Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-15 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DfLMAGYAR 0 SZEGED VAROS ES A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 192. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. augusztus 15. Öregek napjai Eddig nagyon sok egyénileg dolgozó paraszt — kü­lönösen az idősebbek közül —, ha felkereste a népne­velő, s a termelőszövetkezetbe való belépésről, beszél­getett vele, ezt mondta: öreg vagyok ém már ahhoz. Ta­lán tudok még valameddig dolgozni, de azután mi lesz? Miből élek majd? Olyan kérdés volt ez, amelyre népnevelőink nem tudtak teljesen elfogadható, megnyugtató választ adni. legfeljebb arra hivatkoztak, hogy a termelőszövetke­zetek minta-alapszabálya előírja az évi összjövedelem 2 százalékának szociális célokra való tartalékolását. Eb­ből biztosítják a munkaképtelen, idős szövetkezeti ta­gok megélhetését. Ez azonban nem elégítette ki telje­sen az embereket, mert csak kevés termelőszövetkezet­ben láttak biztosítékot arra, hegy ebből a jövedelem­ből gond nélkül meg tudnak élni, s ezen felül a fiata­labb tsz-tagok szemrehányásaitól is tartottak. Pártunk és kormányunk most határozott intézke­dést tett, hogy ez a súlyos probléma, mely ma a dol­gozó parasztok tíz- és százezreit foglalkoztatja, minél előbb megoldódjék. Az ország legtöbb termelőszövet­kezetében. így a szegedi tsz-ekben is, az elmúlt hetek­ben széleskörű közvélemény-kutatás zajlott le a terme­lőszövetkezeti tagok között. Választ kértek tőlük arra a kérdésre, hogy az idős termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazását miként szeretnék megoldani. Két lehető­ség állott fenn. Az egyik az, hogy az adott szövetkezet továbbra is maga gondoskodik idős tagjainak gondta­lan megélhetéséről, a másik pedig, hogy a munkakép­telen tsz-tagok az államtól intézményesen kapjanak tisztességes nyugdíjat. Ehhez az állam által fizetett r.yugdíjösszeghez jönne még hozzá a termelőszövetke­zet által biztosított háztáji föld, háztáji gazdaság. A szegedi tsz-ek tagjai is amellett döntöttek, hogy nyugdijukról ne a szövetkezet, hanem az állam gon­doskodjék, intézményesen. Ezt meg is okolták. Ha az ál­lam gondoskodik az idős tsz-tagok ellátásáról, akkor azok nincsenek olyan veszélynek sem kitéve, mint például aszály, amikor a rossz időjárás miatt kicsi a közösség jövedelme, s emiatt nem tud kellően gondoskodni az öregek ellátásáról. Elmondták azt is, hogy intézményes nyugdíj-rendszer keretén belül nincsen módjuk a tsz-ek vezetőinek ahhoz, hogy saját maguk bírálják el. hogy egy-egy ember nyugdíja fejében mi mindent kapjon a szövetkezettől. A tsz-tagok új nyugdíj törvény-tervezete szerint tisztességes nyugdíjellátásban részesülhet az az idős, vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tag is, aki ugyan még nem töltött el öt esztendőt a közösség­ben, de visszafelé menőleg —, hogy meg legyen az öt esztendő — megfizeti a nyugdíjjárulékot, mely egyál­talán nem nagy, sőt a későbbi juttatásokhoz viszonyítva elenyészően kicsi összeg. A beérkezett javaslatok véleménye alapján kormá­nyunk ezzel megbízott szervei már most dolgoznak a nyugdíjtörvény elkészítésén, mely minden bizonnyal rö­videsen napvilágot lát. Mint tapasztaljuk, a dolgozó parasztok nagy több­ségében ez az intézkedés jövőjükkel kapcsolatban, igen nagy megnyugvást keltett. Az alsóvárosi Üj Élet Tsz tagjai és a környékén lakó egyénileg dolgozó parasztok mondták el. hogy ha ez az intézkedés hamarabb tör­tént vőlna, ma termelőszövetkezeteánk fejlesztésében lényegesen előbb állnánk. Az ellenség, a kulákok és számos becsületes, de megtévedt dolgozó paraszt vi­szont igyekszik most lebecsülni ezt a rendkívül nagy horderejű intézkedést. Többen azt állítják: az idős ter­melőszövetkezeti tagok nyugdíjazására soha sem ke­rülhet sor, ez csak afféle "politikai mézesmadzag*. Akadnak olyanok is, akik lekicsinylően ezt mondják: baj az, ha már az idős dolgozó parasztok jó megélheté­séről az államnak kell gondoskodni. Hogy baj-e ez, vagy nem, kiderül abból, amit az egyéniek tudnak legjob­ban, hogy ha tartós betegségbe esnék, vagy az öregség miatt esik ki a szerszám a kezükből, néhány hold föld­jükért, kis vagyonukért a rokonoknak, hozzátartozók­nak kell el tartamok. Sok parasztcsalád életéből tudjuk: nincs panaszosabb kenyér, mint amilyent sok családtag ad a hozzátartozónak, még akkor is, ha az nem esik ingyen. A szövetkezetben viszont a megöregedett, vagy munkaképtelenné vált dolgozó megkapja a havi tisz­tességes nyugdíjat, emellett haláláig, sőt hozzátarto­zóinak még azontúl ls fizeti az évi földjáradékot, s adja a háztáji földet. Az idős embereknek, mint ahogy ez eddig sok család életében történt, nem kell azután, Iia már nem bir dolgozni, lemondani a házáról és egyéb közvetlen használt személyi tulajdonáról. Min­denkitől függetlenül élheti boldog öreg napjait, s ezek az öreg napok még szebbek, nyugodtabbak lesznek ak­kor, ha a hozzátartozók, családok is segítenek. Eddig csak ez az utóbbi volt a biztosíték az idős dolgozó pa­rasztok nyugodt öreg napjaira. Amikor pártunk és kormányunk hatalmas erőfe­szítéseiről beszélünk, nem árt, ha egy kissé visszate­kintünk a múltba. Amikor csak kimondottan az állami alkalmazásban lévő egyének kaphattak nyugdíjat, üzemi dolgozók, magánalkalmazottak nyugodt öreg koráról az égvilágon senki sem gondoskodott. Most nemcsak a munkásokról, de a dolgozó parasztságról is van, aki gondoskodjék: pártunk, s a dolgozók állama. Újítások az alkotmány-műszakban Jelenlés az Újszegedi Kender-Lenszövőből Gerő Ernő elvtárs fogadta John Mac Cormac amerikai újságírót Gerő Ernő elvtárs, a Ma- fogadta a hazánkban tartóz­gyar Dolgozók Pártja Köz- kodó John Mac Cormac ame­....... , . , ... rikai újságírót, a New York ponti Vezetosegenek első tat- Tjmes bécsi tudósítóját es kára kedden, augusztus 14-én, beszélgetést folytatott vele. A bolgár nagykövet bemutatkozó látogatása az MDP Központi Yezetősége első titkáránál Krasztjo Sztojcsev, a Bol- gusztus 11-én bemutatkozó gár Népköztársaság magyar- látogatást tett Gerő Ernő országi rendkívüli és mégha- elvtársnál, az MDP Központi talmazott nagykövete, a a- Vezetősége első titkáránál. Ésszerű ál-szervezés a Cipőgyárban Átlagosan 30—35 újítás ke­rült eddig havonta az Űjsze­gedi Kender-Lenszövő Válla­lat újítási előadója elé. D : augusztus ennél többet ígér. Még csak a hónap derekán járunk, máris 20 értékes újí­tási és ésszerűsítési javaslat született ebben az üzemben. Ugyanakkor a napokban vár­ható még öt olyan újítás, amelynek az alapgondolata már megvan, csupán rögzíte ­ni kell — és be kell nyújtani. Hogy ezenkívül hány ötlet és javaslat születik még augusz­tus 20-ig, vagy a hónap végé­ig, azt nem lehet megmon­dani. Kiss Sándor elvtárs azonban, az üzem újítási elő­adója, még legalább annyira számít, mint amennyi eddig beérkezett — azon fogadko­zik, hogy meglesz az ötven. Ami ezután lesz, azt még nem vehetjük számba. Lás­suk hát a mostaniakat. Van közöttük munkavédelmi, szerszámtökélet^sitő, mű­szaki és az önköltség csök­kentését szolgáló újítás. Több régen kísértő problémára ta­láltak megoldást az üzem dolgozói az alkatmápy-mű­szak napjaiban. Egészen komoly jelentősé­gűnek ígérkezik a bordafo­gak forrasztással történő ja­vítását szolgáló újítás, mi­szerint a bordákat a helyszí­nen gyorsan meg lehetne ja­vítani. Korábban benzinlám­pával végezték a forrasztást — s a bordát minden esetben cserélni kellett, mivel az üzemben nyílt lánggal nem lehet dolgozni.- Az újítás lé­nyege egy speciális, fogó­szerű forrasztópáka szerkesz­tése, aminek segítségével hi­hetetlenül meg lehet gyorsí­tani a szövőbordák javítását. Jelentősnek ígérkezik a nyírókések köszörülésének módosítására Vonatkozó újí­tás is, mert a jelenlegi élezé­si módszer egy embert telje­sen leköt és fizikaílak is igénybe vesz — az új mód­szerrel pedig egy automata szerkezet végezné ezt a mun­kát és igy a mellette dolgozó ember egy nyírógépet is ke­zelni tudna. Természetesen ugynakkor a munkafolyamat lényegesen meg is gyorsul. Komoly eredményekkel ke­csegtető, az önköltség csök­kentéséhez hozzájáruló újítá­si javaslat is született ebben a hónapban, s reméljük, hogy augusztus 20-lg, de azután is, még több szép újítással fej­lesztik az üzem dolgozói a gyár technikáját, munkájuk kényelmesebbé és eredmé­nyesebbé tételéért. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a koreai nemzeti ünnep alkalmából Dobi István elvtárs, az El­nöki Tanács elnöke. Hegedűs András elvtárs, a Miniszter­tanács elnöke és Horváth Imre elvtárs, külügyminisz­ter a koreai nép nemzeti ün­nepe alkalmából üdvözlő táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Kim Ir Szen elvtársnak, a KNDK Minisztertanácsa el­nökének, Kim Du Bon elvtárs­nak, a KNDK Legfelső Nemzet­gyűlése Elnöksége elnökének, és Narr. Ir elvtársnak, a KNDK külügyminiszterének. Az egész ország dolgozói­nak élénk érdeklődése mel­lett folyt le a vita másod k ötéves tervünk irányelveiről. Tervünk komoly, megalapo­zott, reális célokat tűz az egész népgazdaság elé. A Központi Vezetőség határo­zata értelmében mi, a Sze­gedi Cipőgyár műszaki dol­gozói is kerestük a lehetősa­get, hogy a második ötéves tervben az üzemre háruló nagyobb feladatokat korszerűbb fel­tételek mellett tudjuk meg­oldani. Egyik ilyen lehelőségnek _ az export-termelés bővítése ." és biztosabb alapokra való I helyezése mutatkozott. A i Déma Cipőgyár eddig szú* 1 lehetőségek között tenne! t j és további fejlődése teljesen j lehetetlen volt. Ezért hatá­i rozta el a Szegedi Cipőgyár vezetősége, hogy jelenlegi szandálrészlegét — amely a központban dolgozott és sok­kal kevésbé munkaigényes feladatokat látott el, mint az export-cipő gyártásában és annak fejlesz.tésében a Dé-ma Cipőgyár — és exportra ter­melő részlegét megcseréli. Indokolja ezt a cserét az is, hogy a központi vállalatnál a második ötéves terv folya­mán teljes egészében ragasz­tott gyártási eljárással ké­szülnek majd a cipők s így sokkaj tetszetősebb, ízlése­sebb cipők gyártása válik lehetővé. Ezzel az átszerve­zéssel a vezetőségnek az is célja volt, hogy a központban dolgozók rö­vid időn belül elsajátítsák a ragasztott technológiával . készült cipők gyártásmene­tét és lehetőségeket tárjon fel üzemünk még gazdaságosabb anyagid használásának meg­teremtésére. Hatalmas feladat elé állí­totta a vállalat műszaki és karbantartó dolgozóit a két üzemrész átcserélése, mert a szabadságidő két hete alatt kellett ezt a munkát elvé­gezmi. Az összes gépeket, anyagokat és félkész termé­keket ki kellett cserélni és amíg az üzem dolgozóinak túlnyomó része megérdemelt' pihenő idejét töltötte, addig a műszakiak és karbantar­tők szívvel-lélekkel dolgoz­tak, hogy a szabadságidő le­telte után a munka zavar­talanul megkezdődhessék egy sokkal jobban szervezett üzemben. A dolgozók jobb és biztonságosabb munkafelté­teleiről is gondoskodás tör­tént. mert mindkét üzemben korszerűsítették az elavult villamoshálózatot, és ezzel egy időben az összes üzem­részek kifestése is megtör­tént. Mindezek csak az első lé­pések voltak a második öt­éves terv nagyobb feladatai ránk eső részének kivitelezé­séhez, mert még további szervezési munkák várnak az üzemre, például: a telepen az aljazó, vala­mint a kikészítő üzemré­szekben a csúszópályák el­készítése, a termek meleg levegő befűvással történő fűtése, a központban a központi fűtés beszerelése és nem utolsósorban a központi keményáru-kivá­gás megoldása, továbbá a korszerű gépesítés és egyebek. Ezek az intézke­dések mind a Központi Ve­zetőség határozatának megfe­lelően szolgálják második ötéves tervünk maradéktalan teljesítését, mindegyik egv­égy kis láncszem az egész népgazdasági tervek teljesí­tésének, dolgozó népünk jó­létének további emelése ér­dekében. A Szegedi Cipőgyár műszaki vezetősége Ipari kiállítás a Szovjetunióban Az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás területén a'z idén Össz-szövet­ségi Ipari Kiállítást rendeztek, amely szemlélteti a szovjet tudomány, tech­nika és ipar által a háború után elért hatalmas sikereket és megismertet a korszerű technika, valamint technoló­gia vívmányaival, az újítók élenjáró tapasztalataival. A kiállításnak húsz csarnoka van, ahol közel 1000 gép és szerszámgép (en­nek fele működésben), továbbá 3900 készülék és 700 nagygép, valamint technológiai folyamat kicsinyített mása látható. M A főcsarnok termei a szovjet népnek az ötödik ötéves terv idején elért sike­reit mutatják be és különböző tábláza­tok, grafikonok szemléltetik az SZKP XX. kongresszusa által előirányzott nagyszerű célkitűzéseket. A gépesítés tere a moszkvai Össz-szövetségi Ipari Kiállításon Egy óriás kotrógép harapókanala A sok látnivaló után jól esik egy kis falatozás a kiállítás vendéglőjében

Next

/
Oldalképek
Tartalom