Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

VTT7ÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 190. szám Ara: 50 filiér Vasárnap, 1956. augusztus 12. A szegedi páriakiiva idviraia az MDP Közponii Vezetőségéhez TISZTELT KÖZPONTI VEZETŐSÉG! A szegedi pártaktíva-értekezlet augusztus 11-én tarttott tanácskozásán megvitatta a KV július 18—21-1 ülésén hozott határozatát, amellyel teljes egészében egyetért. Azt is kifejezésre juttatta, hogy kcsz minden erejével és tudásával harcolni a határozatbél adódó feladatok végrehajtásáért és egységes támogatásáról biztosítja pártunk Központi Vezetőségét. A SZEGEDI PÁRTAKTÍVA-ÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐI Egész népünk javára maradéktalanul végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát Szombaton délelőtt fél kilenc órakor a Szegedi Városi Párt-végrehajtóbizoítság pártaktíva-ülésí tagiéi* a Szabadság Filmszínházban. A pártaktíva-ülésen részt vett és felszólalt Köböl József elvtárs, az MDP Kézponti Vezetőségének tagja, a Központi Vezetőség párt- és tSmrgszcrvczetek osztályának vezetője. A Csongrád megyei Párt-végrehajtóbizottság részéről Ábrahám Antal elvtárs, titkár elvtárs vett részt az aktívaülésen. A pártaktfva-Glés s* MDP Központi Vezetősége nagyfontosságú, fejlődésünk" f Snyát megszabó júliusi határozata alapján megbeszélte a feladatokat. A pártaktíva egységes állásfoglalása volt, hogy tevékenykednek a júliusi határozat végrehajtásáért. Balogh István elvtárs megnyitója után a Szegedi Városi Párt-végrchajtóblzottság beszámolóját Vereska András elvtárs, másodtitkár ismertette. A Párt-Tégrehajtóbizottság beszámolója A szegedi páriakiiva értekezlete nek a párt iránti szereteté- nincs ok aggodalomra, mert bői adódóan ilyen kétségeik pártunk politikája teljesen támadtak, megmondhatjuk: megfelel a lenini elveknek. Nem (érünk !c a szocializmus épílésének útjáról 'A XX. kongresszus szellemében tanácskozott július 18—21-én Központi Vezetőségünk, s a marxizmus—leninizmus erejével és bölcsességével elemezte politikai, gazdasági és kulturális munkánk helyzetét, s az ország füle hallatára kommunista pórthoz illően merészen és őszintén szembenézett az elmúlt idők hibáival és valóban alkotóan, sajátos viszonyainknak megfelelően határozta meg feladatainkat. A politikai helyzet mély elemzésével és az egyértelmű állásfoglalással válóban egységessé kovácsolódott a Központi Vezetőség, s ezzel megteremtette az alapját annak, hogy az egész pártban megszilárduljon az egység. A Központi Vezetőség végetvetett & bizonytalanságnak — ami sok esetben az ellenség maiméra hajtotta a vizet — és el van szánva arra, hogy a pártaktivistákra, a párttagságra és a dolgozó tömegekre támaszkodva, vaskövetkezetességgel felszámolja a hibákat. A Központi Vezetőség határozott intézkedései megerősítették a párttagságban és a dolgozó tömegekben a pártvezetés iránti bizalmat. Ügy látjuk: a Központi Vezetőségben meg van a teljes garancia arra, hogy azok a hibák és súlyos törvénysértések, amelyek különösen 1953 júniusa előtt — de bizonyos esetekben még utána is — előfordultak, soha többet ne ismétlődjenek meg. Ennek biztosítéka az. hogy a Központi Vezetőség, a Szovjetunió Kommunista Pártjának példájára nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is következetesen érvényesíti a lenini kollektív vezetés elvét és határozottan megköveteli annak alkalmazását minden pártszervben és pártszervezetben. Okulva az elmúlt idők személyi kultuszából eredő hibákból, valóban a vezető kollektíva bölcsességére, a párttagság és a pártonkívüliek józan eszére, igazságszeretetére és gazdag tapasztalataira építve kell a kérdéseket eldönteni és a feladatokat meghatározni. A jövőben pártbizottságunknak, pártszervezeteinknek és minden egyes kommunistának jobban kell tanulmányoznia az élet sokoldalú jelenségeit és a dolgozó tömegek véleményének figyelembevételével, velük együtt kell a Központi Vezetőség határozatából adódó helyi feladatokat végrehajtani. A párttagok és a dolgozók megértéssel fogadták a Központi Vezetőség első titkári funkciójában bekövetkezett személyi változást. E változást annál is inkább helyesnek tartják, mert Rákosi elvtársat kora és betegsége gátolta funkciójának további betöltésében, valamint az, hogy a XX. kongresszus után sem tudta levonni a hibákból a megfelelő következtetést. De ugyanakkor sokan annak az érzésüknek is kifejezést adtak, hogy Rákosi elvtárs — ha követett is el hibákat — a dolgozó nép érdekében végzett négy évti• zedes önzetlen munkájáért megbecsülést érdemel. Uj, friss levegő páriánkban A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa új vérkeringést, friss levegőt hozott a mi pártunkba is. Központi Vezetőségünk ennek szellemében jelölte meg a pártegység megszilárdításának, a szocialista demokrácia fejlesztésének útját. Megerősítette a törvényességbe vetett bizalmat, kipróbált elvtársakkal erősítette meg a Központi Vezetőséget és jóváhagyta a második ötéves tervet. Lényegében lezárta a törvénysértésekből adódó súlyos visszaéléseket, rehabilitálta és visszahelyezte erkölcsi, politikai és anyagi jogaiba azokat, akik korábban jogtalanul hátrányos helyzetbe kerültek. Ennek megfelelően a végrehajtó bizottságnak, a pártszervezeteknek és az egyéb szerveknek Szegeden is felül kell A Központi Vezetőség határozata és számos gyakorlati intézkedése azt mutatja, hogy. politikánk alapjaiban nem változott meg, hogy változatlanul a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van a hatalom, és nincs az az erő, amely megdönthetné a munkásosztály hatalmát. Az ellenség megint rendszerváltozást jósol, természetesen az ő javára. Erre azt szoktuk mondani: „az éhes disznó makkal álmodik". Senkit ne tévesszen meg tehát a külső és a belső ellenség hazug propagandája, amely jelenleg is minden rést felhasznál arra, hogy még a jóhiszemű fejekben is zavart keltsen. Ezért éberségre van szükség, amely a ténylegesen ártó, vagy az ártani szándékozó ellenséget leplezi le. Igazságszolgáltató szerveink is ezekre irányítsák a fő csapást, és a törvény teljes szigorával lépjenek fel ellenük és munkájukban széleskörűen támaszkodjanak a becsületes dolgozókra, a társadalmi szervekre. Számolnunk kell azzal is, hogy a becsületes dolgozók között is akadnak majd olyanok, akik minden simogatás nélkül, sokszor nem elég meggondoltan, demagóg módon vetik fel jogos, vagy jogtalan problémáikat. Arra intjük az aktíva ülés minden résztvevőjét, hogy ilyen esetekben ne elhamarkodottan, forró fejjel essünk nekik, hanem a legnagyobb tárgyilagossággal, határozottsággal mondjuk el véleményünket, és ha olyan jogos problémával találkozunk, amelyik már ma megoldható, azt sürgősen intézzük el. Az olyan kérdésekre viszont, vizsgálniok azoknak a párttagoknak és pártonkívüliek nek az ügyét, akik nem elfogadható okok miatt kerültek hátrányos helyzetbe. Ezeket az elvtársakat jogaikba viszsza kell helyezni. Végrehajtóbizottságunk már eddig is több elvtárs ügyét vizsgálta meg, így Bernáth András, Németh Lajos, Dr. Berkes Pál elvtársak ügyét és őket a párttagok sorába visszahelyezte. Párttagjaink és dolgozóink többsége helyesléssel fogadta a Központi Vezetőség határozatát és az ezt követő intézkedéseit. Sokakban azonban mégis felmerült a kérdés, hogy vajon a XX. kongresszus és a Központi Vezetőség határozata után nem tolódunk-e jobbra? Azoknak a párttagoknak és pártonkívülieknek, akikA párlegység megszilárdítása A Központi Vezetőség határozatában fő feladatként jelölte meg a pártegység megszilárdítását. Ennek megvalósításáért harcba szólítja az összes pártszerveket, pártszervezeteket és az egész párttagságot. Az a feladatunk tehát, hogy megszilárdítsuk a párt egységét, a párttagokban az önként vállalt vasfegyelmet, mert e téren Szegeden hibák vannak. Párttagságunkban nincs meg a teljes egység a párt politikája minden részletkérdésének az értelmezésében. Többen vitatják, hogy a jelenlegi helyzet csak átmeneti. Mások azt kérdezik, miért így oldották meg a személyi cserét? Vannak, akik jobbra tolódást látnak és az osztályharc megszüntetéséről beszélnek. Tudjuk, hogy az ellenség igyekszik zavart kelteni és még jóhiszemű embereket ls befolyásolni. De nem az a feladat, hogy a jóhiszemű, tájékozatlan embereket kikiáltsuk ellenségnek — mert ezt sajnos elég sokszor tettük — hanem az, hogy ezeket a nézeteket leleplezzük és nyílt vitában magyarázzuk meg a helyes álláspontot. Olyan kérdésekben sincs tést, a demokratikus, alkotó vitát valóban meghonosítsuk a pártban, a legalsóbb szervekig. Az a tapasztalatunk, hogy az alkotó viták még nagyon hiányoznak a vezetőségi üléseken és taggyűléseken, például a Teherfuvarnál, az Erőműben, a Gázgyárban, a Téglaipari Egyesülésnél és még több pártszervezetben. amelyek jogosak, de gazdasági helyzetünk ma még nem engedi meg azok orvoslását, türelmes, meggyőző szóval kell válaszolni. Politikai és gazdasági célkitűzéseinkből második ötéves tervünkből mindenki világosan láthatja, hogy változatlanul építjük a szocializmust és erről az útról nem térünk le. Politikánk céljaiban nincs változás. Változás csak politikánk módszereiben van. Ez helyes és feltétlenül szükséges, mert a pártmunkában mély gyökeret vertek a szektás, baloldali és a Nagy Imre-féle jobboldali nézetek. Ezeket nem lehet egyesapásra kiirtani, de következetesen tovább kell harcolni mindkét elhajlás ellen. Nyíltan beismerhetjük, hogy szinte mindannyiónkban — kisebb vagy nagyobb mértékben — meg voltak ezek a hibák. Most az a feladat, hogy minden kommunista nagyon alaposan gondolkozzék a Központi Vezetőség határozatának lényegén, és új módon, űj szellemben vizsgálja meg munkáját, magatartását és a közösséghez való viszonyát. Nagyon határozottan számolja fel magában a szektáriánizmust, az opportunizmust, amely esetleg még benne él, mert ezek a hibák lazítják a párt és tömegek közötti kapcsolat elmélyülését. Állítjuk, hogy most azon áll vagy bukik a XX. kongreszszus és a Központi Vezetőség irányvonalának helyes alkalmazása, az új vezetési munkastílus meghonosodása, hogy milyen őszintén és gyorsan tudjuk felismerni éj alkalmazni az igazán pártszerű, lenini munkastílust. A páridemokrácia kérdései teljes egység, mint amelyeket a Szervezeti Szabályzat, pártunk alkotmányos törvénye határoz meg. Nevezetesen: minden párttagnak részt kell vennie a párt- és társadalmi munkában; kötelessége végrehajtani a párt határozatait; részt kell vennie annak rendezvényein, ahol megvitatják a párt feladatait: és rendszeresen kell fizetnie tagdíját. Az elvtársak a megmondhatói annak, hogy ezekben a kérdésekben nincs egyértelmű állásfoglalás és főleg hiányzik a cselekvés egysége. A XX. kongresszus útmuta tása és a Központi Vezetőség határozata alapján a legsürgősebb feladatok a következők: Először: a Központi Vezetőség határozatát és annak szellemét mélyítsük el a párttagságban, naponta magyarázzuk. S ha vannak olyan kérdések, amelyeket nem értenek, bátran és őszintén tárják fel, még akkor is, ha esetenként ellenvéleményük van, hogy azokat megfelelő pártfórumokon, nagyon meggondoltan, pártszerű eszközökkel tisztázzuk. Ez így becsületes dolog. Másodszor: az a feladat, hogy a lenini kollektív vezeAhol a tagságnak nincs mondanivalója, ott baj van a vezetéssel, a pártdemokráciával, mert nem kielégítő még az a demokratikus légkör, amelyben minden párttag bátran és őszintén megmondhatja azt, ami a szívén fekszik. Ezért a pártbizottság is felelős és a jövőben többet kell tenni annak érdekében, hogy ez a légkör mindinkább kialakuljon. Minden párttagnak tudomásul kell vennie: rajta is múlik az, hogy a hibákból minél gyorsabban kilábaljunk. Ahhoz, hogy a párttagság gazdája legyen területének, szükség van arra, hogy a kérdések megvitatásánál, eldöntésénél, a pártonkívü'i dolgozók véleményére, akaratára messzemenően támaszkodjék. A kollektív vezetésnek elengedhetetlen eleme a pártdemokrácia elmélyítése, a bírálat-önbírálat fejlesztése Nem kommunista emberhez méltó az, ha valaki a kritikát — mind mondani szokták — az orrában hordja, és addig „pícézi" a bíráló esetleges, vagy tényleges hibáit, hogy. aztán ember legyen a talpán, ha megáll előtte. Mérhetetlen károkat okoz az ilyen vezető a pártnak, mert passzivitásra, sőt ellenállásra készteti az embereket. A pártbizottságnak a jövőben a leghatározottabban fel kell lépnie az ilyen vezetőkkel szemben. A párton belül a demokratikus elvek magukban foglalják a centralizmus elvét is, mint a pártegység elengedhetetlen tartozékát. Az utóbbi időben az a tapasztalatunk, hogy lazaság volt a határozatok végrehajtásában. Kiki úgy értelmezte, és úgy hajtotta végre a határozatokat, ahogy akarta. Tudomásul kell venni, hogy a felsőbb szervek határozatainak végrehajtása kötelező minden pártszerv és párttag számára. Emellett természetesen helye van annak is, hogy a végrehajtás során szerzett jó vagy rossz tapasztalatokat pártszerű módon, pártszerű fórumokon tegyük szóvá. A Központi Vezetőség határozatai végrehajtásának, a pártegység és a szocialista demokrácia megteremtésének a mi területünkön is a2t a célt kell szolgálnia, hogy nagyob lépésekkel haladjunk előre a dolgozók életszínvonala emelésének útján. Ennek fontos feltétele — mint ahogy azt a határozat is hangsúlyozza — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, terveink részleteiben való teljesítése. Szeged ipara Az 1955-ös évben bekövetkezett fejlődés nehézségei ellenére, 1956. első felében tovább növekedett a termelés. Szeged össz-ipara 1956. első felében teljes termelési tervét 105 százalékra teljesítette és értékben 33 millió forinttal termelt többet, mint 1955. első felében. A termelésben mutatkozó fejlődés nagyrészt a minisztériumi vállalatok munkájának eredménye. Bár könnyűipari jellegüknél fogva egyes iparágak — mint például a textiD, a fa- és a bőripar — terveik túlteljesítésében korlátozva voltak, illetve ez csak megtakarított anyagból volt lehetséges, a minisztériumi ipar félévi teljes termelési tervét így is 105.7 százalékra teljesítette. Az állami helyi ipar első félévi teljes termelési tervét 106.7 százalékra teljesítette s 3.8 százalékkal termelt többet, mint 1955 első felében. A szövetkezeti helyi ipar azonban messze lemaradt. Félévi tervét csak 93.5 százalékra teljesítette a múlt év első feléhez viszonyítva. A szövetkezeti ipar lemaradása a fa-, a textil- és a bőriparban egyrészt anyagellátási zavarokra vezethető vissza, másrészt — eltekintve néhány szövetkezettől — szervezetleftség következménye, mint például az Orvosi Műszerész, a Műszerész, a Férfiszabó és még több KSZ-ben. A munkáslétszám az elmúlt év első feléhez viszonyítva 0.4 százalékkal csökkent, az egy munkásra jutó termelés pedig 4 százalékkal növekedett. Tehát az ipar ez évi termelékenységi tervét 105 százalékra teljesítette. A termelékenység növekedése az önköltségcsökkentésre is kedvező hatással volt Ez év első felében Szeged ipara — előzetes adatok alapján — kb. 67 millió forint nyereséget ért el és csökkent az összehasonlítható termelés költsége is. Az ipari termelésben elért gazdasági eredmények, a fizetésrendezések és a részletvásárlási akció elindítása következtében emelkedett a* iparcikk és élelmiszer forgalom. Kereskedelmünk a félév folyamán eladási tervét 103.9 százalékra teljesítette és az árleszállítást is figyelembe véve 12 százalékkal több árut értékesített. Ennek következtében a lakosság mintegy 9 millió forinttal több élelmiszert, 3 millió forinttal több ruházati cikket és 17 millió forinttal több vegyes iparcikket vásárolt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ütemes termelésben szintén van — bár nem kielégítő — javulás. Az Újszegedi Kender, a Ruhagyár fél év alatt 18 dekádból csak egynek a tervét nem teljesítette. Az eredményekhez hozzájárult a munkafegyelem javulása is, valamint az, hogy a munkaversenyben is nagyobb teret kapott a gazdaságos termelésre való mozgósítás és tervszerűbbé vált a műszaki intézkedések végrehajtása is. A félév folyamán 2.7 százalékkal ^csökkent a fluktuáció, kb. egyharmadra csökkent az önkényes kilépőid száma (68 fő), kevesebb a késés is az üzemekben. A munkafegyelemben tapasztalha(Folytatás a 2. oldalon,) 4