Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-19 / 196. szám

DELMflGYBRORSZBG Vasárnap, 1956. augusífití fS. A SZEGEDI MUNKÁSSÁG OTTHONAI Vár egy napot tölkelSben Régi magyar temetőben! \M a •• rr • Van-e jovoje a Szegedi Erőműnek? Közismert dolog az, hogy a sen alkalmazzák. Bátran kis erőmű nem versenyezhet mondhatnánk azt is, hogy t.aaz újonnan épített hatalmas Ián éppen a távfűtés szolgácentrálékkal, vízierőművek- lataba fogjuk állítani orszadosze^i munkások-az el- « ^SftlS Gábor^h IS^ály^ | ÖTS 2h£ mult félévszázad alatt? Ér- ' X*™™1)™ czel Mór és mások megfor- ; fofcrt ^Vrlű^lr minél lArehb férek ezt. a megoldást diktáldemes végigtekinteni gedi munkásotthonok lásainak történetén, H egy darab abból a szép tradícióból. amely Szeged dolgozóinak a fölszabadulásért, a .szabad életért vívott harcaiból lelkesítően felénk árad..» rnílTa Hétvezér ulcni Mun- 3(M imában a másnapi ün- nek az ő szájuk íze szerint kásottho* L ' nepélyes avatásról: „Az ün- kell történnie." Uganezen a nep bizonyosan szép lesz. ha napon, 16-án 22 munkásveze- g a régi rozzant házacskáHol'találtak otthonra a tő- vem is hangos táncos a vi- tőt, majd - a sztrájk nem b ^y^n kor a sza. ké.s rendszer ol.cn szervezke- ^TS^tS^ UrZ^ttTA&^Vb "agyjai. Klauzáí tokról és a magyar népköl- i a Szegedi Erőműver De ak- fai a. Mindenesetre Szegeden ss nl_ így csakis íev sikerült a Oszétről, s a kultúra számos kor még nem látott gazda-á- célszerűnek ígérkezik, máius 8y\ csams igy siKerutt a más kérdéséről. „Szegeden — - eog megoldást sónk' A pers- „ , . T* l szegedi munkásság hősi har- olvrasuk a Színház és Társa- ' ^^k tX/nz vnl ldővol Ire oz Gersamcs és Kutas! elv/ „ , „. ... c éjében kínoztak halálra.. S a Proletár — a Friss ffírck ekkori nevén 2-i számában, beszámolva a megnyitás impozáns ünnepségéről' zi a megnyitó keli teremteni a narma aiu , , .TT" .7. "I - »+<.".,<, SHÜI- c a szájhagyomány homályába jnternacion&lit, amelynek ^lan: megmutatta, hogy a rel folyt le a .Csókoljon meg' . 4ramfejlesjtők .hidegre vesznek... Az első munkás- ma van a s-aictésnapja A 6Ze£edl munkásság meg min- című vígjáték bemutatója, • *ak"'_L & csak ' otthonok egy-egy béreit kocs- kapitalizmus romjain fal kell dlg ero' amellycl számolni mialatt Juhász Gyula négy mai szobából állottak: egy- építeni a népek s-vvetségét és kelL A sztrájknak Jelentős iskolát végzett embercknek ba. ogy szakma dolgozói tartották *og jönni még egy szebb szerePe volt abban, hogy a szélt Anatole France-ről és a fönn maguknak, esténkinti, kor egu s-cbb május elseje Habsburg-párti, reakciós Ká- művészetről egy felsővárosi - ' - - rolyi kormány megbukott, s rozzant, vizesfalú házban." A kezdetek vasárnaponkinti közös szóra- a2 Cgész világ munkásai kozás, tanácskozás céljaira, örömteli szívvel ünnepelhetik meg ezt a napot, a munCZJ?,XldXe!:.h„a ®2 társ kiszámította, hogy az I megcsapo75 tonna elvenni óránként, amely már bizonyos áramfeljesztő munkát uz.emZjivar vígzett de fűtésre még kitú5tr IAOIQ Q , ... nően alkalmas. S míg itt ez , . , , a lehetőség kihasználatlanul hivatalos terv azóta sem mat.adi közeli üzemekben gőzzott. Mégis ma már ugy hiánnval küszk«dnek. vagy állA tűzoltólaktanyával szemben a Csikós-féle kocsmában az építőmunkások, a Szegfű utcában a földmunkások és vasmunkások, a Dugonics téri Fottbáth-ház helyén a bőrösök és famurikások jötteik össze a század elején. 1910 ka szent ünnepét..." „A Munkásotthon homlokára" Két nappal a megnyitás után, május 3-án az eilenformájusátől ™lamcnnvi szak- radaimj tisztikar a francia ma közös otthonba költözött imperialista katonal parancsa Mikszáth Kálmán utca 22. segítségével eltávolíhelyét a P. Ábrahám Dezső- Ezen az előadáson féle alakulatnak kellett átengednie. Ábrahám Dezsőék októberista programjuknak megfelelően szerettek volna egyezségre jutni a munkássággal, föl is keresték a Munkásotthonban a vezetőket, de azok semmiféle ellenforradalmi erőkkel nem bocsátkoztak tárgyalásba. Annyit azonban elértek, hogy a munkósosetti n kapcsolódnak bele termelésbe. A hív változo kell feladni a kérdést: ml minden (legyen a Szjgedi Erőmúbizonnyal jelen volt az ekkor j vei? Abba csak nem lehet beitt diákoskodó József Attila j lenyugodni, hogy majd leáll is. A szegedi munkásokkal i egy kisebb erőmű, mert rosz ebben az öreg házban ismer- • kedett meg a magyar proletariátus legnagyobb költőjet A Hétvezér utcai otthon .«/<»«* , •• Ekkor, 1924-ben mozgalom, számú házba. Ez volt az első a szegedi helyőrség élé- Rág visszatérhessen a néhány indult, hogy a szúk, kicsinek szegedi munkásotthon, itt r61 Tabódv" Zsoltot aki mind- hétig francia megszállás alatt bizonyult Munkásotthon hez ' Á11/-.4-4. l\/ríinlrrj,o/\44lliftt>ln Tflíí- i ..... r r. - . szervezkedtek a szegedi munkások bérharcra, sztrájkra és háborúellenes kiállásra egyaránt. 1916-ban költözött át a munkásotthon a Feketeházba, mely történelmi események színhelye lett. A Fekete Ház állott Munkásotthonba. Juli- iyett újat építsenek maguk us 15-cn a szegcdi munkások nak a szegedi munkások. Két újból bevonultak otthonukba, év múlva, most 30 éve épült S ezen a napon, — ebből az fdi a Hétvezér utca 9. szám alkalomból — jelent meg a aiatt a szegedi munkások íilDelmagyarorszag hasábjain a léreiböli a Munkásotthon, rosan megindult a véres bősz* munkások költőjének. Juhász amely a Horthy-rendszer szú munkája. A szegedi mun- Gyulanak ponyóru verse. ..A egész ideje alatt a szegedi addig híven a tanacskormányhoz, a munkásság érdekében gyakorolta a város fölött a katonai hatalmat. Ezzel az ellenforradalom erőt felülkerekedtek Szegeden, s hamakásság ebbe nem törődött bele. Most lett igazán otthonává a Munkásotthon, itt forrt, szerveződött az ellenállás, ez lett az ellenforradalommal szembenálló erők szilárd bástyája. Nem véletlen tehát, ha az ellenforradalmárok Munkásotthon homlokára" Az ellenforradalom idején • város műemlékeinek egyik legjellegzetesebbike. Kováts István építőmester, a régi Szeged „köveinek", a Múzeumban őrzött középkori eredetű lapidáriumnak megmentője építette gótikus stí- „. ,,, . lusban. Az önkényuralom ko- meKsemmist ésére törnek, rá,ban, 1880-tól 1865-ig itt ta- 23"í"?, Szombathely, nyázott a Belvárosi Kaszinó, ezmles' ^J^r^tl amely akkor a nemzeti ellen- ®z ^ Sf^0,? állás fészke, a nemzeti érzésű polgáreág és értelmiség ott- Munkásotthont föloszlatta s _ hona volt. Fél évszázaddal hogy egy bejelentett munkás- kényuralom korában, 1851-től erősítették meg az ellenállás gyuies minden eshetőségére mo.ig itt tamt munkáság tanuló iskolája, szórakozó-múvelődő helye, második otthona volt. Igaz, a vezetés itt is sokszor a munkásáruló jobboldali szociála tágas, nagy Munkásotthon- demokraták kezébe került, ból ismét kitessékelték a rre a szegedi proletárok — munkásokat. Megint egy SOraikban az illegális moznagymultú, régi ház, a Ma- galom ,kommunistáival — hírős utca 4. alatti, azóta mar vek maradtak az első prolelebontott „kiskaszinó" fogad- tárdiktatúra hősi emlékéhez, ta be a forradalmi hagyomá- Különösen a második világnypk letéteményeseit. Mert a háború idején élénkült meg kiskaszinó is forradalmi ha- „„ , , ... ,, , gyományokat őrzött: az ön- a Munkásotthon elete. Itt szabb a hatásfoka, s ugyanakkor egész sereg üzemben működnek továbbra is olyan kazánok, amelyeknél a veszteség jóval nagyobb. De még azt sem mondhatjuk, hog/ nélkülözni tudnánk, mondjuk itt Szegeden, az erőmű teljesítő képességet. Villamoshiánnyal küszködnek, vagy csak "igen nagy költséggel tudják fedezni hőenergiaszükségletüket. A Konzerv1 gyárban és a Szegedi Kenderfonógyárban közvetlenül a termel írt szolgálhatná ez az energia — a Ruhagyárban, a Közlekedési Vállalatnál és a kórházban pedig nagyon alkalmas lenne fűtésre. Ezeknek az üzemeknek és intézményeknek az évi gőzszükséglete 60 ezer tonna. Ezt bőven tudná biztosítani a Szeenergiaból esetleg csak nagy- di Erőmű és a t(Mi hónantkán szorulnánk majd rá, kban _ amikor a hőenerde az energia más formájára, gia.szükséglet nagyobb például a hoenergiara, na- sem ,enne fennakadáSf mert gyon nagy szükség van né- éles„ Gzzel pótolnák. hány szegedi üzemben és intézménynél. S ha a villa- A számítások, bár szerémosenergia-termelés ncin nyek, évi 3 millió forint meggazdaságos is többé Szege- takarítással kecsegtetnek den, gazdaságos és célszerű bennünket. Az esztendőnként lehet ugyanitt, ugyanabban megtakarított szén pedig köaz erőműben a hőenergia rülbelül 10 ezer tonnát tenne később az új haladó erők, a munkásosztály képviselői találtak otthonra benne. 1918. októberében Itt, a Fcikete Ház könyvtárszobájában kezdődtek a forradalmat előkészítő megbeszélések. „Az októberi forradalmat írja Juhász Gyula a -Szeged a forradalomban- című, ma már ritkaságszámba menő könyvecske előszavában — megtette az előkészületeket.' Ez az időleges intézkedés nem .volt elég végleges megsemmisítésére törtek. A május 27-i ülésen dr. Dobó József indítványozta a Munkásotthon végleges föloszlatását, mert ez szerinte „a bolsevizmus boszorkánykonyhája." Volt okuk félelemre. A munkásság sztrájkra szervezkedett. Kelemen Béla, az ellenmenedéket az üdözött magyar múzsa. Az 1851-ben, Ferenc József születésnapján a városi színházban lezajlott tüntetés miatt bezárták a színházat; ekkor a felsővárosi kiskaszinó fogadta be a nemzeti szellemet ápoló szegedi szírtjátszókat. „Megvirrad még valaha — Nem lesz mindig éjszaka!" szellemét, a fölszabadulás biztos tudatát Szeged proletariátusában. S mikor a szovjet csapatok szabaddá tették a munkásosztály élcsapatának, a Magyar Kommunista Pártnak a munkáját, a munkásotthon is a város középpontjába került a perifériákról: ki csak itt városunkban, a terv megvalósítása esetén. Mi lenne a második lépés ? Nem nehéz belátni, hogy termelés. Érthető, hogy elsősorban azok izgultak és izgulnak ma is a Szegedi Erőmű jövőjéért, akik ott dolgoznak, akik ragaszkodnak ehhez az üzem-^H^||J| __ hez, mert munkájuk fekszik ga^aS'áerasága míatt'valótoíi benne és szeretnék ezt a yan jö^6je a távfűtésnek, munkát továbbra is elevenen Arányl kis beruházásokkal ható erőként látns Még egy- onnek révén nag összegeket általán nem tartunk ott, hogv hetünk mivel egyes akár par éven belül is aktu- ijUézmények és üzcmek nagy áhstá válna a Szegedi Eromü h5onergia:szükséglete is tá_ nélkülözése, de előre kell mogatja a tervet. az az elgondolás sem banális, hogy a tiszaparti klinikákat is belekapcsolják a távfűtésbe, sőt, tovább menve: a Paprikafeldolgozó Vállalatot, a MÁV-ot Mindez még csak terv Ez volt akkor a jelsző. ezt a Kálvin téri házban alakult magam is segítettem egy kl- forradalom krónikása napló- húzta éjjel-nappal a kiskaszi- mcg hazánkban az MKP első csit megszületni... Egy ók- jóban, június 6-án a kémek . . legális pártszervezete.. * tóbervégi estén, 31-e előtt né- és spiclik jelentése nyomán _ . „ . , _ Félévszázados vándorlás hányan szegedicX, többnyire följegyezte: „Tirts Béla csend- Ez lett a jelszava, a zsar- Félévszázados vándorlás költők, hírlapírók és egyéb örőrnagy jelentése szerint a nokság elleni öröksége a kis- után u> otthont talált a szeforradalmárok, titokban, Munkásotthonban tegnap es- kaszinóban helyet kapott sze- §edi munkásság: övé mór az ahogy illik, megjelentek a te elhatározták a részleges cpd= munkássáanak is az el- egész város, Iskoláival, kulsírr.rsrr ras&srí'siS s-—— - • bájában. Ez volt akikor a sze- ezt követi majd a többi szak- Ahogy Juhász Gyula írta színhazával, egyetemeivel s a gedi Pilvax; a szomszéd szo- szervezet szolidáris eljárása. „Dózsa feje" című költetné- kultúra összes teremtő múhebában a közelgő proletárfor- A munkásság a francia cen- nvében a nagy parasztforra- lyeivel, szórakozóhelyeivel. radalom viliarát hangolták zúra eltörlését, Tabódv Zsolt dalmár gzeged. földben p;he. Otthona az egész ország! már, de előbb meg kellett va- ezredes és Dettre János korlahogy csinálni a polgári for- mánybiztos főispán visszaradalmat is. Am már ezt se helyezését követeli. „Június lehetett a proletárok nélkül, jo-éri a besúgók jelentik: „A hiszen a megjelentek is, szin- Munkásotthonban a becsemte kivétel nélkül proletárok pészett Vörös Újságot olvasvoltak..." sák.. .*« Június 12-én a kémA polgári forradalom, bár jelentés így szálU „Folyó hő nem oldotta meg a próleta- a Munkásotthonban nő levágott fejéről: PÉTER LÁSZLÓ gondoMcozni! Hátha ígérkezik egy, a „hidegre állításnál'' jobb, gazdaságosabb megoldás. Igen, ígérkezik — máris! Az erőmű - az egyesülés óta tiszaparti középületeket a DAV — két mérnöke, Ger- .g sanics József és Kutasi Mihály, már kidolgozott egv életrevaló tervet az erőmű hőenergiájának gazdaságos Az egész elgondolás alig felhasználáséra. Tervük jutott még túl az íróasztal egyszerű és nem is fiókján. A Hőtechntkai Intétúl költséges — a számítások zet foglalkozott a tervvel, de szerint a beruházási összeg elég nagyvonalúan — kicsiegy esztendő alatt megtérül- nyesnek találta. ne- Szerintünk ez nemcsak két u.x, _ mérnök ügye. Nem filléreklurbinacsapolással ""ől szd! sbaJ ^ttT 1 kai Intézet egyes dolgozói A terv nem Kolumbusz to- szerint ez „kis" ügy is, szejása. A Szovjetunióban igen rintünk ott, ahol évenként 3 elterjedt a távfűtés alkalma- milliót lehet nyerni, az illezása, de hazánkban is isme- tékesek támogatása nem vesz rős, Győrben, Komlón és kárba. Budapesten már eredménye- (Simon) . — — . —. — —. w-ww^— irw rwww^wwwwww www Őt nafi a CftLiö-Ájhzán 6. AZ EXPEDÍCIÓ UTÁN A TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA riátus harcának döntő kérdéseit, mindenesetre lehetőséget adott a szabadabb szervezkedésre. Megalakult a kommunista párt, s a szervezett munkásság megnőtt serege joggal kívánta, hogy mozgalmának, táborának méltó otthona legyen. 1919. január 10-én a munkástanács nevéfcen Wallisch Kálmán és Nemes Lajos eljártak a polgármesternél, hogy a hadügyminiszter által már előzetesen a munkásotthon céljára átengedett Londoni körúti honvédlalktanyát a város alakíttassa át. Az átalakítást, jelentették ki. a munkásság részletekben megfizeti a városnak. Karcag—Szolnok— Cegiléden keresztül újra Szegeden vacsupán (!) a szovjet kormány melletti kitartéisra buzdították a megjelentéket." Június 15-én kitört az általános ^"u"nk. Szrínokön Kasztrájk. Még a színészek is posvdry Gyula músztrájkoltak! zeumvezetői, expedíEzt már nem tűrhették ciónk lelkes megfiszótlanul. Másnap, 16-án haj- ^föje s munkatársa nalban Tirts csendőrörnagy kala"zol _ bennünket Gertoux francia rendőrfőnök- yarosnéz° séta kerckel, egy század szpáhival és tében. Megmutatja a a városi rendőrség tagjaival muzeumot s kiállimcgszállotta a Munkásott- *ffát' » könyvtarat hont. és átkutatták az összes ®tb' Azza az érzéssel helyiségeket. A padláson ta- bucsuzunk tőle, hogy Iáit fegyvereket elkobozták. Szeged sokat tanul„A Munkásotthont szpáhik habla Szolnoktól ls. vették őrizetbe." A hazai el- Utunkon hazafelé lenfcrradalmárök a francia esemény már nincs, imperialista hadsereg tevé- Zavarólag csupán, az keny közreműködésével tudA tervbél csak a proletár- ták csak lefegyverezni a fordiktatúra kikiáltása után lett radalmi szegedi munkásságot! valóság. 1919. május 1-én ke- Kelemen Béla aznapi naplóriilt sor az új Munkásotthon jegyzeteiben így leplezi le a fölavatására. Bár már akkor franciákat is, önmagát is: „A előrevetette árnyékát a kard- franciák végre észbe kaptak, csörtető tiszti alakulatok és Talán lassacskán csak rájön- többszöri felülfizetcidegyúlt úri politikusok ellen- nek, hogy a munkásság veze- cekre kényszerítik forradalmának időleges sike- tőivel kesztyűs kézzel nem " re, a költő. Juhász Gvula így lehet bánni (!), mert abban a továbbá expedíciónk írt a Délmagyarország április hifiben vannak, hogy minden- egyik tagjának egy hatott, hogy a MÁűpénztárosok (beleértve a szegedit is) még mindig nem képesek a vasúti jegy árét pontosan kiszámítani s ezzel az utasokat fiatal, túlbuzgó rendőr. elvtárs részéről történt indokolatlan zaklatása, igazoltatása. Tudományos munkánk megkövetelné, hogy kutatóinkat — a vasúti perronon üldögélve, a vonatra várakozás közben — ne nézék kémeknek, vagy gyanús idegeneknek Az expedíció tudományos eredményeiről majd szaklapokban számolnak be kutatóink. Tervbevettük egy ismeretterjesztő előadás rendezését is, vetített képekkel a helyi TTIT támogatásával. S most, amikor arccal az expedíció második részletes szervezése felé fordulunk, nem mulaszthatom el, hogy bemutassam a szegedi résztvevőket. Dr. Kolosváry Gábor egyetemi tanár volt az expedíció szervezője és irányítója ö járta ki az Akadémia részéről az egész út anyagi támogatását. Mint kutató, pókokat s rovarokat gyújtott s végzett összehasonlító kutatásokat a Tisza felső s a jobban ismert alsó, Szeged környéki szakasza között. Dr. Horváth Andor adjunktus ugyancsak összehasanlító vizsgálatokat végzett. A felső Tisza árterületének csiga- és kagyló faunája mennyiben hasonlít az ittenihez. Egyik megállapítása, hogy a kutatott szakaszon, nedvesebb éghajlat és ősibb természeti körülmények közöt élnek ezek az állatok s ennek megfelelően olyan fajok is előfordulnak, melyek Szeged vidékén már nem élnek, vagy nagyon ritkák. Dr. Megyeri János főiskolai tanár a Tisza mikroszkópikus állatvilágát, úgynevezett zooplanktonját tanulmányozta, különös tekintettel alsóbbrendű rákokra és kerekesférgekre. Ezek vizsgálata annál is fontosabb, mert ezek Jelen, tik a természetes haltátplálék főtömegéí. Vizsgálta továbbá, hogy a beömlő vizek mennyiben befolvácolják a Tisza élővilágát. Dr. Szabad./s Margit adjunktus öszszehasonlító mennyiségi és minőségi vizsgálatokat végzett az alsóbbrendű növényi szervezeteket, különösen az egysejtű, ostoros moszatokét illetőleg. Gyűjtéseket végzett a Tisza mellékfolyóiban (Bodrog, Sajó) s a tiszafüredi ősi morotvában tó; Kárpáti Árpád egyetemi hallgató, lelkes kutató a madárvilágot tanulmányozta. Az expedíció 5 napja alatt mintegy 60 madárfaj került távcsövének lencséje elé. Vígül e sorok írója az ártér növényvilágát tanulmányozta, ezenkívül a folyó és a mellékágak, mocsarak vízipolska élővilágát s páratlan megfigyelési alkalma nyílt a tiszavirág felső folyószakaszon történő rajzása megfigyelésére. Ahogy az egyik kutató jelentette ki a végén: a szegediek lesülve bár, de nem „fölsülve" érkeztek vissza felejthetetlen útjukról... (Vége) CSONGOR GYÖZÖ.