Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

-í Szerda, 1956. július 18. 0élm9gy&r9rszíi? Hősi erőfeszítésről tanúskodnak népgazdaságunk sabb emelésének ígéretét is ma­idei, második negyedévi tervje- gában hordozza, lentésének számai. Az ipar 102.6 A negyedévi tervjelentés szazaiékos tervteljesítese, a me- egyúttal az újabb feladatokat is zőgazdasag biztató termeskilóta- jelzi. Mert> amikor Wszú idő sai a munkásosztály, a dolgozo utá„ arró, számolhatunk b parasztsag és az ertelnmég ál- llogy , Szénbányászati Minisz­dozatot, faradsagot nem kimelo t6rium 105 százEdékra teljesítet­munkaja győzelmet hirdeti. te második negvedévi tervét az. A kemeny, hosszú tél nehez- zal is számat kelI vetnünk hogy ségei, a jeges arv.z milliós sőt ugvanakkor kokszbóJ acélönt. milliárdos ertekeket martalékul vényből) autóbuszbóI gőzmoz. ejtő pusztítása, a íöldrengesek donybólj kerékpárból) bajból, okozta károk, a tízezer^ holdakat nitrogén műtrágyából, gyapjú­tönkretevő tavaszi, nyan esoze- szövetbőI> bőrlábbeliből stb. nem sek mind-mind súlyos csapast teljesítették az iparvállalatok a jelentettek és gáncsot vetettek né- termelési tervet. Hasonló pro­pünk jövőt építő törekvéseinek..blémák vannak a minőséget il­A munkasok es a dolgozó p«- lct5cn is Mert amí „ ^ rasztok azonban diadalmaskod- selyem a ]pn és a kenderszö. tak a nehezsegeken; diadalmas- VRt minősége javult, több ter­kodtak az anyaghiany, a válla- mók rainősége, különösen egyes latok közötti nem meglelek építőanyagoké) (mint például az egyultmuicodes es a bürokrácia ,..gc(eU tégláé és mészé) nem volt veszelyes buktatom 1S. Mcgmu- kiclégílő. Az életszínvonal emei­tatták erejüket a lermelekenyseg kedésénck számai mellett ko­jelentos növclcsében es a biztató moly megoldandó gondot takar termesben. Bebizonyítottak, hogy az az adat ;s a tervjeienlésbS1) megbirkóznak az elemek ereje- bogy a höksSdeí férőhelyek vei és legyőzik a bürokrácia s.áma fél -v ahn gM_e[ n-n okozta ahadalyokat is. - , , . .. , , ... A munkások, a parasztok kö- Do,Poz<' népünk a harmadik rös erőfeszítése tovább mélyítet- negyedevben jovább folytat* te a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét is. A munkásosztály nehéz munkája tette lehetővé az idei árleszállí­tást egész népünk — benne a .... ., . ... , dolgozó parasztság - életszínvo- masodl,k Mgyedevbea elert ercd­nalának további emelését. Mél- ^nyeket tartjak a munkasok, a tó kiegészítője volt ennek az a dolgozó parasztok, az ertelm.se­gyümölcsöző erőfeszítés, amit a jlaneI?,. a„ tPrv^esUé„s tervjelentés így említ: „1956 I. P^lemait ,s fakúszó­félévében a parasztság az állat- *>?!* é.s szmlén beadási tervet túlteljesítette". vabb Különösen a mi­Ebből a szövetségestársi hűség- ndsp8et ^ jelentős fel­bői fakadhatott az az eredmé- adat me»>"ónk ép.toanyagipar. nyünk; amit a második ne- uzemelret gyedévben értünk elt -„A ne- A harmadik negyedév! terv gyedév végére általában meg- sikeres teljesítése tovább segfti szűnt a húshiány. A lakosság a az életszínvonal omelkedését, fo­második negyedévben az iizle- kozatosan lehetővé teszi, hogy tekben a tavalyinál közel egy- minél több család bölcsődei harmadával több nyershúst vá- gondja oldódjék meg, minél több sárolt"i család asztalára kerüljön az ed­Csak pár mozzanat mindez diginél is nagyobb darab kenyér új tervjelentésünkből, azonban és a vasárpapok után a Jiétköz­nagyon bíztató jel mindegyik, napokon is hús, s az egyre ja­hiszen népünk hűségét, hősi vuló minőségő termékekből erőfeszítését bizonyítja és szebben, ízlésesebben, olcsóbban egyúttal életszínvonalunk gyor- ruházkodjék egész népünkj hajf, áit&Mfiek kedaz mindiq ja..." Képek az űjszegedi úitörőláborból erőfeszítését, amelynek eredményei ae elmúlt hónapok­ban láthatóan jelentkeztek. Az eddigi eredmények arra bíztat­nak bennünket, hogy nemcsak a üt éve zeng már minden nyá­ron vidáman az úttörő-induló az újszegedi Kossuth Lajos út­törő-táborban, hogy jelét adja úttörőink jókedvének, vidámsá­gának és boldog nyarának. Min­den év júliusának az elején fel­kerül a zászló a villaszerű, nagy sárga épület zászlórúdjára, és csupán augusztus végén veszik le onnét, amikor az iskolakezdés miatt befejeződik a tábor. Kétszáznegyven úttörő él most is itt tábori életet. Lányok és fiúk, aprók és nagyobbacskák, vegyesen. Mindannyian az I. ke­rület iskoláiból valók. Többség­ben olyan tanulók, akiknek az édesanyjuk és édesapjuk is dol­gozik. A táborba-jövetel kiválasztat útjáss történt. A jelentkezés alapján ide inkább azok kerültek, akik ta­nulásukkal, vagy példamutató magatartásukkal ezt kiérdemel­ték. A Városi Tanács oktatási osztálya sokat áldoz a táborra. Az ellátásukhoz körülbelül 50 ezer forint hozzájárulást ad. A fürdési-strandolási költségeket — kb. 7000 forint — hiánytala­nul fedezi. Elég szép összeget juttat kirándulási célokra is. A múlt napokban ugyancsak pár ezer forint értékű konyhafelsze­relést küldött és az új játékbe­szerzés összege is meghaladta a kilenc ezer forintot. Így valóban nem szenved a tábor semmiben sem hiányt. Borsos László tanár elvtárs a tábor parancsnoka. Már több év óta folytatja ezt a nyári „mes­terséget", és dicséretére legyen mondva, munkáját Igen Jól látja el. Tud szervezni és rendet tartani. Ragyogó tiszta az udvar. A te­rebélyes diófa és cseresznyefa alatt, mint egy díszszázad sora­koznak az egyforma nyugágyak. A pancsoló-medencének csillog a vize, és prizmaszerűen törik meg a napsugarakat a zuhanyo­zók vizsugarai. Ízléses „Tábori Híradó" függ a falon, melyen Borka Gizella cikke arról ad számot, hogy mi újság van a nagyvilágban. Az egyszerű be­rendezésű szobákból árad a jól­eső hűvös, az ebédlő-verandán pedig a fehér térítőkön csillog­nak a kancsók és a poharak, amint az ebédhez terítenek. Va­kítóan tűz künn a Tiszára a nap, de itt oly meghitt és barátságos az élet, mintha a csend birodal­mába tévedt volna az ember. A tábor munkaterv alapján dolgozik. Sok-sok minden van ebben a tervben, de mégsem érzi rajta az ember a „kötelező vég­rehajtás" jellegét. Mert, ugyan melyik kis úttörő bánkódik azon, hogy a délelőtti jürdéshez az uszodában „tervezés miatt" van, délután pedig kötelező „szerve­zett" pihenés, majd következik a szakköri foglalkozás. Mert, ki ne dolgozna szívesen a repülömodellező-, ezermester-, biológia-, kézimunka-, vagy ép­pen a színjátszó-szakkörben? A délelőtti futkározás, fürdőzés után jól esik a szakköri munka, Különösen, ha olyan szép fény­képtartól is lehet készíteni, mint amilyet az ezermester-szakkör­ben Bernátsky Feri és Feriter Frici is készített. Szép lehetőség nyílik a sporto­lásra is. Közel vannak a fulbsll­pályák. Lehet kézilabdázni cs röplabdázni. Érdekes a tábori olimpia is, melynek keretében a tábor legjobb magasugrója, fu­tója, stb. címért versenyezhetnek egymással a táborbeliek. Ugyan­így az őrsök és rajok is. Dicsé­rendő, hogy ezt a szervezést a saegedi TSB is támogatja azzal, hogy okleveleket és érme­ket ad a nyerteseknek. Mi újság villamosvasűtéknál? Gondolatok az „Egy pohár víz" körül r 'A szabadtéri játékok felújí­tása előtt a Madách Színház kamaraegyüttesének péntek esti vendégjátéka az űjsze­gedi szabadtéri színpadon igen alkalmas arra. hogy né­hány elvi és gyakorlati szem­pont megvitatásra kerüljön. Seribe vígjátéka tóén szel­lemes és mulatságos —' felújítása mindig' közönség­sikerrel járt —1 a Madách Színház színészei általában jól játszanak, mégis azt kell mondanunk. hogy a darab szabadtéren nem érvényesült úgy és nem aratott olyan osztatlan nagy sikert minha ugyanezt a darabot a színé­szek kamaraszíniházban adták volna elő. A vígjáték kevés szereplője, a cselekmény szá­lainaik többnyire inkább ér­telmi, mint érzelmi síkon való bonyolítása, a nagy szen­vedélyek helyett inkább a finomabb érzésárnyalatok áb­rázolása. mind olyan elem, ami inkább az intimebb ha­tású kamaraszínháznak felel meg. A szabadtéri előadásban más írói. színészi, zenei és képzőművészeti erények ér­vényesülnek. mint a zárt színpadon. A zárt színpadon a dialógusban robog a cselek, mény — és ilyen Seribe da­rabja is — a szabadtéri játék­ban n látható cselekmény szinte felszívja a dialógust. Szabadtéren a színészi játéi!; hangsúlya a diakcióról és a mimikáról a gesztusra tolódik át, a színpad képhatásra tö­rekszik, míg a szabadtéri já­tékban a térhatás érvényesül. Ezek olyan alapelvek, ame­lyek mind írói. mind színészi, díszlettervezői és rendezői vi­szonylatban erősen befolyá­solják a színház alkotóművé­szeinek munkáját. Az „Egy pohár víz" kitűnő kamaradarab, de szabadtéri előadásra nem annyira alkal­mas. mint egy olyan darab, amely nagy tömeghatásokra és * eeeovedélyek erős össze. csapására épül fel. A hatal­mas szabad térben a színpad­tól legtávolabb ülő néző fi­gyelmét csak az ilyen darab tudja végig lekötni. Díszlet­ben a térszerű kiképzés, a plasztikus díszlet az uralkodó a szabadtéren. A királyi kas­tély belső terméhez teljesen stílustalan volt a festett fá­kat ábrázoló kuliszákkal va­ló lezárás. Hogy mennyire a gesztus és a mozgás érvénye­sül elsősorban a szabadtéren, azt mi sem bizonyítja job­ban. mint az a körülmény, Ihogy a darab szellemes for­dulatai és „bemondásai" mel­lett főleg — a darab termé­szetéből kifolyóan csak elvét­ve előforduló — gesztus és színészi mozgás aratott első­sorban sikert A fényküszüb a szabadtéren a zárt színház függönyének a feladatát tölti be. Az új­szegedi szabadtéri színpad íényküszöbje ezt a feladatot nem a legteljesebb mértékben oldja meg. Kétszeresére kel­lene emelni a körték számát és akkor elérhető lesz. hogy a körtéket a szünetben be­kapcsolva, a közönség ne lás­sa a színpadot és annak eset­leges átépítését. A két mikrofon is kevés­nek bizonyult. A szín padtér­nek vannak olyan pontjai, alhol a színész beszédét a (hangerősítő nem tudja kellő­képpen felerősíteni. Az is jó volna, ha a felvo­náskezdést a jelenlegi meg­oldásnál kellemesebb hang­hatással tudnák jelezni. Végezetül: feltétlenül meg kellene valósítani azt. hogv a szabadtéri színpad nézőteréről a nézők ne egy. hanem leg­alább két kapun keresztül tá­v elhassanak. A hatalmas tö­meg egy kapun keresztül csak igen lassan és tolongva tud haladni. Büfét is leg­alább ínég egyet kellene fel­állítani. TTfliin É - 8 .fLQ^ziaCTKÍ - tiCBKttSO! Kezdem azzal, amit min­denki tud: ha mindaz az átok megfogant volna, amit már a szegedi villamosokra szórtai', akkor tízszer annyi fiáker lenne Szegeden, miét amennyi van. De az átkok nem fogantak meg, úgy lát­szik, legalább ugyanannyi dicséret is elhangzott, mert mégis jobb villamoson men­ni, mint gyalog. Villamoson — és autóbuszon, hiszen a városi autóbuszok is a Vil­lamosvasút „fennhatósága" alá tartoznak. A szidalmazó­kat és dicsérőket feltehető­leg egyaránt érdekli az, hogy mi újság a Villamos­vasútnál, mire költik a pénzt, mit terveznek? I rtitoMOrtacsl* ..wésfiénfloTl" feiÜBVBle'B Ezekre a kérdőjelekre Hei­mann Pál, a villamosvasút főmérnöke válaszol. Elsőként azt idézzük fel válaszából, amit a megvalósítottakról mond. Tehát: százezer forin­tos beruházással két vizsgá­lóakna létesül. Ez olyasva­lami, mint az üzemi rendelő: a villamoskocsikat a munka végeztével megnézik és meg­gyógyítják. Még nagyobb be­ruházással, közel milliós költséggel épül a műhely bővített része. A költség egy részét szociális létesítmé­nyekre fordítják, férfi és női öltöző, és mosdó, valamint étkező helyiség épül. Ami az utazóközönséget ennél is jobban érdekelheti: két kor­szerű iker-kocsit kap a vil­lamosvasút Budapestről, ezelí látják majd el az újszegedi forgalmat. Tegyük hozzá — nehogy túlságosan elbízzák magukat az utasok — a két korszerű kocsit két régi ko­csiból újítják fel. Egyik már útban is van, a másik körül­belül egy hónap múlva ér­kezik meg. Jellemzésükre csak annyit, hogy 70—70 ló­erős motorjuk és kényelmes bőrüléseik vannak. Az újsze­gedi villamosjárattal kap­csolatban mejegyzendő, hogy rövidesen sor kerül a Tisza híd vágányainak javításaira is, egyébként pedig a fővo­nalon 600 méter betanal­jas vágánycserét terveznek. Kevés az eseménv - kevés az n'as negyedévben Ismét élüze­mek lehetnek, mert majd az augusztusi ünnepi vásár al­kalmával sok ember ül vil­lamosra. lé úton loMian meav a Nesz A vállalat az autóbusz közlekedés fejlesztése érde­kében — mint mondani szo­kás — „mindent megtesz". Más szóval minden igyeke­zetével azon van, hogy ja­vuljon az autóbusz közleke­dés. De van egy komoly akadályuk: az utak állapo­ta. Azt szeretnék, ha a ta­nács is többet tenne az utak karbantartása érdekében. Nagyon rossz például a Pe­tőfi telepi út is. Jó volna tehát, ha a közeljövőben nemcsak helyi foltozással ja­vítanák az utakat, hanem azokon a nyomvonalakon, ahol autóbusz jár, korszerű, 8—9 tonnás kocsik teherbí­rására alkalmas utakat épí­tenének. Nem közömbös, hogy az új kocsik milyen rúgó, gumi és általános anyagkopással közlekednek és, hogy egy közel 300 ezer forint értékű autóbusz meny­nyivel hamarább megy tőnk­re a rossz utak miatt. Egyébként — immár más­fél hónapja — hat autóbusz járat van Szegeden. A 6-os — az új járat — Mihálytelekre közlekedik. Laliist a busMéndt Is! És még valamit, amitől nem lesz több az autóbusz, de feltehetőleg jobb lesz az autóbusz forgalom. Épül egy vasvázas autóbusz tároló szín, hogy ne a szabad ég alatt kelljen pihentetni és javítani a kocsikat, esőben, hóban, szélben egyaránt. De elég-e ez? Idézzük csak fel a telet: éjjelente az Anna kúti végállomásnál teleltek a buszok berregő motorral — nehogy befagyjanak —, mi­vel nem volt megfelelő, fagy­mentes garázs. Ez most sincs és egyelőre nem is lesz. Pe­dig takarékossági és minden más szempontból szükség volna rá. Lám, lám, hát így va­gyunk — még az autóbuszok­nak is lakásproblémája van Szegeden! Cfetifttf&lilfc. (németh) A rajok, a fiúk és a lányok " a terv szerint — azonos időben* más-más foglalkozást űznek. Ti' zenegy óra felé jár most az ido. Az egyik rajnál Szécsi József tanár elvtárs beszélget a pajtá­sokkal arról, hogy mit jelképez a vörös nyakkendő. A kisebbek­nek Páger Lajos táborvezetöhe­lyeltes mesél. Csupa figyelem és várakozás látszik a pajtások ar« cári és szemén. Érdekes a mese* az „Aranyszőrű bárány" törté* nete. Egy másik csoport játszik. Igen iígalmas a „Fogjátok meg az egeret" játék. Vagy hatan is körülállják a táblát, amelyiken a kis kockákban a játékegerek állnak. Folbcrti Béla a macska* Culor Antal, Balogh Feri, Ko­vács István és Bán Attila az „egértulajdonos". Perdül a hoc. ka. Négy pont. Négyet lép Bán Attila egere. Kevés. A macska „tulajdonos" kockája szerencsé­sebben fordul. Hat Végül is gyöt a macska. Egy egér sem jutott el az éléskamráig. A másik asztalnál sakkoinahi Borbély Ferenc pajtás igen szó­pen játszik. Ha nem vigyáz az ellenfele, bizony egy-kettőre megkapja a mattot. A másik te* remben ping-pong-labda pattog. Az őrsök között folyik a ver­seny. Igen sportszerűen és udva­riasan. ing^jn, i A tábor leghangosabb „vidé­ke" az üdülő előtti rét. A Uh raj első és második csapata tat­szik egymással fulballmérkőzésb* I.őkös Lacit épp kiállította a bí­ró, mert durva volt. Amint mond­ják, Varga Mihály góljával az első csapat pillanatnyilag 1:0 arányban vezet. Valóban csak pillanatnyilag, mert Széesy ta* nár elvtárs — a játékvezető — most 11-est ítélt. Bernátsky Imre pedig olyan „dugót" rúgott be­lőle, hogy a Haladás csapata is megirigyelhetné. így az ered­mény: 1:1. A városi partfürdő felől fel­tűnik a lányok csapata. Jönnek hazafelé. Pár perc múlva mar üti az óra a delet. A kövezetlen úton autó veri a porti jj Boaaák es ebédet a központi konyháról Nemeeb kára odaülnek az asztalhoz a,s éhes gyerekek, hogy délután is* még még megelégedettebben fog* hassanak hozzá kedves tenniva* lójukhoz: a játékhoz. Szép az élet és vidám a nyár a Kossuth úttörőtáborban. J6 úttörőnek, jó fiatalnak lenni! A vállalat ebben az évben még nem tudta elérni az él­üzem szintet. Miért? Nyil­vánvalóan azért, mert kevés volt az utas. És miért uta­zott kevés ember? Bizonyára azért, mert kevesebb ese­mény volt Szegeden, keve­sebb olyan közérdekű ese­mény történt, amely nagy közönséget mozgat meg. De remélik* hogy a harmadik Ezzel a címmel ez év május 27-én cikk jelent meg lapunk­ban arról, hogy hanyagság miatt sok tízezer forintos kár keletkezett a volt Szőregi Petróleumfinomító épületei­ben. A szóbanforgó épülete­ket közel másfél évtizede nem javították. A házak fö­dele részb°n a háború alatt, részben azóta megrongáló­dott, a csapadék befolyt s jó­részt emiatt a szobák meny­nyezete. padlózata mállani, rothadni kezdett. A valami­kor modern, kényelmes össz­komfortos lakásokat többnyi­re lakhatatlanná tette a pusz­tulás. „Azt mondják, a Belügymi­nisztérium emberei, (akik hosszabb ideig használták a házakat) sem óvtálk eléggé az épületeket, ahol laktak, vagy dolgoztak — hangzik a cikk. — A károk helyrehozá­sa legalább 200 ezer forintba kerül... Mindezért elsősor­ban az Aruraiktározási Hiva­tal és az AFORT a felelős. Az utóbbi években ugyanis ezék a szervek voltak a szó­ban forgó épületek tulajdo­nosai". Köztudomású. mennyire égető probléma hazánkban a lakáshiány. Szőregen nyolc 2 szobás, összkomfortos lakás enyhítené gondjainkat Cik­künk megjelenése óta másfél hónappal forgattuk előre a naptár lapjait. Am az épüle­tek további pusztulásának megelőzésére — néhány levél leírásán és iktatásán, vagy jóváhagyásén '--"TA-, semmi «Pusztulás* — Egy cikk nyomában —• intézkedés nem történt. Azóta is befolyik az eső. rothad a Parkett és hull a vakolat. Tudomására hoztuk a kár anyagi terheit viselő dolgozó népinek, hogy a szóbanforgó épületeket az ÁFORT Szó reg község rendelkezésére bocsá­totta. telékkönyvileg átadta. Az átadás megtörtént 1956 február 7-én. A pusztulást a szőregi tanács sem állította meg. (Az ÁRHIV nem is rea­gált az újságcikkre.) Mint az ÁFORT igazgatója, valamint a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Kereskedelmi Igazgatóságá­nak főosztályvezetőié közölte: „Folyó év II. hó 7-én meg­állapodás történt a (szőregi Szerk.) tanáccsal, mely szerint az AFORT a tetőszigetelési munkálatok felújítási keret­ben történő finanszírozását (magyarul: a tetőjavítás költ­ségének kifizetését) vállalja. A munkák elvégzéséhez szük­séges 'kapacitást (kőművese­ket) pedia a tanács biztosítja. Az AFORT február 13-án a szükség-s bitument már le is száUította Szőregre és a II. hó 7-t jegyzőkönyvet (átadási jegyzőköny. Szerk.) a VEM Kereskedelmi Igazgatósága f. évi március 2-i levelében zá­radékolta. mely szerint teljes joghatályúim vált az a kötele­zettség. hogy a munkálatok elvégzéséhez szükséges finan­szírozásról az ÁFORT gon­doskodjék." Pénz tehát rendelkezésére áll március 2-a óta a szőregi tanácsnak a tetőjavításhoz, ami a-beázást megszüntetné és a szobák falainak, padló­zatainak kiszáradását lehető­vé tenné. Miért nem gátol­ták hét meg máig sem a pusz­tulást? — Azért — mondja Bérezi elvtárs, a szőregi tanács meg­bízottja —. mert nincsen ki­vitelező vállalat. A nrnnkát sem a szegedi építő vállala­tok. sem a szőregi kisipari szövetkezet dolgozói nem vállalták el. — És a végrehajtó bizott­ság tett valamit, hogy lega­lább a víz befolyása mielöbo megszűnjék? — A v. b. minden héten foglalkozik a finomító épüle­teivel. Ez nekünk fájó pon­tunk .:: — Magénkisioaros nincs a községben? — De van. Vannak. Mi azonban erre nem gondoltunk még, tekintve, hogy állami vállalat maszekkel nem dol­goztathat. Bérezi elvtársnak és az újságírónak e rövid párbeszé­de alapján nehezen hihető, hogy a szőregi tanácsnak nem lett volna módja — akár a szegedi járási, vagy a megvei tanács segítségével — lega­lább a nagyértékű épületes további beázását megállítani. Ezt az is bizonyítja hogy a szőregi tanács július 12-én közölte; talált a községben szakembereket, akik meg-ja­vítják a petróleumfinomító lakóépületeinek tetőzetét* Nem találhatták volna meg estleg már előbb ezeket a szakembereket? ^Z^JTVAK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom