Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-17 / 194. szám

7 flELMiGTSRORSZAG MI történt q külpolitikában ? Csütörtökön megkezdődött a szuezi kérdéssel foglalkozó londoni értekezlet Péntek, 1956. augusztus 17. Londonban, a Lancaster House-ban csütörtökön — magyarországi időszámítás szerint — néhány perccel 12 óra után, 22 ország küldötteinek részvételével megnyílt a Szuezi-csatorna kérdésével foglalkozó nemzetközi értekezlet; Eden angol miniszterelnök rövid meg­nyitó beszédben üdvözölte az értekezleten résztvevő 22 ország küldöttségét. Köszö­netét fejezte ki azért, hogy a megjelent küldöttek kormányai elfogadták a meghí­vást, maid azt mondotta, hogy az értekezlet assremeasdt szükségessé tevő körülménye­ket „a legsúlyosabbaknak keli tekintem mindazok közül, amelyekkel a második vi­lágháború óta szembe kellett nézni". Hang­súlyozta, hogv az értekezleten képviselt or­szágok mindegyike „mélységesen érdekelt ebben a kérdésben, vagy tengerjáró hajói­nak tonnatartalma, vagy pedig kereskedel­mi szerepe miatt. Mindezeknek az országok­nak közös érdekük, hogy a szerződések sér­tetlenek maradjanak" — Jelentette ki Eden, A miniszterelnök beszéde befejezésekor annak a reményének adott kifejezést, hogy az értekezlet tanácskozásainak „hasznos eredménye lesz". A megnyitóbeszéd után »z értekezlet egyhangúlag Selwyn Lloyd angol külügy­minisztert választotta az értekezJet. elnöké­vé, majd megkezdődött az első ülés, amely az eljárási szabályok megállapításával fog­lalkozott. Az ülésen felszólalt Sepilov szov­jet, Dulles amerikai, Pincau francia kül­ügyminiszter. továbbá India. Ceylon, In­donézia és Pakisztán képviselője. Ezzel a mintegy másfél ónéig tartó alsó ülé» véget ért; Délután, — angol időszámítás szerint ~ röviddel 16 óra után megnyílt az érte­kezlet második ülése is — jelenti a Reuter angol hírügynökség; Világszerte nagy érdeklődéssel tekin­tenek a londoni értekezlet fejleményei elé és a nemzetközi sajtó úgyszólván minden jelentős orgánuma terjedelmes cikkekben foglalkozik az értekezlet kilátásaival. Kom­mentálta az értekezlet előestjén tapasztal­ható hangulatot a noviszádi rádió is és né­hány igen figyelemreméltó megállapítást tett a nyugati hatalmaknak az értekezletet megelőző időben tanúsított magatartásáról. Ha e hatalmak nem is tágítottak eredeti javaslataiktól — állapítja meg a noviszádi rádió kommentátora — mégis tompították hangjukat és egyre többet beszélnek a szuezi viszály békés megoldásának lehető­ségéről. A kommentátor különösen kihang­súlyozza Selwyn Llopd angol külügymi­niszter keddi beszédének azon részét, amely szerint Anglia minden áron azon lesz, hogy a Szuezi-csatorna kérdését békés úton rendezzék, de csakis úgy, hogy vala­milyen nemzetközi szerv útján felügyelje­nek erre a fontos nemzetközi útvonalra. A kommentátor ezután rámutatott ar­ra, hogy a szuezi válság kitörése óta hiva­talos részről első ízben említették Egyip­tom jogait és nem a nemzetközivé tétel már előre megszabott tézisét hangoztatták, hanem bizonyosfajta nemzetközi ellenőrző szervet emlegettek. A brit külügyminiszter kijelentése szerint — állapítja meg a kom­mentátor — az értekezletnek csak az a célja, hogy véleményt mondjon a nyugati hatal­mak Javaslatairól. Ezeifc szerint nem hatá­rozathozatal a célja, amit, ha másként nem megy, halahni fenyegetőzéssel kellene rá­kényszeríteni Egyiptomra. Olyan megoldást kell találni — mondotta —, amely biztosítja a csatorna nemzetközi használatát de csak­is Egyiptom jogainak és tekintélyének fi­gyelembevétele mellett. Amennyiben a nyugati államférfiak csütörtöktői kezdve tettekkel is igazolják kijelentéseiket — fejeződik be a noviszádi rádió kommentára — akkor az értekezlet nem végződik kudarccal, mert a csatornán való szabad hajózást senki sem fenyegeti. A lon­doni értekezlet ebben az esetben a szuezi kérdés értelmes megoldásának kezdetét je­lentheti, amit végeredményben az ENSZ hagy majd jóvá, azokkal az országokkal egyetemben, amelyek igénybe veszik ezt a fontos nemzetközi utat. Szeptember elsején kezdődik a tanév az ál alános és középiskolákban Az általános és középis­kolákban a pótbeiratásokat augusztus 23—28-a között tartják, a gimnáziumi pótbe­iratásokat pedig augusztus 30—31-én; A tanévnyitó ünnepélyeket szeptember elsején rende­zik és az első tanítási nap szeptember 3-a lesz. Az első tanítási nap reg­gelén — szeptember 3-án 8 órakor — Kónya Albert ok­tatásügyi miniszter a Kos­suth-rád'ón üdvözli az álta­lános és a középiskolai ta­nulókat, a szülőket és a pe­dagógusokat. Az általános és a közép­Iskolák levelező tagozatain ugyancsak szeptember else­jén kezdődik a tanév. A dolgozók általános és középiskoláiban szeptem­ber 15-én lesz a tanévnyi­tás. A mezőgazdasági vidéke­ken a dolgozók általános is­kolái később nyílnak meg. Ezekbe az iskolákba szeptem­ber elsejétől október elsejéig lehet jelentkezni a dolgozó lakásához, vagy munkahelyé­hez legközelebb eső általános iskola igazgatójánál. Sepilov felszólalása a londoni értekezlet első ülésén Sepilov, a szovjet küldött­ség vezetője a csütörtöki ülé­sen több észrevételt tett. A szovjet külügyminiszter rá­mutatott, hogy a szovjet kül­döttség kellő időben részlete­sen kifejti majd a szovjet kormánynak a Szuezi-csator­na kérdésében elfoglalt állás­pontját, majd hangsúlyozta, hogy az értekezlet összehívá­sánál több szuverén ország törvényes jogait komolyan megsértették. Az értekezlet összehívási módszere — folytatta Sepi­lov — ellentétben áll a nemzetközi együttműködés azon érdekeivel és elvei­vel, amelyek meghatároz­ták az ENSZ alapokmá­nyának tartalmát. Azon tények, hogy az érte­kezlet részvevőinek megválo­gatásában irányzatosság volt tapasztalható — mondotta Sepilov —, továbbá az, hogy az értekezlet az 1888. évi szerződés feltételeinek meg­szegésével, az egyiptomi kor­mánnyal való tanácskozás nélkül hívták össze, valamint az, hogy az értekezlet meg­szervezői lényegében véve ul­timátumszerűén olyan célo­kat és feladatokat tűztek a konferencia elé, amelyek ösz­szeegyeztethetetlenek Egyip­tom nemzeti méltóságával ás szuverén jogaival — mind­ezen tények érthetően arra vezettek, hogy Egyiptom visz­szautasította az értekezleten való részvételt. A jelen értekezlet — foly­tatta a szovjet küldöttség ve­zetője — sajnos, nem eléggé reprezentatív. Az értekezlet jelenlegi ösz­szetétclében nem formálhat jogot a kérdések érdembcli megoldására, mert ezt csupán valamennyi érdekelt állam, és köztük Egyiptom, mint olyan állam, amelynek szuverénltása alatt áll a Szuezi-csatorna, bele­egyezésével lehet elérni. A szovjet küldöttség nem­csak, hogy nem szándékszik megnehezíteni az értekezlet munkáját, de minden tőle telhető intézkedést megtesz annak érdekében, hogy meg­könnyítse az értekezlet fel­adatait, hiszen a jelen érte­kezlet bizonyos haszonnal járhat. E haszon érdekében az értekezlet céljait és fel­adatait, valamint munka­rendjét a reális helyzetnek megfelelően kell kitűzni. Ügy tekintjük ezt az érte­kezletet, mint a tárgyalá­sok útján tett első lépést és hisszük, hogy a kölcsönős eszmecsere és tanácskozások alapján mindannyiunknak igyekeznünk kell a jelenleg számos embert nyugtalanító kérdés rendezésének olyan megoldására, amely az egyip­tomi állam s a többi érdekelt állam számára egyaránt el­fogadható lenne. Arra hívom fel az államok itt egybegyűlt igen tisztelt képviselőit, hogy figyelmüket ne az értekezlet ügyrendi