Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-15 / 192. szám

me*a izerdft, 1956. augusztus 15. 0E1MSGY8RORSZW A tagiaI és a magánkisiparosok siegecfi nagygyiifiése 1 Tteitsap délután léi 5 óra- így van ez a szövetkezetek Szövetkezet tagja a ksz mun­kor Szögeden a Fáklya Mozi életében is. káját és az emberele kerese­Jcerthelyiségében tartották Ezután a megyei és a sze- tét károsan befolyásoló hiba­,ineg a tas»-ek tagjai és a gedi kisipari szövetkezetek- ként említette a tervek gya­r.aagáiWeisiparosok nagygyűlé- ről beszélt. kori változtatását. Kérte, st'-t, az MDP Központi Veze­tősége nagy jelentőségű jú­liusi határozatával kaipcsolat­haw. A nagygyűlésen —ame­lyeit a Szeged Városi Párt­végrehajtóbizotfcság és a Ha­zafias Népfront szegedi bi­zottsága rendezett — részt vett és felszólalt Ceceá György elvtárs, az MDP Központi •Vezetősége ipari osztályának rvmnkatársa. Ott volt Nyári Mihály elvtárs, a Csongrád rmagyei Párt-végrehaj töbi­zoítság ipari osztályának ve­zetőije. Balogh István elv­társ, a Szegedi Városi Párt­A szegedi kisipari szövet- hogy a megyei KISZÖV a kezetek termelésének 60 reális tervek adására fordít­százaléka a lakosságot szol- son nagy gondot. Tamási gálja. Imre magánkisiparos szólott A második ötéves terv vé- az SZKP XX. kongresszusa gére a szegedi kisipari szö- és a júliusi határozat jelen­vetkezetek termelésük 75 tőségéről is. Szóvá tette, hogy százalékát adják közvetlenül a lakosságnak. A csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatását fokozottabban biztosí­tani kívánják. Hangoztatta, hogy a párt és a kormány — a szövetkezetek elsősorban! el kellene mélyíteni a ksz-ek és a magánkisiparosak barát­ságát. Leinhardt József a szövetkezeti dolgozók nyug­díjkérdéseiről beszélt. Döme Vince, a Kárpitos Szövetke­zet elnöke bírálta az OKISZ-t segítése mellett — minden- és a KlSZÖV-ot azért is, ben segíti és támogatja a ma­gánkisiparoscvkat, akik be­végrehajtóbazottság titkára és csiileteseri dolgoznak. Gervai Béla elvtárs, a KIOSZ főtitkára. Koós Sándor, a Csongrád megyei KISZÖV elnöke meg­nyitó fpavai után Aleva Ia­jos, az OKISZ elnöke tartott Bejelentette, hogy 87 eddi­ginél nagyobb önállóságot kapnak a szövetkezetek. Be­széde végén annak a meg­győződésének adott kifeje­zést, hogy a ksz-ek tagjai, a beszédet Rámutatott arra kisiparosok a maguk munká­ikíilöntoöző vonatkozásokban, hogy milyen nagy jelentőségű a Köz­ponti Vezetőség júliusi ha­tározata, amely után ví­ir.ert bizonyos vonatkozások­ban elhanyagolta a ksz-ek tagjai és a magánkisdparosok közeledésének kérdéseit. Hangoztatta, hogy Jobbá Isell tenni az anyagellátást. Beszámolt egyre fejlődő, gazdagniiő szövetkezete éle­téről, n elmondotta, hogy a 14 ipari tanulójuk parkét - j íás teremben sajátítja el a ; szákmát. A felmerült kérdéseikre j Gervai és Aleva elvtárs vá • í laszolt Egyetértettek azzal,17 hogy meg kell javítsni a szö- j A város tervei a terek és utak rendezésére A Délmagyarorüzág kérdései és a tanács válaszai A Délmagyarország július 27-i számában „Szeged nem csak a Széchenyi tér!" cím­mel megjelent Lodi Ferenc nyílt levele a tanácshoz a szerkesztőség kommentárjá­val a város utainak és terei­nek rendezése, szépítése ügyében. Ehhez a cikkhez számtalan olvasónk hozzá­szólt a szerkesztőséghez in­tézett levelében, a Délma­gyarország kérdésfeltevését támogatva. Mi ezeket a leve­leket rendszeresen közöltük „Levelezőink írják" rova­tunkban. Tekintettel a város lakosságának úgyszólván va­lamennyi rétege felől meg­nyilvánuló érdeklődésre, a szerkesztőség a következő kérdéseket intézte Dénes Leó elvtárshoz, a Városi Tanács hitel felhasználásával kíván­juk a második ötéves terv so­rán Szeged parkosítását nö­velni, De Itt meg keU emlí­tenünk Szeged város utcái­nak, tereinek és a város köz­vetlen környezetének fásítá­sát is. Erre a tanács a máso­dik ötéves terv során körül­belül 2—2 és fél millió forin­tot kiván fordítani. O Véleményünk szériát egyéb forrásokból — és Itt elsősorban a társadalmi munkára gondolunk — úgy tudjuk, hogy az említett terü­leteken túl nagyobb tereket parkosítani. Illetőleg fásífanl lehetne. Hasonlóan az 1955— 56. évhez, a kerületi tanácsok társadalmi munkát vesznek igénybe, csak még fokozot­tabb mértékben. Ehhez azon­végrehajtó bizottsága elnöké- ban a városi és kerületi ta­hez: . . _ nácstagok fokozottabb segít­rább, legkésőbb 1959. decem­ber 31-ig befejezést nyer. A VKG osztály vezetője ál­tal adott válaszok ezek szs­rint csak előzetes tájékozta­tásul szolgálhatnak olvasóink számára, de megnyugtatást egyelőre nem adhatnak arra nézve, hogy mindezekből a tervekből — amelye* a par­kosításra vonatkoznak — a tervbe vett időszak alatt va­lóság is legyen. Az ország ter­mészetesen takarékoskodik a pénzével és ezért hasonlóan ahhoz a közmondáshoz, hogy „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel" — a tár­sadalmi munkákat kell nö­velni. Hogy milyen munká­latokat kellene elvégezni tár­sadalmi segítséggel, erre néz­ve konkrét és kielégítő vá­laszt nem adott a tanács, ho­lott a helyzetet figyelembe 1. Mi a Városi Tanács kö- s£ge szükséges és ettől függ véve, éppen erről lett volna zelebhi és távolabbi terve, az eredmény. jávai e'ösegítjk a Központi Vezetőség határozatának megvalósítását. A beszámolóhoz számos hozzászólás hangzott el. Nvil­lágos az út és határozottan %an és őszintén mondottak __ J| megjelölt fejlődésünk Irá- véleményt a munkával kap- vetkezetekben a tervezést, s i nya. cso'atcs kérdésekről is. Cza- anyagiakban Ls kifejezésre | kó Kálmán magánldsiparos kell juttatni a minőségi mur.- i az adóról, a kontárokról és a ka megbecsülését. Az. OKISZ í szakmai utánpótlás kérdései- és a KIOSZ felé elhangzott 1 nes"ltéácívtárs mivel sza­rői szólott részletesen. Thé- bírálatokkal egyetértettek. • badságon volt 'személyesen besz Antalné, a Cipőipari A nagygyűlés részvevői ; nem válaszolt, hanem to­Szövetkezet dolgozója többek ezután táviratot küldtek az j vábbadta azokat Tombácz között hangoztatta, hogy MDP Központi Vezetőségé- \ imre elvtárs elnökhe­anyagiakban Ls kifejezésre nek. Kifejezésre juttatták,! jyettesnek aki végül A szocialista demokrá tíz­mVisról és törvényességről'., mv'.jd a második ötéves terv­rőt szólott. Hangoztatta, hogy élettérben a dolgozó ember és életkörülményeinek további javítása áll, s e cél elérésé­ben eszköz a jó munka. A Központi Vezetőség határo­zata nz élet minden terüle­tén megnyitotta a fejlődés lehetőségét, a távlatokat és a terek, útak, utcák és par­kok rendezésére? 2. Milyen beruházásokat szán az említett rendezé­sekre a Városi Tanács és ezekből a beruházásokból milyen területek rendezése oldható meg? 3, Mi a tanács véleménye srrói. hogy egyéb források­ból és társadalmi segítség­gel lehetne-e és hogyan lehetne rendezni a többi te­rületeket? Az említett kérdésekre Dé­A fentiekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az említett területek parkosítá­sa egyenlőre csak terve a városnalc, a hitelfedezet még nincs biztosítva. A fásításhoz szükséges hitel azonban a ta­nács rendelkezésére áll és a fásítási terv megvalósítása az előirányzott 5 évnél harrta­különösen szükséges tájékoz­tatni a közvéleményt, mert a terek és útak rendezése a város lakosságának közös ügye, s akkor valósítható meg legjobban, ha minden szege­di ember világosan látja a helyzetet, átérzi közérdekű voltát, s számolni tud azzal, hogy saját lehetőségeit figye­lembe véve, miként adhatja a legszükségesebb segítséget. kellene juttatni a szövetke- hogy szükségesnek, helyes­zetekben a minőségi mun- nek tartják a Központit Ve­ka megbecsülését. zetőség júliusi határom tát és Gergely József, a Cipőipari dolgoznak végrehajtásáért. Igazságos, gyors intézkedést Dessken ! Deszk, 1956. augusztus 14. Régből, a korábbi Ilyenirányú Szemre húzott kalappal Jó- munkából gyűrűzik. Azt néhányan állnaik a deszki ta- hogy kiknek adjanak közös ti ácsháza előtt: délszláv és magyar dolgozó parasztok. Volna rengeteg dolguk, de azért állnak nagy makacs­sággal és nem tágítanak? Akik itt vannak: Kálty La­jos. Rusz Ljubomir, Csikós Péter, Szabolcski Béla, Rá­dity Milutin, Varga János is panaszukra, sérelmükre — gazdakönyvet, közös adóívet az ez év január 27-1 végre­hajtó bizottsági ülésen dön­tötték el. Őszintén szólva gyors munka lehetett ez, mert az említett tanácsi végrehajtó rendezésére. S a helyi ta­nácsnak bátran, a törvényes­ség megtartásával a lehető legrövidebb időn belül tiszta vizet kell önteni a pohárba. Ha vannak sérelmek, azt or­vosolni szükséges. Ehmrad­btzottsági ülésen a negvedik hatatlan, hogy őszintén, nyíl­napirendi pontirént: az indít­ványok, javaslatok között szerepelt a dolog. Igaz, hogy amelyet hirtelenjében, alapos a végrehajtó bizottság tagjai körültekintés nélkül nem Is Qehet eldönteni, hogy jogos-e. yagy sem — «r*«<Iéi< rámáit. ls Kárt" Lajos, meg mások gajosan újságolják: — Hosszú hetek óta várjuk már, hogy intézzék ügyünket. •De hát valahogy úgy van, z.iem igazodik el a dolgunk; ir.gat ez bennünket és a nagv dologidőben nem szívesen jvesztegetiük az időt? Műre várnak választ, md a yélt, vagy jogos panaszuk, ba­juk ezeknek az egyénileg tan beszéljenek. Várható, hogy különböző kérdések lesznek majd a felülvizsgá­lás közben. Erre türelemmel kell válaszokat adni. A lé­nyeg az — akár jogos, akár jogtalan az egyes dolgozó pa­rasztok észrevétele —, meg­nyugtató és meggyőző választ általában ismerik az embe­reket, de azt már kevéssé, hogv egész pontosan milyen körülményeik vannak? Ez a kellően meg nem alapozott munka most ütött vissza. A bajt tetézte, hogv a közös gazdakönyvről és adóról nem kapjanak, beszélgettek el az érintett dolgozó parasztokkal, hanem Nem pusztán gazdasági, kész tények elé állították hanem politikai kérdés is öket- annak a jó néhány dolgozó A deszki párt-végrehajtó- parasztnak az ügye Sürgő­bizottság legutóbbi ülésén ra- . , ,, ... , _ , , - sen rendet kell hát -terem­gyön helyesen foglalkozott a teni a helyi tanácsnak — tör­dologgal. Javasolták a ta­nácsnak, hogy késedelem nélkül gazdálkodó dolgozó parasz­toknak? Egész röviden az. fogjanak hozzá az ügyek ala­„, •» i . ... pos felülvizsgálásához, ren­fcogy szüleik, testvérük, vagy £ezóséhez Ezt így el ls fogad_ rokonuk földjét a helvl ta- ta a tanács elnöke és titkára, jiács a beadás és adózás azonban tényleges intézkedé­svempontjábói összevonta, sek nem történtek. A tisztá­T itihnmir zatlan, megnyugtatóan el DÓlldhet mint Rusz Ljubomir, ^ jntézett kérdések több b több más ember esetében doigozd parasztot rendkívül ls a föld telekikönyvileg -külön nyugtalanítanak. Rusz Lyu­szerepel. A közös gazdaköny- bomir kifogásolja a vele •vet és a közös adózást — a szembeni nem megfelelő el­1 örvénynek megfelelően — bánást. A közös gazdakönyv, abban az esetben lehet alkal- és adó dolgában fellebbezést ha a szülő, vagy a adott be a járási tanácshoz. vényeinknek megfelelően. í-y-r) Bárdos Miklós elvtársat, a város- és községgazdálkodási osztály vezetőjét bízta meg a válaszadással, valószínűleg azzal az elgondolással, hogv ő ismeri alaposan a kérdé­sekben érintett problémákat. Bárdos Miklós elvtárs vála­szát az alábbiakban közöl­jük: 1 A Városi Tanács a má­• sodik ötéves terv során a Valéria teret, a Móricz Zsigmond rakpartot, az új­szegedi liget parkosításának folytatását, a Kossuth Lajos sngárútat, a Lcchncr teret, a Népkert sort, a Székely sort, a Temesvári körút ligctmcn­ti szakaszát és a Rákóczi te­ret kívánja parkosítani. Az 'említett helyeken részben parksávokat kívánunk létesí­teni, részben pedig a külter­jes parkokat belterjes park­ká átalakítani. Az előzetes kalkuláció szerint a Valéria tér parkosítása 360 ezer, a Mó­ricz Zzlgmond rakparté 450 ezer, az újszegedi liget par­kosításának folytatása 1 mil­lió, a Kossuth Lajos sugárúté 800 ezer, a Lcchner téré 200 vter, a Népkert soré 40 ezer, a Székely soré 40 ezer, a Te­mesvári körúté 150 ezer, a Rákóczi téré pedig 200 ezer forintot Igényel. Tehát össze­sen 2 millió 940 ezer forint beruházási, illetve felújítási Új mezőgazdasági izotógtalnratóriumoKat Kapnak a fu&Miányos intézmények — Magyari András nyilatkozata — 2. A mesterséges sugárzó anyagok, az úgynevezett rá­dióizotópok felhasználása a kutatásokban, mint minden tudományágban, a mezőgaz­dasági tudomány terén is egészen új utakat nyitott és aránylag rövid idő alatt nagy eredményekre vezetett. Egy esztendeje, a Szovjetunió se­gtíségével Magyarországon is megindultak a mezőgazdasági izotóp kutatások az agroké­miai kutató intézetben. Ezek­ről a kutatásokról és tervije vett nagyarányú továbbfej­lesztés ük ről Magyar András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, a Magyar Tu­dományos Akadémia mező­gazdasági izotóp alkalma­Segítségükkel nyomon lehet követni a növényi és állati szervezetben a felvett táp­anyagok vándorlását, megis­merhetjük a tápanyagfelvé­tel mechanizmusát, az anyag­csere-folyamatokat, tanul­mányozhatjuk a növényvédő szerek és a különböző gyógy­szerek hatását stb. — A Szovjetunió segít­sége lehetővé tette, hogy or­szágunkban is meginduljon a mezőgazdasági izotópku­tatás. A kutatások jelenleg az ag­rokémiai kutató intézet több mint 100.000 forintos költ­séggel erre a célra épült la­boratóriumában folynak. — Pártunk és kormányunk zási bizottságának elnöke minden segítséget megad a többek között a kővetkező­ket mondotta a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának: — Ismeretes, hogy az atom­energia békés célokra tör­ténő felhasználása először a Szovjetunióban valósult meg. A Szovjetunión kívül világ­szerte kutatások indultak az atomenergiának széleskörű felhasználására mezőgazda­sági téren is és ez rövid né­hány esztendő alatt nagy je­lentőségű, a mezőgazdaság nem egy területén korszak­alkotónak mondható tudomá­nyos felfedezésekre vezetett. Az Izotópok alkalmazásá­nak a mezőgazdaságban is rendkívül széles van. mezőgazdasági izotópkutatás további nagyarányú fejlesz­téséhez. A mezőgazdasági izotóp­kutatás érdekében a már meglevőn kívül új izotóp-la­boratóriumokat létesítünk. Rövidesen megkezdi működé­sét az állatorvostudományi főiskola laboratóriuma, ilyen laboratóriumokat kap majd a kertészeti és szőlészeti főis­kola. a növényvédelmi kuta­tóintézet, valamint az agrár­tudományi egyetem és az er­dőmérnöki főiskola. A mezőgazdasági izotóp­kutatások terén még csak a kezdet kezdetén tartunk, rö­videsen azonban sok kiváló skálája tudósunk, szakemberünk kap­csolódik a munkába mazm, .testvér közösen gazdálkodik, közös háztartásban is élnek. Persze ez arra az esetre is vonatkozik, ha a föld telek­A járási tanács megbízottja — többen is állítják ezt — július 30-án a helyszínen könyvileg külön áll. Ez így folytatott vizsgálatot. A já­rendjén van. Azok az embe- rási tanács döntését pedig rek azonban, akik a tanacs- .. ... .. háza előtt várakoznak, úgy Rusz Lyubomir ugyeben ju­vélekednek, hogy nekik nem lius 25-i dátummal küldték, jogos a közös gazdakönyv, s ezt a határozatot július 29­^adás.^amellyelji progresszi- én kapta meg olyan kérdé. sek is vannak Rusz Lyubo­vitás alapján több beadást és ndót jelent. Ahány eset, — annyi fajta, mirban és több emberben, hogy tavaly nem volt közös s kétségtelen, hogy a helyi gazdakönyvük, miért van az tanácsnak kell az ügyet fe- idén, hiszen az erre vonatko­jülvizsgálni és a törvényesség zd rendelkezés már az el­megtartásával igazságot szol­gáltatni. Ez azonban mindig ha­lasztódik, késik. Talán az fedi B legjobban a valóságot, hogv ebben a dologban a tanács f— tanácstalan? Ez bizonyos következetlen­múlt évben is érvényben volt. Bonyolult, külön-külön alapos vizsgálatot kell folytatni minden érde­kelt dolgozó paraszt dolgának Öt naft a Cfielw-'Jjiizán A TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA 4. TISZALÖKI ERŐMŰNÉL 1956. VII. II. A bortermő város levét két esten át Íz­lelgetjük. Egyik éjjel el is tévedünk a ko­romsötét városban s kerülgetjük a Ko­pasz-hegyet. Roman­tikus házait, műem­lékeit most az ott időző festőiskola fia­tal művészei örökí­tik meg. Felfelé megyünk a Bodrogon. A kikötő­ben a „Juhász Gyu­la" nevű motoroshajó mellett haladunk el. Szépen kanyargó, te­kintélyes ez a folyó, tájképileg a legszebb szakasza talán utunk­nak. A folyó magas vízállású, éppen ára­dásban van. A nyár­fák és füzek egészen ráfekszenek a vízre, akár az Amazonas folyó partmenti man­grove erdeje. Háttér­ben kéklő hegykoszo­rú látszik, elől szőlő­vel beültetett dom­bokkal. Elhagyjuk a .patkóbányai kőfejtőt s nemsokára Bodrog­keresztur látképében gyönyörködhetünk. Innen, a folyóról, úgy látszik, gólyakedvelő városka, vagy helye­sebben: talán a gó­lyák kedvelik inkább a várost, mert egy háztető 5 kéményén 5 gólyafészket szá­molok meg. A kuta­tó társaság két rész­re oszlik. Az egyik a Bodrog jobbpartján végez gyűjtést, mi szegediek a tihanyi részvevőkkel együtt a balparton gyűjtünk egy szép mocsárban, melynek partján tel­jes pompájában virít a nyilfű (Sagittaria). Dr. Horváth Andor adjunktus pompás puhatestű anyagra tesz szert. Vele mé­rem meg az egyik ha­talmas öreg fűzfa törzsét, melynek ke­rülete közel 6 méter. Visszamegyünk To­kajba s megindulunk a mai napra kijelölt szakaszon Tiszalök felé. Ez körülbelül 25 kilométeres rész, de nagyon sok a kanyar. A hajóról nézve min­dig az az érzésünk, hogy a tokaji Nagy­hegy körül keringünk csak, mindig más és más oldala van előt­tünk. A parton hatal­mas libatelepek majd ismét kondák és gu­lyák váltakoznak. Sok ezen a területen a révátkelőhely, a jellegzetes tiszai zöld moszatbevonatos, hi­das kompokkal, me­lyek a jég beálltáig közlekednek egyik parttól a másikig. A révész és emberei a feszülő drótkötélen egy horgos rúddal, az úgynevezett „kákó"­val s egy gördülő, nyikorgó csigával se­gítik át a deszkaal­kotmányt a folyó túl­só partjára. Persze a hajósok előtt le kell engedni a drótkötelet. Ez nem megy simán. A hajóról jóelőre du­dálni kell a révész­nek. Az rendszerint késik s így szóváltás nélkül sohasem megy ez a művelet. Nem­sokára partvédő gá­tak következnek. Ez már a tiszalöki víz­lépcsőhöz tartozik. Egy kanyar után fel is tűnik a tiszalöki erőmű „kolosszális" képe. A felszabadulás előtt hazánkban nem működött ilyen nagy­teljesítményű vízierő­mű, amely ma már, mint a vezető főmér­nök magyarázta, 185 ezer katasztrális holdnyi területet ön­töz. Síksági folyóról lévén szó, melynek esése kicsi, szovjet mintára vízlépcsők­kel növelték a folyó esését. Így vált lehe­tővé a Tisza, Sajó s a Körösök energiájá­nak kihasználása is. A tiszalöki erőmű öt­éves tervünk egyik legjelentősebb mérvű üzeme, mely az Al­föld északi részét lát­ja el olcsó energiá­val. Megtekintettük a három részből álló erőművet: a hajózsi­lipet, a duzzasztómű­vet s magát az ener­giát termelő vízierő­művet. Gondoskodás történt itt többek kö­zött arról is, hogy a halaknak ne legyen áthatolhatatlan aka­dály a Tiszán létesí­tett építmény s szel­lemesen kitervelt te­relőkön, sérülés nél­kül jussanak át az erőművön. Nagy élményünk, az erőmű megtekin­tése után visszatér­tünk hajón Tokajba. Az expedíció egy részlege ezzel be is fejezte működését. Csongor Győző (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom