Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-28 / 202. szám

WTLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 • ,. -vj­SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 202. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. augusztus 28. Gerő Ernő elvtárs fogadta a Vjesnik című jugoszláv lap főmunkatársát Gerő Ernő elvtárs a Magyar Dolgozói; Pártja Központi Vezetőségének első titkára fogadta a hazánkban tartóz­kodó D. Zebnanovicsot, a Zágrábbal} megjelenő Vjesnik című jugoszláv lap főmunkatársét és hosszasan elbe­szélgetett vele 1 szocialista demokrácia kiszélesítését jelenti, ha növeljük a népfront szerepét, erősítjük a nemzeti összefogást Apró Antal elvtárs beszéde a szegedi népfront-nagygyűlésen A Hazafias Népfront szegedi városi és já­rási bizottsága a járási és városi pártbi­zottsággal karöltve vasárnap délelőtt nagygyű­lést rendezett a Széchenyi téren. A nagygyűlés szónoka Apró Antal elvtáfs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Beszéde után felszólalt Parragi György országgyűlési képviselő, a Ma­gyar Nemzet főszerkesztője is. Szeged főterén ezen a délelőttön már jóval a nagygyűlés előtt rendezett sorokban vonultak fel az üzemi munkások, az egyetemek dolgozói, az 1949 után elkövetett hibá­több ezren érkeztek a nagygyűlésre a szegedi já- kat, amelyek kihatottak egész rásból, sőt Makóról és Hódmezővásárhelyről is. politikai életünk fejlődésére A nagygyűlés kezdetekor — reggel 9 óra tájt és meggyengítették a párt és — mintegy húszezer ember gyűlt össze a város a tömegek kapcsolatát, a párt főterén, ugyanakkor sok ezren hallgatták a be- és a tömegek jó viszonyát. szédeket a város különböző terein is, a hangszó- Azzal pedig, hogy a Központi rók alatt. Vezetőség régi, kipróbált elv­A Hazafias Népfront szegedi nagygyűlését társakkal, közöttük volt szo­Szőkefalvy-Nagy Béla Kossuth-díjas egyetemi ciáldemokratákkal is, meg­tanár, akadémikus nyitotta meg, majd Apró Antal emelkedett szólásra. nisztérium pedig a volt Ti- így meg tudják oldani it sza-szállót rendeltetésének elvtársak legsürgősebb elhe­visszaadja. lyezési gondjaikat. (Taps.) Hogyan javíthatjuk tovább az áruellátási ? Szegeden alakalt meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Beszéde kezdetén Apró Antal elvtárs a párt és a kormány üdvözletét tolmá­csolta a város dolgozóinak, ezután Szeged múltjáról be­szélt. — Szeged város évszáza­dokon át mindig jelentós szerepet töltött be a magyar történelemben, nemzeti kul­túránk fejlődésében. A vá­ros szerepe jelentősen meg­nőtt, új értelmet kapott a fel­szabadulással. Saeged volt az első magyar város, amely már 1944. október elején fel­szabadult. Itt alakult meg a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, itt alakultak meg a demokratikus pártok, az első üzemi bizottságok, szakszervezetek. 1944. de­cemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe Szeged vá­ros dolgozói azzal a megbíza­tással küldték el képviselő­jüket, hogy „legyenek ott is bátrak, a harcos magyar de­mokrácia képviselői" — és ezek a képviselők maguk mögött érezték Szeged város példamutató népét, amely már bebizonyította, hogv megteremthető a magyar egység. Az ország nagy részében még dúlt a véres háború, a németek megszállva tartot­ták hazánk jelentős részét, amikor a felszabadult Sze­geden kibontakozott az új nemzeti összefogás, az Ideig­lenes Magyar Kormány lét­rehozásának, a felszabadító Szovjetunióval való fegyver­szüneti szerződésnek a gon­dolata. Mindez tizenkét év­vel ezelőtt történt. — Gondoljunk vissza ked­ves barátaim ezekre a na­pokra. Tizenkét év alatt a magyar demokrácia, a ma­gyar kommunisták vezetésé­vel, a demokrácia igaz hívei­nek segítségével, a párton­kívüli munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kis­emberek millióinak támoga­tásával nagyot fejlődött, ha­talmas utat tett meg! — Ezeknek a nagy törté­nelmi sikereknek az elérésé­ben, a demokrácia ellensé­gei elleni harcban, a dolgo­zó parasztsággal, szövetséges túlzás azt mondani, hogy je­lentősen megváltoztatta az országban a politikai hangu­latot, megszüntette a falvak­ban és városokban a pártve­zetéssel szemben egyes he­lyeken megmutatkozó bizal­matlanságot. A széles dolgo­zó rétegek örömmel fogadták a Központi Vezetőség hatá­rozatát, amely kifejezte dol­gozó népünk alapvető érde­keit, és építőmunkánk fő fel­adatává tette a termelés nö­velését, a népgazdaság to­vábbi erősítését, a szocialista demokrácia kiszélesítését és a termelés növelésén keresz­tül a dolgozókról való gon­doskodást. <— A személyi kultusz fel­erősítette sorait, a vezetés­ben lényeges személyi válto­zásokat hozott létre. Rákosi elvtárs felmentésével és Gerő elvtárs első titkárrá való vá­lasztáséval megteremtette előfeltételét annak is, hogy a pártvezetés erősebb, elvileg egységesebb lett. — A párt eszmei, politikai egysége előfeltétele annak, hogy ne forduljanak elő a jövőben olyan hibák, mint amilyenek nálunk sajnos elő­fordultak: hogy nem fejlő­dött eléggé a szocialista de­mokrácia és sok esetben meg­sértettük a szocialista törvé­nyességet, az állampolgárok jogait, alkotmányunkat. A Központi Vezetőség határo­zata megteremtette a lehető­ségét annak is, hogy — job­ban, mint eddig — tömörít­sük a népi erőket, szilárdít­suk a nemzeti egységet, erős­tásáért folytatott küzdelem­ben, a békés építőmunkában nemzeti kultúránk fejlesz­tésében, Szeged város dol­gozói, munkások, értelmi­ségiek, dolgozó parasztok, mindig az élen jártak, munka- és hazaszeretetük­kel példát mutattak. A párt Központi Vezetősége, a kormány, a Hazafias Nép­front nevében mondok kö­szönetet Szeged város önfel­áldozó dolgozóinak, hogy ne­héz harcainkban mindig tá­mogatták a pártot és a kor­mányt, segítették a szocia­lizmus építésében, a munkás­paraszt hatalom megerősíté­sében. (Taps.) gek megszüntetése, az ártat­lanul meghurcolt elvtársak rehabilitálása lehetővé tette, hogy kijavítsuk, különösen Nagy erő feszilések ef leszünk az életszínvonal emeléséért A magyar nép elítéli az Adenaner­kormány intézkedését Ezután áttért a nemzétkö­fci helyzet értékelésére. >— Éppen ma egy hónapja W- mondotta —, hogy az Egyiptomi Köztársaság ájla­mosította a Szuezi-csator­nát. Ez óriási port vert fel a kapitalista világban, sür­gősen tanácskozást hívtak össze vagy 22 ország részvé­telével Londonban. A konfliktus rúgója — túl azon, hogy Egyiptomnak jo­ga volt államosítani a csa­tornát — tulajdonképpen az volt, hogy Egyiptom függet­lenségének elnyerése után az ország iparosítását, mező­gazdaságának fejlesztését tűzte ki célul. — A londoni tanácskozás lényegében a fegyverek ár­nyékában folyt. A magyar kormánynak az a véleménye, hogy ilyen vitás ügyeket, ha egyálta­lán felmerülnek, az Egye­sült Nemzetek Szervezete fóruma előtt kell megvi­tatni. Nem az az elintézés módja, amit az angol—amerikaiak tesznek, hogy hadihajó- és repülő-flottát helyeznek ké­szenlétbe, fegyveres mozgó­sítást rendelnek el, s ilyen eszközökkel gyakorolnak nyomást Egyiptomra. — A nemZfetközi politikai •— A Központi Vezetőség másik nagy jelentőségű ha­tározata a második ötéves terv alapelveire vonatkozott. A terv fő alapelve, hogy „tovább emeljük a dolgozó nép jólétét, műveltségi színvonalát, ennek érdeké­ben növeljük a fogyasztás­ra kerülő áruk mennyisé­gét és minőségét az ipar­ban, a mezőgazdaságban egyaránt". — Ami az alapanyaggyár­tást illeti, abból indultunk ki, hogy itt kell növelni gyor­sabban a termelést, a beru­házásokat, hogy hazai nyers­anyagból, saját magunk mi­sodik világháborúból, újból számára. Ma ugyanis üze­hitlerista módszerekkel dol- meink egyik fő gondja — goznak. A nyugatnémet kor- ami miatt a munkások sokat mánynak a kommunista oárt bosszankodnak és joggal bí­betiltására vonatkozó intéz- rálják a vezetést —, hogy kedése mindenütt ellenszen­vet, visszatetszést váltott ki a dolgozó tömegekből. A ma­gyar munkások, parasztok, nem egyenletes az anyagel­látás. Különösen nagy gond­jaink vannak a fűtőanyag­ellátás terén. Ezeket az új lakást akarunk építeni a értelmiségiek is a gyárak- anyaghiánnyal járó gondokat városban, ban, üzemekben, szántóföl­deken felemelték tiltakozó szavukat: elítélték az Aden­auer-kormány intézkedését. — Innen a nagygyűlésről küldjük testvéri üdvözletün­ket a német kommunisták­nak, a békéért, Németország Köszönet és elismerés a szegedi dolgozóknak! — Tudjuk, hogy a szegedi elvtársak ennél többet kér­nek, de — ne haragudjanak — nem tudunk többet adni. egységéért harcoló német Amit mondottam az országos népnek, amely oly nagy, szo- beruházások növeléséről, cialista vezetőket adott a nemzetközi munkásmozga­lomnak, mint Marx, Engels, Liebneeht, Rosa Luxemburg! Biztosítjuk a német elvtár­sakat szolidaritásunkról és meg vagyunk győződve, hogy a szocializmus eszméje, nö­vekvő sikereink elsöprik azt a bíróságot, amely a Német Kommunista Párt betiltását elhatározta! (Taps.) A párt egysége a hibák*elkerülésének előfeltétele A Központi Vezetőség mondotta a továbbiakban július 18—21-i határozata — Apró Antal elvtárs — nem ugyanaz áll a szegedi üzemek és a város beruházásaira Ls. Nem tudjuk minden gon­dunkat, bajunkat rövid évek alatt megoldani. Szerényeb­ben, jobban és okosabban kell gazdálkodni, kifejlesz­teni különösen a helyi ipart, a helyi építőanyagipart, mert az építőanyaghiány kezd egész fejlődésünk kerékkö­tője lenni. — A fő gond Szegeden is a lakáskérdés. Az elvtársak több lakást kérnek, de már A következőkben az áru­ellátással kapcsolatos ered­mények és problémák ismer­tetésére tért át Apró elvtárs. — Ma már nincs hiány me­zőgazdasági gépiekben, szer­számokban, vegyesipari cik­kekben, edényben, tűzhely­ben és más árucikkekben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy mi meg va­gyunk elégedve, hogy nincs egyes helyeken hiány egyik, vagy másik áruféleségben, de alá szeretném húzni, hogy ugyanakkor, amikor falva­ink, városaink dolgozói több és jobb árut, szükségleti cik­ket, több ipari terméket kö­vetelnek a kormánytól, min­dent el kell követni dolgozó parasztságunknak — egyéni parasztoknak és termelőszö­vetkezeti tagoknak egyaránt —, hogy növekedjen a mező­gazdasági termelés, több ga­bonát, húst, tojást, gyümöl­csöt termeljenek, vagyis amikor több iparcikket kér­nek a munkásosztálytól, több mezőgazdasági terméket ad­janak a városnak, az ipar­nak fogyasztásra, feldolgo­zásra. Ezért kell teljesíteni a begyűjtési terveket! — Akadnak olyanok, akik azt híresztelik, a szocialista demokrácia azt jelenti; meg­szüntetjük a begyűjtést, most már nem kell teljesíteni a begyűjtési kötelezettséget, nem kell felajánlani a dol­gozó parasztoknak felesleges terményeiket az államnak. Akik ezt híresztelik, zavart akarnak csinálni az ország élelmiszerellátásában! Hatá­rozottan fel kell lépniök a ta­nácsoknak, a pártszerveze­teknek, a Hazafias Népfront­bizottságoknak minden olyan jelenséggel szemben, amely gyengíteni akarja a begyűj­tési fegyelmet. munkásosztály hatalomra ju- számolása, a törvénytelensé- sé tegyük a Hazafias Nép­Jövőnket jelenti a mezőgazdaság szocialista átszervezése frontot, hogy társadalmi, gazdasági, építőmunkánk minden területén űj sikere­ket érhessünk ell életben a másik nagy kérdés: Nyugat-Németországban a kommunista párt betiltása. Ez az intézkedés azt mu­tatja, hogy a nyugatnémet nél többet termeljünk ki, ál­vezetők nem tanultak a má- lítsunk elő a feldolgozó ipar fordítunk a szegedi egészség­akarjuk most megszüntetni a második ötéves tervben. — Sokan követeltek több beruházást, de mj nem en­gedünk ennek a nyomásnak, mert, ha magasabbra emel­tük volna a beruházást, nem jutott volna elegendő az élet­színvonal emelésére, kultú­rára, szociális beruházásokra. — A második ötéves terv­ben Szeged város is igen ko­moly beruházásokat kap. 25 milliót fordítunk a Kender­fonó rekonstrukciójára, bő­vítjük a Szegedi Konzerv­gyárat, a Paprikafeldolgozót, korszerűsítjük a Téglagyárat, a Vágóhidat. Hétmilliót for­dítunk a Szalámigyár re­konstrukciójára. S«k milliót ügyi, oktatási intézmények fejlesztésére, csatornázásra, tanácsi beruházásokra, össze­sen mintegy 65—70 millió fo­rintot kap a város. Az Orvos­egyetem korszerűsítését, a Szemklinika 250 ágyas bőví­tését tervezzük, s mintegy 500 mondottam, hogy elsősorban az építőanyaghiány országo­san akadályoz bennünket a több lakás megépítésében. Itt is a helyi anyagokkal kell okosan gazdálkodni. A Vá­rosi Tanácsnak ebben az év­ben 40 millió forint állt ren­delkezésére beruházásokra, felújításokra, közművek lé­testésére és bővítésére. — A Minisztertanács lát­va a szegedi egyetemi és iskola-helyzetet, a közhi­vatalok elhelyezésével kapcsolatos problémákat, segíteni fog abban, hogv a Honvédelmi Minisztéri­um a Dózsa György , a Pe­tőfi Laktanyát, a volt had­testparancsnokság épüle­tét átadja és a Belügymi­— A Központi Vezetőség határozata világosan meg­mutatta: nekünk ahhoz, hogy az ország lakosságát elegen­dő élelmiszerrel el tudjuk látni és exportkötelezettsége­inket is teljesíteni tudjuk, tovább kell fejleszteni mező­gazdaságunkat. — Nekünk két irányú fel­adatot kell egy időben meg­oldani: növelni a termelést, jobban ellátni az országot élelemmel és tovább folytatni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Az utóbbi idő­ben akadnak olyanok, akik tudatosan próbálják félrema­gyarázni a párt és a kormány politikáját és a szocialista de­mokrácia leple alatt azt • hí­resztelik, hogy nem kell fej­leszteni a termelőszövetkeze­teket és nem kell- tagosítani. Akik ezt híresztelik, azok nem értik, vagy ellenséges szándékkal nem akarjak megérteni, hogy a dolgozó nép életszínvonalának eme­léséhez, a kulturáltabb szo­cialista mezőgazdaság meg­teremtéséhez ma már mind kevésbé alkalmas a kispa­raszti parcellán való gazdál­kodás. A jövőnkröl van szó, amikor a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről be­szélünk. — A párt és kormány sok­oldalú segítséget ad a meg­lévő termelőszövetkeze­teknek. Növeljük, erősít­jük a termelőszövetkezetek önállóságát, belső demok­rááciáját, megkönnyítjük, olcsóbbá tesszük a terme­lőszövetkezetek építkezé­seit. — Javasolja a kormány, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, az űj be­lépők által bevitt tehén, üsző, koca és takarmány el­lenértéket a közgyűlés hatá­rozata alapján az új tagok­nak bevitelkor egy összegben azonnal fizessék ki. Határo­zatot hozott a Miniszterta­nács továbbá arra vonatko­zóan is, hogy a termelőszö­vetkezetek 1955 október 31-én fennálló tartozásait át kell alakítani egy százalékos ka­matozású, 25 éves lejáratú hitellé. — Lehetővé tesszük, hogy a termelőszövetkezetek ter­mékeiket ne csak a szabad­piacon értékesíthessék, ha­nem a Közért Vállalatókkal, üdülőkkel, kórházakkal szál­lítási szerződést köthessenek termelt áruikra. Kiváló mi­nőségi termékeket pedig sa­ját maguk exportálhassák a külkereskedelmi vállalatokon keresztül. — A termelőszövetkezetek fejlesztését szolgálja az El­nöki Tanács törvényerejű rendelete, amely szabályozza a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csopor­tok nagyüzemi területeinek, a gépi művelésre alkalmas gazdaságoknak a kialakítá­sát tagosítás útján. Törvény­erejű rendelet szabályozza az egyéni tuljadonosok táblába foglalt földjeinek cseréjénél, a rajtuk lévő értékkülönbsé­gek kártalanítását. A föld­rendezést, a tagosítást úgy kell végrehajtani, hogy az ne sértse az egyéni dolgozó pa­rasztok érdekeit. Az egyéni­leg dolgozó parasztok a szö­vetkezetek felé való törekvé­sét azzal is elősegíti a kor­mány, hogy a SZÖ VOSZ ja­vaslatára különféle társulá­sok, szakcsoportok szervezé­sét teszi lehetővé. Nehézségek a szegedi paprikatermelésben — Komoly nehézségek mu­tatkoznak Szegeden és kör­nyékén a paprikatermelés­ben. A szegedi paprikát vi­lágszerte ismerik, jó hírneve van, mégis visszaesett a ter­melés az utóbbi években, pe­dik nemcsak a hazai fo­gyasztásra nagy fontosságú a paprika, hanem jó export­cikk is. Csökkent az átlagter­més. A termelőszövetkezetek közül csak kevesen termel­tek paprikát. Több mint 70 ezer hold alkalmas föld van Szeged környékén paprika­termelésre, mégis csak 4—5 ezer holdon termelnek pap­rikát. Nem szabad belenyu­godni ebbe a visszaesésbe. A Minisztertanács most jelen­tős mértékben felemelte a fű­szerpaprika beváltási árát: az eddigi 188 forintról 340 fo­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom