Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 166. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. Július 15. "**V Mai számunkbél: Szombaton délelőtt felavatták a Keleti Főcsatornát (2. oldal) Banditatámadás a Budapest—Szombathelyi utasszállító repülőgépen (3. oldal! rr Őszintén és bátran 1 Néhány napja a Széchenyi téri sétányon hallottam az alábbi biztató szavakat: ••Eredj csak el a «DéLmagyarország« szerkesztőségébe, ott legalább intézkednek és megírják az újságba*. Mint újságírót, örömmel tölt el ez a néhány szó, amelyből kitűnik a növekvő bizalom a lap iránt, az a bizalom, amely nemcsak az előfizetők, a szerkesztőségbe érkezett levelek számának növekedésében nyilvánul meg. Látni ebből a nagyobb bizalmat, a kommunista újság, a pártlap, ezen keresztül a párt Iránt. Növekszik ez a bizalom, bár a szerkesztőség, a >• Délmagyarország* még most sem t.ud minden igényt kielégíteni, minden problémát megoldani, vagy olyan segítséget nyújtani, amely elősegíti a panaszos ügyének végleges rendezését. Többször hibát vétenek a szerkesztőség munkatársai is írásaikban, vagy egyes panaszok kivizsgálásánál. A Szegedi Cipőgyár vezetői »Sok kicsi sokra megy*, a Pamutszövőipari Vállalat kiskundorozsmai telepének vezetői: ~Ahol ••nem lehet újítani«, Csábrági László szakaszvezető ••Megtagadhatja-e a nyolc M.gyerek édesapját?« című cikkünk hibáit bírálták jogosan. Ezek mellett azonban az elismerő szavakból látjuk, mennyire helyeslik olvasóink, ha egy-egy ügyben határozottan fellép a szerkesztőség nemritkán állami, vagy egyéb szervekkel szemben a dolgozók jogos panasza elintézéséért. Miért ostromolják a dolgozók egyre többen leveleikkel és panaszaikkal a szerkesztőséget? Elsősorban a XX. kongresszus hatásaként. Az olvasók látják, s tapasztalják, hogy bátrabban írhatnak, vitatkozhatnak, őszintén megmondhatják, ami a szívükön fekszik. Látják, hogy a párt támogatja az igazmondást, az őszinteséget, mindazt, ami a munkásosztály, a parasztság érdekeinek, céljainak megfelelő. Helyesen teszik dolgozóink, ha jószándékúan rámutatnak egyes szervek, vagy vezetők, vagy azok munkatársai tevékenységének hiányosságaira, mert ezzel segítenek a hibák megszüntetésében. Segítenek megakadályozni, hogy a kicsiny hibákból súlyosabb következményekkel járó bajok keletkezzenek Egyre többen ismerik fel, hogy a társadalomnak ártunk, ha elhallgatjuk azokat a hibákat, amelyéket látunk. Ez a felismerés egyik indító oka annak, hogy többen keresiik fel a szerkesztőséget leveleikkel. A másik, és ez szomorú valóság, azért fordulnak többen a szerkesztőséghez, mert egyes hivatalokban, vállalatoknál bürokratikusán, közömbösen intézik ügyes-bajos dolgaikat. Ilyenkor születik az elhatározás; a segítő tanács, hogy .. .eredj csak el a Délmagyarország szerkesztőségébe, ott majd intézkednek.. .* Sajnos, arra is van példa, hogy a tanács egyes osztályvezetői, ahelyett, hogy maguk tennének meg mindent, azt mondják ügyfelüknek, menjen, próbálja meg a Délmagyarországnál, hátha el tudják intézni. Mit gondol az a dolgozó, akinek ügyét ilyen könnyen terelik el maguktól felelős emberek? Gondolhatják, hogy nem akarják elintézni ügyes-bajos dolgaikat, s akkor is ez a látszat, ha rajtuk kívül álló okokból, az a sokat emlegetett -felsőbb szerv* miatt, helyesebben a bürokrácia miatt, nem tudnak intézkedni. Akkor is ilyen gondolatai támadhatnak a panaszosnak, ha nem kap részletes, mindenre kiterjedő felvilágosítást. De ne kalandozzunk