Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-12 / 163. szám

WfLÁG proletárjai EGYESÜLJETEK' DELMAGYARORSZAG •HMHIiHI^HHHHMXMHSMHMBnMHSSnH^BMBMHBH SZEGED VAROS £S A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA . XII. évfolyam, 163. szám Ara: 50 fiUér Csütörtök, 1956. július 12. r Mai némánkból: Megnyílt a Szovjetunió Legfelső 5. ülésszaka (2. <*M* Jó úton a konzervgyári pártszervezet vezetősége (3, oldal) i . i. . ,—i u._.i .. , . . . . „ a >'4«t Alapos készletrendezést Minden üzemben vannak olyan anyagok és fél­kész áruk, gépalkatrészek, csavarok és villamossági cikkek, amelyekre ott ninosen szükség. Ma már telje­sen mindegy, hogy miképpen maradtak ezek az üzem és a raktáros terhére a vállalatoknál, hogy mióta he­vernek ott, a termelésből és az anyagellátásból kikap­csolva. A lényeges kérdés az: hogyan lehetne ezeket hasznosítani népgazdaságunkban? Erre a kérdésre kerestek és találtak feleletet az országban az anyagellátás szakemberei, s napjainkban már az egész népgazdaságban folyik az ilyen elfekvő készletek felkutatása, kicserélése és értékesítése. A dolog sokkal nagyobb jelentőségű mint első hallásra gondolnánk, mert ha számba vesszük, hogy országunk ezer és ezer üzemében kisebb-nagyobb értékek pihen­nek kihasználatlanul, rá kell jöjjünk, hogy az ilyen készletek felderítése és célszerű felhasználása máso­dik ötéves tervünk sikeres megvalósítása szempontjá­ból óriási jelentőségű. Egyes üzemekben akadozik a termelés, mert bizonyos anyagokhoz nehezen tudnak hozzáférni, ugyanakkor más üzemekben tömegesen fekszenek kihasználatlanul az olyan cikkek, amelyek­re több helyen szükség volna. Néhány vendéglátó vál­lalatnál például igen jelentős mennyiségű speciális villamossági cikk halmozódott fel — a villamosítással foglalkozó vállalatoknak pedig állandó gondot okoz azok beszerzése. De nincsen olyan anyagféleség, ami­ből valahol ne lenne több a szükségletnél, s ezzel pár­huzamosan az a többlet ne jelentkezne hiányként va­lahol. Alapos körültekintéssel ez a kettős teher meg­szüntethető. Hg minden üzem igazgatója, raktárosa, anyagbeszerzője és műszaki vezetői lelkiismeretesen felülvizsgálják a raktárakat, ezt a kétoldali szorongatást meg lehet szüntetni: a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva segíteni lehet azokon az üzemeken, ame­lyek anyaghiányban szenvednek — és segíteni lehet a saját üzemünkön is azzal, hogy ezektől a felesleges készletektől megszabadulnak és így komoly pénzösz­szegeket szabadítanak fel. Szegeden és az egész megyében megindult a mun­ka — az üzemek raktáraiban hamarosan megkezdődik a felderítés. A legfőbb követelmény az, hogy az üze­mekben a feladat érdekében szervezett munkabizott­ságok legyenek tárgyilagosak — ne azon a nyomon induljanak el, hogy ez, vagy az az anyag még kellhet, mondjuk egy év múlva, hanem reálisan állapítsák meg a szükségleteket, — és saját, valamint népgazda­sági érdekből adják át a felesleges készleteket «z át­vételre illetékes Műszaki Bizományi Vállalatnak, így sikerül majd elérni azt, hogy az elfekvő értékek ne ezer és ezer helyen heverjenek felmérhetetlenül, hanem egy helyen legyenek számon tartva és innen megtörténhessék az igények szerinti központi el­osztás. Ezzel a feladattal párhuzamosan a műszaki veze­tők és egyéb illetékesek vizsgálják felül a megrende­léseket is, nehogy ugyanakkor, amikor a felhasználat­lan készletek ellen küzdenek, újabb ilyen készletek születése mellett bábáskodjanak. Egyes megrendelése­ket bizonyosan csökkenteni, vagy egyenesen törölni kell, ha célszerűen akarunk gazdálkodni és meg akar­juk akadályozni azt, hogy továbbra is felhasználatlan készletek heverjenek a raktárakban. Bizonyos anyagokat üzembiztonsági célból tovább­ra is raktározni kell, ez természetes, de az ilyen kész­letek felhasználására az eddig megállapított normák helyett lényegesen kényelmesebb normák engedélye­zését kell kérni. Nagyon lényeges az elfekvő anyagokat nyilván­tartó kartonok műszakilag pontos kitöltése, mert min­tadarabokat nem kell csatolni a kartonokhoz — és a felesleges készletek csak akkor találnak gazdára, ha azok pontos műszaki leírását adják a vállalatok. És a Szegeden megrendezendő készletrendezési nap is csak akkor lesz sikeres, ha azoknak az anyagoknak, gépek­nek és egyéb eszközöknek a pontos műszaki leírását is megkapják az üzemek képviselői, amelyeket sú­lyuk, vagy természetük miatt nem lehet a helyszínre vinni. Ennek a készletrendezési napnak a városi és megyei üzemek szempontjából igen komoly eredmé­nyekre kell vezetnie, hiszen a készletek kicserélésére reális alap van — és elsősorban a textilüzemek segít­hetik ki egymást eredményesen. De ki kell segíteni a kisipari termelőszövetkezeteket és a magán-kisiparo­sokat is, ugyanis lehetőség van arra, hogy a nekik szükséges anyagokat itt helyben megvásárolhassák. Javasolnánk még azt is, hogy a készletrendezés előkészítését szolgáló szegedi „készletrendezési an­kétra" gyűjtsék össze javaslataikat az üzemek szak­emberei és tapasztalataikat, módszerbeli megfigyelé­seiket állítsák az ügy szolgálatába. Szakítani kell minden alaptalan óvatossággal, hozzáférhetővé kell tenni a kihasználatlan készleteket, selejteztetni kell az üzemnek terhet jelentő használhatat­lan anyagokat és a vállalati érdekeket egyeztetni kell a magasabb népgazdasági érdekekkel. Nem forintok­ról — súlyos ezrekről, százezrekről van van szó. Sen­kinek sem lehet közömbös, hogy ilyen értékek egyes vállalatok és az egész népgazdaság terhére holtan heverjenek. Népgazdaságunk minden feladata és célkitűzése követeli az alapos készletrendezést, — azt, hogy he­lyesen és célszerűen tudjunk gazdálkodni mindazzal, amink van. Az felső gabonáf az országnak A Táncsics Tsz elsőnek teljesítette beadását Szerdán délután 4 óra felé már elég szépszámú közön­ség gyülekezett össze a Pe­tőfi sugárút végén levő Ti­sza-malom előtt. Az összejöt­teket egy dolog foglalkoztat­ta: a Táncsics Termelőszö­vetkezet teljesíti-e elsőnek a beadást, vagy amint a ma­lomban mondták: a termelő­szövetkezetből hozzák be as első n) búsát. A nagy várakozás közepette megjelent egy hírnök is, hogy tolmácsolja a tsz vezetőinek üzenetét, hogy „rövidesen indulunk, már a harmadik kocsit rakjuk". Aztán egy­egy motoros is türelmetlenül elrobogott a Ságvári telep felé. hogy „elébe vágjon az ese­ményeknek", pontosabban a három friss búzát szállító kocsinak. Végül megérkezett a leghitelesebb hírnök is: Kószó elvtárs, a Táncsics Tsz brigádvezetője személyében és utána hamarosan begör­dült már a három kocsi. Közben persze a malom­nál sem voltak restebbek az embereik, előkészületet tet­tek, hogy fogadhassák az el­ső beszolgáltatókat. Az átve­vő raktár ajtaja köré zászló­kat illesztettek, hogy ünnepé­lyesebb külsőt adjanak a je­lenetnek. De végre a malom­hoz gördült a három kocsi, az első mindjárt odaállt a raktárajtó elé és barátságos kézfogások után kezdetét rétté az új. . gabona átadása. Gyorsan feladogattak 6 zsák búzát a mázsára, hogy lemérjék őket. Közben Csúcs elvtárstól, a tsz elnökétől megtudtuk, hogy az első szál­lítmányban — a három sze­kéren — mintegy 70 zsák bú­zát hoztak a kombájntól. Alig hogy megtörtént a mér­legelés, az összegyűlt embe­rek — a malom, a szövetke­zet, a pártbizottság, a tanács és a begyűjtési hivatal dol­gozói — legalább olyan iz­galommal bontották fel a zsákokat, mint a gyerekek a legkedvesebb ajándékot. Igaz is, az új gabona, a jó termés, a legkedvesebb ajándék egész népünk számára. A zsákok szájából a tenyerekbe kerül­tek a magok, egyik tenyér­ből a másikba szitálták őket, elismerően bólogatva a szép termésnek. Közben már a te­nyerekből egy-egy szem a fo­gak közé kerül, hogy még ala­posabban meg lehessen ítél­ni. Az ítélet elismerő volt. Miközben a malomnál az átadás történt, sebesen ki­motoroztunk a szövetkezet búzaföldjére a Terehalom­hoz, ahol a kombájn már a „végit" vágta. Kint találkoztunk a tsz agronó­musával is, aki elmondotta, hogy a kombájn kicsit nehe­zen halad a búzában, mert az nagyon sűrű. —< Különben az eddigi be­takarítás eredményeképpen holdankint 15 és félmázsás termést számíthatunk... Elég szép tehát a termés, és a kombájn is elég szépen végzi a munkáját, kiszóródott szemeket nemigen látunk a tarlón. Ügy igyekeznek — hiszen már nem sok van hát­ra —, hogy az aratást még ezen napon, tehát szerdán, de legkésőbb csütörtökön reggel 9—10 órára befejezzék a kombájnnal. És ez bizonyá­ra így is lesz. Űj gépkocsikkal javítják a vidéki taxiközlekedést Az autóközlekedési főigazgatói ság tervében az idén 130 újsz« mélygépkocsi üzembeállítása szerepel. Ezek nagy részét vk déki taxiállomány felfrissítésére, a régi, selejtes Opel, Omnia, Fiat: kocsik pótlására használják fel; A vidéki autóközlekedési váll lalatok rövidesen több M az NDK-ban gyártott Wahrburgi típusú gépkocsit kapnak. A jól­bevált német kocsik jelentősen javítják majd a vidéki taxiközi 1 lekedést. A Minisztertanács ülése Á Minisztertanács keddi ülésén a tanácsi és a mező­gazdasági tervezés egyszerű­sítéséről tárgyalt. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a tanácsi tervek ki­dolgozásában és végrehajtá­sában csak korlátozott mér­tékben érvényesült a taná­csok kezdeményező szerepe, a tervek kevéssé épültek a helyi szükségletekre és adottságok­ra. Ezért a Minisztertanács határozatában jelentősen nö­velte a tanácsok és a tanácsi végrehajtó bizottságok hatás­körét a tervezési és a gazdál­kodási kérdésekben. Mér az 1957. évi tervjavaslat kidol­gozásához a tanácsok részére központilag csak a legfonto­sabb tervfeladatokat hagyják jóvá. A tervjavaslatot a ta­nácsi gazdaság minden ága­zatára és minden tervfejeze­tére — az alsóbbfokú taná­csok javaslatainak figyelem­be vételével — a megyei-, a fővárosi- és a megyei iogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai készítik éL A ta­nács által kidolgozott tervja­vaslatot a végrehajtó bizott­ság közvetlenül a Miniszter­tanácshoz nyújtja be. A ta­nácsok tervezési jogának ki­szélesítésével azonban nem Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Zs. Szamba elvtársnak, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja . elnök­sége elnökének, J. Cedenbal elvtársnak, . , a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, D. Damba elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, ULAN-BATOR I A Mongol Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, a népi forradalom 35. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a baráti mongol népnek, a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának, a Mongol Népköztársaság kormányának, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és személy szerint önöknek, kedves elvtársak. A magyar nép nagyra értékeli azokat a kimagasló ered­ményeket, amelyeket az elmúlt 35 esztendő alatt a mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a szocia­lizmus építésében, a dolgozók anyagi és kulturális jólété­nek emelésében elért. Szívből kívánjuk a testvéri mongol népnek, hogy a szocializmust építő népek nagy családjában, vállvetve vala­mennyi békeszerető néppel, további ragyogó sikereket érjen el hazája felvirágoztatásáért, a népek békéjéért folytatott következetes harcában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke RÁKOSI MATYAS, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára csökken a minisztériumok fe­lelőssége: az egyes tanácsi szakigazgatási szervek terve­zési munkájának irányításá­ért és ellenőrzéséért továbbra is felelősek az illetékes mi­niszterek. A tanácsi tervező munka megfelelő színvonalá­nak biztosítása végett a Mi­nisztertanács szükségesnek tartja, hogy a tanácsok mellett állandó bizottságként -terv- és gaz­dasági bizottságok" alakul­janak. Lényegesen egyszerűsítette a Minisztertanács a mezőgaz­dasági tervezés rendszerét. Az állami gazdaságok a ter­vezés eddigi kötöttségének csökkentése érdekében a jö­vőben csak értékesítési ter­veket kapnak és munkaügyi terv helyett összbérlapot ál­lapítanak meg számukra. A határozat értelmében a ter­melőszövetkezetek és a köz­ségek a kenyérgabona vetés­területének, kivételével csak értékesítési tervet kapnak. A terv például nem az elérendő tehén-létszámot Írja <40. fia* nem az állam részére átadan­dó tej mennyiségét. Az új ter­vezési rendszer továbbá lehe­tővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek ós a községek dolgozói sokkal Inkább a helyi sajátossá­goknak megfelelően fej­lesszék gazdaságukat. A Minisztertanács a terve­zés egyszerűsítésének egyes kérdésein kívül megvitatta a munkavédelem helyzetét az iparban és a mezőgazdasági üzemekben. Megállapította, hogy a munkavédelmi helyzet alakulása — bár egyes terüle­teken javulás mutatkozik —­még mindig kedvezőtlen. Ezért megbízta a bér- és munkaügyi tanácsot a fel­kérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a munkavédelem további ja­vítására készítsenek javas­latot , , és dolgozzák ki a munkavé­delmi jogszabályok egységes rendszerét. Július 20-án kezdik meg a Mezőgazdasági Kiállítás elővételi jegyeinek árusítását A szeptember 2-tól 18-ig Budapesten megrendezendő Országos Mezőgazdasági Ki­állítás olcsó elővételi jegyei­nek árusítása mind Buda­pesten, mind vidéken július 20-án kezdődik. Az ország minden vasútállomásán, ha­jóállomásán, MAVAUT meg­állójánál, postafiókjánál, OTP és IBUSZ kirendeltsé­gén, a dohányboltokban, föld­művesszövetkezeti boltokiban, utasellátóknál, továbbá a me­gyei, járási, községi tanácsok­nál és az üzemi közönség­szervezőknél kaphatók majd a négy forintos elővételi je­gyek, a három forintos, kü­lönböző értékes nyeremé­nyekre jogosító kiállítási sorsjegyek, a néphadsereg tagjainak és a diákoknak 2 forintos elővételi jegyei. A fővárosi árusítás szerve­zését a kiállítás jegyelővé­teli irodája (VII., Lenin kör­út 30) irányítja. Minden elővételi jegyhez pályázati lapot mellékelnek. Ezen a lapon három kérdésre l kell felelni. A legjobb választ I a Magyar Divatcsarnok a ki­állítás minden napján egy-egy Dongó segédmotorral jutal­mazza. A pályázati lapot a kiállítás területén le kell bé­lyegeztetni s lebélyegezve le­adni a Magyar Divatcsarnok­ban. It — Száz méterrel meghoss­szabbítják az üzemi sínháló­zatot az Újszegedi Ládagyár­ban, s e hónapban elkészül­nek vele. — A Magyar Képzőművé­szek és Iparművészek Szö­vetsége átszervezete a me­gyei munkacsoportokat, tag­létszámát emelte, s kidolgoz­ta az új működési szabályza­tot. Az újjászervezett munKa­csoport vasárnap délelőtt 8 órai kezdettel tartja alakuló értekezletét Hódmezővásár­helyen a TTIT klubhelyiségé­ben (Szántó Kovács u.). Az értekezleten ismertetni fog­ják a működési szabályzatot, majd ezt követi az első fél­évben végzett munkáról való beszámoló, s a második fél­évi munkaterv ismertetése. — Torontáli szőnyegeket készít exportra a Háziipari Szövetkezet. E hónapban 120 négyzetmétert, augusztusban pedig 160 négyzetmétert szál. lítanak el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom