Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

Csütörtök, 1956. augusztus 2. flELftimPFflKISYBO „Nagyon gyümölcsöző a tapasztalatok kicserélése" A lengyel szejm küldöttsége Szegeden — Fogadás a Városi Tanácsnál — Látogatás a lexlilmüvekben A lengyel szejm Szegeden tar- rendezett fogadáson az igazgató üzem ajándékait a szépen becsotózkodó küliötlségénck 'iszteletere szerdán déldött 9 órakor fogadóst adott Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A szűkebbkörű fogadás után Dénes Leó Átadták a Szőrme- és Bőrruha Vállalat dolgozóinak az úi üzemé pliieiet ismertette velük az üzem fejlő- magolt fonál-c9Óvéket és az üzedését és munkáját. A lengyel met ábrázoló fénykép-albumokat, vendégek igen élénken érdeklőd- A küldöttség nevében Stanislaw tek Kulczynski az üzemnek viszon.... , i * zásképpen szintén ajándékot a munxasox keresete iránt, adott át. Ezután a küldöttek eielvtárs szavaira Stanislaw Kul- va]am;nt az Qzem (ermelése fe- Uűcsóztnk az üzem dolgozóitól czynski, a szejm elnökhclyet- ,ő] A besz6Igetés közbcn szó ](C. cs visszatértek a Hungária-szállese, a szejm külügyi bizotlsa- ^ a koi|eklív szerződések kér- l°dába. A nap további részét tetgának elnöke válaszolt. Utána dAsére és a szakszervezetekre. A szés sze"nt töltötték el. KulDénes Leó elvtárs végigvezette )engyel elvtársak elmondották, czynski elvtárs, mint természeta szejm küldöttségét a tanácstér- hogy a szakszervezetek munU- '"dós Dénes Leó elvtárssal és meken és _ egyúttal bemutatta jában náluk most komoIy vélto. Greguss professzor kíséretében nekik a kis tanácsteremben lát- zág t;irtént. A szakszervezelek felkereste a botanikus kertet, mig ható ipari-kereskedelmi kiállítást. feiadata elsősorban a munkásság A'rassowska felsőoktatási miniszMajd a küldöttség tagjai a ta- érdekvédelme lesz. A kollektív terhelyettes Harmat István oknács osztályvezetőivel megbeszé- szerz5déseket is szakmák sze- talási osztályvezető kíséretében lést folytattak a tanácskozó te- rint> a terülctek sajátosságai fi- az egyetemet kereste fel; remben. Dénes Leó elvtárs nagy ^elembevétflével kötik majd Este fél 8 órai kezdettel ttnvonalakban ismertette a város meg. A beszélgetés végén Péter nepi el5adAson vettek részl Q történetét, a tanács szervezetét, szilveszter elvtárs az uzemi , . ' ,, , v , pártbizottság titkára a pártszer- vendégek a színházban, majd majd kerte a vendegeket, hogy ^ ^^ üdvözöUeFa vm. „,ána díszvacsorát adtak tiszteérdeklodesük szenn' dégeket, majd átadták nekik az letükre, tegyenek fel kérdéseket. Stanislaw Kulczynski válaszában kijelentette, hogy a delegációnak természetesen van egy különleges érdeklődési köre és ez a delegáció tagjainak összetételéből következik. És ez nagyon különböző, hiszen ő maga természettudós, a helyettese újságíró, aki mezőgazdasági kérdések iránt érdeklődik, de van felsőoktatási miniszterhelyettes, orvos, bányász és író is a delegációban. Mint parlamenti delegációt természetesen közelebbről érdekelné őket a tanács munkája, hiszen Lengyelországban épp úgy, mint itt — a jövőben a parlamentnek sokkal komolyabban kell ellátnia munkáját. Ez az új rendszer a legalncsonyabbaktől a legmagasab vezető szervekig a tanácsokra épül, mert ez a néphatalom liclyes szerve. Éppen ezért nagyon gyümölcsöző a tapasztalatokat kicserélni, és javasolja, hogy az ő munkájuk iránt is tegyenek fel kérdéseket. Ezután élénk eszmecsere alakult ki a fogadáson; amelynek során; mind a lengyel elvtársak, mind a szegedi tanács osztályvezetői közül többen tettek fel egymásnak kölcsönösen kérdéseket és adtak válaszokat a tömegkapcsolatok kialakításának módszerére, a lakosság problémáinak megoldására, a parasztság támogatására, a társadalmi munkára, a költségvetésre és még egész sor lényeges problémára vonatkozóan. Délután három órakor a küldöttség felkereste a Szegedi Textilműveket, ahol Tóth László az üzem igazgatója üdvözölte őket. Miután megtekintették a gyárat; az üzem műszaki klubjában Pártélet Érvekkel meggyőzni — ez nem szólam, hanem a legfőbb módszer Mintegy félévvel ezelőtt az Attila utca és a Mikszáth Kálmán utca között lévő Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat szűk, zsúfolt, korszerűtlen, egykor cipőüzemnek és lakásoknak használ munkatermei helyett — tágas, új üzemépület alapjait kezdték lerakni. Az építkezést most már befejezték és szerdán délelőtt került sor a műszaki átadásra, amelynek az volt az egyik érdekessége, hogy kiderült: 1 millió 550 ezer forint betervezett költségből több mint százezer forintot megtakarítottak. (Sajnos, a szokás az, — ezt a Beruházási Bank műszaki átadásokkor megjelenő képviselője is tanúsíthatja —, hogy mindig többe kerül az építkezés, mint amennyire előre számítunk!) A második örvendetes dolog pedig az volt, hogy lényegében különösebb hiba nem merült fel a műszaki átadáskor. (Az ilyen is — sajnos — ritkán fordul elő!) Az új üzemépületet — mely a Marx téri hatalmas bérházak hátamögött emelkedik — Snopper Tibor, Zsebik József és Kenderesi Lajos, a Szegedi Tervező Iroda dolgozói tervezték és a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Dicséret illeti őket! bőrruha, az első emeleten a panolux és az irhakabát, a második emeleten pedig a textilhuzatos kabátok bundával való bélelését végzik majd. Valamennyi munkateremben négy-négy thermoventillátor biztosítja a hűtést, illetve télen a fűtést. Minden munkaterem mellett van raktár, a művezetőknek iroda, amely ugyancsak központi fűtésű. A különböző munkarészlegek dolgozói szerdától kezdve két-két-hetes szabadságra mennek: ez idő alatt a Szegedi Ruhagyárban szerzett tapasztalatok alapján — a szőrme- és bőrruhaiparban először! — szinkron rendszerűen berendezik a munkatermeket, s mire visszajönnek a dolgozók, már kényelmes körülmények között készíthetik belföldre és külföldre egyaránt a különböző bőrkabátokat és ruhákat. Az udvarban is egy kisebb. új épületre húzzák a tetőt: a kazánház épül itt, amelyben elhelyezett ikerkazánok biztosítják majd télen a fűtéshez a gőzt. A Mikszáth Kálmán utca felőli rossz irodaépület felső manzard részére emeletráhúzással kultúrtermet építenek. Egyöntetű városképet alakítanak tehát Itt is ki. ELÉG SOKAT ÉRTETLENKEDTÜNK tizenegy év alatt a párt politikájának végrehajtásában. Egy szegedi pártpropagandista meglátása szerint azért csináltunk annyi baklövést a politikában, mert hol jobbra, hol balra kalandoztunk el a párt irányvonalától. Ha a párthaminden ellenséges törekvéssel és nézettel, ne adjon teret a marxizmus—leninizmus ellen irányuló támadásoknak, de a vitákban csak a türelmes, meggyőző érvelésnek, s eszmei harcnak van h e1 y e. Szükségessé teszi ezt a tudományok és a művészetározat leszögezte, hogy szer- tek fejlődése, de elengedhevezni, fejleszteni kell a termelőszövetkezeteket, szigorúan megtartva az önkéntesség elvét, mindig voltak olyanok, akik tamáskodtak és önmagukat „rugalmas" embereknek feltüntetve azt magyarázgatták: „Kifelé azt mondjuk, de valójában a paraszt nem hallgat az okos beszédre". Alávaló rágalom volt ez. Ha a Központi Vezetőség határozatot hozott a politikai tömegmunka megjavításáról és hangsúlyozta a türelmet, a meggyőző érvelést, a gyakorlatban ebből nem egy esetben acsarkodás sült ki és ellenségnek minősítettük azokat az egyébként becsületes embereket, akik oktatás egyik lefőbb feladata lesz, hogy ezt megszüntesse. Másodszor: a pártszervezet vezetősége nem azokról a problémákról tájékoztatja a népnevelőket, amelyek a dolgozókat legjobban érdeklik, amiről állandóan beszélnek maguk között. Ahelyett, hogy a párttitkár, vagy az agit.-prop.-felelős feltárná a népnevelők előtt az üzemben meglévő igazi Az elkövetkezendő esztendőben az épület Valéria tér felé eső oldala mellé is — ahol most az utcába benyúló rozoga épület van —, egy korszerű emeletes raktárt éplA földszinten készül majd a tenek, Három tágas, sokablakos, parkettás, neonfényes munkaterem van az épületben. tetlen a különböző ingadozó rétegek megnyerése végett is. Érvekkel meggyőzni — ez bajokat, a termetest, a denem szólam, hanem a leg- mokratizmust gátló tényezőfőbb kommunista módszer, ket. olyan szöveget mond el, hogy kiteljesedjék a szocia- vagy olvas fel nekik, amilista demokrácia és elszige- lyent általánosságánál fog/ teljük a népi rendszert gyű- va nyugodtan el lehetne más lölő elemeket. - üzemben, sőt más városban De hiszen — mondhatják a is mondani. Arról még keszegedi pártszervezetekben vé8bé lehet beszélni, hogy — eddig is a népnevelő- a hibákért felelős személyek munkára fordítottuk időnk nevét is közölték volna a és erőnk jelentős részét. Ez népnevelőkkel, hiszen — az igaz. Csakhogy bármerre eddigi felfogás szerint — ez mentünk, mindenütt volt az f tekintély lejáratását jelenagitációban jó adag formali- tette. Hogyan is tudott vol/ tás, bürokratizmus, s az em- na masokat meggyőzni az a berek politikai nevelése népnevelő, aki tájékozottság ezért alig volt több vala- hiányában jobb esetben csak mivel a semminél. A párt- mereven tagadni tudta az egyik-másik kérdésben nem szervezetek népnevelő appa- °)yan tényékét is, amelyekértettek velünk egyet. Nem rátusa inkább az elfoglalt f01 már széltében-hosszában semmittevők csoportja be- beszéltek a pártonkívüliek, nyomását keltette, mert Harmadszor: az emberek éregyre-másra tartották ugyan vekkel való meggyőzése a az értekezleteket, írták a je- valóságban igen nehéz, sok lentéseket, de az éltalános turelmet, emberszeretetet, igazságoknál, a semmitmon- ?zbles politikai látókört dó frázisoknál alig jutottak lgfnyI0 munka, s emiatt a messzebbre. Még a Jutaáru- népnevetek egy jelentős régyárban is hajlamosak vol- sze 'nkabb hajlamos a hantak az elvtársak a formális goskodásra, a fenyegetőzésmunkastílusra, noha ebben re-.?ZCbt alakult ki több