Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

Kedd, 1956. augusztus 14. 1 OElMüOYGROHSZStf Nagygyűlés a Központi Vezetőség határozatáról Lapunkban jelentettük már. hagy az MDP Központi Vezetősége nagy jelentőségű júliusi határozatáról nagygyűléseket rendez a Szeged Városi Párt-végrehajtóbizottság és a Hazafias Népfront szegedi bizottsága. A ksz-ek tagjai és a magánkisiparosok nagygyűlését augusztus 14-én, kedden délután fél 5 órakor rendezik meg a Fáklya Mozi Uerthelyiségcben. Rossz idő esetén a nagygyűlési a Gorkij Knllúrotthonban tartják. Előadó: Aleva elvtárs, az OKISZ elnöke. Az MDP Központi Vezetősége ipari osztályának munkatársa, Cecei elvtárs is részt vesz a nagygyűlésen. Az üzemek dolgozói is segítik a megyei ügyészség munkáját 1 A Csongrád megyei nyomozószervekből és a bíróságok ragjaiból alakult bizottság az elmúlt hónapokban a helyi bíróságok több száz régebbi ítéletét felülvizsgálta. A bizottság megállapította, hogy több középparaszt kisehb bűncselekményét kulákügykéint kezelték s úgy ítélték meg tettüket, mintha államunk elleni szándék vezette volna őket, s nemegyszer hoztak a szükségesnél jóval súlyosabb ítéleteket. Csaknem ötszáz elítélt ügyében tettek javaslatot az Elnöki Tanácshoz, hogy mérsékelje a korábban kiszabott büntetéseket. Az Elnöki Tanács e javaslatok alapján a legtöbb esetben csökkentette a börtönbüntetések időtartamát, számos esetben javítónevelömunkára, vagy pénzbüntetésre változtatta a korábbi ítéleteket. Több százan kerültek így szabadlábra. A megyei ügyészség hasonló vizsgálatot folytatott a szegedi országos börtönben is. ahol más megyékben elítélt 270 személy büntetését szakították meg javaslatukra. A Csongrád megyei ügyészség ma már egyre inkább a dolgozókra támaszkodva küzd a törvénysértések megszüntetéséért, s a törvényesség további megszilárdításáért. A legnagyobb figyelmet a nagy kárt okozó bűncselekmények felderítésére és ezek tetteseinek megbüntetésére fordítja? Azoknak a megtévedt dolgozóknak az ügyében, akik első ízben, s csak kevés értékű tárgyat tulajdonítanak el, ma már nem indítanak büntetői eljárást, hanem az üzemekben, hivatalokban levő fegyelmi bizottságok hatáskörébe utalják az ügyeket, A bizottság javaslatára az igazgatók hoznak nevelő jellegű határozatokat. A fegyelmi bizottságok tagjai és a társadalmi tulajdon ellenőrök felvilágosító munkával is segítik a fegyelmezetlenségek, s a kisebb lopások megszüntetését. Az öntudatos dolgozók ngvelömunkájának máris látszik az eredménye: az év első felében a megye területén csaknem százzal kevesebb személy került előzetes letartóztatásba, mint a múlt év hasonló időszakában. Tavaly júliusban 203, az idén júliusban már csak 167 személy ellen kellett hivatalosan vádat emelni a megyében. Az ügyészség dolgozói állandóan segítik, ellenőrzik a fegyelmi bizottságok tevékenységét. Eddig mintegy ötven üzem és vállalat fegyelmi bizottságának munkáját vizsgálták meg. Az ügyészség tagjai az ilyen ellenőrzések alkalmával előadásokon Ismertetik a dolgozókkal a legfontosabb törvényeket, valamint a fegyelmi bizottságok, a társadalmi bíróságok és a szabálysértési bizottságok létrehozásának, illetve munkájának jelentőségét. Napközben A haszon j reggel még hűvös, pá** rás. Még be sem kanyarodik a kocsi a piactérre, egy vastag asszonyság görög ki elébe az út közepére. — Höő! kapja el a ló zabláját. Ügyet