más területre, maradjunk saját házunk táján. A szerkesztőségbe érkezett levelek, panaszok csak egy hányadát teszik ki a több száz levélnek, amit munkások, parasztok, értelmiségiek írnak. Jórészük csak alkalomadtán keresi fel lapunkat problémáival, többen vannak azonban olyanok, akik rendszeresen, mint a szerkesztőség külső munkatársai írják meg mindazt, amit tapasztalnak. Sokan vannak, akik ha üzemükben, termelőszövetkezetükben sikereket érnek el munkatársaik. szükségét érzik annak, hogy megírják néhány egyszerű, keresetlen szóval mindezt a szerkesztőségnek. Nem nagy jelentőségű, országos kérdésekről számolnak be a lapnak, de szívügyüknek érzik, hogy a maguk, üzemük apróbb kis eredményeit is közöljék. Ilyen levelezőink közé tartozik Pálfi Lajos a Vasöntödéből, Kovács Mihály a 2. Postától és sokan mások. Közülük kerülnek ki többen azok is, akiknek szemmel láthatóan rosszulesik, ha hibát látnak és a hiányosságokat kénytelenek megírni. De megírják, hogy az elvtársi bírlat segítségével megszüntethessék ezeket a hiányosságokat. Igaz, hosszú időn keresztül és sajnos még ma is nemritkán még úgy hangzik el a hibák felvetése a dicsérő szavak mellett, hogy -vannak még hibák is«. Ritkán szánták rá magukat levelezőink, hogy konkrétan meg is írják, mik ezek a hibák, kik ezekért a felelősek. Ritkán írták meg, mert bizony az általános megjegyzésekért is finoman és néha nem is olyan finoman értésére adták a levél írójának: -Nem kellett volna mindjárt a Délmagyarországhoz szaladni*. Ilyen panasszal fordult hozzánk Misán György levelezőnk is. De ma már levélíróink szabadabban, mögöttük érezve a pártot, bírálhatnák. Sajnos, még mindig nem elég bátran, de írnak, egyre többen emelik fel szavukat a hibák láttán. Azt mondjuk, egyre szabadabban és őszintén írják meg problémáikat, panaszaikat a dolgozók. De míg szaporodnak a bíráló levelek a szerkesztőségben, addig sokasodnák a névtelen levelek is. Legtöbb esetben hasznos dolgokat vetnek fel, mégsem írják alá nevüket. A Közlekedési Vállalatra panaszkodnak egy levélben, -tápéi dolgozók aláírással*. Jogos kérést vetnek fel levelükben. Vagy egy másik levélíró, aki méltatlankodik, hogy panaszára nem adtak kielégítő választ. Azt panaszolta — mint sokan mások már előtte —, hogy figyelmetlenek a vezetők, a jegykezelők, hamarabb indítják el a villamost, mielőtt az utasok felszállnának. Erre kitérő választ adtak a villamosvasúttól, s leírják; -...sok esetben előfordul, hogy az utazó-közönség nom a megállóhelynél várja az érkező kocsit, s a vezető a megállónál nem látja az utast, elindítja a kocsit. ..* Arra kérik a panaszost, hogy az utazó-közönség körében tudatosítsa, hogy a megállóhelynél várakozzanak az érkező kocsira, s akkor hasonló kellemetlenségek nem fordulnak elő. Kérik, hogy a választ szíveskedjen tudomásul venni. Jogosan méltatlankodik-e a levél írója az ilyen válasz miatt? Igen, jogosan. Mitől félt mégis, miért nem merte aláírni? A Vízügyi Igazgatóság alkalmazottainak helytelen magatartásáról, visszaéléseiről írnak Algyőről, két levelet is. írják, hogy a dolgozó parasztok közül többet kihallgattak, de meg a szerkesztőséggel közölnek néhány ténybeli adatot. Panaszkodnak, de nem írják alá nevüket, csak anynyit, -algyői munkások*. Másik levélírónk arról ír, hogy a kereskedelmi felügyelőségnek volna mit csinálni, de senki nem tudja, hogy mit csinál. Szeretné, ha ellenőrző mérlegek lennének a boltoíkban egyes helyeken. Vagy ha figyelemmel kísérnék, hogy a volt Sándor-söröző lángos-sütője milyen -bűvész*, hogy még a papírnál is vékonyabb lángost tud sütni. S felveti, hogy egy állami vállalatnak -nem illik« 300 százalékot keresni egy lángoson. Vagy hogy a jeget, mint írja, 100 százalékos felárral viszik a kapuig. Vagy ki ellenőrzi a magánétkezdéket. ahol nincs árlap, ahol a menynyiséggel is, minőséggel is sok baj van. S azt írja, koppantsanak a fejükre az elvtársak az ilyeneknek, s mint közli, legalább harminc tételt tudna ilyet felsorolni. S azt írja, ha ezeket túlzásnak találná a szerkesztőség, bármikor meg is győződhet e tények valóságáról. Mi nem túlzásnak, hanem jogos kritikának tartjuk, aimit mindenkor bárki megírhat és felvethet, ehhez joga van és az illetékeseknek sürgősen intézkedni kell: Igaz és jogos bírálatokat vetnek fel a levél írói, a -G. J. és társai*. A név és cím itt is elmaradt. A szegedi játszóterek hiányos felszereléséről ír jogos bírálatot -egy kétgyermekes anya* aláírással egyik olvasónk, egy másik viszont -éber megfigyelő* aláírással közli, hogyan élnek vissza egyesek a rendelkezésükre bocsátott gépkocsival. A Belsped dolgozói a XX. kongresszusra hivatkozva vetik fel, hogyan basáskodik egy vezető a Belspednél. S panaszukra kérnek orvoslást. Csak annyit írnak a levél alá, hogy -a Belsped vállalat dolgozói*. Az Arany János utca 2. szám alatti ház lakói közül veti fel valaki levelében, hogy azt ígérték tavaly, hogy nem tudják a földszintre is beszereltetni a gázt, mert nincs rá keret. De majd az első negyedévben megcsinálják. S felteszik a kérdést — mivel az első negyedév elmúlott —, 1956-ra, vagy 1957-re gondolták az illetékesek? A levél írója úgy írta alá, hogy -a földszinti lakók*. A KIK alkalmazottaira panaszkodik egy levélírónk, a házmesterre és a lakatosra, aki tűzhelyét javította nála. ö sem jelöli meg magát, hogy tudnánk intézkedni, jogos panaszát orvosolni. Miért nem írják alá leveleiket még mindig sokan? Azért, mert még mindig nem oldódott fel az a nyomasztó légkör, amelyben előbb, vagy utóbb pórul jár a bíráló. Nem oldódott fel még az a légkör, amikor a bírálónak kisebb-nagyobb nyomatékkal azt tanácsolták, hogy -ne teregessék ki a szennyest*, vagy úgy válaszoltak nekik: -... állna csak maga az én helyemen, majd meglátnánk, mit tud*. Vagy mikor nem volt ritka az olyan ravasz kérdés, amely szintén a hallgatásra igyekezett rábimi a bírálót, amely így hangzott: -És mit tett maga annafc érdekében, hogy a helyzet jaII Néphüzlársaság Eínü'ii Tanácsának ülése Az Elnöki Tanács határozatot hozott, amelyben érvényteleníti azokat a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatokat, amelyeket a faji és politikai megkülönböztetés Jegyében az 1939. évi XIII. törvény alapján hoztak. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről. A törvényerejű rendelet egyes vagyon elleni bűncselekményeket, amelyeknek értékhatára nem haladja meg a 200 forintot, valamint más kisebb jelentőségű ügyeket — az eddigi jogszabályoktól eltérően — szabálysértéssé minősíti. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1956. július 30-án, hétfőn délelőtt II órára összehívja. A röszkeí Lenin Tsz-ből ís megérkezett az első gabonaszállíímány Bensőséges ünnepség színhelye volt szombaton délelőtt a röszkei terményraklár épülete. A röszkei Lenin Termelőszövetkezet tagjai hozták zászlódíszbe öltöztetett, vontatón az első idei búzájukat, az új kenyérnek valót, hogy átadják az államnak. A gabonaszállító vontatót a termelőszövetkezet tagjai közül többen elkísérték. A kísérőknek ] szép kis ünnepségben volt ré! szűk. Szűcs András elvtárs, a j községi tanács végrehajtó bi" zottságának elnöke köszöntötte őket. A helyi tanács nevéFonfos tudnivalók az őszi gabona ve ésről Az idevonatkozó felsőbb. rendelkezések alapján a Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya közli a dolgozó parasztokkal, hogy az idei őszi gabona vetési tervek elkészítésekor senkinek sem kell bejönni a vetésterületek meghatározása végett. Minden dolgozó parasztnak anynyi kenyérgabonát kell vetni, amennyit a múlt esztendei vetéstervekben meghatároztak. Azoknak a gazdáknak, akiknek időközben megváltozott a földterületük nagysága a birtokukban beállt változásokat az illetékes kerületi tanácsoknál viszont már most, még a cséplés megkezdése elölt be kell jelenteni. Szükséges ez azért, hogy a jövő esztendőre szóló gabona és egyéb beadási kötelezettséget a begyűjtési hivatal a reális helyzetnek megfelelően tudja megállapítani. — Megkezdte a mélyszántást a Deszki Gépállomás hat traktora a helybeli Kossuth Termelőszövetkezet egyik, körülbelül 50 holdas tábláján. — Az ének- és zenekarvezetők július 21 és 22-én vizsgáznak a Szegedi Zeneművészeti Szakiskolában. A vizsgáztatás kiterjed Csongrád megye valamennyi ének- és zenekarvezetőjére. — A könyvsorjegyeket augusztus 15-ig lehet beváltani a Könyvterjesztő Vállalat Lenin utcai 205-ös számú könyvesboltjában. ben köszönetet mondott a Lenin Termelőszövetkezet derék tagjainak, akik úgy cselekedtek. amint Ígérték; a szérűből egyenest a begyűjtőhelyre szállították az államnak iáró gabonát. A község kommunistái nevében Kalmár István elvtárs, párttitkár mondott köszönetet a Lenin Termelőszövetkezet tagjainak. Tanács Vince elvtárs a tsz elnöke válaszolt az üdvözlő szavakra. A többi között azt mondta: fogyasszák majd ebből az új búzából készült kenyeret olyan jó egészséggel üzemi dolgozóink, mint amilyen jó szívvél adták a tsz tagjai. Jól halad a cséplés a szegedi Dózsa Tsz szerűiében Mint a Délmagyarország szombati száma közölte a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet szérűskertjében pénteken reggel megkezdődölt a cséplés. A cséplőbrigád szorgalmas tagjai már az első napon messzi túlteljesítették a normát. Az előírt 75 mázsa gabona helyett estig mintegy 110 mázsát tettek zsákokba. A cséplésscl egyidőben jól halad a Dózsa Tsz gazdaságában a larlóliántás is. összesen 69 katasztrális holdon, mint a Tsz mezőgazdásza jelentette, szombaton este véget ért a tarlóhántá* munkája is. Pontonhíd épül a Tiszán A tápéi dolgozó parasztoknak különösen, akiknek a tápéi réten van a földjük — nagyon régi kívánságuk volt, hogy kapjanak egy pontonhidat, melyen keresztül gyorsan kijutnak földjeikre. Kifelé menet és hazafelé jövet ne kelljen nekik gyakran 3—4 óra hosszát is várni a kompra. A tápéi gazdák régi kércse most teljesül. Hétfőn megkezdődik az új pontonhíd építése, illetve összeállítása. A hídhoz szükséges alkatrészek szállítása már korábban megkezdődött. A hídon egyirányú közlekedés lesz majd. Ez azonban nem akadályozza a forgalom gyors lebonyolítását. Gyors ütemben folytatódik az ifjúsági üdülő- és vízi-sporttelep építés* A Városi Tanács VKG osztályán szombaton megbeszélést tartottak a szegcdi ifjúsági üdülő- és vízi-sporttelep építésének ügyében. A műszaki szakembereken kívül részt vett a megbeszélésen Eperjesi Júlia elvtársnő, a városi