szea pártszervezetben mindig ?ea! Partszervezetben az a sokat törődtek a dolgozók politikai nevelésével. AZ EREDMÉNYTELEN AGITÁCIÓNAK többféle oka van, amelyeket most már végképpen meg kell szüntetni. Először: még mindig nem a legképzettebb párttagok, nem a legmeggyőződésesebb kommunisták kell elmondani, hogy az ilyen „helyi, sajátos alkalmazás" örve alatt elkövetett túlkapások, mennyire megszaporították az amúgy is megtevő bajokat. VAJON MOST MEGÉRTJÜK-E, hogy a Központi Vezetőség július 18—21-1 ülésén hozott határozatának nem szabad, nem lehet kicsavarni a nyakát, nem magyarázhatja félre senki a saját szájaíze szerint, hanem egyenesen, becsületesen kell érvényesíteni a mindennapi pártmunkában? Meg kell értenünk, mert különben a párt és a nép szoros kapcsolata megint csak inkább frázis lesz, nem pedig valóság. Be kell látniok a pártmunkásoknak, az állami, gazda- magyarázzák a párt célkitúsági és társadalmi funkció- zéseit, hanem olyanok, akiknáriusoknak, hogy végkép- nek nincs egyéb megbizatápen lejárt az önkényeske- suk, s akik elég gyakran madések, a törvénysértések ko- guk sem értenek egyet a ra, s csak akkor számithat- párttal. Csak természetes, nak közbecsülésre és szeretetre, ha szakadatlan önképzéssel képessé teszik magukat arra, hogy a szó legszorosabb értelmében a tömegek vezetői, nevelői, tanácsadói legyenek. Most már nincs helye semmiféle liberalizmusnak. A Központi Vezetőség határozata ismételten aláhúzza világosan és határozottan: a párttag álljon ki keményen a párt politikájáért, küzdjön megvahogy az ilyen formálisan kijelölt népnevelő — különösen, ha olyan kérdést tesznek fel neki, amire előzőleg nem kapott felvilágosítást a pártvezetőségtől — elakad a gyakorlat, hogy a népnevelő kéthetenként egyszer, a népnevelő-értekezlet után csak „tájékoztatja" a hozzá beosztott dolgozókat ahelyett, hogy rendszereseji beszélgetne, vitatkozna velük, ahelyett, hogy több oldalról megvilágítaná a Központi Vezetőség határozatának igazságát. Az úgynevezett „röptájékoztató" legtöbbször annak a beismerése, hogy a népnevelő nem bízik önmagában, fél a nyílt vitától és tudja, hogy végül úgyis ledorongolja azt, aki a vita hevében ellentmond neki. Az ilyen népnevelő szerint jobb, kényelmesebb tehát, ha szó nélkül tudomásul veszik a tájékoztatót, mert így azt írhatja jelentésében, hogy tudomannyal, sot tem egy mindenki" egyetértett' (?) az esetben maga is szembe for- elmondottakkal. Az a népdul a párttal. A népnevelők nevel5 aki f bánik az £ marxista-leninista kep- berekkel, jobban rászorul a zetlensege tehát jelenleg is nevelésre, mint azok akiegyik komoly akadálya az érvelő, s éppen ezért meggyőző agitáció kifejlődésélósításáért, szálljon szembe bek. Az őszre kezdődő pártSiófok és Füred kőzött szeli a vizet a Jókai-gőzös, Tempósan halad. Se nem sietős, se nem ráérős. Hadd nézelődjenek utasai, akik úgyis javarészt kirándulók, nyaralók. _ ;s kerültek oda ezek a A fedélzeten jó a hangulat, szegediek, Balatoni képeslapok sebbé tennivaló. Gyömbér Lajosné — gyufagyári ü. b.-tag — lette szóvá az illetékesek előtt, hogy az asztalon terítők, az ablakokon függöny, virágok még kedves akit 1950-ben férjével együtt nagy tó felett, de méginkább egy kedvesebbé varázsolnák az ott hévízi beutalásuk alatt gyógyítót- ablak felé. Hogy kinek az abla- töltött időt, hiszen két hétig ez Némelyek a természet szépségét Valamennyien — számszerint tak meg izületi bántaímaikból. 'kához? Ki tudja? De másnap az az otthonuk. A többük nevében a szalámwvés vagy sörivás gyö- tizenketten - a Siófoktól né- Szeretné, ha legközelebb újból ebédnél, amikor szóba került a elhangzott szó nem is volt hiányurusegével elegyítik, mások a hány kilométerre lévő Balaton- a férjével nyaralhatna. Lám, szerenád, úgy tűnt, hogy Rendes bavaló. A szobák egy részébe tesokszínű víz távolából előbuk- szabadiban töltenek két hetet mégiscsak jó az •„embör" a ház- Irén, a csinos gyufagyári cimhi- függönyt kaptak, s nemnál! zö arca nemcsak a balatoni nap sokára érkezik még ilyen holmi. kano üde villasorokat mutogat- szakszervezeti üdülésben, a Gyu- nál! ják egymásnak. Közben derűs faipari Vállalat csinos üdülöhácsevegés folyik, nevetBélés hang- zábnn> mivel> ]wgy ..yulagyariak zik, s hogy meg hangulatosabb mindahányan. Gombkötő Magdával és Szilásugaratitól lelt olyan piros. legyen az utazás, harmonika szó* ^ SzüXa pattan, ahol a Gyu- tá "Érzsébettd^'a""„sXkma"ki- ? most halljunk egy 0 vicaman. famiAr vnn! — mrtnnin rsoatot aso váló dolgozó"-iával, akik mind- objektív véleményt A már most is jóljelszerell, játékokkal, csónakkal, mólóval napozóval ellátott üdülő jövő évi igazán tervében szerepel egyébként naEgyszercsak nótaszó kél ver- s-ilvls tXné sentne a muzsikával, s nem is • r, ' /? akármilyen nóta: „A szegedi halastó, halastó . -.meg az, hogy fagy ár van! — mondja nevetve v<*ló dolgozó"-jávai, akik mind az ellátásról, pozó-gyékények, új hanglemeketten már másodszor nyaralt,Szeged hírős város Hiába, ki a Tisza vizit issza!..* — az még a Balatonon sem tudja elfelejteni. Innen hát a tűzről pattant vidámság magyarázata. Valóban szegediek méghozzá szegedi lányok, Különben együtt nyaral majdnem az egész gyufagyári bölcsőde. Itt van Benkő Lajosné, a énekeltek, bölcsőde vezetője is férjével, a Szegedi Orvosi Műszer és Gyer- mester. Halász Mihályné a gyufagyári -eh, a szobákba újabb szekrénak'Szabadiban, nehéz 1'lenne konyhán dolgozik. Igy szakér- nyek, kerti fonott székek beszernapközben beszélni. Legalábbis tőként fogadhatjuk el, amikor zése. Ügy hírlik, hogy még az szárazon nem uszná meg az em- azt mondja, hogy a koszttal idén nyáron itt lesz a csónakhoz ber. Az egész napot ugyanis a megvan elégedve, kielégítő és a motor, Balatonban töltik, amely itt cso- Í°- h™ ogyan, hogy az üzemi * konyhán néha zsírosabban főzbog az üdülőház lábánál. ™k'7e azért itt se™het pá Nyara'nak, üdülnek, pihennek - Balatoni kacsák lettek ezek ^ „A ri Mezé két- ? "egediek é, sokmásfelőliek a a lányok, - ugratják őket Ötott ^ ^ _ ,,.„„_„ balatonpart,an, a mi BalaloK. Ferenc gyufagyan ronkter- ,, ' s nem is szonyok. Majdnem ribillió is lett mekliocsi Szövetkezet könyvelő- érte, legfeljebb a kacsáért nehez- [iszlán szojsdlják fel? belőle, amikor azt énekelték, hogy jével, meg kisfiával, az Árpád telnek egy kicsit. Feri bácsira ~ i,Még azt mondják, nincs Sze- téri iskola tanulójával. A kis azonban nem szabad neheztelni, * geden boszorkány...", — mert Benkő Zsolt most fürdik először mert a szegedi lányok „garde"- Nem is panaszkodott egy suttyólegény közbekiabált: a Balatonban, s ne áruljuk el az Ía- Büszke is rá, hogy esténként az üdülésre, hacsak azt — Nincs ám, merj eljöttek a otthoniak előtt, hogy az első nyolc „védtelen" ^ nö társaságé- vesszük panasznak, amit Balatonra! anyai szóra ki szokott-e jönni a bon !s mehet sétálni. Mire azonban a búbolására ke- selymes vízből. * rült volna jor, úgy eltűnt a le- Mayer Józsefn£ Ug,jancsak a tgy telnek a nappalok, de az genyke, rrunt a körülötte támadt bölcsőde dolgozója. O inkább a —nél több, különösen, haXl'jól n^nál A VP'fagyári üdülő, gedi gyűjt erőt a további munkára, csak egy a sok közül. Több kilométer hosszan sorakoznak senki egymás mellett az üdülőházak a nem Pnrt mentén. Munkások, dolgoegy. zók százai, ezrei keresnek felhangúan válaszoltak kérdésemre: üdülést a Balatonban, amely — — Az a nagy hiba, hogy csak lókai szavaival élve — mosolykét hétig tart. gós arcot mutat, az eget tükrö» Az ilyesféle panasz azonban vissza, rezgő délibábban táncol_ _ 3 p'^-aj-ájg gj "nd' l * * harag a nótáskedvű, szép utazás napozást szereti. Tavaly Pécsme- d^ebbek 'TrZapI, "álmodZó bátran álllthatÍuk> hoS'J még di- tatja zöldellő partjait, habjainak 'J— • - " ' . 1.1 __ cséretnek is beillik. vidámságában. moraja csupa csókcsattogás' A Balaton vize száz év alatt cseken nyaralt, de azt mondja, gordonkaszó ébresztette fel az éj * itt jobb, mert együtt van mun- féltájt már nyugalmasan szenA hajókázás sok kedves epizód- katársaival. dörgőket. Egy spanyol szerenád ját tűzhetnénk tollhegyre, de Igy vélekedik Nyári Sándorné, és egy Schubert-dal lágy dalia- zálartozik, hogy akad még itt is i"'n más lett, szebb és emberibb, beszéljünk inkább arról, hogy a „Szakma kiváló dolgozója" is, mai szálltak a bársonyos, sötét szebbé, csinosabbá és kényelme- Lökös Zoltán Az igazsághoz mégiscsak hoz- sem hozott. De az élet a partket ő akar szocialista öntudatra nevelni. ERÉLYES ÉS SZlVÖS harcra van szükség, hogy az agitáció bürokratikus vonásait meg tudjuk szüntetni és a Központi Vezetőség határozatát a politikai tömegmunkában is érvényesíteni tudjuk. Ezért — mint a Központi Vezetőség „Pártegy/ séggel a szocialista demok-' ráciáért" című határozata rá/ mutat — a párt fő feladatá-' nak, a kommunisták eszmei színvonalának emelését, s a dolgozók körében végzett szervező, felvilágosító, nevelőmunkát, a termetes ellenőrzését; a dolgozók kezde-' ményezése kibontakoztatását kell tekinteni. Természetesen ehhez valamennyi szegedi pártszervezetben érvényesülnie kell a pártdemokráciának, hogy a párttá/ gok érezzék: joguk és kötelességük részt venni a taggyűlésen, a népnevelő-értekezleten stb. folyó vitában, amíg a határozat meg nem születik. Utána azonban a határozatot következetesen végre kell hajtani, minden mellébeszélés, elferdítés nélkül. A Központi Vezetőség határozata szintén úgy kötelező valamennyi párttagra, ahogyan az napvilágot látott, senkinek sincs joga kételkedni abban, hogy a párt becsületesen, egyenesen és világosan hozza nyilvánosságra programját. Vegyük tehát nagyon komolyan azt is. hogy a kommunisták alakítsanak kl jó baráti együttműködést a pártonkívüliekkel és ne irodai intézkedésekkel, hanem érvekkel nyerjék meg őket a szocializmus ügyének. N. I.