Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

Szerda, 1956. augusztus 1. 3 DEimYPRQRSZRG IVon György legfőbb ügyész beszámolója az országgyűlés keddi ülésén Ezután napirend szerint szervezet útján a törvényes ellenőr­következett Non György, a ség felett hathatós Népköztársaság lggfőbb zést gyakorol, ügyészének beszámolója. — 1953. július 4-én az or­szággyűlés megválasztotta a kifejezésre abban, hogy né­legfőbb ügyészt, megindítót- pünk választott képviselői ta a Magyar Népköztársaság tüzetesen megvitatják a tőr­dolgozó magatartásában: aki ma már ritkábban fordul elő. mint mondani szokták, „minden De még találkozunk félreve­lében kanál" és túladnak rajta, zető Ígérgetésekkel a belépni Államrendszerünk mély- Az ügyészi munka egyik hiá- szándékozó parasztok jogaira séges demokratizmusa jut „yossága, hogy csak ritkán von- és kötelességeire vonatkozó­juk felelősségre a hatalmukkal elsősorban Vas, Somogy így visszaélő vezetőket Ezért és Zala megyében. t,u „ öj „„„„„ lu^cbvacu iiicgviiauni; a ... , .. alkotmányában lefektetett vénycsség megszilárdításé- arra."tafottuk öffyészi szer­alapelvek szerint az új ügyé- ban elért eredményeket, hl- vezelf> hogy " dolgozók jogait szí szervezet működését. Az bákat és az e téren előttünk "ecsaí azza! védJe> hogy hatá" • . .. . _ _ _ irftn b<<r.".l ,,.1 — 1X ' új ügyészi szervezet alapve­tően más, mint a régi, a ré­lvon kívül helyezteti a törvény­álló feladatokat. Tisztelt Képviselő Elvtár- sértö határozatot, de hasson oda; gi „államügyész" az igazság- sak! Engedjék meg, hogy hoffy 8 dolgozótért kárt jóvá is ügyminiszternek alárendelt eleget tegyek alkotmányunk- tegyék és a sértett teljes elégté­közvádló volt, akinek az volt ban előírt kötelességemnek telt kapjon. és beszámoljak az ügyészi Fegyelmi ügy ékben nehezí­szervezet munkájáról. ti a törvényesség maradék ta­Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevéke- ügyészi szervek kísérik figye­nyen közreműködött ama in­tézkedések végrehajtásában, amelyeket az 1953. júniusi párthatározat szellemében a megszilárdt­kormányza­tunk. A nemzetiségi egyenlőség elleni sérelmek a feladata, hogy a nyomozó­szervek adatai alapján vád­iratot készítsen és a bíróság előtt a vádat képviselje. Az új, a lenini elvek sze­rint létrehozott ügyészi szer­vezet a szocialista törvényes­ség legfőbb őre. Felügyel ar­ra, hogy a minisztériumok és az összes állami és egyéb törvényesség szervek, az állampolgárok tására hozott megtartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, Hogy a nyomozóhatóságok el­járásaikban a törvényes elő­írásokat betartsák és feltár­janak minden bűncselek­ményt. Az ügyész vádképvi­Alkotmányunk negyvenki­lencedik paragrafusa ki­mondja, hogy a -Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és lan érvényesülését az is, hogy egyenlő jogokat élveznek. A azt szinte kizárólag csak az polgárok bármely hátrányos megkülönböztetését nemek, lemmel. Az ügyészi szervezet felekezetek, vagy nemzetisé­mellett ezen a téren lényege- gek szerint a törvény szigo­sen többet kell tennáök a mi- rúan bünteti.* A I örvényes«tég megszilárdításáért nisztériumoknak és ezek kü' lünböző szerveinek is. Az ügyésszégnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépnie előírások megszegőivel, a bal­esetek felelőseivel szemben, 1953-ban megszűntek az intet* akik nem hivatkozhatnak a nálótáborok. Az ügyészi szerve- termelés vélt érdekeire, seleti jogán tul orkodni kote- zet részt az internáltak Altalános törvényességi, les a bíróságok ítélkezései- ügycinek felülvizsgálásában- felügyeleti munkánk fontos nek törvényessége felett Az Ezek az ;ntézkedí.,.ek 4184 sze* feladata a termelőszövetkeze­ugyesz felügyel arra is, hogy a büntetések végrehajtása a törvényszabta módon tör­ténjék. A törvény szerint az ügyész Elmondhatjuk, hogy a nők egyenjogúságát biztosító ren­delkezések megszegésével szinte alig találkozunk, munkavédelmi Ugyanígy ténylegesen érvé­nyesül a vallásszabadság is, amit annyit jelent, hogy min­denki szabadon vallhatja val­Üásos vagy ateista meggyő­ződését. Törvényeink mara­déktalanul biztosítják a min­den magyar állampolgárt mélyt érintettek. Egyidejűleg tek védelme, a termelőszövet- megillető jogokon túl az or­megszűnt a rendőri bíráskodás kezeti mozgalom fejlesztésé- területén élő minden is. Az ügyészség közreműködött nek támogatása, ezzel együtt nemzetiség számára az anya­A „vertnt „nmf„ abban, hogy az 1953. évben ki- a már működő termelőszövet- nyelven való oktatásnak es A törvény szerint az ügyész adolt kazkeLclim rendeletet ma- kezetek segítése. Különösen nemzeti kulturája ápolásának tanácskozási joggal részt ^ék^d A fontos ez most, amikor egyes lehetőségét. E jogok gyakor­vesz az országgyűlés, az El- raaeKtaianui vegrenaji.dK. _ a. L l — _ - „ ^ .'Tu.ii lati érvényesítését akadá­vesz az orszaggyuies az ra- k-k l; d°, 'vé(rrehaj. helyeken az ellenség Újból lati érvényesítését ate noki Tanács a Mmiszterta- V^méTv támadást indított a termelő- lyozták a múltban, főleg nács, a megyei, járási, váro­si tanácsok, valamint a vég­rehajtó bizottságok ülésein, tnsával több mint 23.000 személy tamaaast mentőit a került szabadlábra. Ezután Non szövetkezetek ellen. György arról szólott, hogv 1953 A termelőszövetkezetek fej­délszláv nemzetiségiekkel szemben elkövetett törvény­sértések. Ezek nagyrészét rendeletek megalkotásában, fejlesztette tovább 'szocialista kezés önkéntessége. Ennek kormányzatunk már orvosol­Az ügyésznek törvényeink- jogrendszerünket; államappará­ben biztosított joga, hogy tusunkat és annak demokratiz­megtámadjon minden tör- musát, majd részletezte renajio uizuiiaetsun. uiracm, . , részt vesz a törvények és júliusa óta számos új jogalkotás lesztésénesk alapelve a szövet­kezés önkéntessége. Ennek megsértése súlyos törvény- ta, illetve orvoslásuk folya­megtamamon íuz- sfrt^- ame1.T eüen az ügyész- matoan van. Az ügyész szer­Ste?lpdZ„? „£T musiít' maJd r6szlpiczte a tör- fez ^eles fellépni. Az ön- vezet e vonatkozásban is tel­y rer.aeietet, utasí- vényalkotásunk előtt álló hatal- kéntesseg nyílt megsértése jesíteni fogja kötelességét. A szocialista törvényesség megköveteli az állampolgári fegyelmet is tást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruhá­mas feladatokat Mint a törvényesség őre, öröm­zott ügyészséget ^csak a JÍZO- mej ödvözlöm, hogy az ország­gyűlés és az Elnöki Tanács a jövőben szélesebben él alkot­cialista állam ismer. A bur­zsoá állam —, ahol napiren­den van a törvények kiját­szása — nem tűr ilyen intéz­ményt. Alkotmányunk a leg­t __ t Az állampolgárok jogainak mánybiztosította jogaival, meg- védelme a szocialista törvé­vitat és törvény útján szabályoz minden nagyobb jelentőségű in­nyesség egyik oldala. A tör­vényesség másik oldala, hogy Közvetlenül a felszabadulás után gyökeresen új bűnül­dözési és igazságszolgáltatási szervekre volt szükség. A po­főbb ügyészt az országgyű- Jel™' ^ " Igárok is eleget litikai rendészeti szervek, l^^^í^1^ 22?? reSLZL 'Zt \ÜSST^L törvényes népügyészségek és _ népbíró­legfőbb államhatalmi szerv- szu"m 8 . nek rendeli alá. Így a de- eddig tapasztalt visszásságok, törvénye9ség megkövete­mokratikusan megválasztott melyek nemegyszer törvénysértő hsta torvenyesseg W országgyűlés a legfőbb rendeleteket és utasításokat ered- ü, hogy tovább erosodjek es ügyész és a neki alárendelt ményeztek? kötelezettségüknek. A szocia- ságek leleplezték es megbün­tették a háborús és népelle­nes bűnöket elkövető fasiszta gonosztevőket, gyilkosokat. A népügyészi és népbírósági Az interpelláció a demokrácia kibontakozásának bizonyítéka szilárduljon a munka-, a be­gyűjtési és az adózási fegye­... . , _ , ,. . , lelősségteljes munkájuk segí- szemben is. A kevesebb és közérthető jog- Iyek nyilvánosságra a tnvataio, Alkotmányunkban le- 1QAQ után szabályok között az egyszerű közlönyben nem kerültek. Az dolgozók is könnyebben eliga- ilyen bürokratikus szabályozásig 1" "11 ~ zodhatnak és ez már önmagában egyik oka annak, hogy e terüle- n/einkre' 3 KV határozatára is a törvényesség megszilárdító- ten sok a panasz. támaszkodva az ügyészi szer­sát eredményezi. A három esztendő munkája so- ^f®*?-1* _ 3 • oo nnn i i, - • i ban, következetesebben kell Örömmel üdvözlöm azt is; ™ 22.777 lakásügyi panasszal folytatjlia a harcot miíldenki hogy képviselőtársaim a jövő- ioglaticoztuni£; e]len ^ tör^^nye^ket meg. ben élni kívánnak interpellációs ^ figyek intézését sértí" vigyük közel a dolgozókhoz jogukkal. Meggyőződésem, hogy demokráciánk további kibontako­zásának ez az újabb bizonyítéka egyben segít a törvénysértések feltárásában, elkövetőik felelős­Állami életünk decentralizálá- köztársaság rendjét, bizton­ségrevonásában és ezzel növeli iával -t l„m í-.-.-l népünkben a rendszerünk és aZek ntézésttUzel vM a * függetlenségét sértő, törvényei iránti bizalmat dolgozókhoz V3gy veszelyeztető minden- tek hatalmukkal, a megfelelő - Tisztelt Orszávwűlés ffit nemű ^elekmény következe- ellenőrzés hiányával. Eiköl­alkotmánvunk 42 Sats^. . J^M ^ egyes he- tesen üldöztessék.* ' —- — — pontja szerint: ;,A legfőbb '^nácsok nemegyszer visszaél- fa ^ éles harc_ ügyész a jogkörében ügyel arra, , hatalr"ukka!; Nem ritka a népi demokratikus állami és " .."TT" —. hogy a minisztériumok az alá- dolg"zAk érdekeit figyelembe támadami rendünk kialakult, ' £ iuk rendelt hatóságok, hivatalok, vc:5 törvénysértő tanácsi az ellenséges erek elszánt és ^S^^Lt Í'' i .„ íj. .. 1 határozat Ebben az ügyészi , , .. .... ezzel a szocialista torvényes­mtézmények és egyéb szervek, szerv ^ veszedelmes támadasainak séget a legdurvábban megsér­államhatalom hely,^szerve., ,amhnlaImi ég államiga7yatÍ5Í visszaverését követelte meg. valamint a polgárok a törvénye- szcrvek munkája felett nem tud ket megtartsák". Az ügyészi (uk a t5rvényességi felügyeletet szervezet bároméves munká|á- eredményesen gj-akorolni. A de­nak felmérésénél meg kell álla- centralizáiással egyidejűleg erő­pítanom, hogy nem g>-akoroltuk sftenünk kcll az ügi-észség tör­mericlelóen a förvéng rend. ~é^ f^gyeíetét a helyi ^^t az is hogy letek, masWsok feletti>_torvé lanácsok határozatal fdetfc így ^^J^^XZ^n el- kában súlyosan törvénytelen honosítottak Itnui, nyességi felügyeletet Nem lép- ,tanacs0K naulruZil,u* -sz tünk fel elég eredményesen a kívanl"k segíteni a tanácsok és szervezet nem gyakorolt eh rendeletek nagv számának kibo- a v" b "k tagjainak, elnökcinek lenorzest az államvédelmi módszereket csátása ellen. Egyes területeken munkáÍát szerve* tevékenysége fölött, meg, ezáltal tudatosan nép­elszaporodtak azok a belső ren- Az ügyészi szervezet az állam- ezzri "aCafattal clTwsf deletek utasítások, amelyeket polgárok lakásügyi, munkaügyi ten bfztS S A ^z^tl sem a lakosság, sem a kérdések- és más jogainak védelmében ko- VeLE^Iw Júntaftartá kel foglalkozó jogászok nem is- molv erőt fordít a panaszok in- ". '^ mernek és bürokráciát s.ülnek. tézésének állandó javítására rozata megkövetelte a szocia­A lakásjogot szabályozó 11/1953. A három esztendő alatt az H^sf SZ. M. T. rendelethez például ügyőszi szervezethez, 77.088 pa- SSk^SS"^ OJL. iVl. A. renueil-lliez. -- + crti. reoun v a - s 1 „ —,T_t_ nem kevesebb mint huszonkét nasszal fordultak. Jelentékeny a vátételét. Azután került sor kezdodott azoknak az ügyek 1 CUI I»V , I . . 1 vs/vb Q talllhn7CÖQlQTQ amp utasítást tartunk nyilván, ame- munkaugyi panaszok szama. Felelősségre kell vonni a hatalmakkal visszaélő vezetőket hosszú ideig tartott. ment könnyen, lassan indult, vontatottan haladt. Az utóbbi időben azonban a vizsgálat meggyorsult és ma már a vé­gére értünk. — A vizsgálat alapján be­igazolást nyert, hogv elvtár­saink. akiket a törvénytelen perekben elítéltek, nem vol­tak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nvert. az is, milyen rendkívüli súlyoa ká­rokhoz vezet a szocialista tör­vényesség megszegése, az ügyészi szervezet hiánya. Az alapfaianni elítéltek ügyének felülvizsgálása — Pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagv szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizs­gálatában. Az alaptalanul el­ítéltek ügyük felülvizsgál** Iának befejezése után sokan már a vizsgálat alatt U szad­iábra kerültek. A legfelsőbb bíróság eddig 149 elítélt ügyé­ben hozott döntést, ennek során 124 elítéltet minden vád* pont alól jogerősen felmen­tett, 15 személy ügyében ma­rasztaló ítéletet hozott. 10 személy bűnösségét kisebb sú­lyú bűncselekményben álla­pította meg és ennek megfe­lelően lényegesen enyhébb büntetést szabott ki. Beje­lenthetem, hogy azok is sza­badlábon vannak, akiket a legfelsőbb bíróság elitélt mert már korábban letöltöt­ték a kiszabott büntetést, il­letve egvéni kegyelmet kap­tak. A felülvizsgálat folya­mán még 15G személy került szabadlábra, részben kegye­lem. részben büntetés félbe­szakítással. Anyagi és erkölcsi rehabilitálások lem. Megköveteli minden ál- szervek megfelelő felelősség, lampolgártól a hatósági sze- revonóst alkalmaztak az el­mélyek megbecsülését és fe- lenforradalmi bűntettesekkel A legfelsőbb bíróság per­újítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annakidején a kdholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek. Fel­mentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szőnyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György, Sólyom László elv­társakat és másokat, ök jó­vátehetetlenül áldozataivá váltak a törvénysértéseknek. Kivégzett elvtársaink reha­bilitálásán túlmenően intéz­kedéséket tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására. Mintegy 300 alaptalanul el­ítélt szabadult ki a börtönök­bő'. a felülvizsgálat során. Túlnyomó többségüket ko­holt vádak alapján tartóztat­ták le és ítélték el a „Rajk ügyben", a „Kádár ügyben", a „Solyom ügyben", a „volt szociáldemokraták ügyében", a „volt jugoszláv emigránsok ügyében" és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tag­ja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köz­tudomású. évtizedes munkás­mozgalmi múltra tekinthet vissza. Feladatunk továbbra ls gondoskodni arról, hogv az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erköl­csi és anyagi segítség biztosí­tása mellett foglalják el az őket megillető helyet társa­dalmunkban. Pártunk és állami szerve­ink anyagi vonatkozásban so­kat segítettek eddig is a reha­bilitáltakon, de szükség van arra, hogy kártalanításukat a törvény előírta módon ren­dezzük. Erre az igazságügy­miniszter megtette a szükse­ges intézkedéseket. Intézke­dés történt, hogy a rehabi'.i­táltakat munkába helyezzék, részükre lakást biztosítsanak, a betegeket orvosi kezelésben, gyógyüdültetésüen részesít­sék, az idősebbeknek megfe­lelő nyugdíjat folyósítsanak: Intézkedés történt arra is. hogy a rehabilitáltak munka­ügyi jogfolytonosságát elis­merjék, kitüntetéseiket visz­szakap.iák, stb. Az ügyészséghez érkezett panaszok azt rjiutatiák, hogv nemcsak azoknak van ioguk rehabilitációra, akiket a bí­róságok alaptalanul elítéltek: A törvénytelen perekkel egy­idejűleg a bizalmatlanság egészségtelen légkörében sok elvtársat becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bo­csátottak el felelős funkciók­ból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogv a munkájukat jó végző mai vezetőket, be­osztottakat leváltanánk, indo­kolt a korábban alaptalanul leváltottakat olyan munka­körben állítani, amit képesí­tésüknél fogva elláthatnak. 1948. után azonban a feszült szögezett alapelvekre, törvé- ne^tközi' helyzetben ná­lunk károsan hatott az a té­ves nézet, hogy az osztály­harc állandóan és minden te­rületen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kul­tusz és ezzel együtt a bizal­matlanság légköre, amelynek) Tisztelt Országgyűlés! Al- rossz hatását csak fokozta az kotmányunk szerint: —A leg- államvédelmi szerveknek kü­főbb ügyészség gondoskodik lönleges helyzete. Ebben a arról, hogy a Magyar Nép- légkörben az államvédelmi Kegyelem gyakorlása politikai bűnösök ügyében hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaél­.... ,. , esi és fizikai kényszert alkal­mazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat tették. Az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálásáról — Lehetővé tette a tör- osztásukkal járó hivatali ha­hogy talmukkal visszaélve, egy­Áz ártatlanul elítéltek ügyel­nek felülvizsgálata azt bizo­nyítja, hogv népi demokrati­kus rendszerünknek van ereje ahhoz, hogv a vissza­éléseket. a törvénysértéseket felfedje, hogv érvényt sze­rezzen a szocialista törvé­nyességnek. hogy helyrehoz­za az elkövetett hibákat. Rendszerünk ereiét bizonyít­ja az is, hogy nem állunk meg az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatánál; Ennél tovább megyünk. Sza­badlábra helyezzük nemcsak azokat, akiket ártatlanul el­ítéltek, de azokat is, akikre valóban elkövetett bűncse­lekményekért a múltban túl súlyos büntetéseket, szabtak ki. Rendszerünk megszilár­dulása lehetővé teszi, hogy kegyelmet gyakoroljunk és az igazságosan kiszabott bün­tetés letöltése előtt helyez­zünk szabadlábra olyanokat is, akiket a háború utáni években háborús és népelle­nes bűntettekért és más poli­tikai bűncselekményekért, ítéltek el a bíróságok. Ezek­nek az ügyét egyénileg bírál­juk el. Nem gyakorolunk ke­gyelmet olyanok esetébea akiknek kiszabadulása né­pünkre. államunkra veszélyt jelentene. Az igazságügymi­niszter. a belügyminiszter és a legfőbb ügyész együttesen döntenek abbaa hogv kit kell szabadlábra helyezni. Ez a munka folyamatban van. Ed­dig ezer négyszáznál több sze­mélyt helyeztettünk így sza­badlábra. Megvizsgáltuk annak a két­százötven elítéltnek az ügyét is. akiket háborús bűntette­kért a szovjet bíróságok ítél­tek el és akiket a szovjet ha­tóságok átadtak a magyar szerveknek. Az 1953. júniusi Központi Vezetőségi határozat megkö­vetelte a pártellenőrzés meg­erősítését és az állami ellen­őrzés megvalósítását az ál­lambiztonsági szervek mun­kája felett. Egyidejűleg az állambiztonsági szerveket, az ügyészi szervezetet, az igaz­ságszolgáltatási apparátust a párthoz hű, öntudatos és ge­rinces dolgozók százaival erősítettük meg, közöttük számos olyannal is, akiket rehabilitáltunk. el az állam büntetőpolitikáját, másrészt mérhetetlen szemé­lyes igényeik kielégítése ér­dekében éveken keresztül óriási mértékben fosztogat­ták és pazarolták a társadal­mi tulajdont* Ezután meg­As államvédelmi szervek felügyelete az államvédelmi szervek mun- nek a felülvizsgálata, kájának felülvizsgálatára. A lyekben az elítélt volt állam­vizsgálat fényt derített a ko- védelmi vezetők irányítottak rábbi államvédelmi vezetők az eljárást. A bonyolult, ne­bűnös tevékenységére. A ka- héz, súlyos törvénysértések Találkozunk olyan esetekkel, észlelt hibát, vagy visszaélést, tonai bíróság 1953. decembe- és k amikor a tiotozót azért helyezik Ilyen esetben a törvénysértőn réten hozott ítéletében meg- sát eredmenyező vizsgálat át vatrv bocsátják el, mert íel- fellépő vezetők mindent megtesz- állapította: — idézem —-Pé­ge* fc b«ek»ti « vállalatnál n<*i htaái toWiee*. * GáÖQK é» tanwi MWtófete Az ügyészi szervezet állan­dóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A három­éves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szer­vek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilár­dult. Az ügyészi felügyele során észlelt minden tör­vénysértés miatt felelősségre­vonás történik. Ez alatt az idő alatt ötvennégy államvédel­mi nyomozóval szemben kez­deményezett az ügyész fe­K?etan atyteásfc ffáC-l sói lyosabb törvénysértések el­követőit tizenhárom ügyben katonai bíróság elé állította. Az ügyészi szervezet fel­adata hogy minden erővel segítse az államvédelmi szer­vek munkáját. Az a munka, amelyet az újraszervezett és megerősített államvédelmi szervek végeznek, igen nagy jelentőségű és rendkívül fe­lelősségteljes. Ebben a mun­kában segíti és támogatj-3 egész népünk az államvédel­mi szervek dolgozóit. Vilá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom