ő sorokhnn vett részt a politikai mozgalmakban, s ha 1918 decemberében a még új kommunista szervezkedésekkel szemben foglalt is állást, s 1919 februárjában nz alkoholizmus kérdésében ugyancsak szembekerült a munkástanáccsal, a rohanó időkkel párhuzamosan nyílt ki szeme, s nemsokára felismerte a forradalom dialektikáját. A Tanácsköztársaság kikiáltása után kevéssel az egészségügyi népbiztosságon működő barátgi őt is a fővárosba bfvták, rábízván régi Almainak megvalósítását: a prostitúció, nz alkoholizmus és a tuberkulózis leküzdését az egész országban. Hollós nem volt még« kommunista; ám az a felismerés, hogy a proletárhatalom nyújt neki végre lehetőséget közegészségügyi elképzeléseinek valóra (1818-1947) váltásához, a Tanácsköztársaság lelkes hívévé tette. Nagy lendülettel látott munkához, s már kezdtek beérni tevékenységének első gyümölcsei, amikor augusztus elején elbukott a forradalom ügye. Hollósnak rejtőznie, majd menekülnie kellett az országitól: sokáig a bécsi emigrációban, majd Erdélyben próbált orvosi praxisból megélni, végülis 1924ben Amerikába hajózott. A bukás csak megerősítette " világnézeti állásfoglalásában. Most már tudatos lett benne, hogy csak a szocializmusban lehet végrehajtani népegészségügyi programját. Am még mindig szociáldemokrata volt, a Tanácsköztársaság bukásáért nem kis mértékben a kommunistákat is felelőssé tette. Csak a nagy gazdasági válság és a hillerizmus világméretű előretörése idején döbben rá a leninizmus igazságára és a szociáldemokrata politika nemzetközi méretű csődjére. Ettől kezdve szóban-írásban hirdeti a kommunizmus igazságát. Hívják a 30-as évek közepén a Szovjetunióba, altol egyik orvosi könyvét lefordították, s nckivnló, egészségpolitikai pozíciót is ajánlanak, de nem mehet, mert — mint Szegedre, Czibula Antal barátjához írott levelében írja — amerikai adósságai nem engedik, egészsége sem való a nagy úthoz és környezetváltozáshoz) s nem mer nekivágni az orosz nyclvne,k. Amerikában, az amerikai magyarság haladó szervezeteiben fejti ki kulturális és politikai tevékenységét, s végzi orvosi munkájút, továbbra js a tuberkulózjs gyógymódjait kutatva. 1936-ban prófétikus címmel: „Két világháború között" kiadja magyarul, Bölöni György előszavával, cikkeit és beszédeit, melyek, mint maga írja, egy értelmiségi fejlődését mutatják a szociáldemokratizmustól „a tiszta marxi—lenini vonalig". 1044ben pedig, szintén magyarul „Egy orvos élete" címmel megírja önéletrajzának az emigrációig terjedő részét. Folytalását, amerikai életét sajnos nem ismerjük eléggé. Leveleiből tudjuk, hogy a felszabadulás után, mint Bartók Béla is, hazakészült; de az itthoni viszonyok akkori nehézségei, családjának oltani moggyükeresedése (két lánya férjnél, nyilván unokákkal, s második felesége nem tudott magyarul) késleltette, majd 1947 őszén a halál végképpen megakadályozta e terv valóravállását, Iíelytörténctírásunk, ha egyáltalán tudomást vett szerepéről, dogmatikus előítéletei következtében mindmáig fukarkodott az elismeréssel, sőt az ellenségnek kijáró jelzőkkel illette, nem vévén észre, hogy ezzol leghívebb harcostársait, barátait, városunk Hiszen Hollós világnézeti útja lényegéhen egy volt az övékéve! egészen 1919-ig, az ellenforradalom uralomra jutásáig, s tpvábbi fejlődése is tanulságosan mutatja, milyen lehetett volna az övéké a Horthy-rendszer nyomása, lélckszoyitő Ifrynrjn nélkül. Nem véletlen, ltógy 1918augusztus 22-én, 1 (ollós 42. szü-i helyett tiszta zsírt is kaphatnak. A begyűjtő szervek minden liter olaj helyett 89 dekagramm tiszta zsírt kötelesek kiadni. A BAMBUSZ-BETON Az egyik kínai egyetemen ietésnapján Juhász Gyula ycrs-l ^ftoT eleiemen sel köszöntői te ham, ját, a ij I Ö&MÖS'ÜK ború nagy ellenfelét, a gyógyítás | .SSS£S3«ffilw apostolát az elet nuveset S m fe, a bambuszt a? épitUe. felevvel kesobb 1919. február 2-| ^^ez. A konferencián a án prózai cikkben méltatta W-'kínai mérnökök igen érdekes (os mukodeset, kezdeményező j bejelentést tettek. Állításuk egészségügyi Ós politikai szere-, szerint, ha a betonozásnál pét. Ismerjük Hollósnak a költő- j acélarmatúra helyett bánihoz emigrációból írott két leve-, buszrudakat használnak. ,,gV lét is, melyek szintén a meleg, a készített bambuszbeton ei" harcoslársi kapcsolatról tanús- i lenállás és szilárdság számkódnak. j pontiábó} maradéktalanul , ,. , .... , , • megfelel az építési előírásokpéledésbe merült mar, hogy nak önkö,tsége pedig < Hallás József volt a Mm betonénak még a fele sincs. strandfürdő megteremtő,e. Sok Mivel Kínának óriási hamt előttelelpt kellett legyőznie htó- buszkészletei vannak, ez a Japi vitákban és szóbeli „ugitá- felfedezés igen ngev jelentőeióban", míg kivjvhatla, bogy a ségű. Máris intézkedésaket férfiak és nők nyilvános, közös tesznek a bambuszbeton strandja megnyílhatott a szegedi nagyarányú gyakorlat} alkgltiszapárton. Ma már alig éyt- mazására. jiik, hogy félévszázada milyen | — , ellenállásba ütközőit egy ilyen i kezdeményezés, pedig akkor' ez1 ÁLLANDÓSÍTOTTAK a is a haladó gondolkodás egyik kisteleki bölcsődét. A 20 szegyőzelmc volt városunkban. Ha Hollós József emlékének megörökítéséről gondolkodunk, joggal vetődik fel a kívánság: a most épülő új szegedi strandfürdő viselje npvét. Péter László mélyes bölcsőde eddig csak nyáron volt nyitva. Mostantól kezdve azonban — a dolgozók kérésére — télen és nyáron egyformán nyitva áll a gyermekek részére.