Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-03 / 182. szám

delmugybrorszog Péntek. 1956. augusztus 3. Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalrólJ követően a Szovjetunióban s a többi népi demokratikus országban e kérdés körül lezajlottak s főképpen figyelemmel volt népi demokráciánk sajátos viszonyaira. — Gondosan ügyeltünk arhogy javaslataink ne jelentsenek visszakanyarodást a régi parlament felé, hanem inkább előrehaladást a szocialista demokratikus állami élet kialakítására. A mi országgyűlésünk munkáját jellemeznie kell annak, hogy állatni életünk legfelsőbb valósAgc* irányitója, ugyanakkor nt-rtt képviseleti seerv is, woeLwrl a dolgozók legszélesebb tömegei közvetlenül választanak meg. Ezután hangsúlyozta: két eégtelen, hogy swszágg/fMAt htvatásjvtuk gyakorlása az alkotmányban és jogilag eddig ls biztosítva volt, de gyakorlatban ezek ar. alapelvek neart váltak valósággá. vV+gy Jelentőségű jogszabá trok egész sora nem törvény, hanem törvényerejű wndelet formájában jelent «eeg. Az alkotmány erre lehetőséget ad, amikor kimondja, hogy az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja a jogszabály-alkotás munkáját. A törvényerejű rendelet tehát alkotmányosan hozott jogszabály, de végeredményben kivételes eszköz. Ha a törvényeknek törvényerejű rendeletekkel való helyettesítése általánossá válik, akkor az olyan hiba, amelyet meg keü szüntetnünk. Nem gyakorolta országgyűlésünk a törvények végrehajtása ellenőrzésének munkáját sem kielégítően. Nem tárgyaltuk meg azokat a legfontosabb problémákat, amelyek az ország lakosságát foglalkoztatták. Sok tekintetben formális volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács beszámolója. Nem alakult lei a képviselőt Interpelláció® jogának gyakorlása sem. Annak ellenére, hogy az alkotmány a képviselőknek ezt a jogát kifejezetten biztosítja. Gátja volt még az országgyűlés munkájának választási rendszerünk is. A lajstrosnos rendszer akadályozta a választók és a képviselők közötti közvetlen szoros kapcsolat kialakulását. A dolgozók nem tudták azt, hogy személy szerint kit küldene.c az országgyűlésbe és ki az a képviselő, aki kifejezetten nekik tartozik számadással munkájáról, a néptől kapott megbízás teljesítéséről. Az elmondottakkal az országgyűlés működésének nem eredményeit akartam kisebbíteni. és távol áll tőlem az B törekvés, hogy csak a negatív oldalakat domborítsam ki, ment az országgyűlés munkájára nemcsak a hibák, nemcsak a hiányosságok jellemzőek, hanem azok a nagy eredmények ia, amelyeket népi demokratikus államunk a felszabadulás óta magáénak Vallhat. Nyugodtan állapíthatja meg az országgyűlés és minden képviselő, hogy ezeknek az eredményeknek a létrehozásában tevékeny részt vett és nyugodt lelkiismerettel tekinthetünk vissza eddigi munkánkra, mert úgy érezzük, hogy igyekeztünk jól képviselni a dolgozó nép érdekeit, amelynek bizalmából ide kerültünk. Eddigi munkánk eredményei, a néppel szemben érzett felelősségünk azonban arra indított bennünket, hogy behatóan vizsgáljuk a fejlődés további lehetőségeit. Ez teszi szükségessé, hogy a fejlődés során tapasztalt hibákat is feltárjuk és azok megszüntetésére törekedjünk. Ezután részletesen ismertette a határozattervezetet és az ügyrendtervezetet és kiemelve annak egyes pontjait, megállapította: legfontosabb feladataink egyike a törvényhozói tevékenység kiszélesítése. 'A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmánynak megfelelően csak kivételesen helyettesítse az országgyűlést olyan természetű jogszabályok létrehozásánál, amelyek az államhatalom legfelső szerve által történő törvényaikotói munkát igényük. E célok megvalósításához szükséges, hogy többször és hoszszabb ülésszakokon legyen együtt az országgyűlés. A törvényjavaslathoz általános és részletes indokolást kell készíteni. Az országgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat az országos jelentőségű kérdéseket, amelyeknek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. Gondoskodni kell arról, hogy a kormány programját az országgyűlés vitassa meg és hagyja jóvá. Behatóan kell tájékoztatni az országgyűlést, mi történt a két ülésszak között. Fontos intézkedés, amelyet a tervezetek tartalmaznak: •i országgyűlés bizottságai munkájának kiszélesítése. Eddig négy állandó bizottság működött. Ezeknek számát még a mostani ülésszakon kilencre javasoljuk felemelni. Ezenkívül működni fog a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság is. A létrehozandó kilenc bizottság felöleli az állami élet minden területét. Az országgyűlés ülései közötti időszakban itt folyik az eleven alkotó munka. A bizottságok készítik elő az eredményes tárgyalásokat. Rá keli mutatná azonban, hogy az állandó bizottságok nem helyettesithetik az országgyűlést, nem vonhatják el jogkörét. Az országgyűlésre hárul az a feladat is, hogy legfelső fokon harcoljon a törvénysértések megakadályozásáért. Rendszeresen be kell számoltatni a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt munkájáról és a beszámolók felett vitát kell indítani. A szocialista törvényesség biz- gyeiembe fogjuk venni, hogy tosítása azonban nem merül- részletes kidolgozást nyerjehet ki a beszámolók mogtar tásában. A beható vita mellett az országgyűlésnek állást kell foglalnia a jelentésnek a választók visszahívási jogának érvényesítéséhez szükséges biztosítékok. Segíteni fogja a munkát az ben szereplő kérdésekben, a js hog ^ országgyűlés íel_ képviselőknek pedig k, kell Ueri a Hazafias Népfront Orl^Zt™ ^ Tanácsát, nyújtson demokrácia kifejlesztésére; az állami élet demokratizálására, a gazdasági vezetés megjavítására, a Hazafias Népfrontnak széles tömegmozgalommá való fejlesztésére az intézkedések egész rendszeréi dolgozzuk ki, amelynek lényege, liogy az országgyűléstől az államhatalom helyi szervéig érvényt akarunk szerezni azoknak az elveknek, amelyek népköztársaságunk alkotmányában oly világosan le vannak fektetve. jog biztosította lehetőségeket. Igy lehet hozzájárulni ahhoz, molók megszervezéséhez, hogy megakadályozzuk a múltban elkövetett törvénysértések megismétlődését. A személyi kultusz maradványainak felszámolásával mind jobban eltűnnek azok az akadályok, amelyek eddig a határozott állásfoglalást megnehezítették. Az országgyűlés gítséget a képviselői beszáiók megsze: Elsősorban azonban a képviselők munkájától és ügybuzgalmától függ, hogy milyen kapcsolatok épülnek ki a dolgozókkal. A képviselőknek nemcsak joguk van megjelenni a tanácsok ülésein, hanem kötelességük is szilárdan "éi^ényT^^'l fzokAak eredményes munkáképviselők mentelmi jogá- jat tamogatm' nak. A megyei képviselői csoFeltétienül meg kell javf- megalakítása a többi ° BOiril Hzvmi-vlrwinlnKMvi LinlnirtiH A mi demokráciánk a dolgozó nép uralma tani a képviselőknek az országgyűlésen belül végzett munkája mellett az országgyűlésen kívül munkáját is. A képviselők, mint küldőttelt, az országos népi demokráciában kialakult módszerekiből leszűrhető tanulságok felhasználásával végzendő 1gen aIka]nlas !esz- h°gy élénkítse, eredményesebbé tegye a küldötteknek az országérdekek figyelembe vételével HV!fseI! .k.í.vdil T?^11 káját. Kérjük ehhez a pártszervek. különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront helyi bizottságaikötelesek teljesíteni válaszatóik közérdekű megbízásait, a választók ellenőrzési joga pedig egészein addig terjed, hogy visszahívhatják a kép- nak segítségét is. viselőt akkor, ha tevékenysé- Az országgyűlésen ge eltér a választók által megszabott főirányvonaltól. A képviselők munkamódszereinek gyökeres megváltoztatására van szükség. Alkotmányunk előírja, hogy a küldöttek a dolgozókkal való szoros kapcsolat fcfvüJ végzett munkának különböző formái alakulhatnak ki és a helyes módszereknek, a tapasztalatoknak a felhasználása ezen a téren nagy jelentőségű. Befejezésül hangoztatta, hogy az országgyűlés munfenntartását beszámolási kö- kájának megjavítására entelczettségük teljesítésével, nek a határozatnak az előíofíadóóráik megtartásával, a terjesztése csak az első nagy lakosság látogatásával végezzék. Segíteni fog ezen a munlépés. A határozatban leszögezett gondolatok csak hekán az is, hogy kidolgozásra lyes elvek, amelyek a gyakeiül az országgyűlési vá- koriati életben annyit érnek lasztásokra vonatkozó tör- majd, amennyit meg tudunk vény tervezet, amely előrelát- belőlük valósítani és amenyhatólag a tanácstagi választásokhoz hasonlóan a területi elvet fogja megvalósítani és nyit működésünk jobbá tételére fel tudunk belőlük használni — mondotta Pongrárz amelyben messzemenően fi- Kálmán, Apró Antal elvtárs beszéde Ezután Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta: hazánkban a dolgozó tömegek a párt helyes politikája nyomán fokozottabban érdeklődnek az ország gazdasági, politikai kérdései, a nemzetközi kérdések iránt. Ez azt bizonyítja, megvan minden előfeltétel ahhoz, bogy széles körben kibontakozzék a szocialista demokrácia, s a párt vezetésével állandóan nőjön a dolgozó tömegek szerepe, részvétele a hatalom gyakorlásában. Pártunk célul tűzte kl, hogy * dolgozó tömegekre támaszkodva meg kell Javítani az államhatalmi szervek munkáját a községi tanácsoktól az országgyűlésig, az államigazgatási szervek munkáját a községi végrehajtó bizottságoktól a Minisztertanácsig, mert csak így, a dolgozó tömegekre támaszkodva tudjuk eredményesen megoldani a szocialista építésünkben előttünk álló feladatokat. Apró elvtárs rámutatott, hogy a párt Központi Vezetőségének „Pártegységgel a szocialista demokráciáért" című legutóbbi határozata irányt mutatott arra, hog" milyen úton és milyen eszközökkel oldjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat, hogyan javítsuk ki a gazdasági, politikai életünkben elkövetett hibákat, hogyan fejleszszük tovább népgazdaságunkat, hogyan vonjunk be az építőmunkába, nagy nemzeti céljaink megvalósításáért, a szocialista Magyarország felépítéséért folyó küzdelembe minden haladó erőt, amely egyetért velünk olyan alapvető kérdésekben, mint a béke megvédése, a népjólét emelése, egész államrendszerünk fokozott demokratizálása. Apró Antal felhívta az országgyűlés figyelmét a júliusi határozattal kapcsolatban arra, hogy a párt igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy állami életünk minden területén érvényt szerezzünk a szocialista törvényességnek. — A mi népi hatalmunk nagy sikerekre, a felszabadulás óta gazdag eredményekre tekinthet vissza. Gondoljunk csak a főidreformra, a gyárak, a bányák államosítására, az államapparátusunk, hadseregünk átszervezésére, a tanácsok létrehozására, alkotmányunkra, azokra a széleskörű demokratikus jogokra, az eredményekre, amelyeket a háború után a Szovjetunió, s a népi demokratikus országok baráti segítségével tizenkét esztendő alatt dolgozó népünk elért. Gondoljunk e§ak az inflációs időkre, később a stabilizációra. Hasznos ezt a múltat kissé feleleveníteni azok számára, akik határainkon kívül, vagy belül oem becsülik eredményeinket, akik könnyen felejtenek. Akik hamar elfelejtik a három millió koldus Magyarországát, nz úri rend egymást követő kormányainak hazaárulásait, n háború alatt o németekkel való szövetséget, a háború pusztításait. Ne tagadjuk, nem mindenki értelmezi egyformán a demokrácia eredményeit, a nemzet függetlenségét Nem mindenki egyformán ítéli el a múltat. Bizonyos imperialista körök és hazai szekértolóik mást értelmeznek a demokrácia alatt, mint ml —- Ml a demokrácia alatt teljes és valódi értelemben a dolgozó nép uralmát, a dolgozó nép politikai és gazdasági uralmát értjük. Ez a népi hatalom testesül meg országgyűlésünk mai összetételében is, amikor az országgyűlés 298 tagja közül 129 munkás, 90 paraszt, 79 értelmiségi és ezen belül 52 a női képviselők száma. Pártunk III. kongresszusának útmutatása nyomán tovább fejlesztettük n szocialista demokráciát, széleskörű jogokat biztosítottunk a tanácsoknak, megkezdtük a gazdasági vezetés fokozott demokratizálását, amelyet most az áj helyzetnek megfelelően tovább fejlesztünk. MN lyik kapitalista ország dicsekedhet ilyen demokráciával? — De menjünk tovább. Az a körülmény, hogy százezrek vitatták meg a párt Központi Vezetőségének irányvonalait a második ötéves tervről, ez is azt bizonyítja, hogy a mi országunkban a demokratikus fejlődés, a népi hatalom, helyes úton jár. — Melyik kapitalista országban van lehetőség arra, ahol úgynevezett demokráciára" hivatkoznak, hogy a munkái beleszóljon a kormány programjába; az ország gazdaságának, iparának fejlesztésébe, vagy akárcsak az üzemi termelés kérdéseibe? Ilyen demokrácia a kapitalista országokban nincs, de nem i» lehet! Vagy melyik kapitalista országban van lehetőség arra; hogy az államapparátus munkájának demokratikusabbá való tételében kikérik a dolgozók véleményét, javaslatait? Nincs ilyen kapitalista ország! — Azért teszem szóvá, tisztelt országgyűlés, ezeket a problémákat, és azért mutattam rá röviden közismert eredményeinkre; még, ha ismétlésnek is tűnik; mert az utóbbi időben újból divattá vált, hogy az amerikai ós az angol rádió, a nyugati kapitalista sajtó kioktat bennünket olyan tantárgyból, hogy mi a demokrácia. Tőlünk követelik a :,több demokráciát", letagadva rendszerünk eredményeit, fölényét, felnagyítva bizonyos hiányosságainkat, amelyeket mi magunk fedtünk fel és amelyek kijavítására mi magunk teszünk intézkedéseket; — Mindezt azért teszik, hogv elterel iék ezekben az országokban a dolgzók figyelmét az osztálvharcról. a kapitalizmus belső ellentmondásairól. a gyarmati népek nemzett elnyomásáról, arról a terrorról, amelyet kifejtenek különösen az iparilag kevésbé fejlett országok tiéaeinek kirablásával. — Természetesen igyekeznek letagadni azt is, hogy a dolgozó népnek nincs beleszólása ezekben az úgynevezett „demokratikus" országokban az ügvek intézésébe.Egymást érik most is ezekben a demokratikusnak nevezett országokban a sztrájkok, a munkásmegmozdulások a nagyobb darab kenyérért, a szabadságért, a demokratikus vívmányokért. — Mi nem ijedünk meg attól a propagandától, amelyet ezeknek az országoknsJc imperialista körei volürvb' szemben folytatnak. Egyei azonban megmondhatunk: hogv neim kérünlk leckét útmutatást abból, hogy mi a demokrácia. Seperjenek ezek az urak saját portájukon, van ott szemét eléfli Most bontakozik ki a párt tizenkét éves politikai munkájának eredménye Az ellenség mesterkedése! De más kérdésre is rámutat a párthatározat. Mutatja a bizakodó hangulatot is, azt, hogy a dolgozó tömegek nemcsak érdeklődést mutatnak a párt, az ország ügyei iránt, hanem azt kérik a párttól, a kormánytól, az országgyűléstől, hogy a jövőben is rendszeres tájékoztatást adjon az országot érintő politikai, gazdasági problémákról, mert meg akarják osztani a dolgozók a párttal, a kormánnyal, az országgyűléssel a felelősséget, segíteni akarnak, hogy minél gyorsabban menjünk előre. A néptömegeknek megnőtt a felelősségérzete a haza sorsa iránt, mert magukénak, sajátjuknak tekintik. Nekünk nagyon széles, demokratikusan gondolkodó tömegeink vannak a falvakban és a városokban, akik ha bírálnak is, nem azért bírálnak, mert szemben állnak a rendszerrel, hanem azért, mert azt szeretnék, hogy minél kevesebb hibával, minél eredményesebben folyjon a szocializmus építése. A tömegek politikailag igényesebbek lettek, sokat fejlődtek, s most bontakozik ki a szocialista demokrácia erősödésével a párt tizenkét esztendős politikai felvilágosító, nevelőmunkájának nagyszerű eredménye. A párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács támogatja, elősegíti a vitát, az építő bírálatot, mert meggyőződésünk, hogy a szocialista demokrácia éltető levegője, építő szándékú vita nélkül, demokratikusabb légkör megteremtése nélkül nem tudnánk olyan mértékiben előrehaladni a szocializmus építésében, mint ahogy azt a dolgozó nép alapvető érdekei megkövetelik. A magyar tömegek mindent tudni akarnak, mindénről véleményt akarnak alkotni, mert a népi hatalmat magukénak vallják, ezért áldozatot hoztak, tovább akarják építeni, s ha kell, minden külső, vagy belső ellenséges támadással szemben is meg fogják védeni. Népköztársaságunk alkotmányának bevezető részében a kővetkezők állnak: ;,A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. Minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott, s a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat"; Ezelőtt hét évvel, Í949 augusztusában fogadta el az országgyűlés az alkotmányt Azóta sem kellett rajta lényegesen változtatni, mert maradandó elvek; a munkásosztállyal szövetséges dolgozó parasztság hatalmának megteremtésével kialakított új történelmi helyzet van benne rögzítve. Az, bogy az elmúlt esztendőkben nem bontakozhatott ki úgy, mint ahogy az alkotmányban elő van írva a szocialista demokrácia, a tömegek fokozottabb bevonása a hatalom gyakorlásába, — pedig ebhez sok vonatkozásban az előfeltételek megvoltak — az, hogy fejlődésünkben bizonyos mértékig elmaradtunk, hogy a szocialista törvényesség terén hibákat követtünk el, úgy ez elsősorban a mi hibánk, a pártvezetés hibája. Ezeket a hibákat számoljuk most fel a Központi Vezetőség határozata nyomán, amikor a szocialista — Áz ellenséges imperialista körök azt, is hangoztatják, hazai csatlósa Lkikal egy üitt, hogy az az igazi demokrácia, ahol több pártrendszer van és hogy mi is kanyarodjunk vissza a hét-nyolc évvel ezelőtti politikai viszonyokhoz, csináljunk több pártrendszert, csináljunk valamiféle koaliciós hatalmat, esetleg szervezzük úüá a rég rrveszűnt pártokat. — Nyíltan kell erről beszélnünk, tisztelt országgyűlés. Vilá"—an meg kell mondani véleményünket. mert idehaza is van bizonyos Körökben ilyen illúzió. Mi nyíltan és egyenesen megmondjuk, hogy nem ezt értjük a szocialista demokrácia alatt. Az általuk javasok demokrácia art jelentené, hogv vegyük vissza a földet, a földreform során földhöz jutott szegén vparasztok százezreitől. Art szeretnék, Iha a gyárak visszakerülnének a tőkések kezébe. Igy szeretnék szétszakítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ilyen módszerekikel szeretnék kiszorítania munkásosztályt, az onszág vezető erejét a (hatalomból. És ezt nevezik ők demokráciának. ök olyan országgyűlést szeretnének látni a mostani helyén, ahol óriási pártharcok dúlnak, pariimenti csaták folynak. Az országgyűlésben a most folyó alkotó, építő munka helyett a dolgozó osztálvok. a képviselők közötti politikai pártharcokat szeretnék látni, hogv az országban ilven belső testvérharcot váltsanak ki: Ezért indítanak ellenünk ballonakiciókat, tömegesen szórnak le ellenséges hangit röpiratokat, kémeket, fiiver zánsokat dobnak át a határon azzal a megtartással, hogv békés, építő munkánkat megzav.i-iáJMi nemegyszer tiltakoztunk az Amerikai Egyesült Államok kormányánál a léggömb akciók ellen, amelyek veszélyeztetik a repülőforgalmat és szerencsétlenséget idézhetnek elő, de úgy látszik hiába. A mai napon például le kellett állítanunk a nemzetközi repülőjáratot, mert hazánk légi terébe újítói léggömböket irányítottak. Azt hiszem, egyetért velem a tisztelt országgyűlés, hogy a magyar kormány természetesen éppen úgy, mint az elmúlt esetekben, joggal fog határozottan tiltakozni ezek ellen a támadások ellen az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. Ügy gondolom, tisztelt or(Folytatás a 3. oldalon}