párt-végrehajtóbizottság osztályvezetője, Ivuszin Miklós elvtárs, a városi DISZ-bizottság titkára, Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács v. b. elnökhelyettese és Bárdos Miklós elvtárs, a Városi Tanács v. b. VKG osztályának vezetője. Az értekezleten a következőket állapították meg: Miután a szegedi honvédségi alakulatok ígéretük ellenére — az árvíz sújtotta vidéken való távollétük miatt — nem végezték el a próbacölöpök leverését, ezért külön vállalatot kellett keresrii e sürgős munkálatok végrehajtására. A Vízmű Építő Vállalat a napokban az üdülő területén leverte a próbacülöpöket. é» az egész építkezés alapjaihoz szükséges cölöpök leverését elvállalta. Hétfőn kerül sor a munkahely átadásra a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak; ugyanakkor a próbaterhelés adatait, a terveket átadja a Tervező Iroda, hogy a munkálatokat mihamarabb megkezdhessék. A városi DISZ-bizottság a földegyengetés, cserjeirtás társadalmi munkáját már a napokban megszervezi. Tehát a szegedi fiatalok a Haladás-pályával szemben létesítendő üdülő- és vízi-sporttelepének építkezései most már gyors ütemben folytatódnak; Megjutalmazzák a legjobb ifjúsági cséplőbrigádokat A DISZ Központi Vezetősége, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és a MEDOSZ országos elnöksége az idén is megjutalmazza a cséplési verseny legjobbjait. Az állami gazdaságok legjobb ifjúsági cséplőbrigádja 15 000 forint értékű jutalomban részesül. A második—ötödik helyezett ifjúsági brigád 10.000—10.000 forint értékű jutalmat kap. A gépállomások legjobb ifjúsági cséplőbrigádjai ugyancsak 15.000 forint, a második —ötödik helyezett 10.000— 10.000 forint értékű tárgyjutalmat kap. A jutalmak között karórák, fényképezőgépek, rádiók, hangszerek stb. szerepelnek. vuljom?* Nem oldódott fel az a légkör, amikor mindenféle kifogásokat emeltek a bírálókkal szemben, belekapaszkodva, ha abból valami nélkülözte a tárgyilagosságot, s miinden eszközzel be akarták bizonyítani, hogy a bírálónak nincs igaza. Igen könynyen rásütötték a bírálóra, hogy terjeszti a pletykát, felforgató munkát végez, zülleszti a kollektívát. Ha pedig nem szóltak, akkor rövidesen közölték a dolgozóval, hogy átszervezés miatt más munkakörben kell dolgoznia, s nemritkán 3—100 forinttal kevesebbet keresett új beosztásában. A jövőben bátrabban kell fellépni a kritika elfojtói ellen, mert még mindig nem kapituláltak. Nem térhetünk napirendre az ilyen jelenségek láttán. Minden egyes pártszerv kötelessége, hogy alaposan vizsgálja meg az ilyen típusú ügyeket és vonja felelősségre a kritika elfojtóit. Tovább kell fejlesztenünk a bátor bírálatot, A kritika fejlesztésének egyik biztos záloga az, ha a gyakorlatban megvalósítjuk a bírálók észrevételeit. Segítsenek az eddigieknél még jobban feltárni a hiányosságokat olvasóink, levelezőnk, segítsenek leleplezni azokat, akik a kritikát elfojtják. írják meg problémáikat őszintén és bátran, írják meg mindazt, ami személy szerint foglalkoztatja őket és munkatársaikat. Számoljanak be eredményeikről, de ne hallgassák el és személyre való tekintet nélkül vessék fel a hiányosságokat. Ettől ls függ, hogy lapunk, a Délmagyarország milyen mértékben segíti olvasóit mindennapi munkájukban és helyes tájékozódásukban. Az olvasók írásaival javíthatjuk lapunk munkáját, hogy az eddiginél jobban, sokoldalúbban, helyesebben tükrözze és vesse fel a szocialista építés és dolgozóink legégetőbb problémáit. <-y -1)