kérdéseire, hanem az erők egyesítésére összpontosítsák, annak érdekében, hogy a kö­zel-keleti helyzet ne élesed­jék tovább. Olyan értekezlet számára, mint a miénk, döntö jelen­tőségű a szuezi kérdés ren­dezéséhez vezető egybehan­golt utak keresése. Minden lehetőt el kell kö­vetnünk annak érdekében, hogy az államok képviselői­nek jelen találkozója egyön­tetű véleményt eredményez­zen egy olyan nemzetközi ér­tekezlet, vagy más nemzetkö­zi eljárás előkészítésével kap­csolatban, amely Egyiptom szuverén jogának tiszteletben tartása alapján megvizsgálná a Szuezi-csatornán folyó ha­józás szabadságának kérdé­sét. Sepilov rámutatott, hogy a Szovjetuniónak semmiféle különleges érdekei nincsenek a közel- és közép-keleti öve­zetben, nem él rendkívüli jo­gokkal, s nem is formál igényt kivételezett helyzetre egyik arab-keleti országban sem. Sepilov befejezésül hangsúlyozta: „az egyetlen, amit óhajtunk, amire törek­szünk és amire törekedni fo­gunk az, hogy a közel- és kö­zép-keleti övezet a tartós bé­ke, a népek haladása és a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés zónája le­gyen. „ . r .. . . ... Az EfrlSZ főtitkár ügyvezető helyettesének sajtófogadása Andrew Cordier, az Egye­sült Nemzetek Szervezete fő­titkárának ügyvezető helyet­tese, aki rövid látogatásra jött hazánkba, csütörtökön délelőtt sajtófogadáson talál­kozott a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel. Az ENSZ főtitkárának he­lyettese elmondotta: — Az Egyesült Nemzetek soraiban nagy örömet kel­tett, amikor — hosszú és igen sajnálatos huzavona után — tavaly decemberben 16 or­szág bekerült a szervezetbe. A novemberben kezdődő XI. közgyűlésen előreláthatólag újabb három országot vesz­nek fel az ENSZ-be: Szudánt, Marokkót és Tuniszt; Az ENSZ tagállamainak a száma ezáltal 79-re emel­kedik, s így megközelítőleg eléri azt a célt. amelyet megalakítása óta szem előtt tart és elérni törekszik: az egyetemességet. — Bizonyos vagyok abban, hogy az új tagok közremű­ködése friss, új szemléletet hoz az ENSZ munkájába és hozzájárul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében ér­vényesüljön az egyetemes ta­pasztalat — mondotta. A. Cordier csütörtökön dél­után elutazott Budapestről. Búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Szarka Károly külügyminiszterhe­lyettes, i fl belgiumi bányaszerencsétlenség fejleményei Róma: Az olasz lapok to­vábbra is nagy figyelemmel foglalkoznak a belgiumi bá­nyaszerencsétlenséggel kap­csolatos mentési munkálatok­kal. Az utóbbi napokban kö­rülbelül 100 holttestet hoztak a felszínre. A belga hatósá­gok kijelentették, nincs mái­remény arra, hogy életben ta­lálják azt a 179 bányászt, akik mélyebben vannak an­nál a színvonalnál, ahol a mentőcsapatok a tűzzel har­colnak. Lapjelentések szerint a belga képviselőház kommu­nista és katolikus képviselői követelték, hívják össze sür­gősen a parlamentet, hogy megvitassák a marcinellei katasztrófa tanulságait. Ugyanakkor egész Olaszor­szágban folyik a gyűjtés a belgiumi bányaszerencsétlen­ségnél elpusztult olasz bá­nyászok családtagjai javára. KöiloménY A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Márton End­rét az AP magyarországi tu­dósítóját hátralévő börtön­büntetésének letöltése alól 1956. augusztus 16-án az igazságügymlniszter előter­jesztése alapján, kegyelmi úton felmentette. Mór az új üzemépületben dolgozik a börruharészfeg Megkezdték a munkát a Szőrme- és Bőrruhakészítrt Vállalat új üzemépületében, a bőrruha-részlegen. A szink­ronszalag szerelése körül sok probléma adódott nz utolsó napokban. Már az üzem ve­zetői is azt gondolták, hogy augusztus 15-e, az indulás ha­tárideje „kitolódik". Kelleme­sen csalódtak: a Csongrád megyei Villanyszerelő Válla­lat szerelői betartották ígére­tüket és szinte az utolsó pil­lanatokban a biztosító dobo­zok felrakásával is elkészül­tek. Most már a bőrruha-részle­gen 15 varrógép zúg delelőt i és a délutáni műszakban is. Rövidesen még 10-et szerel­nek melléjük, mert a IV. ne­gyedévben a múbőrkabátok gyártásához nagyobb kapaci­tás szükséges. Négy nappal előbb generálozták a cérnázóg pet Már peregnek az orsók: Kocsis János szerelöbrigádja a határidő előtt átadta a ter­melésnek a 200 orsós eérnó­zógépet az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalatnál. A Ko­csis-brigád vállalta, hogy 18 nap helyett 16 nap alatt ge­nerálozzák a cérnázógépet. Két nap előny ilyen nagy munkánál sok idő, mert a gép minden részét vizsgálat alá kell venni. A Kocsis-brigád ezt a határidőt is megrövidí­tette. Nem volt éppen köny­nyú a dolguk, mégis sikerült. Előre elkészítettek mindent, gondoskodtak a kicserélésre szoruló alkatrészek pótlásáról és a szükséges szerszámokról. Ezzel elérték, hogy a vállalt 16 nap helyett 14 nap alatt generálozták a gépet. A négy nap azt eredmé­nyezte. hogy a Kocsis-brigád még az alkotmány-műszak­ban a szerdai napon hozzá­foghatott a kézi meghajtású hulladékprés átalakításához; motorikus meghajtású lesz. Ezt a munkát a korábbi augusztus 30-i határidő he­lyett 23-ra el akarják végez­ni. Temesvárra u'azik az Újszegedi Kender-Lenszövő ének- és tánckara Az elmúlt év hasonló idő­szakához hasonlítva az idei nyáron megkétszereződött az idegenforgalom Szegeden és egész Csongrád megyében. Különösen Romániából ér­keztek sokan határmenti vá­rosainkba és községeinkbe. A megyéből júliusban és au­gusztus első tíz napján több mint ezren utaztak baráti, vagy rokoni látogatásra, fő­leg Arad és Temesvár kör­nyékére. Csongrád megyei or­vos, postás, vasutas és kis­ipari szövetkezeti küldöttsé­geink látogattak el a szom­szédos baráti országokba.. A Dél magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat énekkara Aradon vendégszerepelt. Több román sport-csapatot és művészeti együttest lát­tunk vendégül mi is Szege­den, Hódmezővásárhelyen és más helységekben. Most az Űjszegedi Kender­Lenszövőgyár csaknem száz­tagú ének- és táncegyüttese készül romániai vendégsze­replésére. Szeptember 2-án Temesvárott, az ottani textil* gyárban mutatják majd be tudásukat. Erre az alkalom­ra új műsort tanul az együt­tes. Az énekkar többek között több román népdalt is előad majd. A táncosok tápéi és más táncokkal lépnek fel. m Rövid külpolitikai hírek Bagdad: Az iraki külügy­minisztérium szóvivője csü­törtökön közölte, hogy Egyip­tom elvben elfogadta Irak közvetítőnek, való jelentkezé­sét a szuezi vitában — je­lenti az AP. De — tette hoz­zá a szóvivő — Anglia még nem válaszolt Irak ajánlko­zására és „addig egy lépési sem teszünk, amíg mindkét fél nem fogadja el az aján­latot,"­• Berlin: A Német Demokra­tikus Köztársaság miniszter­elnöksége mellett működő sajtóhivatal közlése szerint a brit kormány elutasította a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának azt a kérelmét, hogy a londoni ér­tekezletre indított küldöttsé­gének adja meg a beutazási vízumokat. A brit kormánynak e ma­gatartása jogsértéssel egyenlő mondja a közlemény — mert a brit kormány nem hl** vatott eldönteni, hogy egy nemzetközi értekezleten mely államok vehetnek részt és melyek nem. • Kairó: Csütörtökre virradó éjjel röviddel élfél után megkezdődött Egyiptomban a 24 órás általános sztrájk; Ezt követően az egyiptomi fővárosban leállt a forgalom: A sztrájkot a londoni értekez­let elleni tiltakozásul tartják* Egyes munkásokat, köztük a Szuezi-csatorna alkalma­zottait felmentették a sztróik­kötelezettség alól. Róma: Az Associated