Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-09 / 187. szám

delmbgybrorszbg Mi történt q külpolitikában ? Nehru elfogadta a londoni értekezletre szóló meghívást Csütörtök, 1958. augusztus f. Egy hét múlva, augusztus 16-án kerül sor a Szuezl-kérdéssel foglalkozó londoil értekezletre, amelyen — mint ismeretes — 24 állam képviselői vesznek részt. Néhány meghívott — számszerint 11 — ország kor­mánya mór közölte, hogy részt vesz az ér­tekezleten, több ország válasza azonban még nem érkezett meg. Valószínű, hogy Egyiptom kormányánalk nyilatkozatát is csak augusztus 15-én, a londoni értekezlet elrí­estjén teszik, közzé. Sokan kétségbevonták, hogy az Indiai kormány elfogadja a meg­hívást, míginem Nehru miniszterelnök szer­dán délelőtt bejelentette, hogy kormányá­nak képviselője részt vesz a londoni érte­kezleten. Hozzátette: India azzal a feltétel­lel fogadja el a meghívást, hogy „részvé­tele nem árt Egyiptom elvitathatatlan szu­verenitásának". Hangsúlyozta: o legfonto­sabb most „nyugodt él józan légkört terem­teni, hogy az előre nem látható következ­mények elkerülhetők legyenék". Nyilatko­zata befejező részében elítélte, a nyugati hatalmak katonát fenyegetéseit, majd annak u véleményének adott kifejezést, hogy nagy hiba volt a londoni értekezletre meg nem hívni Jugoszláviát és néhány arab or­szágot, A görög kormány Jegyzéket adott át az athéni angol, amerikai és francia nagy­követnek és javasolta, hogy halasszák el a londoni értekezletet, mert Görögország vé­leménye szerint „nélkülözhetetlen a derült légkör megteremtése a Szuezre vonatkozó tanácskozásaikhoz"! Az angol külügyminisztérium szóvivőié keddi sajtóértekezletén nyilatkozatot olva­sott fel. Az aigusztus 16-i értekezletre szóló meghívó — jelentette kl a szóvivő — nem kötelez senkit sem arra, hogy a Szuezi­csatorna „nemzetközivé tételének" elvét el­fogadja. A szóvivő a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy minden részvevő országnak jogában áll maid előadnia saját elképzelé­seit az Egyiptom által államosított csatorna jövőjéről"! Az AP amerikai hírügynökség megállapí­tása szerint az angol kormány e közléssel el akarja hárítani annak lehetőségét, hogy a vezető ázsiai nemzetek bojkottálják a. nemzetközi értekezletet, mivel több meghí­vott ország úgy vélekedett, hogy a nyugati hatalmak küldöttségüket csupán álláspont­juk szentesítésére kívánják felhasználni. Az egyiptomi fővárosban élénk diplomá­ciai tevékenység folyik. Nasszer elnök kedden újból fogadta a Szovjetunió nagy­követét, az egyiptomi külügyminiszter pe­dig azoknak az országaiknak a követeivel tattácskozolt, amelyeket meghívtak a lon­doni értekezletre. Tegnap este Eden angoj miniszterelnök rádióbeszédben tájékoztatta az angol köz­véleményt a kormánynak a Szuezi-kérdes­sel kapcsolatos állásfoglalásáról. A Man­chester Guardian című angol lap parla­menti tudósítója szerint Eden e beszéd so­rán kommentálja majd az eddig kapott igenlő válaszokat és minden bizonnyal igyekezni fog kimagyarázni Irak kormá­nyának nyilatkozatát, amely — mint isme­retes — támogatja Nasszer államosítási el­járását. Kairóban pénteken tartanak tö­meggyűlést, amelyet „a mohamedán népek felszabadulásáért küzdő szervezet" rendez s amelyen több ázsiai és afrikai ország kép­viselői is megjelennek. Az angol sajtó szerdán is annak igazo­lására törekedett, hogy Nasszer törvény­ellenesen cselekedett, amikor a Szuezi-cs:.­torna Társaság államosítását határozta el. Jay volt munkáspárti pénzügyminiszter és Healey, a munkáspárt nemzetközi osztályá­nak volt főtitkára a Times cimű lapDnn azonban kiemeli, hogy Nasszer nem sértett meg semmiféle nemzetközi szerződést, mert a csatornavállalat államosításából nem kö­vetkezik, hogy Nasszer bezárná, vagy bezá­rással fenyegetné a csatornát. A Daily Herald vezércikkében leszögezi: „Ha Nasszer nem cselekszik meggondolat­lanul — és a jelek arra mutatnak, hogy óvatos — alkkor a Nyugat végzetes hatású jogtalanságot követne el, ha hallgatna a mi (az angol — szerk.) hisztérikus, kardcsörtető sovinisztáinkra, alkik akciót sürgetnek eset­leges további szó nélkül". Az AFP jelenti, hogy az Egyesült Álla­mok elhatározta több, Egyiptomba irányuló szállítmány — mozdonyok, nehézipari gé­pek, stb. — leállítását, amíg „a Szuezi hely­zet nem rendeződik". Ezeket a szállítmá­nyokat az Egyiptomnak nyújtandó külföl.-ll segély keretében küldenék. A szállítmányok leállítását azzal indokolják: az amerikai kormány nem akarja, hogy az ilyen szál­lítmányok elküldését „úgy magyarázzák", mintha az Egyesült Államok a Szuezi ügy­ben támogatná az egyiptomi kormányt." A londoni rádió idézi Mohamed Abu Naszr egyiptomi kereskedelemügyi minisz­ter kijelentéseit az Egyiptom ellen fogana­tosított pénzügyi rendszabályok hatástalan­ságáról. A miniszter egyebeit között azt mondotta, hogy a nyugati intézkedések nem hátrál­tatják Egyiptom kereskedelmét. A nemzet­közi üévieteket egyiptomi valutában bonyo­lítják le. az egyiptomi gyapotpiac normá­lisan működik, az árak pedig emelkedő irányzatot mutatnak? Az Evening Standard című angol lap keddi jelentése szerint a Szuezi-csatorna övezetben élő angoj feleségek és gyerme­kek hazaszállítását ma kezdik meg. A 393 feleség és az 540 gyermek azoknak az an­goloknak családjaihoz tartozik, akiket a Szuezi-csatorna Társaságnál alkalmaznak, „Mi demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük" — mondotta Mekis József a sztálinvárosi nagygyűlésen tAPZAKTAKOR JELENTIK: Az angol kormány békésen akarja rendezni ' London. "A brit külügyről* iiisztérium szóvivője szerdai sajtóértekezletén hangoztat­ta, hogy •az angol kormány béké­sen akarja rendezni a szu­ezi konfliktust és azt az arab—izraeli ellentétektől függetlenül kell megvi­tatni*. A kommentárok rámutat­tiak, hogy a keddi engedmény után — amikor Anglia beje­lentette, hogy a londoni érte­kezletre szóló meghívás elfo­gadása nem jelent eleve el­kötelezettséget a Szuezi-csa­torna nemzetközivé tételének elve mellett — a mostani ki­jelentés újabb enyhülést tük­röz Anglia eddigi merev ál­láspontjában. Az AFP idézi londoni diplo­máciai megfigyelők vélemé­nyét, akik a következő meg­jegyzéseket fűzik a külügy­minisztérium szóvivőjének ki­jelentéseihez: 1. Amikor az angol kore mány most először hivatalo­san bejelentette, hogy -béké­sen* kívánja megoldani a szuezi konfliktust, ezzel egyes ázsiai országok, különösen India kétségeit akarta elosz­latni a földközi-tengeri brit katonai intézkedések jelentő­ségét illetően. 2. Az angol kormány el akarja kerülni, hogy az iz­raeli hajók ügyének felvetése akadályt gördítsen a szuezi kérdés rendezése elé. 3. Az angoj kormány állás­foglalásának cclja ezenkívül megkönnyíteni, hogy a Szov­jetunió — esetleg Egyiptom — elfogadja a meghívást a londoni értekezletre. t 4, Amikor az angol kor­szuezi ügyet az ENSZ elé vi­gyék azzal a megokolással, hogy Nagy-Britannia katonai intézkedései veszélyeztetik a békét és a biztonságot a Föhl­közi-tenger térségében. a szuezi ügyet mány a szuezi kérdés rende­zésének -békés* jellegét hangsúlyozza, ezzel elejét akarja venni minden olyan egyiptomi, vagy esetleg szov­jet kezdeményezésnek, hogy a Zsukov marsall válaszolt a New York Times munkatársának néhány kérdésére Moszkva: Hanson W. Bald­win, a New York Times cí­mű amerikai lap munkatársa levélben néhány kérdést tett fel Zsukov marsallnak, a Szovjetunió hadügyminiszte­rének. A katonai vonatkozá­sú kérdésekre Zsukov mar­sall ugyancsak levélben küldte meg válaszát. A szov­jet hadügyminiszter levelét augusztus 7-én tették közzé. E levélben Zsukov marsall kifejezésre juttatta a Szov­jetunió békés szándékait és hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió legfőbb célja gazda­ságának fejlesztése és népe jólétének fokozása. Rövid külpolitikai hírek C. M. Ravndal, az Ameri­kai Egyesült Államok voít magyarország rendkívüli kö­vete és meghatalmazott mi­nisztere elutazott Magyaror­szágról. • Peking: A Kínai Népköz­társaság Külügyminisztériu­ma beutazási engedélyt adott 18 neves amerikai újságíró­nak. Az amerikai külügymi­nisztérium közölte, hogy az amerikai kormány megta­gadta az útlevél kiadását az újságíróktól. Kairó: A kairói rádió je­lentése szerint Nasszer elnök kedden a kora délutáni órákban fogadta Libanon kairói nagykövetét. A nagykövet hangoztatta, hogy Libanon elnöke, kormá­nya és népe feltétlenül tá­mogatni fogja Egyiptomot és hogy a nyugatiak erőpoliti­kájuk miatt elvesztik a Kö­zép-Kelet barátságát és ro­konszenvét. Wellington: Sidnei Hol­land Üj-Zeeland-i miniszter­elnök a parlament külügyi vitájában felszólalt és — az AP szerint — célzást tett ar­ra, hogy Űj-Zeeland kész ka­tonai haderőket küldeni a Közép-Keletre, „ha ezt a Szuezi-csatornával kapcsola­tos válság megkívánja". Moszkva: D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminiszte­re augusztus 7-én fogadta M. Sigemicu japán külügy­minisztert és megbeszélést folytatott vele a szovjet—ja­pán tárgyalások menetéről. A sztálinvárosi dolgozók egységesen tömörülnek pár­tunk Központi Vezetősége mögé az új feladatok megol­dásában. Ezt az elhatározást tükrözte a kedden este meg­tartott nagygyűlésük is, ame­lyen Mekis József elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese mondott beszédet. Ismertette a kül- és belpoli­tikai helyzetet, az új felada­tokat és azokat a körülmé­nyeket, amelyek között friss légkörben, a Központi Veze­tőség és az országgyűlés megindult. Beszélt az elkövetett hi­bákról is és hangsúlyozta, hogy a hibákon nem szabad to­vább rágódni, hanem a párt figyelmét a tenniva­lókra, a feladatokra, az al­kotó, szocializmust építő munkára kell fordítani. A felszabadulás óta eltelt ti­zenkét esztendőről nem sza­bad úgy beszélnünk, mint a hibák halmazáról. Bár ez az időszak n.ern volt hibamentes, mégis anas+fc eredményeként — pártunk vezetésével — földet osztottunk, megvalósí­tottuk a munkásosztály egy­ségét, jó pénzt teremtettünk, államosítottunk, tehát — a hibák ellenére — a szocializ­mus, a dolgozó nép ügyének győzelme felé haladtunk. Ellenségeinknek, bizonyos kapitalista köröknek és itt­honmaradt szekértolóiknak semmiképpen sem tetszik parlamentünk munkája — mondotta Mekis József elv­társ —, azt a nézetet hirde­tik, hogy nálunk demokratiz­mus nem is lehet, mert csak egy párt van, s ez nem de­mokrácia. Ml demokrácia alatt teljes és valódi értelmében a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági hatalmát értjük — hangsúlyozta Mekis Jó­zsef. Ez a népi hatalom tes­tesül meg országgyűlésünk mai összetételében is. Ezután részletesen méltat­ta a második ötéves tervnek a KV által is jóváhagyott irányelv-tervezetét, amely — mint mondotta — abból in­dul ki, hogy tovább folytas­sa hazánkban a szocializmus építését, — a városban és a falun, a mezőgazdaságban — egyaránt. A második ötéves terv központi feladata lesz dolgozó népünk anyagi jó­létének emelése, az életszín­vonal emelje. Az életszín­vonal emelésénél, az erre vo­natkozó elképzelések megol­dásánál elsősorban a megala­pozottságra voltak tekintet­tel. A munkások és az alkal­mazottak reálbér-emelke­désének fő módszere a má­sodik ötéves terv során — mondotta Mekis elvtárs — a munkabérek emelése lesz. Ezenkívül lehetőségeinkhez képest folytatni fogjuk a kiskereskedelmi árak leszál­lításának politikáját is. Az életszínvonal növelését szol­gáló jelentős intézkedés a békekölcsön eltörlése is. Ugyanezt szolgálja a munka­idő tervezett csökkentése is, amelynek első lépéseit a vegyipar egyes területein és más területeken is már meg­tettük. A bérek közvetlen emelésén és a keresők szá­mának növelésén kívül a sokgyermekes munkás­és alkalmazotti családok jövedelmét fogja növelni a családi pótlék tervezett emelése és a nyugdíjak továbbá a hadigondozottak járulékainak tervezett ren­dezése is. Ezekkel az intézkedésekkel — amelyek jelenleg kidolgo­zás alatt állanak — néhány igazságtalanságot akarunk kiküszöbölni. A továbbiakban Sztálinvá­ros és a Sztálin Vasmű sze­repéről beszélt, amelyekre; mint szocializmust építő ha­zánk egyik büszkeségére te­kint egész dolgozó népünk. A sztálinvárosiak viharos tapssal és éljenzéssel fogad­ták Mekis József beszédét, amely után két felszólalás hangzott el. Kócsa László, a Sztálinvé­rosi Pártbizottság első titká­ra záróbeszédében kiemelte, hogy a sztálinvárosi dolgozók egységesen állnak a párt mö­gött s visszautasítják az el­lenség támadásait, s kemé­nyen és harcosan fognak küzdeni a párt és a kormány határozatainak maradékta­lan megvalósításáért. A Legfelsőbb Ügyészség titkárságának tájékoztatója az ügyészi szervekhez benyújtott panaszokról és bejelentésekről A szocialista törvényesség megszilárdítása megköveteli [ az ügyészi szervekhez beér­j kező panaszok és bejelentések j alapos és gyors elintézését. A legfőbb ügyész országgyűlést beszámolójának elhangzása óta növekvő számban érkez­nek panaszok az ügyészi szer­vekhez, elsősorban a legfőbb ügyészhez. Sokan azonban a legfőbb ügyészt olyan kérelmekkel keresik fel, amelynek meg­vizsgálása és elintézése a járási, vagy a megyei ügyészség feladata, ezért az ilyen panaszokat a területi­leg illetékes szerveknek to­vábbítják. Ez az eljárás hosszadalma­sabb, mintha a panaszos ké­relmét közvetlenül a kifogá­solt határozatot hozó szerv székhelye, illetve saját lakó­helye szerinti illetékes ügyészségnél adta volna be. Az ügyészi szervezet jogkö­rét törvény határozza meg s eszerint alsóbb szervei, a járási és a megyei ügyészségek a já­rási, illetve megyei szintű államigazgatási és egyéb szervek törvénysértő hatá­rozataival szemben ugyan­abban a jogkörben járnak, cl, mint a legfőbb ügyész­ség. amely egyébként az országos irányítás és az országos szer­vek (minisztériumok stb.) törvényességi felügyeletét látja el. Tehát a községi és a járási szerveknél — ha erre meg­felelő alap van — az ügyé­szi óvást, vagy javaslatot a járási, a megyei hatáskörű szerveknél pedig a megyei ügyész adja be. így meg­gyorsul a benyújtott pana­szok orvoslása. A legfőbb ügyészséghez te­hát akkor kell panasszal for­dulni, ha a sérelmezett hatá­rozatot, vagy rendelkezést minisztérium, vagy egyéb or­szágos szerv hozta, valamint, ha az ügyben a megyei ügyészség foglalt állást, de döntésével a panaszos nem ért egyet. Mivel a megyei ügyészség felügyel a járási ügyészségek munkájára, a járási ügyészség kifogásolt döntésével szemben a megyei ügyészséghez kell fordulni, mert közvetlen reviziót első­sorban a megyei ügyész gya­korol. A legfőbb ügyészség titkár­sága felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvénysértő hatá­rozatok ellen törvényeink rendszerint fellebbezési jogot is biztosítanak. Ez esetben a hozott hatá­rozat még nem jogerős és a felettes igazgatási szerv, vagy a törvényben megha­tározott egyéb szerv (pél­dául munkaügyi kérdések­ben a területi egyeztető bi­zottság) dönt végérvénye­sen. Ezenkívül az 1954, évi I. tör­vény minden állampolgárnak általánosságban is biztosítja a felettes szervhez a panasz­jogot. Johannesburg: Louw dél­afrikai külügyminiszter, mint az AFP írja, kedd este tár­gyalt Szeif Ahmed Hamdi­val, Egyiptom dél-afrikai kö­vetével. A megbeszélés után kiadott közlemény szerint a Dél-Afrikai Unió a Szuezi­csatorna Társaság államosí­tását „Egyiptom belügyének tekinti", ugyanakkor azon­ban hangoztatja, hogy „a nemzetközi megállapodáso­kat tiszteletben kell tarta­ni". Új kiállítási tárgyak a Lenin-múzeumban Moszkvában a Központi Lenin Múzeumban nemrég rendezték be az új, 18-ik ter­met. Az itt elhelyezett anya­gok bemutatják, hogyan har­colt a szovjet nép a lenini útmutatások magvalósításá­ért. Ebben a teremben a Prav­da régi, elsárgult számait ta­láljuk a XIV. pártikongresz­szus határozataival, láthatjuk a szocializmus első építmé­nyeiről készült fényképeket. A múzeum újabb emlék­tárgyakkal bővült. Egy vörös márványból készült mellszo­bor vonja magára a figyel­met — egy francia szobrász­művész N. A. Aronson alko­tása. A művész 1909-ben is­merkedett meg Párizsban Leninnel és nem sokkal Le­nin halála után, 1925-ben kezdett hozzá a szobor elké­szítéséhez. A múzeum különböző új Lenin-dokumentumokkal gya­rapodott. Ezek az írások Le­nin végtelen egyszerűségéről és szerénységéről tanúskod­nak, arról, hogy Lenin a sze­mélyi kultusz, a nagyképű­ség és a dicsekvés legcseké­lyebb megnyilvánulását sem tűrte, arról, hogyan harcolt Vlagyimir Iljics a szovjet de­mokrácia megszilárdításáért és a forradalmi törvényesség szigorú betartásáért. ;.. Egy rövid levél Lenin lendületes írásával, 1919. feb­ruár 24-éröl. A látogatók új­ra és újra elolvassák ezeket a sorokat, amelyek kifejezik, mennyire szilárd és hajtha­tatlan volt Vlagyimir Iljics a szovjet törvények betartásá­ban. Ezt írja a levélben: „Igazolom, hogy a danyl­lovkai manifaktura megbí­zott elvtársai nálam jártak azzal a kéréssel, hogy adja­nak nekik fejadagként a ma­nifaktura gyártmányaiból. Tekintve, hogy ezt a kérdést a Központi Végrehajtóbizott­ság Elnöksége, amely az allcot­mány szerint a Népbiztosok Tanácsa felett áll, — már eldöntötte, sem én, mint a Népbiztosok Tanácsánaik el­nöke, sem a Népbiztosok Ta­nácsa nem jogosult arra, hogy a határozatot megváltoztas­sa". íme, egy rövid feljegyzés, amelyet Lenin 1917. augusz­tusában a razlivi állomás melletti sátorban, finnországi utazásának előestéjén állított össze. A feljegyzés címe: „Megbízások jegyzéke az elv­társaknak, Helsingforsba uta­zásom előtt". Lenin kéri, hogy küldjenek neki külön­féle dolgokat (újságokat, tol­lat, ceruzákat) és köztük „té­ziseimet a kongresszus poli­tikai helyzetéről". Ez a rövid­ke sor világos fényt vet a Vi, pártkongresszussal kapcso­latos eseményekre, arról be­szél, hogyan irányította Le­nin az illegalitásból annak a történelmi jelentőségű kon­gresszusnak a munkáját, amely a fegyveres felkelést előkészítette. n-.A Lanin múzeum Húst éve áll fenn. Ez idő alatt több mint 14 millió látoga­tójai volt| I

Next

/
Oldalképek
Tartalom