Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

OELMDGYORORSZDG 4 Szerda, 1956. augusztus SeeS: Karlovy Vary ~ szegedi szemmel nek, az olvasók már rég tudják, hogyan szerepeltek a magyar filmek, így errój kár lenne írni; Szerencsénk volt azonban, s még láthattuk a fesztivál egyik érdekességét, a sztnemaszkóp filmek egyikét. A város déli végén egy völgyben építették föl a 3500 nézőt befogadó szabadtéri mozit, ahol a 16 méter széles vetítővásznon megjelent a film jövőjét jelentő érdekes kísérlet, a panorámlkus film. Az este 9-kor — az ottani idő szerint 10-kor — (kezdődő előadáson részt vett Antomin Zapotocky köztársasági elnök, a kormány néhány tagjának kíséretében. Nagy tapssal fogadta őket a közönség. Gyakran esik itt az eső, különösen a nyugati hegyek mögül hirtelen jön esőfelhő. Ugyanolyan hamar ki is deról. Este vacsoratájt zuhogott az eső, s mindenki azt hitte, elmosta a mi mozinkat. Kitermelt, vagy a szajnaparti mélybe, S hol a fürdő épült környvárosokat. Persze em- a forrás fölébe, ötszáz évvel nek ellenére nagy élmény volt a film. különösen magamfajta, Párizst nem járt hunok számára. A játékfilm sem valami különös alkotás. »A jobbik rész* a címe s ez az emberben rejlő nemes, munkás tulajdonságokra utal. Magában véve azt tartom figyelemre méltónak, — s ez a lényeg, nem a film vontatott meséje, nehézkéssége —, hogy egy francia—olasz közös vállalkozás is a munkát, az ember természettel birkózó erőfeszítését, alkotó munkáját kívánja — program-szerűen bemutatni. Program-szerűen, hisz a film egy fölirattal kezdődik, mely éppen ezt fejti ki, mondván, hogy a természeten diadalmaskodó, olykor életét ls áldozó emberi teremtő munkának kíván emléket állítani. Talán sematizmusa is ebből utóbb — vagy igen már többel, Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember; megáldotta vizét nagy jótéteményért,..* Egy másik érdekesség ma délelőtt gyönyörködtetett el, Károly császár várának ősi tornyából kürtök harsantak föl. Mintha évszázadokat ugrottunk volna vissza az időben, úgy szól egy szép, egyszerű ősi cseh—német dallam. A torony négy oldalán, a négy égtáj felé megismételték ezt a szép, hangulatos kis táncdallamot. Arak A város zászlóerdőben áll. A hidakat egyszínű zászlók sorfala díszíti, a Moszkvaszálló — itt laktak a filmfesztivál részvevői — s a kolonád előtt a fesztivál jelvényeként is szereplő zsázlókolekció. A tömegek hullámsült azonban, hogy itt nem a "prograrnos* szándékból fa- ^^ Egyöntetű megállapíkad, amint a mi régebbi filmjeiniké is. Az egész cselekmény annyi, hogy gyönyörű hegyek között egy völgyzáró gátat építenek, óriási áldozatok árán. A kezdet és vég egy-egy baleset. A cselekményt egy vérszegény szerelem színezi egy kisebbfajta bérharc, néhány tréfás — olykor pikáns — tásunk szerint kevés a csinos nő, s bár igen szép és viszonylag olcsó ruhaanyag kapható, nem eléggé ízléssel öltözöttek. Az árak meglepők: bár a forintnál drágább pénz a cseh korona, legfőbb árucikk, különösen az élelmiszer ára több, mint amenynyi forint nálunk. UgyanakS^í? ü kor néhány iparcikk, mint kások életéből. Mindez azonmarad el eső miatt egyetlen előadás sem: az az elv, hogy a vetítést — akár a futballmeccset — zuhogó esőben is megtartják; a közönség gondoskodjék magáról, ahogy tud. Kit francia film ! A játékfilm előtt színes dokumentumfilmet játszottak Párizs mindennapi életéről, nevezetességeiről. Eleinte roppant érdekes volt nemcsak a széles, szokatlanul nagy panoráma, de az is, hogy a hang megkülönböztethetően más-más irányból — a hangforrás helyéről — jön. Autóbúgás, lovak patáinak csattogása, de még a francia szövegbemondók hangja is máshonnét hallatszott. Ez utóbbi azért is érdekes, mert természetesen a bemondó nem látszott a filmen, ám mégis szinte érzékelni lehetett, hogy a látható képen kívül, balról vagy jobbról állva beszél! Ugyanígy később a játékfilmben is az volt a legérdekesebb. amikor kintről beszűrődő hangok forrását, irányát ismertük föl. Igaz. hamarosan ,DT„7 itt megszoktuk mindezt, hogy Csedok, a cseh IBUSZ venutóbb már föl sem tűnt. any- dégeiként. Előttünk a melegnyira természetesnek hatott, vizű patak, a Tep s két oMa- _ 2 korona A párizsi dokumentum- Ián a forgalmas utcák sétaio 6 K . . film nem volt hibátlan. Gyö- emberekkel, robogó autökkah 10 heller - Igaz riszom, nyörű képek ötletes megöl- Szemben velünk hegy, kilátó- hogy ez sör, nem ciroklé. Vatarannyal, s annak a hires szarvasnak szobrával, amely a monda szerint IV. Károly császár által űzetve, ugrásával az első melegvíz-forrást fakasztotta. Ügy, amint azt Arany János — éveken át ban nem áll össze egységes egésszé, nem teszii igazán jó filmmé ezt az egyébként látványos alkotást. A gyógyforrásnál Karlovy Vary egyébként — a régi Karlsbad, a 23 éve itt járt Móra Ferenc szavával magyarított "Károlyferedő* — az ünnepi hangulat lázában él. Bizonyára elengedik nekem a sablonos lelkendezéselket a gyönyörű tájról, a fővárosi jellegű városról, az üzletek gazdagságáról, a nagy forgalomról. A hegyek közé ékelt, hosszanti elhelyezkedésű város közepén a Hotel Centrálben lakunk, a például a harisnya, cipő, bőráruk, gumiáruk rendkívül olcsók. Egy nylon-harisnya 28—40 korona, ami hivatalos átszámítás szerint sem több vákia nagyobb részén bárhol 35—60 forintnál. Egy bőrönd, bemutatható — séma szerint. villapár közé szerelt Bosch-kürttel, két kipufogó-csővel és zárt lánccal. Szinte csak ilyen új Jáwát lehet látni, a régebbi és mástípusú elvétve szalad az utcákon. Itt Karlovy Varyban a kirakatban láttam egy kis "robogót*, amely, úgy sejtem, hamarosan divatban lesz világszerte. »Jáwa 50* a neve, 49.8 köbcentis, maximális sebessége 45 kilométer óránkint, ára 2700 korona, tehát körülbelül 4000 forint. Szép piros, kényelmes, úgy fest, mint egy roller. Nem éppen közérdekű, de ha már itt tartok, elmondom, hogy a mellette lévő kirakatban egy gyönyörű piros "Skoda 440* típusú személyautó vár gazdára 27.450 korona ellenében .., Itt láttam egyébként életemben először motoros hordárt. Egy kétkerekű targonca van a Zetkájához kapcsolva, s ő ül piros sapkában alől, viszi föl a merodek hegyoldalon a vendégek kofferjeit... A múmeum Megtekintettük a múzeumot is. Szép épület három emeletén húzódnak a kiálh'tások. A kiállítási technika modern, a termekben szőnyegek, fotelek. Mégsem találtak sok örömet bennük a mieink: erőteljesen túlteng a kőzettan és a régészet, mégpedig nem konkrétan helyismereti Jelleggel, hanem egy általános — gondolom, Csehszlodások mellett — különösen színpompás volt a július M-i nemzeti ünnep katonai fölvonulása — nem volt ritka a fölvételek egyes részleteinek "életlensége*, a jelenetek logikátlan sorrendje; de főként melynél gyöngébb minőségűt vettünk otthon 150 forintért, itt 15 koronáért kapható! Egy tekercs magyar gyártmányú kisfilm odahaza 11 forint, itt 3 korona 80 hellerért vettem meg! Sajnos, az olcsóságot nemigen élvezhetjük, mert a magyar pénzt igen korlátozottan váltották át; annál inkább sújt bennünket a drágaság. Egy pohár sör — ennek a nevét tanultuk meg lódi pilzeni. Motorok aa utcán Olcsók és szépek a motorkerékpárok. Már Prágában föltűnt a sok szép piros &ll.YcHltiri oVU l II 1 táv; ii/i\c.iiir * « -— r * hiányai voltak szembetűnők: Karlsbad vendége— megírta ^^ Já átmérőjű kenem mutatta például a Loiiv- a Toldi_ Szcrejmébem ^U.i; ^^ ^ ^ pannóniánkéhoz * v « v • • re épületét sem, „Tiszai tájak, végtelen | vidékek Olyan testvér snrsom|ma1 n tiétek ..." Outiász Gyula) A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya 1956. július 8—13-a közt Tiszaexpediciót rendezett. Az expedíció célja az volt, hogy tömörítse a Tisza kutatóit s előkészítse a Tisza élete című monográfia megírását. A tanulmányút első részleteként a Tisza Tiszabecstől Tiszajiiredig terjedő mintegy 320 Ikm-es szakaszát kutatta az expedíció közel 30 részvevője, akik között biológusok, muzeológusok, meteorológusuk, hiirglógusók, mérnökök, halász szakembereik, technikus növendékek s műszaki egyetemi hallgatók is voltak. Az utat a nyíregyházi Vízügyi igazgatóság, a miskolci Vízügyi Igazgatóság, s nem utolsósorban a Haltenyésztési Kutatóintézet készítették elő. Áz expedíció útjáról a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár felvételeket készített. Mint hírlik, a Tisza-expedíció második útját (Tiszafüred t^Szegcd) ez év szeptemberében rendezik nemhogy ahonnan a szarvas lezuhant a vr • T V V »»*»''' Amik viszont érdekelnék az embereket, a neves karlsbadi vendégek itt-tartózkodásának dokumentumai, egy folyosón kaptak helyet. Pedig ez roppant érdekes, mert Goethe, Schiller, Marx, Mozart, Dvorzsák, de Glinka, Rubinstejn, Turgenyev, Gogoly, Goncsarov neve olvasható Itt. Sajnos, Arany Jánosé — pedig 1869-től 78-lg minden nyáron itt gyógyította epéjét — nem, mégkevésbé Móra Ferencé. Valamelyik nap fölkeressük a másik két nagy magyarnak, Aranynak és Mórának itteni nyomait. Legalább mi magyarok tartsuk őket is számon ennek a szép, ősi városnak legnagyobb vendégei között, í i ,j'í: Péter László TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA öt naft a (JjlLxú-TjlizíÍíi L Az expedíció Tiszabecsnél gyülekezik meg a szegedi és szolnoki Vízügyi Igazgatóság közreműködésével, Kolosváry Gábor egyetemi tanár vezetésével. A következő évben pedig az Akadémia Tiszabizottsága az egész Tiszára kiterjedő nemzetközi expedíciót tervez, 19S6. július 8. Mi szegedi részvevők, hatan együtt utaztunk Cegléden keresztül Nyíregyházáig, ahol találkoztunk az expedíció egy részével. A délelőtti szép napos időt délután hűvösebb váütotita fel. Eső is esett, de utána reménykeltőén kitisztult az ég. A városról csupán annyit: fejlődő, forgalmas, szépülő város, melynek Szegeddel közös vonása, hogy itt sem eléggé ügyesek a városkép rendezésben (szobrok elhelyezése stb.) s itt is utolért bennünket a szegedi átok", vagyis: „Csak akkor üli villamosra, ha beleütközöl törté* netesen, de várakozni nem érdemes rá". Illetve: itt Nyíregyházán várakozhatsz a villamosra, de az (ki nem derített okokból a legforgalmasabb vonalon egy kocsival közlekedik) egyszerűen meg sem áll a várakozó utasak előtt. Ennyivel gyorsabb talán a közlekedés, mint náüunk Szögedében. Koromsötét volt, mire beértünk Vásárosnaményba. Az úton a vonatból nem is láttunk semmit, csupán a nyírmadai hatalmas sertéshizlalót, ötéves tervünk egyik büszkeségét, azt is csak azért, mert teljesen kl volt világítva, s meisszlrői úgy hatott sok emeletével s ablakaival, mint egy felhőkarcoló. I Jó Ilus 9. | Autókon tettük meg a Vásáros namény s Tiszabecs közötti útszakaszt. Ez volt legszebb „szárazföldi" utunk. Egy kis ízelítőt kaptunk Esze Tamásék földjéből, ahogy a Kraszna hídján átrobogtunk. Rám az első benyomás az volt, hogy a táj hűvösebb, csapadékosabb, mint a mienk, tájképileg nyugalmasabb. Nagyon kedvesek a faluk, csapott tetejű, tornácos,, csinos zsupfedeles házaikkal s a kertekből elmaradhatatlan szép kékvirágú futó iszalaggal (Clematis Jackmannii). Jó érzést kelt már az első faluban, Gergelyiugornyén a felírás: italmérés (italbolt helyett). Itt még — úgy látszik — nem rontják nyelvünk szépségét. Fehérgyarmaton virágzik az akác is . -. * Kömörőnél, az öreg Túr partján működő vízimalmot csodálunk meg. Fényképészeink valóságos pergőtíiz alá veszik ezt a pusztuló emléket. Átkelünk a mesterséges Túr-csatornán s gyögyörű vadkörtés legelőn haladunk keresztül. Nagyon jó vakarodzó fák ezek a vackorok a legelő állatok számára, mint nálunk a • tiszaparti magányos fűzfák a „Sárgával" szemben, E haladunk a „12 török dombja" mellett, hol a legenda szerint fosztogató török katonák vannak eltemetve, akiket rézfokossaj környéki hajdúk csaptak agyon. Tiszacsécsén látjun az első faiornyú templomot. Meghatódva állunk meg egy viskó előtt, melynek falán emléktábla hirdeti, hogy 1873ben, ebben a (háziban született Móricz Zsigmond, a nágy magyar író. A táblán Ady idézet olvasható: „F.zcr kimondatlan Magyar bánat, titok Szépség várja nagyon: Móricz beszélni fog..." Penyige község nevezetessége a festett óraszámlap- és mutató a templom tornyán. Érdekes újítás, csak az a kár, hogy az óra mindig 5-öt mutat..-. Nemsokára feltűnik a Tiszán túl az Avas és a Nagyszöllősi hegység festői körvonala. Ez már a Szovjetunió területén van. Tiszabecsnél, autóutunfc végcéljánál elérjük a szovjet határt. Beszállunk a nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság jól felszerelt, s rendelkezésünkre bocsátott 20 tonnás vas kisuszályába. CSONGOR GYÖZÖ (Folytatjuk) NAPKÖZBEN A BOLTBAN piacos nap van, csapatos•*• tói jönnék a népek a földművesszövetkezet vegyesboltjába. A fülledt levegőbe az ecet, a kocsikenőcs, a babérlevél szaga keveredik. A pult mögött szinte akrobata mutatványokat végez az egyik eladó. Ugrik, szalad, pattan. Gyula bácsinak szólítja mindenki, akár fiatal, akár öreg. Hosszú, szikkadt ember, kicsit görbe a háta, őszes a haja meg a nyírolt bajúsza, kezd összhangba jönni szürke köpenyével. Lehet már mögötte vagy ötven esztendő, de ez nem látszik sem a kedélyén, sem a mozgásán. — Szabadság, adjon isten, van szerencsém, jónapot kívánok ... — sorolja humorosan az összes létező köszönéseket egy kalapos mokány embernele, alki most lép be az ajtón. Nyilván nem ismeri, s úgy van vele, hogy az illető azt a köszönést fogadja, amelyik neki tetszik. Közben a boltos már meg is írta valakinek a blokkot. Ceruzáját visszadugja a füle mellé, kihúz egy fiókot és elkezdi mondani hádenciára: — Savanyú ecet, édes kristálycukor, büdös petróleum, gyúlékony gyufa, mit parancsolnak kedves asszonytársak, van itt minden csak pénz legyen, az meg kerül minden háznál, jó ára van a tojásnak, pulykának, libának a kutyafáját neki... Megállás nélkül patakzik belőle a tréfának is, komolynak ls felfogható beszéd, szóval tart mindenkit. Pedig már a létrán kúszik felfelé, hogy karton ruhaanyagot mutasson az egyik menyecskének, jóllehet a ruha-szektorban van mis, aki kiszolgáljon. De hát ő kedveskedni akar, hacsak teheti. Ledobál egy nagy rakást a pultra és dicséri az árut, hogy az el nem szakad ebben az éleiben, soha ki nem fakul a színe. — Mert kérem szépen, ugyebár az a jelszó, hogy minőséget a dolgozóknak, a város a faluért, a falu a városért, így építjük a szocializmust, ha buikdácsolunk is néha... Van úgy is, hogy se eleje, se hátulja annak, amit öszszebeszél, de ez is jól áll neki. Aztán meg az a fontos itt, hogy jó legyen a hangulat, hogy ne unja senki a várakozást, Ide élesztőt csomagol, oda kenyeret mér, amoda szalámit szeletel. Elsüt egy-két sikamlós viccet is, aztán ugrik, rakja vissza helyére 4 kartonokat, mivelhogy a menyecske nem vesz egyikből se. Cseppet se látszik rajta a sértődöttség, hogy hiába fárasztották. Dehogy látszik. Sőt újabb aprómintás végeket mutat, hátha megtetszik valamelyik a vevőnek. Országos híreket közöl az újságot nemigen látó tanyaiaknak, dicséri a helybeli téesz-tagoIkat, akik több búzát arattate, mint tavaly, megjósolja egy várandós fiatalasszonynak, hogy mikorra várhatja a kisbabát — szóval hozzászól a maga módján az égvilágon mindenfajta kérdéshez. De a keze jár, mint a motolla. Igazi kereskedő. Sőt művész. Hétszáznegyven forint a fizetése. Kevés. De ezt nem mondja, nem mutatja soha serikinek a boltban, A VIRTUS T\jincs levegő a cséplő fa11 ránál, ahol a szalma dúródik kifelé belőle. Csák por van, meg acatpihe. Alig lengedez valamicske szellő, de annyi erőt csak mutat, hogy felkapja a pehelykönnyű fehér szirmokat és az izzadt testű emberek szemének, orrának sodorja. Az asztagosok szilajon hányják a kévéket, az etető zúgatja a dobot, ömlik a búza, jön a polyva meg a szalma, csák győzzék hordani a legényeik. Azok prüszkölve, nyargalva jönnek lefelé a kazal tetejéről. önként vállalták a rudashordást egész nyáron, hogy kíméljék az öregeket, akiknek már nehezükre esne kocogni le, meg fel a járdán. Különösen, mikor tetejeznek és meredekre kell állítani. De ezeknek a fiúknak meg se kottyan. Játszanák, hogy melyik pár bir nagyobb rudast felvinni, s oda tenni szépen, takarosan, ahova a kazates mutatja. Máslkor felváltva dolgozik ez a négy fénylőbőrű, cigányfeketére égett vidám gyerek, de most menni kell mind a két pár rúddal, mert az egyitc nem győzi. Kicsit messzebbre hordják az előírásosnál. A gazda megkérte őket, hogy hordják be a szalmát a tanyaudvarra, az akáclombok alá. Így mindjárt ott van a tetthelyen, könnyebb lesz almozni belőle, mintha kint rákták volna össze a tarlón. A gyep szélén, ahová nem ér el a por, hegyesszemű kislány nézelődik. Nem is olyan kicsi. Kékpettyes kötője frissen vasalt, s gesztenyeszín hajából egy huncut fürt bukott a homlokára. Szégyenlősen süti le a szemét, amikor Jóska — ennyit tud erről a jóképű göndör fiúról csöfc, hogy Jóska — odakacsint neki, a hóna alól. Mert huncut legény ez a Jóska. Elkapja a vékony kötelet, lehajol, » amíg ügyesen rácsavarintja a bal rudasfa végére, a hóna alatt megreszlkírozza a szemét. Észrevette a lány, most már a fiú még fürgébben nyomult felfelé a járdán, mint eddig. Dehogy fáradtak ezek akár egy cseppet is. Jóska két nap, meg két éjjel hordaná egyfolytában a rudast, csaSk az a veszettül csinos kislány el ne menne onnan a gyep széléről. Most cserélnek. Jódka viszi hátul, a cimborája meg elől. Hátul nehezebb, mert fel kell emelni, aztán a járdán felfelé nyújtott karral muszáj vinni a rudast, hogy a szalma a nyakába ne zúduljon. Meg akarja mutatni a lánynak, hogy ő nem imilyen, amolyan nyápic ember, ezért hangosan kurjant a rudasrakóra: — Négy villával, de nagygyaUf Annak meg nem kell kétszer mondani. Olyan szalmahegyet buggyant oda nékik, hogy alig éri át a kötél. Jóska mielőtt megmarkolná a rudast, megint a lányra mosolyint, hogy az nézi-e, látja-e. Persze, hogy látja. Csak ő látja. És ennek a látásnak döntő szerepe van abban, hogy a boglyának is beillő, útközben még félre is csúszott rudas szerencsésen felér a kazal tetejére, N. 1. HÍREK — „A szocialista kultúráért" jelvénnyel kitüntetett Szegedi Kenderfonógyár színjátszó csoportja augusztus 13-án, hétfőn este 8 óra • kor a Juhász Gyula Művelődési Otthonban vendégszerepel. A kitűnő üzemi öntevékeny művészeti csoport bemutatja Darvas József Kossuth-díjas író „Szakadék" című háromfelvonásos drámáját. — A szegedi Nemzeti Színház művészeinek bérrendezésére augusztus 1-től közel 12.000 forint havi béralapemelést biztosított a Népművelési Minisztérium. — „II. félidő" címmel rendezi meg augusztus 14-én este fél 9-kor legközelebbi műsorát az Országos Filharmónia szegedi kirendeltsége az újszegedi szabadtéri színpadon. Közreműködik Szepesi György, Herczeg Jenő, Komlós Vilmos (Hacsek Sajó), valamint Beszterczei Pál. Éber Pálma, Halmay Imre, Hódossy Judit, Komlós András, Kornai Marianne, Mátray György, Mikes Lilla, Petrik József, Somogyi Nusi és ötvös Marcell. Jegyek a Filharmónia szegedi, Klauzál téri kirendeltségénél kaphatók.