Preis jelenti, hogy szerdán vala­mennyi Róma és Kairó kö­zött közlekedő légijáratot le­állítottak, mert a londoni ér­tekezlet miatt a kairói repü­lőtéren tiltakozó sztrájkot kezdtek; A SZTÁLIN KÖRŰT 19. számú ház második emeleté­nek egyik ötszobás, sok mel­lékhelyiséges lakásában több éven keresztül Halász Ist­vánná postatisztviselő lakott, két lányával. Nyugodtan, ké­nyelmesen éltek, bőven volt hely. 1954-ben "emberbaráti szeretetből- albérlőt vetlek magukhoz. Így biztosították a lakást, hogy ne igényelhes­sék ki olyanok, mint Szűcs János, Kossuth Lajos sugárút 83. szám alatti lakos, aki há­rom gyermekével életveszé­lyes lakásban lakik, vagy Szekeres János, aki a Molnár utcában egy kis kamrában nyomorog családjával, vagy Habara Istvánné. akinek egy­általán nincs lakása. S azon­felül az albérlő kis szobájá­nak díja fedezte lakbérüket, s még a villanyszámla egy részét is kitette. A fiatal albérlő, Simon András megnősült a lakásba költözése után. Halászné "ön­zetlen asszony- szívesen át­adta az egyik szobát a fiata­loknak, használják speiznak, a konyhába is beengedte őket. Természetesen felemelte a Öt szobában három család is elfér! — Bonyodalmak egy lakás körül — lakbért és a gáz-, a villany­számla felét is íizetniök kel­lett. JÖL MEGÉRTETTÉK EGYMÁST, de egyszer csak szörnyű dolog történt. Simon Andrásék lakásának ajtaját zárva találták Halászék, akik eddig kényelmesen átjártak a fiatalok szobáján. Amikor kérdőre vonták Simonékat, hogy miért tették ezt, rövid volt a válasz: "Rendőrségi engedéllyel tettük. azért, mert több ruhaneműnk el­veszett-. A lakás lezárással egy időben még egy borzal­mas esemény kavarta fel Halászék nyugalmát. Egy "szemtelen lakásnélküli- — Almási Lászlóné — aki lá­nyával és férjével két szoba­konyhás lakásban 11 ember­rel lakik együtt, igényelni merte az egyik fölösleges szo­bájukat. Hát ez borzasztó! És az első kerületi Tanács, sőt a Városi Tanács város- és községgazdálkodási osztálya is Almásiéknak adott igazat! Nem baj, van még bíróság, minisztérium, ahová felleb­bezni lehet, majd ők megmu­tatják. Halász Istvánná fel­jelentette Simon Andrást. A vád: birtokháborítás. Mégis csak borzasztó, Simon And­rásék nem engedik meg, hogy nyugalmukat zavarják, átjár­janak a szobájukon. Halász­né, hogy jól bebiztosítsa ma­gát, két ügyvédet is megkért, védjék meg "igazát-. Simon András ügyvéd nélkül jelent meg a tárgyaláson. Érezte, hogy néki van igaza, tiszta ügyet képvisel. A városi bí­róság helyesen ítélt július 5-én, elutasította Halászné követelését. Halászné ezt már nem bírth. Űjabb intrikákon törte a fejét. "Nincs WC- — le­zárta ajtaját. "Nincs villany­— elvágta a zsinórt. »Nincs konyha-használa*. nincs speiz-, Űjabb tárgyalás. Hi­vatalos lakásfelmondás. Si­mon András a második tár­gyaláson is elégtételt kapott, NEHÉZ DOLGA VAN Ha­lász Istvánnénak. "Két fron­ton- kell harcolnia. Azt akarja, hogy Almási Lászlóné se kapjon könnyen lakást. Tanács, ügyészség — ez az útiránya Halásznának. A tör­vény azonban védi a dolgozó embereik jogait, s Almási Lászlóné még ezen a héten beköltözik a tanács által jo­gosan kiutalt társbérleti la­kásba. a Sztálin körút 19-be. Attól, hogy Halász István­né egyik leányát férjhez adta, még felesleges nekik az Al­másiéknak kiutalt szoba. Nemcsak ő és a hozzá ha­sonló nagy lakástulajdonosok szeretnek kényelmesen lakni, hanem azok a dolgozók is. akik jelenleg egészségtelen, életveszélyes lakásban élnek. Az intrikák helyett megér­téssel kell közelednie Halász­nának a két fiatal családhoz, örüljön, hogy két gyermeke mellett még két családnak tud lakásában nyugodt, bol­dog otthont nyújtani. Horváth Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom