Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

WTÍjAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 174. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. július 25. "*v Mai számunkból: Külpolitikai vita az angol alsóházban (5. oldal) Bolgár vendégek látogatása a Táncsics Tsz-ben (5. oldal) TETTEKET! A Központi Vezetőség ülése, amelyet országszerte nagy várakozás előzött meg, nagy jelentőségű határozatok meghozatala után végetért. Párttagok, pártonkívüliek tömegeit egyaránt nagy öröm tölti el a hozott határozatok olvasásakor, hiszen az SZKP XX. kongreszszusa után az MDP Központi Vezetőségének mostani ülése az, amelyik a legmélyebben, a legmesszebbmenően, alkotó módon alkalmazta hazai viszonyokra a kongresszusi tanításokat. Mélységes bizalom hatja át népünket: a munkásokat, a dolgozó parasztokat, az értelmiségieket. Bizalom a pártban, bizalom a párt vezetésében. Hiszen a Központi Vezetőség mostani ülése választ adott az utóbbi időben felvetődött kérdésekre, bátran és következetesen tárta fel a párt és az ország helyzetét s feleletet adott hazánk külpolitikai problémáira. Ez a bátor, biztos kézzel megmutatott előrevezető út megerősíti a pártot, összekovácsolja a párt sokszázezres tagságát és lelkesíti azokat, akik az utóbbi hónapokban időnként elcsüggedtek. Biztonságot ad azoknak, akik féltették a pártot, hogy a szektások csökkentik a párt tömegbefolyását. Határozottan felemeli az egész párt tiltakozó szavát azok ellen is, akik a jobboldalról a párt egysége, összeforrottsága, ütőképessége ellen törtek. Büszkeség tölt el bennünket, hiszen a Központi Vezetőség ülése után méltán elmondhatjuk; a ml pártunk régi erejében, fényében mutatott útat a továbbhaladásra. Pártunk betölti a haladó tömegek bizalmát, s ezeknek a tömegeknek az élén halad előre a XX. kongresszus iránymutatásainak következetes, akadálymentes végrehajtására. © A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével az elmúlt évtized során századok mulasztásait pótolta a magyar nép. E gyorsütemű fejlődés mellett is szembetűnő azonban az az ütem, amelyet pártunk diktált a XX. kongresszus után az életszínvonal növelése érdekében, a tanácsok önállóságának fokozásában, a gazdaságvezetés megjavításában, a túlzott centralizmus visszásságainak felszámolásában, a törvényesség megszilárdításában, a külpolitikai kapcsolatok további normalizálásában. Ezek az intézkedések a tettekkel húzzák alá a párt valamennyi jövőre vonatkozó szavát. Pártunk ilyen tettekkel bizonyította be, hogy a jövőre vonatkozó terveinket milyen eltökéltséggel segíti a megvalósulás útjára. Ezek a nagyarányú intézkedések megerősítik hitünket, hogy azok az impozáns tervek, .amelyeket a Központi Vezetőség az elkövetkezendő évek során a cselekvés vezérfonalául jelölt ki, egytől-egyig megvalósíthatók. Reális célkitűzés tehát a második ötéves terv valamennyi fő Irányelve, ezen belül az életszínvonal emelése, hazánk további felvirágoztatásának programja. Az eddig megtett út, s különösen az előttünk álló, méltán lelkesíti a magyar milliókat. A Központi Vezetőség ülésén ismertetett tervek helyeslést, egyetértést váltottak ki városon, falun egyaránt. A helyeslésnek, az egyetértésnek, a lelkesedésnek igazi fokmérői azonban a tettek; azok a tettek, amelyeket népünk fáradságos munkája, alkotó hétköznapjai hoznak létre országunk felvirágoztatása, népünk további felemelkedése érdekében. A Központi Vezetőség legutóbbi ülése nem hallgatta el gondjainkat sem. Hiszen népünk érett, felnőtt nép s meglévő problémáinkból nem gyengeségünket, hanem a mielőbb ínegoldandó feladatokat látja. A végrehajtandó feladatokat, amelyek a múlt emlékeivé teszik a mai gondokat és felszámolásuk az előrejutás, a további felemelkedés útjelzőivé válnak. Itt is tettek és tettek kellenek. Tettek a mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében. Tettek a mezőgazdaság fejlesztése, a terméseredmények növelése nagy feladatában. Tettek a munkás-paraszt szövetség további szilárdításában. Tettek, az alkotó kezdeményezés akadálytalan kibontakoztatása szükséges a meglévő bürokratikus intézkedések felszámolásához is. A sok milliós szemű nép egységes akarata és harcos tettrekészsége fokozhatja csak országunkban a szocialista demokratizmust, segítheti előre államapparátusunk működésének megjavulását, tanácsaink fokozott önállósodását. A Központi Vezetőség határozatait végrehajtó tettek természetesen küzdelmek tüzében születnek meg. A mi előrehaladásunk, a Központi Vezetőség köré felsorakázó dolgozó nép elszántsága nem tetszik sem a jobb, sem a baloldali elhajlóknak s még kevésbé tetszik ellenségeinknek, akik a jobb- és baloldaliak által szított tűznél saját pecsenyéjüket szeretnék megsütni. Harcolnunk kell tehát mind a bal-, mind a jobboldali elhajlás ellen, hiszen — mint ahogy a Központi Vezetőség határozata rámutatott — mind a kettő fő veszély. Nálunk, a Viharsarokban, különösen mély -"--"kerei vannak a baloldali szektásságnak. A felszabadulás óta nem egy párthatározat rámutatott már erre a hibára, miután ez csökkentette területünkön a párt befolyását, jelentős dolgozó rétegeket tartott távol a párttól, fékezve részvételüket a szocializmus építésében is. Ebben a harcban elsősorban a kommunistáktól várja el pártunk a tetteket. Hatalmas fegyvert adott ehhez kezünkbe a Központi Vezetőség mostani ülése. Ezen az ülésen pártunk bátorsága, ereje, határozottsága nagyvonalúan nyilatkozott meg, az ezen az ülésen hozott határozatok meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a párt igazáról. Nem lehet szebb feladat napjainkban kommunisták számára, mint ezt a határozatot, a Központi Vezetőség ülésének anyagát tanulmányozni és népszerűsíteni a dolgozó tömegek között; nem lehet ma szebb feladat, mint példát mutatni e határozatok végrehajtásában és erre lelkesíteni egész népünket. A népgazdaság fejlesztésével a népjólét emeléséért Hegedűs András elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén a második ötéves terv irányelv-tervezetéről A mezőgazdaság fejlesztésének irányelvei (Tegnapi számunkban kSzölttik Hegedűs András elvtársnak, az MDP KV ülésén elmondott beszámolójának első részét. Az alábbiakban közöljük Hegedűs elvtárs beszámolójának befejező részét.) A népgazdaság arányos fejlődése, hazánk lakosságának élelmiszerrel, hússal, zsírral, vajjal stb. való bőségesebb ellátása, a könnyűipar nyersanyaggal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági termelés fellendítését. Enélkül aránytalanság következne be a növekvő szükséglet és az élelmiszerek termelése között és nem teljesíthetnénk exporttervünket sem, amely pedig a gépkivitel mellett számottevő mértékben épül a mezőgazdasági termékek kivitelére is. Mindebből kiindulva, a második ötéves terv időszakában — az első ötéves tervhez képes — a mezőgazdasági termelést 27 százalékkal kívánjuk növelni. A mezőgazdasági termelés fellendítését lehetővé teszi az, hogy gyorsan fejlődő szocialista iparral rendelke • zünk és hogy mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a szocialista gazdálkodás, amely a mezőgazdasági tudományok vívmányait hatékonyan használhatja fel a termelésben. Az állami gazdaságok fölénye és a gépállomások segítségét felhasználó termelőszövetkezetek előnye egyre inkább kifejezésre jut terméseredményeikben. Ez elősegíti, hogy a második ötéves tervben további jelentős haladást érjünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a termelőszövetkezetekbe az önkéntesség elve alapján egyre több és több egyénileg gazdálkodó paraszt lépjen be, s ily módon a mezőgazdaság szocialista szektora a második ötéves tervidőszak végére elérje nz ország szántóterületének 55—60 százalékát. A mezfen/disSpl termelés 27 százaié kos növelése reális célkllűzés Az elmúlt hónapokban sok vita folyt a mezőgazdasági termelés előirányzott 27 százalékos növelésének lehetőségéről és a mezőgazdaság szocialisca átszervezésében magunk elé tűzött célok elérésének lehetőségéről, azaz arról, hogy a kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való lényeges előrejutást együtt elérhetjük-e? Néhány mezőgazdasági szűkembe* túlzottnak tartotta mezőgazdasági termelésünk előirányzatát és talán még annaK tartja ma is. E cél elérésére azonban — sok tény bizonyítja ezt — megvan a gaz • dasági lehetőség. A mezőgazdaságban nagyon sok olyan tartalékkal rendelkezünk, amelyeknek a felhasználása a mi társadalmi és gazdasági viszonyaink között lehetséges. A mezőgazdasági termelés fellendítéséhez természetesen komoly erőfeszítésre, az erők összpontosítására van szükség és arra, hogy a mezőgazdasági termelés "fellendítését továbbra is a népgazdaság fejlesztése egyik kulcskérdésének tekintsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi feltételei között különösen nagy jelentőségű a beruházások növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére kereken 14 milliárdot fordítunk a második ötéves terv során, azaz mintegy 50 százalékkal többet, mint az első ötéves tervben. Ez mindenekelőtt s mezőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítését teszi lehetővé. A második ötéves terv csaknem kétszer annyit irányoz elő gépekre, mint amennyit az első ötéves tervben fordítottunk erre. Az erőgépek között nagymértékben növekszik az univerzáltraktorok száma és az előző évekhez viszonyítva több munkagéphez jut a mezőgazdaság. Mindez növeli a gépesítés hatását mind a mezőgazdasági termelés növelésében, mind a munka ter• melékenységének emeléséhen. A gépesítés a mi mezőgazdaságunkban — egyes elvtársak véleményével ellentétben — nem teremt munkaerőfelesleget, hanem megkönnyíti a munkát és lehetővé teszi, hogy a még nem gépesíthető munkafolyamatokat jobb minőségben és gyorsabban végezzük el, s ily módon belterjessé tegyük növénytermelésünket és állattenyésztésünket. Nagymértékben megjavul a mezőgazdaság műtrágyaelláíása. A műtrágya-felhasznalás növelése a termésátlagok fokozásénak igen fontos tényezője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésével, idejében és megfelelő módon történő alászántásával, a talajjavítással még igen sok reális tartalékot szabadíthatunk fel a hozamok növelésére. A felsoroltakon kívül még különösen jelentősek az új és nagyobb arányban felhasználására kei-ülő növényvédőszerek, állati tápszerek, antibiotikumok A hozamok növelésében igen nagy jelentősége van a vetőmagvak minőségének és a vetőmagtermesztés megszervezésének. Az a korábbi határozat, mely szerint a kenyér- és takarmánygabona vetésterületeinket négyévenként nemesített vetőmaggal kell felújítani, eredményesnek bizonyult. Fokozni kívánjuk a fajtahibrid és beltenyésztett hibrid kukoricavetőmag termesztését. Csupán ez az intézkedés biztosítja, hogy a kukorica termésátlaga mintegy 15 százalékkal emelkedjék. Takarmánynövényeink közül a kukoricán kívül elsősorban a lucerna és vöröshere termesztését kívánjuk jelentősen növelni. Nagy jelentőségű az a tényező is, hogy a második ötéves terv időszakában a víz gazdálkodás fejlesztésére csaknem kétszer annyi beruházás jut, mint az első ötéves terv időszakában. E téren olyan igen fontos feladatokat kell megoldanunk, mint belvizlevezető-hálózatunk rendbehozása, illetve további kiépítése és nem utolsósorban az árvízvédelem fokozása, amelynek elhanyagolása az utolsó években nagyon súlyos károkat okozoít. Hazár.k értékes — elsősorban tiszántúli — területei sokat szenvednek a szárazságtól Öntözőgazdálkodásunk fejlesztésével fokozzuk mezőgazdasági termelésünk biztonságát ezeken a területeken. Fontos feladatunk termőföldjeink mentesítése a belvizektől. Főleg a múlt évben, de az idén is sok kárt okozott, hogy a lezúduló, hatalmas víztömegek nagy területeken egy-két év fáradságos munkáját és termését is tönkretették. 1960 ig mintegy 1.5 millió kat holdat kívánunk a belvizektől mentesíteni. Az ezzel kapcsolatos kiadásoki a csaknem egymilliárd forintot irányoztnuk •16. Párt- és állami szerveink mozgósítsanak minél nagyobb társadalmi erőt e gél megvalósítására. A tervezett 27 százalékod termésnövelés lényeges feltétele a talaj termőerejének fokozása. Szamításba kell itt vennünk, hogy 6ok gyenge termőképességű homoktalajunk és mintegy egymillió kat. hold szikes talajunk var. Fontos feladatunk ezek termővé tétele. Olyan feladat ez. amelynek a megvalósítása az erők nagyszabású összpontosítását igényeli. A kísérletek azt bizonyítják, hogy e földek két-három év alatt elérhetik jó termőföldjeink hoza mát és a javítási költségek viszonylag rövid idő alatt bő ségesen visszatérülnek. Kutatóink szorgos munkájának eredményeként ma mér megtaláltuk a talajok megjavításának gépi eszközeit is. A leggyorsabb és a legeredményesebb módszernek bizonyul a többi között a savanyú talajok meszezése, s homoktalajaink zöldtrágyázása Meg kell javítani a termelőszovetkezeli szervezés módszereit A tervezett termésnövelés eléréséhez szükséges, hogy a terméshozamok a mezőgazdaság minden szektorában, de mindenekelőtt az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben növekedjenek. A szántóterület 13 százalékát elfoglaló állami gazdaságok általában megszilárdultak és ma már rendelkeznek a terméshozamok állandó növeléséhez szükséges anyagi feltételekkel. 1955. évi termésátlaguk és minden jel szerint ez évi terméseredményeik még inkább bizonyítják ezt. Minden reális lehetőség megvan arra, hogy az országosan előirányzott 27 százalékos termésnövekedésen belül az állami gazdaságok legalább 40 százalékos emelkedést érjenek el. Hasonló a helyzet a korábban megalakult termelőszövetkezeteknél is. Országunkban kereken 3200 régi terme lőszövetkezet van, amelyek már tavaly is minden fő növényféléből többet tudtak termelni kat. holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók. Gazdálkodásuk megszilárdulása, erősödése hazánkban kétségtelenül kedvezőbb feltételek között megy végbe, mint a korábbi időszakban, vagy különösen, mint a kollektivizálás idején a Szovjetunióban végbement. Fejlett szocialista iparunk, sokoldalú szervezési tapasztalataink, a mezőgazdaságban is megszilárdult szocialista szektorunk, valamint a szocialista országok közötti együttműködés nagymértékű kiszélesedése az átszervezésnek olyan feltételei, amelyeit alátámasztják, reálissá teszik a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság rendelkezésére álló gépek felhasználásában, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és fejlesztésében igen nagy szerepük van a gépállomásoknak. A gépállomások munkáját tovább kell javítanunk, növelni kell befolyásukat és felelősségüket a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A gépállomások vezetőit, dolgozóit anyagilag is érdekeltebbé kell tenni a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek és községek terméseredményeinek növelésében. A mezőgazdasági termelés fellendítése azonban megköveteli a termelőszövetkezeti szervezés módszereinek alapvető megjavítását. A legdöntőbb követelmény, hogy a szervezés során az önkéntesség elvének betartásával és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meggyőző bizonyításéval jö| jenek létre életképes nagyüzemi gazdaságok, a régebbi termelőszövetkezetek fejlesztése pedig gazdasági alapjaik megszilárdításával, nagyüzemi szervezetük kiéj.ítésével történjék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében ne kövessünk el az 1953 júniusa előtti hibákat, jobban kell támogatnunk a termelőszövetkezeti csoportokat, az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokat és a dolgozó parasztok különböző termelési társulasait, ame'y utóbbiakat a legcélszerűbb a íöldművesszövetkezetek kereteiben létrehozni. A fokozatosság érvényesítése, különböző termelési társulások, termelőszövetkezeti csoportok fokozottabb támogatása semmiképpen sem jelentheti azonban a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának és fejlesztésének az elhanyagolását. A termelőszövetkezeti út továbbra is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fó útja lesz. A mezőgazdaság szocialista szektora mellett nem szabad elhanyagolnunk az egyéni termelők gazdálkodását sem A tervezet szerint jelentősen növekszik az egyénileg gazdálkodók termelésének fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök, gépek, műtrágya és növényvédőszerek mennyisége, s növekszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltsége is a hozamok (Folytatás a 2. oldalon.) r