sem vet a gazdára, hanem hátul a saroglyánál kiemel a derékból egy pár irombás jércét. Végigtapogatja, meglógatja a pirostar éj ú, kövér jószágokat, elbiggyeszti a száját, aztán rekedten hersegi: — Satnyák ezek tata, Negyvenért viszem. A gazda hátrafelé bök a meggyfanyelű ostorral, hogy tegye csdk vissza azokat a jércéket. S már indít is. Az asszonyság ottmarad. Egy darabig tátog hang nélkül, majd így ereszti ki sárga fogai közül a dühét: — Rohadj meg, telhetetlen parasztjai Jön egy másik kocsi. Zöldpruszlikos menyecske hajtja a lovat. Gangosan tartja magát a féderes ülésen, úgy fogja a gyeplüszárat két kézzel, mint a par ádéskocsisok szokták. Látja az ajkát harapdáló kofát, nevethetnékje támad, mégis 'komolykodva néz el felette, mikor a közelébe ér. Száját csücsörítve, még biztatja is a két fényesre csutakolt pirospejt: — Pccc! A kofa felemeli a kezét, hogy álljon meg, csak egy szóra, de aztán legyint. Majd megáll — gondolja — és tisztes távolból kíséri a kocsit. Tudja, hogy tojást hozott a menyecske kasszámra, szép nagy tojásai 'zoktak lenni, kap rajta mindenki. Megáll a kocsi a szokott helyén. A menyecske leszáll, szénát tesz a lovak elébe, aztán hangosan kihirdeti: — Egyhúsz a tojás asszonyok. Mint a hangyák a mézei, úgy körülfogják egyszerre. De ha már ilyen alacsonyra mondta az árát, miért ne alkudják még lejjebb, ha lehet. Egytizert adja szépségem — indítványozza egy nagymama. — Egytizévei én is viszek tíz darabot « ajánlja másvaláki. Csákhogy a zöldpruszlikos ingatja a fejét, hogy nem lehet, mert sok eleséget megesznek ám a tyúkok. Erre azt a választ kapja az asszonygyűrűből, hogy tanyán felnő az aprójószág, hogy észre se veszi a gazdaasszony. Alkusznak, érvelnek. Egyszer csak közéjük furaikodik az útszéli kofa és kezében egy nagy ládával elkezd kiabálni: — Mit akarnak maguk, hallják? En ~nár megvettem az egészet egyhúszért.., Számoljuk át galambom ebbe a ládába ni. Hát ez aztán a szemtelenség netovábbja. Ez tükröződik a háziasszonydik arcán, ahogy összenéznek, ahogy kezdenek ráeszmélni a helyzetre. Csalkhogy üt már nem csinálhatnak semmit. A kofa buzgón számolja át a szép fehér tojásokat magának, nem számít neki az a tíz fillér. Neki nyilván megéri. Az asszonyok elszállingóznak, hiszen még gyerék az idő, vannak más termelők is. Vannak persze. De már azoktól is megvették a tojást a kofák. Hiába szaladgálnak ide-oda, hiába adnák már meg szíves örömest darabjáért az egyhuszat is. Elkéstek. A kofqlk egynegyvenre emelték az árat, mintha összebeszéltek volna. Es hogy beszélnek? Nem alkusznak. Hencegnek. Ök az urak. El is adják a tojást mind egy szemig és a piac utolján má~ röhögve számolják a hasznot. A hasznot, ami úgy hull a markvikba, horjy arcátlanul a termelők és a fogyasztók közé állnak. N. I. Dobozzunk alakosság szükségleteinek még jobb kielégítéséért" A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezet pártszervezetének kommunistái a júliusi párttaggyűlésan 21 javaslatot tettek a politikai és a gazdasági munka megjavítására. PárttaggyűlésünK 34 hozzászólója helyesen értékelte a Központi Vezetőség júliusi határozata végrehajtásáért végzendő feladatokat. A javaslatok után a MJÉZÖÉK vezetősége kibővített pártvezetőségi ülésen ismertette a javaslatokkal kapcsolatos részletesebben kidolgozott munkatervet. Meghatároztuk azokat a tennivalókat amelynek célja hogy pártszervezetünk területén végrehajtsuk a Központi Vezetőség határozatát. Éz az hogy jól biztosísuk Szeged lakosságának jobb zöldség- gyümöicsellátását és egyéb cikkeinkkei is hozzájárulunk a növekvő szükségletek kielégítéséhez. Tartósító üzemünket a Csongrádi sugárút 33. szám alatt bővítjük korszerűsítjük, s pöveljük feldolgozó kapacitását. Az idén a tavalyi 40 vagon helyett 60 vagon ecetes uborkát, ecetes paprikát, ecetes zöldbabot, savanyú káposztát is fogunk tartósítani. Jelenleg is nagy menynyiségben, óriási hordókban készül a nyári kapros káposzta és a kovászos Uborka, s ez teliesen fedezi az igényeket és minden zöldség-, gyiimölcsárudánkban kapható. Az értékesítő raktár Ilona utcai központi elosztó telepén reggel 5 órától már nagy a forgalom. Innen indul az árudákbg a zöldség- és gyümölcsféleség. Meg kell mondani, hogy az eddigi lovaskocsival való szállítási mód bizony elavult. Egyre inkább tehergépkocsik végzik az áru szállítását- De azért vannak még panaszok is az áru minőségére, a pontosságra stb. A központi elosztótelep pártcsoportjának kommunistái a júliusi párttaggyűlésen Bodcmyi Károly és Németh Péter raktárvezetőkkel együtt ígéretet tettek, hogy a hibákat megszüntetik. Szőregen a volt petróleumfinomító helyén szeszfőzdét építünk. Az idei szilvacefréből itt már szilvapálinkát készítünk. Segítség ez a szőregi és környékbeli dolgozó parasztoknak, mert a cefrét most már nem koil messzire szállítaniok. A terveinkben szerepel egy tejtermék, tojás, várisiH baromfi, fiisíöítám stb. vegyes élelmiszercikkeket árusító üzlet megnyitás.: Szegeden. Ebben az árudában azokat az élelmiszerféleségeket kívánjuk a szabadpiaci árnál olcsóbban árusítani, amelyeket, mintegy 39 felvásárló telep a falvakban a földművesszövetkezetek útján felvásárol. A kezelésünkben lévő zöldség-, gyümölcsárudákban folyamatosan bevezetjük a tejtermék, tojás, baromfi árusítását is. Jelenleg már több úgynevezett kétműszakos árudánkban kapható a friss juhgomolya, juhsajt, tehénsajt, túró és egyéb tejtermék. A Széchenyi téren most átépítésre kerülő zöldség-gyümölcs szakárqda egy részlege már ilyen cikkeket is fog árusítani? A Szent István téri, a nagyállomási, a Bajcsy-Zsilinszky utcai, p Marx téri árudák augusztus 1 óta élőbaromfit is árusítanak a szabadpiaci árnál alacsonyabb összegben, kilónkint 28 forintért. Még ez év őszén megkezdjük egy baromfikeltető állomás építését. A baromfikeltető állomás új, korszerű raotormeghajtásos keltetőgépei mintegy egymillió forint értékben már megérkeztek Szegedre. Százezer számra fogjuk majd keltetni a naposcsibéket, kacsákat, libákat stb. Ezzel segítséget kívánunk nyújtani a környék dolgozó parasztságának, a baromfitenyésztéssel foglalkozó háziasszonyoknak. Pártszervezetünk vezetősége és tagsága a vállalat vezetősége és dolgozói együtt, közös erővel segítik a maguk területén a Központi Vezetőség által kitűzött szép és felemelő program valóra váltását, l Somogyi Aladár 21 élüzem Szegeden Szegeden a második negyedévi tervek jó teljesítése nyomán 21 üzeni nyerte el az élüzem címet. Szép szám. Több mint százezer forinttal jutalmazták az élüzcmavató ünnepségeken a kitűnően dolgozó munkásokat és a műszakiakat. Számosan kaptak különböző fokozatú kiváló dolgozó kitüntetést. És az elmúlt szombaton ls, a győzelmet köszönti ünnepségen, varsorán száz és száz szegedi dolgozó jelentette kl: érdemes v«H! Igen, érdemes volt jól dolgozni, igyekezni. A Falemezgyárban 0.3 százalékkal csökkent az önköltség, 4.1 százalékkal magasabb a termelékenységi mutató a tervezettnél. A Seprűgyárban 111.5 százalékra, a Szegcdi Cipőgyárban pedig 151.6 százalékra teljesítették a második negyedévi exporttervet. Az Ecsetgyárban több mint húszezer különböző ecsetet juttattak ei külföldre, minden minőségi reklamáció nélkül: tehát a szocializmus építésében, a termelőmunkában a legfontosabb részfelatja. tokban kitűnő eredményeket értek el városunk üzemeinek munkásai, műszaki értelmisége. A Ruhagyár már zásalós-é!üzem, a Jutaárugyár most hatodszor nyerte el a kitüntető címet, a Szegedi Kenyérgyár pedig első ízben. Jőilebet erre a hírre azt mondták a szegedi emberek, hogy a kenyér minősége nem igazolja ezt a kitüntetést. A kifogás jogos, habár a Szegedi Kenyérgyár dolgozói nem minden esetben okai a kenyér rossz minőségének. Azonban éppen cz a példa is arra hívja fel a szegedi gyárak dolgogozóit, hogy elért eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek. Még jobb cipőt, jobb ruhát, jobb fonalat, jobb kenyeret várunk éliizcmcinktöl! Az utasok még otthon ebédelnek, mikor a délutáni Budapestre induló személyvonat mozdonyszemélyzete már a fűtőházban tesz-vesz. A hosszú út előtt mégegyszer megvizsgálják a mozdony üzemképességét. Öt na fi a C^dső-'Tjuzáii A TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA 3. Együtt tiszavirágokkal | 1956. július 9. | Kedden reggel folytatjuk utunkat Vásárosnamény és Záhony között. Egy darabig a Krasznán haladunk lefelé, jobbrqj-balról nagyszerű libalegelő szegélyezi a partokat, ezernyi fehér szárnyassal. Hatalmas tömegekben nő itt két gyógynövényféleség, a beléndekfű és a mérges maszlag, vadon. Vásárosnaménytól kezdve kiszélesedik a Tisza, de igazában csak majd a Bodrog növeli fel vízmennyiségét. A kísérő „Pajti" nevű motoroson a Dokumentum Filmgyár munkatársai követnek bennünket. Egyik legmelegebb napunk következik. A várostól nem messze kiszállunk gyűjteni a „Bagi-erdő"-nél, melyet sajnos, egyre inkább rombol a folyó. Ebben az ártéri erdőben lelheti meg a botanikus a varázslófüvet (Cicaea lutptiana), mellyel a monda szerint az ókori szépséges hölgy változtatta disznókká Odysseus embereit. Ami g disznókat illeti, azokból van elég ezen a vidéken. A sekély partokon hatalmas kpndákban legeltetik az állatokat. A kondás fűzfagalylyakból összetákolt vityiljókban, vagy ahogy itt nevezik, „kalyibá"-ban lakik. Ha nincs a közelben vakaródzó fa, nagy fűzfa-, vagy nyárfaágakat szúrnak le erre a célra. Az alsó részének a disznó veti hátát, tetejére a kondásék aggatják ruháikat. Érdekes látvány, mikor a konda levonul hűsölni a folyóra. Mindig elől mennek a kismalacok, utánuk az öregek, nyomukban a csupa szőrtömeg kis pulikkal, melyek vakogva szaladgálnak a széledező konda körül. Az élesszemű kutyáktól, a puliktól, s a közbeközbe buffantó fehér komondoroktól nehéz elmaradozni. Amint elérik a disznók a vizet, beleheverednek, vagy az iszapba túrják magukat. Mozdulatlanok, csak a fülük csapkodó mozgása árulja el, hogy élnek. Máshol nagy tehéncsordák delelnek a folyóparton. Öröm nézni, mennyire felszaporodott tehénállományunk a felszabadulás óta. Villásszarvú, bús, barnaszorű fehér ökrök bámulnak reánk. A parton K. Fodor Sándor tiszamogyorósi gulyafelelős invitál közelebb, azzal a hátsó gondolattal, hátha lefényképezzük állataival együtt. Tőle tudjuk meg azt is, hogy ezen a vidéken most kevés a széna, s ennek hiányában „fövenyt" tesznek az állatok alá. Igen veszélyes helyhez közeledünk, a „szálkái halálkanyar"-hoz. Hirtelen összeszűkül a folyó s az örvénylő víz felboríthatja a csónakot, olykor a motorost is. Helyenkint nagyon sekély, zátonyos a folyó. Egyik hajós hosszú rúddal döfködi a feneket, s kiáltja be a víz mélységét ... Délután 3 órakor elérjjik a szovjet határt, majd Eszén y utan, s Csap előtt, újra feltűnnek a Kárpátok vonalai. Elérkezünk a Tisza legészakibb pontjához, ahol a folyó megfordul, s merészen, dél? nek vág le a magyar rónaság felé. Megérkezünk második napi útunk végcéljához. Záhonyba. A városka vasúti forgalmáról híres. Legfontosabb átkelőhely a Szovjetunió felé. A vasutasszállóban térünk pihenőre. Időnkint felhangzik a szovjet mozdonyok szirénaszerű hangja f.. 1956. július 10. Egyik leghosszabb útszakaszunkat teszszük meg, Záhony és Tokaj között. Vás.írosnaménytól kezdve inkább dél-alföldi már a táj. Megritkulnak a nagy, összefüggő galéria-erdők 9 óra tájban érkezünk az úgynevezett „hármas balár"-hoz (szerjet—csehszlovák— magyar). Tuzsér után felveszünk hajónkra egy öreg tiszai halászt, Molnár Vidort, egy ulolsó mohikánját ennek a pusztuló, szép, ősfoglalkozásnak. Elmondja, hogy örökös harcban állanak az orvhorgászok* kai, akik ellopják halaikat, megrabolják varsáikat is. Kéri a segítségünket. ígéretet kap, hogy a ta nács majd közbe fog lépni, s néhány nap múlva kezdetét veszi a nyomozás is. Érdeklődöm riála a „harcsaférög" irányában. Érdekelne, hogy itt, ezen a vidéken ismerik-e a halászok ezt a vizi poloskaféleséget, mely a harcsa bőrén is megtalálható. Meslepő feleletet kapek: „ ... a harcsaféreg az a pióca, ami a harcsa fejében van!..." Dombrád előtt meglátogatunk egy festői parti halásztanyát, majd a nagyhalászi termelőszövetkezet halásztelepénél szállunk partra s az ártéri zöldvizű pocsolyában dús zsákmányra tesznek szert dr. Szabados Margit adjunktus és dr. Megyeri János főiskolai tanár, akik a Tisza s a környező tőrüle? tek planktonját (mikroszkópikus kicsiny • ségű növények és állatok) tanulmányozzák. De jó vízirovartermést ígér a távolabb fekvő morotvaárok is. A napi érdekesség, hogy negyed 4-kor, szokatlanul korán Je* lennek meg az eúfl tiszavirág példányok Rajzásuk teljes 5 óra hosszat tart (!). Negyed ötkor már a nőstények is röpködnek a víz felett, a folyó közepén. Szép csendesen ballag a folyó. Igazi tiszai hangulata kerekedik a szemlélőnek. A fűzfák ezüst pjhehava - álomszerűen hull a vízre, majd pajkos táncra perdül a motor borzalta habokkal... Űjabb élmény a tiszaberceli szivattyútelep megtekintése, ahol Kalmár András főmérnök és Csűrös Sándor lelkesen kalauzol bennünket. Elhaladunk a háború idején ' felrobbantott balsai híd alatt, majd megismerkedünk az ezen a tájon divatos halászati móddal, a „pirityelés"-sel. A halászok most nem járnak szerencsével, mire az egyik fiatal halász a csónakban megjegyzi, bizonyosan azért nincs hal a hálóban, mert annak az egyik végét asszony fogja a csónakban. Nem hagyja magát a szóbanforgó menyecske sem. (Itt csak megjegyzem, nem szerettem volna azon estén a halász bőrében lenni!) Feltűnik a tokaji Nagyhegy, majd a festői fekvésű Tokaj nagyközség a Bodrog torkolatánál. Csongor Győző (Folytatjuk)