Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-25 / 200. szám

Szombat, 1956. augusztus 25. OELUÜtYIRORSZtí =HlUEk A kutya az ember szolgálatában Ma, szombaton délután fél 6 órai kezdettel a Szegedi Haladás sportpályán érdekesnek ígérkező kutyabemutatót tart a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesületének egyik csoportja. A csoport aiért jött Szegedre, hogy az újszegedi alsótiqzaparti részen létesített táborban felkészüljenek állataikkal a szeptember 2-án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállításon sorrakerülő kutyabemutató* ra. Ezt a bemutatót a kiállítás látogatóit megelőzően ma délután a szegedi közönség is megtekintheti. A látogatóknak alkalmuk lesz megtekinteni, hogy a kutya kellő és kitartó idomítással milyen nagy nehézségek leküzdésére, s feladatok végrehajtására képes. Lesznek úgynevezett fegyelmi jelenetek, tolvajok, s más bűnözők kutyák által való kézrekerítése, ezenkívül ügyességi bemutalók. — A Városi Tanács oktatási osztálya a Pedagógusok Szakszervezetével karöltve augusztus 27-től szeptember l-ig a városi és járási általános iskolák fizika-szakos tanárai részére politechnikai tanfolyamot rendez a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban. A járás területén dolgozó nevelók a tanfolyamon megismerkednek a traktorral, valamint a mezőgazdasági gépekkel és azok alkalmazásával. A városi nevelők a gépkocsival, vala'mint a hálózati áram szerelésével, szállításával, elosztásával és méretezésével ismerkednek meg. — Hétfőn kezd munkához a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat pannolux-részlege az új épületben. Két hét múlva a másik üzémrésznek is berendezik az új épület második emeletét. — Kőmintás és lenvászon abrosz készítésével bővíti a választékot a Háziipari Szövetkezet. Mindkét cikk iránt a kereskedelem nagy érdeklődést tanúsít. ElkészQlf az Ünnepi Yásár nyereményjegyzéke Az Ünnepi Vásár rendező? bizottsága elkészítette és sokszorosította a tombola nyereményjegyzőket. A nyereményjegyzéket szétküldik a szegedi üzemekbe és hivatalokba, valamint a megye községeibe. A jegyzéket hétfőtől kezdődően megOiehet tekinteni a községi tanácsoknál is. Iskolai hírek — Az Oktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében a dolgozók gimnáziumában az új iskolai tanév szeptem ber 15-én kezdődik. A különbözeti vizsgák szeptember 10—11-én, a pótvizsgák pedig 12-én 5 órakor lesznek. Az új tanévre való beíratásokat szeptember 13—14-én délután 5—7-ig végzi az iskola. — A Fonó- és Szövőipari Technikum ez évben szövőtagozatú első osztályt is indít. Jelentkezhetnek azok az általános iskola VIII. osztályát elvégzett tanulók, akik jó eredménnyel vizsgáztak és a szövőipari technikusi pályát választják hivatásul. Legkésőbb augusztus 29-ig lehet jelentkezni a technikum igazgatóságánál. fe-? Az Építőipari Technikumban a javító- és felvételi vizsgák augusztus 27—28-án reggel 8 órakor kezdődnek, a beiratkozások pedig 30— 31-én reggel 9 órától kezdve folynak. A tanulók beiratkozáskor vigyék magukkal a bizonyítványaikat. A tanév megnyitása szeptember 1-én reggel 9 órakor lesz. fe- A Ságvári Gimnázium augusztus 30-án tartja javító- és különbözeti vizsgáit, 31-én lesznek a pótbeírások, szeptember 1-én fél 10-kor a tanévnyitó ünnepség és szeptember 3-án reggel 8 órakor kezdődik a rendes tanítás. Autóbusz-kirándulás Sopronba X TTIT és az IBUSZ ren* dezésében 31-én reggel 6 óra* kor az IBUSZ Klauzál téri helyisége elől háromnapos tú* rára indul Sopronba a kirán* duló-autóbusz. A rendezők felhívják azoknak az érdeklődőknek a figyelmét, akik már az útiköltséget befizet* ték, de személyi adataikat még nem diktálták be, hogy 28-ig telefonon, vagy személyesen (26—07, vagy 20—12, Horváth Mihály utca 3. II. emelet TTIT titkársága) tegyék meg ezt pótlólag. Ugyanott néhány jegy is kapható még 255 forintos áron, , 110 ezer forinl svü i össze a vízispsrlieUp javára Néhány hónappal ezelőtt széleskörű érdeklődést keltett az ifjúsági vízdsporttelep ügye. A kibocsátott bélyegekből — téglajegyekiből — eddig 110 ezer forint folyt be és ez az összeg a tanács számítása szerint körülbelül 150—160 ezer forintra fog emelkedni. Téglajegyet 500 ezer forint értékben bocsátottak ki, de ennek az összegnek a felére, mintegy 250 ezer forintot kitevő bevételre számítottak csupán. Az eddigi eredmények szerint ez a számítás nem vált be, hiszen előreláthatólag 100 ezer forinttal kevesebb összeg folyik majd be. Ez kétségkívül kedvezőtlen a sporttelep építésére, annál inkább, mivel az előzetes 1 millió 396 ezer forintos építési költségtervet a magasépítők nem fogadták el, és így az másfél millióra emelkedett. Mindez azonban nem gátolhatja meg a vízisporttelep felépítését. A társadalmi munkák komoly segítséget jelenthetnek az építkezésben. Eddig a vízvezeték megépítésénél több mint 16 ezer forint értékű társadalmi munka jelentkezett. Jelenleg a terület planirozásában a legkülönbözőbb üzemek, vállalatok és szervezetek dolgozói vesznek részt. Természetesen a kézi munkákkal — talicskát és szerszámokat biztosítanak a jelentkezőknek, és állandóan kint tartózkodik a tanács két dolgozója a munka irányítására — a terület rendezése igen hosszú időt venne igénybe. Már feltették; a kérdést — és ezt feltétlenül meg kellene fontolni —, hogy vajon nem volna-e mód egyes vállai átok gépjárművezetőit is bevonni a társadalmi munkába? Ez — természetesen a kézi munkákkal együtt — nagyot lendítene a rendezési munkálatokon. Ili' A vízisporttelep terveivel, helyével és kivitelezésével kapcsolatban különféle vélemények hangzanak el ma is és állandóan vitáznak az emberek. Ezért szerkesztőségünk rövidesen körkérdéssel fordul a tervezőkhöz, a város mérnökeihez és a vízügyi szakemberekhez a sporttelep helyét, kivitelezését és célszerűségét illetően. Ugyanakkor felhívjuk olvasóink figyelmét arra is, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a munkák költségednek csökkentéséhez, az építkezés elősegítéséhez, AZ OROSHÁZI HONFOGLALÓK Darvas József: Egy parasztcsalád története című könyve J 937. Sötét, nehéz idők. Ber? szagot, az egész népet is látja. tőién szárnyalóvá a könyvet. lin utcáin Hitler rohamosz- Ez a könyve is a paraszti élet Izgalmas, újszerű, hogy nagy tagai menetelnek, Rómában Mus- mély ismeretéről tesz tanúbi- történelmi eseményeket egy pasolini hirdet „új világot", Spa- zonyságot. Egy magyar paraszt- rasztcsalád szemével látjuk. Az reakciós család, nevezetesen a Kabódi fa- író azonban nem idealizálja alakmilia származását gombolyltja jait, nem vonja be hamis mítosz„HALLÓ MENTŐK!" — Halló mentők? A Marx téren rosszul lett egy öreg néni. Tessék hamar jönni! A telefonbeszélgetés után éles csengéssel jelezte n telefon-szolgálatos a sürgős kihívást ós máris indulásra készen állott a vöröskeresztes mentőautó az udvarban. Mint afféle potyautas, magam is bebújtam az Országos Mentőszolgálat szegedi állomásának — ez az állomás 60 kilométeres körzetet lát el — pompásan rugózott, modernül felszerelt Plienomen kocsijába és egy pillanat múlva már száguldottunk a hívott helyre. De sajnos, mégsem lehetett a nénikén már segíteni. Mire a gyorsröptű autó odaért, szívszélhűdés következtében meghalt. „Ne hérdexxen, csak küldje a kocsit I" Visszafelé haladva az üresen maradt kocsiban, majd a men* tőállomás lombos udvarában beszélgetünk dr. Breuer Nelly fö? orvosnővel, aki Magyarországon jelenleg az egyetlen női mentő* főorvos; — A mentők feladata =? magyarázza a főorvosnő —, egyrészt a betegszállítás és elsősegélynyújtás, másrészt az egészségügyi oktatás. Otthoni roszszulléteknél a körzeti orvos köteles megállapítani, hogy szükség van-e a mentőkre. Gyakran előfordul, hogy feleslegesen hívnak ki bennünket, s ez késlelteti munkánkat. Előfordul az is, hogy téves bemondás alapfán rossz címre fut az autó. Éppen tegnap történt, hogy Bajai utat jelentettek tévedésből Csorvai út helyett és így kétszer kellett kimenni a kocsinak. Gyakori hiba az is, hogy a szükséges tájékoztatást jelentő telefonkérdéseinkre csak azt a választ adják: „Ne kérdezzen; csak küldje a kocsit!" Múltkoriban történt, hogy a Retek utcába hívtak hi egy villanyáranvütött eszméletlen nőhöz. Villanyvasaló okozta a bajt. Telefonon semmit nem közöltek. Kiértünk: légzés, szív nem működött, vissza kellett menni oxigénfelszerelésért, s a helytelen bejelentés okozta késedelem miatt az asszony meghalt. A szatymazi „Oellla" f'jra csöng a telefon, s utána szirénabúgás közepette száguldunk a Szabadság-mozi elé. Délelőtt 11 óra van. Rosszul lett egy fiatalasszony. A mozijegyre várakozók élénk érdeklődéssel szemlélik, amint kiszállunk a mentőautóból. Mire a mozi előcsarnokába érünk, már padon ülve találjuk n kissé sápadt fiatal nőt, törölgetve a verejtéket homlokáról. — Jól vagyok, köszönöm, már haza tudok menni magam is .. j Világért se ülne bele a kocsiba, mely hazaszállítaná a Petőfi sugárútra. Pedig Vencel Ágoston mentőorvos-segéd ugyancsak biztatja, de a fiatalasszony, aki állítólag babát vár, élénken tiltakozik. Inkább aláírja, hogy saját akaratából nem veszi igénybe a mentőszolgálatot. Vencel segédorvos érdekes esetről mesél. Elmondja; hogy néhány óra előtt Szatymazon jártak, ahonnan egy 16 éves kislányt hoztak be, aki öngyilkossági szándékkal Darsin szőlőpermetezőt ivott. Arzénmérgezéssel szállították a kórházba. Az történt ugyanis, hogy éjszaka hét lánytestvérével és nagymamájával aludt egy szobában és reggelre ismeretlen tettes levágta a három lány copfjaiti de a nagymama fürtjeit megkímélte. A bohókás 16 éves kislányt gyanúsították a többiek, hogy ő volt a szatymazi Delila, emiatt akart bánatában a másvilágra bujdosni. Hála a mentőknek, kísérlete nem sikerült. Modern mentőszolgálat Az eredményes mentőmunkának alapfeltételei: a gyorsaság, a mentőszemélyzet találékony és szakképzelt magatartása; és a korszerű felszerelés. A szegedi mentőállomás mindezekkel a feltételekkel rendelkezik. 1948ban államosították a mentőszolgálatot, azóta roliamlépésb'en fejlődik. A régi, rossz kocsikat pompás újtípusú autókra cserélték ki, hol egyszerre négy fekvő- és két ülőbeteg kényelmesen elfér. Minden fertőzőbeteg szállítása után tökéletesen fertőtlenítik a kocsikat. Budapesten már a legtökéletesebb, úgynevezett „rohamkocsik" száguldoznak, melyekben vérátömlesztés, gégemetszés is végezhető, sőt gyermelcbénulásos betegek számára a légzést biztosító „vastüdő" nevű készülék is rendelkezésre áll. Ennek idejében való alkalmazása valóban csodálatos eredményt jelent. Büvidesen a vidéki nagyvárosok is kapnak ilyen rohamkocsikat. A mentőautó belseje pillanatok alatt szülőotthonná varázsolható. Nem egy szülés indult már meg benne. Ilyenkor az autó — akár az országúton is -* les áll, a mentőorvos, vagy az or? vossegéd szabályosan levezeti a szülést. Minden kocsiban van e célra steril lepedő és •— babakelengye. A boldog mama gyér-? meksírás kíséretében érkezik meg az intézetbe és gyakran csak a csöppség fürdetésének feladata marad a bábára; Ax alkoholixmus ellen A legtöbb bajt a részegtü okozzák. Ezeket gyógyintézet nem veszi fel, a rendőrség nem tartja őket, ellátásuk nem mentő-feladat, hazavitelük igen kellemctlei); Gyakran előfordul; hogy a részeg elveszett pénzét, vagy értéktárgyát a mentőkön keresi a család. A részegeknek átmeneti fektetők létesítése lenne szükséges; ez tehermentesítené a kórházakat, hiszen az ambulanciák munkája egy ilyen részeg ellátása miatt olykor fél? órára is leáll. Már folyamatban vannak ez irányú tárgyalások; igen üdvös lenne; ha illetékes egészségügyi szervek gondosak? ban támogatnák ezt a kérelmet; mely egészségügyi intézményeket és mentőket egyformán érint: Hazafelé az úton messziről hallom, amint húg a mentők szi? rónája. Alig néhány perc múlva már ott suhan előttem a hófehér guruló gyógyintézet; utat törve a közlekedés forgatagában? Dolgoznak a mentők, hol csend? ben, hol rohammunkával, fej? lődő tudással és technikával mentenek minden életet, mely menthető. Az egészségügy hős köz? katonái ők, a betegség és a ha? Iái elleni küzdelmes harcban. Gönczi Klára ! Munkában a szegedi tagosítü bizottság nyolországban a világ erűi vérbe fojtják a hős forradalmat. A Népszövetságben a szov- vissza az iró a második világhájet küldött hiába szólítja fel ösz• borút közvetlen megelőző esztenszal, éppen ezért érezzük magunkhoz olyan közelállóknak szefogásra a nagyhatalmakat a dühtől az 1600-as évekig. Az el- őket. Néhány olvasóban talán kiszörnyű szennyáradat ellen — sö föllelhető Kabódi őssel, — sültet fülekre talál. A világ háborít küszöbén áll .st ú] Mihállyal indulnak el, előbb ábrándulist is kelt, hogy példáDunántúlra, majd már unokáival ul a 48-as szabadságharcok ideE zord, sötét időkben, mikor a az orosházi honfoglalásra, hogy jén Kossuth zászlaja alá nem Szovjetunió „mim messzi re- m„jd kétszáz esztendővel hé- „ , emberként a pamenység el csak", írja Darvas sóbb leszármazottjaitól búcsúz- bJ c ' József „Egy parasztcsalád törté- zimk el a várossá, belterjes gaz- rasztság, többnyire azt nézte, mi nete" című könyvét. (Talán ezért dasággá fejlődött Qrosházán. Az já, vagy rossz háramlik rá ebből. a pesszimista hangulatú befeje- egykori ősök késő unokái már Nem hazafiatlanság ez Darvaszés). Magyarországon is készülő- nem tartoznak a család szoros M &n űz ; - , ishohi dik a reakció. Orosházán fold- kötelékébe, mint a törtenet ele- , .... 7 ° munkások és parasztok százait jén, széthullott, rétegeződött, fásunk hibája. Mert semmit tartóztatják le és kínozzák ha- mjnt maga a parasztság. Szaka- senv von le a n"gU történelmi Iáira Horthy csendőrei, betiltják dákok választják el egymástól események értékéből, dicsfényéa „Gondolat"-ot, a párt fclille- gket. Az egyik 88 holdas zsíros- hogy hétköznapok és hét• gális lapját, amelynek az író bel- paraszt, a másik törpebirtokos, a , .. • , , . .. , , _ ; ; ., , , ' , köznapi emberek is voltak benső munkatársa. harmadik béres, „szabad jóid- , „ , , . . , H 1 " * _T. /* 1. L £ f- 1 . , Darvast könyve munkás.*7 Mi készteti megírására? Fáklyát akar gyújtani a sötétben tapogalódzók számára, vagy mint ő mondja: hogy izgalmas, érdekfeszítő „megkapaszkodni" e vészes for- gény. Darvas stílusa nem hagatag elöl ősei talaján? sonllt Veres Péter okos józansá'T'alán mind a kettő. Darvas gához, inkább Szabó Pál llrájáa munkássága alapján a val rokon. A szociográfiához -„népies"-ekhez, a falukutatók szükséges tárgyilagos hangot, ketáborához tartozik, de azok kor- retet átfűti, szétfeszíti a paraszti látai nélkül. 0 úgy tudja ábrá- élet szenvedői iránt érzett együttsolni, nézni a magyar paraszt érzés szeretet. Ez teszi oly megéletét, hogy közben az egész or- indítóvá, helyenkint szinte kölniik. Csak hozzásegít, hogy telQzociográfia ez a könyv, jesebben, igazabban megértsük, mégis azt kell mondani rá, — árnyoldalával, hibáival együtt is a nagy — 48-as szabadságharcot. Egész irodalmunk, egész politikai életünk nyeresége ez a könyv. Segít a cél elérésében, szilárdít a néphez való hűségben. Sin hó Éva A Szegedi Városi Tanács bérház épületébein, közvetlenül a földhivatal melletti szobákban már több mint tíz nap óta tart a serény munka. Itt dolgozik a tagosító bizottság. Termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok a bizottság tagjai, ügyfelek percenk Int adják egymásnak a kilincset. Mások nagy térképek, kimutatások fölé hajolva dolgoznak, megint mások a környező községek vezetőivel tárgyalnak telefonon, s így megy ez itt most reggeltől estig. A határszenile már korábban megtörtént, eldöntötték azt is, hol lesznek kialakítva az újabb szövetkezeti ! táblák, most pedig a tagosításra kerülő földek és csereingatlanok pontos számbavételével foglalkoznak. A bizottság vezetője és tagjai nagyon vigyáznak arra, hogy még csak egy parányit se térjen el a munka a törvényességtől, vagyis a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok egyaránt meg legyenek elégedve a bizottság munkájával. Ezekben a napókban veszik számba azoknak a szegedi gazdáknak a földjeit, akik itt laknak ugyan Szegeden, de birtokuk valamelyik szomszédos község határában van. Pontosan feltérképezik a szegedi termelőszövetkezetek más községek határában lévő apró földterületeit is és ugyancsak számiba veszik a szegedi határban lévő szatymazi, dorozsmai, gyálaréti, sándorfalvi és más falubeli egyéni gazdák földjeit is. Most a tagosítás során lehetőséget adnak a vidéki gazdáknak, hogy önkéntes csere útján földjeiket "haza vigyék* a saját községük határába, hogy a következő esztendőben már ne kelljen nekik 15—20 kilométerekre, gyakran még ennél is nagyobb távolságokra járni dolgozni. A bizottság talál arra módot, hogy távoli földjeiket kicserélhessék otthoniakért, s szegedi földjeiket pedig szegedi dolgozó parasztoknak juttatják oda csereingatlanként, vagy pedig — ha beleesik az új táblába — tagosítják. A munka eddigi menete azt mutatja: a tagosítás a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok megelégedésével, a törvényesség betartásával, halad előre. A bizottság arra törekszik, hogy minden egyéni gazda a számára legmegfelelőbb helyen, azonos értékű csereingatlant kapjon. Ha előfordulnak olyan esetek, hogy a tagosítás céljára Igénybevett földért nem tudnak cserébe teljesen azonos értékű területet adni, akkor nagyobb területet adnak annyival, hogy az illető gazda korábbi földjének aranykorona értéke csorbítatlanul meglegyen. Az önkéntes földcseréket Szatymazon, Domaszéken és szinte kivétel nélkül minden községben örömmel fogadták. Ez érthető is. A szegedi dolgozó parasztok közül többen félnek attól, hogy új csereingatlanukat nem a számukra megfelelő helyen kapják majd meg. Erre a félelemre senkinek sincs oka, Fontos, hogy pontos időben megjelenjenek a csere-tárgyaláson, mert itt még több azonos minőségű, sőt, jobb földek közül választhatnak. Ha lesznek olyanok, akik nem mennek el időben a csere-tárgyalásra* később ezeket a gazdákat csak a maradék földekből tudják kielégíteni, természetesen ez esetben Is igénybe vett földterületül!. értékének megfelelően. Újszegeden van már több olyan egyéni gazda is, akiknek a Marostöben van a földjük, s ott szeretnének továbbra is dolgozni. Ezért beléptek a Rózsa Ferena l-es típusú termelőszövetkezeti csoportba, ahol a csoport alapszabályát betartva művelik tovább földjeiket. Az utóbbi néhány nap alatt 8 egyéni gazda írta alá a belépési nyilatkozatot a Rózsa Ferenc Tszcs-ben. Ugyanezt megtehetik azok az egyéni gazdák is, akiknek a Nagyfeketén, a Zöldfás-dűlőben, vagy máshol van a földjük. Mint tapasztaljuk, az ellenséges elemek ezekben a napokban igyekeznek mindent megtennii, hogy akadályokat gördítsenek a bizottság munkája elé. Becsületes dolgozó parasztokat igyekeznek rábeszélni arra, hogy a földek számbavétele miatt ne jelenjenek meg a bizottság előtt, vagy a számbavételi jegyzőkönyvet ne írják alá. Tudni kelj azonban minden egyéni gazdának, hogy a törvényesség betartása nemcsak a bizottságra, de rájuk nézve is kötelező. A bizottság csak akkor végezhet igazán kifogástalan munkát, ha ebben a dolgozó parasztok is messzemenően segítik. A tagosítás szükséges, meg kell valósítani, mert a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megteremtését a fejlődés, s az élet követeli tőlünk. (Cs —J-.J